Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-03 / 183. szám, vasárnap

HRUSCSOV ELVTÁRS a Kereskedelmi és Iparkamarában //////////////////////////////^^^ :r. Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, az Osztrák Szövetségi, Ke­reskedelmi és Ipar Kamara meghívására, pénteken a Kamara székházában találkozott a kereskedelmi kö­rök képviselőivel. A teremben még jóval a vendég megérkezése előtt minden helyett elfoglaltak. Hrus­csov elvtárs kíséretében érkezett meg a székházba Paab, szövetségi kancellár, Fritz Maix, a Kamara al­elnöke és a Kamara többi vezetői. A teremben viharos taps fogadta a Raab és Maix kíséretében megjelenő Hruscsov elvtársat. Raab és Maix az elnöki asztalhoz vezették becses szovjet vendégüket. Maix ezután rövid beszédben üdvözölte Nyikita Hruscsovot. Ezután Hruscsov elvtárs mondott beszédet, melyet nagy érdeklődéssel hallgattak. Be­széde után a jelenlevők lelkesen ünnepelték. A beszédek elhangzása után a szovjet kormányfő baráti beszélgetés keretében válaszolt az osztrák vál­lalkozók kérdéseire, melyek az osztrák-szovjet keres­kedelmet érintették. A Kamara elnöksége ezután fo­gadást rendezett a becses szovjet vendég tiszteletére. A bécsiek már jóval Hruscsov elvtárs megérkezése előtt ellepték a Kamara székháza előtti teret és a környező utcákat s helyükön maradtak Hruscsov elv­társ távozásáig. A tömeg viharos tapssal, lelkesen ün­nepelte a szovjet kormányfőt. HRUSCSOV ELVTÁRS BESZEDE Elnök Or, Uraim! Engedjék meg, hogy megköszön­jem a meleg fogadtatást és azt a lehetőséget, hogy beszélhetek Önök­höz. Öröm számomra, hogy az osztrák vállalkozó körök képviselőivel beszél­gethetek. A tények és a számok nyelvén szeretnék beszélni Önökkel, mert ez a tárgyszerűen tanácskozó emberek szokásos nyelve. Az utóbbi időben többször volt alkalmam találkozni egyes országok vezetőivel s megvitatni velük a gaz­dasági problémákat. Elmodhatom. hogy találkozóink és megbeszéléseink nagyon érdekesek voltak. Remélem, ez a találkozó is hozzá­járul általában az országok gazda­sági együttműködésének, és főként Ausztria és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatainak kibővítéséhez. Ma két fő tényező hat a nemzetközi gazda­sági együttműködés kibontakozására, pgyrészt a társadalmi munkamegosz­tás általános gazdasági kapcsolatokat követel. Gazdasági szempontból a nemzetközi kereskedelemben a meg­különböztetés politikája és a keres­kedelem mesterséges fékezése nem jó politika, mert akik ilyen politikát folytatnak, megfosztják népüket az emberi lángelme kollektív törekvésé­vel elért eredményektől. Másrészt a kormánypolitikának van nagy hatása a nemzetközi gazdasági együttműködésre. Egyes kormányok politikája serkenti a kereskedelmet, másoké viszont korlátozza a gazda­sági kapcsolatok fejlődését. Ezek a kormányok a vezérkarok követelésé­nek és a befolyásosabb államok önző érdekeinek akarják alárendelni a nemzetközi kereskedelmet. Még min­dig léteznek tiltott áruk jegyzékei és egyéb kereskedelmi korlátozások. Állítólag itt Bécsben is székel Ausztria és a keleti országok keres­kedelme szabadalmazásának valami­lyen képviselője. Ez persze az önök dolga. Mi azonban úgy nézünk rá mint egy semleges ország szerveze­tében élő bacilusra, bár úgy tudom, Ausztriának jól szervezett egészség­ügye van. Már nemegyszer beszél­tünk arról, hogy a nemzetközi keres­kedelemben a megkülönböztetés és a korlátozás politikája a hidegháború egyik legförtelmesebb következmé­nye. Elmérgesíti a világ politikai légkörét, elhinti a gyanúsítgatás magvát és lázas fegyverkezésre ve­zet. A béke megszilárdítása és a népek életének megjavítása érdeké­ben már