Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-24 / 204. szám, vasárnap

Hazament falujába Csütörtökön, július 21-én tartották meg a nemzetek szövetségének napját a Xll. nemzetközi filmfesztiválon Karlovy Vary­ban. Ezer és ezer Karlovy Vary-i lakos, csehszlovákiai és külföldi fürdővendég nézte végig a Csehszlovák-Szovjet Barát­ság kolonádján a csehszlovák és szov­jet divatbemutatót s hallgatták a Karlo­vy Vary-i szimfonikus zenekar hangver­senyét. A Kultúra és Pihenés Parkjában s a Zámock(í kolonádon fúvószenekari hangverseny volt. Képünkön az estét befejező tűzijáték látható. Jan Tachezy — CTK — felvétele SZÉP EREDMÉNYT értek el az elsői félévben az ostravai baromfiüzem j dolgozói. 915 000 kiscsirkét kelttet-1 tek ki és adtak át a szövetkezetek- j nek, 65 000-el többet, mint tavaly. j SZÍNES FILM készül Svájcban a „Teli \ Vilmos"-ból. 230 000 OLYAN EMBER él Japánban, j akin az atombombák robbanása eltörölhe- i tetlen nyomokat hagyott. A sugárfertözöt- ; tek száma csupán Tokióban meghaladja ; az 5000-t. NÉGY ÜJ TlPUSŰ VARRÓGÉPET; mutat be a Lada-üzem a VII. ostravai; kiállítási vásáron. B. BR1TTEN „SZENTIVÁNÉ11 ÁLOM" \ című új operáját Angliában mutatták be., j Az opera librettóját Shakespeare után B. ; Britten és P. Pears Írták­NÉPI CSILLAGVIZSGÁLÓT kap a közel- ; jövőben Znojmo. Az építkezést már el- ] kezdték. A FALU PROBLÉMAJÁT dolgozza j fel legújabb filmjében J. Novák ren- j dező. A film felvételei Príbram kör­j nyékén készülnek. A PANAMA-CSATORNA felett felrobbant ! egy amerikai katonai repülőgép. A repü- ; lögép hat-tagú személyzete életét vesz- ! tette. JUPITER, nevü-alkoholmentes frissítő ; ital gyártását kezdték meg a bardejovi komunális üzemben. 164 MILLIÓ MOZILÁTOGATÓ volt 1960. januárjában Amerikában. A GYÓGYSZER- ÉS TEAELOSZTÁS ál­lami ellenőrzés alatt áll az Egyesült Arab Köztársaságban. BŐRIPARI FŐISKOLA nyílik az ősszel Gottwaldovban. 180 KILOMÉTERES óránkénti se­bességet ért el próbaútján a „Har­lekin" gyorsvonat, amely a Milánó­Róma-Nápoly vonalon fog közleked­ni. A vonatot még az olimpiai játé­kok megkezdése előtt üzembe helye­AZ ÁLTALÁNOS intelligencia állami vizsgáján az amerikai külföldi információs szolgálat 150 vezető dolgozója megbukott. 10 227 389 lakosa volt 1960. március 31-én Ausztráliának. Az elmúlt évhez vi­szonyítva a lakosság száma 218 724-gyel növekedett, beleszámítva 80 527 bevándor­lót is. NAGY KÖZKEDVELTSÉGNEK örvende­nek a „Csehszlovákia 1960" kiállításon a jóizlés termében rendezett divatbemuta­tók. A rendezőség kiszámította, hogy a manekenek naponta tánclépésben 10 kilo­métert tesznek meg. A spartakiád alatt napi 55 „fellépésük" volt, ami azt je­lenti, hogy a divatbemutatók között csu­pán ötperces szüneteket tartottak. (— va) ÉRDEKES ÉPÍTKEZÉST végeznek a Dorpastav dolgozói. A Vág második szakaszán a szárazföldön építik a hi­dat. Ha a híd elkészül, akkor jönnek a bágerok és buldozérok, hogy a híd alatt a Vág új medrét kivájják. 