Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-07 / 187. szám, csütörtök

Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája (Folytatás a 9. oldalról) energiaszükséglet-növekedést kapunk, melyet mai ismereteink alapján az energetikai szénfejtés növelése már nem tud teljesen kielégíteni, ha azt akarjuk, hogy a szén megmaradjon azoknak az erőmüveknek és más üzemeknek, amelyeket majd 1970-ig építünk. Az energia probléma nagysága és jelentősége olyan, hogy már ma szükséges előkészíteni megoldását, melynek útját a harmadik ötéves terv jelzi. Ám keresni fogjuk a ha­zai fűtőanyag és energiaforrások nö­velésének, hatékonyabb és gazdasá­gosabb energiaátalakitásoknak továb­bi módjait s az e téren folytatott nemzetközi együttműködés elmélyí­tésének és megszilárdításának új út­jait. Különösen intenzíven kell fi­gyelnünk az új, nem hagyományos energiaforrások, elsősorban az atom­energia széleskörű és gazdaságos fel­használásának lehetőségeire, teljes mértékben támogatnunk kell az e té­ren folytatott tudományos kutatást és fejlesztést. A magas műszaki színvonalon álló alapok felhasználása kellő számú szakképzett káder és a dolgozók szakképzettségének lényeges növelése nélkül lehetetlen. Az elkövetkezen­dő 15 éven belül a technikában és technológiában kétségtelenül lejátszó­dó korszakjelző változások, amelye­ket csírájukban a termelés komplex gépesítése és automatizálása okoz, nemcsak a káderek magas színvona­lát, hanem egészen más összetételét is feltételezi. A nagyarányú kutatás 5s fejlesztés, mely nélkül a technika fejlődése lehetetlen, további nagy szakképzettségű tudományos és ku­tató munkásokat igényel. Pedagógu­sokra is fokozott szükség lesz a tu­dományos és műszaki dolgozók kép­zésében. A szakképzett dolgozók tervszerű képzésében már a harma­dik ötéves terv folyamán előnyt kell nyernünk gazdaságunk továbbfejlesz­tése érdekében. Ha a tudomány szükséges előre­haladásáról, a társadalom építésé­ben a legsürgősebb feladatokra való összpontosításáról beszélünk, nyil­vánvaló, hogy nem csak a természet­és technikai tudományokra gondo­lunk, hanem a társadalom-tudomá­nyokra is, melyekre különösen jelen­tős feladatok hárulnak. Amint az említett tényekből kitű­nik, a harmadik ötéves terv meg­teremti a népgazdaság 1965 mesz­sze elhagyó gyors és szakadatlan fejlődésének döntő gazdasági felté­teleit. A most létrehozott feltételek és arányok, amelyekkel jelentős mér­tékben előre meghatározzuk 1965 utáni utunk gyorsaságát, jelentősen kihat majd társadalmunk életére a kommunizmus fokozatos építésében. Vm. A harmadik ötéves terv nemzetközi politikai jelentősége Elvtársak, Csehszlovákia gazdasági fejlődése, termelési terveink teljesítése és túl­teljesítése a szocialista világrendszer országai közös törekvésének szerves részét képezi. Közös törekvésünk pe­dig: minél rövidebb időn belül elér­ni a világ ipari termelésének a felét, továbbá utolérni és megelőzni az egy lakosra eső termelésben a leg­fejlettebb tőkés országokat. A szocialista világrendszer múlt­beli fejlődése minden feltételt meg­teremtett e merész feladat teljesíté­sére. Történelmileg rövid időn belül i— 10 év alatt — radikális fordulat következett be a két világrendszer erőviszonyában. Azzal szemben, hogy a tőkés világrendszer ipari ereje 1950-ben még négyszerese volt a szocialista államok ipari erejének, jelenleg már a kétszeresét sem éri el. A szocialista