Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-02 / 182. szám, szombat

A brnói nemzetközi ipari vásárok Ä-brnói nemzetközi ipari vásárok Csehszlovákia külkereskedelmi fej­lődését szolgálják, támogatják a nemzetközi kereskedelmet és áru­csereforgalmat, a csehszlovák ipar műszaki fejlődését, a műszaki ta­pasztalatok kicserélését és a vásáron résztvevő országok műszaki fejlődé­sét. A brnói ipari vásár olyan fórum, ahol sok új kereskedelmi kapcsola­tot vesznek fel éspedig nemcsák a csehszlovák külkereskedelmi vállala­tok külföldi partnereikkel, hanem külföldi partnerek is egymás között. Harminc európai és tengerentúli ország részvétele, 44 országból ér­kezett 13 500 látogató jelenléte, a megkötött üzletek, a viták, a megbe­szélések, a műszaki értekezletek, nemzetközi tudóstalálkozók és á nagyszámú hazai látogató jelenléte igazolták, hogy a múlt évi nemzet­közi ipari vásár teljesítette küldeté­sét és a gazdasági együttműködés elmélyítésének fontos tényezőjévé vált. Az idei brnói nemzetközi ipari vá­sáron szeptember 11 — 21. napjaiban, csakúgy mint tavaly 14 csehszlovák külkereskedelmi vállalat és sok kül­földi cég vesz részt számos ország­ból. A hazai gépipari üzemek több mint 3000 tárggyal készülnek a ki­állításra. A legtöbb kiállítási tárgy­gyal a Strojexport, Kovo, Motokov és a Technoexport külkereskedelmi vál­lalatok fognak szerepelni, melyek a csehszlovák kiállítók számára kijelölt terület háromnegyed részét elfoglal­ják. A többi külkereskedelmi válla­lat közül kiállítja gyártmányait az Omnipol, Ferromet, Metalimex, Che­mapol, Československá Keramika, Skloexport, Centrotex, Pragoexport, Omnia és Unicoop. Sok európai és tengerentúli ország állítja ki nagyválasztékú gépipari termékeit. A külföldiek közül a szov­jet pavilon lesz a legnagyobb. Az A 1 pavilonban körülbelül 4500 négy­zetmétert, a szabadtéren pedig kö­rülbelül 2000 négyzetméternyi terüle­tet foglal el. A kiállítást a Szovjet­unió külkereskedelmi társaságai ren­dezik. Egyes ágazatokban, főként a szerszámgépek és a közlekedési technika csoportjában a Kínai Nép­köztársaság is képviselteti magát ke­reskedelmi szervezetei útján. A szocialista tábor többi országa is bemutatja Brnóban gépipari ex­portcikkei választékát. Lengyelor­szág, az NDK, Magyarország és Bul­gária külkereskedelmi vállalatainak kiállítási tárgyait az F, H, A2 és D pavilonokban és szabadtéren helyezik el. A kiállítás látképe Az európai és tengerentúli, nyu­gati államok cégei is érdeklődnek a brnói ipari vásár iránt. A legtöbb jelentkezési ívet Angliából, Fran­ciaországból, az NSZK-ból, Belgium­ból, Hollandiából, Olaszországból, Svájcból, Svédországból, Dániából, Ausztriából és Norvégiából küldték. Ezenkívül Japán, Spanyolország, Finnország, Argentína, Kanada és más országok néhány cége is részt vesz a vásáron. Hivatalos tájékoztató sátra lesz az Iraki Köztársaságnak, Marokkónak és más gazdaságilag el­maradott országnak. A tavalyi kiállítók többsége újra eljön Brnóba, és sok más európai és tengerentúli ország vesz még részt a vásáron. Sok, gyártmányairól világhírű cég, mint például a fran­cia Renault és Sinca, az olasz Fiat, az NSZK-beli Daimler-Benz, az ang­liai Rootes és Britisch Motor Corpo­ration ismert autógyárak, továbbá a belgiumi ACEC éš Elektro Mecanique, a hollandiai Phillips és N. V. Optische Industrie, a nyugatnémet Rhode­Schwarz, Mannesmann, AEG, Siemens és Deckel, a francia H. E. Batignol­les, Cri-Dan, Telemecanique Elekt­rique, Berthies, Languepin és Sama­for, az olasz Officine Morando, Te­matex, Elettrorava, Innocenti és Fabrica Macchine Industriali, az ang­liai Peco Machinery, Dawe