régen ideje lenne feladni a gyakorlati életben csütörtököt mon­dott elfogultságot, szélesebb mér­tékben fejleszteni az államok köl­csönös kereskedelmét és ily módon szilárdítani jóbaráti kapcsolataikat, bizalmukat s kölcsönös megértésü­ket. Uraim! Bizonyára tudják, hogy ha­zánk sikerrel teljesíti a hétéves ter­vet. A Szovjetunió a hétéves terv teljesítése után az egy lakosra jutó ipari termelésben európai viszony­latban az első helyre kerül és na­gyon megközelíti az Amerikai Egye­sült Államok termelési színvonalát. A Szovjetunió népei feladatul tűz­ték ki a lakosság világviszonylatban legmagasabb életszínvonalának meg­teremtését és mi hisszük, hogy e fel­adatot teljesítjük. A hétéves terv nagy lehetőségeket teremt a Szovjetunió külkereskedel­mének jelentős kibővítésére. A Szovjetunió ma a világ orszá­gainak többségével kereskedelmi kapcsolatban áll. A szovjet külke­reskedelem terjedelme 1959-ben nyolc és félszerese volt a háború előttinek. A Szovjetunió külkeres­kedelmi forgalma csak tavaly több mint 25 százalékkal növekedett az előző évvel szemben. Mint tudják, a kereskedelem jó alap az államok baráti kapcsolatainak felvételére. A Szovjetunió nem köti politikai feltételekhez gazdasági kap­csolatainak kibővítését más államok­kal, hanem a kölcsönös előnyök és egyenjogúság elvét követi. A Szov­jetunió Ausztriával ápolt kapcsolatait is erre az alapra építi. A második világháború következményeképpen a Szovjetunió, mint tudják, bizonyos gazdasági és politikai pozíciókhoz jutott Ausztriában. ŰJ SZÖ 4 * 1960- július 3. A Szovjetunió azonban önként le­mondott kiváltságairól. Visszaadtuk Önöknek kőolajmezőiket és kőolaj­finomítóikat, visszaadtunk számos olyan vállalatot, mely mint volt né­met tulajdon, a szovjet igazgatást illette meg. A Szovjetunió nem tar­tott meg magának olyan eszközt, amelyet gazdasági nyomásra hasz­nálhatna fel Ausztriával szemben. Nagyon csekély, inkább viszonylagos kárpótlás fejében visszaadtuk Önök­nek összes gazdasági erőiket, melyek itt rendelkezésünkre állottak, és nem halmoztunk fel milliárd és milliárd schillinget személyi számlákon, amint azt egyes államok tették, melyeket nem fogok megnevezni. Amikor Raab úr 19ö5-ben a tár­gyalások befejeztével elhagyta Moszk­vát. minden oka megvolt arra a kije­lentésre, hogy boldogan távozik. Ál­lamszerződést és moszkvai emlék­iratot vitt magával, melyek garantál­ják az Önök államának szabadságát és függetlenségét. őt év telt el azóta, hogy leraktuk a szovjet-osztrák kapcsolatok új alapjait. A Szovjetunió és Ausztria gazdasági kapcsolatai ezekben az években egészséges, kölcsönösen előnyös alapon alakultak. Kölcsönös kereskedelmünk a leg­utóbbi négy év alatt meghétszere­ződött. A Szovjetunió nagyra becsüli az osztrák ipari gyártmányokat, jó minőségüket és szép kivitelezésüket. A szovjet emberek nagy érdeklő­dést tanúsítottak az 1959. évi moszk­vai osztrák ipari kiállítás iránt. Bock kereskedelmi miniszter úr volt olyan szíves s kalauzolt engem és Anasz­tasz Ivanovics Mikojant a kiállításon. Meg kell mondanom, sok osztrák cikk nagyon megnyerte tetszésüket. A bécsiek is nemegyszer megismer­kedhettek a szovjet ipar termékeivel a bécsi nemzetközi ipari vásáron fel­állított pavilonunkban. Az idén szep­temberben újra megnyitjuk pavilo­nunkat és reméljük, hogy az osztrák kereskedelmi körök lehetségesnek tartják majd, hogy újabb, előnyös kölcsönös szerződést kössenek a szovjet kereskedelmi szervezetekkel. Véleményem szerint kölcsönös árucse­re-forgalmunk öseszetétele Ausztriára elő­nyös. A Szovjetunió ugyanis többnyire kész ipari termékeket — gépeket, be­rendezéseket, kohóipari