Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-15 / 195. szám, péntek

Rudolf Strechaj elvtársnak, az SZNT elnökének nyilatkozata (Fblytatás az L oldalról.) egész társadalmunk vezető ereje. Ezért mindig örömmel, öntudatosan és következetesen fogjuk teljesíteni és egész munkánk alapvető és meghatározott irányelvének fogjuk tekinteni a párt fő irányvonalát, politikáját, határozatait és intézkedéseit. Ezt abban a tudatban és azzal a mélységes meggyőződéssel tesszük, hogy csakis így biztosíthatjuk további sikereinket a fejlett szocialista társadalom építésében, csakis így biztosíthatjuk népünk boldog jövőjét. Ugyancsak mindig arra fogunk törekedni, hogy valóra váljon szocialista alkotmányunk szelleme, mely abból az örvendetes tényből indul ki, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a hatalmas szocialista tábor szilárd része, a felszabadító testvéri Szovjetunió tántoríthatatlan szövetségese és hűséges barátja, és hogy nemzetközi kapcsolatainkban a különféle társadalmi rendszerű országok békés együttélésének, a békének lenini politikáját követi. Minden törekvésünk arra irányul, hogy munkánkkal még hathatósabban hozzájáruljunk az országos feladatok teljesítéséhez Szlovákiában és ezzel szocialista hazánk megerősítéséhez és felvirágoztatásához is, mert tudjuk, hogy hazánk mindig az egyre fejlődő és erősödő szocialista rendszer biztos része lesz és munkánkkal hozzájárulunk nemzeteink megbonthatatlan testvéri kapcsolatainak, egész népünk egységének további megszilárdításához és elmélyítéséhez. Pártunk országos konferenciája, Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának, köztársaságunk elnökének fontos beszámolója és a hozott határozatok mindnyájunk számára világos irányelvet és útmutatást jelentenek, hogyan biztosítjuk az új helyzetben hazánk általános felvirágoztatásának igényes és örömteljes feladatait, hogyan használjuk ki még jobban Szlovákia dús erőforrásait és tartalékait az egész köztársaság gazdagítása és felvirágoztatása érdekében, hogyan mozgósítjuk a dolgozókat további áldozatos és lelkes építőmunkára, hogyan vonjuk be őket egyre szélesebb körben a gazdaság irányításába és az ország igazgatásába. Ebben lesz a Szlovák Nemze'ti Tanács, elnöksége, bizottságai és az illetékes megbízottak irányította szakosztályai munkájának súlypontja. A CSKP országos konferenciája, tisztelt elvtársak, ismét a legvilágosabban igazolta, hogy pártunk a marxi-lenini tanítás elveihez rendíthetetlen hűséggel bölcsen és következetesén oldja meg szocialista társadalmunk minden alapproblémáját. Céltudatosan biztosítja a teljes, a múltban soha nem ismert gazdasági és kulturális fejlődés feltételeit az egész köztársaság, testvérnemzeteink, a csehek és szlovákok, valamint magyar, ukrán és lengyel nemzetiségű állampolgáraink számára, akik már számtalanszor, így legutóbb a Nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba való választások alkalmával is bebizonyították, mennyi szeretettel és öntudattal vesznek részt a közös szocialista csehszlovák haza építésében. Pártunk a hatalomért folytatott harc idején és a hatalom átvétele után is mindig arra törekedett, hogy megszilárdítsa a csehek és szlovákok testvéri egységét, biztosítsa nemzeteink egyenjogúságát. Már maga az a tény, hogy a munkásosztály vette át a politikai hatalmat, ennek az egyenjogúságnak zálogául szolgál, ugyanakkor az egyenjogúság megvalósítása érdekében meg kellett oldani a tőkés múlt áldatlan örökségeként az anyagi és kulturális színvonalban ránk maradt különbségek megszüntetésének, Szlovákia gazdasági fejlesztésének problémáit. Pártunk a felszabadulás után éppen ezekre a kérdésekre összpontosította figyelmét. Erről tanúskodnak kongresszusain és konferenciáin kitűzött irányelvei, valamint a népgazdasági tervekben kifejezett konkrét intézkedések. Szlovákia gyors ütemű gazdasági fejlesztésének programját kitűzte már Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa, amely jóváhagyta köztársaságunk első ötéves tervét. E kérdés megoldásának fő módszeréül a szocialista iparosítás és