Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-13 / 193. szám, szerda

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának program-nyilatkozata (Folytatás a 3. oldalról.) Társadalmunk további fejlődésének biztosításában igen fontos szerep jut a nemzeti bizottságoknak, amelyek jelenleg a szocialista demokrácia el­mélyítésének és megszilárdításának fő láncszemei. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának januári és áprilisi határozatai alap­ján messzemenő intézkedéseket haj­tottunk végre a nemzeti bizottságok hatáskörének és felelősségének kiter­jesztésére és szervezeti átépítésükre. Ez a folyamat a nemzeti bizottságok választásaival érte el tetőpontját. Ez­zel megteremtettük az alapvető fel­tételeit annak, hogy a nemzeti bi­zottságok teljesíthessék rendkívül fontos társadalmi küldetésüket és feladataikat, amelyeket új, szocialis­ta alkotmányunk és a nemzeti bizott­ságokról szóló törvény tüz ki elé­jük. Különösen nagy jelentőségűek azok az intézkedések, amelyeket az alsóbb fokú nemzeti bizottságok hatásköré­nek és felelősségének kiterjesztésére hajtottunk végre. Jó feltételeket te­remtenek ahhoz, hogy a nemzeti bi­zottságok igazgatta gazdasági intéz­mények zömét a helyi, városi és já­rási nemzeti bizottságok irányítsák, amelyek a gondjaikra bízott vállala­tokat és szervezeteket az ügyek lé­nyegesen nagyobb ismeretével, cse­lekvőkészebben és főleg az állampol­gárok legszélesebb részvételével irá­nyíthatják. Jelentősen megnőtt a nemzeti bi­zottságok feladata a kerületek, járá­sok és községek tervszerű, komplex fejlesztésének biztosításában, ami ugyancsak növeli a nemzeti bizott­ságoknak, mint helyi hatalmi és köz­igazgatási szerveknek a hatását az egész népgazdaság fejlődésére. A nemzeti bizottságok irányító munkája további megjavításának fon tos feltétele az állam új területi be osztása, területi egységeket alkotó új kerületek és járások kialakítása. Ez az intézkedés nagy követelménye­ket támaszt a nemzeti bizottságok munkájával szemben. A választott szerveknek fontos szerepet kell ját szaniok abban, hogy az állam új te­rületi beosztása teremtette helyzet ben teljes mértékben és következete­sén biztosítsák a párt és a kormány határozatainak végrehajtását; hogy helyesen oldják meg a kerületek és járások fontos problémáit; hogy konk­rétan végiggondolják és megoldják a nagy területi egységek irányításá­nak problémáit és következetesen al­kalmazzák a vezetés hathatós mód­szereit. Most az a fontos, hogy a nemzeti bizottságok munkásságuk egész sú­lyával biztosítsák, hogy a gondjaikra bízott kiterjedt és nagy társadalmi jelentőségű gazdasági szakasz a nép­gazdaság egész fejlődésével össz­hangban, az egységes állami népgaz­dasági terv alapján fejlődjék. Határozottan előtérbe kerül min­den fokú nemzeti bizottság nevelő­munkája is. A dolgozók közvetlen al­kotó szellemű részvétele az ország­építés feladatainak irányításában és végrehajtásában, amelyet a nemzeti bizottságok képviselőinek mindenna­pos meggyőző, felvilágosító és szer­vezőmunkája kísér, a legfontosabb módszer abban, hogy a dolgozókat jogaik öntudatos gyakorlására, a társadalommal szemben fennálló kö­telességeik teljesítésére, kezdemé­nyezésük fokozására neveljük. A népgazdaság és a kultúra fej­lesztése igényes feladatainak sikeres teljesítése fejlett szocialista társa­dalmunkban megköveteli, hogy teljes mértékben és kivétel nélkül életbe­léptessük azt az elvet, mely szerint valamennyi kérdés megoldásában döntő szerep jut a választott szer­veknek, a nemzeti bizottságok plé­numainak, tanácsainak és szakbizott­ságainak. A határozati joggal felruházott szakbizottságoknak jelentős részük lesz abban, hogy fejlesszük a