gyártmányokat, mozdonyokat, hajókat, hűtőberendezésű autókat* és egyes fogyasztási cikkeket, például cipót és textilneműeket vásárol Ausztriától. S mit ad el a Szovjetunió Ausztriának? Elsősorban vas- és mangán­ércet, kokszot, szenet, gabonát, gyapo­tot, gépeket és berendezéseket. Az ilyen jellegű szovjet-osztrák áru­csere elősegíti az osztrák ipar kapaci­tásának kihasználását, tehát az osztrák munkások foglalkoztatását. Nyíltan meg kell mondanom, hogy kölcsönös kereske­delmünk számunkra is előnyös. Olyan osztrák cikkeket vásárolunk, amelyekre népgazdaságunknak szüksége van. Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy a t osztrák államférfiakkal folytatott tár­gyalásainkon szándékunk eszmecserét folytatni kölcsönös kereskedelmünk to­vábbi lényeges kibővítéséről. Mint tudjuk, Ausztria az államszerződés és a moszk­vai emlékirat értelmében 1961-ben befe­jezi a Szovjetunióba irányuló áruszállí­tásait. A megrendeléseinken dolgozó oszt­rák vállalatok nehézségekbe ütközhetnek termékeik értékesítésében. A szovjet kormány helyt adott az osztrák kormány vezetői kívánságának és hajlandónak mu­tatkozott kereskedelmi egyezmény alap­ján továbbra is megvásárolni a szükséges cikkeket, ha Ausztria is megfelelően nö­veli a szovjet árucikkek vásárlását A közeljövőben konkrétan megtárgyalhat­nánk e kérdéseket. Bizonyára helyeslik ezt. Kereskedelmünk bővítésében nagy sze­repe van a kölcsönös áruszállításokról 1957-ben megkötött hároméves szerző­désnek. Szerintünk egy újabb, hosz­szúlejáratú áruszállítási egyezmény jő alapja lehetne » szovjet-osztrák keres­kedelem további fejlődésének. Készek va­gyunk egy ilyen — mondjuk öt évre szóló egyezmény megtárgyalására. Most pedig, uraim, szeretném kifejteni álláspontunkat az Európában kialakuló gazdasági csoportosulásokkal kapcsolat­ban. A „hat ország piaca" után nemré­gen megalakult a „hét ország társulása", melyhez Ausztria is csatlakozott. Tudjuk, hogy Önök hevesen vitáztak Ausztria részvételéről ezekben a töm­bökben. Az osztrák államférfiak helyesen a NATO-val összefüggő politikai szerve­zetnek jellemezték a közös piacot. Auszt­ria részvétele e szervezetben össze­/ ' egyezhetetlen volna semlegességével és HZ államszerződés megszegését, az or­szág szuverenitásának korlátozását idéz­né elő. Az osztrák parlamentnek is ez volt a nézete. Megértjük és nagyra be­csüljük józan álláspontját. Nem volnánk őszinték, ha nem mon­danánk meg, hogy a hét ország társu­lásától épp úgy idegenkedünk, mint a közös piactól. Különálló gazdasági cso­portosulások kialakulása egyáltalán nem segíti elő a szabad, kölcsönösen előnyös nemzetközi kereskedelem fejlődését. El­lenkezőleg, minden ilyen csoportosulás további nehézségeket gördít a nemzet­közi kereskedelem útjába. A Szovjetunió mindenkor az európai, a világslapon foly­tatott gazdasági együttműködés híve volt és ma is az. Szeretném, ha helyesen ér­telmeznék szavaimat. Egyáltalán nem szándékunk rákényszeríteni nézeteinket Önökre, viszont helytelen volna, ha hall­gatnánk erről. Akik azt akarják, hogy Ausztria részt vegyen a zárt gazdasági csoportosulá­sokban, azok be akarják bizonyítani, hogy az ügynevezett közös piacon kívül a konjunktúra rosszabbodása, a munka­nélküliség terjedése és egyéb nehézségek veszélyeztetik Ausztriát. Talán a közös piac társországainak van valami biztosí­tékuk az olyan kellemetlen dolgokkal szemben, mint amilyen a konjunktúra rosszabbodása. Talán biztosítva vannak a gazdasági válság ellen? Talán nincs munkanélküliség ' Nyugat-Németországban, Belgiumban és a közös piac más orszá­gaiban? Ausztriát szoros szálak fűzik » nyu­gat-európai piacokhoz, de ugyanakkor ha­gyományosan