Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-06 / 186. szám, szerda

A szocialista Csehszlovák Köztársaság további felvirágzásáért (Folytatás az L oldalról.) nunkra. Azt a szoros kapcsolatot, amely a pártot és Központi Bizottságát a néppel összefűzi, gondosan őriznünk és gyarapitanunk kell, mivel múlhatatlanul szükséges szocialista társadalmunk további fejlődésében népünk egységének elmélyítéséhez. A dolgozók felelős állásfoglalása kifejezésre jutott a jelöltek megválasztásiban is. Újfent megtisztelték bizalmukkal azt az ezernyi-ezer funkcionáriust, akik tisztségük betöltésében jól beváltak és akikről köztudomású, hogy munkájukat a dolgozókkal szoros kapcsolatban végzik. Sok új képviselőt választottak meg, akiket a legjobb dolgozóknak, a kommunista párt, valamint más politikai és társadalmi szervezetek funkcionáriusainak, társadalmunk legjobb képviselőinek, a munkásoknak, a parasztoknak és értelmiségnek a soraiból szemelték ki. A dolgozók felelősségtudatáról tanúskodnak az olyan esetek is, amikor gondos megfontolás után megváltoztatták az eredeti javaslatokat és más jelölteket ajánlottak a nemzeti bizottságokba, akiktől azt várják, hogy képviselői tisztségüket jobban töltik be. Másrészt ez "arra mutat, hogy a pártszervezeteknek és egyes járási pártbizottságoknak sokkal érzékenyebben és politikusabban kell biztosítaniuk a jelöltek kiválasztását A javaslatok elvetését a lakosság részéről úgy kel! értelmeznünk, hogy ez egyben a helyi szervek fölött gyakorolt bírálat is. s le kell vonnunk belőle a kellő tanulságot abban az értelemben, hogy a párt üzemi, falusi és városi alapszervezetei még jobban elmélyítsék és megszilárdítsák kapcsolataikat a dolgozókkal. A választást megelőző egész időszakban és a választások alatt is manifesztatív módon kifejezésre jutott a nép egysége, újból beigazolódott Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának helyessége, a nép egyértelműen helyeselte szocialista társadalmunk további fejlesztésének programját, amelyet a párt dolgozott ki. Az utóbbi hónapok és hetek újból és újból megmutatták, mily szilárdan tömörül népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja körül, mily nagy bizalmat élvez a párt és Központi Bizottsága, mily egyértelmű spontán helyesléssel fogadják a dolgozók Központi Bizottságunk bel- és külpolitikai intézkedéseit. Köszönetet szeretnék mondani ma minden dolgozónak ezért a bizalomért, és ismét biztosítani őket. nem fogjuk kímélni erőinket, hogy mindnyájan együttesen, kommunista pártunk, Központi Bizottságunk vezetésével új győzelmeket érjünk el a szocializmus és a kommunizmus építésében, hogy népünk élete elégedett és még dúsabb legyen. (Taps.) Rendkívül pozitív jelenség, hogy a párt körül és a párt vezetésével fokozatosan kialakult a funkcionáriusok széleskörű aktívájának egységesen fellépő, döntő ereje. Ez az aktíva a választások során még jobban megszilárdult és kibővült A párt valamennyi tagjának, a társadalmi szervezetek és a többi politikai párt tagjainak és funkcionáriusainak, valamint a pártonkívülieknek mindennapi céltudatos apró munkája a záloga annak, hogy jövőbeni nagy terveinket sikerre! valóra váltjuk. Mindebből következik, hogy a választások a dolgozók harci sorakozóját jelentették ama feladatok teljesítéséért, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusa tűzött ki. A választások előkészületei és a választások maguk a szocialista államiság nagy iskoláját jelentették, amely tovább fejlesztette népünk politikai