437 ÚJÍTÁSI JAVASLATOT adtak be a kubrai Vorosilov Üzem dolgozói az első félévben. A CSEHSZLOVÁK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA prágai épületében tegnap kezdődött az Archeológusok Nemzet­közi Szervezete állandó tanácsának ülése. AZ ETNA szerdán este — négy napon belül másodszor — ismét kitört. A krá­terből kitörő hatalmas fUstoszlop a 35 kilométerre lévő Catánlában is látható votl. LEZUHANT EGY REPÜLŐGÉP Karlsruhe felett Nyugat-Németországban. Három személy életét vesztette. Ili NEM JÁRTAM még soha Mliečné­: ben. Az első falubélitől érdeklődtem hát, merre van a helyi nemzeti bi­zottság. Az útbaigazítás egyszerű volt, — erre tessék -, de különben, ott az út közepén beszélget a helyi nemzeti bizottság titkára, legjobb lesz, ha hozzáfordul. Megfogadtam a tanácsot. így ismerkedtem meg Csóka . Ferenc elvtárssal, a mliečnei HNB új .jj titkárával. ijj Oj titkár ugyan Csóka Ferenc, de :Ü nem idegen, hazajött a falujába. Tíz ľ évig dolgozott a šamoríni járási nem­; zeti bizottságon. Először mint járási !• instruktor, majd pedig hat évig i a járási nemzeti bizottság alelnöke és a tervezési osztály vezetőjeként, ijj — Mindenképpen vissza akartam :jl jönni a falumba. Hiszen a járáson j; is az én gondom volt minden, ami I. a községgel összefüggött. Most tel­II jesült régi vágyam, hazajöttem — hát I: bizony boldog vagyok — jelenti ki i; mosolyogva. li Aztán a munkára, a szövetkezet ijj életére terelődik a szó. jjj A szövetkezet 1949-ben alakult, ijj A múlt év augusztusától a község­'jj ben mindenki tagja az EFSZ-nek. 584 jj hektáron gazdálkodnak — szép ered­íj ménnyel. A szövetkezet elnöke Szin­II ger Lajos egyúttal a HNB elnöke is. jí 1954-től hat éven keresztül a HNB jj: titkára volt. — Jó az elnök, jó az agronómus, ijj jobb a munkaszervezés, így jobban ijj megy a munka is. A múlt évhez vi­Ijj szonyítva nagy változás történt a Ili munkaerkölcs és az anyagi helyzet ilj javulása terén egyaránt — mondja Ijj Csóka Ferenc. ijj A csoportvezető már meg meri jjj mondani, ha valaki válogat a munká­lj! ban, hogy jobb lesz, ha hazamegy, ha jjj nem tetszik a beosztása. jjj A VEZETŐSÉGI ÜLÉSEKEN már ijj nem csupán az egyéni sérelmeket Ijj tárgyalják meg elsőnek, hanem a kö­jjj zös problémákat, mégpedig konkré­jjj tan. A gyűléseken mindent megbe­Ijj szélnek, nem titkolják el sem a jót, ijj sem a rosszat. Szóval a lakosság gon­jjj dolkodásában óriási változás történt, jjj Az egyéni érdek háttérbe szorult a Ijj kollektív érdekkel szemben. Ez a ijj magyarázata annak, hogy a szövetke­jji zet anyagi helyzete jó és előrehalad, ijj Nincs adóssága sem a községnek, sem III az EFSZ-nek. így aztán magától ér­j|j tetődővé vált az elhatározás, hogy jjj a harmadik ötéves tervet négy év jjj alatt teljesítik Mliečnében. j|j — A lehetőség megvan rá, mivel jjj kielégítő állatállományunk van. A ser­ül tések száma meghaladja az ezret, a iji szarvasmarháké a négyszázat. Ezen­jjj kívül mintegy ötezer darab a barom­jjj fiáliomány - mondja Csóka elvtárs, jjj - Még probléma ugyan az állatok el­jjj helyezése, mivel nincs elég férőhely^ jjj de ez idén már ez a kérdés is meg­III oldódik. Oj, tágas szabadistállót épí­jjj tünk, - teszi hozzá. Ijj Az ötéves terv négy év alatti tel­jjj jesítéséért már kötelezettségvállalás jjj is született. Húsz vagonnal több tő­jjj zeget szórnak el a földeken. - Mert jjj eddig, sajnos, a földek egy részét csak vetettük, de a talajjavításról nem gondoskodtunk — folytatja Csó­ka Ferenc. Majd őszinte lelkesedéssel ezeket mondja: Tulajdonképpen a legtöbb szövetkezeti tag dicséretet érdemel. A traktorosok