Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-06 / 186. szám, szerda

A szocialista Csehszlovák Köztársaság további felvirágzásáért Érjünk el alapvető fordulatot a közeljövőben a mezőgazdasági termelés fejlesztésében (Folytatás a 3. oldaról) Nem beszélhetünk a szocialista társadalom további fejlődéséről anélkül, hogy meg ne oldanánk a mezőgazdasági termelés kérdését, le ne küzdenénk a mezőgazdaság és a népgazdaság többi ágazatának fejlődése között fennálló eddigi aránytalanságot, a mezőgazdasági termelés gyarapodásának eddigi irama és a népünk életszínvonalának területén magunk elé tűzött cél közötti aránytalanságot. Szőltam arról, hogy az iparban és népgazdaságunk más szakaszain teljesítettük a második ötéves terv feladatalt. Mezőgazdaságunkban azonban 1960 végéig nem érjük el a termelés oly mérvű gyarapodását, amilyet a terv és a párt irányelvei kitűztek. Emellett nem szabad elfelednünk, hogy olyan időszakról volt szó, amelyek kezdetén, 1956-ban a szocialista szektor a szántóföldnek alig 40 százalékán gazdálkodott és a legintenzívebben jelentkezett az átmenet az egyéni gazdálkodásról a szövetkezeti nagyüzemi termelésre, s a kis- és középparasztok zöme akkor lépett be a szövetkezetekbe. Ezt a tényt nem szabad szem elől téveszteni, hisz a legnehezebb feladatról van szó, amelyet az új társadalomnak a szocialista forradalom győzelme után meg kell oldania. E feladat nehézsége ellenére mezőgazdasági termelésünk a szövetkezetek szervezésének időszakában emelkedett és elérte a háború előtti színvonalat. Példánk igazolta, hogy a szocialista szövetkezeti nagyüzemi termelésre való áttérésnek nem múlhatatlan kísérő jelensége a mezőgazdasági termelés csökkenése, ahogy azt különféle burzsoá propagandisták állítják. Ugyanakkor a szocialista nagyüzemi termelésre való áttérés lényegesen, majdnem kétszeresére emelte a mezőgazdasági munka termelékenységét. Ez azt jelenti, hogy mezőgazdasági termelésünkben a háború előtti színvonalat fele annyi dolgozóval értük el, mint 1937-ben. Most, miután a mezőgazdaságban győztek a szocialista termelési viszonyok, megvan minden előfeltételünk ahhoz, hogy legyőzzük a mezőgazdasági termelésben mutatkozó hibákat és hamarosan alapvető fordulatot érjünk el fejlődésében. El kell érnünk, hogy mezőgazdaságunk az eddiginél sokkal többel járuljon hozzá a nemzeti jövedelemhez és társadalmunk javainak gyarapításához. Hogy a mezőgazdaság lehetőségein belül lépést tarthasson az iparral, ahhoz az ipartól sokkal több segítséget kell kapnia. A technika és vele együtt a tökéletes munkaszervezés az alapvető követelmény, amelyIyel mezőgazdaságunk fejlődését biztosítanunk kell. Fejlett gépiparunk van, amely bőven adhat gépeket. Vegyi iparunknak is minél több műtrágyát és más, a mezőgazdaság számára szükséges gyártmányt kell szállítania, amelyeket idehaza állíthatunk elő. Ezzel együtt rendkívül sürgős feladat — ismét hangsúlyozom, — hogy megoldjuk országunkban a vízgazdálkodás problémáját, amely egész népgazdaságunkat, társadalmunk egész életét érinti. Teljes szélességében kell foglalkoznunk e problémával, mert ha nem biztosítanánk elegendő vizet, úgy 10 — 15 év múlva érezhető vízhiánnyal küszködnénk. A mezőgazdaságban az elegendő vízmennyiség egyik alapvető feltétele annak, hogy lehetőleg megszabaduljunk a természet gyámkodásától, nagy terméshozamokat érjünk el és országunk sok vidékén két aratást is. Nem akarok részletekbe bocsátkozni. Már nemegyszer beszéltünk mindarról, ami összefügg mezőgazdaságunk fejlődésének ezen alapvető fordulatával. Csak hangsúlyozni kívánom, ma minden előfeltételünk megvan a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés gyors fejlesztéséhez, és képesek vagyunk arra, hogy teljesítsük a harmadik ötéves tervben magunk elé tűzött feladatokat. Magától értetődik, számítunk arra, hogy a szövetkezeti tagok és a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezése újabb tartalékokat és lehetőségeket tár fel. Ügy vélem, e bizakodásunk nem lesz meddő. Falvainkban ma nagyméretű kezdeményezés indul, amelyet pártunk éppen azzal a céllal