Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-07 / 187. szám, csütörtök

Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája (Folytatás a 9. oldalról) energiaszükséglet-növekedést kapunk, melyet mai ismereteink alapján az energetikai szénfejtés növelése már nem tud teljesen kielégíteni, ha azt akarjuk, hogy a szén megmaradjon azoknak az erőmüveknek és más üzemeknek, amelyeket majd 1970-ig építünk. Az energia probléma nagysága és jelentősége olyan, hogy már ma szükséges előkészíteni megoldását, melynek útját a harmadik ötéves terv jelzi. Ám keresni fogjuk a hazai fűtőanyag és energiaforrások növelésének, hatékonyabb és gazdaságosabb energiaátalakitásoknak további módjait s az e téren folytatott nemzetközi együttműködés elmélyítésének és megszilárdításának új útjait. Különösen intenzíven kell figyelnünk az új, nem hagyományos energiaforrások, elsősorban az atomenergia széleskörű és gazdaságos felhasználásának lehetőségeire, teljes mértékben támogatnunk kell az e téren folytatott tudományos kutatást és fejlesztést. A magas műszaki színvonalon álló alapok felhasználása kellő számú szakképzett káder és a dolgozók szakképzettségének lényeges növelése nélkül lehetetlen. Az elkövetkezendő 15 éven belül a technikában és technológiában kétségtelenül lejátszódó korszakjelző változások, amelyeket csírájukban a termelés komplex gépesítése és automatizálása okoz, nemcsak a káderek magas színvonalát, hanem egészen más összetételét is feltételezi. A nagyarányú kutatás 5s fejlesztés, mely nélkül a technika fejlődése lehetetlen, további nagy szakképzettségű tudományos és kutató munkásokat igényel. Pedagógusokra is fokozott szükség lesz a tudományos és műszaki dolgozók képzésében. A szakképzett dolgozók tervszerű képzésében már a harmadik ötéves terv folyamán előnyt kell nyernünk gazdaságunk továbbfejlesztése érdekében. Ha a tudomány szükséges előrehaladásáról, a társadalom építésében a legsürgősebb feladatokra való összpontosításáról beszélünk, nyilvánvaló, hogy nem csak a természetés technikai tudományokra gondolunk, hanem a társadalom-tudományokra is, melyekre különösen jelentős feladatok hárulnak. Amint az említett tényekből kitűnik, a harmadik ötéves terv megteremti a népgazdaság 1965 meszsze elhagyó gyors és szakadatlan fejlődésének döntő gazdasági feltételeit. A most létrehozott feltételek és arányok, amelyekkel jelentős mértékben előre meghatározzuk 1965 utáni utunk gyorsaságát, jelentősen kihat majd társadalmunk életére a kommunizmus fokozatos építésében. Vm. A harmadik ötéves terv nemzetközi politikai jelentősége Elvtársak, Csehszlovákia gazdasági fejlődése, termelési terveink teljesítése és túlteljesítése a szocialista világrendszer országai közös törekvésének szerves részét képezi. Közös törekvésünk pedig: minél rövidebb időn belül elérni a világ ipari termelésének a felét, továbbá utolérni és megelőzni az egy lakosra eső termelésben a legfejlettebb tőkés országokat. A szocialista világrendszer múltbeli fejlődése minden feltételt megteremtett e merész feladat teljesítésére. Történelmileg rövid időn belül i— 10 év alatt — radikális fordulat következett be a két világrendszer erőviszonyában. Azzal szemben, hogy a tőkés világrendszer ipari ereje 1950-ben még négyszerese volt a szocialista államok ipari erejének, jelenleg már a kétszeresét sem éri el. A szocialista világrendszer az egy lakosra jutó ipari termelésben már ma túlszárnyalja a többi ország általános szívonalát, míg 1950-ben az egy főre eső termelése a többiekének csak a felét érte el. A szocialista tábor ezenkívül az utóbbi időben nemcsak nagyobb ütemet ért el az ipari termelés fejlesztésében, hanem pari termelésének abszolút növekedése is nagyobb, ez pedig fontos minőségi változás. Ha tekinetbe vesszük a szocialista rendszer országainak 1965-ig kitűzött terveit és az utóbbi években elért fejlődésének tényleges befolyását, feltételezhetjük, hogy a szocialista tábor ipari termelése az 1960-1965 években körülbelül 1,8—1.9-szeresére növekszik. Ez azt