nem­zeti bizottságok munkáját és kiszéle­sítsük a dolgozók alkotó szellemű részvételét tevékenységükben. E szak­bizottságok munkájára azonban a legnagyobb figyelmet kell fordítani és már most, megalakulásuk után kez­deményező módon támogatni kell őket munkájuk helyes kifejtésében és irányításában. A választott szervek fokozott fel­adataival kapcsolatban tehát még in­kább előtérbe kerül a nemzeti bi­zottságok képviselőinek feladata, hogy megszervezzék a dolgozó töme­gek kezdeményezését és igyekezetét a szocialista országépítés feladatai­nak teljesítésében, hogy kellő felelős­séget érezzenek választóikkal szem­ben, megszilárdítsák a választókhoz és a dolgozók szervezeteihez fűződő kapcsolataikat. A városok és egyesített községek állampolgári bizottságainak kiépíté­sét szolgáló új intézkedések lehe­tővé teszik a nemzeti bizottságok | képviselőinek, hogy a legszorosabb közvetlen kapcsolatot tartsák fenn velük választóikkal s közvetlenül együtt oldják meg problémáikat, fel­használják javaslataikat és észrevé­teleiket a nemzeti bizottságok szak­bizottságainak és plénumának mun­kájában. . A győztes választásokon a nemzeti bizottságokba a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értel­miség legjobb fiait választották be, akik az egész dolgozó nép teljes bi­zalmát élvezik. A nemzeti bizottsá­gok vezető tisztségeit bevált és ta­pasztalt funkcionáriusokkal töltötték be. Ezzel megteremtettük az alap­feltételeit annak, hogy a nemzeti bi­zottságok Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével, és a társadal­mi szervezetekkel szoros együttmű­ködésben sikeresen teljesítsék fon­tos társadalmi küldetésüket és nagy feladataikat. Fontos feladatok várnak ránk a szocialista törvényesség további megerősítésének, az igazságügy népi jellege további kiépítésének terüle­tén. Az a körülmény, hogy rendszeresen növeljük a dolgozók részvételét a gazdasági építés és egyéb fontos munkaszakaszok problémáinak eldön­tésében, megköveteli, hogy rendsze­resen tökéletesítsük jogrendünket oly értelemben, hogy megfeleljen az új feladatoknak, hogy minden törvényes forma elősegítse mindenekelőtt a tö­megek aktív részvételének fejleszté­sét, hogy pontos irányelvül szolgál­janak a szervezés munkájában, hogy érthetők és áttekinthetők legyenek. Munkánk sikeres eredményei, ame­lyeket gazdasági téren és az élet­színvonal emelésében értünk el, a társadalmi szervezetek eredményes erőfeszítése a szocialista együttélés elveinek érvényesítésére — mindez törvényszerűen arra vezetett, hogy jelentősen csökkent és állandóan to­vább csökken a bűncselekmények szá­ma. Ezek a tények a dolgozók ön­tudatának növekedésével megterem­tették annak felételeit, hogy a dol­gozók és szervezeteik fokozott mér­tékben vegyenek részt a szocialista törvényesség további' megszilárdítá­sában. A kormány oly értelemben irányítja az állami szerveket és gazdasági szervezeteket, hogy megelőzzék a rendbontásokat, a bűncselekményeket és a fegyelmezetlenség különböző megnyilvánulásait és ennek érdeké­ben fordítsanak fokozott gondot a szocialista tulajdon védelmére, vezes­senek be pontos nyilvántartást és kö­vetkezetesen ellenőrizzék a pénzügyi eszközökkel való gazdálkodást. A társadalom további fejlődésében fontos hely illeti meg közbiztonsági szerveinket. Munkájuk célja, formái és módszerei természetesen megfe­lelnek a társadalmi fejlődés létrehoz­ta új feltételeknek, annak a tény­nek, hogy a marxista-leninista taní­tás szellemében tovább erősödik né­pünk erkölcsi és politikai egysége. A dolgozók társadalmi szervezetei és a nemzeti bizottságok hathatósan tö­rekednek arra, hogy betartsák az emberek szocialista együttélésének elveit. A nemzeti bizottságok