Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-15 / 195. szám, péntek

Rudolf Strechaj elvtársnak, az SZNT elnökének nyilatkozata (Fblytatás az L oldalról.) egész társadalmunk vezető ereje. Ezért mindig örömmel, öntudatosan és következetesen fogjuk teljesíteni és egész munkánk alapvető és meg­határozott irányelvének fogjuk te­kinteni a párt fő irányvonalát, politi­káját, határozatait és intézkedéseit. Ezt abban a tudatban és azzal a mélységes meggyőződéssel tesszük, hogy csakis így biztosíthatjuk továb­bi sikereinket a fejlett szocialista társadalom építésében, csakis így biztosíthatjuk népünk boldog jövőjét. Ugyancsak mindig arra fogunk tö­rekedni, hogy valóra váljon szocia­lista alkotmányunk szelleme, mely abból az örvendetes tényből indul ki, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a hatalmas szocialista tábor szilárd része, a felszabadító testvéri Szovjetunió tántoríthatatlan szövetségese és hűséges barátja, és hogy nemzetközi kapcsolatainkban a különféle társadalmi rendszerű or­szágok békés együttélésének, a bé­kének lenini politikáját követi. Minden törekvésünk arra irányul, hogy munkánkkal még hathatósabban hozzájáruljunk az országos feladatok teljesítéséhez Szlovákiában és ezzel szocialista hazánk megerősítéséhez és felvirágoztatásához is, mert tud­juk, hogy hazánk mindig az egyre fejlődő és erősödő szocialista rend­szer biztos része lesz és munkánk­kal hozzájárulunk nemzeteink meg­bonthatatlan testvéri kapcsolatainak, egész népünk egységének további megszilárdításához és elmélyítéséhez. Pártunk országos konferenciája, Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának, köztársaságunk elnökének fontos beszámolója és a hozott határozatok mindnyájunk szá­mára világos irányelvet és útmutatást jelentenek, hogyan biztosítjuk az új helyzetben hazánk általános felvirá­goztatásának igényes és örömteljes feladatait, hogyan használjuk ki még jobban Szlovákia dús erőforrá­sait és tartalékait az egész köztár­saság gazdagítása és felvirágoztatá­sa érdekében, hogyan mozgósítjuk a dolgozókat további áldozatos és lel­kes építőmunkára, hogyan vonjuk be őket egyre szélesebb körben a gaz­daság irányításába és az ország igaz­gatásába. Ebben lesz a Szlovák Nemze'ti Ta­nács, elnöksége, bizottságai és az il­letékes megbízottak irányította szak­osztályai munkájának súlypontja. A CSKP országos konferenciája, tisztelt elvtársak, ismét a legvilágo­sabban igazolta, hogy pártunk a mar­xi-lenini tanítás elveihez rendíthetet­len hűséggel bölcsen és következe­tesén oldja meg szocialista társadal­munk minden alapproblémáját. Céltu­datosan biztosítja a teljes, a múlt­ban soha nem ismert gazdasági és kulturális fejlődés feltételeit az egész köztársaság, testvérnemzeteink, a csehek és szlovákok, valamint ma­gyar, ukrán és lengyel nemzetiségű állampolgáraink számára, akik már számtalanszor, így legutóbb a Nem­zetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Ta­nácsba és a nemzeti bizottságokba való választások alkalmával is bebi­zonyították, mennyi szeretettel és öntudattal vesznek részt a közös szo­cialista csehszlovák haza építésében. Pártunk a hatalomért folytatott harc idején és a hatalom átvétele után is mindig arra törekedett, hogy megszilárdítsa a csehek és szlová­kok testvéri egységét, biztosítsa nemzeteink