Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-13 / 193. szám, szerda

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának program-nyilatkozata (Folytatás a 4. oldalról) tikus Köztársaság és más országok oldalán — a békeszerződés megkö­tésére Németországgal, és annak a feszültségi gócnak a megszüntetésé­re, amelyet a jelenlegi nyugat-ber­lini helyzet jelent. A német béke­szerződés megkötése és Nyugat­Berlin megszállási statútumának megszüntetése az európai béke és biztonság múlhatatlan feltétele. A kormány abból indul ki, hogy a békeharcban a világ népei előtt álló legfontosabb és legfőbb feladat, hogy elérjük a Szovjetunió egyete­mes és teljes leszerelési javaslatai­nak megvalósítását. A kormány mélységes felháborodását fejezi ki afölött, hogy a nyugati hatalmak, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok képviselői az ENSZ köz­gyűlésének határozatával és az egész világ népeinek akaratával ellentét­ben szembefordultak az általános és teljes leszerelés javaslatával, elsza­botálták és zsákutcába vitték a gen­fi tlzesbizottság munkáját. Cseh­szlovákia a többi szocialista ország­gal együtt megszakította részvéte­lét e bizottságban, mert nem hajlan­dó fedezni a nyugati hatalmak gya­lázatos mesterkedéseit, amelyekkel a leszerelési tárgyaltsok ürügyén elaltatni igyekeznek a népek éber­ségét a lázas rakéta- és atomfegy­verkezés politikájával szemben. Csehszlovákia kormánya határozot­tan arra törekszik, hogy az ENSZ közgyűlése megvitassa és elfogadja a Szovjetunió egyetemes és teljes leszerelési javaslatát. Az egyetemes és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslat az a program, amely kife­jezi a világ valamennyi népének lét­érdekeit és kívánságait. Ez a prog­ram megmutatja a háborús veszély megszüntetésének és a béke biztosí­tásának reális útját. Ezért a cseh­szlovák kormány minden erejével azon lesz, hogy ez a javaslat valóra váljék. Köztársaságunk nemzetközi kap­csolatainak további fejlesztésében a kormány következetesen és határo­zottan tovább folytatja a békéért, a különböző társadalmi rendszerű or­szágok békés együttélését és ver­sengését szorgalmazó lenini elvek győzelméért folytatott harc politi­káját. Csehszlovákia ma hatvanhat ál­lammal tart fenn diplomáciai kap­csolatot és 109 országgal fejleszti kereskedelmi kapcsolatait. Minden állammal tovább akarjuk fejleszte­ni kölcsönös kereskedelmi és kul­turális kapcsolatainkat. Rendületle­nül ragaszkodunk azonban ahhoz az elvhez, hogy ezeknek a kapcsolatok­nak hazánk függetlensége, területe és légitere érinthetetlensége követ­kezetes tiszteletbentartásából, az egyenjogúság elve következetes tisz­teletbentartásából kell kiindulniuk. Határozottan ellenezzük ez embargo és bárminemű megkülönböztetések politikáját Ez a politika a hideghá­ború eszközeként született és a bé­ke ellenségeinek érdekeit szolgálja. Nem azzal szolgálja, mintha talán ártana a szocialista államoknak. Hisz a fejlődés megmutatta, hogy az embargo politikája e tekintetben csődöt mondott. Szolgálja őket azon­ban azzal, hogy az államok közötti békés kapcsolatok fejlődésének út­jában áll, a nemzetközi kapcsolato­kat az ellenségeskedés légkörével mérgezi és nem utolsósorban azzal is szolgálja őket, hogy az amerikai monopóliumok uralma megerősítésé­nek eszköze az