már önállóan dolgoz­nak, nem kell őket figyelmeztetni, mikor menjenek a határba. — Nagyon jól és lelkiismeretesen dolgoznak az anyasertésgondozók is. Például Csánó Sándor az első félév végéig 64 mázsa, számszerint 300 malacot választott el. De meg kell még említenem idősebb Vasi Gyulát, Csibri Lászlót és Sluka Jánost is, akik annak ellenére, hogy szűkében voltunk a takarmánynak, jó eredmé­nyeket értek el úgyszólván minimá­lis elhullás mellett. A fiatalok is feltalálják magukat itthon. Nem húzza őket a város. Itt­hon marad valamennyi a szövetke­zetben. A MLIECNEI EFSZ-BEN gondot fordítanak a tagság szakismereteinek fejlesztésére is. Tavasszal továbbkép­ző tanfolyamon vettek részt a trak­torosok, megtanulták a gépkezelést, letették a sofőrvizsgát. A szövetke­zeti munkaiskola is működik. Ez idén — okulva a múlt évi hibákból — külön szervezik meg a tehénete­tők és fejők iskolázását. Egy helybeli fiatal most végzi az egyéves zoo­technikai iskolát. Ha befejezi, ő lesz a szövetkezet új zootechnikusa. A község és a szövetkezet jó anya­gi helyzetét bizonyítják a lakásépítés óriási méretei. A házak fele még pár éve nádfedeles volt. Most alig látni régi házat. Ha akad is a sok új kö­zött, ízlésesen kicsinosították őket. — Hat év alatt körülbelül 65 új ház épült, 25-öt pedig átalakítottak — mondja Csóka elvtárs, aztán foly­tatja: két éven belül saját erőnkből, a pótköltségvetés összegéből új kul­túrház építését tervezzük. A régi ki­csi és alacsony, nem felel meg sem filmvetítésre, sem előadások, össze­jövetelek rendezésére. A helyi gazdálkodás üzemeinek ki­szélesítését is tervbe vették Mliečné­ben. Cipőjavító, szobafestő, kőműves, ács, bádogos, kőfaragó már van a faluban. Most állandó borbély- és szabóműhely megnyitását tervezik. A FELSOROLT SZÁMOK, adatok a mliečnei EFSZ eddigi eredményeit tükrözik ugyan, de előremutatnak a még gazdagabb jövő felé. A helyi nemzeti bizottság, a pártszervezet és a szövetkezet vezetőségének szoros együttműködése s nem utolsósorban Csóka Ferenc elvtársnak, a HNB új titkárának szaktudása, igyekezete és a nép iránti szeretete biztosítéka ennek. Skergyák Katalin Törlesszük le az adósságot A minap közölte a sajtó azt az örvendetes hírt, hogy az ipar sikerrel teljesítette az első félév tervét. Más a helyzet sajnos a mezőgazdaságban, mert nagy hiány mutatkozik a mező­gazdasági termékek beadásában. Néz­zük csak a számokat, melyek minden szó#ál világosabban érzékeltetik, mennyivel maradtak adósai a mező­gazdasági üzemek az országnak. A kiegyenlítetlen számla ilyenképpen fest: Az első félévi tartozás: 9000 tonna sertéshús, 75 millió liter tej és 100 millió tojás. Nem örvendetes ez az eredmény, s egészségtelen ez a számvetés. Még az se tévesszen meg senkit, hogy a múlt évekhez viszonyítva ugyaneb­ben az időszakban 37 ezer tonna hússal és 20 millió liter tejjel többet vásároltunk fel. Nem téveszthet ez meg senkit sem azért, mert azóta nagyot léptünk előbbre, mind a fej­lődés, mind az életszínvonal emel­kedésének útján. S mit jelent az életszínvonal emelkedése? Azt, hogy jobban élünk, tehát több mezőgazda­ságból származó élelmiszert is vásá­rolunk. Pártunk országos konferen­ciája is kihangsúlyozta, hogy a nép életszínvonalának tovSbbi emelkedé­séhez feltétlenül szükséges, hogy