a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozását tűzte ki. A Szlovákia gazdasági fejlesztésével kapcsolatos kérdéseknek külön figyelmet szentel a CSKP X. kongresszusa és pártunk 1956. évi országos konferenciája. Fontos határozataikban hangsúlyozták, hogy az ország e részének további fejlesztése érdekében jobban ki kell használni minden meglevő természeti és gazdasági adottságot. Konkrét határozatokat hoztak, hogy meggyorsítsuk a gazdasági fejlődést elsősorban Kelet-Szlovákiában és főleg ennek országrésznek az északi járásaiban. A szlovákiai és a cseh országrészek gazdasági és kulturális színvonalában fennálló különbségek megszüntetésével kapcsolatos problémák megoldásának szempontjából történelmi jelentőségű pártunk XI. kongreszszusa. Egyik fő feladatul tűzte ki, hogy gyorsabb ütemben folytassuk Szlovákia iparosítását és nagyjából azonos' természeti viszonyok között a mezőgazdasági termelés ugyanolyan belterjességét érjük el, mint a cseh országrészekben. Ma, tisztelt elvtársak, tanúi vagyunk annak, hogy milyen gyorsan fejlődik Szlovákia gazdasági és kulturális téren, milyen gyorsan haladunk előre. A gazdaság hatalmas arányú fejlődése, a szlovákiai dolgozó nép politikai és kulturális fejlettségének növelése csakis azáltal vált lehetségessé, hogy az egész Csehszlovák Köztársaság fejlett gazdasága elegendő pénzügyi és anyagi erőforrást teremtett a Szlovákiában végbemenő hatalmas arányú építőmunkához. Felbecsülhetetlen jelentősége volt itt a testvéri Szovjetunió nagy, rendszeres és sokoldalú segítségének, mely döntő módon járult hozzá hazánk és ezzel Szlovákia gyors fejlődéséhez és felvirágzásához. Szlovákia dolgozó népe hasonlóképp nagyra becsüli a .cseh elvtársak, munkások, műszaki dolgozók, mérnökök és mindazok segítségét, akik szervezői és műszaki tapasztalataikat készségesen átadták — s még ma is átadják — a szlovákiai gyárak ezernyi dolgozójának, hogy minél előbb megtanulják és elsajátítsák a legbonyolultabb gyártási folyamatokat, gépek és gépberendezések kezelését. Ezek voltak a szlovákiai dolgozók anyagi és kulturális színvonala példátlan emelkedésének döntő feltételei. Hála mindennek, Szlovákia ma a köztársaság szilárd, fejlett és virágzó része, s a szlovákiai dolgozók élet-, kulturális és műveltségi színvonala egyre emelkedik. Megnőtt és megszilárdult a munkásosztály súlya, amely döntő jelentőségű a lakosság társadalmi és gazdasági összetételében, mégpedig nemcsak számával, hanem szakképzettségével is, amely lehetővé teszi számára, hogy irányítsa a termelés bonyolult műszaki eszközeit, az igényes technológiai folyamatokat és a munka minden területén felhasználja a tudomány és a technika vívmányait. Engedjék meg, tisztelt elvtársak, hogy most konkrétan elemezzem, milyen sikeresen fejlőckek Szlovákia termelőerői az egész ország szükségleteinek és érdekeinek megfelelően. Minden állampogár a saját élete példáján megfigyelheti, hogy Szlovákiában valamennyi gazdasági ágazat fejlesztésében évről évre új, jelentős sikereket érünk el, amelyek döntő mértékben befolyásolják a kulturális élet többi területét is. A gazdaság fejlesztésének szocialista módszere nemcsak az egyes gazdasági ágak mennyiségi gyarapodásában nyilvánult meg, hanem abban is, hogy döntő módon megváltozott az egyes ágazatok helyzete és jelentősége, s ezzel az egész gazdaság szerkezete is. A termelőerők fejlődésének alapja és legjellemzőbb vonása az ipar gyors fejlődése volt, amely az anyagi termelés legfontosabb ágát jelenti. Szlovákiában az ipar építése néhány szakaszban ment végbe. Minden szakasznak megvannak a jellemző vonásai, amelyeket a megvalósítás feltételei határoznak meg. A kétéves terv idején az első ötéves terv első esztendeiben arról volt szó, hogy elsősorban a népgazdaság felújításának és helyreállításának, valamint a munkaerők kihasználásának sürgető problémáit oldjuk meg. Az ipar építésének ez a szakasza azt tanúsítja, hogy népünk pártjának vezetésével gyorsan megszüntette a barbár fasiszta pusztítás következményeit és üzembehelyezte felújított, nemegyszer újonnan .épített gyárait. A második ötéves terv megnövekedett feladatai és Csehszlovákia iparának átépítése megkövetelték, hogy Szlovákia további iparosításának tervét az egész ország szükségleteivel és adottságaival összhangban oldjuk meg. Gyorsabb ütemben épül a nehézipar, messzemenően kihasználjuk a természeti forrásokat, az energetika, az építőanyagipar, az ércbányászat, a fanyersanyag felhasználása területén stb. A gépipar fejlesztésében glyan gyártmányokat vezetünk be, amelyek jelentős műszaki színvonalat és szakképzettséget igényelnek. Egyidejűleg fokozott súlyt helyezünk a gyártási tér és a gépi berendezés minél célszerűbb kihasználására. Hogy milyen gyors ütemben fejlődött Szlovákia a Csehszlovák Köztársaság keretében, azt az országépítés egyes szakaszainak beruházási öszszegei is mutatják. Jellemző, hogy a kétéves terv során Szlovákia egész .gazdaságába 3,40 milliárd koronát ruháztak be, az első ötéves tervben a beruházási összegek 24,55 milliárd koronára, a második ötéves terv első négy esztendejében 38,61 milliárd koronára emelkedtek, úgyhogy az ötéves állami tervben és rajta kívül mintegy 50 milliárd koronát tesznek ki a beruházások. A harmadik ötéves terv éveiben több mint 100 milliárd koro« na beruházást irányzunk elő, tehát 22 milliárd koronával többet, mint az elmúlt 13 év folyamán. A harmadik ötéves tervben a beruházások évi átlaga 3,3-szorta lesz nagyobb, mint az elmúlt 13 esztendő beruházásainak évi átlaga. Ez szemléltetően bizonyítja, hogy rendszerünk mind nagyobb, a múltban elképzelhetetlen összegeket fordít Szlovákia termelőerőinek gyors fejlesztésére. Pártunknak és kormányunknak Szlovákia sokoldalú fejlesztéséről való gondoskodásához képest milyen szegényes a ludák gárdista ún. szlovák állam költségvetése, amelynek bevételei 1942-ben 2 milliárd 187 millió és kiadásai 2 milliárd 388 millió értékét vesztett koronára rúgtak. Ez nagyjából a nyugat-szlovákiai kerület 1960-as évi költségvetésének kétharmada, amelyben azonban nem szerepelnek a központilag irányított gazdasági ágak tételei. Szlovákia termelőerőinek a szabad élet 15 esztendeje alatt végbement fejlődéséről ékesszólón tanúskodik az a tény is, hogy 218 korszerű új gyárat és üzemet építettünk, az üzemek további tucatjai épülőfélben vannak és a közeljövőben épülnek fel. Az első és második ötéves terv állandó és szüntelen fejlődése alapján Szlovákia ipari termelése 1960-ban az 1937. évi színvonalnak mintegy tízszeresét éri el. A fejlődés gyors üteméről tanúskodik az egyes fontos áruk termelésének lényeges növekedése is. 1959-ben pl. közel négymilliárd kWó villanyáramot termeltünk, arfii az 1937-es évi mennyiségnek közel kilencszerese. A kénsav gyártása ugyanakkor mintegy 7,6szeresére, a cementgyártás mintegy 5-szörösére, a nafta termelése 4,5szeresére, a szénbányászat 3-szorosára nőtt stb. Természetesen Szlovákia ipari termelésének fejlődését nem mutathatjuk meg csupán azzal, hogy az egyes termékek termelését összehasonlítjuk a háború előtti időszakkal, mivel Szlovákia fejlett ipara ma már egészen új árufajtákat is termel. Egészen új iparágak alakultak ki. Szlovákiában alumíniumot, acélötvözeteket, műanyagokat, mürostot, szerszám-gépeket, építőipari gépeket, vegyi ipari berendezéseket, gyengeáramú technikai gyártmányokat, golyóscsapágyakat, nagy folyami hajókat, Diesel- és villanymotoros mozdonyokat, teherautókat és más termelőeszközöket, illetve közszükségleti cikkeket gyártunk. Az elmúlt években lényegesen megváltozott az ipar belső szerkezete azon iparágazatok javára, melyek a gazdaság haladó voltát és az ország fejlettségét jellemzik. így pl. 1948-ban a szlovákiai ipar szerkezetében a legnagyobb súlya az élelmiAntonín Novotný elvtársat, köztársaságunk elnökét a városba érkezésekor a bratislavai dolgozók nagy lelkesedéssel és örömmel üdvözölték (Tarkoš — ČTK — felvétele) szeriparnak és a közszükségleti cikkeket gyártó iparnak volt, melyek együtt az összes ipari termelésnek mintegy 60 százalékát tették ki. Ma a legerősebb iparág a gépipar, mely kereken 28 százalékkal részesedik az egész termelésben. Országunkban