USA gyöngébb nyu­gati partnereivel szemben. Csehszlovákiának érdeke, hogy to­vább javítsuk kölcsönös kapcsola­tainkat valamennyi tőkés országgal a békés együttélés elveinek szelle­mében. Ez érthetően különösen a szomszédos Ausztriához fűződő kap­csolatainkat érinti. Kormányunk őszintén kívánja, hogy Ausztriával igazán jószomszédi viszonyba ke­rüljünk s részünkről ennek érdekében már sokat tettünk. Abból indulunk ki, hogy az osztrák államszerződés, amelynek alapja Ausztria szigorú semlegessége, és amely meggátolja a nyugat-németországi militaristák és revansisták újabb térfoglalását, az ilyen kapcsolatok kiépítésének jó és megbízható bázisa. Csehszlovákia kor­mánya Hruscsov elvtársnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének minapi ausztriai látogatását örömmel fogadta: Ausztria semleges pozíciója lényeges megszilárdításának s az eu­rópai országok közötti jó és baráti kapcsolatok kialakulásának tartja, mely hozzájárul a békés együttélés elve szelleméhez. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésére, a va­lamennyi tőkés állammal való jó viszonyra irányuló törekvéseinket folytatva a köztársaság kormánya egyben kötelességének tartja, hogy a legnagyobb éberséget tanúsítsa az agresszív imperialista erők minden tervével és szándékával szemben. Mint szemünk fényét őrizzük hazánk érdekelnek és jogainak érinthetet­lenségét, területének, határainak sérthetetlenségét. A Szovjetunió oldalán, a szocia­lista világrendszer szilárd része­ként népünk alkotó derűlátással néz a jövő elébe és kommunista pár­tunk vezetésével biztos léptekkel halad előre magas célja — a kom­munizmus felé. * * * A kormány programnyilatkozatá­val a Nemzetgyűlés elé lépve kife­jezi azt a meggyőződését, hogy a Nemzetgyűlés teljes mértékben tá­mogatni fogja munkájában. A kor­mány a maga részéről mindent meg­tesz, hogy tovább mélyítse gyümöl­csöző együttműködését a Nemzet­gyűléssel és bizottságaival és elvár­ja, hogy a Nemzetgyűlés bírálatai­val hathatósan hozzájárul ahhoz, hogy a kormány és az egyes minisz­tériumok munkája egyre magasabb színvonalat érjen el és megfeleljen a fejlett szocialista társadalom to­vábbi gyors felvirágzása szükségle­teinek. • A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormányának nevében kérem a tisztelt Nemzetgyűlést, hagyja jóvá a kormány programnyilatkozatát. Oj, szocialista alkotmányunk jóváhagyása örök időkre beíródott hazánk történetébe. Képünkön: a nemzetgyűlési képviselők a szavazás után lelkesen éltetik pártunkat,az ország népét. (K. Mevald — CTK - felvétele) Megszilárdul a csehek és szlovákok testvéri egysége Jozef Lenárt képviselő beszéde Jozef Lenárt képviselő, az SZLKP KB titkára hangsúlyozta, hogy az al­kotmánytervezet elsősorban kifeje­zésre juttatja a társadalmi viszo­nyokban, az osztályok viszonyában és ennek alapján a nemzeteink kölcsö­nös viszonyában bekövetkezett nagy változásokat. Társadalmunk sokoldalú, valóban szabad fejlődése azáltal vált lehetővé, hogy miután a szovjet had­sereg felszabadította hazánkat a fa­sizmus uralma alól és a nagybur­zsoázia vereséget szenvedett, a mun­kásosztály vette át a hatalmat szö­vetségben a dolgozó parasztsággal és a dolgozó értelmiséggel. A mun­kásosztály hatalma, a szocialista ter­melési viszonyok győzelme, a terme­lőerők tervszerű