belátható időn belül jelentős fordu­latot érjünk el a mezőgazdasági ter­melés fokozásában, a felvásárlási ter­vek teljesítésében. S az meg, ami ebből következik,' a napnál is világo­sabb, ezért arra kell törekednünk, hogy az idén nemhogy csak teljesí­teni kell, de minden lehetőséget fel­használva, túl kell teljesíteni a me­zőgazdasági termékek felvásárlásának a tervét. A felvásárlás eddigi menete sze­rint legrosszabb a helyzet — s ez eléggé állandósult már — a tojásfel­vásárlási terv teljesítésében. Ezt bi­zonyítja már az a tény is, hogy a tojásfelvásárlás eredményei gyengéb­bek a múlt évinél is. Annál súlyo­sabb ez a helyzet, mivel a múlt esz­tendő óta kétmillióval növekedett az ország tojóstyúkállománya. S még­is egynéhány millió tojással tartozik a mezőgazdaság. Akadhatnak olyanok is, akik erre azt mondják: Hiába nö­vekedett a tyúkállomány, ha csökken a tojáshozam, nem teljesítjük a to­jásbeadási tervet. Téved az, aki ek­ként vélekedik, mert tojás van elég, tojnak a tyúkok, csak az a baj, hogy a felvásárlásra „nem jut" belőle. To­jás van tehát elég, sőt annyi, hogy nemcsak a tervet lehetne teljesíteni. Több mint 150 millió orvosi vizsgálat és kezelés 1959-ben (ČTK) — Hazánkban tavaly 154 millió esetben vizsgáltak meg és kezeltek bete­geket az orvosi rendelőkben. Erről több mint 23 millió esetben az üzemi orvosok gondoskodtak, és csaknem 7 millió eset­ben lakásukon látogatták meg a betege­ket orvosaik. A legtöbb, azaz 67 millió esetben körzeti orvosaink gondoskodtak a betegek kezelésérőil. A fogorvo­sok és fogtechnikusok több mint 25 mil­lió egészségügyi műveletet hajtottak vég­re. 13 millió esetben gyermekorvosok, 5 millió esetben szülészek és csaknem ugyanannyiszor sebészek és más orvosok gondoskodtak a betegekről. Az ápolónők és a gyermekgondozónők átlag 6,5 láto­gatást tettek egy-egy csecsemőnél. hanem ezenfelül még több is jutna, hiszen nem nehéz kiszámítani, hogy ha a meglevő 24 millió tojóstyúk után egyszer négy tojást adnánk be, le^ törleszthetnénk az adósságot. Ebből is látható, hogy elkerülhet­tük volna ezeket a bíráló megjegy­zéseket is, ha a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók egyeriletesen teljesítenék szerződéses beadásukat, s nem gondolkoznának úgy, hogy az év végéig van elég idő a beadási terv teljesítésére. Sokat nyomna a latban az is, ha a mezőgazdaság dolgozói az adott szóhoz híven minél előbb telje­sítenék ama kötelezettségvállalásai­kat, melyeket hazánk felszabadításá­nak 15. évfordulója alkalmából tettek a termelés fokozására és a beadási feladatok túlteljesítésére. Sok jó példa tanúskodik már arról, hogy azok az EFSZ-ek, melyeknek « tagjai az adott szóhoz híven eleget tettek a feladatoknak, teljesítették, sőt túlszárnyalták vállalásaikat. Kö­vetésre méltó példát mutattak a prerovi járásbeli šišmei szövetkezet tagjai, akik a pártkonferencia nap­jaiban 95 ezer tojást adtak be, s ez­zel 100 százalékra teljesítették az egész esztendőre szóló feladatukat. A felvásárlásban mutatkozó hibák­nak egyik lényeges okozója az is, hogy a felvásárló vállalatok dolgozói elkényelmesedtek, nem járnak elég gyakran a falvakra, a szövetkezetek­be mondván: ha termelnek, termé­szetes dolog, hogy a szerződés alap­ján a beadást is teljesítik. Nem jó módszer ez, hiszen