Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-29 / 209. szám, péntek

A pártmunka további tökéletesítése érdekében Mindennap készítenek 1 — 2 villámhírt az aratásról, begyűjtésről és tarlóhántásról a Dunajská Streda-i járási népművelési ház dolgozói. A sokszorosító gépet — a Rotaprintet — Gyurcsik elvtárs, a járási népművelési ház igazgatója kezeli. (V. Drábek felv.) —

j JAVÁBAN FOLYNAK az előkészületek a ' II. nemzetközi vásárra Brnóban. A kiátlí- j tási területet további 30 000 négyzetmé- j terrel megnagyobbítják. A ,,Z" pavilon mögötti kiállítási terepet a harmonogram szerint már július végére rendbehozzák • E köralakú pavilon közelében két új : épület készül, ahol a higiéniai berende- j zéseket mutatják be. A vásár látoga- ; tóinak elszállásolásáról már most gon- ; doskodnak, eddig 36 824 ágy várja a: ; érkezőket. MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT az Egyesült Arab Köztársaság televíziós adója Kairóban. A televíziós hálózat építésénél az NDK szakemberei is segítettek KÜLÖNÖS VILÁGCSÚCSOT állított fel j Dániában a 17 éves Björne Mortensen. i Tavaly nem kevesebb mint 406 filmet lá- i tott. Eddig a rekordot egy amerikai új- j ságíró tartotta, aki az elmúlt évben 338 j filmet ült végig. TÖBB MINT 1 MILLIÓ MÁRKA értékű kárt okoztak az elmúlt napokban Felső-Bajorországban az elemi esapá- j sok. Sok helyen megszakadt a közieke- j dés és erdőtűz keletkezett. E NAPOKBAN TARTOTTÁK MEC Berlin- j ben az NDK-ban a II. nemzetközi Schu- ; mann énekversenyt. A döntőbe 24 részt- I vevó jutott be. A mi énekeseink is szép I eredményeket értek el. Roma Horák II. I dijat nyert, Jirí Cutich pénzjutalomban j részesült. 200 ÉVES BARACKFA van Domanina j k Bzence községben. A fa az idén is j gazdag termést hozott. ANKÉTOT ÍRT KI házaspárok részére : egy svéd képeslap. Az első kérdés így : hangzott: „Hogyan öltözködjék a nó ün- i 'nepélyes alkalomra?" Az első díjat ez a! válasz nyerte: „Gyorsan!" A DOKUMENTUMFILM STÚDIÓ a tan- jj könyvek előállításáról forgat filmet, amely jj kihangsúlyozza az ingyenes tankönyvvek- jj kel való ellátásról szóló határozatot. i; KOLUMBUSZ KRISTÓF életét filmré vi- S szik Hollywoodban. Az előzetes számitá- ij sok szerint a film 8 millió dollárba kerül, jj AZ ÁLTALÁNOS GÉPÉSZET üzemei- jj ben 2734 kollektíva versenyez a szo- jj cialista munkabrigád cím elnyeréséért, jj E kollektívákban 24 582 munkái és tech- jj nikus dolgozik. Eddig már 125 kollektíva jj érdemelte ki a szocialista munkabrigád (j Címét. :i AZ EGYIK AMERIKAI NAPILAPBAN a jj következő hirdetés látott napvilágot: jj „Jóska gyere haza, minden úgy lesz, jj ahogy akarod. Neked adom a Renauítot jj és én megelégszem a Chevrolettel. Szere- jj tó Amáliád." A GMC autókonoern bepe- jj relte a francia Renault céget, miután .j megállapította, hogy a hirdetés hamis :j volt — a francia autógyár ügynöke adta ;; íel. jj XX//;. JÁNOS PÁPA a Vatikánból át- jj költözött nyári üdülőjébe. Ezek szerint j nem vesz részt a müncheni eucháriszti- j kus kongresszuson. AZ EIFFEL TORONY magasságát meg- j haladó 325 méteres televíziós-torony épí- : tését tervezik Münchenben. A hatalmas jj építményen 265 méter magasságban 100C személyt befogadó kilátó erkély lesz. jj A torony derekán emeletes, a torony jj tengelye körül forgó étterem-kombinát ;; épül. 10 MILLIÓ KÖNYVET ad ki évenként jj az azerbajdzsáni 11 könyvkiadó vállalat, jj Az Azerbajdzsáni Szocialista Szovjet jj Köztársaságban a legutóbbi 40 év alatt jj 215 millió könyvet adtak ki. LIDIC