egyenjogúságát. Már maga az a tény, hogy a munkásosz­tály vette át a politikai hatalmat, ennek az egyenjogúságnak zálogául szolgál, ugyanakkor az egyenjogúság megvalósítása érdekében meg kellett oldani a tőkés múlt áldatlan öröksé­geként az anyagi és kulturális szín­vonalban ránk maradt különbségek megszüntetésének, Szlovákia gazda­sági fejlesztésének problémáit. Pártunk a felszabadulás után ép­pen ezekre a kérdésekre összponto­sította figyelmét. Erről tanúskodnak kongresszusain és konferenciáin ki­tűzött irányelvei, valamint a nép­gazdasági tervekben kifejezett konk­rét intézkedések. Szlovákia gyors ütemű gazdasági fejlesztésének programját kitűzte már Csehszlová­kia Kommunista Pártjának IX. kong­resszusa, amely jóváhagyta köztár­saságunk első ötéves tervét. E kér­dés megoldásának fő módszeréül a szocialista iparosítás és a mezőgaz­dasági termelés belterjességének fo­kozását tűzte ki. A Szlovákia gazdasági fejlesztésé­vel kapcsolatos kérdéseknek külön figyelmet szentel a CSKP X. kong­resszusa és pártunk 1956. évi orszá­gos konferenciája. Fontos határoza­taikban hangsúlyozták, hogy az or­szág e részének további fejlesztése érdekében jobban ki kell használni minden meglevő természeti és gaz­dasági adottságot. Konkrét határoza­tokat hoztak, hogy meggyorsítsuk a gazdasági fejlődést elsősorban Ke­let-Szlovákiában és főleg ennek országrésznek az északi járásaiban. A szlovákiai és a cseh országrészek gazdasági és kulturális színvonalában fennálló különbségek megszünteté­sével kapcsolatos problémák megol­dásának szempontjából történelmi jelentőségű pártunk XI. kongresz­szusa. Egyik fő feladatul tűzte ki, hogy gyorsabb ütemben folytassuk Szlovákia iparosítását és nagyjából azonos' természeti viszonyok között a mezőgazdasági termelés ugyanolyan belterjességét érjük el, mint a cseh országrészekben. Ma, tisztelt elvtár­sak, tanúi vagyunk annak, hogy mi­lyen gyorsan fejlődik Szlovákia gaz­dasági és kulturális téren, milyen gyorsan haladunk előre. A gazdaság hatalmas arányú fej­lődése, a szlovákiai dolgozó nép po­litikai és kulturális fejlettségének növelése csakis azáltal vált lehet­ségessé, hogy az egész Csehszlovák Köztársaság fejlett gazdasága ele­gendő pénzügyi és anyagi erőforrást teremtett a Szlovákiában végbemenő hatalmas arányú építőmunkához. Fel­becsülhetetlen jelentősége volt itt a testvéri Szovjetunió nagy, rendsze­res és sokoldalú segítségének, mely döntő módon járult hozzá hazánk és ezzel Szlovákia gyors fejlődéséhez és felvirágzásához. Szlovákia dolgozó népe hasonlóképp nagyra becsüli a .cseh elvtársak, munkások, műszaki dolgozók, mérnökök és mindazok se­gítségét, akik szervezői és műszaki tapasztalataikat készségesen átadták — s még ma is átadják — a szlová­kiai gyárak ezernyi dolgozójának, hogy minél előbb megtanulják és el­sajátítsák a legbonyolultabb gyártási folyamatokat, gépek és gépberende­zések kezelését. Ezek voltak a szlovákiai dolgozók anyagi és kulturális színvonala pél­dátlan emelkedésének döntő feltéte­lei. Hála mindennek, Szlovákia ma a köztársaság szilárd, fejlett és virág­zó része, s a szlovákiai dolgozók élet-, kulturális és műveltségi színvonala egyre emelkedik. Megnőtt és meg­szilárdult a munkásosztály súlya, amely döntő jelentőségű a lakosság társadalmi és gazdasági összetételé­ben, mégpedig