Inštru­mente és Intertype cégek állítanak ki a vásáron. Több fontos svájci cég lesz a vendégünk, melyek az Emac­Omack elnevezéssel fognak szerepel­ni és a svájci szerszámgépipart kép­viselik. Ezenkívül az Industria, And­reet Cie, Tettex, Meteor A. G. más svájci cégek is bejelentették részvé­telüket. A brnói nemzetközi ipari vásár rendezősége különböző országok hi­vatalos szerveivel vagy kereskedel­mi közintézményeivel is tárgyal az illető országok képviseleti irodáinak megnyitásáról. Eziránt eddig az ausztriai, hollandiai, belgiumi, olasz­országi, franciaországi, nyugat-né­metországi és kanadai gazdasági vagy kereskedelmi szervezetek tanú­sítottak érdeklődést. Az irodákat az újonnan létesült kereskedelmi palo­tában szándékoznak elhelyezni. Az idei brnói ipari vásáron részt­vevő külföldi kiállítók bejelentett részvétele azt bizonyítja, hogy a vá­sár ismét az európai és tengerentúli országok ipari és kereskedelmi kép­viselői fontos találkozásának színhe­lye és hatékony eszköze lesz a két társadalmi rendszer államai árucse­re forgalmának fejlesztésében és kölcsönös közeledésükben. Dr. František Švec Aratás előtti beszélgetés Négy év alatt! X párt levele nyomán a harmadik öt­éves terv feladatainak négy év alatti tel­jesítését vállalta Zadiel község lakossá­ga. Ennek elérése érdekében a következő négy év alatt legalább 30 hektár terüle­tet forgatnak fel és jő minőségű borsző­lővel ültetnek be. E négy év alatt tehát újabb eredményeket érnek el a község­ben. 1945 óta óriási változások történtek itt. Ma már a telefon, a villanyvilágítás, a jó minőségű utak, a helyi hangszóró és az újonnan épült házsorok mind megszokot­tá vált. A háztartások is meggazdagod­tak. 1945-ben 27 kerékpár volt a község­ben, az idén már 58 van. Rádió szól min­den házban. A varrógép a mosógép, és egyéb háztartási gépek a háziasszonyok legjobb segítői lettek. I. S., Košice ÚJ szó Egyesült erővel Mindkét községben — már lassan 10 éve — kitűnően működnek az egységes földművesszövetkezetek. Itt is, ott is sok új gazdasági épület s még inkább a benne levő állomány hirdeti, hogy a meg­alakulástól kezdve nagy gondot fordítot­tak a közösre. Csak az volt a baj, hogy Opatové Moravcén a csúcsmunkák idején min­dig idegen munkaerőre kellett támasz­kodniok. Kostolné Moravcén meg annyi a dolgos kéz, hogy kevés számukra a munka. A párt javaslatára a két község­ben felmerült az egyesülés gondolata. Hovatovább, a dolgozók egyre többször hangoztatták mindkét fél előnyét, míg június 12-én a választások napján dön­tés történt. Azóta a két községnek egy HNB-je van, a szövetkezetek pedig ősszel meg­kezdik a földek közös müvelését. Belányi János, Hokovce. Egy járás szövetkezeteinek életéből Járásunk területén szép munkát vé­gez a Lučeneci Meliorációs Szövetkezet, amely Pincinán több mint 36 hektáron végeete el a talajjavítást. A szomszédos hrabovol határban pedig 10 hektár földet tesznek termőbbé. A meliorációs szövet­kezet emellett még négy helyen: Nové Honyban, Pieseň, Veliká nad Ipi'om-on és Malé Ďálovcén a patakok szabályozásán dolgozik. Az év végéig még Kalinovon, Brezničkán, Buzitkán és Pršán több mint 100 hektár területet javítanak meg. •ír A Nitra nad Ipľom-i EFSZ vezetősége nagy gondot fordít az állattenyésztés fej­lesztésére. Ennek érdekében 32 legjobb üszőjüket még áprilisban Hronecre vit­ték hegyi legelőre. A 32 üsző nyolc hó­napig marad a hegyi legelőn, s csak novemberben hozzák őket haza. Szövetkezeteink készülnek az aratásra, így pl, a mul'kai EFSZ-ben már június 18-ra végeztek az aratógépek javításával. Mul'kán három aratógép megjavítva vár­ja az Idei — reméljük — bő aratás el­kezdését. A szövetkezetben egyébként el­végezték már a kapásnövények második kapálását. A rétek kaszálása is befeje­ződött. Sólyom László, Lučenec Learatták a repcét A Cesticei és a Komárovcei Egységes Földmüvesszövetkezet tagjai e hó 24-én befejezték a repce aratását. Mindkét szövetkezet 10—19 hektáron vetett e növényből. Aratását a késő esti és kora reggeli órákban végezték, hogy a szem­veszteség minél kisebb legyen. A terméshozam kitűnőnek ígérkezik. A repce nagyon sűrű és magas volt. A cesticeiek csupán kézi kaszával arat­hattak. Tervük, hogy ebben az évben 20 hektárra szélesítik ki a recpe vetés­területét. Iván Sándor, Košice Új öntöde Vsetínben (ČTK) — A všetfni Morva Elektro­technikai Üzemben július 1-én ünnepé­lyes keretek között üzembe helyezték az új szürkefém-öntődét. A všetíni üzem dolgozói áldozatkész erőfeszítése és szá­mos csehszlovák, valamint külföldi szál­lítóvállalattal való jó együttműködéssel az új üzemet rekordidő alatt, két éven belül sikerült felépíteni. Az új öntöde üzembe helyezésével lényegesen megnö­vekszik a villanymotorok számára készí­tett öntöttvázak gyártása. Hol vannak már a gyerekcipők ? A tíz év előtti kime­rítő sordbanállás, méghoz­zá mint itt: négyes meg ötös sorban, igazán nem illik a felszabadulás 15. évét ünneplő prágai fővá­ros mozaikjai közé. Vagy talán mégis? Valami kü­lönös cikk érkezett tán ebbe a Vencel téri sarki épületbe, amely most lázba hozza a prágaia­kat? Próba szerencse: hátha én is elcsípek valami spe­cialitást, amire érdemes időt áldozni, hiszen ha most besorakozom, le­szek vagy ezredik. No lássuk csak, mit árulnak itt? S már el is kezdem a kérdezőskö­dést. A kérdezett na­gyot nevet: „hogy mit árulnak itt? ... Ű... s újból jót nevet — ... Ez nem bolt, ahol malac­fület, marcipános süte­ményt, nylon-inget, vagy különleges mintájú szal­vétát lehet kapni. Mi a Turista helyisége előtt sorakozunk." — Nos, most már ép­penséggel nem értem a dolgot. Az ezer embert is meghaladó sokaság kö­zött egyszerű munkáso­kat, munkásasszonyokat, tiszviselőket és diákokat, öregecske nénikéket fi­gyeltem meg, sőt láttam egy fekete csizmás pa­rasztforma bácsikát is. A Turistában ma kezd­ték az ország különböző fürdőhelyeibe és nyaralói­ba való beutalások árulá­sát — adják a magyará­zatot — most már vagy öten-hatan is. Előttem egy oly hosszú embertekervény, hogy ti­zenöt évvel ezelőtt még kenyérért sem állt eny­nyi. No az talán túlzás, de húsért, mazsoláért, bizton nem. Ezek meg itt állnak sor­ban, ha kell akár órákig, hogy pénzért, rendes fi­zető vendégként biztosít • sák két vagy három he­tes nyaralásukat a sok­sok hazai fürdőhely egyi­kén. Látják kérem, még alig léptünk ki a szocializ-t mus gyermekcipőiből, S máris akkora utat tettünk hogy a sorbanállás ily értelemben változott. N. J. Ha az ember végigtekint a telt, sárguló kalászokat ringató rónán, he­vesebben dobog a szíve. A jó föld gazdagon jutalmazza művelőit, gaz­dag termést - ígér. Már most nyu­godtan állíthatjuk, hogy a levicei já­rás EFSZ-ei nemcsak elérik, hanem túl is szárnyalják a tervben előirány­zott hektárhozamokat. Kérdés azon­ban, hogy jól felkészültek-e az ara­tásra, cséplésre, hogy veszteség nél­kül betakaríthassák a gazdagnak ígérkező termést. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre és továbbiakra is Ján Hvizd, mérnök, a levicei JNB agro­nómusa a következőket válaszolta: — A gépeket június 15-ig meg­javítottuk, s az aratógépek és a kombájnok most már teljes készen­létben várják azt a napot, amikor a földekre irányítják őket. — Számítanak további gépekre is? i— Igen, hiszen nincs elegendő gé­pünk. Az EFSZ-ek tagjai 29 927 hek­tárt vetettek be gabonával és a kom­bájnos aratást 10 706 hektáron kell elvégezniük. A szövetkezetek 119 kombájnnal, 326 aratógéppel, a GTÁ-k pedig 50 kombájnnal rendel­keznek. Mivel egy-egy aratógépnek 50 hektárról kell learatnia a gabo­nát, a járásnak további 140 ilyen gépre van szüksége. Szlovákia északi járásaiból ezért 42 aratógépet ka­punk. A terv szerint minden kom­bájnnal 55 hektárról kell a gabonát learatnunk s kicsépelnünk. Több mint valószínű azonban, hogy a kom­bájnosok közül sokan nagyobb ered­ményeket érnek el. így azután való­ra válthatjuk tervünket és tizennégy nap alatt befejezhetjük a gabona aratását. — Mit gondol, sikerUl ez a terv? '— Sikerül, ha kedvező lesz az idő­járás. A GTA-n mozgómühelyeket helyeznek készenlétbe, amelyek min­dig a helyszínen lesznek, tekintet nélkül arra, hogy a GTÁ, avagy va­lamelyik EFSZ gépét kell megjavíta­ni. Nem feledkeztünk meg a tarló­hántásról, a szalma gereblyézéséről, a tarlókeverékek és az őszi repce vetéséről sem. 24 órával a gabona le­aratása után elvégezzük a tarlóhán­tást. Ennyi időt számítunk a tarló­keverékek vetésére is. A tarlóhántást 21377 hektáron két műszakban vé­gezzük. Ezenkívül 4016 hektárt ve­tünk be tarlókeverékekkel. Ez idén pontosan teljesítjük a vetési tervet, mert a szövetkezetesek tudatában vannak, hogy az állattenyésztési ter­melés gyors fellendítésének feltétele a bőséges takarmányalap. Nem okoz­hat gondot szövetkezeteseinknek a kombájnokkal learatott gabona tisz­títása sem. V. F. • •••••••••• A könyv az ember tanítómestere Az ostravai Magasépítészeti Vállalat dolgozói Ostrava Hrabuvka nevű város­negyedében előregyártóit épületelemekből 10 különféle családi házat építettek, hogy az érdeklődők kiválaszthassák azt, ame­lyik a legjobban tetszik. A legtöbben a két négyszobás lakásból álló két garázs­zsal épült kettős családi ház iránt ér­deklődnek. Építőanyagul főleg előregyár­tott épületelemeket és kavicsbeton-töm­böket használnak. A vállalat csaknem 1400 Ilyen családi házat épít a harmadik ötéves terv éveiben. V. Švorčík — ČTK felvétele. TJéter Pál napja, itt az aratás. Árva lakóinak ez egészen más valamit jelentett, mint a síkságon terpeszkedő zsírosgazdának. Hisz az ő vidékük olyan mostoha volt, hogy nemcsak a kenyérgabonát, de sok esetben még a krumplit is megvonta tőlük. Pedig népe mint ma, régen is becsülte a munkát, de mit tehetett, ha a föld nem termett, gyárat az urak nem építettek, így vándorlásra volt ítélve. Péter Pál előtt már ké­szenlétben várt az üzenetre. Eljött az indulás napja, aki csak tudott, ment a kereset után. Vincent Chovanec apját még gyer­meknek mondták, mikor először meg­látta a síkságot. A kaszát még nem bírta húzni, de vízhordással már ke­reshetett valamit. Mikor felcsepere­dett, fát vágott az erdőben. Szere­tett minden munkát, ami egy kis keresethez juttatta, de a sors sokszor olyan kegyetlen volt hozzá, hogy megvonta tőle a keresftet. Ilyenkor jöttek az éhezés napjai. Morvaor­szágban ugyanígy járt, hol dolgozott, hol nem, s a kis Vince is kérte már a kenyeret. Sokat gondolt arra a tájra, ahol a búza terem. Egy napon Chovanecék a Csalló­közbe hurculkodtak. A kis Vince is­kolába kezdett járni. Szülei sokat dolgoztak, hogy lehetővé tegyék szá­mára a kétéves mezőgazdasági is­kola elvégzését. A háborús előkészü­let, országhatárunk megnyirbálása ismét hurcolkodásra kényszerítette őket. Nem volt elég a nyomor, nya­kába csimpaszkodott a világégés, de a felszabadító hadsereg Chovanecék­nak is meghozta a szabadságot. A felszabadulás után Vince szö­vetkezeti tag lett, az urmin­cei közös