egyre inkább gondoskodni fognak az állam­polgárok szocialista öntudatának fej­lesztéséről, a lakosság széles rétegeit bevonják a közrend védelmét célzó önkéntes munkába és a lakosság kö­zött nevelőmunkát végeznek, hogy elejét vegyék a társadalom és az egyes állampolgárok érdekei megká­rosításának. Biztonsági szerveinknek szerfölött fontos és felelősségteljes feladat jut az imperialista államok ügynökségei, a kémek és diverzánsok elleni harc­ban, akiket az imperialisták képez­nek ki és küldenek hozzánk, hogy ártsanak népünk érdekeinek és kaD­csolatot létesítsenek az egykori ki­zsákmányoló osztályok tagjaival és más kártékony elemekkel. E feladat annál fontosabb, mivel egyik szom­szédunk Nyugat-Németország, amely ellenseges, revansista politikát foly­tat hazánkkal szemben. A Hitler ne­velte kémekre támaszkodó Gehlen­fele kémszervezet mellett Nyugat­Németországban a nyugati hatalmak kemugynökségei is működnek Nyu­gat-Berlin megszálló statútuma to­vábbra is lehetőséget nyújt, hogy Nyu­gat-Berlint a köztársaságunk ellen irányuló legkülönfélébb kémközpon­tok es szervezetek támaszpontjaként használják fel. Biztonsági szerveink jeientős sikereket értek el a tőkés ügynökségek ellen folytatott harcban. A kormány továbbra is úgy véli alapvető kötelességük a néppel és a nép kiharcolta vívmányokkal szem­ben, hogy kemény kézzel csapjanak le a nemzetközi imperializmusnak ezekre a gyalázatos eszközeire, s ne engedjék, hogy végrehajthassák gaz mesterkedéseiket. Biztonsági szerveink munkájának jellemző vonása, hogy a dolgozók széles tömegeinek aktív segítségére és támogatására támaszkodhatnak. Önkéntes dolgozók aktívája segíti őket, mint például a közbiztonság ki­segítő őrsége stb. Határőrségünk szo­rosan együttműködik valamennyi ha­tármenti falu lakosságával. A mun­kának ezek a formái megfelelnek a biztonsági szervek hivatásának a fej­lett szocialista társadalom felvirágoz­tatásának időszakában és lehetővé teszik, hogy a közbiztonsági felada­tokat a Belügyminisztérium, valamint az állami és közbiztonsági szerveze­tek aránylag kis apparátusa lássa el. Szocialista hazánk külső biztonsá­gát megbízhatón védelmezik fegyve­res erőink, amelyek szorosan együtt­működnek a dicső szovjet hadsereg­gel, és a Varsói Szerződés többi tag­államának hadseregével. Az egész vi­lág jól tudja, hogy következetesen a béke hívei vagyunk, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés együttélését kívánjuk, az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet ja­vaslatok megvalósításáért vívott har­cot külpolitikánk legfontosabb fel­adatának tekintjük. A Szovjetunió mellett Csehszlovákia is jelentős mér­tékben csökkentette fegyveres erői­nek létszámát. Ugyanakkor azonban szem előtt tartjuk, hogy a nyugati imperialista és militarista erők min­denekelőtt az Amerikai Egyesült Ál­lamokban és Nyugat-Németországban arra törekednek, hogy tovább foly­tassák a hidegháborút, elutasítják a leszerelést, lázasan tovább fegyver­keznek és háborúra készülnek. A kormány ilyen körülmények kö­zött hazánk biztonsága és a béke érdekében múlhatatlanul szükséges­nek tartja, hogy továbbra is gondot fordítson védelmi erőink további nö­velésére, tovább javítsa a hadsereg kiképzését, megszilárdítsa erkölcsi­politikai erejét s tökéletesítse hadi technikáját. Hazánk biztonságának az a záloga, hogy a szocialista világrendszerhez tartozunk, a Varsói Szerződés tagál­lama, a Szovjetunió szövetségese és barátja vagyunk. Csehszlovákia a Varsói Szerződés tevékeny részese­ként nemzetközi kötelességének tart­ja, hogy következetesen hozzájárul­jon ahhoz a közös erőfeszítéshez, amelynek célja valamennyi szocialista ország érinthetetlenségének biztosí­tása. A