Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-06 / 186. szám, szerda

A szocialista Csehszlovák Köztársaság további felvirágzásáért (Folytatás a 2. oldalról) feszközök szocialista tulajdona, megértik, hogy ez az elmúlt 15 év folyamán elért valamennyi nagy sikerünk forrása. Megváltozott viszonyuk a társadalmi tulajdonhoz és az emberek tudatában egyre inkább meggyökeredzik az az elv, hogy a szocialista társadalomban minden egyén olyan gazdag, amilyen gazdag az egész társadalom, s hogy ezért a szocialista állam minden egyes polgárának elsődleges kötelessége védeni a szocialista tulajdont és munkájával hozzájárulni gyarapításához. Most, hogy egész népgazdaságunkban győzedelmeskedtek a szocialista termelési viszonyok, kialakultak annak előfeltételei, hogy magasabb fokra emeljük termelésünket, elsősorban 3 mezőgazdaságban. Érthető tehát, hogy az e kérdésekkel foglalkozó vita egybekapcsolódott a harmadik ötéves terv konkrét termelési feladatainak megoldásával az iparban és a mezőgazdaságban s igyekeztek megtalálni a termelés további növelésének útját. Tekintettel arra, hogy társadalmunkban valóban a legfontosabb és alapvető tényező a termelőeszközök szocialista tulajdona, s ez a tulajdon egyben mind a társadalom, mind az egyén további sokoldalú fejlődésének záloga, továbbá tekintettel arra, hogy a további fejlődés is megszilárdítja és még jobban kifejleszti a szocialista termelési viszonyokat, nincs rá okunk, hogy az alkotmányba külön cikkelyt foglaljunk a magántulajdonról, ahogy azt a vita során egyesek kívánták. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy ezek az észrevételek nagyrészt abból eredtek, hogy nem értették meg a különbséget a személyes és a magántulajdon között. A személyes tulajdon miatt fölösleges aggódnunk. Éppen a szocializmusban a társadalmi tulajdonnal együtt gyarapszik a dolgozók személyes tulajdona is. Az új alkotmány tervezete azonban mit sem változtat a kis magántulajdon eddigi helyzetén. Ez azt jelenti, hogy semmi esetre sem szüntetjük meg a kis- és középparasztok földtulajdonát, akik közös gazdálkodásra fogtak össze. Az új alkotmánytervezet 8. cikkelyének harmadik bekezdése kimondottan megemlékezik a közös szövetkezeti gazdálkodásra egyesített föld együttes használatáról, minthogy ez a mezőgazdasági nagyüzemi termelés biztosítéka, a falu jólétének záloga. Ezt szövetkezeti parasztjaink is jól tudják. Az alkotmány biztosítja a munkával szerzett személyes tulajdon érinthetetlenségét is. Érthető, hogy ez magában foglalja a családi házakat, vikendházakat, kerteket, személyi és háztartási szükségleti tárgyakat, megtakarított pénzeket, valamint a személyes tulajdon örökölhetőségét. A vita, amennyiben e kérdéseket érintette, szembetűnően megmutatta, milyen változások következtek be az emberek gondolkodásában, hogyan változik viszonyuk a közös szocialista tulajdonhoz, s hogyan tűnnek el fokozatosan a régi rend anyajegyei, amelyek éppen e tekintetben a leghosszabb életűek. Nagy és élénk vita folyt az állampolgárok jogairól és kötelességeiről. Itt is beigazolódott, hogy nálunk az emberek tudatában már gyökeret vert az állampolgárok jogainak, szabadságainak és kötelességeinek szocialista értelmezése. Ebben van rendszerünk nagy előnye a tőkés rendszerhez képest, s a dolgozók nagyon jól tudják, hogy nálunk a munkások, a parasztok és az értelmiségiek jogai nem csupán üres szavak, mint a burzsoá alkotmányokban, hanem anyagilag is teljes mértékben