fejlődése, valamint a társadalmi tudat fokozatos, de mélyreható átalakulása szocialista társadalmi tudattá — ezek a ténye­zők alkotják a nemzeteink között létrejött új, szocialista elvtársi vi­szony alapját. Az alkotmány terve­zete ezért a csehszlovákiai nép er­kölcsi és politikai egységének új fokából, a munkások és a szövetke­zeti parasztság szövetségének meg­szilárdulásából, a csehek és a szlo­vákok megszilárduló testvéri egysé­géből indul ki, amelyeknek alapja a szocializmus együttes építése, a szo­cialista ideológia. A népi demok­VITA A NEMZETGYŰLÉSBEN KELET-SZtOVÁKIA ROHAMOS FEJLŐDÉSE Emil Chlebec képviselő, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságá­nak vezető titkára beszédében rész­letesen elemezte, mily rohamosan fejlődik Kelet-Szlovákia, amely a múltban hazánk legvisszamaradot­tabb területe volt. Hangsúlyozta, hogy hála Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának, a legutóbbi 10 év alatt 260 százalékkal növekedett az ipari termelés és csaknem 480 százalékkal a termelőeszközök ter­melése Kelet-Szlovákiában. Kelet­Szlovákia ipara a jövőben is növe­kedni fog. így például a nyerster­melés még ez idén 'további 16 szá­zalékkal növekszik. A harmadik öt­éves terv éveiben hatalmas kohóipari kombinát - a Keletszlovákiai Kohó­mű, ezenkívül vegyi ipari, gépipari, élelmiszeripari üzemek épülnek Ke­let-Szlovákiában. Az ipar rohamos fejlődése hozzájárul az új munkás­osztály gyarapodáséhoz, a kelet-szlo­váklai dolgozók rohamos politikai és szakmabeli fejlődéséhez. Ezek a dolgozók jelenleg odahaza és számos testvértizemben, különösen Ostrava környékén elsajátítják a legkorsze­rűbb gépek Ismeretét. Az ipar fejlődésével párhuzamosan magasabb színvonalra emelkedik Ke­let-Szlovákia szocialista mezőgazda­sága is. Az EFSZ-ek és az állami gazdaságok jelenleg a kerület mező­gazdasági földjeinek 78,3 százalékát kitevő területen gazdálkodnak. Ezzel létrejöttek a kerületben y, mely még mindig lemaradozik hazánk töb­bi kerületei mögött — annak kedve­ző feltételei, hogy gyors ütemben fellendítse mezőgazdasági termelését. Kialakultak a földalap kibővítéséhez és eddiginél hathatósabb kihasználá­sához szükséges feltételek is, ami különösen az igen termékeny kelet­szlovákiai síkságra vonatkozik. A szö­vetkezeti tagok • körében széleskö­rűen kibontakozott az arra irányuló mozgalom, hogy a mezőgazdaság szakaszán négy év alatt teljesítsék harmadik ötéves tervünket. Emil Chlebec képviselő beszéde további részében a nemzeti bizott­ságok munkájával foglalkozott. A nemzeti bizottságok több mint 12 milliárd értékű nemzeti vagyon igaz­gatáséról gondoskodnak a kelet-szlo­vákiai kerületben. TELJES TÁMOGATÁS Josef Zima képviselő felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy a népi tu­lajdonon, a nemzeti vagyonon s a szövetkezetek tulajdonán alapuló új alkotmányunk megnyitja az eddigi­nél sokkal belterjesebb mezőgazda­sági termelés távlatait. Visszaemlé­kezett az 1920-tól felszabadításunkig eltel időre, amikor tőkések uralták a gazdaságunkat s ezért a kis- és középparasztok százezreinek igen nagy nehézségekkel kellettt megküz­deniök. Az alacsony bérek, a lakosság legszélesebb köreinek csekély vásár­ló ereje következtében igen alacso­nyak voltak a mezőgazdasági termé­kek árai, ami ügynevezett „mezőgaz­dasági