sertésgondozója. A ta­poľčányi járásban kevés gondo­zóról mondhatjuk el azt az igyeke­zetet, amit ő róla. Nála, hogy egy nap nem telhet el olvasás nélkül, az természetes. A ta­karmányok összetételéről, értékéről, az állati szervezet felépítéséről, a nap és a levegő gyógyító hatásáról, minden megerőltetés nélkül beszél. A levegőt és a napot az állomány orvosának nevezi. E tájékozottság nagy szerepet tölt be munkájában, ahol hihetetlenül rövid idő alatt so­kat tud kimutatni. Két évvel ezelőtt, amikor a szö­vetkezeteken kívüliek tömegesen lép­tek be a közösbe, a földalap meg­kétszereződött, de a kocaállomány alig növekedett. A vezetőségnek gondot jelentett, hogyan oldja meg a sertéshústermelést, hogy a piac ne érezze a faluban végbemenő át­alakulást. — Bízzák csak ránk — Vincent Chovanec bízott magában és etető társában. — Ha az első negyedben lesz is lemaradás, az év végére az utolsó dekáig teljesítjük feladatun­kat — erősítette az anyasertésgon­doző. Elképzelte azt az együttműködést, amit Jozef Chudýval, a hízósertések etetőjével teremt és lehetetlennek tartotta, hogy együttes erővel ne küzdjék le a nehéznek mutatkozó ügyet. Chovanec elvtárs a saját munka­helyén kívül sokat tartózkodott a hizlaldában. Számítgatta a takarmá­nyok keményítő értékét, melyik ke­veréket mennyi fehérjével kell ki­egészíteni, hány liter savó, lefölözött tej, vagy hány kiló lucernadara szük­séges hozzá, hogy az etetés a leg­gazdaságosabb és leghatásosabb le­gyen. Többféle keveréket kipróbált. Elérte, hogy a súlygyarapodás a na­gyobb hízóknál naponként az 1 kilót is meghaladta. Az első hónapban a hízóba azon­ban kevés malacot adott, így csak 39 munkaegységet szerzett. Az elnök mivel látta igyekezetét, magasabb értékelést javasolt száméra. Vincent Chovanec tudta, hogy a teljesítmény utáni jutalmazásra nem fizet rá. Nem is fogadta el az ajánlatot. Mikor az átmeneti anyáktól is adott át ma­lacokat, fokozatosan növekedett a munkaegységek száma, mely az év utolsó négy hónapjában 180 fölé emelkedett. Tehát sok malacot vá­lasztott el, melyeknek jótartásáról a hizlaldában is gondoskodott a jó takarmánykeverékek összeállításával, mit Jozef Chudý etetővel bőven szór­tak az önetetőkbe. Ennek köszönhető, hogy a hízók 5-6 hónap alatt a piac­ra kerültek, méghozzá ' 23 százalék­kal több, mint amennyit vállaltak, s a hústermelés kilónként 6,56 ko­ronába került a szövetkezetnek. A sertésgondozó munkáját Šte­** fan Dubný szövetkezeti el­nök, Jozef Balajka agronómus és leginkább Štefan Stredánsky zootech­nikus elismeréssel értékelik. Maga Vincent Chovanec sem titkolja meg­elégedését, de ugyanakkor az a szán­déka, hogy az elért eredményt még növelni akarja. Hazánk felszabadulá­sa 15. évfordulójának tiszeteletére vállalta, hogy egy anyától 18 mala­cot választ el, s továbra is fenntartja a kapcsolatot az etetővel, együtt fognak dolgozni, mert így szebb eredményt érnek el, melyből a tár­sadalomnak, a közösnek s neki mii}t tagnak nagyobb haszna van. A részesedéssel teljesen elégedett. Készpénzben tavaly 22 665 koronát kapott, 45 mázsa gabonát vitt haza, naponta 3 liter tejet fogyaszthat csa­ládja, ezenkívül még a fél hektár is termett, és munkaegységenként a négy kis csöppségre egy-egy koro­na családi pótlékot kap, ami havon­ként 4-500 koronát tesz ki. A vígkedélyü fiatalembernek nincsenek olyan gondjai, mint apjának voltak. Hogy állandó jó­kedvét ez indokolja-e, vagy négy mosolygó gyermeke, esetleg a szép­irodalmi és szakkönyvek olvasása, avagy a munkahelyén elért sikerei, azt nem lehet megállapítani. Benyus József ÜJ SZÖ 5 * 1960. július 2.

Next

/
Thumbnails
Contents