jelenti, hogy a szocialista tábor országai 1965-ig elérik a világ ipari termelésének a felét (ezzel szemben részarányuk a lakosságban egyharmadnál valamivel többet tesz ki). Tehát valójában egy ötéves terven belül leküzdjük a két világrendszer ipari erejében mutatkozó különbséget. Még néhány év és valóra válik a szocializmus győzelme a gazdasági versenyben, elérhető lesz, terveink reális céljává, az általános fejlődés hatalmas ösztönző erejévé, olyan erővé vált, mely a dolgozók százmillióit lelkesedéssel tölti el. Csehszlovákia szocialista iparának eddigi fejlődése világosan megmutatta a gigászi gazdasági versengésben betöltött szerepünket is. Állandóan fokozott ütemmel olyan színvonalat értünk el, hogy az alapvető termékek, úgymint szénfejtés, acélgyártás, cementgyártás stb. egész sorában az egy lakosra jutó termelésbeli valójában már minden jelentős nyugateurópai országot túlszárnyaltunk és igen megközelítettük Nyugat-Németország iparNszínvonalát. Kétségtelen, hogy Csehszlovákia a harmadik ötéves terv folyamán valójában minden nyugat-európai tőkés államot túlszárnyal az egy lakosra eső, ipari termelésben. Tehát bátran felvehetjük a versenyt bármelyik gazdaságilag fejlett tőkés országgal. A gazdasági erőknek éppen ebben az összemérésében kell látnunk harmadik ötéves tervünk fő nemzetközi politikai jelentőségét. A két világrendszer gazdasági erejének kiegyenlítődése, amely felé fejlődésünkben tartunk, megszilárdítja a két világrendszer békés együttélésének alapjait. Ugyanakkor az egy lakosra jutó ipari termelés legmagasabb színvonalának elérése Európában — amit a harmadik ötéves terv a gyakorlatban feltételez — s a dolgozók ebből eredő anyagi és kulturális színvonala a szocializmus fölényének további cáfolhatatlan bizonyítéka lesz. A szocializmus haladó jellegét nemcsak a demokratikus rendszer, nemcsak a fejlődés nagy üteme, hanem társadalmunk magas gazdasági és életszínvonala, a kapitalizmusban elérhetetlen színvonala is meggyőzően bizonyítani fogja. Ez egyszersmind tovább fokozza a szocializmusnak a világ dolgozóira gyakorolt vonzóerejét. * * * Elvtársak! A harmadik ötéves terv javaslata — a fejlett szocialista társadalom népgazdaságfejlesztési tervének javaslata, nagyvonalú gazdasági pártprogram, melynek teljesítése megköveteli, hogy minden párt- és szakszervezet és állami szerv — a kormány, a minisztériumok és a nemzeti bizottságok összpontosult politikai szervezőmunkát fejtsenek ki. A dolgozók aktivitása és kezdeményezése, mely a terv előkészítését kísérte, igazolta, hogy a dolgozók magukévá tették a terv feladatait. Ez a lehető legjobb bizonyítéka annak, hogy a ma kilátásba helyezett távlatainkat holnap, örömteljes valósággá változtatjuk. Sőt, még többet is jelent: a szocialista demokrácia további elmélyítése és kibontakoztatása, a dolgozók egyre szélesebbkörü és közvetlenebb részvétele a gazdaság és a kultúra irányításában, az államigazgatásban felszabadítja a nép nagy alkotó erejét. A nép szilárdan kommunista pártunk köré tömörülve kész felhasználni alkotó erejét, előrehaladásunk meggyorsítására. A valóság már sokszor bebizonyította, hogy a kapitalizmus alól felszabadult emberek óriási erővel és alkotóképességekkel rendelkeznek, melyeket a szocialista és a kommunista társadalom építésével összefüggő feladatok teljesítésében teljes mértékben érvényesíteni tudnak. Társadalmunk fejlesztésében elért eredményeink, a testvéri szocialista országok sikerei és a Szovjetunió kommunista építésének történelmi jelentősége megszilárdítja a világbéke pozícióit, biztossá teszi azt a tudatot, hogy a béke erői győznek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével előre a szocialista Csehszlovákia boldog életéért! František Kyzlink elvtárs felszólalása (dél-morvaországi kerület) A" dél-morvaországi kerület gépipara sokrétű termelésével valamennyi népgazdasagi ágra és ágazatra kihat. A harmajik ötéves terv feladatai meggyőzően igazoljík az ú