kormány meggyőződése, hogy fegyveres erőink - néphadseregünk, a határőrség, a belső őrség és a népi milícia alakulatai — az egész nép szeretetére és segítségére tá­maszkodva becsülettel eleget tesz­nek fontos küldetésüknek abban a harcban, amelynek célja hazánk biz­tonságának megvédése, a béke ügyé­nek, a szocialista tábor érdekei érinthetetlenségének biztosítása. A kormány a Nemzetgyűlés elé lép­ve örömmel állapítja meg, hogy a szocialista Csehszlovákia független­ségét, önállóságát és biztonságát úgy biztosíthassuk, mint népünk történe­tében még soha. Hazánk nemzetközi helyzete, súlya és tekintélye a vi­lágban erősebb, mint bármikor volt. Ez azért van, mert népünk, szoro­san összefogva a párt vezetésével, si­keresen halad előre a szocialista or­szágépítés befejezésének útján, a szocialista Csehszlovákia a szocialista világrendszer szilárd és elválasztha­tatlan része, mindenekelőtt pedig azért, mert minden időkre megbont­hatatlan testvéri kötelékek fűznek a nagy Szovjetunióhoz. Hála a Szovjet­unió legyőzhetetlen erejének, hála a nagy szocialista tábor hatalmának és egységének, hazánknak és népe vív­mányainak biztonságát és érinthetet­lenségét egyszer s mindenkorra biz­tosítottnak tekinthetjük. A szocialista Csehszlovák Köztár­saság folytatta külpolitika teljesen es fenntartás nélkül kifejezi dolgozó né­pünk igazi érdekeit, és éppen ezert egyben teljes összhangban áll vala­mennyi szocialista ország érdekeivel, az egész világ békeszerető népeinek érdekeivel. E bevált külpolitikánkat következetesen tovább folytatjuk. A nemzetközi kapcsolatok terén a kormány legfontosabb feladatát ab­ban látja, hogy minden eszközzel hozzájáruljon a szocialista tábor ere­jének és hatalmának további fej­lesztéséhez, a szocialista ctrszágok, Szovjetunió körül tömörülő szoros egységének további megszilárdításá­hoz, a szocialista országok kölcsö­nös együttműködésének további el­mélyítéséhez, a proletár nemzetkö­ziség elveinek szellemében. Ez alapvető feladatunk annak a további harcnak a szempontjából, amelynek célja a béke és a szocia­lizmus győzelme a világon. A szocia­lista tábor egységének, hatalmának és erejének gyarapodása a legfon­tosabb tényező az egész világ né­peinek az imperialista háborús erők elleni harcában, hogy soha többé ne döntsék az emberiséget új, kimond­hatatlanul pusztító háborúba, és győ­zelemre vigyük a békés együttélés elveit. A Szovjetunió korszakalkotó sike­rei a tudomány és a technika terüle­tén, a népgazdaság valamennyi sza­kaszán, az egész szocialista tábor erejének növekedése, a világ erővi­szonyaiban a szocializmus javára be­állt lényeges változások — ezek a fő tényezők vezettek a nemzetközi helyzet megváltozására, arra, hogy a háború immár nem elkerülhetet­len. A csehszlovák kormány nem kí­méli erőit, hogy államunk, népünk minél nagyobb mértékben hozzájá­ruljon a szocializmus erőinek to­vábbi gyarapításához, a szocializmus győzelméhez a kapitalizmussal folyó gazdasági versengésben. A szocialista országok elmélyülő együttműködése elvi jelentőségű a szocialista országok termelőerőinek és gazdaságának további gyors fej­lődése szempontjából is. Az államok testvéri együttműködése a nemzet­közi szocialista munkamegosztás el­vei szerint, a szakosítás és a koope­ráció fejlesztése valósággal meg­sokszorozza erőinket. Nagy jelentő­séget tulajdonltunk a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésének a hosszú lejáratú tervek kidolgozásá­ban, a termelési tervek célszerű el­osztásában, a nyersanyagalap bizto­sítására irányuló együttes erőfeszí­tésekben. A kormány kötelességének tartja, hogy minden úton-módon hozzájá­ruljon a szocialista országok kölcsö­nös együttműködésének további