Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-24 / 204. szám, vasárnap

Vasutaink elektrifikálása mellett egyre több Diesel-mozdonyt láthatunk üzemben, különösen az állomásokon A brnói vásár ró 1 ismert BN-165 jelzesü mozdonyból már 300 elkészült és üzemben van. Az idei brnói vásáron énnek a mozdonynak tö­kéletesített példányát láthatjuk majd, amint az a fenti képen is látható. 1 ÚJ szó S* w ?.!?»! a munkaidő lerövidítéséhez A jó kezdet - fél siker Alig néhány hét telt el a választások 6ta s az új helyi nemzeti bizottságok máris élénk tevékenységet fejtenek ki. Levelezőink beszámolnak a helyi nemzeti bizottságok első üléseiről és sok esetben már az új HNB munkája nyomán jelent­kező eredményekkel is büszkélkednek. A dolgozók nem elégszenek meg azzal, hogy a legjobbakat beválasztották a nemzeti bizottságokba: továbbra is inten­ziven támogatják a választott szervek munkáját. A legtöbb helyen a község la­kossága egy emberként kapcsolódik be a legégetőbb feladatok végzésébe. FLEISCHMANN KÁLMÁN. Veiké Bláho­vo-i levelezőnk leírja, milyen szép volt a* ünnepélyesen feldíszített kultúrházban az új nemzeti bizottság első ülése, ame­lyen a JNB kiküldöttje is jelen volt. Az új HNB elnök, Knocik István elvtárs fo­gadalmat tett. hogy a község ügyeit min­denkor a párt irányvonala szellemében fogja végezni és hangsúlyozta, hogy munkájában a nemzeti bizottsági tagok és a lakosság hatékony közreműködésére kí­ván támaszkodni. Ipeľské Ui'any községben Štec István elv­társat választották meg az új HNB titkárának — 1rja ADORJÁN ZOLTÁN levelében. — Az új HNB mindent megtesz, hogy az Ipeľ­ské Ul'any-i szövetkezet a harmadik öt­éves tervet négy év alatt teljesítse. Á község fejlesztését gazdag tapasztala­tokkal szolgálja a HNB új elnöke, Bodžár elvtárs, aki eddig Ostraván dolgozott. A község lakossága mindenben támogat­ja a HNB munkáját. A CSISZ már két al­kalommal szervezett brigádot, amely egys?ér a kőszedésnél, egyszer pedig a szénagyüjtésnél dolgozott. Ezenkívül 500 kSbméter komposztot készített az or­szágos akció keretében. A bačkai HNB első ülése azt mutatja, hogy a község életének irányítása jó ke­zekbe került szögezi le levele elején ILLÉS BERTALAN. A HNB első Intézkedései a tejtermelés növelésére irányultak. Az eredmény már is látható. Nagy súlyt he­lyeznek a takarmányalap biztosítására is: a lóherét kazlakba rakták, öt nappal ha­táridő eiött gyűjtötték be a takarmányt. A község kulturális lehetőségeire is nsgy súlyt fektett az új HNB. Áz iskola felépítése után az új kultúrház építé­sére kerül sor, addig is elhatározták, hogy új filmvetítőgépet vásárolnak és gondoskodnak mozi-helyiségről. Az elha­tározást rövid úton megvalósították és a kczség dolgozói nagy örömére Bačkán rendszeres filmvetítés folyik. Az új HNB indulása szép eredményekkel kecsegtet. A radzovcei HNB alakuló ülésén Havran István, az új elnök a község és a szö­vetkezet előtt álló feladatokkal foglalko­zott. Hangsúlyozta a gépesítés fokozásá­nak szükségességét és részletesen kitért az állattenyésztés kérdéseire is. Kijelen­tette, a HNB törekvése arra irányul, hogy az ötéves tervet a radzovcei EFSZ is négy év alatt teljesítse. A mezőgazdasági ter­melés fokozása mellett a HNB-nek ter­mészetesen Községfejlesztési tervei is vannak: Az utak kikövezése, rendbehožá­sa állomásépület és tűzoltószertár építé­se, a sportpálya megnagyobbítása és egy lelátó építése. Mindezek megvalósításához az elnök, a választott képviselők és a lakosság áldozatkész munkáját kérte. CSA­BA ZOLTÁN levelezőnk számol be erről és. azt írja, hogy az új HNB-tagok mun­kája Radzovce fejlődését fogja szolgálni. Az új helyi nemzeti bizottságok első