a szocializmus építésének igen fontos fejlődési szakaszát jelenti a mezőgazdasági terme-" lés szövetkezetesítésének folyamata. A kisparasztok százezrei tértek át a gazdálkodás nagyüzemi termelési formáira, és ez az átmenet — fontosságát tekintve - joggal következik közvetlenül a munkásosztály politikai hatalomátvétele után. Ezt a feladatot is lényegében sikeresen teljesítettük. Jelenleg Szlovákiában több mint 2700 EFSZ gazdálkodik mintegy 1800 000 hektár mezőgazdasági területen és a szocialista szektor az összes földterületének mintegy, 80 százalékát tartja kezében. Egy, szövetkezet átlagos földterülete mintegy 650 hektár. Mennyire más ez, mint a háború előtti évek helyzete, amikor pl. a 10 hektárnál kisebb mezőgazdasági vállalatokra a mezőgazdasági területnek alig 40 százaléka jutott, ugyanakkor ezek a vállalatok az összes mezőgazdasági vállalatok kereken 88 százalékát tették, vagyis egy gazdaságra átlag csupán 3,1 hektár jutott. Nagy sikereket értünk el a mezőgazdaság gépesítésében is. 1950ban Szlovákiában alig volt több ezer traktornál, a tavalyi év végén számuk meghaladta a 22 ezret, vagyis a szocialista szektorban egy traktorra nem egészen 75 hektár szántóföld jutott. Kévekötőgépük azelőtt csak a nagybirtokosoknak és a kulákoknak volt, ma számuk a háború előttinek 15-szöröse, s a cséplőgépek száma is közel háromszorosára emelkedett Ugyanakkor határainkban aratás idején mintegy 2000 nagy teljesítményű gabonakombájn és sok száz más teljesítöképes gép dolgozik, amelyeket a felszabadulás előtt nem is ismertünk. A mezőgazdaság szövetkezeti átszervezése mellett jelentős sikereket értünk el a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozásában, bár e téren a kitűzött feladatokat —< mint ismeretes - még mindig nem teljesítjük kielégítően. 1936-hoz képest a mezőgazdasági termelés belterjessége Szlovákiában közel 40 százalékkal, 1948-hoz képest pedig 46 százalékkal nőtt. Gyorsabb fejlődés tapasztalható az állattenyésztési termelésben, amely 1948-hoz képest több mint kétszeresére emelkedett. A növénytermesztés belterjességének növekedésében szembetűnő a hektárhozamok emelkedése. 1959-ben a hektárhozamok - szlovákiai átlagban számítva - búzában 43 százalékkal, árpában 42 százalékkal, cukorrépában 7 százalékkal, szántóföldön termesztett takarmányfélékben 11 százalékkal, kukoricában mintegy egyharmadával haladták meg az 3.934 -1938-as évek színvonalát. A vetésterületek szerkezetét tekintve jelentősen megnőtt a cukorrépa része, ami arra vezetett, hogy e fonos ipari növény termése tavaly két és félszerte volt nagyobb, mint a háború előtti években. A szarvasmarhaállomány mintegy negyedével nőtt. Hízósertés háromszorta több van. Ennek következtéban' a hústermelés mintegy megháromszorozódott, a tojástermelés a felével, a tejtermelés egyötödével nőtt. Aránylag sikeresen fejlődött a mezőgazdaság munkatermelékenysége is. Szlovákiában a mezőgazdáság összes termelése 1936-hoz képest mintegy 40 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a mezőgazdaságban állandóan foglalkoztatott személyek száma a felénél kevesebbre csökkent. A mezőgazdaságban a munka termelékenysége ma két és félszerte nagyobb, mint 1934-1938-ban volt. Hangsúlyozni kell, elvtársak, hogy ezeket az eredményeket a szövetkezetek szervezése teremtette helyzetben értük el, hála annak a nagy gondoskodásnak, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja és Központi Bizottsága fordít a mezőgazdaság fejlesztésére, hála annak a nagy és sokoldalú támogatásnak, amelyben a munkásosztály politikailag, anyagilag és pénzügyileg részesíti a kisés középparasztokat. Ezzel még szilárdabbra kovácsolódott a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, amely szocialista forradalmunk alapja és mozgató ereje. Bár kétségtelenül elértünk bizonyos sikereket, nem szabad felednünk, hogy egészben véve alacsonyabb színvonalon kezdtük, mint pl. a cseh országrészekben, s hogy mezőgazdaságunk még mindig elmarad az ipar és társadalmunk szükségletei mögött. (Folytatás a 4. oldalon)" ŰJ SZÖ 3 * 1960, július IS, r.