öntudatát, megszilárdította politikai és erkölcsi egységét. A választások mélységesen demokratikusak voltak. Megmutatták, hogy a dolgozó nép tudatában van jogainak és kötelességeinek, valamint az ország és a szocializmus további sorsáért viselt felelősségének, s hogy él a szocialista demokrácia gyümölcseivel. Csehszlovákia Kommunista Pártja további munkájában a választásoknak e rendkívül pozitív eredményeiből indul ki és a dolgozó nép élén tántoríthatatlanul halad előre a szocializmus és a kommunizmus eszméinek és célkitűzéseinek megvalósításában. Az űj alkotmány a dolgozók szívügye lett Most, elvtársak és elvtársnők, tér-, jünk át annak a vitának az eredményeire, amelynek tárgya a Csehszlovák Köztársaság új alkotmányának tervezete volt. Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy népünk örömmel fogadta Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának döntését, hogy az új alkotmánynak, e történelmi jelentőségű fontos politikai okmánynak a tervezetét megvitatásra az egész nép elé terjeszti, s e lépésben az igazi demokráciának, a szocialista demokráciának további jellemző megnyilvánulását látta. Valóban arról volt szó, hogy a köztársaság minden polgára kifejezésre juttassa nézetét e tervezetről, amely alapvető fontosságú államunk további fejlődésében és megszilárdulásában, az állampolgárok életében. Az alkotmánytervezet országos vitája valóban tömegjellegü volt. Ezt bizonyítja azoknak a gyűléseknek és vitaestéknek a száma, amelyeken foglalkoztak az alkotmány tervezetével, valamint az állampolgárok nagyszámú és aktív részvétele e gyűléseken, összesen 47 400 nyilvános gyűlést rendeztek, amelyeken 4 040X70 állampolgár vett részt A vitában 732 800 állampolgár szólalt fel. A gyűléseken összesen 38 600 határozatot fogadtak el, amelyek egyetértésüket fejezik ki azokkal az elvekkel, melyeket az új alkotmány tervezete tartalmaz. 1750 határozat tartalmazott hozzászólásokat és javaslatokat az új alkotmánytervezettel kapcsolatban. Ezenkívül a párt Központi Bizottsága és a központi sajtószervek további száz és száz levelet kaptak az egyes állampolgároktól, s ezek a levelek is különféle javaslatokat, észrevételeket vagy kérdéseket tartalmaztak. Az alkotmánytervezet megvitatását sok munkahelyen egybekötötték az új alkotmány és országos konferenciánk tiszteletére vállalt kötelezettségekkel. A vita szemléltetön megmutatta, hogyan töltik meg dolgozóink az alkotmány egyes követelményeit tevékeny munkájukkal és hogyan törekszenek majd arra, hogy országunk további fejlődésének az alkotmányban foglalt távlatai fokozatosan megvalósuljanak. Dolgozó népünk széleskörű részvételével és a vita elvi értelmezésével egyértelmű kifejezésre juttatta, hogy az új alkotmányt saját ügyének tekinti - az alkotmány a nép legsajátabb ügye lett. Ez a vita újból megmutatta, mennyire egybeforrt dolgozó népünk az egész társadalom életével, hogy együtt él minden problémájával és tudatéban van annak, hogy részese és alkotója mindazoknak a nagy változásoknak, amelyeken országunk az elmúlt 15 évben átment Az egész vitából nyilvánvaló volt dolgozóink azt akarják, hogy az új alkotmány törvényesen rögzítse mindezeket a történelmi változásokat. Az országos vita ugyanakkor szemléltetőn kifejezésre juttatta a nép közvetlen részvételét az állam és a társadalom ügyeiről történő döntésekben. A dolgozó nép így közvetlenül részt vett az alkotmány végleges tervezetének kidolgozásában, ÜJ SZÖ 2 * 1960. július 6. amelyhez a szocialista országépítés gyakorlatában szerzett