a kelet-európai piacokhoz is — a Szovjetunióhoz, Csehszlovákiához, Magyarországhoz, a Német Demokratikus Köztársasághoz, Romániához és Bulgá­riához. Egyre aktívabbak Ausztria, va­lamint az ázsiai és afrikai országok gaz­dasági kapcsolatai. Minél sokoldalúbbak lesznek az Önök országának kereskedel­mi kapcsolatai, annál több megrende­lést kap iparuk, annál szilárdabb lesz Ausztria gazdasági konjunktúrája. Uraim! Ma többnyire gazdasági problé­mákról beszélünk. De mi tudjuk, a ke­reskedelem és a gazdasági kapcsolatok kérdései szervesen összefüggnek a jelen fő kérdéseivel: a békeharccal és a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés együttélésével. E kérdésről már nem­egyszer beszéltem. Az emberiség többsége támogatja a békés együttélés eszméjét. Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy az osztrák kereskedelmi körök itt ülő kép­viselői is támogatják. A kereskedelem csak békés viszonyok mellett, csak akkor fejlődhet sikerrel, ha baráti kapcsolatok vannak az egyes országok között. Más­részt a békés együttélés feltételezi az államok élénk kereskedelmi kapcsolatait, ami a szilárd politikai kapcsolatok tar­tós alapja. A békés együttélés feltéte­lezi a tőkés és szocialista államok békés gazdasági versenyét, mely azért folyik, hogy ki termel több hasznos cikket a társadalomnak, ki elégíti ki jobban népe szükségleteit. Van talán valamilyen kifogásuk önök­nek, üzletembereknek ez ellen az út el­len? Mint látjuk, az ilyen kapcsolatok egyes nyugatiaknak nem tetszenek. A lá­zas fegyverkezéssel szoros kapcsolatban álló amerikai kormányköröket is éppen a békés versenytől és a nemzetközi fe­szültség enyhülésétől való félelem kész­tette a Szovjetunió ellen elkövetett ag­resszív cselekményekre, amelyek azután a csúcsértekezlet meghiúsulását idézték elő. Persze a mai helyzetben a béke bizto­sításáért felelős államok kötelesek még kitartóbban keresni az égető jelenkori problémák megoldásának módjait. Ez tel­jes mértékben vonatkozik a német béke­szerződés megkötésének kérdésére is. Megoldása azt jelentené, hogy pontot tennénk » múlt háború után éš a békés élet reális távlatait vetítenők az európai népek elé. A szovjet kormány a népek biz­tonságának érdekeit követve kitar­tóan arra fog törekedni, hogy mi­előbb megkösse a német békeszerző­dést és ennek alapján megoldódjék a nyugat-berlini kérdés. Továbbra is az a nézete, hogy legjobb volna, ha a nyugati hatalmakkal közösen, va­lamennyi ország számára elfogadható alapon oldják meg a problémákat. Ez azonban nemcsak tőlünk függ. Ha a nyugati hatalmak továbbra is akadályozni fogják a német kérdés békés rendezését, nem marad más hátra, mint hogy az európai tartós béke és biztonság garantálásában ér­dekelt más államokkal együtt meg­kössük a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Az államok szempontjából tovább­ra is elsőrendű jelentőségű a lesze­relés kérdése. A semleges országok gazdasága természetesen előnyösebb feltételek- j ksl rendelkezik az agresszív tömbök- j höz tartozó és a lázas fegyverkezés- ; re óriási eszközöket fordító nyugati ; országokkal szemben. Ám a leszere- i lés kérdése a semleges országok ; szempontjából sem közömbös. A Szov- l jetuniő azért küzd, hogy minden or- j szág megszabadulhasson a fegyver- ; kezési kiadások terhétől. Gondolják i meg, mennyi lakást, üzemet és .erő- j müvet lehetne építeni! Óriási esz- i közöket lehetne fordítani a gazdasá- i gilag elmaradott országok megsegí- i tésére. A szovjet kormány új leszerelési i javaslatokat terjesztett elő. E javas- | latokban támogattuk partnereinknek a tárgyalások folyamán kifejtett né­hány gondolatát is. Ám