biztosítjuk őket. Vegyük például a jogot a munkára. Éppen e cikkellyel kapcsolatban számos dolgozó rámutatott, milyen alapvető különbség van a jogok gyakorlati biztosításában köztünk és a tőkés országok között. E megjegyzéseket úgy értelmezzük, mint az új alkotmánytervezet e cikkelyének támogatását és helyeslését. Az alapvető koncepció, az egyén jogainak és kötelességeinek egybeforrottsága az egész társadalom érdekeivel, ahogy az új alkotmánytervezetben kifejezésre jut, teljes mértékben megnyilvánul életünk valóságában, s ezt is igen helyesen értelmezik. Ebből ered dolgozóink nagy munkás aktivitása is, akik nemcsak jogaikkal akarnak élni, hanem teljes mértékben tudatában vannak a társadalom iránti kötelességeiknek és felelősségeiknek is. Helyesen hangsúlyozták, hogy a szocialista rendben az egyén kifejlesztheti képességeit és érvényesítheti érdekeit, de csakis akkor, ha tevékeny részt vesz az egész társadalom fejlődését szolgáló tevékenységben, tevékeny részt vesz a társadalmi munkában. A közösség javára dolgozni, védelmezni szocialista hazánkat, ügyelni a társadalmi együttélés szocialista normáinak, a szocialista törvényeknek a betartására, — ez immár magától értetődő állampolgáraink számára. Az új alkotmány tervezetében foglalt állampolgári jogok, szabadságok és kötelességek, valamint szoros összefüggésük az egész társadalom közös érdekeivel általános helyeslésre találtak. A vita során nagy figyelmet fordítottak az igazságügy kérdéseire is. Helyeselték azokat a rendelkezéseket, amelyek célja a dolgozók részvételének elmélyítése a bíróságok munkájában. E kérdéseket összességükben a párt Központi Bizottsága ez év őszén vitatja meg. De már az alkotmánytervezetben is megemlékezünk bíróságaink rendszerének egészen új láncszeméről, a helyi népbíróságokról, amelyek az egyes helységekben és a munkahelyeken működnek majd. Feladatuk az lesz, hogy hozzájáruljanak elsősorban a szocialista törvényesség, a társadalmi rend megszilárdításához, valamint a szocialista együttélés szabályainak öntudatos betartásához. A helyi népbíróságokat választják és megalakításukban segítséget nyújtanak a nemzeti bizottságok, szakszervezetek és a dolgozók más társadalmi szervezetei. A helyi népbíróságok döntései törvényerejűek lesznek, s fellebezni lehet ellenük a felsőbb fokú bíróságokhoz. A helyi népbíróságok tagjait munkájukban eskü kötelezi. A helyi népbírőságok munkájáról szóló részletesebb rendelkezéseket azután dolgozzák ki, hogy összefoglaltuk a népbíróságok, elvtársi bíróságok, nemzeti bizottságok és a törvényesség kérdéseivel foglalkozó más intézmények munkájának eddigi tapasztalatait. A párt Központi Bizottsága felülbírálja ezeket a tapasztalatokat, hogy törvény formájában rögzíthessük őket. Az új alkotmány leírja államunk új címerét is. Az ötágú csillag kifejezésre juttatja a szocializmus győzelmét hazánkban és hűségünket a proletár nemzetköziség elvei iránt. A címerben ugyanakkor kifejezésre jut a cseh és a szlovák testvérnemzet egysége; az új címer határozottén a két nemzet haladó hagyományára támaszkodik. Ugyanakkor azt ajánljuk, hogy a csehszlovák állami lobogó és az állam himnusza változatlan maradjon. Alkotó módon alkalmazzuk az általános érvényű törvényszerűségeket Élvtársak, új alkotmányunk tervezetét helyesléssel fogadták barátaink a szocialista országokban, valamint a tőkés országokban élő barátaink, a munkások és haladó gondolkodású emberek is. Barátaink nagyra értékelik, hogy