tapasztalataival tevékenyen hozzájárult. Népünk igen kedvezően fogadta az •új alkotmány tervezetét Dolgozóink nagy büszkeséggel vették tudomásul, hogy az új alkotmány szocialista alkotmány, hogy egész tartalmával törvénybe iktatja ama nagy történelmi jelentőségű tényt, amit országunkban a szocialista rend győzelme jelent: Ezért javasolták, hogy ez a tény államunk nevében is kifejezésre jusson. Ezt helyesnek tartjuk, és az országos konferenciának azt javasoljuk, hogy az új alkotmány szerint államunk neve ez legyen: „Csehszlovák Szocialista Köztársaság". (Hosszan tartó, viharos taps.) Lelkes helyesléssel fogadták azt a tényt, hogy az alkotmányban kifejezésre jut a Szovjetunióhoz fűződő viszonyunk, és a szocialista világrendszerhez való tartozásunk. Népünk ezzel ismét kifejezte a szovjet nép iránt érzett testvéri barátberiség elégedett életéhez vezet. Dolgozóink helyesen értik, hogy sikereink, a Szovjetunió, valamenynyi szocialista ország és az egész szocialista tábor sikerei jelentik azt az erőt, amely a világ minden haladó békeeröjével együtt megfékezi, meghiúsítja az imperialisták háborús szándékait, és hathatósan képes megakadályozni a háborút. Amint a Központi Bizottság utolsó ülésén már megállapítást nyert az új alkotmány tervezete nemcsak kifejezésre juttatja és rögzíti a társadalmunk elérte állapotot hanem egyben kitűzi az állam és a társadalom további fejlődésének útját is. Az új aikotmány tervezetének ezt az új jellemző vonását a vita során helyesen megértették. Elsősorban abban az értelemben, hogy mindnyájunktól, munkánktól, attól, hogy hogyan teljesítjük minden munkahelyen a Csehszlovákia Kommunista Pártja kitűzte gazdasági terveket, függ, hogy elérjük azokat a célkitűzéseket, amelyekről az alkotmány szól, hogy befejezzük hazánkban a szocializmus építését és ezzel megteremtsük a kommunizmusba való jövendő átmenet előfeltételeit. Az eddigi nagy szocialista változások és jövendő célkitűzéseink rögzítése az alkotmány tervezetében a dolgozók részéről kedvező fogadtatásra talált, Csehszlovákia Kommunista Pártja helyes politikájának bizonyságát látták benne. Az alkotmánytervezetben lényegében kifejezésre jut, hogy sikerrel teljesítjük a párt kongresszusain kitűzött fő irányvonalat; a párt politikai fő irányvonalát utoljára a XI. kongresszus rögzítette, amely megmutatta a szocializmus építése befejezésének útját. Az alkotmánytervezet a legáltalánosabb körvonalakban kifejezi a párt kitűzte további nagy célokat is. Ez természetes tény; abból következik, hogy pártunk a marxizmus-leninizmus tanítása, valamint dús tapasztalatai és gyakorlata alapján a legjobban felismerheti a társadalmi fejlődés törvényeit s meghatározhatja a jövő feladatokat és célokat. A szocializmus építésében elért minden siker egybeforrott azzal a munkával és vezető szereppel, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja tölt be egész életünkben. Helyesen mutattak rá arra, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja nélkül nem értük volna meg mindazokat a győzelmeket, amelyeket a csehszlovákiai munkásosztály, és a dolgozó nép harcolt ki 1945-től mind a mai napig, s hogy vezető szerepe nélkül nem tűzhetnénk magunk elé ily merész célokat a szocializmus építésének véghezvitelében. Abban, hogy népünk élén Csehszlovákia Kommunista Pártja áll, látja népünk jövendőjének, szocialista társadalmunk további felvirágzásának zálogát. Ezért fogadta magától értetődön és általános helyesléssel, hogy az alkotmány kifejezésre juttatja Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepét. Csehszlovákia népe ezzel ismét kifejezésre juttatta bizalmát Csehszlovákia Kommunista Pártja iránt, s azt a meggyőződését, hogy a párt helyes politikát folytat. A vita lefolyása igazolta, mily aktívan él együtt népünk az egész szocialista társadalom problémáival, hogy megérti a szocialista állam szerepét, szervezetét, valamint a rendszerünk gazdasági alapjaival kapcsolatos népgazdasági kérdéseket és a kulturális forradalom megvalósításával összefüggő problémákat. A vita során helyesen hangsúlyozták, hogy az alkotmány világosan kifejezi államunk osztályalapját, amelynek élén a munkásosztály áll, kifejezésre juttatja azt a tényt, hogy társadalmunkban nincsenek kizsákmányolók és nincsenek kizsákmányoltak. Helyesléssel fogadták, hogy az alkotmány megemlékezik a csehek és a szlovákok Nemzeti Frontjáról, amely a városi és falusi dolgozók szövetségének politikai kifejezője Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése alatt. A Nemzeti Front fontos szerepet játszott a nép osztályalapon felépülő egységének megszerzésében és megszilárdításában, s érvényesültek és érvényesülnek benne a két nemzet, a csehek és a szlovákok, valamint a köztársaságunkban élő valamenynyi nemzetiség aktív erői. A Nemzeti Front történelmi szerepet töltött be a nemzeti és demokratikus forradalom végrehajtásánál, valamint a szocialista forradalom kibontakoztatásánál, s jelentősége ma is fennáll a fejlett szocialista társadalom építésében. A kommunista párt vezető szerepe a Nemzeti Frontban lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Front révén, az általa öszszefogott társadalmi szervezetek révén is megszilárdítsa a párt a dolgozókkal való kapcsolatait. A szocialista demokrácia további elmélyítésének feltetelei Rendkívül pozitívan értékelték azt a tényt, hogy az új alkotmánytervezet egész tartalmát áthatja a mélységes demokratizmus, mely kifejezi és lehetővé teszi a nép széleskörű részvételét gazdaságunk irányításában, állami és társadalmi ügyeink igazgatásában. A demokraságát, s annak a történelmi tény- i tiku

s centralizmus elveinek követnek a teljes felismerését, hogy a szocializmus győzelmét nálunk annak köszönhetjük, hogy a Szovjetunió diadalmaskodott a német fasizmus fölött, s hogy kölcsönösen együttműködünk a Szovjetunióval, amely minden tekintetben önzetlenül támogatott bennünket és rendelkezésünkre bocsátotta minden dús és értékes tapasztalatát. A Szovjetunióval való testvéri barátságban, szövetségben és szoros együttműködésben látjuk szabadságunk és állami függetlenségünk zálogát, a csehek és a szlovákok nemzeti kultúrája felvirágzásának biztosítékát, szocialista rendünk és kommunista jövendőnk biztos zálogát. Népünk ezt nagyon jól tudja! Alkotmányunk fontos új ismérve az, hogy kifejezésre juttatja Csehszlovákiának a szocialista világrendszerhez való tartozását és hangsúlyozza a szocialista tábor országainak elvtársi együttműködését, amely kölcsönös elvtársi segítségen és a nemzetközi szocialista munkamegosztáson alapul. Ezzel alkotmányunk rögzíti az új történelmi tényt, amely különösen az utóbbi esztendőkben egyre inkább kibontakozik, mindjobban megsokszorozza a szocialista országok erőit s lényegesen befolyásolja a világ további politikai és gazdasági fejlődését a szocializmus javára. Helyesléssel fogadták a többi néphez fűződő kapcsolatainkat jellemző alapelveket is, amelyek kifejezésre juttatták békés külpolitikánkat, azt a törekvésünket, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok a kölcsönös megértés és a békés együttélés elvei alapján kölcsönösen együttműködjenek. Kifejezésre juttatják ezek az elvek a béke, a demokrácia és a szocializmus erőinek gyarapodáséba vetett hitünket, azt hogy a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom erői szüntelenül gyarapodnak és szilárd meggyőződésünket, hogy a szocialista rend előnyösebb. Dolgozóink helyesen értik, hogy a szocializmus építésében elért sikereink elősegítik valarnenynvi nemzet számára azt a felismerést, hogy a szocializmus az egyetlen út, amely a békéhez és az emkezetes érvényesítésével államunk építésében és a népgazdaság egységes irányításában, az egységes gazdasági terv kötelező jellegében, valamint a társadalmi érdekek elsődlegességével a helyi érdekekkel szemben, az alkotmánytervezet megteremti a szocialista demokrácia további elmélyítésének, a dolgozók alkotó aktivitása és kezdeményezése még szélesebb érvényesülésének előfeltételeit. Ezért helyes, ha hangsúlyozzuk a képviseleti testületek szerepét, amelyek révén a dolgozó nép az államhatalmat gyakorolja, ha továbbá rámutatunk a többi választott állami szervnek és a dolgozók tömegszervezeteinek, főleg a szakszervezeteknek a szerepére. Tekintette! arra. hogy a nemzeti bizottságok a dolgozó nép alapvető államhatalmi szerveként lényegesen nagyobb szerepet töltenek be és feladatuk tovább nő, ajánlatos, hogy az alkotmányba foglalják a nemzeti bizottságok képviselőinek esküszövegét xista-leninista rendezését is köztársaságunkban. A vita igazolta, hogy ez az alkotmánytervezetben kifejezésre jutó rendezés helyes. Különösen nagyra értékelték azt a tényt, hogy hála Csehszlovákia Kommunista Pártja következetes nemzetiségi politikájának, politikai téren elértük a cséhek és a szlovákok teljes egyenjogúságát, megteremtettük széleskörű feltételeit annak is, hogy gazdasági téren is minél előbb megvalósuljon a kiegyenlítődés. A szlovákiai kerületek lakosai elismeréssel beszéltek arról, hogy a munkásosztály uralma alatt mily gyors ütemben küzdik le Szlovákia gazdasági és kulturális elmaradottságát, amely a nemzetiségi elnyomás és a burzsoázia uralmának öröksége volt. Helyesléssel és megértéssel fogadták a szlovák nemzeti szervek helyzetének a rendezését, amely megszilárdítja a Szlovák Nemzeti Tanács tekintélyét. Ez a nemzeti törvényhozó és állami szerv egyesíti a hatalmi és közigazgatási munkát s biztosítja Szlovákia további gazdasági és kulturális fejlődése feladatainak megoldását az egységes Csehszlovák Köztársaságban, mégpedig úgy, hogy Szlovákia fejlettségi fokát tekintve a legrövidebb időn belül elérje a cseh országrészek színvonalát A Szlovák Nemzeti Tanács kötelessége lesz egyben, valamint e képviselők fő feladatait. í hogy a kerületi és járási nemzeti A nemzeti bizottságokról szóló új törvény, amelyet a nemzetgyűlés nemrég hagyott jóvá, az alkotmánytervezetben kifejezett alapelvekre támaszkodik, és az egész vita során megnyilvánult nézetekkel összhangban taglalja a nemzeti bizottságok helyzetét, jogait és kötelességeit. Az új képviselőktől, az újonnan megválasztott funkcionáriusoktól és szervektől, a nemzeti bizottságok plénumaitól, tanácsaitól, szakbizottságaitól és apparátusától függ majd, hogy valóra váltsák az alkotmányban foglalt alapelveket, amelyek rámutatnak a nemzeti bizottságok jelentőségére államunkban. Az alkotmány végleges tervezetében felhasználták a vita során elhangzott észrevételeket, melyek rámutattak, hogy a tervezet fejezze ki még határozottabban a képviseleti szervek és a képviselők egybeforrottságát és együttműködését a néppel, hangsúlyozza még jobban a dolgozók és szervezeteik részvételét az ország igazgatásában. Az új alkotmány kifejezésre juttatja a nemzetiségi viszonyok marbizottságokkal együttműködve segítsen megoldani az egyes szlovákiai kerületek gazdasági és kulturális kiegyenlítődésének problémáit. A vita igazolta, hogy az állam és a gazdaság szervezésének és igazgatásának eddigi tapasztalatai, valamint a szlovákiai kerületek termelőerőinek további fejlődése megköveteli a szlovák nemzeti szervek szervezeti felépítésének újjárendezését és tökéletesítését s e szervek szorosabb együttműködését a kormánnyal. Általában kifejezésre jutott at a meggyőződés, hogy az állam űj területi beosztásában, a nemzeti bizottságok új jogainak alapján a nemzeti érdekeket még jobban biztosítottnak láthatjuk, s ugyanakkor biztosabban érvényesülnek at egységes központi áriinyítás elvei. Az alkotmánytervezetben néhány kisebb változást javasolnak, amelyek szabatosabban fejezik ki a Szlovák Nemzeti Tanács belső szervezetét, elsősorban ami a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságainak és a megbízottaknak a viszonyát illeti, s szabatosabban körvonalazzák a helyzetét, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagjaiként. Ami a nálunk élő többi nemzetiséghez tartozó állampolgárokat illeti, az alkotmánytervezet ugyanazokat a jogokat és kötelességeket biztosítja számukra, mint a köztársaság valamennyi polgára számára. Abból a tényből kiindulva, hogy a két nemzeten — a cseheken és a szlovákokon kívül nálunk még néprajzi egészként magyar, ukrán és lengyel nemzetiség is él, az alkotmány számukra is biztosítja az anyanyelvi oktatást és a kulturális fejlődést. Az egykori német nemzetiségű kisebbség kérdéseiben ismét hangsúlyozzuk, hogy a német nemzetiségű állampolgárok nálunk nem alkotnak néprajzi egészt. Köztársaságunkban a német kérdést a potsdami egyezmény a négy nagyhatalom teljes egyetértése alapján egyszer s mindenkorra megoldotta. Minthogy az alkotmány egésze teljes mértékben a köztársaság valamennyi állampolgára számára nemzetiségi különbség nélkül biztosítja a társadalom életében való teljes részvételt, s ez nevezetesen kifejezésre jut a XX. cikkelyben (eredetileg a 19. cikkelyben), azt ajánljuk, hogy fogadjuk el az ezzel kapcsolatos észrevételeket és töröljük a 25. cikkely (eredetileg a 24. cikkely) befejező részét, amely újból említi ezt a kérdést. Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy külföldi ellenségeink esztelenül abban reménykedtek, hogy az alkotmánytervezetnek éppen a nemzetiségi kérdés megoldásáról szóló rendelkezéseivel kapcsolatban nemzetiségi viszályt szíthatnak és ebből tőkét kovácsolhatnak felforgató céljaik érdekében. De ezúttal is csütörtököt mondott a próbálkozásuk, mint már annyiszor a múltban. Állampolgáraink a vita során nemzetiségi különbség nélkül igazolták a nemzetiségi viszonyok megoldásának helyességét, mivel benne látják annak zálogát, hogy valamennyi állampolgár együttes erővel törekszik szocialista célkitűzéseink elérésére. E célkitűzéseink a proletár nemzetköziség elvein alapulva nem osztják mag a nemzeteket és a nemzetiségeket ellenkezőleg, közelebb hozzák őket egymáshoz, baráti viszonyt, a kölcsönös segítség és támogatás testvéri kapcsolatait hozzák létre köztük. A köztársaságunk gazdasági alapjaival kapcsolatos vita igazolta, hogy oiöjgoijeóihrk megértik, milyen előnyö•Jtet' hoz a társadalomnak a termelő(Folytaeás a 3. oldalon-).