fej­lesztéséhez. Gazdasági és tudomá­nyos-technikai együttműködésünk a Szovjetunióval gazdaságunk szünte­len fejlődésének egyik alapvető té­nyezője és múlhatatlan feltétele. A kormány feladatának tekinti, hogy minden tekintetben fejlessze köztársaságunk együttműködését Ázsia, Afrika és Latin-Amerika gaz­daságilag kevésbé fejlett országai­val, amelyek megszabadultak a gyarmati rendszer bilincseitől, vagy tényleges szabadságukért és függet­lenségükért harcolnak. E tekintet­ben a szigorú egyenjogúság elvéből, a másik ország jogainak, érdekeinek és szükségleteinek tiszteletbentar­tásából indulunk ki. Ezeket az or­szágokat minden politikai vagy más feltétel nélkül támogatjuk, s őriz-, kedünk attól, hogy bármilyen formá­ban beavatkozzunk az egyes orszá­gok belső fejlődésébe. Segítségünk­kel csak a barátság és a béke, a nemzetközi imperializmus elleni együttes harcunk üzenetét küldjük nekik, szembefordulva a háborúra szomjas imperialista erők minden cselszövéseivel és mesterkedésével, s tőlünk telhetőleg hozzájárulunk a kevésbé fejlett országok saját nép­gazdaságának, függetlenségük alap­jának fejlesztéséhez. Fejlődésünk új szakaszát olyan feltételek között kezdjük meg, ami­kor világméretben tovább bontako­zik ki a háború imperialista erőinek és a béke erőinek történelmi küz­delme. Kibontakozása azonban egé­szen más feltételek között történik, mint egykor. Ma már az erők túl­súlya határozottan és véglegesen a béke ügyéért következetesen harco­ló szocialista országok oldalán van. Igaz, az imperializmus nem vesz­tette el agresszív lényegét. Az im­perialista államoknak azonban akar­va-akaratlan tiszteletben kell tarta­niuk a Szovjetunió és az egész szo­cialista tábor erejét. A szocializmus erőinek szüntelen gyarapodása a népek nemzeti felsza­badító, imperialistaellenes harcának további hatalmas előretörésével, a tőkés államokban a haladó, demok­ratikus és békeerők növekedésével együtt megteremtik a békéért fo­lyó további harc kedvező kilátásait. Ugyanakkor egyre inkább látható, hogy a szocialista országok korszak­alkotó sikerei nagy hatással vannak a népeknek az imperializmus ellen folytatott harca további fejleszté­sére, a kommunista eszmék befolyá­sának növelésére. Maga a történe­lem meggyőzőn bizonyítja, hogy semmivel sem állítható meg az im­perialista világuralom feltartóztat­hatatlan felbomlása, sem pedig a népek győzelmes előrehaladása a szabadság és a függetlenség, a szo­cializmus és a kommunizmus győzel­me felé. Éppen a jelenlegi kornak jellemző vonása, hogy az imperia­lista uralom legbiztosabb bástyái alapjukban megrendülnek a saját népük hatalmas csapásai alatt, mert a nép nem akarja tovább elviselni a megalázó rabságot. Az SZKP XX. kongresszusának al­kotó szellemű lenini következtetése, hogy ma a háború nem elkerülhe­tetlen, az a kommunista és munkás­pártok részéről az egész világon helyeslő fogadtatásra talált és az emberek százmillióit lelkesítette döntő harcra a béke megtartásáért és megszilárdításáért. A XX. párt­kongresszus óta a nemzetközi fejlő-* dés és a kongresszus határozatainak konkrét gyakorlati valóra váltása igazolta e határozatok helyességét és nagy lelkesítő erejét. A nemzet­közi imperializmus támadó szándé­kai elleni harc során kiderült, hogy bár az imperializmus agresszív lé­nyege nem változott, ma még«ern valósíthatja már meg kívánságai és vágyai szerint hódító terveit. A szo­cialista országok egyre növekvő túl­súlya és békés politikájuk, amelyet minden országban, még magukban a nyugati államokban is százmilliós tömegek támogatnak - mindez olyan tény, amely hideg zuhanyként hűti le a támadó is militarista erők forró fejét és rászorítja őket, hogy akara­tuk ellenére is tiszteletben