nemcsak számával, hanem szakképzettségével is, amely lehetővé teszi számára, hogy irá­nyítsa a termelés bonyolult műszaki eszközeit, az igényes technológiai folyamatokat és a munka minden területén felhasználja a tudomány és a technika vívmányait. Engedjék meg, tisztelt elvtársak, hogy most konkrétan elemezzem, milyen sikeresen fejlőckek Szlovákia termelőerői az egész ország szükség­leteinek és érdekeinek megfelelően. Minden állampogár a saját élete pél­dáján megfigyelheti, hogy Szlovákiá­ban valamennyi gazdasági ágazat fejlesztésében évről évre új, jelentős sikereket érünk el, amelyek döntő mértékben befolyásolják a kulturá­lis élet többi területét is. A gazda­ság fejlesztésének szocialista mód­szere nemcsak az egyes gazdasági ágak mennyiségi gyarapodásában nyilvánult meg, hanem abban is, hogy döntő módon megváltozott az egyes ágazatok helyzete és jelen­tősége, s ezzel az egész gazdaság szerkezete is. A termelőerők fejlődésének alapja és legjellemzőbb vonása az ipar gyors fejlődése volt, amely az anyagi ter­melés legfontosabb ágát jelenti. Szlovákiában az ipar építése néhány szakaszban ment végbe. Minden sza­kasznak megvannak a jellemző voná­sai, amelyeket a megvalósítás felté­telei határoznak meg. A kétéves terv idején az első ötéves terv első esz­tendeiben arról volt szó, hogy első­sorban a népgazdaság felújításának és helyreállításának, valamint a mun­kaerők kihasználásának sürgető prob­lémáit oldjuk meg. Az ipar építé­sének ez a szakasza azt tanúsítja, hogy népünk pártjának vezetésével gyorsan megszüntette a barbár fa­siszta pusztítás következményeit és üzembehelyezte felújított, nemegyszer újonnan .épített gyárait. A második ötéves terv megnövekedett feladatai és Csehszlovákia iparának átépítése megkövetelték, hogy Szlovákia továb­bi iparosításának tervét az egész ország szükségleteivel és adottságai­val összhangban oldjuk meg. Gyor­sabb ütemben épül a nehézipar, messzemenően kihasználjuk a ter­mészeti forrásokat, az energetika, az építőanyagipar, az ércbányászat, a fanyersanyag felhasználása területén stb. A gépipar fejlesztésében glyan gyártmányokat vezetünk be, amelyek jelentős műszaki színvonalat és szak­képzettséget igényelnek. Egyidejűleg fokozott súlyt helyezünk a gyártási tér és a gépi berendezés minél cél­szerűbb kihasználására. Hogy milyen gyors ütemben fejlő­dött Szlovákia a Csehszlovák Köztár­saság keretében, azt az országépítés egyes szakaszainak beruházási ösz­szegei is mutatják. Jellemző, hogy a kétéves terv során Szlovákia egész .gazdaságába 3,40 milliárd koronát ruháztak be, az első ötéves tervben a beruházási összegek 24,55 milliárd koronára, a második ötéves terv első négy esz­tendejében 38,61 milliárd koronára emelkedtek, úgyhogy az ötéves álla­mi tervben és rajta kívül mintegy 50 milliárd koronát tesznek ki a be­ruházások. A harmadik ötéves terv éveiben több mint 100 milliárd koro« na beruházást irányzunk elő, tehát 22 milliárd koronával többet, mint az elmúlt 13 év folyamán. A harma­dik ötéves tervben a beruházások évi átlaga 3,3-szorta lesz nagyobb, mint az elmúlt 13 esztendő beruhá­zásainak évi átlaga. Ez szemléltetően bizonyítja, hogy rendszerünk mind nagyobb, a múltban elképzelhetetlen összegeket fordít Szlovákia termelő­erőinek gyors fejlesztésére. Pártunknak és kormányunknak Szlovákia