támogat, hogy a mezőgazdaság harmadik ötéves tervét négy év alatt teljesítsük. A harmadik ötéves terv alapvető feladata, amelyben összpontosul minden más feladat, a munkatermelékenység további lényeges növelése. A szocializmus a munka nagyobb termelékenységével győzedelmeskedhet véglegesen a tőkés rend fölött. Bár a második ötéves terv során a munkatermelékenység növekedésének lényeges része volt eddigi eredményeinkben, a harmadik ötéves terv folyamán döntő jelentőségű lesz a munkatermelékenység fokozása az ipari termelés gyarapodásában. E nagy célkitűzéseket csakis úgy biztosíthatjuk, ha fejlesztjük a korszerű technikát és bevezetjük a népgazdaság minden ágazatában, ha egyenesen tudományos szinten szervezzük meg a munkát és biztosítjuk népünk magasfokú műveltségét. A harmadik ötéves terv javaslatában sok új és igényes feladatot találunk a technika területén; gyárak és egész iparágak technikai rekonstrukciójáról lesz szó, határozottan keresztül kell vinnünk a komplex gépesítést és meg kell teremtenünk az automatizálására való áttérés előfeltételeit. E feladatok közül számos nem csupán a következő ötéves tervvel függ össze, hanem messze előre mutat, biztosltja azokat az előfeltételeket, amelyeket már most meg kell teremtenünk, hogy a jövőben áttérjünk a kommunizmusra. A társadalmi munka termelékenységének növekedése és a mezőgazdasági termelés lényeges gyarapodása a harmadik ötéves tervben magunk elé tűzött további feladat teljesítésének a kulcsa — azé a feladaté, hogy biztosítsuk a nép életszínvonalának új, lényeges emelését. Az életszínvonal továbbra is azáltal emelkedik, hogy emeljük a bérek és fizetések névértékét, leszállítjuk a kiskereskedelmi árakat és bővítjük a társadalmi fogyasztást. A társadalmi fogyasztás bővítésének útját főleg a gyermekek és a fiatalság esetében kívánjuk alkalmazni, hogy ezzel könnyítsünk azoknak a családoknak a helyzetén, ahol több a gyermek és a család egy tagjára eső jövedelem kisebb. Nagy elégtétellel fogadták azt a határozatunkat, hogy ingyen juttatunk minden gyermeknek tankönyveket és tanszereket. Ezt az irányvonalat tovább folytatjuk, ahogy munkánk eredményei megengedik. Kétségtelenül helyes irányvonal ez, a szükséglet szerinti elosztás bizonyos kommunista elemei nyilakoznak meg benne. Ezek az intézkedések elősegítik a gyermekek nevelését a kommunista társadalom számára, elősegítik az egyenjogúság érzetének kialakítását. Emellett természetesen szilárdan állunk a szocializmus alapelvén, amely a végzett munka szerinti díjazásról szól, s tovább kel! fokoznunk a dolgozók anyagi érdekeltségét a termelés növelésében. Harmadik ötéves tervünk határozottan e szocialista elvekre támaszkodik. Nem szabad elfelednünk, hogy a szükségletek szerinti tényleges elosztásra csak akkor kerülhet sor, ha valamennyi áru termelése hatalmasan megnő, hisz ez alkotja az élet alapját, ez biztosítja a fejlődést. Az életszínvonal emelésével kapcsolatban a fő kérdés, — Ismét hangsúlyozom — a munka termelékenységének további emelkedése és a mezőgazdasági termelésben bekövetkezendő fordulat, főleg azért, hogy lényegesebben leszállíthassuk az élelmiszerek árát. A nép életszínvonalának emelésében jelentős része lesz a munkaidő fokozatos lerövidítésének, ami viszont egyene sen a társadalmi munka nagyobb termelékenységétől függ. Az emberről, az ember életszínvonaláról és sokoldalú fejlődéséről való gondoskodásnak azonban van még egy másik oldala is. A termelés és az élet támasztotta nagy igények megkövetelik, hogy nagy figyelmet fordítsunk e kérdésekre a munkaerők újra termelésének szempontjából is. Látnunk kell, hogy az élő munkaerő az alapvető termelőerő s az is marad, ezért mindnyájunk elsőrendű kötelessége, hogy törődjünk a dolgozó emberrel, biztosítsuk sokoldalú fejlődését, gyarapítsuk szakképzettségét, tegyük lehetővé további művelődését, gondoskodjunk erőink állandó megújhodásáról, használjuk ki célszerűbben a munkaidőt, de a szabad időt is. Ezzel kapcsolatban fel szeretném hívni az üzemvezetőségek és a szakszervezeti tanácsok figyelmét azokra a jelentős veszteségekre, amelyek