Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-29 / 209. szám, péntek

A belga kormány visszautasítja a Biztonsági Tanács döntését Brüsszel (ČTK) Eyskens belga mi­niszterelnök Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárának Brüsszelből való elutazása után július 27-én sajtóér­tekezletet rendezett, amelyen részt vett a külügyminiszter és a nemzet­védelmi miniszter is. Eyskens a sajtóértekezleten kije­lentette, hogy Hammarskjölddel foly­tatott tárgyalása során nem jutot­tak megállapodásra Katanga kérdé­sében és a belga haderők kivonásá­nak problémájában. A belga kormány tehát visszautasította a Biztonsági Tanács határozatának teljesítését. Eyskens a belga egységek jelenlétét. Kongóban azzal igyekezett igazolni, hogy törődnie kell az ottani belga lakosság biztonságával. Eyskens hangsúlyozta, hogyha a belga egy­ségeket ki is vonják a kongói váro­sokból, az észak-katangai két kato­nai támaszponton továbbra is meg­maradnak. Ezzel a belga haderőknek lehetősége lenne ismét beavatkozni Kongó belügyeibe. Eyskens sajtóértekezletének be­fejező részében rámutatott arra, hogy most Belgiumban „a józanság, takarékosság és fegyelem politiká­ját" kell megvalósítani, amelyet a „kongói katasztrófa" kényszerített ki. Eyskens 'Igyekezett azt a benyo­mást kelteni, hogy Kongó független­ségének kikiáltása nagy gazdasági nehézségeket okoz Belgiumnak és hogy a belga dolgozók a monopóliu­moknak kénytelenek lesznek az el­maradt nyereséget azzal kárpótolni, hogy nem fognak tiltakozni a foko­zott kizsákmányolás ellen. A katangai ellenzék szembeszáll Csőmbe árulásával Elisabethville (ČTK) - A Baluba­kat ellenzéki párt 14 képviselője jú­lius 27-én elhagyta a katangai tör­vényhozó testület ülését, tiltakozá­sul az ellen, hogy Csőmbe minisz­terelnök és kormánya kihirdették Katanga elszakadását Kongótól. A Reuter hírügynökség jelentése szerint az ellenzéki képviselők ki­jelentették, hogy választási körze­teik lakossága nem kívánja az elsza­kadást Kongótól. Mwamba, a Balu­bakat ellenzéki párt vezetője hang­súlyozta, hogy Katanga kormányának a tartományt Kongó részének kell te­kintenie. Be kell szüntetni az ön­kényes letartóztatásokat és a zavar­gások provokálását a földmúveskör­zetekben, szabadon kell bocsátani az ellenzék azon tagjait, akiket letar­tóztattak és meg kell semmisíteni Katanga új zászlaját. Amíg e felté­teleket nem teljesítik, a Balubakat párt visszahívja a miniszteri tárcák jelöltjeit. Mwamba hangsúlyozta, hogy ameny­nyiben nem alakítanak koalíciós kor­mányt, pártja külön kormányt ala­kít a tartomány északkeleti részé­ben, ahol a nép teljes támogatását élvezi. Az amerikai monopóliumok a belgák kongói örökségébe akarnak lépni Brüsszel (ČTK) - Az a hír, hogy Detwiler amerikai mágnás, a Congo Internacionál Managene Corporation társaság (CIMCO) elnöke állítólag hosszútartamú szerződést kötött a kongói kormánnyal Kongó természeti kincseinek kiaknázására, nagy vissz­hangot keltett az érdekelt monopo­lista körökben. Az amerikai sajtó egy része diadalittasan újjong, hogy a CIMCO 50 évre "e'ngeäményt kapott a kongói népgazdaság kiaknázására, viszont a belga monopolista sajtó az­zal vádolja az Egyesült Államokat, hogy Detwiler közvetítésével magá­hoz akarja ragadni a belgák eddigi kongói tulajdonát. Patrice Lumumba kongói minisz­terelnök new yorki sajtóértekezletén megcáfolta az 50 évre kötött szerző­désről elterjedt híreket. Lumumba világosan kifejtette, hogy csak a kongói parlament előzetes