sokoldalú fejlesztéséről való gondoskodásához képest milyen sze­gényes a ludák gárdista ún. szlovák állam költségvetése, amelynek bevé­telei 1942-ben 2 milliárd 187 millió és kiadásai 2 milliárd 388 millió ér­tékét vesztett koronára rúgtak. Ez nagyjából a nyugat-szlovákiai kerület 1960-as évi költségvetésének kéthar­mada, amelyben azonban nem szere­pelnek a központilag irányított gaz­dasági ágak tételei. Szlovákia termelőerőinek a szabad élet 15 esztendeje alatt végbement fejlődéséről ékesszólón tanúskodik az a tény is, hogy 218 korszerű új gyá­rat és üzemet építettünk, az üze­mek további tucatjai épülőfélben vannak és a közeljövőben épülnek fel. Az első és második ötéves terv ál­landó és szüntelen fejlődése alapján Szlovákia ipari termelése 1960-ban az 1937. évi színvonalnak mintegy tízszeresét éri el. A fejlődés gyors üteméről tanúskodik az egyes fontos áruk termelésének lényeges növe­kedése is. 1959-ben pl. közel négy­milliárd kWó villanyáramot termel­tünk, arfii az 1937-es évi mennyiség­nek közel kilencszerese. A kénsav gyártása ugyanakkor mintegy 7,6­szeresére, a cementgyártás mintegy 5-szörösére, a nafta termelése 4,5­szeresére, a szénbányászat 3-szoro­sára nőtt stb. Természetesen Szlovákia ipari ter­melésének fejlődését nem mutathat­juk meg csupán azzal, hogy az egyes termékek termelését összehasonlítjuk a háború előtti időszakkal, mivel Szlovákia fejlett ipara ma már egé­szen új árufajtákat is termel. Egé­szen új iparágak alakultak ki. Szlo­vákiában alumíniumot, acélötvözete­ket, műanyagokat, mürostot, szer­szám-gépeket, építőipari gépeket, vegyi ipari berendezéseket, gyenge­áramú technikai gyártmányokat, go­lyóscsapágyakat, nagy folyami hajó­kat, Diesel- és villanymotoros moz­donyokat, teherautókat és más ter­melőeszközöket, illetve közszükségle­ti cikkeket gyártunk. Az elmúlt években lényegesen megváltozott az ipar belső szerke­zete azon iparágazatok javára, me­lyek a gazdaság haladó voltát és az ország fejlettségét jellemzik. így pl. 1948-ban a szlovákiai ipar szerkeze­tében a legnagyobb súlya az élelmi­Antonín Novotný elvtársat, köztársaságunk elnökét a városba érkezésekor a bratislavai dolgozók nagy lelkesedéssel és örömmel üdvö­zölték (Tarkoš — ČTK — felvétele) szeriparnak és a közszükségleti cik­keket gyártó iparnak volt, melyek együtt az összes ipari termelésnek mintegy 60 százalékát tették ki. Ma a legerősebb iparág a gépipar, mely kereken 28 százalékkal része­sedik az egész termelésben. Országunkban a szocializmus épí­tésének igen fontos fejlődési szaka­szát jelenti a mezőgazdasági terme-" lés szövetkezetesítésének folyamata. A kisparasztok százezrei tértek át a gazdálkodás nagyüzemi termelési formáira, és ez az átmenet — fon­tosságát tekintve - joggal követ­kezik közvetlenül a munkásosztály politikai hatalomátvétele után. Ezt a feladatot is lényegében sikeresen teljesítettük. Jelenleg Szlovákiában több mint 2700 EFSZ gazdálkodik mintegy 1800 000 hektár mezőgazda­sági területen és a szocialista szek­tor az összes földterületének mintegy, 80 százalékát tartja kezében. Egy, szövetkezet átlagos földterülete mint­egy 650 hektár. Mennyire más ez, mint a háború előtti évek helyzete, amikor pl. a 10 hektárnál kisebb me­zőgazdasági vállalatokra a mezőgaz­dasági területnek alig 40 százaléka jutott, ugyanakkor