tartsák a világ tényleges erőviszonyait. Minél nagyobb lesz a szocializmus erőinek föiénye az imperializmus erőivel szemben, annál szilárdabban és biztosabban alakul ki a világon a békés együttélés. Amint az SZKP XXI. kongresszusa megmutatta, a szocializmus világtörténelmi győzel­mének reális és közeli lehetősége a kapitalizmussal folytatott békés gaz­dasági versengésben egyben ama harc sikerének a lehetősége is, amelynek célja a háború vépleges kiküszöbölése az emberi társadalom életéből. A béke végső győzelméhez vezető út azonban nem sima és nem is lesz az. Jelenleg még nem szüntet­tük meg a háború veszélyét. A béke ügye nem győzedelmeskedik magá­tól, hanem csakis valamennyi béke­erő hosszú és állandó harca alap­ján. A béke győzelméhez vezető út egyben annak a határozott harcnak az útja is, amelyet a béke ellensé­gei ellen, a támadó imperialista kö­rök elszigeteléséért, terveik és szándékaik leleplezéséért és ártal­matlanná tételéért folytatunk. Ez el­sősorban az USA imperialista és mi­litarista köreire vonatkozik, amelyek tovább akarják folytatni a hideghá­borút, meg akarják gátolni a lesze­relést, a nyílt nemzetközi kérdések megoldását és a feszültség enyhíté­sét. A béke amerikai ellenségeivel életre-halálra szövetkeztek a nyu­gat-németországi militaristák és re­vansisták. Bonni államuk a hideg­háború szülöttje, a hidegháborúban látják életterüket és a Bundeswehr atomfelfegyverzésének alapfeltéte­leit, hogy az Északatlanti Paktum révén fölényre tegyenek szert nyu­gat-európai partnereikkel szemben és megvalósíthassák expanzív ter­veiket és szándékaikat keleten és nyugaton. Csehszlovákia a Szovjetunió olda­lán, a többi szocialista és békeszere­tő országgal vállvetve a legelszán­tabban harcolni fog a béke ez esküdt ellenségei ellen. Az európai béke, biztonság és jószomszédi kap­csolatok érdekeit éppen azzal szol­gáljuk, ha kipellengérezzük Aden­auernek és társainak gyalázatos re­vansista és militarista politikáját, ha leleplezzük őket, mint a hitleri re­zsim örököseit, a feszültség enyhí­tésének elszánt ellenségeit, s ha az amerikai imperialistákhoz fűződő kapcsolatukat mint a világ békéjét és a nemzetek szabadságát fenyege­tő legnagyobb veszélyt leplezzük le. Igaz, rég elmúlt az az idő, amBjpr a nyugat-németországi militaristák szabadjára engedhették „Drang nach Osten"-jukat, amikor megtámadhat­ták és megszánhatták Csehszlová­kiát. A keleti határokat ma végleg lezárták előttük. A nyugat-német­országi militarizmus veszélye ma nem abban rejlik, hogy megvalósít­hatná expanzív terveit hazánk és más országok ellen. Ez már rég le­hetetlen. A veszély abban rejlik, hogy háborúba ránthatná nyugat­európai szövetségeseit és ezzel új háborút robbanthatna ki. Kötelessé'­günknek tartjuk, hogy ismét felhív­juk valamennyi nép figyelmét arra a tényre, hogy az úgynevezett szu­déta-németek egykori vezetői, akik Hitler ötödik hadoszlopát alkották és legodaadóbb eszközei voltak a hazánk függetlensége elleni táma­dásban, Csehszlovákia fasiszta meg­szállásának éveiben pedig nemze­teink véreskezű hóhérai voltak, ma a bonni kormánynál gaz revansis­ta terveiknek nemcsak teljes he­lyeslésére, hanem teljes támogatá­sára is találtak. A Német Szövetsé­gi Köztársaság politikája • revan­sizmus és a militarizmus aktív poli­tikája. Ezért emeljük fel intő sza­vunkat Nyugat-Németországnak az Északatlanti Paktum keretében egy­re megszilárduló európai hegemó­niája ellen, a Bundeswehr támasz­pontjainak más országokban való építése ellen, a Bundeswehr atom­felfegyverzése ellen. Hasonló szívóssággal törekszünk - a Szovjetunió, a Német Demokra­(Folytatás az 5. oldalon) ÜJ SZÓ r4 * 1960. július 13.

Next

/
Thumbnails
Contents