jóváhagyá­sa után köthetnének ilyen szerződést. A kongói pénzügyminisztérium szóvi­vője is hasonló nyilatkozatot tett a napokban Leopoldvillében. Kijelen­tette, hogy a kongói kormány semmi­lyen kötelezettségeket nem vállalt. Az amerikai külügyminisztérium titkolni igyekszik kapcsolatát a CIMCO-val. Azt azonban nem tagad­hatta, hogy tárgyalt Detwillerrel, mi­előtt Leopoldwillebe utazott. A TASZSZ szovjet sajtóiroda kom­mentárjában a szuezi agresszió csőd­je után 1956-ban kialakult helyzet­hez hasonlította Kongó jelenlegi hely­zetét. Az Egyesült Államok ugyanis akkor azzal az ürüggyel, hogy ki kell töltenie a „légüres teret", meg­hirdette az Eisenhower-doktrinát és igyekezett behatolni az arab orszá­gokba. A TASZSZ hangoztatja, hogy az amerikai kormány akkori üzel­meit leleplezték és az arab országok megőrizhették függetlenségüket. A Kongó függetlensége ellen irányuló mostani amerikai cselszövések is ha­sonló kudarcra vannak ítélve. A SZOVJETUNIÓ által felajánlott IL-18-as repülőgépeken megérkeztek Leopoldvillebe az ENSZ alakulatokhoz tartozó ghanai katonai egységek (Associated 1 Press felv.) Zavargások Dél-Rhodéziában Bulawayo (ČTK) - Bulawayo dél­rhodéziai városban az utóbbi napok­ban éles összetűzés volt az afrika 1 bennszülött lakosság és a rendőrség között. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint az nst;?ntťizések­nek 11 áldozata volt A hírek szerint a városban hely­reállt a nyugalom. A rendőrség azon­ban teljes készültségben van és e napokban razziát szándékszik végre­hajtani Bulawayoban és más váro­sokban, hogy elejét vegye az újabb zavargásoknak. Hammarskjöld Leopoldvillebe érkezett Leopoldville (ČTK) - D. Ham­marskjöld, az ENSZ főtitkára július 28-án -délelőtt repülőgépen a braz­zavillei repülőtérre érkezett, ahon­nan a Kongó-folyamon át hajón Leopoldvillebe utazott. Kongó Köz­társaság fővárosában Gizenga, a mi­niszterelnök helyettese, a kongói kormány további tagjai, az ENSZ képviselője és a diplomáciai testü­let tagjai fogadták. Hammarskjöld az ENSZ-csapatok parancsnokának kíséretében még aznap meglátogat­ta Kaszavubut, Kongó Köztársaság elnökét. A Nyugat nem válaszol a Szovjetunió javaslataira Genf (ČTK) Sz. K. Carapkin, a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről tárgya­ló értekezleten részt vevő szovjet kül­döttség vezetője szerdán felszólította az USA és Nagy-Britannia képviselőit, vála­szoljanak végre a Szovjetunió 1960. már­cius 19-i javaslatára. A Szovjetunió e ja­vaslatban készségét nyilvánította egyez­mény megkötésére valamennyi nukleáris fegyverkísérlet beszüntetésére a légitér­ben, a tengereken és a világűrben, vala­mint minden olyan föld alatti kísérleti robbantásra, amely 4,75 erősségű, vagy nagyobb földrengést okoz. Bár a szovjet kormány ezzel a javas­lattal jelentós mértékben engedékenysé­get mutatott a nyugati hatalmakkal szem­ben, azok mindeddig nem válaszoltak. „Elvárjuk, hogy a Nyugat és főképp az USA válaszol erre az elvi kérdésre. Már március 19-e óta várunk — jelen­tette ki Sz. K. Carapkin és hozzáfűzte: — Ha bebizonyosodik, hogy az USA kor­mánya nem hajlandó válaszolni, a Szov­jetunió kénytelen lesz mérlegelni a hely­zetet és levonni a következtetéseket. A guatemalai kormány a tudatlanságban tartott parasztokkal vereti szét a tüntetéseket Guatemala (ČTK) Guatemala fővárosá­ban szerdán este újabb kormányellenes tüntetések zajlottak le, bár az ország­ban kihirdették az ostromállapotot. A tün­tetők ellen rendőrséget és katonaságot vonultattak fel, amelyek könnyfakasztó gázt használtak és riasztó lövéseket ad­tak le. A guatemalai kormány úgy véli, hogy a közvélemény kormány elleni ellenszen­ve olyan méreteket öltött, hogy már nem elégséges a rendőrség és a katona­ság, amelyet amúgy sem tekint teljesen megbízhatónak. Ezért néhány száz írás­tudatlan vidéki lakost hozott a fővárosba, akik botokkal és dorongokkal segítettek a rendőrségnek és a katonaságnak fel­oszlatni a tüntetéseket. A kormány ezen eljárása ellen az ellen­zéki. pártok tiltakoztak a guatemalai kongresszusban. A LESZERELÉS ÚTJA I mmár hat hete, hogy a genfi gyűjtsön az új amerikai agresszív leszerelési tizesbizottság ku- stratégia kidolgozásához. Betetőzésül darccal fejezte be tárgyalásainak nagyon kockázatos lépésre szánták második szakaszát. A kudarc okai el magukat azzal, hogy atom- és ismertek: az öt nyugati küldöttség a rakétatechnikával látják el a nyugat­szolid együttműködés helyett szem- német fegyveres erőket, bekötősdit játszott. Mindez eléggé rávilágít a Nyugat A genfi tárgyalások bebizonyítot- genfi módszereire és minden kétsé­ták, hogy a nyugati hatalmak nem- get eloszlat abban az irányban, hogy csak nem hajlan­dók elfogadni a . szocialista orszá- J gok küldöttségei által javasolt politikai intézkedéseket, hanem még a múltban előterjesztett saját javaslataikat sem akarják el­fogadni. A bizottság hetekig tartó meddő vitája igazolta, hogy a nyu­gati küldöttségek tömegesen adják fel eredeti javaslataikat és eltérnek az ENSZ-közgyülés határozatának szellemétől. Mivel a bizottság mun­kája negatív irányban kezdett hatni és porhintés volt a világ közvélemé­nyének szemébe, a szocialista orszá­gok elhatározták, hogy véget vetnek a játéknak és újra az ENSZ közgyű­lése elé terjesztik a leszerelés kér­dését. A nyugati — különösen az USA — kormányának destruktív magatartása rossz vért szült a világ népei köré­ben. Főként az ázsiai és afrikai or­szágokból hallatszottak határozott bí­ráló hangok. Washingtonban ezért el­határozták, hogy „új kezdeményezés­sel" próbálják megváltoztatni a né­pek hangulatát. Az amerikai kezde­ményezésre jellemző, hogy nem a leszerelés, hanem a fegyverkezés te­rén mutatkozik meg. Először 827 millió 300 ezer dollár­ral emelték az USA katonai költ­ségvetését, majd Washington „elv­ben" elhatározta az atomfegyverki­sérletek egyoldalú újrakezdését. Bő­vítették a harci riadók és a készült­ség programját s ennek keretében stratégiai bombázó alakulatokat pol­gári repülőtereken helyeztek el. Szeptember elejére nagyszabású légi hadgyakorlatot terveznek. A szocia­lista országok határai mentén fel­derítő repüléseket végző, atombom­bát hordozó gépek próbarepüléseit is újra elrendelték. Az RB-47 kém­repülő újabb provokációt követett el. Allén Dulles amerikai kémfőnök rangrejtve körútra indult a szövet­séges országokba, hogy adatokat KOMMENTÁRUNK Maurice Thorez, a Francia Kommunis­ta Párt főtitkára és neje Jeanette Ver­meersch a Francia Kommunista Párt po­litikai irodájának tagja az Albán Mun­kapárt Központi Bizottságának meghívá­sára július 22-én Albániába érkezett, ahol szabadságát tölti. (ČTK) Moszávában július 22-én megalakult a Szovjet-Ausztráliai Társaság, melynek el­nökévé Vlagyimir Kortot a Szovjetunió Tudományos Akadémia Oceánológiai Inté­zetének igazgatóját választották. (ČTK) mi juttatta zsák­utcába a bizottság tárgyalásait. A nyugati küldöttsé­gek feladták eredeti javaslataikat és ezzel bezárták az ajtót az eredményes tárgyalások előtt, viszont - legalább a propagandájukban — kénytelenek voltak újra a leszerelésről szónokol­ni. Ez az agresszorok legnagyobb gyöngesége: nem hirdethetik nyíltan politikájukat. Ezért következtek az „új javaslatok", de hatástalanok ma­radtak, ami nem csoda, hisz semmi újat nem tartalmaztak. Később Wa­shington „aggódni kezdett, hogy „semmi sem történik" a kulcsfontos­ságú leszerelési kérdésben. Amíg a bizottság ülésezett és a nyugati kül­döttségeknek alkalmuk volt előmoz­dítani az ügy sikerét, a nyugati kor­mánykörökben senki sem rökönyö­dött meg Eaton úr diplomáciai sakk­húzásain. Csak most játsszák a meg­lepődöttet, miután az egész világ elítélte az öt nyugati küldöttség ak­namunkáját. A szovjet kormány most újabb fel­hívással fordult több államhoz s be­bizonyította, hogy hű maradt eredeti álláspontjához. Nem engedhető meg, hogy a leszerelési tárgyalások hábo­rús célokat álcázzanak. Az ENSZ köz­gyűlésének két ülésszaka között el­telt idő nagy tanulsággal szolgált. Igazolta azt is, mennyire fontos, hogy a bizottság munkájában résztvevő ál­lamok száma más, jelentős szerepet játszó államokkal bővüljön. Hisz ma­napság esztelenség Kína, Brazília, Indonézia, Japán és más államok nél­kül gyakorlati megoldásra jutni. Ter­mészetesen mindenekelőtt az a fon­tos, hogy a közgyűlés újra szente­sítse a bizottság feladatát: az álta­lános és teljes leszerelést. Ennek érdekében pedig világszerte nyomást kell gyakorolni az USA kormány­köreire, hogy vizsgálják felül negatív álláspontjukat a leszerelés kérdésé­ben. A szovjet kormány legutóbbi lé­pései biztos utat mutatnak e cél elérésére. JH. A várakozásnak megfelelően Nixon lett a' öztór^os n pŕrt einök'elöllii HENRY C. LODGE AZ ALELNÖKJELÖLT Chicago (ČTK) - Az USA köztársa­sági pártjának választási kongresz­szusa szerdán éjjel Nixon eddigi al­elnököt nevezte ki jelöltjévé az USA elnöki funkciójára. Nixon a fegy­verszállító monopóliumok exponense­ként ismeretes, aki a külpolitika te­rén a hidegháború és erőpolitika irányvonalát képviselte, a belpoliti­ka terén az ún. amerikaellenes te­vékenységet vizsgáló bizottságban aktív részvételével „a vörös-verő" hírnevét szerezte. Alelnökjelöltnek Nixon Henry Ca­képviselőjét, az USA ENSZ megbí­zottját javasolta. A kongresszus Lod­ge-ot csütörtök esti ülésén nevezte ki alelnökjelölté. Lodge, amikor 1952-ben a szenátusi választások so­rán reakciós nézetei miatt veresé­get szenvedett, lett az USA ENSZ képviselője. Az ENSZ-ben minden tőle telhetőt megtett a nemzetközi feszültség kiélezésére. Nixon és Lodge a köztársasági párt szélső jobboldali szárnyának biztosíték arra, hogy az USA külpo­litikája továbbra is betartja eddigi bot Lodge-ot, a párt jobbszárnyának • veszedelmes irányvonalát. Az amerikai köztársasági párt világuralmi terv: i Chicago (ČTK). — A köztársasági párt [ kongresszusa jóváhagyta a párt választási programját, melynek alapját Nixon alel­nök és Rockefeller kormányzó 14 pont­ból álló. egyezménye képezi. A program bevezető része félreérthe­tetlenül leszögezi, hogy a köztársasági párt az USA világuralmára törekszik. A programból kitűnik, hogyha a párt ura­lomra jut, külpolitikájának alapját az agresszív katonai előkészületek általános fokozása fogja képezni. A program „ener­gikus és határozott" külpolitikát köve­tel s megállapítja, hogy Eisenhower és Nixon kormányának kemény diplomáciáját az USA történetében és a világtörténe­lemben ismeretlen nagy katonai erő támo­gatja. A program