! technika növekvő szükségletét kerületünkben. A dél-morvaországi kerületben az Altali.ic? Gépipari Minisztérium üzemeinek termelése 174,2 százalékkal, a Nehézgépipari Minisztérium üzemeinek termelése pedig 178,7 százalékkal növekszik. működő ellenőrző készülék. Az üzem az év végéig további 15 egycélú gépet gyárt 4 millió korona értékben s további három gépsort hárommillió korona értékben. A dél-morvaországi kerületben nemcsak az új gépekkel szemben támasztott igényekkel oldjuk meg az új technika fejlesztését, hanem a kerületi pártkonferencia azon határozatát is biztosítjuk, melynek értelmében a generáljavított gépek felét 1962-ig korszerűsítenünk kell. Iparunk általános növekedése a har- A harmadik ötéves terv folyamán madik ötéves terv folyamán eléri a j alapvető feladatunk lesz az eddigi 158 százalékot. A brnói kerületi pártbizottság a második negyedév eiején, majd a kerületi pártbizottság irodája júniusban fog:aikoz3tt a műszaki fejlesztés és az űj technika alkalmazása kérdéseivel a dél-morvaországi kerület gépipari üzeme'ben. Megállapította, hogy a párt Központ. Bizottságának a műszaki fejlesztésre vonatkozó tézisei s a Központi Bizottság tavaly szeptemberi ülése oda hatottak, hogy a vállalatokban gyorsan kiépítették és megerősítették a technológiai és konstrukciós részlegeket, különösen az e célt szolgáló és építőipari gépek gyártásának előkészítésében. A kurimi TOS és a gottwaldovi ZPS üzemek közvetlen szerszámgéptermékein kívül ma a brnói Ján Šverma Müvek, a Lišeni Gépgyár és az Adamovi Gépmüvek gyártanak egycélú és építőipari gépeket a termelés gépesítésére és automatizálására. A lišeni üzemben már kúpgörgős csapágygyártó automata gépsort állítottak elő, mely most Szlovákiában működik. E gépsor szerves része a 22 ember munkáját megtakarító önkapacitások teljes felhasználása s műszaki színvonaluk rendszeres, tervszerű emelése komplex korszerűsítés és rekonstrukció útján. Ezt a lehető legnagyobb fokú hatékonyság elveinek betartása mellett akarjuk elérni. A kerület legnagyobb gépipari vállalataiban felül akarjuk vizsgálni a generáljavított gépek általános, majd egyes fajták szerinti lehetőségeit. Ezzel feltételeket teremtünk a javítások olcsóbbá tételére, a gépek szakosítására, tökéletesebb korszerűsítésére. Kerületünkben az üzem komplex gépesítésére 1965-ig kidolgozott hosszúlejáratú tervek jelentősen elősegítik az új technika fejlesztésének távlati megoldását. Pozitív vonásuk, hogy biztosítják pártunk Központi Bizottságának irányelveit: a munka termelékenységének növelését 65 százalékban az új technikával, a kézimunka részarányának csökkentésével, a belső vállalati szállítás megjavításával és olcsóbbá tételével és a termelés 70—80 százalékának tipizálásával, normalizálásával és unifikálásával kell biztosítanunk. A műszaki fejlesztés jó eredményei ellenére tovább kell küzdenünk a műszaki fejlesztés tervének megjavításáért, különösen operatív és progresszív jellegének emeléséért, mert a műszaki haladás külföldön is gyorsan előretör. A hatékonyabb műszaki haladás, főként a magasabb fokú gépesítés és automatizálás érvényesülésének fő feltétele a termelés szakosítása, amely az optimális kooperációval együtt a termelés terjedelmének bővülését eredményezi és lehetővé teszi a termelés kisebb költséggel való nagyobb arányú megszervezését. Kerületünkben ezt a feladatot — amennyiben lehetséges — a termelás unifikálásával, sőt tipizálásával és formalizásával oldjuk meg. Az anyagmegtakarítás kérdése rendkívül fontos népgazdaságunkban és kétségtelenül az új technika is közvetlenül kihat rá. Kerületi viszonylatban már június 11-ig 5862 tonna anyagot takarítottunk meg, ami 52 üzem kötelezettségvállalásának is az érdeme. Még jobb eredményeket érhettünk volna el az anyagtakarékosságban, ha nem lennének nehézségeink a nem fémtartalmú, főleg a plasztikus anyagok alkalmazásával. Egyrészt hiány van bennük, másrészt jóval drágábbak a fémanyagnál. így a lišeni üzem műanyag alkalmazásával 1959-ben 40 tonna anyagot takarított meg, de a legyártott alkatrészek száz százalékkal drágábban készültek. A dél-morvaországi