Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-03 / 183. szám, vasárnap

Iruscsov elvtárs beszéde a floridsdorfi Fiat-gyárban Igen tisztelt igazgató urak! Kedves elvtársak! Kedves barátaim! Mindenekelőtt köszönetet kívánok mondani a gyár vezetőségének és az üzemi bizottságoknak, valamint a gyár valamennyi dolgozójának azért a szíves meghívásáért és fogadtatásért, amelyben részesítettek, örülök, hogy megismertem üzemüket és találkoztam itt önökkel. (Óriási taps.) Már eddig is sokat hallottam gyárukról és ismerem termékeiket. Hűtőkocsiaik igen gyakran láthatók a Szovjetunió városaiban és a közlekedési útvonalakon. Ezek a kocsik a mi adottságaink között is jól beváltak és gyarapították gyáruk kiváló hírnevét. A szovjet kormányfő szavait fordító tolmács elfogódott hangon beszél és ezért több ízben a hallgatóság köréből közbekiáltottak: Hangosabban! Hruscsov erre rokonszenves fiatal tolmácsának vállára tette a kezét és így szólt: ga gondoskodott róla, hogy hatalmas emlékművek örökítsék meg nevét, amikor gyárakat, üzemeket, erőműveket, vasutakat, színházakat, városokat, falvakat épít. Mindez olyan impozáns és csodálatosan nemes emlékmű, amelyhez fogható nincs. A munkás természetében az alkotás és nem a pusztítás ösztöne rejlik. Ez az alapja és oka annak, hogy a munkások mindig a háborúellenes és a békéért folyó harc első soraiban állnak. A kapitalista országok képviselői gyakran hangoztatják, miközben megismerkedünk üzemeikkel, gazdaságukkal, különböző berendezéseikkel: „Mindezt a kapitalizmus teremtette." Erre csak azt lehet válaszolni: mindez a munkásosztály alkotása. Sőt, azok a villák, amelyekben a válIálkozók laknak, az arany, amelyet páncélszekrényükben őriznek, azok is a munkások alkotásai... így hát, le a kalappal a munkások előtt! Csak a munka alkothat értéket

1 (Öriásl, A BECSI AUTÓGYÁR MUNKÁSAI SZÍVÉLYESEN KÖSZÖNTIK , NY. SZ. HRUSCSOVOT, A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSÁNAK ELNÖKÉT ÉS FRISSÍTŐVEL KÍNÁLJÁK. (

ČTK — UPI f elv.) — Ereszd ki a hangod, hiszen még fiatal vagy! Természetesen nagy derültség követte Hruscsovnak ezt a közvetlen magatartását és mint ahogyan már a gyárlátogatás kezdetétől fogva kialakult Hruscsov és a gyár munkásai között a szívélyes és közvetlen kapcsolat, ez végig tovább tartott az egész beszéd idején. A szovjet kormányfő elmondotta, hogy nagy érdeklődéssel tekintette meg a gyár termelési folyamatát. Hangsúlyozta, hogy ausztriai látogatása megkezdése óta itt, a floridsdorfi Fiat-gyárban nyílik először alkalma arra, hogy találkozzék osztrák munkásokkal. Éppen ezért törekedett arra is, hogy bár napi programja maximálisan igénybe van véve, a gyárlátogatásra biztosított időt százszázalékosan kihasználja. — Bizonyára tudják — folytatta azután —, hogy a legutóbbi években elég sokat utaztam a világban. Akármerre jártam, mindig arra törekedtem, hogy személyesen találkozzam munkásokkal és beszéljek velük. Ezek a találkozások segítettek engem ahhoz, hogy mind több és több részletet megtudjak arról, hogyan gondolkoznak a dolgozók, a munkások, akik a világ valamennyi anyagi értékét létrehozzák. Be kell vallanom, hogy a mai napig még egyetlen olyan munkással sem találkoztam és azt hiszem, nem is találkozom majd a jövőben sem, aki úgy nyilatkozott volna, vagy úgy nyilatkozna, hogy jobban szeretné, ha háború lenne, ahelyett, hogy munkáját békés körülmények között végezze. (Közbekiáltások a tömegből: Igaz, úgy van, úgy van!) — De ez érthető is - folytatta Hruscsov. — A háború ugyanis mindannak az anyagi értéknek az elpusztítása és összezúzása, amit a dolgozók kemény munkával megteremtenek, és amit becsülni és óvni kell. A munkások véleménye magától értetődő, mert hiszen ki tudná náluk jobban, ki értené meg náluk jobban, milyen nehéz és fáradságos a világ anyagi értékeinek megteremtése. i- A tudós nagyszerű felfedezéseket tehet, amelyek fordulatot jelentenek a tudomány világában, egy mérnök találmánya