megismétlő­dik a múlt tárgyalásokból már is- : mert régi történet, hogy mihelyt a Szovjetunió támogatja a nyugati szövetségesek egyes javaslatait, ők azonnal feladják terveiket, különféle fenntartásokkal élnek és megnehezí­tik az egyezmény megkötését. A francia kormány képviselői pél­dául eleinte hangoztatták: erélyesen követelik a nukleáris fegyverek cél­bajuttatására alkalmas eszközök fel­számolását, de később azt állították, hogy helytelenül értelmeztük a fran­cia álláspontot, mert nem a hordozó eszközök felszámolásáról, hanem el­lenőrzéséről van szó. De mit jelent ez? Azt, hogy az atomfegyverek cél­bajuttatására alkalmas eszközök és maguk a fegyverek továbbra is lé­tezni fognak, csak ellenőrök fognak állni mellettük, azaz ebben az eset­ben kémek. A nyugati hatalmak és küldötteik a leszerelési bizottságban minden erőfeszítés ellenére makacsul eluta­sították a legcsekélyebb reális le­szerelési lépést is. A tizes bizott­ságot spanyolfalnak használták fel, hogy mögötte meddő fecsegés foly­hassék. Ebbe nem törődhettünk bele és elhatároztuk, hogy a leszerelés kér­dését az ENSZ közgyűlése elé ter­jesztjük és ott fogunk törekedni megoldására. A Szovjetunió, az Amerikai Egye­sült Államok és Anglia nem is olyan régen majdnem megegyezett a nuk­leáris fegyverkísérletek betiltásáról. : Hazánk saját kezdeményezésére el- i sőnek önként beszüntette a fegy- ; vérkísérleteket. Megegyeztünk egy i szerv alakításáról, amely ellenőrizné : az egyezmény teljesítését és java- : soltuk, hogy ez az ellenőrző szerv az ; Önök fővárosában székeijen. Ám az i utolsó pillanatban, amikor már csak i az aláírás hiányzott a szerződéshez, i amikor már csak egy lépés válasz- i tott el a megkötésétől, partnereink ; újabb akadályokat gördítettek a | megegyezés útjába. Sőt, mint tud- j ják, az Egyesült Államok kormá- | nya nemrégen közölte, hogy szándé- | ka újra kezdeni az atomfegyverkí- i sérleteket. Sajnos, a nyugati hatalmaknak a j leszerelés kérdésében képviselt ál- i láspontja nem kecsegtető. Az együtt- j élést és a béke biztosítását követe- : lő népek azonban nem tehetik ölbe ; a kezüket, ösze kell fogniok, hogy j nyomást gyakoroljanak kormányaik- I ra, kikényszerítsék a leszerelés ész- i szerű megoldását és így elhárítsák | a háborút. A szovjet kormány abban : a reményben, hogy a nyugati ha- i talmak idővel kénytelenek lesznek í reális lépéseket tenni e téren, to- j vábbra is türelmesen törekedni fog i a leszerelésre. Mint látják, uraim, a szovjet kor- j mány politikája a csúcsértekezlet i meghiúsulása és a szovjet-amerikai | viszony kiéleződése után sem váltó- j zott. A Szovjetunió továbbra is a ; békés együttélést, a békéért, a I nemzetközi feszültség enyhítéséért, i a leszerelésért, a német békeszerző- i dés megkötéséért és további idősze- | rű kérdések békés, tárgyalásos j megoldásáért folytatott harcot tartja j fő külpolitikai irányvonalának. Hruscsov elvtárs beszéde további ;| részében a szovjet-osztrák kereske- jj delemmel foglalkozott. FOGADÁS HRUSCSOV ELVJÁRS TISZTELETERE Julius Raab szövetségi kancellár a kormány nevében pénteken este a Sehőnbrunn palotában nagy foga­dást rendezett Hruscsov elvtárs tisz­teletére. * KOSZIGIN ÉS PITTERMANN MEGBESZÉLÉSEI Bécs (ČTK) - A. M. Koszigin, a i Szovjetunió Minisztertanácsa elnö- j kének első helyettese pénteken a | szovjet-osztrák gazdasági együttmű- j ködésről tárgyalt Pittermann alkan- j cellárral. MM : A Szovjetunióban a kurszki terület mi­: hajiovi bányájában a bányászok becsü­•lettel teljesítették felajánlásukat és egy \ évvel a kitűzött idő előtt megkezdték a \ felszíni bányában a vasérc fejtését. Még \ ez évben 700 