ülései óta a HNB tagok már tettekkel bi­zonyították, hogy valóban érdemesek a nép bizalmára, hogy a községnek jó Irá­nyítói, lelkiismeretes gazdái lesznek. A körültekintő gazdálkodás eredménye A bot'arfyi EFSZ 11-éves fennállása óta sikeresen halad a nagyüzemi gazdálkodás építésének útján. Kecsó Sándor elnök ezért határozottan állítja: „Minden felté­telünk megvan a harmadik ötéves terv négy év alatt történő teljesítésére". Állítását kézzelfogható tények igazolják. Féléves tervüket a sertéshúsfelvásárlás terén 160 százalékra teljesítették. Tóth László sértésgondozó keze alatt több mint 500 hízó gömbölyödik. Horváth Pé­ter és Csicseri János az anyakocák te­nyésztését végzik igen nagy szakérte­lemmel s az év végéig a tervtől eltérően még 135 malac elválasztásával gyarapít­ják a szövetkezet állományát. A termelés többi ágában is jó ered­ményekről beszélhetünk a szövetkezetben, hiszen éyente a szántóföldek közéi 40 százalékát látják el istflllótrágyával. Az EFSZ az új kultúrház építését is töDh mint 60 ezer korona ráfordítással tá­mogatja. Kovács Zoltán, Rimavská Sobota A Handlovai Nagybánya 1509-es szénfalán élénk vita folyik. A bá­nyászok újra a legfontosabb problé­máról, a munkaidő lerövidítéséről tárgyainak, amely augusztus 1-től lép életbe. Számtalanszor volt már szó erről munkábajövet, vagy a szü­netekben. De minden beszélgetés, vi­ta végül is oda lyukadt ki, hogy ki mit tesz az új sikerének érdekében. Az üzemi pártbizottság megbízott agitátorai, akiknek többhónapós po­litikai munkája végül is eredmény­hez vezetett, minden alkalommal er­re a kérdésre terelték a szót. Most is odairányult a vita. — Ezentúl nyáron, minden szom­baton és vasárnap Bojnieére járok majd fürdőbe - szólalt meg az egyik bányász. Én pedig motorkerékpáron kétna­pos kirándulásra fogok járni — szólt a másik. — Ez a dolog legkönnyebb olda­la, elhatározni, hogyan fogjuk eltölte­ni heti kétnapos szabadidőnket — jegyezte meg az üzemi pártbizottság agitátora, majd hozzátette: — In­kább arról beszéljünk, mivel járu­lunk hozzá a munkaidő sikeres lerö­vidítéséhez. Nem kellett sokat bíztatni a bá­nyászokat, hisz siaját érdekeikről, az üzem becsületéről volt szó. Olyan akcióról, amelyből valamennyiüknek ki kellett venni részüket. A párt és a szakszervezet e téren végzett többhónapos politikai előkészítő munkája nem volt hiábavaló. Az 1509-es szénfalon sokat gondolkoz­tak, tanácskoztak a munka megszer­vezéséről, míg végül is elhatározták, hogy komplex munkacsoportokat alakítanak, hogy a nem produktív munkaerőket produktív termelő­munkába, a szénfejtésbe kapcsolják be. A gondolat lassan megérlelődött. Eddig ugyanis a karbantartók, a vil­lanyszerelők, lakatosok külön mun­kacsoportot alkottak és ha nem volt üzemzavar, úgy tétlenül várakoztak. Az új munkaszervezés szerint most komplex csoportokba osztják őket a szénfejtőkkel együtt. Ezáltal bővül az élvájár jogköre, aki mint a kom­lex csoport vezetője a karbantartó­kat is beoszthatja szénfejtésre, ha ezeknek nincs más munkájuk. Az új munkaszervezés szerint már a 2505­ös munkaszakaszon is komplex cso­portok működnek és rövidesen vala­mennyi szénfalon áttérnek erre a módszerre. A komplex kollektívák tagjai szocialista gondozásba vették a gépeket, azaz most minden sze­mély felelős a gépek zavartalan üzemeltetéséért. Az üzemben április 1-től bevezet­ték a hOzraszcsotot, amellyel a7 anyagfogyasztás csökkentését érték el. A bányászok az anyágtakarékos­kodás terén anyagilag érdekeltek. A nyugati üzem bányászai az első félévben 28179 korona értékű bá­nyafa megtakarítására tettek köte­lezettségvállalást. Vállalásukat már jóval túlteljesítették s ez a jöve­delmükön is