új alkotmányunk tervezete következetesen a kapitalizmusból a szocializmusba vivő átmenet általános érvényű törvényszerűségeire támaszkodik, amelyeket alkotó módon érvényesítünk a mi viszonyainkban. A szocializmus győzelme, amelyet nálunk Csehszlovákiában elértünk, egyben a Szovjetunió vezette egész szocialista tábor győzelmes előrehaladásának gyümölcse. Ezért alkotmányunk a szocializmus egyre növekvő fölényét szemléltetően mutató példák egyike. A bizonyosság, amellyel elfogadhatjuk szocialista alkotmányunkat és bizonyos programszerű vonásokkal is kiegészíthetjük, abból következik, hogy a szocializmust sem a világon, sem nálunk sohasem állíthatja meg senki és semmi feltartóztathatatlan előrehaladásában és nem akadályozhatja meg újabb és' újabb győzelmeit. (Hosszantartó taps.) A tőkés országok dolgozói bizonyára örömmel fogadják alkotmányunkat, amely kifejezi a szocializmus előnyeit a kapitalizmussal szemben és igazolja a kommunista mozgalom célkitűzéseinek helyességét. Az alkotmányról folyó vita idején persze ellenségeink sem aludtak. Meg kell mondanunk, hogy minden erőiket mozgósították, hogy megrágalmazzák rendszerünket és beszenynyezzék alkotmányunk tervezetét. Már a vita kezdetén azt a hívságos célt tűzték maguk elé, hogy dolgozóink munkáját a München előtti köztársaság „demokratikus" múltjának kispolgári siratásává változtassák át. Ezt persze sohasem érhették el. Méregbe áztatott viszálymagvaik nálunk már nem találnak terműtalajra. Megmutatkozott, hogy egyre mélyebb a szakadék a mérföldes léptekkel a szocializmus és a kommunizmus felé haladó nép s ama maroknyi egyén között, akik a nép haragja elöl nyugatra szöktek és képmutatón azt mímelik, mintha egyetlen gondjuk a mi dolgozó embereink valamint köztársaságunk érdeke volna. Ügy véljük, a tőkés nyugat végre tudomásul vehetné, hogy nálunk egyszer s mindenkorra vége a tőkés rendnek és hogy országunkban nincs erő, — és sohasem lesz a jövőben sem — amely Csehszlovákia dolgozó népét letéríthetné a szocializmus útjáról. (Viharos taps.) Népünk számára ez az út a társadalmi és nemzeti biztonság útja, a szocialista humanizmus, a nagy műveltség, a kultúra, a dolgozó ember iránti tisztelet útja, akinek szocialista társadalmi rendünk széleskörű jogokat biztosít és szélesre tárja előtte az érvényesülés lehetőségeit. A dolgozók tudják, államunk mindeme vívmányokat azért biztosíthatja számukra, mert ez az állam az ő államuk, a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség állama. Amit néhány külföldi szökevény mond, akiknek nálunk nem tetszett, vagy amiről a letűnt polgári rétegek egypár tagja tájékoztatja valamelyik tőkés állam nálunk működő képviseletét, az semmi esetre sem jelenti népünk véleményét, hanem néhány egyén sóvárgását az elmúlt, számukra „aranyidők" után. Az alkotmány tervezetéről lefolytatott vita nemcsak a dolgozók általános helyeslését juttatta kifejezésre, hanem számos javaslatot és konkrét észrevételt is eredményezett, amelyekkel a dolgozók közvetlenül is részt vettek az alkotmány számos gondolatának kifejezésében. A vitát értékelve meg kell állapítanom, hogy az elvi kérdésekkel kapcsolatos javaslatok és észrevételek túlnyomó többsége helyesen törekedett arra, hogy még tökéletesebbé tegyük az alkotmány tervezetét. Ezeket az észrevételeket teljes mértékben figyelembe vettük, néhányukról már szóltam is. A többi módosítási javaslatot írásban megkapták, szerepelnek az új alkotmány feldolgozott végleges tervezetében. Az alkotmánnyal kapcsolatos észrevételek és kérdések kisebbik része olyan jellegű volt, hogy különféle okokból nem vehettük fel őket az alkotmányba. Elsősorban olyan javaslatokról van szó, melyek szerzői nem értették meg, hogy az alkotmány alaptörvény, s ezért nem foglalhat magában mindent, aminek megoldása az egyes törvények dolga. E javaslatok és észrevételek kosunkat az egyes iparágak népgazdasági jelentősége szerint, foglaljuk az alkotmányba a párt és a kormány legutóbbi intézkedését az iskolai tankönyvek és tanszerek ingyenes juttatásáról, az ösztöndíjak elosztásáról és így tovább. Ami ezeket az észrevételeket illeti, az egyes törvények kidolgozásánál figyelembe vesszük őket. Néhány további javaslat és észrevétel azt tükrözi, hogy helytelenül túlértékelték az egyes ideiglenes és átmeneti problémákat, s ezért nem volna helyes megvalósítani őket az alkotmány tervezetében. Végül akadt néhány kimondottan helytelen észrevétel, amelyek ellentétben állnak társadalmunk fejlődésével és választott szerveink munkájának alapelveivel. Ilyen például az a javaslat, hogy a nemzetgyűlés jóváhagyta törvények aláírásánál a köztársaság elnöke vétójoggal bírjon s néhány hasonló indítvány, amelyeket el kellett utasítani. Az országos vita a dolgozók számára egyben ösztönzésül is szolgált, hogy elgondolkozzanak az egyes gyárak, községek, városok és az egész ország életével kapcsolatos különféle kérdések és problémák megoldásán. Az e kérdésekkel kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat az illetékes szervekhez juttattuk, amelyek fokozatosan megvalósítják őket, hogy a dolgozók kezdeményezését helyesen felhasználjuk és tovább erősítsük részvételüket a gazdasági élet és az állam igazgatásában. A vita teljes mértékben igazolta azoknak az elveknek a helyességét, amelyeket a párt Központi Bizottsága tűzött ki áprilisi ülésén az új alkotmány tervezetének kidolgozásával kapcsolatban. Az alkotmánytervezet vitája nemcsak országos méretben értékelte eddigi 15 esztendős fejlődésünket, hanem ugyanakkor a dolgozók általa részt vettek az állam és szocialista társadalmunk további fejlődésének meghatározásában. Népünk a vitában újból tanúságot tett szocialista öntudatáról, és államiságának érettségéről. A dolgozók maguk vizsgálták felül saját történelmi jelentőségű művüket, s biztonságot, saját alkotó erejükbe vetett hitet merítettek belőle. Ugyanakkor teljes elismerésüket fejezték ki a pártnak, amely társadalmunk szocialista építését irányítja. A vita igazolta, hogy az új, szocialista alkotmány, amely kifejezésre juttatja a dolgozók alapvető érdekeit, valóban mozgósító erö, amely előbbre viszi társadalmunkat. Az alkotmánytervezet magában véve már a vita során érvényesítette hatását, s tisztázta, milyenek legyenek az emberek közötti társadalmi kapcsolatok, hogyan alakuljanak és milyen célt szolgáljanak. Az új alkotmánynak ez a szervező és mozgosító ereje még jobban megnyilvánul, ha majd az alkotmány érvénybe lép és megvalósul minden benne foglalt alapelv. Az új, szocialista alkotmány a fejlett szocialista társadalom építésének fontos eszköze, az állampolgárok kommunista nevelésének fontos segítője lesz. A szocialista alkotmány tervezetének jóváhagyása pártunk országos konferenciáján, melyen részt vesznek a többi politikai pártok, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és más társadalmi szervezetek képviselői is, szentesítése az újonnan választott