a balesetek következtében állnak be, s amelyeket még mindig nem sikerült lényegesen csökkentenünk. A balesetek pótolhatatlan károkat okoznak elsősorban emberéletben és az emberek egészségében, ugyanakkor havonta százezernyi munkaóra kiesését jelentik. Határozottabb intézkedéseket kell hozni, hogy e tekintetben változást érjünk el. Elvtársak, nagyjából ezek a harmadik ötéves terv javaslatának legfontosabb alapvető politikai feladatai és célkitűzései, amelyeket az elkövetkező öt év folyamán céltudatosan és következetesen meg kell oldanunk. Mint már hangsúlyoztam, a következő, harmadik ötéves terv egyben fontos lépést jelent annak érdekében, hogy a jövőben eljussunk a kommunista társadalomba. Ezért e feladatok megoldását e szempontból is mérlegelnünk kell, s már ma számolnunk kell azzal, ami elé a jövendő állít majd bennünket. A dolgozók kezdeményezése és aktivitása — a harmadik ötéves terv teljesítésének záloga Ezek az alapvető politikai és gazdasági feladatok megkövetelik az egész társadalom felkészültségét, a társadalom egész szervezetének alkalmazkodását. Olyan szervezettel kell rendelkeznünk, amely elősegíti, megkönnyíti és meggyorsítja e feladatok teljesítését. E célt tartotta szem előtt a párt, amikor a nép legszélesebbkörű részvételével végrehajtotta az állam új területi beosztását, új kerületi és járási közigazgatási egységeket hozott létre, s egyidejűleg területileg átépítette a társadalom egész szervezetét. A helyi feltételeknek megfelelően egyidejűleg nagyobb községek kialakítására, egységes földművesszövetkezeteknek nagyobb termelési egységekben való egyesítésére került és kétségtelenül kerül még sor, s újonnan felosztottuk a központi szervek és a nemzeti bizottságok hatáskörét a népgazdaság irányításában. Ez egy egész igen fontos folyamat egyik oldala, s e folyamat lényege a szocialista demokrácia elmélyítése és kiszélesítése. Mindeme szervezési változásokat azért hajtottuk végre, hogy országunkban az eddiginél még inkább és teljesebben a dolgozóké legyen a döntés. Ez, elvtársak e változások során a legfontosabb. Elsősorban arról van szó, hogy az új nemzeti bizottságokban - az államhatalom és a közigazgatás szerveiben, — amelyeknek az egységes állami népgazdasági és kulturális fejlesztési terv szellemében kell irányítaniuk minden rájuk bízott munkaszakaszt és amelyek felelősek az egyes kerületek, járások, városok és falvak felvirágzásáért, teljes mértékben érvényesüljön a dolgozók akarata, hogy e szervekben a nép választott képviselői döntsenek. A szocialista demokráciának e létfontosságú és a szocialista társadalom számára legfontosabb alapvető elve a demokratikus centralizmus elvével együtt kell, hogy érvényesüljön, nem szabad megkerülni ezeket az elveket, ahogy az eddig nemegyszer sok helyütt megtörtént. Á nemzeti bizottságokat nagy hatáskörrel és felelősséggel ruháztuk fel népgazdaságunk kiterjedt részében. Hisz ma a nemzeti bizottságok igazgatta gazdasági vállalatok az országos költségvetésnek közel 32 százalékát jelentik, 33 százalékkal részesednek a harmadik ötéves terv összes beruházási építkezéseiben. Ugyanakkor a nemzeti bizottságok igazgatta gazdasági vállalatokban a népgazdaságban foglalkoztatott dolgozóknak közel fele fog dolgozni. A nemzeti bizottságoknak közvetlen befolyásuk van az egyik legfontosabb gazdasági ágazatra, a mezőgazdaságra, amelyért elsősorban ők felelősek. Ily nagy gazdasági terület helyes és sikeres irányítása csakis akkor lehetséges, ha állandóan növeljük a dolgozók legszélesebb rétegeinek alkotó kezdeményezését, ha bevonjuk őket minden fontos kérdés megoldásába, ha a választott szervek és egyes tagjaik szoros kapcsolatot tartanak fenn a lakossággal és teljes mértékben fejlesztik a nemzeti bizottságok szakbizottságainak munkáját. Szocialista társadalmunkban a nemzeti bizottságoknak egyre fontosabb szerep jut; látnunk kell, hogy a jövőben e szerep döntő fontosságú lesz a társadalom egész szervezetében. A nép legszélesebbkörű tevékeny részvétele az ország és a gazdaság irányításában és igazgatásában az utóbbi időben abban