megmutatkozik. Sok hasonló intézkedésre volt még szükség a Handlovai Nagybányában, hogy a munkaidő lerövidítését tiszta számlával kérvényezhessék. Hisz az nódását, a szovjet ember szellemi fejlődésének egyre növekvő hatal­mas méreteit, érdeklődési körének szüntelen bővülését. Az a tény. hogy a Szovjetunióban négyszer annyi diák tanul, mint Franciaországban, a Né­met Szövetségi Köztársaságban és Olaszországban együttvéve, az a tény, hogy az Egyesült Államok vezető kö­rei már rég kénytelenek voltak be­ismerni lemaradásukat és ma már arról álmodoznak, hogy a szakembe­rek kiképzése terén utóiérjék a Szov­jetuniót, ismét csak azt bizonyítja, hogy a szovjet tudomány és techni­ka korszakalkotó győzelmei olyan komplex fejlődési folyamat gyümöl­csei, amelyet csak a kizsákmányo­lástól mentes társadalmi rend való­síthat meg s amelyben az ember gya­korlati és szellemi felkészültségének fontos szerepe van. A szovjet iskola — mint a kom­rnunista nevelés szerves része — olyan sokoldalúan képzett embereket készít elő az életre, akik jól isme­rik a tudomány alapjait és egyben képesek rendszeres fizikai munkára is. A táv- (levelezési) tanulmányi , forma állandó fejlődése folytán egy­re nő azoknak a fiataloknak a szá­ma, akik a különböző közép- és fő­iskolákon összekapcsolják a termelő­munkát a tanulással, kedvező feltéte­leket teremtve ez által a tudomány és technika rohamos fejlődésének. Ennek különös jelentősége van most, amikor egyre jobban előtérbe kerül az automatizálás, az atomenergia, a rádióelektronika, a termelés kemizá­lásának széleskörű bevezetése és felhasználása. Az automatagépek segítségével csökkenteni lehet a fizikai munka mennyiségét és a nehéz fizikai mun­kát végző munkások számát. Az au­tomatizálás gazdag műszaki ismere­tékkel rendelkező, széles látókörű munkásokat igényel, olyanokat, akik uralják a gépet, értenek a gépek szereléséhez, beállításához, akik va­lóságos vezetői az egész termelési folyamatnak. H iba lenne azt állítani, hogy a kommunizmusban teljesen el­tűnik a fizikai munka. Nem tűnik és nem is tűnhet el, de sokkal könnyebb lesz, minőségileg magasabb fokra emelkedik. Éppen a munka termelékenységének növelése teszi lehetővé a munkaidő csökkentését, a jövedelem, az anyagi és kulturális életszínvonal emelkedését. Igaz, hogy a munkaidőt a legfejlettebb kapita­lista országokban is csökkentik, de ott a munkaidő-csökkentés a munkás jö­vedelmének nagybani csökkentésével, nagyszámú elbocsátásával jár együtt. Az automatizálás, az atomenergia fel­használása a kapitalista országokban nem könnyíti meg a munkások éle­tét, hanem még nyomorúságosabbá teszi. A kapitalista országokban az új technika bevezetése növeli a mun­kanélküliséget, annak minden gazda­sági, társadalmi és politikai követ­kezményeivel. Á Szovjetunióban és a szocialista tábor többi országaiban viszont az új technika az embert, a dolgozók társadalmát szolgálja. A szocializmusból a kommunizmus­ba való átmenet időszakában tehát tovább fejlesztik és tökéletesítik az embernek a szocializmus építése so­rán kialakult új jellemvonásait és kommunista öntudatát. Az SZKP XXI. kongresszusán Hrus­csov elvtárs beszámolójában kifejtet­te, hogy a kommunizmusba való át­téréshez nemcsak fejlett anyagi-mű­szaki alapra van szükség, hanem a társadalom valamennyi tagjának magasfokú öntudatára is. A Szovjet­unió Kommunista Pártja által kifej­tett óriási ideológiai, politikai neve­lőmunka azt célozza, hogy tökélete­sítse a szovjet ember új jellemvoná­sait, a szocialista nemzetköziség és hazafiság, a kommunizmust építő tár­sadalom magasfokú erkölcsisége, a marxizmus-leninizmus szellemében nevelje őket. Minél fejlettebb lesz a milliós tömegek öntudata, annál sikeresebben teljesíthetik a kommu­nizmus építésének terveit. A kommunizmust építő szovjet ember példaképül szolgál ma minden haladó és békeszerető ember számára a társadalmi haladásért, a békéért s a szocializmusért folyó harcban. Az a kétségtelen tény, hogy csak a kommunista társadalom hozza létre teljesen az ember sokoldalú fejlődését biztosító feltételeket, ösz­tönzőleg hat a szocialista államok dolgozóira, köztük hazánk dolgozóira is, akik a fejlett szocialista társa­dalmat építő ember büszkeségével és öntudatával, magabiztosan haladnak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom által megnyitott úton azon nagyszerű végső cél felé, amelyet Marx, Engels és Lenin így fogalmaz­tak meg: kommunista társadalom. Szily Imre ötnapos munkahét bevezetése nem­csak egyszerű adminisztratív intéz­kedés. Ha ezt az utat választották volna, úgy az év végéig 564-gyel több munkaerőre lett volna szük­ség, hogy a kitűzött fejtési tervet a lerövidített munkaidő mellett is tel­jesítsék. Ez pedig azt jelentené, hogy 11,6 százalékkal csökkenne a munkatermelékenység. Hogy lerövidíthessék a munkaidőt a szénfalak átlagos napi fejtését több mint 550 tonnává! kell növelni. De hogyan? Hol vegyenek rá anyagi eszközöket, munkaerőt? Hisz a CSKP KB határozata értelmében a munka­idő lerövidítése által nem szabad csökkennie a bányászok bérének, nem szabad növekednie a munka rá­fordításának, mert az ilyen megoldás ellentétben állana a párt határozatá­val. E fontos probléma megoldását tűz­te ki célul az üzem pártszervezete. Már az év első hónapjaiban a párt­bizottság funkcionáriusai és az üzem műszaki vezetői végigjárták az ösz­szes munkahelyeket, hogy feltárják a még rejtett tartalékokat. Műszaki­gazdasági értekezleteken, szakszer­vezeti gyűléseken a bánya dolgozói­val megismertették az előttük álló feladatokat, kikérték a bányászok ta­nácsait, javaslatait. A pártbizottság indítványára az üzem élvájárjai, mű­szaki dolgozói az ostravai Ludwig Bányában - ahol már megvalósítot­ták a munkaidő lerövidítését - ta­nulmányi látogatást tettek. Az ostra­vaiak rövidesen viszonozták a láto­gatást és a Ludwig Bánya élvájárjai a handlovaiakkal együtt végigjárták a Handlovai Nagybánya valamennyi munkahelyét, hogy helyben rámutas­sanak a fogyatékosságokra, a tartalé­kokra. Egyszóval a pártszervezet politikai munkája nyomán a munká­sok aktivitása sokkal nagyobb volt, mint tavaly az új bérrendszer beve­zetésének idején. A bánya vezetősége még március­ban minden tonna kifejtett szénre négy korona állami segélyt kért és 200 bányásszal kérték növelni az al­kalmazottak létszámát, hogy megva­lósítsák a munkaidő lerövidítését. A politikai előkészítőmunka után — az ostravaiakkal való kölcsönös ta­pasztalatcsere alapján — azonban a bánya már saját anyagi eszközeivel is képes megvalósítani a munkaidő lerövidítését. Csupán 76 új munka­erőre lesz szükség. A Handlovai Nagybánya dolgozói tehát 11,6 száza­lékkal növelik a termelékenységet, vagyis idei tervüket a lerövidített munkaidő ellenére is még 8000 tonna kifejtett szénnel szárnyalják túl. Tehát állami anyagi eszközök fel­használása és a ráfordított munka növelése nélkül teljesítik feladatai­kat. Ezzel kapcsolatban okvetlenül fontos megemlíteni Jozef Maxiánnak, az igazgató helyettesének kijelenté­sét, aki a többhónapos előkészítő­munka tapasztalatainak alapján fele­lősségteljesen állítja, hogy Szlovákia valamennyi üzemében meg lehet va­lósítani a munkaidő lerövidítését, 80 százalékban a saját anyagi eszközök ésszerű felhasználásával. Hol voltak azok a nagy tartalé­kok, amelyek feltárásával csaknem 12 százalékkal növekedett a termelé­kenység, a munkaidő lerövidítésének egyik legfontosabb feltétele? — kér­dezhetné az olvasó. Elsősorban a gé­pesítésben. Amióta három szénfalon alkalmazzák a kombájnt, azóta szin­te ugrásszerűen megnövekedett a termelés. Azelőtt 24 óra alatt kézi­erővel mindössze 80 cm mély vágást értek el, most a kombájnokkal 180 — 190 cm-t. Ebben a hónapban további két szénfalon vezetik be a kombájn­fejtést amellyel például a nyugati üzemben 4,6 tonnáról 7,117 tonnára növekedett az egy személyre eső termelés. A kombájnokon kívül még egy lengyel típusú réselögépet is üzembehelyeznek. A kombájnfejtés fedezi a megnövekedett terv 50 szá­zalékát, azaz a napi 250 tonna több­letfejtést. Ján Glos és Jan Stalmach mérnökök is lényegesen hozzájárul­tak a munkatermelékenység növelé­séhez. Többhónapos kísérleti munka után egy ötletes újítási javaslatot adtak be a réselőgép karjának re­konstruálására, mellyel - szerény, számítások szerint is — évente más­félmillió koronát takarítanak meg az üzemnek. De ami még fontosabb, ez­által 10 százalékkal növekszik a munkatermelékenység. Ez is hapi 120-1130 tonna többletfejtést jelent. így szedték össze tonnánként -• újítási javaslatokkal, jobb munka­szervezéssel, a nemproduktív mun­kaerők átcsoportosításával - azt az 550 tonnányi napi többletfejtést, mely a munkaidő lerövidítéséhez volt nélkülözhetetlen. Céljukaf elérték. Könnyebb lett a bányászok munkája, a gépesítés fejlesztésével megjavul­tak a munkafeltételek, csökkent a termelés önköltsége az egy tonna kifejtett szénre és lényegesen növe­kedett a munkatermelékenység. A gép sem érne semmit ha nem lennének hozzáértő, odaadó kezelői. Ilyenek pedig százával is akadnak Handlován. Példaadó kommunisták, akiknek a cél eléréséért való lelke­sedése a többieket is magával ragad­ja. Amikor egy-két hónappal ezelőtt az északi üzemben rossz volt a terv­teijesíté^, a déli bánya kommunistái, akik viszont jóval túlteljesítették tervüket, nem tétováztak sokáig. - Átmegyünk a lemaradozó üzem­részlegre - határozta el Gál Ignác élvájár csoportjával együtt és hatá­rozatukat tett követte. A jól dolgozó déli üzerft átvette az északi bánya vezetését és a kommunista élvájárok kitartó munkával mindjárt a követ­kező hónapban több mint 100 tonná­val növelték a napi fejtést. Dénes Zoltán ismert élvájár kollektívája is Sikerrel járult hozzá a kombájnfej­téshez, amikor betanította Vagány József ifjúsági kollektívájának tag­jait a kombájn kezelésére. Ezek voltak azok a tartalékok, amelyeket a kommunisták • éppen a politikai munka alapján tártak fel. Az említett határozott intézkedések alapján a handlovai bányászok már májusban 107 százalékra, júniusban meg 106,3 százalékra teljesítették fejtési tervüket. Ján Kňažovič élvájárral, a Handlo­vai Nagybánya egyik legjobb vezető­jével a nyugati bányarészlegen ta­lálkoztunk. A legnagyobb érdeme van abban, hogy ez az üzem eddig 11200 tonna szénnel fejtett többet a ter­vezettnél, ahogy ezt a párt orszá­gos konferenciájának tiszteletére ígérték. Most is, ahogy feljött a bá­nyából, büszkén jelentette vezető­jének, Rudolf Bezák elvtársnak, hogy a napi 130 tonna helyet 165 tonna szenet fejtett. Mit szól a munkaidő lerövidíté­séhez — kérdeztük Kňažovič elvtár­sat. - Csak annyit, hogy a rr^inkaidö lerövidítésének feltételeit minden üzemben maguknak a dolgozóknak kell megteremteniök, ahogy ezt mi tettük — mondotta. Horváth Sándor iyflÉ Mozgalmas élet a poiúvadlói tó partján a pionírok nemzetközi táborában. A legendás Sitno hegy festői vidékén nagy megértésben szórakoznak a norvég, dán, olasz gyermekek pionírjainkkal. Fr. Kocian ČTK felvétele IJJ SZÖ 3 SS 1960. július 183,

Next

/
Thumbnails
Contents