F REDIV1VA címmel szimfóniát jj írt Maria De Lourdas De Argols Oliyet jj brazil zeneszerző. A szimfónia a lidi- j cei nfici-vérengzés áldozatainak állit sqi- j léket. jj A HELYI GAZDÁLKODÁS VÁLLALATAI : elhatározták, hogy Olomoucban minden j évben kertészeti kiállítást rendeznek. 1400 j négyzetméter területen már épül a köz- j ponti pavilon, készülnek az üvegházak és j a 4500 négyzetméter kiállítási terület par- j kosítása is. ABESSZÍNIA FŐVÁROSÁBAN Addisz- j Abbebában nagy sikerrel rendezték meg e szovjel ipar; kiállítást. Két hét alati nagy- tömegek ismerkedtek meg a szovjet ipar termékeivel és 2 millió rube.' értékű kereskedelmi megállapodásokat kötöttek. jj A pártalapszabályzat hazánkban a ^ kommunisták munkájának alapjj vető törvénye, jogaiknak, és kötelesséj: geiknek egybefoglalása. A pártalapszabályzat a pártszervezetek és minden ; kommunista számára a párt belső törj vényét jelenti, leszögezi a pártépítés és j tevékenység lenini alapelveit, melyek a jj szocializmus építése időszakában a legj fontosabbak és törvényszerűen szükséj gesek. Pártunk új alapszabályzatának szövegét az 1952. évi országos konferencia haj tározta meg. A szövegen azóta néhány j módosítást eszközöltek, ezeket a szoj cialista építés előrehaladása tette szükj ségessé. így az alapszabályzat kiegészíj tésére került sor az 1956. évi országos I pártkonferencián, 1958-ban a XI. kong; resszuson és legutóbb, alig pár hete, a júniusi országos pártkonferencián. Cj időszakba léptünk, hazánkban gyó: zött a szocializmus és megkezdtük a : fejlett szocialista társadalom építését, j Történelmi sikereink, melyeket országépítő munkájában pártunk vezetésével j országunk népe elért, fényesen igazolják • a párt eredményes szervezőmunkáját, a néppel való legszorosabb kapcsolatát j és az egészséges pártonbelüli életet, j A politikai-szervező munkában nyert taj pasztalatok azonban azt mutatják, hogv j minden új időszak és új feladatok a j pártmunka szüntelen tökéletesítését és j fejlesztését követelik meg úgy, hogy te• vékenységében egyre erőteljesebben j nyilvánuljanak meg a pártalapszabályzat j rendelkezései. Az eredményes munka felj tétlenül megköveteli, hogy a párt belső : fejlődésének felépítése, szervezési formái j és munkamódszerei mindig megfeleljenek j az adott történelmi helyzetnek és össz: hangban legyenek a feladatokkal. Az alapszabályzat lenini szellemének érvényesítése a gyakorlatban biztosítéka a párt j vezető szerepe elmélyítésének. Az alapszabályzat legutóbbi módosítása j teljes mértékben összhangban van a j fenti követelményekkel, megfelel a szo; cialista építés befejezése időszaka szükj ségleteinek. Ezt mutatja az alapszabály: zat 4 3. szakaszának megváltoztatása is, melynek alapján Szlovákia Kommunista Pártja rendes kongresszusait az eddigi 2 év helyett ezután négy évenként fogják összehívni. Az országos konferencia ezt a módosítást az SZLKP KB javaslatára fogadta el, mely javaslat kifejezte a szlovákiai elvtársak azon vé• leményét, hogy ma már nem szükséges ; az SZLKP kongresszusain oly gyakran j megtárgyalni a párt szlovákiai terüloti szervezetének specifikus feladatait. Hiszen most lényegesen fokozódik a párt kerületi szerveinek irányító szerepe és felelőssége Csehszlovákia Kommunista Pártja legfelsőbb szerveinek vezetésével. P

ártunknak a szocialista demokrácia elmélyítésére tett minden intézkedése csakis a demokratikus centralizmus hathatósabb érvényesítése feltételeinek közepette járhat teljes sikerrel. Hazánk egész területén növekszik az országos népgazdaságfejlesztési terv szerepe. A pártmunka ily feltételeire való tekintettel az alapszabályzat s módosíA