kerület több üzemében is hasonló a helyzet. Ügy véljük, hogy a plasztikus anyag kérdésével, továbbá a fémporkohászattal és a centrifugális öntéssel többet kellene törődniük a minisztériumoknak, ügyelniük kellene e termelés növelésére, utat kellene keresniük gazdaságossá tételükre. Ma az a helyzet, hogy a konstrukciós technológiai termelés dokumentációját több változatban dolgozzák ki, s a termelés azután — hatékonyságára való tekintet nélkül — aszerint realizálódik, milyen anyagfajtákat sikerül biztosítanunk. A Vegyi ipari Minisztérium is több gondot fordíthatna a plasztikus anyag különféle formái gyártásának fejlesztésére, mert a gépgyárak nem szereztek elegendő tapasztalatot a plasztikus anyagok feldolgozásának technológiájával s ez jelentős nehézségeket okoz a konstrukciókban, a formák gyártásában. A plasztikus anyagból készült egyes termékek biztosításával kapcsolatban meggyőződhettünk az eddigi fogyatékosságok okairól. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy sok fogyatékosság — többek között a nyersanyagalap megoldásának stb. hatására — a Nehézgépipari Minisztérium vállalataiban keletkezik. Ezek azqk a vállalatok, melyeket a plasztikus anyag feldolgozására szolgáló alapvető gépek gyártásával bíztak meg. Köztük van a komárovi Buzuluk-üzem is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az elvtársaknak sokat kell majd tenniök az új típusú gépek fejlesztésének meggyorsításáért, hogy elérjék a világ-paramétereket, s mindent meg kell tenniök gyártásuk biztosítására. Ez azért is komoly feladat, mert egyetlen más népi demokratikus ország sem gyárt ilyen géptípusokat. Ám nemcsak kimondott műszaki problémák megoldásáról van szó. Megoldást kell találni a műszaki fejlesztést szolgáló beruházási eszközök terjedelmének helyes meghatározására, meg kell találni az eddigi termelőberendezés korszerűsítésének forrásait is. Szemléltetésképpen megemlítem üzemünk esetét, mely nem egyedülálló példa. Egyáltalán nem érthetünk egyet a generaljavításokra és korszerűsítésre előirányzott pénzforrásokkal, melyeket az Általános Gépiparügyi Minisztérium a harmadik ötéves tervben részünkre előír, mert ellentmondanak annak, amiről Simúnek elvtárs beszélt. Az 1959-60. évben vállalatunk része a leírásokban 70 százalék volt. E források nagysága azonban feltételeket teremt az eddigi állóalapok műszaki színvonalának emelésére úgy, ahogyan azt a párt irányelvei, melyeket minisztériumunk is feldolgozott, feladatul tűzik ki. A harmadik ötéves tervben a hoszszúérvényü normatíva csak 25 százalékos részarányt ró ki ránk, ugyanakkor feltétlenül csökkenésnek kell bekövetkeznie az eddigi termelőberendezés korszerűsítésében és műszaki színvonalának emelésében. Ha ezzel egészítjük ki azt a tényt, hogy mielőbb biztosítanunk kell a kétműszakos üzemmenetet, ami az állóalapok gyorsabb kopását fogja jelenteni, bizonyos diszharmónia következik be a KB műszaki fejlesztésre vonatkozó téziseinek és a Központi Bizottság gépipari feladatokról hozott tavaly szeptemberi határozatának teljesítésében. Üzemünkben konkrétan az előtt a probléma előtt állunk, hogy a jövő év folyamán jelentősen korlátozzuk az egycélú gépek gyártási konstrukciójában nehezen felépített kapacitást és magát a gyártásukat is, mivel nem kapunk anyagi eszközöket. A generaljavítások esetében is hasonló a helyzet. A nekünk kiutalt pénzforrások alapján az előző évvel szemben a felére fogjuk csökkenteni a generaljavításokat, ami határozottan kihat majd a munka termelékenységének új technikával valő növelésére. Meggyőződésünk, hogy sokkal érdekeltebbé lehetne tenni a dolgozókat a gépipar távlati fejlesztésében, ha mindenekelőtt felelősségteljesen szaDnák meg a hosszúérvényű normatívákat s nem cserélgetnék az év folyamán úgy, ahogyan arra egyes minisztériumoknak, vagy az állami tervhivatalnak szükségük van. Meggyőződésünk, hogy az anyagi érdekeltség kezdeményező felhasználása a termelésben is segítségünkre lesz az új technika és az új munkamódszerek még gyorsabb bevezetésében a