technikai forradalmat idézhet elő a termelésben. Mindez azonban csak akkor lehet hasznárať az emberiségnek, ha a munkás is részt vesz ebben a folyamatban. . i— Az emberiség eddig még adós maradt azzal, hogy impozáns emlékművet emeljen az igazi alkotónak, a munkásnak. A munkás azonban mahosszan tartó taps, helyeslő közbekiáltások.) Hruscsov ezután nagy derültség közepette megjegyezte, reméli, hogy a jelenlevők közül senki sem veszi tőle rossz néven e szavakat. Közismert dolog, hogy ő nem diplomata, hanem egyszerű munkás, s az a véleménye, ha az ember ilyen dolgokról beszél, akkor mindig legyen nyílt és őszinte és azt mondja, amit gondol. Hruscsov e szavait újabb taps és éljenzés követte, sok munkás közbekiáltott: „Helyes, úgy van, úgy van! Mindig azt mondja, amit gondol. A szovjet kormányfő ezután kijelentette, arról szeretne néhány szót szólni a bécsi munkásoknak, mi a helyzet a Szovjetunióban. Ezzel kapcsolatban rámutatott, minden alap megvan annak megállapítására, hogy a Szovjetunióban a helyzet kitűnő. — De ítéljék ezt meg maguk a bécsi munkások — mondotta —. Amikor ugyanis az Októberi Forradalom győzött, Oroszország gazdaságilag elmaradt és az első világháború következtében elpusztított, szétzüllesztett ország volt. A szovjethatalom éveiben azonban a termelési színvonal tekintetében túlszárnyaltuk valamennyi európai országot és amint erről az osztrák munkásoknak valószínűleg tudomásuk van, hamarosan túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat is. Ezeket az eredményeket annak ellenére vívtuk ki, hogy az Októberi Forradalom győzelme óta eltelt idő jelentős részét külföldi behatolókkal folytatott harcok töltötték ki, és a háború következtében elpusztult gazdaságot kellett újból helyreállítani. Hruscsov annak a véleményének adott kifejezést, hogy egyetlen kapitalista ország sem lett volna olyan körülmények között erre képes. — A Szovjetunió azonban mégis állta a sarat, s nemcsak hogy állta, hanerrt szakadatlanul mind nagyobb | és gyorsabb tempóban halad. Ha a Szovjetuniót agressziók következtében nem érték volna olyan súlyos háborús pusztítások, akkor ma a Szovjetunió bizonyára a világ leggazdagabb országa lenne. Hruscsov ezután sok tényt és adatot sorolt fel a Szovjetunió gazdasági és kulturális fejlődésének érzékeltetésére, majd a hétéves tervről beszélt. — Elárulok most önöknek egy titkot, hogy miért vagyunk olyan biztosak a hétéves terv teljesítésében. Arról van szó ugyanis, hogy a hétéves terv egyes éves részleteit és egyéb részletterveit mindenütt jelentősen túlteljesítik és így ezért a legkisebb kétségünk sincs aziránt, hogy a hétéves tervet is teljes egészében, sőt határidő előtt teljesítjük. A szovjet kormányfő ezután arról beszélt, hogy a tervteljesltés a Szovjetunióban természetesen nem öncél. Elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az emoerek munkáját könnyebbé tegye, jólétet és boldogságot biztosítson a dolgozó tömegeknek. Elmondotta, hogy a Szovjetunióban már az Idén áttérnek a hathét órás munkanapra, majd néhány év múlva sor kerül az öt-hat órás munkanap bevezetésére is. (Öriási taps, közbekiáltások: Ez igen!) Hruscsov a továbbiakban említést tett a különböző gazdasági reformokról, a kereseti és jövedelemadó megszüntetéséről, amelyek következtében a Szovjetunió a világ első olyan államává vált, ahol nem terheli adó a jövedelmeket és a kereseteket Ezután kijelentette: - Egyáltalában nincs szándékom tagadni, hogy még néhány nehézséggel és bizonyos hiányosságokkal kell a Szovjetuniónak megküzdenie. A többi között megemlítette a lakásproblémát, amelynek megoldására óriási erőfeszítéséket tesznek. - A Szovjetunióban évente több lakást építenek jelenleg, mint amenynyi az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Svédországban, Hollandiában, Belpinmban és Svájcban összesen épül. Nyilván megértik, hogy egy országtői, amely minden erőfeszítését ilyen hatalmas, békés építmunkára fordítja, távol