túlprodukciót" idézett elő, ez pedig a kis és középparasztok nyo­morba jutását eredményezte. Zima képviselő a merőben más mai hely­zetről számos konkrét adatot sorolt fel a rychnovi járásbeli valei „Béke és barátság" EFSZ életéről. Üj alkot­mányunk biztosítja a szövetkezetesek megelégedett, boldog életét és ezért mindnyájan teljes támogatásukban részesítik. SZILÁRDÍTSUK MEG MÉG JOBBAN A NEMZETI FRONT EGYSÉGÉT A Nemzetgyűlés hétfői ülése folya­mán a Nemzeti Front pártjainak kép­viselői, dr. Alois Neuman, dr. Jozef Kyselý és František Štefánik is fel­szólaltak az űj alkotmány tervezeté­ről folytatott vitában. Az általuk képviselt pártok tagjainak nevében kijelentették, hogy teljes mértékben támogatják új alkotmányunk terve­zetét, mely lerögzíti a Nemzeti Front politikáját, hazánk boldog felvirá­goztatásának politikáját. Jana Pečená képviselő a vitában felszólalva a tanulóifjúságról való gondoskodásunk eredményei alapján rámutatott arra, mily nagy a különb­ség a szocialista és a tőkés gyakor­lati megoldások között. Ivan Skála képviselő, a Csehszlovák írószövet­ség első titkára hazánk kulturális élete fejlődésének kérdéseivel fog­lalkozva számos adatot sorolt fel nagymérvű kiadói tevékenységünk­ről. ratikus Csehszlovák Köztársaság lét­rejötte óta Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának érdeméből a cseh és a szlovák nemzet kölcsiftös viszonya a szocialista nemzetköziség, az egyenjogúság elvei alapján épült fel. Nemzeteink történelmük során az együttélésért, a testvéri elvtársi kapcsolatokért folytatott harc nagy iskoláján mentek keresztül. Ezt a harcot a nép forradalmi erői foly­tatták élükön a kommunistákkal, a kapitalizmus, a nemzetközi reakció, a nacionalizmus és mindenfajta sze­paratizmus ellen. Lenárt képviselő rámutatott a csehek és a szlovákok közös harcára a történelem folya­mén, arra a harcra, amelyet együtt vívtak a fasizmus ellen, a két nem­zet mesterséges, erőszakos elvá­lasztása ellen. A fasizmus elleni szé­leskörű ellenállási harc Csehország­ban és Szlovákiában a partizánmoz­galom, a Szlovák Nemzeti Felkelés, valamint a prágai felkelés megdönt­hetetlen történelmi tényékként bi­zonyítják nemzeteink akaratát, hogy egységes államban, a Csehszlovák Köztársaságban akarnak élni. Lenárt képviselő beszéde további részében hangsúlyozta, nemzeteink már meggyőződtek arról, hogy köl­csönös felvirágzásuk és mai nagy­szerű fejlődésük csakis a szocializ­mus alapján, az együttes egységes eljárás, az általános közeledés alap­ján volt és lesz elérhető. Meggyő­ződtek arról, hogy Szlovákia roha­mos iparosítását csakis az egész köztársaság egységes gazdasága teszi lehetővé, Nemzeteink lát­ják, hogy felvirágzásuk és jó­létük elsősorban a gazdasági, po­litikai és eszmei egységüktől, a Szovjetunióval való együttműködésük­től, a többi szocialista országgal való ^együttműködésüktől függ. A szocia­lista életfeltételek, a néptömegek­nek nemzeteink szocialista együtt­élése során nyert tapasztalatai kialakították és kialakítják nemze­teink új, jellemző vonásait. Nem lé­tezik többé a jellegzetes burzsoá nacionalista gyűlölködés, gyanúsítás, amelynek hordozója a burzsoázia volt; nemzeteinket a kölcsönös bi­zalom, a kölcsönös együttműködés, a kölcsönös tisztelet, a megacélozott elvtársi osztálytestvériség jellemzi. Ma szocialista nemzetekkel van dol­gunk, amelyeknek a szocializmus tette és teszi lehetővé, hogy egyen­lően vegyenek részt az új társada­lom építésében. A szóngk hangsú­lyozta, tovább sorolhatná fel a nem­zeteink életében megfigyelhető új mozzanatokat, de akkor is csak arra a következtetésre jutnánk, hogy nemzeteink ma már máshol állnak, mint a kapitalizmus idején, hogy szocialista nemzetekké alakulnak át. Olyan nemzetek ezek, amelyeknek soraiban a munka, nem pedig a tő­ke uralkodik. Lenárt képviselő a továbbiakban hazánk együttes szocialista építésé­nek eredményeivel foglalkozott, fő­leg azokkal, amelyeket Szlovákiában értünk el. Egész sor számadat alap­ján rámutatott, hogy elsősorban a szlovákiai dolgozók előtt a további rohamos gazdasági és kulturális fej­lődés távlatai nyílnak meg. Szlová­kia a harmadik ötéves tervben je­lentősen részt vesz Csehszlovákia népgazdaságának fejlesztésében. Ro­hamosan gyarapszik elsősorban a ko­hászat, a vegyi ipar és a nehézgép­ipar. Az alapiparágak fejlődése szo­ciális és kulturális téren is soha nem látott fellendülést tesz lehető­vé. A harmadik ötéves tervben pél­dául több mint 190 000 új lakás, 13 nagy kórház, 900 tanterem, továb­bi főiskolai, tudományos és művészeti intézmények épülnek. Lenárt képviselő beszéde végén szólott arról, milyen visszhangra talált Szlovákiában az új alkotmány tervezete. A munkások, a parasztok és az értelmiségiek nagy érdeklő­déssel és helyesléssel fogadták tár­sadalmunk ez alaptörvényét. Első­sorban azzal értenek egyet, hogy tovább erősítsük nemzeteink egysé­gét, amihez jelentős mértékben hoz­zájárul az alkotmánynak az a ren­delkezése, hogy lényegében egysé­gesen rendezi a köztársaság közpon­ti szerveinek, valamint a kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok kapcsolatait. A nemzeti bizottságok hatáskörének és felelősségének nö­velése jelentősen bizonyltja a szlo­vákiai dolgozók egyenjogúságát az egész köztársaság dolgozóival. A szlovákiai dolgozók egyetértenek azzal is, hogy a harmadik ötéves terv rendkívül igényes országépítő feladatai Szlovákiában az eddiginél nagyobb mértékben követelik meg az országos erőforrások kihasználá­sát, amit éppen a központi irányítás javasolt megerősítése tesz lehetővé. A dolgozók kedvezően értékelik azt a körülményt, hogy a Megbízottak Testületének megszűntével, az ál­lamhatalom és az állami közigaz­gatás, a törvényhozó és végrehajtó hatalom szorosabb egybekapcsolásá­val, sőt egyesítésével az új Szlovák Nemzeti Tanácson belül, megnőtt a Szlovák Nemzeti Tanács munkája és feladata, és a nép közvetlenül vá­lasztott képviselői, a Szlovák Nemze­ti Tanács tagjai és szervei hatható­sabban segíthetik elő Szlovákia fel­virágzását. Lenárt képviselő beszé­dét így fejezte be: „Dolgozó népünkkel együtt meg vagyok győződve arról, hogy az új területi beosztás, az új, szocialista alkotmány, valamint a Szlovák Nem­zeti Tanácsnak az alkotmányban biz­tosított helyzete és munkatartalma még kedvezőbb feltételeket teremt ahhoz, hogy teljesítsük a pártunk XI. kongresszusa kitűzte feladatot és történelmileg rövid idő alatt ki­egyenlítsük a szlovákiai és csehor­szági kerületek gazdasági színvona­lát, ami nemzeteink további közele­désére, egységére vezet. ÜJ SZÖ 5 * 1980. július ŤS.

Next

/
Thumbnails
Contents