termelési folyamatba. A brnói Ján Šverma Művek ezirányban jó tapasztalatokat szereztek. Poláček. Malý, Maršálek és Ondroušek elvtársak szocialista munkabrigádjainak kollektívái kezükbe vették a munkaigényesség — egészen a központokig felbontott —i tervét. Vállalták, hogy e téren az országos feladatot 1960. május 9-ig teljesítik. Ondroušek műhelyében például április végéig az egész évre tervezett három normaórával szemben egy terméknél 4 normaórával sikerült csökkenteni a munkaigényességet. A műhely ezzel 246 000 koronát takarított meg, a kiegészítő jutalma 2,7 százalékkal emelkedett. A műhely minden alkalmazottja havonta átlag 38 koronával több prémiumot kap. Ugyanakkor a munka termelékenysége 15 százalékkal emelkedett s ennek eredményeképpen 4 százalékkal túlteljesítették a tervet. E tapasztalatok alapján a brnói Ján Šverma Művek, az Adamovi Gépgyár és a Brnói Gépgyár felszólították a többi üzemeket, hogy az országos pártkonferencia tiszteletére már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulójáig teljesítsék a munkaigényesség csökkentésének évi tervét. A felhívás mindenekelőtt a műszaki fejlesztés tervének, a munkatermelékenység tervének határidő előtti teljesítését eredményezi és biztosítja a harmadik ötéves terv megkezdésének jó előkészítését. Kyzlink elvtárs a továbbiakban a szakképzett dolgozók fokozott szükségletéből adódó néhány problémával foglalkozott. Ezután kiemelte a dél-morvaországi kerület dolgozói kezdeményezésének széleskörű kibontakozását, ami a legjobb biztosítéka annak, hogy sikeresen teljesíteni fogják a harmadik ötéves terv feladatait. Josef Černý elvtárs felszólalása (nyugat-csehországi kerület) A mezőgazdasági termelés intenzitása kerületünk egyes járásaiban igen különböző. Aránylag magasfokú a domažlicei, klatovyi és a plzeňi, délen igen alacsony a tachovi, Karlovy Vary-i, chebi és a sokolovi járásokban. A múlt évben a kerületben egy hektár mezőgazdasági földre számítva a piaci termelés terén csupán 89 kg húst, 315 liter tejet és 169 tojást termeltek. Egy hektárra számítva 126 kg kenyérgabonát, 210 kg burgonyát adtak be. Száz hektárra 57,7 szarvasmarha, 26,6 fejőstehén és 6 koca esik. Ezekből az adatokból világosan kitűnik, hogy távolról sem használják ki a mezőgazdasági üzemekben rejlő nagy tartalékokat és a rendelkezésre álló eszközöket. Ezért a harmadik ötéves terv irányelvei kitűzik, hogy kerületünkben a hús és a tej piaci termelését 46 százalékkal, a tojásét 40 százalékkal, a kenyérgabonáét 31,6 százalékkal kell növelni a múlt évi eredményekkel szemben. Ha tekintetbe vesszük az ötéves terv négy év alatti teljesítését a piaci termelés terjedelmében, ezek a feladatok bizonyára igen mozgósító erejűek. Hogy óriási tartalékaink vannak és hogy gyorsan növelhetjük a mezőgazdasági termelést, ezt megerősítik élenjáró szövetkezeteink eredményei, amelyek már ma egy hektárra számítva sokkal nagyobb termelést érnek el, mint amennyit a harmadik ötéves terv a kerület számára átlagosan meghatároz. A mezőgazdasági termelés növelésének feladatából és tartalékokból indult ki alakuló kerületi konferenciánk is, amely kitűzte ezen igényes célok teljesítésének útjait és eszközeit. A fő súlyt a földdel való gazdálkodásra helyeztük. Feladatul tűztük ki, hogy a harmadik ötéves terv alatt a szántóföldterületet legalább 18 ezer hektárral bővítjük. Most, a Központi Bizottság levelének megtárgyalása alkalmával az egyes üzemekben és járásokban újból feldolgozzák a kerületi konferencia határozatait. A legmesszebb 8 domažlicei járás tart, amely a szövetkezetek és állami gazdaságok felajánlásai alapján kötelezettséget vállalt, hogy 1964-ben száz hektárra számítva 80 szarvasmarhát, ebből 38 fejőstehenet tart, s 760 liter tejet, 400 tojást, és 149 kg húst termel. Ugyanakkor valamennyi mezőgazdasági üzemben megtárgyalják, milyen utakon és intézkedésekkel szárnyalhatnák túl a harmadik ötéves tervre tervezett termelés terjedelmét. Vagyis a Központi Bizottság leve(Folytatás a 11. oldalon) |3Sf SZÖ 10 * 1960. július 6.