ezek a vállalatok az összes mezőgazdasági vállalatok kereken 88 százalékát tették, vagyis egy gazdaságra átlag csupán 3,1 hek­tár jutott. Nagy sikereket értünk el a me­zőgazdaság gépesítésében is. 1950­ban Szlovákiában alig volt több ezer traktornál, a tavalyi év végén szá­muk meghaladta a 22 ezret, vagyis a szocialista szektorban egy trak­torra nem egészen 75 hektár szántó­föld jutott. Kévekötőgépük azelőtt csak a nagybirtokosoknak és a kulá­koknak volt, ma számuk a háború előttinek 15-szöröse, s a cséplőgépek száma is közel háromszorosára emelkedett Ugyanakkor határaink­ban aratás idején mintegy 2000 nagy teljesítményű gabonakombájn és sok száz más teljesítöképes gép dolgo­zik, amelyeket a felszabadulás előtt nem is ismertünk. A mezőgazdaság szövetkezeti át­szervezése mellett jelentős sikere­ket értünk el a mezőgazdasági ter­melés belterjességének fokozásában, bár e téren a kitűzött feladatokat —< mint ismeretes - még mindig nem teljesítjük kielégítően. 1936-hoz ké­pest a mezőgazdasági termelés bel­terjessége Szlovákiában közel 40 százalékkal, 1948-hoz képest pedig 46 százalékkal nőtt. Gyorsabb fejlő­dés tapasztalható az állattenyészté­si termelésben, amely 1948-hoz ké­pest több mint kétszeresére emel­kedett. A növénytermesztés belterjessé­gének növekedésében szembetűnő a hektárhozamok emelkedése. 1959-ben a hektárhozamok - szlovákiai át­lagban számítva - búzában 43 szá­zalékkal, árpában 42 százalékkal, cu­korrépában 7 százalékkal, szántóföl­dön termesztett takarmányfélékben 11 százalékkal, kukoricában mintegy egyharmadával haladták meg az 3.934 -1938-as évek színvonalát. A ve­tésterületek szerkezetét tekintve je­lentősen megnőtt a cukorrépa része, ami arra vezetett, hogy e fonos ipa­ri növény termése tavaly két és fél­szerte volt nagyobb, mint a háború előtti években. A szarvasmarhaállomány mintegy negyedével nőtt. Hízósertés három­szorta több van. Ennek következté­ban' a hústermelés mintegy meg­háromszorozódott, a tojástermelés a felével, a tejtermelés egyötödével nőtt. Aránylag sikeresen fejlődött a mezőgazdaság munkatermelékenysé­ge is. Szlovákiában a mezőgazdáság összes termelése 1936-hoz képest mintegy 40 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a mezőgazdaságban ál­landóan foglalkoztatott személyek száma a felénél kevesebbre csökkent. A mezőgazdaságban a munka terme­lékenysége ma két és félszerte na­gyobb, mint 1934-1938-ban volt. Hangsúlyozni kell, elvtársak, hogy ezeket az eredményeket a szövetke­zetek szervezése teremtette helyzet­ben értük el, hála annak a nagy gondoskodásnak, amelyet Csehszlo­vákia Kommunista Pártja és Közpon­ti Bizottsága fordít a mezőgazdaság fejlesztésére, hála annak a nagy és sokoldalú támogatásnak, amelyben a munkásosztály politikailag, anya­gilag és pénzügyileg részesíti a kis­és középparasztokat. Ezzel még szi­lárdabbra kovácsolódott a munkás­osztály és a dolgozó parasztság szö­vetsége, amely szocialista forradal­munk alapja és mozgató ereje. Bár kétségtelenül elértünk bizo­nyos sikereket, nem szabad feled­nünk, hogy egészben véve alacso­nyabb színvonalon kezdtük, mint pl. a cseh országrészekben, s hogy me­zőgazdaságunk még mindig elmarad az ipar és társadalmunk szükségle­tei mögött. (Folytatás a 4. oldalon)" ŰJ SZÖ 3 * 1960, július IS, r.

Next

/
Thumbnails
Contents