világrendszer az egy lakosra jutó ipari termelésben már ma túlszárnyalja a többi ország ál­talános szívonalát, míg 1950-ben az egy főre eső termelése a többiekének csak a felét érte el. A szocialista tá­bor ezenkívül az utóbbi időben nemcsak nagyobb ütemet ért el az ipari termelés fejlesztésében, hanem pari termelésének abszolút növeke­dése is nagyobb, ez pedig fontos mi­nőségi változás. Ha tekinetbe vesszük a szocialista rendszer országainak 1965-ig kitűzött terveit és az utóbbi években elért fejlődésének tényleges befolyását, feltételezhetjük, hogy a szocialista tábor ipari termelése az 1960-1965 években körülbelül 1,8—1.9-szeresére növekszik. Ez azt jelenti, hogy a szo­cialista tábor országai 1965-ig elérik a világ ipari termelésének a felét (ezzel szemben részarányuk a lakos­ságban egyharmadnál valamivel töb­bet tesz ki). Tehát valójában egy ötéves terven belül leküzdjük a két világrendszer ipari erejében mutatkozó különbsé­get. Még néhány év és valóra válik a szocializmus győzelme a gazdasági versenyben, elérhető lesz, terveink reális céljává, az általános fejlődés hatalmas ösztönző erejévé, olyan erő­vé vált, mely a dolgozók százmillióit lelkesedéssel tölti el. Csehszlovákia szocialista iparának eddigi fejlődése világosan megmutat­ta a gigászi gazdasági versengésben betöltött szerepünket is. Állandóan fokozott ütemmel olyan színvonalat értünk el, hogy az alapvető termékek, úgymint szénfejtés, acélgyártás, ce­mentgyártás stb. egész sorában az egy lakosra jutó termelésbeli valójá­ban már minden jelentős nyugat­európai országot túlszárnyaltunk és igen megközelítettük Nyugat-Német­ország iparNszínvonalát. Kétségtelen, hogy Csehszlovákia a harmadik öt­éves terv folyamán valójában minden nyugat-európai tőkés államot túl­szárnyal az egy lakosra eső, ipari termelésben. Tehát bátran felvehet­jük a versenyt bármelyik gazdasági­lag fejlett tőkés országgal. A gazdasági erőknek éppen ebben az összemérésében kell látnunk har­madik ötéves tervünk fő nemzetközi politikai jelentőségét. A két világ­rendszer gazdasági erejének ki­egyenlítődése, amely felé fejlődé­sünkben tartunk, megszilárdítja a két világrendszer békés együttélésének alapjait. Ugyanakkor az egy lakosra jutó ipari termelés legmagasabb színvonalának elérése Európában — amit a harmadik ötéves terv a gya­korlatban feltételez — s a dolgozók ebből eredő anyagi és kulturális színvonala a szocializmus fölényének további cáfolhatatlan bizonyítéka lesz. A szocializmus haladó jellegét nem­csak a demokratikus rendszer, nem­csak a fejlődés nagy üteme, hanem társadalmunk magas gazdasági és életszínvonala, a kapitalizmusban el­érhetetlen színvonala is meggyőzően bizonyítani fogja. Ez egyszersmind tovább fokozza a szocializmusnak a világ dolgozóira gyakorolt vonzóere­jét. * * * Elvtársak! A harmadik ötéves terv javaslata — a fejlett szocialista társadalom népgazdaságfejlesztési tervének ja­vaslata, nagyvonalú gazdasági párt­program, melynek teljesítése megkö­veteli, hogy minden párt- és szak­szervezet és állami szerv — a kor­mány, a minisztériumok és a nem­zeti bizottságok összpontosult politi­kai szervezőmunkát fejtsenek ki. A dolgozók aktivitása és kezdemé­nyezése, mely a terv előkészítését kísérte, igazolta, hogy a dolgozók magukévá tették a terv feladatait. Ez a lehető legjobb bizonyítéka an­nak, hogy a ma kilátásba helyezett távlatainkat holnap, örömteljes való­sággá