áll minden agresszív, minden háborús */ándék. Azt is tudják, hogy a Szovjetuniónak nincsenek támaszpontjai idegen területeken, szovjet repülőgépek nem keringenek a levegőben halált hozó atom- és hidrogénfegyverekkel, s kémrepülőgépeket sem küld más országok légiterébe. A Szovjetunió nem növeli sem a katonai célokat szolgáló kiadásokat, sem a hadsereg létszámát — éppen ellenkezőleg, csökkenti. Bármely pillanatban készek vagyunk — folytatta ezután Hruscsov — az általános és teljes leszerelésre, készek vagyunk a hadsereg feloszlatására, valamennyi atom- és rakétafegyverkészlet megsemmisítésére. Ha ez csak tőlünk függne, akkor az általános, ellenőrzött leszerelés már valóság lenne. Sajnos azonban, egyes országokban — valószínűleg önök is kitalálják, melyekben — továbbra is olyan agreszszív erők működnek, amelyek ellenállást fejtenek ki a nemzetközi helyzet enyhítésére irányuló legcsekélyebb erőfeszítéssel szemben is. Nem véletlen, hogy az igen fontos nemzetközi problémák megoldására szolgáló csúcsértekezlet közvetlen küszöbén ezek az erők durva provokációt követtek el, és megtorpedózták az értekezletet. A szovjet kormányfő beszéde további során a következőket mondotta: — A békéért vívott harc nem könnyű dolog. Az egyetemes békéhez vezető úton még sok jelentős akadályba ütközünk, és ezzel számolnunk kell. A népeknek azonban aktívan és energikusan küzdeniök kell a békéért, és le kell leplezniök a nemzetközi feszültség enyhítésének ellenségeit. Kedves elvtársak! Néhány külföldi újságíró az utóbbi időben azt a kérdést tette fel, hogy mit keres Hruscsov tulajdonképpen Ausztriában? Miért jön ide? (Nagy derültség.) Erre a kérdésre a következőket válaszolhatom: Azért jöttem Ausztriába, mert a nemzetközi együttműködés elmélyítésének érdekei, a népeink közötti béke és barátság erősítésének érdekei vezetnek bennünket. Amennyiben a békés együttélés elvei alapján a Szovjetunió és Ausztria kapcsolatai látogatásunk után tovább javulnak, ebből azt a véleményt fogjuk leszúrni, hogy látogatásunknak egyik célját elértük. (Hosszan tartó, nagy taps, éljenzés.) Befejezésül még ennyit: Országaink kapcsolatai jók és példaképül szolgálhatnak másoknak. De sem mi, sem önök nem lehetnek ezzel elégedettek, baráti kapcsolatainkat tovább kell fejlesztenünk. Hruscsov végül sok sikert, eredményes munkát kívánt a gyár dolgozóinak. Beszédét németül a következő szavakkal fejezte be: — Auf wiedersehen! Freundschaft! (A viszontlátásra! Barátság!) A BECSIEK EZREI LELKESEN KOSZONTIK BECSES VENDEGÜKET, NY. SZ. HRUSCSOVOT. (ČTK-MTI f elv.) Díszebéd Juüüs Raab kancellárnál Julius Raab szövetségi kancellár július 1-én díszebédet rendezett Ny. Sz. Hruscsov tiszteletére. Ny. Sz. Hruscsov és J. Raab beszédet mondottak. Hruscsov elvtárs beszéde Szövetségi kancellár úr! Alkancellár úr! Hölgyeim és uraim! Mindenekelőtt a magam és kísérőim nevében köszönetet szeretnék mondani azért, hogy lehetővé tették gyönyörű országuk meglátogatását, továbbá meg szeretném köszönni az irántunk tanúsított vendégszeretetet és a szövetségi kancellár úr szívélyes szavait. A legutóbbi években országaink között kialakult az a jó hagyomány, hogy az államférfiak és a parlamenti küldöttségek kölcsönösen ellátogatnak egymás országába. E hasznos találkozók eredményeképpen közelebbről megismertük egymást, meghittebbé vált kölcsönös megértésünk. Különösen emlékezetes marad számunkra Adolf Schärf szövetségi elnök úr, Julius Raab szövetségi kancellár úr és Brúnó Pittermann alkancellár úr szovjetunióbeli látogatása. Azt mondják, hogy a régi ismerősök mindig könnyebben megértik egymást. Nos, országaink között szívélyes jószomszédi kapcsolatok alakultak ki. Már öt éve annak, hogy aláírtuk az osztrák államszerződést. A szovjet-osztrák viszony azóta a kölcsönös baráti megértés szellemében fejlődött. Valószínűleg önök is egyetértenek velem abban, hogy ez nemcsak a két ország népének, hanem a világbéke megszilárdításának is hasznára válik. Azt hiszem ugyanígy vélekednek Ausztria vezető államférfiai, Schärf úr és Raab úr is. Ök is többször hangoztatták kapcsolataink baráti jellegét és megállapították, hogy a Szovjetunió sohasem gyakorolt politikai nyomást a semleges Ausztriára. A semlegesség politikája, amely az államszerződés aláírása után az Osztrák Köztársaság külpolitikájának alapjává vált, megmentette Ausztriát attól a nem irigylésre méltó szereptől, hogy egyes hatalmak agreszszív tömbjeiben mellékszereplő legyen és területét idegen hadseregek támaszpontjaiként, lőtérként használják fel. Ez az osztrák nép nagy vívmánya. A nép ma élvezi ennek gyümölcsét. Örömmel állapítjuk meg, hogy a semleges Ausztria nemzetközi tekintélye évről évre növekedik, s hogy Bécs nemcsak az európai kulturális élet fontos központja, hanem tudósok, diplomaták, újságírók találkozóhelye is. A Szovjetunió, mint önök is tudják, slkraszállt azért, hogy Bécs legyen az atomerő békés felhasználása nemzetközi szervezetének központja. Ha sikerül végül is rábírnunk néhány nyugati hatalmat a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásáról szóló egyezmény aláírására — mi még mindig reménykedünk ebben és nem hagyjuk abba erőfeszítéseinket — akkor Bécsben hozzuk majd létre a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetését ellenőrző nemzetközi szervet. A Szovjetunió hivatalosan már felkereste az osztrák kormányt ebben a kérdésben és megkapta hozzájárulását. Véleményünk szerint Bécs igen alkalmas arra, hogy nemzetközi szervezetek központja legyen. Sikereket és virágzó életet kívánunk az önök országának, munkaszerető népüknek. E sikerek annál nagyobbak lesznek, minél kedvezőbb lesz a nemzetközi helyzet, minél hamarabb sikerül szétoszlatni a háború veszélyének fellegeit, megteremteni az országok megegyezését a leszerelésről. Természetesen nem azt javasoljuk, hogy Ausztriával kezdjék a leszerelést, az önök hadügyminiszterének nem kell nyugtalankodnia. De azt hiszem, hogy az osztrák népnek a világ összes többi népeihez hasonlóan alapvető érdeke, hogy a leszerelés problémája végül is elmozduljon a holtpontról és a leszerelés megvalósuljon. Egy hónappal ezelőtt a Szovjetunió ismét bebizonyította, hogy az általános és teljes leszerelés kérdésének pozitív megoldására törekszik. Üjabb leszerelési javaslatokat tettünk, amelyek számoltak a francia tárgyalófél óhajaival. Sok nyugati politikus kénytelen volt elismerni, ez az újabb szovjet békés kezdeményezés megszilárdította a népek hitét abban, hogy megvan a lehetőség a megegyezésre a leszerelés kérdésében. A népek azonban nem értik meg és nem támogatják azokat, akik még mindig igyekeznek elferdíteni, s „propaganda-manővernek" próbálják feltűntetni javaslatainkat. Sajnáljuk, hogy tárgyaló partnereinek egyelőre nem akarnak egyetlen lépést sem tenni a megegyezés irányában. A tízhatalmi bizottságban olyan útra léptek, amely mindenhová vezet, csak a megegyezéshez nem. Ezért elhatároztuk, hogy nem veszünk részt a népek félrevezetésében. Nem vehettünk tovább részt a meddő ülésezésekben és kénytelenek voltunk az ENSZ-közgyűlés elé terjeszteni a leszerelés ügyét. Engedjék meg igen tisztelt hölgyeim és uraim, hogy emeljem poharam a világ békéjére, Ausztria és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak további felődésére, Raab szövetségi kancellár úr, Pittermann alkancellár úr, és az önök egészségére! Ismerkedés Béccsel Bécs (ČTK) — Nyikita Hruscsov, felesége és lánya pénteken délelőtt megtekintette Bécs egyik legélénkebb helyén, a bécsi Operánál épült lejárót. Az Operapasszázs nevű épületben kávéház van, melyet Hruscsov elvtárs is megtekintett. Hruscsov elvtárs kijelentette, hogy a föld alatti kávéház építése nagyon érdekes. A Szovjetuniót is érdekli, mert az utóbbi időben lejárókat kezdtek építeni Moszkvában. Bécs lakói melegen üdvözölték a szovjet kormányfőt és kíséretéhez szegődtek az építkezések megtekintésekor. |3Sf SZÖ 3 * 1960. július 6.