2 tása teljes mértékben aktuális és célszerű. Az alapszabályzat további módosítása az 5 7. szakaszra vonatkozik. A járási pártkonferenciákat eddig minden évben tartották. Az új feltételek azonban ezen a téren is változást követeltek. Új nagv-járási pártszervezetek alakultak, melyek az építés igényesebb feladataira való tekintettel a pártmunkát az eddiginél tökéletesebb módszerrel kell, hogy irányítsák. A párt új járási bizottságai politikailag fejlett, tehetséges és tapasztalt elvtársakból, jó szervezőkből tevődnek össze, akik helyesen és hatásosabban tudják irányítani az egész járási pártszervezet tevékenységét. A jövőben — tekintettel arra, hogy csak minden második évben lesz járási pártkonferencia — több lehétöség nyílik az aktívával való munka hatékonyabbá tételére, a pártalapszervezetek működésében a nagyobb önállóságra és a pártszervek határozatai teljesítésének következetesebb ellenőrzésére. Mindez a gyakorlati munkában mir.den bizonnyal gazdag eredményeket hoz majd. z országos pártkonforencia által elfogadott harmadik módosítás a tagjelöltek jelöltségi idejére vonatkozik. Az alapszabályzat 17. szakaszának új szövege, tekintettel a társadalmunk osztályösszetételében bekövetkezett változásokra és népünk egyre szilárduló erkölcsi és politikai egységére az eddigi kettős jelöltségi idő helyett egységes tagjelöltségi ideit — egy évet — szab meg a dolgozók valamennyi csoportja esetében. Ez a rendelkezés természetesen semmi esétre sem jelenti azt, hogy bármi módon is csökkenének a párt új tagjelöltjeinek kiválasztására érvényes követelmények, legyen bár munkásról, szövetkezeti tagról, értelmiségiről, avagy a dolgozók bármely más csoportjáról szó A tagjelöltek kiválasztását továbbra is egyéni elbírálás alapián. az erre vonatkozó alapelvek szigorú betartásával fogjuk végezni. Pártunk tagjelöltjeivé gondos kiválasztás és előkészítés alapján mindenek?lőtt a legkiválóbb pártonkívüli dolgozókat kell javasolni, főleg a szocialista munkabrigádok, illetve a büszke címért versengő kollektivák tagjait és azon további dolgozókat, akik nemcsak munkahelyükön, de a közéletben is példás magatartást tanúsítanak, megfelelő politikai és szocialista öntudatosságról tesznek tanúbizonyságot. A tagjelöltek kiválasztására érvényes alapelvek szigorú betartása mellett azonban az eddiginél meg sokkal nagyobb gondot kell I fordítani a tagjelöltek nevelésére s a j pártmunkába való bevonásukra. A

z országos konferencia által a pártálapszabályzatban eszközölt módosítások- elősegítik, hegy a pártszervezetek és szervek tovább fokozzák politikái-neveiő és szervező tevékenységüket, újabb segítséget jelentenek a pártmunka gazdagabbá tételében a fejlett szocialista társadalom építésének valamennyi szakaszán. (Rp — g) Ü AZ ÚJSZÓ Győztek az időjárás felett Ha az időjárás nem is kedvezett ez idén a gabona betakarításának, azok a szövetkezetek, amelyek jól megszervezték az aratást, ennek ellenére szép eredményeket mutathatnak fel a termés betakarításában. KÜCS GYULA levelezőnk beküldött írása mintha csak igazolná ezt az állításunkat. A nehéz kézzel papírra vetett sorokból öröm olvasni a Dolná Seč-i szövetkezetesek munkájáról. Határukban már elhallgatott az aratógépek berregése, nem egészen tíz nap alatt 320 hektár termését segítették le a tarlóról. Dóka Lajos, a t EFSZ traktorosa naponta 8 hektárról vágta le kévekötőgépével a gabonát. Most a cséplőgépeké a szó, melyek igen nagy teljesítménnyel, üzemzavar nélkül dolgoznak. Faskó József cséplőgépével naponta 300 mázsát segít a magtárba. A termés kitűnő, meghaladta a számításokat is, hiszen 31 mázsát adott az árpa, 30 mázsa kiváló fajsúlyú búza csurgott a zsákokba. Ez a szép eredmény, no meg a kedvezőtlen időjárás is a munkák mielőbbi elvégzésére serkenti a szövetkezeteseket. BÉLÁN YI JÁNOS igen időszerű és a hokovcei szövetkezeteseket jellemző címet adott hozzánk küldött tudósításának. „Reggeltől estig" — írja, szünet nélkül folyt a munka mind a gabonaföldeken, mind a búgó cséplőgépek körül. Néhány napos szorgalmas munka után 300 hektáron került le tövéről a gabona. A szövetkezetben a férfiak mellett több mint 70 asszony, leány kapcsolódott be az aratásba, akik a részükre kijelölt munkaszakaszokon valóban dicséretre méltó teljesítményeket nyújtottak. Egy-két kéve még három óra hosszat sem „feküdhetett" a tarlón, az asszonyok a kévekötők távozása után nyQmban keresztbe hordták a gabonát. A cséplőgépek szinte ontják magukból a fejlett, üveges gabonaszemeket, a sörárpa például 50 mázsát fizet hektáronként, ámde a búza hozama sem lesz alacsonyabb. A katonák is segítenek. Néphadseregünk tagjai nem nézik ölhetett kézzel a dolgozó parasztok munkáját és most is munkára jelentkeztek a sliáči szövetkezetben. Néhány nappal ezelőtt a takarmányok begyűjtésénél szorgoskodtak. Most azonban — írja GOTTLIEBER FERENC hadnagy levelezőnk — a termés betakarításánál dolgoznak. A zvoleni járás több szövetkezetében elismerőleg nyilatkoznak a katonák munkájáról. Nagy próbatételnek bizonyult Patince községben ez idén a gabonabetakarítás. KOVÁCS JÁNOS írásából kitűnik, hogy ez az első esztendő, amikor a község földművesei nagy táblákon közösen aratnak. Az emberek, ha egymással találkoznak, nem győzik hajtogatni: „Hát ezt nem hittük volna." Pedig valóság, igen simán. zökkenők nélkül folyt az aratás. De nemcsak ez a szembeötlő az új szövetkezetben, hanem a tarlóhántás is, melyet a traktorosok az aratással szinte egyidöben végeztek el. Kelet-Szlovákiában ugyancsak nagy lendülettel végzik a gabonabetakartíást. Mint BALTÉSZ IMRE leveléből értesültünk. Streda nad Bodrogom községben is csak az esők szakították félbe a munkákat. Egyébként a szövetkezet a»rajanagyja. fiatalok, öregek egyaránt részt vállaltak az aratásból. Még a Slovenské Nové Mesto-i vasútállomás dolgozói is, akik védnökséget vállaltak a szövetkezet felett, eljöttek segíteni és az esőktől megdőlt gabonát kézikaszával aratták. A szövetkezetben öt kévekötőgép és két kombájn gyorsította meg a munkát. Nagyon sok szövetkezetben azonban kevéssé használták ki a gépek erejét, főleg az arató-cséplőgépek hevertek kihasználatlanul. Az utóbbi esők rácáfoltak azok állításaira, akik a kévekötogépeket helyezték előnybe a kombájnokkal szemben, mert a keresztekbe hordott és a tarlón szerteszét heverő kévék teljesen eláztak. Most a gabona szárítása ismét nagy munkát vesz igénybe. A kereszteket széjjel kell rakosgatni, a kévéket többször átforgatni, hogy a szem beszáradjon. A mufai szövetkezetnek ugyan nincs kombájnja, csupán egy kévekötőgépet mondhat magáénak, de a gabona betakarítását úgy szervezte meg, hogy a termés mielőbb lekerüljön a lábáról. Ezért az esők előtti időkben a gép mellett a szövetkezet tagjai kézikaszával is vágták a gabonát. BUDAI FERENC levele azt is elárulja, hogy a falu minden épkézláb embere talpon volt a betakarítás idején. Még Vámos Bálint tanító is dolgozott, akinek teljesítménye semmivel sem volt alacsonyabb, mint a szövetkezet többi tagjáé. Esők előtt a gabona betakarításával, most a kedvezőtlen időjárás alatt az istállók építésével foglalatoskodnak a szövetkezet tagjai. Munka tehát van bőven, de az a fontos, hogy a legfontosabb munkát, az aratást már a jó időkben elvégezték. IVÁN SÁNDOR a košicei járás szövetkezeteseinek erőfeszítéseiről tudósít, akik az üzemek dolgozóinak segítségével gyorsítják meg esők után a termés betakarítását. Ez a munkaláz egyébként hazánk valamennyi EFSZ-ében megnyilvánul és az