ezer tonnát küldenek a li­: pecki és tulszki vaskombinátnak. A fel­; színi bánya feltárásánál tízmillió köb­; méter földet mozgattak meg. Képünkön ; a vasérc fejtését megelőző robbantás lát­j ható. (TASZSZ felv.) III 44 000 FACSEMETÉT, 2000 gyü­ijj mölcsfa-csemetét és nagyon sok to­lj; pólyát ültettek el a libereci járás |;| pionírjai és diákjai az elmúlt iskola­::| évben. A F AGY ASZTÓOZEMEKBEN nagy len­dülettel folyik a munka, hogy a fogyasz­;jj tók télen át is vitamindús ételekből állít­::: hassák össze étrendjüket. E napokban fejezték be 310 tonna tavaszi spenót I: fagyasztását a szlovákiai fagyasztókban. jj Ez évben többfajta készételt is fagyasz­::: tanak. ||: KIÄLLÍTÄS NYIÍ.T MEG, nemrég ::: Athénben Szofoklisz Hrisztu festőművész jj képeiből. A művész mindkét kézfeje mü­jj végtag. Görögország német megszállása jj idején az akkor 12 éves gyermek kezét jj egy német gránát leszakította. Szofok­jj lísz azonban minden áron festőművész jj akart lenni és csodálatos akaraterővel II meg is valósította álmát. | TEGNAP INDULT EL Stockholm­jj ból 36 svéd gyermek, akik három jj hetet töltenek csehszlovák nem­jjzetközi pionírtáborban, egy hetet jj pedig Prágában. jj TECNAP ADTAK ÁT újabb 70 lakást jj Bratislavában a Hostinský-lakótelepen. A jj jövő héten további 56 lakás kerül átadás­jj ra a B-3 szereltházban. ,7. s.J II A MOSZKVAI HAJÓGYÁRBAN meg­jj kezdték a műanyagból készülő, utasszál­j j litó motorhajók gyártását. A ha,jó hossza jj 24.3 m, szélessége 0,7 m. a motor 150 jj lóerős és 65 utast szállíthat. A hajót jj hét nagy részből szintetikus ragasztó­jj anyaggal állítják össze. IRODALMI DÍJJAL tüntették ki jj F. Sagan francia írónőt a Svéd jj kastély című színdarabjáért. j| EGY HATALMAS kétméteres med­jjve utazgat egy nyitott Feliciában jj Prága utcáin. A gyalogjárók aggódó || pillantásokkal kísérik a nyitott'ko­jj csiban ülő hatalmas állatot. Féle­jj lemre azonban nincsen ok, mert a jj medve nem él, a Munkabiztonsági jj Kísérleti Intézetben készült, és a jj közlekedési szabályok propagálását jj szolgálja. jj 138 TANTERMET adnak át a Magas­jj építkezési Vállalat dolgozói szeptember jj l-ig Bratislavában. (S. J FELLINI ÉDES ÉLET című filmjét — jj amely a cannesi fesztiválon első díjat jj nyert — a holland hivatalok cenzúrázták, jj Fellini kijelentette, hogy filmje az olasz­jj országi felső körök életmódjának vád­jj irata, és minden kivágott kép a filmből |j a vádat — gyengíti. MARSEILLE francia kikötőből olaj­ij vezetéket fektetnek le Karlsruheig jj (NSZK). Az építkezést öt ország ti­:j zenhat vállalkozója végzi. | ÚJ TÍPUSÚ PAPÍRT hozott forgalomba ;j nemrég a Snia Viscosa milanói cég. Az j új papír neve Papertex, és anyagát nagyon j finom miianyagszálak képezik. E papír j rendkívül tartós és nagy ellenálló ereje j miatt igen alkalmas pénzgyártásra, valá­j mint rendkívül fontos dokumentumok ! előállítására. I EGY HÓNAPPAL F.LÖBB. ma, fejezik j be a Magasépítkezési Vállalat dolgozói j Karlová Vesen a kétemeletes, 17 osztá­j tyos, kilencéves iskola építését. Az iskola : hivatalos átadása a közeli napokban lesz. i d-i j 150 TURISTA nyer elhelyezést a j rövidesen tető alá kerülő, új, tu­| ristaházban, amely a Poprádi-tó i mellett épül. j A VALAŠSKÉ MEZIKÍČI-I Tesla n. v. j dolgozói tranzisztoros hallókészüléket ál­j lítottak elő nagyothallók részére. A ké­| szülék két részből áll, magnetikus hall­; gatóból és hangerősítőből, súlya 13 dkg. j Ilyen készüléket a népi demokratikus j országokban egyedül a Valašské Meziŕíčí-t j Tesla üzem gyárt. A készülék jövő év i második felében kerül forgalomba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents