Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-23 / 203. szám, szombat

\ A művelődési otthonok és a Csemadok KULTURÁLIS FORRADALMUNKBAN a művelődési otthonokra s nem utolsó sorban a kulturális tömegszervezetekre különösen nagy feladatok várnak. A munka - mint mindenütt — itt is csak akkor lehet eredményes és gyümölcsöző, ha a helyi művelődési otthonok és a kulturális tömegszervezetek csoportjai összefognak s egymást mindenben segítik. A kulturális forradalom sikeres, megvalósítása hosszadalmas, körültekintő és aprólékos kulturális munkát igényel. Az összefogásra, az egymást segítésre ezért itt különösen nagy szükség van. Születhetnek eredmények, ha a különféle szervezetek együttesei külön-külön, egymástól elszigetelten dolgoznak. Mennyivel szebbek azonban az eredmények ott, ahol a szervezet képviselői kicserélik tapasztalataikat és egymást mindig, mindenben kölcsönösen segítik. Legutóbb azt vizsgáltuk meg, milyen az együttműködés a helyi művelődési otthonok és a Csemadok helyi csoportjai között. Hol, hogyan segíti egymást a két kulturális intézmény, a közös munkának mi az eredménye? Ahol a szoros kapcsolatok még nem alakultak ki, mi az együttműködés akadálya, milyen hátrányai vannak az elszigeteltség,nek? Általában erre kértünk választ számos Csemadok-funkcionáriustól és helyi művelődési otthonok vezetőitől.' Hosszú lenne felsorolni azokat a helységneveket, ahol a helyi művelődési otthon és a Csemadok között szoros kapcsolat alakult ki s ahol a két intézmény egymást valóban mindig, mindenben segíti. Meg kell azonban említenünk a lučeneci, a rožňavai, a plešiveci és a Modrý Kameň-i művelődési otthonokat, amelyek igazán példás együttműködésben dolgoznak a Csemadok helyi csoportjával. A LUCENECI MŰVELŐDÉSI OTTHON különösen az előadói tevékenységben segít a Csemadok-csoportnak. fit két intézmény vezetői rendszeresen tanácskoznak és közösen döntik el, mikor, hol, milyen ismeretterjesztő előadásokat tartanak. A lučeneci járásban kiszélesedett a Csemadok ismeretterjesztő munkája, s nem utolsósorban ez is a járási művelődési otthon segítségének tulajdonítható. A járási művelődési otthon és a Csemadok járási vezetőségének szoros kapcsolata eredményezte azt is. hogy az elmúlt hónapokban Lučenecen rendezték a járásban a legsikeresebb szlovák nyelvtanfolyamot. Rožňaván a művelődési otthon különösen műszaki téren nyújt sok segítséget a Csemadoknak. Szükség szerint biztosítják a termeket, a helyiségek világítását és a különféle kulturális felszereléseket. Különösen a tél folyamán vált szorossá az együttműködés. Több közös kulturális műsort rendeztek s a Csemadok énekkarát anyagilag is támogatták. A járási művelődési otthon az utóbbi hetekben a gombaseki dal- és táncünnepély megrendezésénél segített sokat. Plešivecen az utóbbi időben alakult ki szoros együttműködés. A művelődési otthon tanácsokkal, útmutatásokkal látja el a Csemadok csoportjait s az erkölcsi segítségen kívül anyagi támogatást is nyújt. Legutóbb például 5000 koronát adtak a Csemadok helyi csoportjának televíziós készülékre. Ezenkívül a művelődési otthon a gombaseki fellépésre több mint 3000 korona értékben ruhát vásárolt a Csemadok együtteseinek. A Csemadok-csoportok színes és változatos kulturális műsorral igyekeznek fellendíteni a művelődési otthon munkáját. A Csemadok és a művelődési otthon együttműködésének jó példájával találkozunk a Modrý Kameň-i járásban is. A járási művelődési otthon itt különösen technikai és propagációs munkával segít a Csemadoknak, amit a szervezet csoportjai kiterjedt népművelési és népművészeti munkával igyekeznek viszonozni. A körzeti dal- és táncünnepélyek megrendezésénél például a Csemadok rendelkezésére bocsátották a hangszóros autót, 'ingyen szállították a szereplőket, ugyanakkor segédkeztek a műsor összeállításánál, fit közös munka, a kölcsönös segítség mint mindenütt, itt is eredményes, ami a h-gjobban a járás •egyre javuló népművészeti és ismeretterjesztő munkájában mutatkozik meg. Mint eredményről kell szólni azokról a helyekről, ahol a művelődési otthon és a helyi tömegszervezetek megteremtették a közös pénztárt. A közös pénztárnak az az előnye, hogy a művelődési otthon és a tömegszervezetek kultúrális együttesei a közös bevételből közösen fedezik a kiadásokat és egyesítik a tervezést. Néhol a közös pénztár még nem vált be, Vrbovkán, Kováčovcén és Trebusovcén azonban ez az újszerű gazdasági módszer jónak bizonyult. DICSÉRÖLEG KFLL SZÓLNUNK Kalondáról. amely falu például szolgál-, hat mindenütt. Itt a művelődési otthon és a Csemadok szoros együttműködése révén sikerült létrehozni a szövetkezeti klubot. Mind a művelődési otthon, mind a Csemadok helyi szervezete elsőrendű kötelességének a szövetkezeti klub támogatását tartja. Tulajdonképpen már mindkét szervezet a szövetkezeti klub keretében dolgozik. Kalondán így a szövetkezeti klubban összpontosul a falu kultúrális élete. Az eredmény: megsokszorozódott a kultúrális munka. Az elért eredmények ellenére voltunk olyan helyeken is, ahol a Csemadok és a művelődési otthon együttműködését tekintve sok a kifogásolni való. Hiányos például a Csemadok és a művelődési otthon kapcsolata Drnaván, Jablonecen, Busán és Opatován Jablonecen például a Csemadok és a művelődési otthon között a kulisszákért voltak nézeteltérések. A művelődési otthon ugyanis csak úgy volt hajlandó a termet a Csemadok színjátszóinak kikölcsönözni, ha a kulisszákat a művelődési otthonnak adják. Anyagi nézeteltérésekre került sor Drnaván és Kružnán is. Sok helyen az a vélemény: a művelődési otthon vezjetői csak a bevétellel törődnek és nem fordítanak elég gondot a tervezésre, a csoportok támogatására és irányítására. Ha sok esetben nem is indokoltak a panaszok, meg kell mondanunk: a legtöbb helyen valóban jobb együttműködés szükséges. A feladatok kölcsönösek, kölcsönösen kell keresni a közeledés szálait is. A művelődési otthonnak éppúgy kell közelednie a Csemadok felé, mint ahogy a Csemadoknak kötelessége közeledni a művelődési otthonokhoz. Igazán szép eredmények csak egymást segítve, egymást mindenben támogatva születhetnek. A Csemadok számos helyi csoportjának többször kellene támaszkodnia a művelődési otthonok erkölcsi és anyagi támogatására. A művelődési otthonoknak viszont több szakirányú segítséget kellene nyújtaniok a Csemadok helyi csoportjainak. Gyakrabban szervezhetnének járási népművészeti és népművelési aktívákat, valamint szakiskolázásokat, amelyekre meghívnák a kultúra munkásait, hogy kicseréljék nézeteiket és tanácsokkal, útmutatásokkal segítsék egymást. Több helyen panaszolták, hogy a járási művelődési otthon nem hívja meg gyűlésekre a Csemadok helyi csoportjainak képviselőit. így a szervezetnek nincs tudomása a művelődési otthon terveiről, aminek következtében segítségükre sem lehetnek. VÉLEMÉNYÜNK SZERINT a művelődési otthonok nemcsak több konkrét segítséget nyújthatnának a tömegszervezetek kulturális együtteseinek, hanem az együtteseket is jobban be kellene vonniok a művelődési otthon munkájába. A kölcsönös segítség egyaránt vonatkozik a népművészetre és az ismeretterjesztésre. Mint cikkünk elején már említettük, a kulturális főrradalomban rendkívül nagy feladatok hárulnak mind a művelődési otthonokra, mind a tömegszervezetekre. A feladatok sikeresebben teljesíthetők, ha a művelődési otthonok és a helyi tömegszervezetek ott is összefognak, ahol a jó kapcsolat még hiányzik és az elvégzésre váró munkát egymást mindenbpn segítve végzik. BALÁZS BÉLA • •••••••••• KARLOVY VARY, A XII. NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁL SZÍNHELYE, ÜNNEPI FÉNYÁRBAN ÜSZIK (J. Tachezy - CTK - felvétele) Rendkívüli sikert aratott a dolgozók filmfesztiválja (ČTK) - A Dolgozók XI. Filmfesztiválja ismét arról tanúskodott, hogy az év legkedveltebb kulturálispolitikai rendezvénye, amely tömeges látogatásnak örvend. A filmfesztivál előadásait Szlovákiában — Bratislavában, Nitrán Žilinán, Banská Bystricán, Košicén, Prešovon, Starý Smokovecben és Martinban — több mint 402 ezpr látogató tekintette meg. A látogatók száma tehát 120 ezerrel volt több, mint tavaly. A látogatottság szerint Bratislava került az első helyre 155,55 szá• •••••• Kép Az államügyész úr rózsái c. filmből. zalékkal, Prešov a második helyre (125,4 százalék) és Košice a harmadik helyre 122,5 százalékos eredménnyel. Bratislavában 81217 néző tekintette meg a fesztiválfilmeket. A dolgozók filmfesztiválja, mely ez idén másodszor volt a filmalkotások versenyjellegü szemléje, egyben.meggyőző tanúbizonyságát adta nézőközönségünk fejlettségének. A fesztiválfilmek látogatói a feszitvál keretében a „Félbeszakadt dal" szlovákgrúz filmet, a „Ballada a katonáról" című szovjet filmalkotást és „Az államügyész rózsái" című NSZK-beli filméi, tehát kimondottan háborúellenes iránlyzatú' filmeket értékelték a legsikeresebbeknek. A fesztiválfilmeket ez idén számos vidéki városban, mint Modrán, Trenčínben, Hlohovecen, Levočán, Dubnicán, Trebišovban, Bardejovban, Žiar nad Hronomban, Liptovský Mikulásban és másutt is bemutatják. Jiíí Marek

: o Mindig azt hangoztatta, hogy a család együtt menjen vasárnapi sétára. És az emberek, akik az ablakból kitekintve látták őket, tetszéssel könyvelték el, milyen rendes családdal élnek egy házban. Vasárnaponként mindig együtt jelentek meg az utcán, a férfi, a felesége és a fiú, akinek már serkent a szakálla. — A család — szokta mondani legalább egyszer hetenként legyen együtt. Az élet borzasztó hajszájában csak benne találok biztonságot. Néha ažt is mondta a családról, hogy az állam alapja. A fiú pedig ilyenkor így morfondírozott: - Már megint dumál. Jó fiú, de mit szeret ezeken a dumákon? Az asszony rendszerint hallgatott. Helyeselte, hogy együtt sétálnak. Egy példás család látványa, rendszerint jó orvosság a pletyka ellen, azok számára, akik figyelik őket.. És bizony, nem keveset beszélnek róla. Elhagyták a házat, hogy aztán egy keveset ott álldogáljanak a sarki plakátok előtt, majd nekivágtak a folyópartnak. Itt-ott egyikük az időjárásról tett megjegyzést, esetleg ismerős járókelőket üdvözöltek. Maguk mögött hagytak két hidat, a harmadikon átmentek a másik oldalra. Aztán az ellenkező parton tértek haza. A férfit természetesen a saját gondja foglalkoztatta. Nem csekélység olyan állást betölteni a hivatalban, mint az övé volt. Az emberek irigyek és a múltkor az egyik kollégája azzal támadta meg, hogy osztályukon nincsenek rendben a. kimutatások. Pedig milyen átlátszó a szándéka! Pozícióra törekszik, fél az átszervezéstől. Ezekkel a problémákkal foglalkozott, aprólékosan, hiszen más nem érdekelte; gondolataiban éles válaszokkal utasította vissza a hallatlan támadásokat és a végén néhány döntő érvvel teperte le ellenfeleit. Ilyenkor már rendszerint hazatérőben voltak. Az asszony mosolygott néha, mert Renére gondolt, aki olyan komikusan szokta a kezét csókolni. Különben nem is hívják Renénok, de az nem is fontos. Kicsit beképzelt a fiú, de kedves. Arnikor egy asszony túl van már azon a bizonyos koron, egyetmást szívesen elnéz egy férfinél. Szó sem lehet itt holmi tragikus viszonyról. ilyesmi eszébe sem jut, de unalmában egészen jól esik az ügy. A fiú egy pillanatra az apjára néz, aztán az anyjára és ezt gondolja: — Érdekes, hogy kint sohasem veszekednek. Ha én nős volnék, kint veszekednék a feleségemmel. Ők csak odahaza. Ha nem is túl gyakran, de engem már nem tudnak szédíteni. Tudom én azt jól, mennyire közönyösek már egymás iránt. Már a veszekedést sem találják érdemesnek. Hát köszönöm szépen, csuda rohadt lehet az élet, ha az ember egyszer ennyire kiég! A ház előtt a férfi gyors pillantást vet a szűk utcára, melyben a szürke, unalmas bérházak mint a süllyedő hajók merednek egymással szemben. Az ablakokban embereket lát, tehát megemeli a kalapját. A lépcsőházban pedig mint rendesen, hangos fejtegetésekbe bocsátkozik arról, hogy a családi séta kitűnő tradíció és a fiúnak egyszer még gyönyörű emléke lesz, ha majd kinő a kamaszkorból, benő a feje lágya és értékelni tudja a család jelentőségét. — Duma, duma, — fütyörészik a fiú, két lépcsőt ugorva egyszerre. — Egész rendes időnk volt, — jegyzi meg őnagysága, de ezt akkor is mondja, ha történetesen, esik. ilyenkor hozzáfűzi még: ez áz eső legalább megtisztítja a levegőt. Azután beesteledik. A férfi szétnyitja az újságot, hogy amögé rejtse ellenfeleivel folytatott csatározását: hiszen nem is tudhatod, te gazember, hogy nem téged, hanem engem léptetnek elő, mert még idejében tettem a múltadról említést. A fiú pedig elmegy hazulról, állítólag a barátaival billiárdozni, de az nem igaz. Őnagysága Renével folytat rövid telefonbeszélgetést. A rendes lakók ablakaiban lassan kigyúlnak a fények. Talán érdekelni fogja, uram, hogyan vélekedik bonyolult ügyekről az egyszerű ember. Hát majd én elmondom. Nemrégiben a rádióban egy hosszabb elmélkedést hallgattam végig arról, hogy a nőknek ugyanolyan jogaik vannak, mint a férfiaknak és tetszés szerint rendezhetik be az életüket. Van ez ellen valakinek ellenvetése? Nekem például nincsen. Dehát azért a dolog mégsem olyan egyszerű, ahogy mondják. Vegyük például az én esetemet. Éveken keresztül minden reggel egy kis fazékkal jártam munkába és azelőtt ugyanúgy tette azt nálunk a műhelyben mindenki. Amikor aztán eljött az ebéd ideje, vörösre hevítettük a kályhalapot és felmelegítettük rajta a fazekakat. Olyan csuda illatok keringtek az egész műhelyben, hogy az ember gusztust kapott az ételre. Az egyikben káposzta illatozott knédlivel, a másikban zsírban pirított krumpli. Voltak idők, amikor sült is melegedett nálunk, meg soványabb esztendők, tudtuk mi azt már arról is, hogy milyen gyorsan égett oda az étel zsír nélkül. Dehát az idők változnak, és éttermet rendeztek be nálunk az üzemben. Az emberok kezdtek odajárni. Ma sokat beszélnek a szabadságról. Részemről a szabadságot abban látom, hogy nem vagyok köteles az étterembe járni és továbbra is magammal vihetem a jobbik felem főztjét. Hát hiszen nem is szól ebbe senki, az igaz, de az is, hogy a végén egyedül maradtam, mert a többi asszony beszüntette a főzést. Szerintem ez az ő dolguk, az ő szabadságuk. Így aztán én továbbra is melegítettem a kályhalapot, mint azelőtt, akárhogy is vigyorogtak körülöttem. Legalább látták, hogy otthon még mindig én hordom a nadrágot. És most képzelje, egyszerre mindennek vége. Nincsen már fazekam, oszt úgy lézengek a műhelyben, mintha kórságom lenne. Hogy miért? Mert otthon az asszony beszüntette a főzést. Ugyanannyi a jogom, mint neked, azt mondja, épp úgy dolgozom, mint te, és én is megkövetelem a magamét. Rendbe hozattam a hajam és este elmegyünk a moziba. Nekem is jár kimenő. És többet nem babrálok az ebédeddel, ha étkezdétek van. Szóval ő is megköveteli a maga szabadságát, érti? És én? Nekem ne legyen? Hát erről van szó! Kinek van itt igaza? A műhely délben most egészen üres. Mindenki eltűnik és csak a gázszag meg a rendes műhelybűz érezhető, pedig nekem úgy hiányzik a szaga annak a káposztának meg a knédlinek, amit 35 esztendeig melegítettem magamnak. És ezért mondogatom magamban, hogy ez már nem olyan élet, mint valamikor. Ha az ember reggel a kis fazék nélkül megy a munkába, hiányzik valami az életéből. Azt mondhatnám, hogy a boldogság. ÜJ SZÖ 6 * 1960. július 23.