csak futólagosan ismeri el a leszerelési tárgyalások szükségét, mint engedményt a fegyverkezési hajsza be­szüntetését követelő közvéleménynek. A program ugyanakkor a föld alatti nuk­leáris kísérletek újrakezdését követeli. A program katonai része nagy súlyt helyez az atom- és rakétafegyver gyártá­sának tökéletesítésére és kibővítésére. A program megállapítja, hogy a köztár­saságpárti kormány a jövőben is folytat­ja az agresszív kémberepülések és pro­vokációk politikáját. A program nyíltan leszögezi, hogy az új kormány feladata lesz, hogy „állandó hírszerzést folytasson a kommunista katonai objektumok fö­lött". Folytatódnak a letartóztatások Japánban Tokió (ČTK) Japánban folytatják a ja­pán-amerikai katonai szerződés elleni harc résztvevőinek letartóztatását. Július 27-én őrizetbe vették I. Nakanisit, Japán Kommunista Pártja Kanagava prefektúrai bizottságának elnökét és a japán par­lament felsőházának volt képviselőjét, továbbá K. Kobajasit, a szocialista párt Kanagava prefektúrai vezető tényezőjét és egy főiskolást. Azzal vádolták őket, hogy Haggertynek, a Fehér Ház sajtótit­kárának érkezése ellen tüntetést szervez­tek. A tüntetéssel kapcsolatban már 25 személyt tartóztattak le. őrizetbe vették továbbá a parlament előtt június 15-én rendezett tüntetés 200 résztvevőjét; e tüntetés nyomására Kisi kormánya kénytelen volt visszavonni Ei­senhower elnök meghívását Japánba. Ja­pán Legfelső Bíróságának a tüntetések szervezésére vonatkozó határozata szabad kezet ad a hatóságoknak a letartóztatás­ra és a büntető eljárás megindítására. PÁRIZSI TUDÓSÍTÁS Adenauer újra találkozik de Gaulle-lal ADENAUER kancellár ma Pá­rizsba érkezik, hogy két év óta már ötödször találkozzék de Gaulle tábornokkal. A kancellár látogatásának fő célja a „Kis-Európa" elnevezésű politikai szervezet kérdésének megvitatása. Couve de Murville külügyminiszter már a múlt hé­ten foglalkozott e kérdéssel a szenátusban. Beszédében többek között megállapította: „Itt az idő, hogy további lépést tegyünk elő­re a gazdasági szövetségek kiépí­ti tésében." Ugyanakkor valószínű, v hogy mindketten meg akarják • vitatni, milyen közös francia­nyugatnémet politikát folytassa­' nak Afrikában. Adenauert Strauss hadügymi­niszter kíséri Párizsba, amiből a megfigyelők arra következtetnek, hogy a fegyvergyártásban foly­tatandó francia-nyugatnémet együttműködésről fognak tárgyal­ni. Tudni kell azt is, hogy Aden­auer párizsi látogatása Debré mi­niszterelnök „ultraatlanti" jelle­gű beszéde után valósul meg. Debré váltig hangoztatta, hogy garantálja Adenauer jószándékát és hogy a jövőben semmilyen ve­szély nem fenyeget Nyugat-Né­metország részéről. A francia közvéleményt azon­ban nem lehet egykönnyen lóvá tenni. Jól tudja, hogy Adenauer mindenkor a hidegháború bajno­kainak és a szovjetellenes ke­reszteseknek első soraiban állott, s minduntalan éreztette, mennyi­re ellenzi a leszerelést és a nem­zetközi feszültség enyhítését. A francia közvélemény azt is tudja, hogy az 1940-es katasztrófát is szovjetellenes jelszavakkal és az erők egyensúlyának régi elméle­tével készítették elő. Történelmi tanulság, hogy ez a politika el­kerülhetetlenül fegyverkezési haj­szához vezet s eddig is arra késztette a francia kormányt, hogy szintén részt vegyen a né­met militarizmus feltámasztásá­ban és milliárdokat dobjon ki „atomhadsereg" létesítésére. Ez a politika ellentmond Fran­ciaország érdekeinek. LOUIS LUC ÜJ SZÖ 3 * 1960. július 29. $

Next

/
Thumbnails
Contents