üzemi munkás a szövetkezeti taggal vállvetve dolgozik, hogy a parasztember egész évi munkájának gyümölcse, a kenyérnek való, mielőbb biztonságos és száraz helyre, fedél alá kerülhessen. (th) A szocialista országok együttműködése A második világháború után kialakult szocialista világrendszer megszilárdulásának folyamatával egyidejűleg fokozatosan elmélyül a nemzetközi szocialista munkamegosztás, amely jellegével alapvetően eltér a tőkés munkamegosztástól. Lenin már 1920-ban rámutatott, hogy érvényesül „a világ minden nemzetének proletariátusa által közös terv szerinti szabályozandó egységes világgazdaság létrehozásának" tendenciája, „amely tendencia már a kapitalizmus idején is egészen világosan megmutatkozott és amelyet a szocializmusban feltétlenül tovább kéli fejleszteni és teljesen meg kell valósítani." (Lenin művei 31. kötet 141. oldal. Szikra kiadás.) A szocializmust építő országok termelési viszonyainak szocialista jellege új feltételeket teremt a nemzetközi munkamegosztás továbbfejlesztésére. A szocialista tábor országai között nincsenek érdekellentétek, ellenkezőleg, egyek a céljaik, közösek az érdekeik. Nemcsak lehetővé, hanem objektív szükségszerűséggé vált a szocialista munkamegosztás tervszerű fejlesztése, mert a szocialista rendszer országainak gazdaságára a tervszerű fejlődés törvénye hat. Nem utolsó sorban a hatalmas Szovjetunió fennállása is lényegesen befolyásolja a munkamegosztás szocialista jellegét, mert a Szovjetunió a szocialista világrendszernek nemcsak politikai, hanem gazdasági központja is, s óriási anyagi és műszaki segítséget nyújt a szocializmust építő országoknak. Ez teremti meg a szocialista rendszerhez tartozó országok gyors fejlődési ütemének feltételeit és lehetőségeit. HAZÁNK 15 ÉVES gazdasági fejlődése. a szocializmus építésének és felépítésének eltelt tizenöt éve naj gyon szemléltetően igazolja a szoj cialista munkamegosztás és különöj sen a Szovjetunióval folytatott j együttműködés nagy jelentőségét, j A fasiszta Németországot legyőző j Szovjetunió mindjárt a második vij lágháború befejezése után átadta ; nekünk a csehszlovák népgazdaságj ban levő körülbelül kétmilliárd ko; rona értékű német vagyont. így ke; rültek a csehszlovákiai dolgozók kej zébe fontos vállalatok, mint például : a mostani Sztálin Művek, a brnói j gépgyár, stb. 1947-ben, qmikor katasztrofális aszály és terméketlenség sújtotta köztársaságunkat és a többi európai népi demokratikus országot, a Szovjetunió gabonaszállítmányaival önzetlenül segített. Csak nekünk például 600 ezer tonna gabonát szállított, s megmentette népünket az éhínségtől és a komoly gazdasági nehézségektől, amelyekre a hazai burzsoázia áruló terveiben számított. A felszabadulás óta intenzíven kibontakozódtak a csehszlovák-szovjet gazdasági kapcsolatok. A szovjet gép-, berendezés- és élelmiszerszállítmányok lényegesen kihatottak a háború dúlta gazdaságunk helyreállítására . és gyors fejlesztésére. A München előtti burzsoá Csehszlovák Köztársaság külkereskedelme kimondottan a Nyugathoz, a nyugat-európai tőkés államokhoz igazodott. A Szovjetunió részaránya a csehszlovák külkereskedelemben 1937-ben 1,6 százalék volt. Gazdaságunk tehát egészen a tőkés világrendszer fejlődésétől és válságjelenségeitől függött, nem is szólva kivitelének összetételéről (többnyire fogyasztási cikkek, melyek még jobban "elmélyítették függőségüket). A Szovjetunió a legnagyobb üzlettárs szerepét töltötte be a népi demokratikus köztársaság építésének folyamatában. A Szovjetunió részaránya Csehszlovákia külkereskedelmében 1948-ban 16,2, 1957-ben már 34,4 százalékot tett ki, a jövőben pedig még tovább növekszik. A Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország gazdasági együttműködésének kibontakozása, árucsere-forgalma fontos tényezőként hatott gazdasági fejlődésünk megszilárdítására. A szocialista világrendszerhez tartozásunk biztosította gazdaságunk gyors fejlődését és a lakosság életszínvonalának gyors emelkedését. Ily módon fokozatosan függetlenné vált gazdaságunk az imperialista tömbtől és létrejöttek a szocialista építés széle6 alapjai. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉBEN gazdaságunk egyik legkomolyabb problémája az ipar összetételének lényeges és mélyreható módosítása, elsősorban a legfontosabb, s emellett hazánkban nagyon kedvező feltételekkel rendelkező nehézipari ágak termelésének kibontakoztatása volt. Fejlesztésük egyik fő feltétele a nagymennyiségű nyersanyagbehozatal. A Szovjetunió szállításai e téren is döntő szerepet játszottak és játszanak. A nyersanyagbehozatal részaránya már 1956-ban 30 százalékát tette ki a Szovjetunióból hazánkba irányuló behozatalnak. A nehézipar lendületes építésének éveiben, körülbelül 1950-óta a Szovjetunió szolgáltatta köztársaság.unk vasércbehozatalának 74 százalékát, rézbehozatalának 70 százalékát, alumíniumbehozatalának 70 százalékát, nikkelbehozatalának 90 százalékát, kőolajbehozatalának több mint 70 százalékát, gyapotbehozatalának 60 százalékát és így tovább. A Szovjetunióból jövő behozatali cikkek között bőven van élelmiszer, gabona, hús és takarmány. A Szovjetunió hosszúlejáratú szerződések alapján üzemek, erőmüvek és aggregátok komplett berendezésének építésében is jelentős gazdasági segítséget nyújtott és nyújt nekünk. Mindjárt megnevezhetjük egy ólom-ónércdúsító üzem, kaprolaktangyár, kapronfonalgyár, a martinkemencék üzemmenetét önműködően szabályozó berendezések, vasúti villamosítóberendezések és önműködő záróberendezés építését, stb. A Szovjetunió egyes üzemek, mint például acetilcelluloze gyár, alumíniumgyár tervezésében is segítséget nyújtott Csehszlovákiának. Egyes fontos üzemek építésében a szovjet szakemberek közvetlenül részt vettek. Már az adatoknak ebből a nem teljes felsorolásából is látható, hogy a gazdasági együttműködés fejlődése és a nemzetközi munkamegosztás elmélyülése bizonyos fejlődési szakaszokon ment keresztül. A MUNKAMEGOSZTÁS kezdetben elsősorban a termékcserében valósult meg. A Szovjetunió főként nyersanyagokkal, élelmiszerekkel és ipari berendezésekkel látta el az egyes népi demokratikus országokat, melyek viszont elsősorban hagyományos termékeiket szállították és cserélték ki egymás között, mert az ipar örökölt összetételét tekintve ezeket könnyen termelhették kiviteli célokra. A munkamegosztás a népi demokratikus országok iparosítása során lényegesen megváltozott és új tartalmat kapott. A Szovjetunió, a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság ipara egyre inkább azoknak a szocialista országoknak iparosítási és gyors műszaki fejlesztési bázisává válik, amelyek a történelmi viszonyok és az egyenlőtlen tőkés fejlődés következtében hosszú Ideig elmaradtak gazdasági fejlődésükben. Másrészt viszont a szocialista tábor országainak együttműködésében fejlődik a kedvező feltételekkel rendelkező országok nyersanyagalapja, elsősorban természeti kincseinek kiaknázása is. Így például a Szovjetunió a saját szükségleteinél nagyobb arányban fejleszti vasércfejlesztését, Románia fokozza kőolajfejtését és feldolgozását, Lengyelország a szén fejtést, Magyarország az alumíniumgyártást és így tovább. A népi demokratikus országok iparosításának elősegítését és fejlesztését tekintve a Szovjetunió döntő mértékben kivette részét a lenÜJ SZO 1 *• 1960. július 29.