nemzetgyűlés által további fontos történelmi lépés lesz előre országunk, nemzeteink, forradalmi munkásmozgalmunk történetében. Az új, szocialista alkotmány jóváhagyása határkő lesz, amelytől biztos léptekkel haladunk tovább utunkon célunk, a kommunista társadalom felé. Javaslom az országos konferenciának, hagyja jóvá az új alkotmány tervezetét, és ajánlja az újonnan zött kell említeni például azt, hogy megválasztott nemzetgyűlésnek az az alkotmányban rögzítsük a munka- I alkotmány elfogadását. (Hosszan taridő rövidítésénél követendő eljárá- tó, viharos taps.) A harmadik ötéves terv a fejlett szocialista társadalom fejlesztési terve Elvtársak, beszámolóm második részéhez érkeztem, amelyben fel szeretném hívni a figyelmet a népgazdaság és a kultúra fejlesztése harmadik ötéves tervének néhány alapvető kérdésére. Az ötéves terv javaslatát a politikai iroda terjeszti az országos konferencia elé és Šimúnek elvtárs szól majd róla. Ügy véljük, hogy a népgazdaság és a kultúra fejlesztése harmadik ötéves tervének előterjesztett javaslata megfelel a pártunk XI. kongresszusa kitűzte politikai céloknak. Ez az ötéves terv a fejlett szocialista társadalom népgazdasági fejlesztési terve és teljesítésével megteremtjük annak előfeltételeit, hogy áttérjünk a kommunizmus építésére. Miért jellemezhetjük így a harmadik ötéves tervet? Kifejezzük vele azt a tényt, hogy nálunk győzött a szocializmus. Az idén sikeresen befejezendő második ötéves terv során hatalmasan gyarapodtak országunkban a termelőerők, felépítettük a szocializmus anyagi termelési bázisát. Egész népgazdaságunkban, tehát a mezőgazdaságban is döntő fölényre tettek szert a szocialista termelési viszonyok, a magángazdálkodást lényegében megszünttetük, maradványai népgazdaságunknak csupán jelentéktelen töredékét alkotják és fokozatosan eltűnnek. A szocialista termelési viszonyok már végleg győzedelmeskedtek. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy e biztos alapra támaszkodva nagyobb erővel és sokkal igényesebb feladatokkal kezdjük meg a harmadik ötéves tervet. A második ok. mely feljogosít arra, hogy magas célokat tűzzünk magunk elé, arra a szilárd anyagi termelési és technikai bázisra támaszkodik, amelyet a második ötéves terv során hoztunk létre. Mint ismeretes, a második ötéves tervet és feladatait, amelyeket az ipari termelés növelésében az 1956-1960-as időszakra tűztünk ki, már ez év áprilisában teljesítettük. Az Állami Tervbizottság becslése szerint ez év végéig egész ipari termelésünket az eredetileg tervezett 54 százalék helyett 65 százalékkal növeljük. Egyes alapfontosságú gyártmányokban kifejezve ez a túlteljesítés az 1955—1960-as években terven felül pl. 300 000 tonna kőszenet, több mint 400 000 tonna kokszot, több mint 700 000 tonna cementet, több mint 2 000 tehergépkocsit, 5500-nál több traktort, 11 millió pár cipőt, több mint 41 millió méter pamutszövetet jelent. Az ipari termelési terv túlteljesítésének jelentős része a gépgyártásra összpontosul, itt 1960-ban a termelés 90 százalékkal emelkedik, bár a második ötéves terv csak 77 százalékos gyarapodást irányzott elő; ez azt jelenti, több mint 10 milliárd korona értékben termelünk több gépipari gyártmányt, mint a második ötéves terv előirányozta. Az iparban a munka termelékeny^ sége is gyorsabban növekedik, mint előirányoztuk: 1956 és 1960 között 35,2 százalék helyett 39 százalékkal nőtt. A második ötéves terv előirányzata szerint 1956 és 1960 között a