változtatjuk. Sőt, még többet is jelent: a szocia­lista demokrácia további elmélyítése és kibontakoztatása, a dolgozók egy­re szélesebbkörü és közvetlenebb részvétele a gazdaság és a kultúra irányításában, az államigazgatásban felszabadítja a nép nagy alkotó ere­jét. A nép szilárdan kommunista pártunk köré tömörülve kész fel­használni alkotó erejét, előrehaladá­sunk meggyorsítására. A valóság már sokszor bebizonyí­totta, hogy a kapitalizmus alól fel­szabadult emberek óriási erővel és alkotóképességekkel rendelkeznek, melyeket a szocialista és a kommu­nista társadalom építésével összefüg­gő feladatok teljesítésében teljes mértékben érvényesíteni tudnak. Társadalmunk fejlesztésében elért eredményeink, a testvéri szocialista országok sikerei és a Szovjetunió kommunista építésének történelmi jelentősége megszilárdítja a világbé­ke pozícióit, biztossá teszi azt a tu­datot, hogy a béke erői győznek. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak vezetésével előre a szocialista Csehszlovákia boldog életéért! František Kyzlink elvtárs felszólalása (dél-morvaországi kerület) A" dél-morvaországi kerület gép­ipara sokrétű termelésével vala­mennyi népgazdasagi ágra és ága­zatra kihat. A harmajik ötéves terv feladatai meggyőzően igazoljík az ú ! tech­nika növekvő szükségletét kerüle­tünkben. A dél-morvaországi kerü­letben az Altali.ic? Gépipari Mi­nisztérium üzemeinek termelése 174,2 százalékkal, a Nehézgépipari Minisztérium üzemeinek termelése pedig 178,7 százalékkal növekszik. működő ellenőrző készülék. Az üzem az év végéig további 15 egycélú gépet gyárt 4 millió korona érték­ben s további három gépsort há­rommillió korona értékben. A dél-morvaországi kerületben nemcsak az új gépekkel szemben támasztott igényekkel oldjuk meg az új technika fejlesztését, hanem a kerületi pártkonferencia azon ha­tározatát is biztosítjuk, melynek ér­telmében a generáljavított gépek felét 1962-ig korszerűsítenünk kell. Iparunk általános növekedése a har- A harmadik ötéves terv folyamán madik ötéves terv folyamán eléri a j alapvető feladatunk lesz az eddigi 158 százalékot. A brnói kerületi pártbizottság a második negyedév eiején, majd a kerületi pártbizottság irodája jú­niusban fog:aikoz3tt a műszaki fej­lesztés és az űj technika alkalma­zása kérdéseivel a dél-morvaorszá­gi kerület gépipari üzeme'ben. Meg­állapította, hogy a párt Központ. Bizottságának a műszaki fejlesztés­re vonatkozó tézisei s a Központi Bizottság tavaly szeptemberi ülése oda hatottak, hogy a vállalatokban gyorsan kiépítették és megerősítet­ték a technológiai és konstrukciós részlegeket, különösen az e célt szolgáló és építőipari gépek gyár­tásának előkészítésében. A kurimi TOS és a gottwaldovi ZPS üzemek közvetlen szerszámgéptermékein kí­vül ma a brnói Ján Šverma Müvek, a Lišeni Gépgyár és az Adamovi Gépmüvek gyártanak egycélú és építőipari gépeket a termelés gépe­sítésére és automatizálására. A li­šeni üzemben már kúpgörgős csa­págygyártó automata gépsort állí­tottak elő, mely most Szlovákiában működik. E gépsor szerves része a 22 ember munkáját megtakarító ön­kapacitások teljes felhasználása s műszaki színvonaluk rendszeres, tervszerű emelése komplex korsze­rűsítés és rekonstrukció útján. Ezt a lehető legnagyobb fokú hatékony­ság elveinek betartása mellett akar­juk elérni. A kerület legnagyobb gépipari vállalataiban felül akarjuk vizsgálni a generáljavított gépek ál­talános, majd egyes fajták szerinti lehetőségeit. Ezzel feltételeket te­remtünk a javítások olcsóbbá téte­lére, a gépek szakosítására, tökéle­tesebb korszerűsítésére. Kerületünkben az üzem komplex gépesítésére 1965-ig kidolgozott hosszúlejáratú tervek jelentősen elősegítik az új technika fejlesz­tésének távlati megoldását. Pozitív vonásuk, hogy biztosítják pártunk Központi Bizottságának irányelveit: a munka termelékeny­ségének növelését 65 százalékban az új technikával, a kézimunka rész­arányának csökkentésével, a belső vállalati szállítás megjavításával és olcsóbbá tételével és a termelés 70—80 százalékának tipizálásával, normalizálásával és unifikálásával kell biztosítanunk. A műszaki fej­lesztés jó eredményei ellenére to­vább kell küzdenünk a műszaki fej­lesztés tervének megjavításáért, kü­lönösen operatív és progresszív jel­legének emeléséért, mert a műszaki haladás külföldön is gyorsan elő­retör. A hatékonyabb műszaki haladás, főként a magasabb fokú gépesítés és automatizálás érvényesülésének fő feltétele a termelés szakosítása, amely az optimális kooperációval együtt a termelés terjedelmének bővülését eredményezi és lehetővé teszi a termelés kisebb költséggel való nagyobb arányú megszervezé­sét. Kerületünkben ezt a feladatot — amennyiben lehetséges — a ter­melás unifikálásával, sőt tipizálásá­val és formalizásával oldjuk meg. Az anyagmegtakarítás kérdése rendkívül fontos népgazdaságunkban és kétségtelenül az új technika is közvetlenül kihat rá. Kerületi vi­szonylatban már június 11-ig 5862 tonna anyagot takarítottunk meg, ami 52 üzem kötelezettségvállalá­sának is az érdeme. Még jobb eredményeket érhettünk volna el az anyagtakarékosságban, ha nem lennének nehézségeink a nem fémtartalmú, főleg a plasztikus anyagok alkalmazásával. Egyrészt hiány van bennük, másrészt jóval drágábbak a fémanyagnál. így a lišeni üzem műanyag alkalmazásá­val 1959-ben 40 tonna anyagot ta­karított meg, de a legyártott alkat­részek száz százalékkal drágábban készültek. A dél-morvaországi ke­rület több üzemében is hasonló a helyzet. Ügy véljük, hogy a plasz­tikus anyag kérdésével, továbbá a fémporkohászattal és a centrifugá­lis öntéssel többet kellene törőd­niük a minisztériumoknak, ügyelniük kellene e termelés növelésére, utat kellene keresniük gazdaságossá té­telükre. Ma az a helyzet, hogy a konstrukciós technológiai termelés dokumentációját több változatban dolgozzák ki, s a termelés azután — hatékonyságára való tekintet nél­kül — aszerint realizálódik, milyen anyagfajtákat sikerül biztosítanunk. A Vegyi ipari Minisztérium is több gondot fordíthatna a plasztikus anyag különféle formái gyártásának fejlesztésére, mert a gépgyárak nem szereztek elegendő tapasztalatot a plasztikus anyagok feldolgozásának technológiájával s ez jelentős ne­hézségeket okoz a konstrukciókban, a formák gyártásában. A plasztikus anyagból készült egyes termékek biztosításával kapcsolatban meggyő­ződhettünk az eddigi fogyatékossá­gok okairól. Nyíltan meg kell mon­danunk, hogy sok fogyatékosság — többek között a nyersanyagalap megoldásának stb. hatására — a Ne­hézgépipari Minisztérium vállalatai­ban keletkezik. Ezek azqk a vállalatok, melyeket a plasztikus anyag feldolgozására szolgáló alapvető gépek gyártásával bíztak meg. Köztük van a komá­rovi Buzuluk-üzem is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az elvtársaknak sokat kell majd ten­niök az új típusú gépek fejleszté­sének meggyorsításáért, hogy elér­jék a világ-paramétereket, s mindent meg kell tenniök gyártásuk bizto­sítására. Ez azért is komoly fel­adat, mert egyetlen más népi de­mokratikus ország sem gyárt ilyen géptípusokat. Ám nemcsak kimondott műszaki problémák megoldásáról van szó. Megoldást kell találni a műszaki fejlesztést szolgáló beruházási esz­közök terjedelmének helyes meg­határozására, meg kell találni az eddigi termelőberendezés korszerű­sítésének forrásait is. Szemléltetés­képpen megemlítem üzemünk esetét, mely nem egyedülálló példa. Egyál­talán nem érthetünk egyet a ge­neraljavításokra és korszerűsítésre előirányzott pénzforrásokkal, melye­ket az Általános Gépiparügyi Mi­nisztérium a harmadik ötéves terv­ben részünkre előír, mert el­lentmondanak annak, amiről Si­múnek elvtárs beszélt. Az 1959-60. évben vállalatunk része a leírások­ban 70 százalék volt. E források nagysága azonban feltételeket te­remt az eddigi állóalapok műszaki színvonalának emelésére úgy, aho­gyan azt a párt irányelvei, melyeket minisztériumunk is feldolgozott, fel­adatul tűzik ki. A harmadik ötéves tervben a hosz­szúérvényü normatíva csak 25 szá­zalékos részarányt ró ki ránk, ugyanakkor feltétlenül csökkenés­nek kell bekövetkeznie az eddigi termelőberendezés korszerűsítésében és műszaki színvonalának emelésé­ben. Ha ezzel egészítjük ki azt a tényt, hogy mielőbb biztosítanunk kell a kétműszakos üzemmenetet, ami az állóalapok gyorsabb kopását fogja jelenteni, bizonyos diszharmó­nia következik be a KB műszaki fejlesztésre vonatkozó téziseinek és a Központi Bizottság gépipari felada­tokról hozott tavaly szeptemberi határozatának teljesítésében. Üze­münkben konkrétan az előtt a prob­léma előtt állunk, hogy a jövő év folyamán jelentősen korlátozzuk az egycélú gépek gyártási konstrukció­jában nehezen felépített kapacitást és magát a gyártásukat is, mivel nem kapunk anyagi eszközöket. A generaljavítások esetében is hason­ló a helyzet. A nekünk kiutalt pénz­források alapján az előző évvel szemben a felére fogjuk csökken­teni a generaljavításokat, ami hatá­rozottan kihat majd a munka ter­melékenységének új technikával valő növelésére. Meggyőződésünk, hogy sokkal ér­dekeltebbé lehetne tenni a dolgo­zókat a gépipar távlati fejlesztésé­ben, ha mindenekelőtt felelősség­teljesen szaDnák meg a hosszúérvé­nyű normatívákat s nem cserél­getnék az év folyamán úgy, ahogyan arra egyes minisztériumoknak, vagy az állami tervhivatalnak szüksé­gük van. Meggyőződésünk, hogy az anyagi érdekeltség kezdeményező felhasz­nálása a termelésben is segítsé­günkre lesz az új technika és az új munkamódszerek még gyorsabb bevezetésében a termelési folyamat­ba. A brnói Ján Šverma Művek ez­irányban jó tapasztalatokat szerez­tek. Poláček. Malý, Maršálek és Ondroušek elvtársak szocialista mun­kabrigádjainak kollektívái kezükbe vették a munkaigényesség — egé­szen a központokig felbontott —i tervét. Vállalták, hogy e téren az országos feladatot 1960. május 9-ig teljesítik. Ondroušek műhelyében például április végéig az egész év­re tervezett három normaórával szemben egy terméknél 4 norma­órával sikerült csökkenteni a mun­kaigényességet. A műhely ezzel 246 000 koronát takarított meg, a kiegészítő jutalma 2,7 százalékkal emelkedett. A műhely minden al­kalmazottja havonta átlag 38 koro­nával több prémiumot kap. Ugyan­akkor a munka termelékenysége 15 százalékkal emelkedett s ennek eredményeképpen 4 százalékkal túl­teljesítették a tervet. E tapasztalatok alapján a brnói Ján Šverma Művek, az Adamovi Gép­gyár és a Brnói Gépgyár felszólí­tották a többi üzemeket, hogy az országos pártkonferencia tiszteleté­re már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulójáig telje­sítsék a munkaigényesség csökken­tésének évi tervét. A felhívás min­denekelőtt a műszaki fejlesztés ter­vének, a munkatermelékenység ter­vének határidő előtti teljesítését eredményezi és biztosítja a harma­dik ötéves terv megkezdésének jó előkészítését. Kyzlink elvtárs a továbbiakban a szakképzett dolgozók fokozott szük­ségletéből adódó néhány problémá­val foglalkozott. Ezután kiemelte a dél-morvaországi kerület dolgozói kezdeményezésének széleskörű ki­bontakozását, ami a legjobb biztosí­téka annak, hogy sikeresen telje­síteni fogják a harmadik ötéves terv feladatait. Josef Černý elvtárs felszólalása (nyugat-csehországi kerület) A mezőgazdasági termelés intenzi­tása kerületünk egyes járásaiban igen különböző. Aránylag magasfokú a domažlicei, klatovyi és a plzeňi, délen igen alacsony a tachovi, Karlo­vy Vary-i, chebi és a sokolovi járá­sokban. A múlt évben a kerületben egy hektár mezőgazdasági földre szá­mítva a piaci termelés terén csupán 89 kg húst, 315 liter tejet és 169 tojást termeltek. Egy hektárra szá­mítva 126 kg kenyérgabonát, 210 kg burgonyát adtak be. Száz hektárra 57,7 szarvasmarha, 26,6 fejőstehén és 6 koca esik. Ezekből az adatokból világosan ki­tűnik, hogy távolról sem használják ki a mezőgazdasági üzemekben rejlő nagy tartalékokat és a rendelkezésre álló eszközöket. Ezért a harmadik ötéves terv irányelvei kitűzik, hogy kerületünkben a hús és a tej piaci termelését 46 százalékkal, a tojásét 40 százalékkal, a kenyérgabonáét 31,6 százalékkal kell növelni a múlt évi eredményekkel szemben. Ha tekin­tetbe vesszük az ötéves terv négy év alatti teljesítését a piaci termelés terjedelmében, ezek a feladatok bi­zonyára igen mozgósító erejűek. Hogy óriási tartalékaink vannak és hogy gyorsan növelhetjük a mező­gazdasági termelést, ezt megerősítik élenjáró szövetkezeteink eredményei, amelyek már ma egy hektárra szá­mítva sokkal nagyobb termelést ér­nek el, mint amennyit a harmadik ötéves terv a kerület számára átla­gosan meghatároz. A mezőgazdasági termelés növelé­sének feladatából és tartalékokból indult ki alakuló kerületi konferen­ciánk is, amely kitűzte ezen igényes célok teljesítésének útjait és eszkö­zeit. A fő súlyt a földdel való gaz­dálkodásra helyeztük. Feladatul tűztük ki, hogy a har­madik ötéves terv alatt a szántó­földterületet legalább 18 ezer hek­tárral bővítjük. Most, a Központi Bizottság levelé­nek megtárgyalása alkalmával az egyes üzemekben és járásokban új­ból feldolgozzák a kerületi konferen­cia határozatait. A legmesszebb 8 domažlicei járás tart, amely a szö­vetkezetek és állami gazdaságok fel­ajánlásai alapján kötelezettséget vál­lalt, hogy 1964-ben száz hektárra számítva 80 szarvasmarhát, ebből 38 fejőstehenet tart, s 760 liter tejet, 400 tojást, és 149 kg húst termel. Ugyanakkor valamennyi mezőgazda­sági üzemben megtárgyalják, milyen utakon és intézkedésekkel szárnyal­hatnák túl a harmadik ötéves tervre tervezett termelés terjedelmét. Vagyis a Központi Bizottság leve­(Folytatás a 11. oldalon) |3Sf SZÖ 10 * 1960. július 6.

Next

/
Thumbnails
Contents