nyilvánul meg, hogy népünk kezdeményező kedvvel széleskörű mozgalmat indít a párt kitűzte célok mielőbbi elérésére. Ez a mozgalom szembetűnően megnyilvánult a második ötéves terv feladatainak túlteljesítésében, a harmadik ötéves terv javaslatának és a szocialista alkotmány tervezetének megvitatásában, valamint a választások során, s falvaink azt a célt tűzik ki, hogy a mezőgazdaságban a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesítsük. A dolgozók e kezdeményezésére és aktivitására építjük jövendő terveinket, benne látjuk a harmadik ötéves terv teljesítésének biztos zálogát. Tudjuk, hogy ez a sokoldalú kezdeményezés gazdaságunk újabb lehetőségeit tárja fel, és hozzásegít az élet felvetette nehézségek leküzdéséhez. Elvtársak, ennyit akartam mondani a harmadik ötéves tervről, rá akartam mutatni fő célkitűzéseire és problémáira. Hogy megértsük, mit jelent a harmadik ötéves terv, mint szocialista társadalmunk fejlesztésének terve, ahhoz teljes nagyságában kell magunk előtt látnunk mindazt, amit tennünk kell, hogy befejezzük a szocializmus építését és fokozatosan áttérhessünk a kommunista társadalom építésére. Összefüggéseikben állandóan magunk előtt kell látnunk elsősorban azokat a problémákat, amelyek megoldása döntő fontosságú a társadalom fejlődésében, szocialista köztársaságunk politikai és gazdasági erejének megszilárdításában és népünk életében. Elvtársak, bennünket kommunistákat boldogsággal tölt el az a tény, hogy ma beszélhetünk jövendő fejlődésünknek erről az örömteli távlatairól. Ilyen érzést csak a jól végzett munka adhat és az az óriási bizalom, amellyel hazánk dolgozói viseltetnek Csehszlovákia Kommunista Pártja iránt. Minden szerénységünk, saját munkánk szigorú bírálata mellett — ezt nekünk, kommunistáknak meg kell őriznünk — megállapíthatjuk, hogy soha ily rövid idő alatt nem oldottunk meg annyi fontos problémát, mint az utóbbi időben. A Központi Bizottság egész sor kérdést dolgozott fel a XI. pártkongresszus határozatai alapján, és azokat valamennyi kommunistával, valamennyi aktivistával és valamennyi dolgozóval együtt életbe léptette. Kijelenthetjük, hogy a pártmunka az utóbbi időben a szó szoros értelmében forrásban volt. Erről tanúskodik, ha csak elszámláljuk, mi mindent végeztünk el. Megoldottuk a népgazdaság irányításának, tervezésének és pénzügyi biztosításának kérdéseit, az ipar új szervezetének problémáját; végrehajtottuk a munkásbérek rendszerének átépítését, a mezőgazdaság Irányításának és tervezésének változásait, és befejeztük a felvásárlás és a felvásárlási árak új rendszerét. Újonnan határoztuk meg a gép- és traktonállomások feladatait és végrehajtottuk a gépek eladását a szövetkezeteknek. A fejlett szocialista társadalomba való átmenetnek megfelelően az iskola és az élet illetve a termelés kapcsolata elvének alapján átépítjük egész iskolarendszerünket úgy, hogy megfeleljen a kommunista társadalom szükségleteinek. A Központi Bizottság tavalyi szeptemberi ülése óta, amelyen felvetettük jövendőnk néhány fontos problémáját, e kérdéseket részletesebben feldolgoztuk és megvitattuk a Központi Bizottság további ülésein és a prágai járások és alapszervezetek ülésein is. Jó eredménnyel járt a harmadik ötéves terv javaslatának megvitatása. Végrehajtottuk az állam új területi beosztását, miközben a párt az új területi beosztás előkészítésével egyidejűleg első-< nek saját új területi szervezetéi építette fel. Pártunk területi szervezetének átépítését követte a többi politikai párt, a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség és a többi tömegszervezet területi átépítése. Lefolytattuk a párt évzáró taggyűléseit, járási és kerületi konferenciáit, az egységes földművesszövetkezetek évzáró taggyűléseit. Sor került községek és szövetkezetek egyesítésére. Káderekkel erősítettük meg a helyi nemzeti bizottságokat és az egységes földművesszövetkezeteket. Ezzel egyidejűleg megünnepeltük Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 15. évfordulóját. Kétmillió ember készült a II. Országos Spartakiádra, amelynek szépségét az elmúlt napokban megcsodálhattuk. Népünk rendkívül aktív részvétele mellett mentek végbe a szocialista alkotmány tervezetének megvitatása, valamint a nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok választásai. Befejeztük a harmadik ötéves terv végleges javaslatának kidolgozását. Mindezt — s csak a legfontosabb feladatokat említettem — rövid idő alatt végeztük el, nem is esztendő, hanem hónapok alatt, miközben stfkerrel teljesítettük és túlteljesítettük a népgazdasági terv feladatait. Ügy látszik helyesen jártunk el, amikor lerövidítettük a párt és a nemzeti bizottságok új területi felépítésének, valamint a népképviseleti testületek választásának előkészületi időszakát. Hála annak, hogy e feladatokat ez év első felében elvégeztük, az év másik felét az új nemzeti bizottságok megszilárdításán nak, munkájuk teljes kibontakoztatásának, valamint a harmadik ötéves terv előkészítésének szentelhetjük. A Központi Bizottság nevében ma köszönetet szeretnék mondani a párt funkcionáriusainak és százezernyi tagjának, a nemzeti bizottságok, a tömegszervezetek tagjainak és funkcionáriusainak, a Nemzeti Frontba tartozó többi politikai párt funkcionáriusainak és tagjainak azért, hogy szilárd egységben, nagy felelősségtudattal és áldozatkészséggel oldották meg e fontos problémákat, és sikeresen teljesítették feladataikat. (Hosszan tartö taps.) Mindez az eleven és széleskörű politikai mozgalom a második ötéves terv utolsó éve feladatainak jó teljesítésével, a júniusi választások eredményeivel együtt kifejezésre juttatja népünk nagy erejét és szilárd akaratát, összefogását társadalmunk vezető ereje - Csehszlovákia Kommunista Pártja körül. Még egyszer hangsúlyozni akarom, hogy ez az egész időszak az élet nagy iskoláját, a politikai öntudatosodás iskoláját, az elmélet és a gyakorlat nagy iskoláját jelenti szá-| munkra. Dolgozó népünk ismét vilá-t gosan felismert és megoldott számos új igényes politikai és gazdasági problémát. Megismerte a szocialista társadalom fejlesztésének, egész programját. Helyes volt, elvtársak, hogy a szocializmus építésének befejező időszakába érkezett és a kommunizmusba való átmenethez erőt gyűjtő állam- és társadalomszervezet valamennyi fontos kérdését, gazdaságunk, államunk és kultu* ránk minden bonyolult kérdését a nép legszélesebbkörű részvételével oldottuk meg. E nagy iskola eredménye a dolgozók szocialista öntudatának további növekedése, ami záloga annak, hogy, a dolgozók még aktívabban teljesítik azokat a célokat, amelyekről együtt döntöttek. Üjból beigazolódott az a nagy bizalom, amellyel népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja iránt viseltetik. A nép hisz a pártban, mert újból és újból meggyőződik arról, hogy a párt tántoríthatatlanul halad a leninizmus eszméinek megvalósítása útján, a Szovjetunióhoz fűződő megbonthatatlan barátság útján, a proletár nemzetköziség útján. (Hosszan tartó, viharos taps.) Lépésről lépésre, következetesen törekszik ama célokra, amelyeket maga elé tűzött, s amelyek szocialista köztársaságunk erejét és felvirágzását, a dolgozók elégedettségét, az ember magas életszínvonalát és sokoldalú kulturális fejlettségét jelentik. A szocializmus egyre jobban befolyásolja a világtörténést Elvtársak, most pedig szólni szeretnék a nemzetközi helyzet néhány problémájáról, amelyek közepette arra készülünk, hogy megoldjuk hazánk további felvirágoztatásának nagy feladatait. A jelenlegi helyzetet elsősorban az jellemzi, hogy a világ erőviszonyai egyre határozottabban a szocializmus javára tolódnak el. E fejlődésről megcáfolhatatlanul tanúskodnak a szocialista világrendszernek a kapitalizmussal folytatott versengésben elért nagy sikerei, valamint a békés együttélés politikájának egyre növekvő vonzóereje, amely az egész világban a haladó és demokratikus erők mozgósító programjává válik. Az er$k feltartóztathatatlan eltolódása a szocializmus javára a bázis, amelyből kiindulva a haladás ügye az egész világon minden tekintetben egyre tovább tör előre. A nemzet) felszabadító mozgalom fellendülése (Folytatás az 5. oldalon) |3Sf SZÖ 4 * 1960. július 6.