beruházások méretének 70 százalékkal kellett volna emelkednie, a valóságban azonban ez év végére elési a 80 százalékos emelkedést. Ezek a tények megcáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a párt helyesen tűzte ki népgazdaságunk és egész társadalmunk fejlődésének céljait és útjait a második ötéves terv időszakában. Igazolják, hogy helyesen mértük fel erőinket, lehetőségeinket és segédforrásainkat, hogy tervszerűen és egyenletes ütemben fejlesztjük gazdaságunkat, hogy helyesen töre^kedtünk arra, hogy állandóan elméi lyítsük kölcsönös testvéri együtr£ működésünket a szocialista tábor cwg szágaival, elsősorban a Szovjetunó val. A szocialista termelési viszonyoJr győzelme a mezőgazdaságban, az ipari termelés négyszeres emelkedése 1957-hez képest, a sarkalatos változások iparunk szerkezetében, műszaki színvonalának emelkedése, népünlc magas életszínvonala, dolgozóink politikai öntudata, a kultúra és a m<ij> veltség felvirágzása — mindez biztos bázist jelent, amelyből kiindulurái harmadik ötéves tervünkben. A harmadik ötéves terv javaslatsár nak kidolgozása során a párt azokbójl az észrevételekből és javaslatokbál indult ki, amelyeket a dolgozók tettek az irányelvek megvitatásánál. Az 1961-1965-ös években eredetileg arra számítottunk, hogy az ipari termelés 50,8 százalékkal nő. Tekin^ tettel azonban arra, hogy a dolgozó^ újabb tartalékokra és lehetőségekre mutattak rá, feladatul fogadhatjuk ej, hogy az ipari termelést több mint 58 százalékkal emeljük. A termelés gyorsabb fejlödésfenrfp fö forrása a társadalmi muníra termelékenységének gyorsabb növeS kedése. A termelés és a munkatér melékenység gyorsabb fejlődése fa& hetővé teszi, hogy az előirányzottnál kb. 12 milliárd koronával többet fors dítsunk beruházásokra. A mezőgazdasági termelésben is atf eredetileg tervezett 21,4 százalékos növelés helyett most 22,8 százalékért tűzhetünk ki célul. Hangsúlyozom, hogy e feladatban nem foglaltatik benne a szövetkezeti parasztok, az állami gazdaságok, és gépállomások dolgozói egyre szélesedő mozgalma, melynek célja, hogy a harmadik ötéves tervet a mezőgazdaságban néjjy év alatt teljesítsék. Mindez érthetően kifejezésre j*(i a nép anyagi és kulturális színvoiwk Iának gyorsabb emelkedésében is; tf tekintetben arra számítunk, hogy a személyes fogyasztás a harmadik ötéves terv során legalább 30 száza* lékkai emelkedik. Ezek eddigi fejlődésünk pozitívumai, amelyekre a párt a további célok kitűzésénél támaszkodik. Másfelől tudnunk kell, hogy bá* országunkban győzedelmeskedett a szocializmus és felépítettük a szoei&r lista termelési viszonyokat, mégis I

f harmadik ötéves tervbe néhány ko-j. moly problémával lépünk. Olyan prot% lémák ezek, amelyeket jellegüknél fogva a második ötéves tervben nem oldottunk vagy nem oldhattunk mejj, és amelyek bizonyos nehézségeket okoznak nekünk. A harmadik ötéves terv során fokozott gondot kell fordítani rájuk, hogy sikeresen megoldhassuk őket. Ha minden tekintetben biztosít art! akarjuk a fejlett szocialista társadalom felvirágzását, úgy elsősorban arra kell törekednünk, hogy népgazj daságunk gyorsan és egyenletese'h fejlődjék. Ez döntő fontosságú szót cialista társadalmunk gazdasági ég politikai megerősödésében. Ezért, elvtársak, figyelmünk Vöípontjában a mezőgazdaság áll, az a feladat, hogy véget vessünk lemaradásának az ipar mögött, és ezzel biztosítsuk egész népgazdaságim* egyenletes fejlődését. (Folytatás a 4. oldalon? 3 * íflw. M*,*, f,