ismert dolog, hogy azok a falvak, melyekbe ellátogatnak a felvásárlási vállalat dolgozói, s elbeszélgetnek a 'szövetkezeti tagok­kal a felvásárlás fontosságáról, nem tartoznak az országnak. Nincs tehát semmi akadálya, hogy jó szervezőmunkával, meggyőzéssel rendezzük a felvásárlásban mutatko­zó egyenetlenségeket, s minél rövi­debb időn belül letörlesszük eddigi adósságunkat. (Rp-m) Eleget tesznek kötelességüknek A riečka! EFSZ tagjai az első félévben szép eredményt értek el a húsbeadás te­rén. Marhahúsból az egész évi tervet már 108 százalékra teljesítették. Sertéshúsból 76 százalékot, tejből 53 százalékot, to­jásból pedig 105 százalékot mutat a be­adási diagram. A közös tagjai továbbra is igyekeznek, hogy az év végére jóval túl­szárnyalhassák ezeket a százalékmutatókat. Héthy Zoltán, Riečka. Cjfajta gyümö'csszörpök (ČTK) - A košicei, a Spišská Nová Ves-i és a sabinovi kelet­szlovákiai konzervüzemekben teljes iramban folynak a munkálatok. A košicei üzemben tartósítják a Ma­gyarországból behozott kerti epret, s musttá, gyümölcsborrá, valamint szörppé dolgozzák fel a magyaror­szági meggyet és a hazai cseresz­nyét. E munkákhoz a konzervgyárak új sajtológépet -használnak, amely na­ponta négy vagon gyümölcsöt dol­goz fel. Az ember sokoldalú fejlődése a kommunizmusban Az SZKP XXI. kongresszusa és a Szovjetunió hétéves terve új, nagyszerű távlatokat nyitott a szovjet dolgozók előtt. Olyan távla­tok ezek, amelyekből sok minden már a közeljövőben megvalósul s a mindennapi élet tartozékává lesz. A XXI. kongresszus a szovjet nép előtt álló nagyszerű gazdasági és politikai feladatok megvitatá sával egyidőben felvetette az ember sokoldalú fejlődésének kérdését is a kommunista társadalom építésé­nek körülményei között. M ár évszázadokkal ezelőtt több gondolkodót foglalkoztatott az ember sokoldalú fejlődésének a kér­dése. Ezek a gondolkodók azonban nem találták meg a megoldást és legfeljebb csak általános, elvont, a gyakorlatban megvalósíthatatlan kö­vetkeztetésekig jutottak el. Egyedül a marxizmus-leninizmus elmélete adott végleges, tudományosan meg­alapozott feleletet az ember sokol­dalú fejlődését biztosító reális fel­tételeket illetően. Mit értünk a kommunista társa­dalomban élő ember sokoldalú fej­lődésén? A napi kenyérgondoktól megszaba­dult ember alaposabban megismer­kedhetik a modern természettudo­mány felfedezéseivel, mind közelebb kerülhet az egyetemes művészet és kultúra kincsestárához, szüntelenül fejlesztheti jellemének pozitív voná­sait. Ez a komplex fejlődési folya­mat már egyre jobban jellemzi a kommunizmust építő szovjet embe­reket. Az összes eddigi korszakok­: tói eltérően a kommunizmusban az | ember fejlődése nem korlátozódik az ' egyéniségek szűk körére. A Szovjetunióban a kommunizmus­ba való fokozatos áttérés nemcsak a termelőeszközök gyorsiramú fej­lődését és új gazdasági-társadalmi törvényszerűségek megjelenését je­lenti, hanem egyben új erkölcsű em­ber, a kommunista embertípus kiala­kulását is. Ez a szocializmus egyik legnagyobb győzelme, felsőbbrendű­ségének egyik legnagyszerűbb bi­zonyítéka. Ennek az új embernek jellegzetes tulajdonsága kifejezésre jut a munka és a szocialista tulaj­don iránti új magatartásban, az em­berek közötti új, magasabbrendű kapcsolatok kialakulásában, ami a testvéri együttműködésen és a köl­csönös segítségen alapszik. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom megteremtette az előfeltéte­leket a fizikai és szellemi munka közötti lényeges külömbség felszámo­lására. A szocialista szovjet állam fejlődése során felszámolódott a ki­zsákmányoláson alapuló társadalmi rendszerekre jellemző fizikai és szellemi munka közötti megoldhatat­lan ellentét és általában* jelentősen csökkent a közöttük létező különb­ség. A szocializmusból a kommuniz­musba való átmenet időszakában pe­dig egyre jobban elmosódnak a szel­lemi és fizikai munka között mé'g fennálló különbségek. A munka e két fajtája közötti különbség felszámo­lása törvényszerű folyamat, amely a kommunizmus műszaki-anyagi bá­zisának megteremtésén alapszik. Az anyagi alap fejlődése megteremti a reális lehetőségeket a szovjet em­ber sokoldalú fejlődésére is. A ter­melési folyamatok nagyarányú auto­matizálása és gépesítése megköny­nyíti a fizikai munkát, de egyúttal megköveteli, hogy a dolgozó magas technikai szakképzettséggel rendel­kezzen. A munka megkönnyítése és a munkaidő fokozatos csökkentése lehetővé tsezi, hogy minden dolgozó idejének egyre nagyobb részét for­dítsa kulturális szükségletei kielé­gítésére, szakmai képzettségének fo­kozására. A szocialista rendszer, amikor következetes harcot folytat a rr>••• l'atermelékenység növeléséért, a tem lés automatizálásáért, a terme­13c 'jzök mennyiségének növelésé­ért es az élő munka mennyiségének csií • >-:éséért, mindig az építő, al­koto e.nbert tartja szem előtt, an­na< r • érdekeit szolgálja. Míg a ka­pi*-'i_mrsban az emberek erejét a vč~Vt_k'g kihasználják, a szocialista Ar ad" om arra törekszik, hogy ta­kard' c-kod jék az emberi erővel és minél több időt hagyjon az ember­nek a művelődésre, művészi hajla­mainak fejlesztésére stb. A kommunizmus építése nemcsak a gazdaság, a tudomány és a kul­túra példátlan fellendülését tételezi fel, hanem egyszersmind messzeme­nő távlatokat nyit az emberek min­den képességének és alkotó tehet­ségének felfedezésére, fejlesztésére, és teljes, sokoldalú hasznosítására. Ez is egyik lényeges célkitűzése a Szovjetunió hétéves népgazdaságfej­lesztési tervének, amely számol a dolgozók reális jövedelmének lénye­ges növelésével, a munkanap és a munkahét csökkentésével, a közfo­gyasztási cikkek termelésének ál­landó növelésével, a lakásépítés nagyarányú fejlesztésével és termé­szetesen a kulturális szükségletek mind nagyobb mérvű kielégítésével. A gépesítés és az automatizálás különleges problémákat állít a szo­cialista társadalom munkásai elé mind a munkatermelékenység, mind a kulturális és tudományos felké­szültség tekintetében. A szocialista társadalom a történelemben eddig ismeretlen új munkatípust alakít ki, amely a fizikai munkát alapos el­méleti tudással, alkotó értelmiségi munkával párosítja. A Szovjetunióban, különösen a nagyüzemekben igen sok munkás ta­nul különböző esti és táv- (levelezé­si) tanfolyamokon, műszaki középis­kolákban stb. Az uráli nehézgépgyár­ban például a munkások 50 százaléka tanul. Millió és millió munkás fej­leszti szaktudását. Ez a tény maga is szemlélteti a fizikai és szellemi munka egybefo­ÜJ SZÖ 4 * 1960. július 24.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents