Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)
1960-07-02 / 182. szám, szombat
gMiroslav Skála: ä Lánc Nyári prágai panoráma (Hanka felvétele) A nevelés útjai a családban i h í-!Széleslátókörű elvtárs: ... tudod \ a kérlek, az utóbbi időben gyakjí ran elgondolkozom azon, hogy j í| az emberek érzemileg valóban; elkorcsosodnak. Olvastad Eren-1 h burgot ? ^Tanfelügyelő: (nem olvasta) Terjí mészetesen. ^Széleslátókörű elvtárs: Különösen'. Ŕ a fiatalságot fenyegeti ez a ve£ szély. Emlékszel, kedves tanfelj ügyelő elvtárs, mit jelentett száj? munkra, mondjuk a természet. ^ Az erdő alapos ismerete. Valahol 7*. ott kezdődik a dolog: megtanítani a gyerekeket a természet h szeretetére. Érzékenyen vezetni § őket. E téren még sok a tenni' 3 valónk, alaposan fontolóra kelh lene venni ezt a kérdést. Ifi fasizmus lélektana német tükörben Štefan Heym: Á Glasenapp-ügy Á családi nevelés helyes megszervezésének a gyermek életében a jellemnevelés, az akarati, az érzelmi, és az értelmi élet szempontjából rendkívül fontos szerepe van. Az értelmi élet fejlesztésének az a feladata a családi nevelésben, hogy a gyermeket fogékonnyá és alkalmassá tegye az ismeretek befogadására. Ennek legjobb eszköze a családban a gyermekkel való beszélgetések, a könyv és a gyermek szórakozásának helyes megszervezése. Az értelmi nevelésben fontos tényező az iskola. Ezen a téren a család és az iskola együttműködésének megvalósítása egyike a legfontosabb feladatoknak. Az értelmi nevelés összhangja megköveteli, hogy a család azonosítsa magát az iskola oktatási feladatainak tartalmával és a maga erejéből támogassa azt. Ha a szülő nem támogatja az iskolában folyó oktatási munkát világos és félreérthetetlen állásfoglalásával, a gyermek érdeklődése a tantárgyak iránt, tehát a tanulás iránt, csökken. A gyermek az iskolában hallott dolgokról gyakran megkérdezi szüleit is, talán többet és részletesebben kíván hallani a történelem egyegy érdekes fejezetéről. Erre a szülő, miután felelni akar a gyermek kérdésére, ellenkező értelemben világosítja őt fel, vagy az is lehet, hogy a gyermek kezébe adott, régi kiadású történelmi könyv lerombolja a gyermek értelmében azt, amit ezzel kapcsolatban az iskolában hallott. így nem alakulhat ki helyes történelmi szemlélete és kétkedik az iskolában hallott dolgokkal kapcsolatban. Az érzelmi élet helyes irányú fejlesztésében is megvannak a család és az iskola e'gyüttműködésének a lehetőségei. A gyermeket az iskolában lelkesedésre tanítják az alkotás és a jó ügye iránt. Megfelelő tapintattal kezelik őt és figyelemmel vannak egyéniségére. A családban ezt a tényt figyelembe kell venni és támogatni kell az f iskolának ezt a törekvését. A családi légkör jelentőségének elemzésekor rámutattunk arra, hogy annak jelentősége a gyermek érzelmi élete szempontjából milyen nagy. Természetesen az iskola légkörére is vonatkoznak ezek a megállapítások. Az iskola derűs légkörét azonban a családi életben is meg kell valósítani. A családnak is lelkesedni kell azokért az eszmékért és gondolatokért, melyekért az iskolában lelkesedni tanítják a gyermeket. Ellenkező esetben a gyermek lelkesedése megvetéssé változik. A gyermek akarati életét a családnak és az iskolának azonos módszerek alkalmazásával kell erősítenie. Akarati élete erősítésének egyik legfontosabb tényezője a családban is és az iskolában is az engedelmességre való nevelés. A családban olykor tévesen értelmezik a gyermek engedelmességét. Az engedelmesség kialakítása érdekében a családban a közvetlen ráhatás eszközeinek igénybevételével (jutalmazás, büntetés, buzdítás', fenyítés, stb.) folyik a leginkább a nevelés. Az iskolában — noha szintén alkalmazzák a nevelés felsorolt eszközeit — a gyermek engedelmessége elérése szempontjából azonban elsődleges módszerként' alkalmazzák a közvetett úton való ráhatást. Ez a módszer olykor megköveteli, hogy a gyermek hibáját a nevelő figyelmen kívül hagyja. A gyermekben a bizalom érzését kelti fel, ha azt tapasztalja, hogy olykor eltekintenek hibáitól, mert bíznak abban, hogy erős akarattal legyőzi ezt. Ez a módszer serkenti a gyermeket hibáinak SZÖ 6 * W®B. jtíflitrs 3S. Ö 2. e leküzdésében és az új tulejdon- ^Tanfelügyelő: Foglalkoztatok már Ságok kialakításában. g ezz ei a kérdéssel az iskolában, A gyermek hibáira az iskola ugy g igazgatô ei vfá rs? tekint, mint a gyermek gyengesegei- p nek megnyilvánulásaira. Éppon ezért Ölgazgató: Foglalkoztunk. a hibák elkövetésekor nem gyengí- $ „ ,.. •. . ,, , , teni, hanem erősíteni kel! a gyermek H Tanfelügyelő: Nem baj. Szóval a akaratát. Kétséges, hogy a szigor g természetbarátok köreinek megés a félelem is erősítheti ezt a gyer- c szervezése vonalát választjuk. meki akaratot. A gyermek akarata 5 Mit szólsz hozzá? azonban csupán akkor lesz erős és h . ., képes a gyengeségek leküzdésében, Ölgazgató: Kituno ötlet. ha növekszik az erejébe vetett ön- hTanfelügyelő: Ügye. Jegyezd hát képes lesz a hibák a foQ n ap végéig összeállítani B bizalom, tehát leküzdésére is. A családi nevelés gyakran távlatokban végzi a nevelés munká- g ját, csupán egy-egy részprobléma ^ megoldásán fáradozik. így pl. a H gyermekhibák eltávolítása esetében Ő a jelentkező hiba azonnali eltávolí- £> tására törekszik és nem arra, hogy Ű a gyermeket felvértezze a hasonló U hibák elkövetésével szemben. C A gyermekre gyakorolt közvetlen ^Igazgató: Hogyan lehetséges, hogy A GLASENAPP-ÜGY című regéinye nemrég megjelent magyar fordítása elé Štefan Heym kétoldalas vallomásszerű bevezetőt írt, amelyben kifejti, hogy ezzel az első könyvével szerencséje volt. 1942-ben ' kezdte írni, még abban az esztendőben befejezte, s meg is jelent New Yorkban. Európának nagyobbik része akkoriban a nácik hatalmában volt, ; és Prága, a regény történésének | színhelye is a fasiszta megszállók ; igáját nyögte. Heymet a fasizmussal ! szembeszálló, nagyon bátor, nagyon ! tiszta célokért küzdő harcosok voni zották, mert érezte róluk, hogy ők ; képviselik a jövőt. „De tudni akartam azt ís írja I Heym —, vajon hogyan gondolkodik i az elnyomó. Ismerni kell az ellenséget, ha eredményesen akarunk küzdeni ellene. És végül azok is érdekeltek, akik a két erő között ingadozva hol az egyikhez, hol a I másikhoz sodródtak. Figyelni akar' tam, milyenné formálja őket a rá! juk kényszerített élet — vagy ha: Iái." Heym eltökéltsége figyelemre mél| tó és érdemét emeli, hogy minden i időtávlat nélkül valóban „fehérizzá; sig hevült hangulatban" vetette pa1 pírra gondolatait a prágai Parnasz! szus kávéház bárhelyiségében dorbézoló náci tisztekről és a Gla' senapp hadnagy eltűnése után lefogott túszokról. Noha a hadmindazok névjegyzékét, r e^? l r Ä e „ ^ . " . , ... 1 . ' . Sa Moldva es minden kétséget kizaszamitasba jönnek mint a ter-Ö róan kiderü]> hogy szerel mf bánat á. meszet igazi baratai. Nem kell,% ba n öngyilkosságot követett el, a hogy sokan legyenek. Az már P Gestapo prágai főnöke, Helmut Reinaz egyes iskolák ügyességén mú- H hardt Standartenführer és Heydrich, lik, hogyan szervezik meg. 3. ráhatás — mint a hibák eltávolításának eszköze — a gyermek figyel- H mét csak a hibákra összpontosítja. Ü Minden mással szemben közönyt és g szórakozottságot, olykor feledékeny- S séget idéz elő. Tehát újabb hibák ^ forrása lehet. Ez ismételten alkalmat £ Tanítónő: De ha nem akar belépni, ad a nevelői beavatkozásra. Rend- '1 igazgató elvtárs? szerint az ilyen esetekben erélyS- p ezt a Havlíčeket nem foglaltad • a jegyzékbe, tanítónő elvtársnő ?: Hisz jól tudod, mit mondtunk: \ a mi iskolánkban százszázalékos szervezettséget akarunk: I a nácik Prágában székelő helytartója i jónak látja, hogy gyilkosságnak tün| tessék fel az ügyet, a lefogott tú« J szok kivégzésével megfélelmlítsék ! és szorosabb együttműködésre kényí szerítsék a cseh népet. A hatalomS nak ezek az őrültjei és mániákusai • nem tudják, hogy durva erőszak í rendszerükkel, ártatlanok sorozatos | kivégzésével a leigázottakban csak az [ ellenállás szellemét ébresztik, j A regény szinte lélegzetállító iz; galmassággal indul. Annak ellenére. ?hogy a gyilkosság tényét a Gestapo sebb nevelői eszközt használ a szü- ^Igazgató: Micsoda? Nem akarja « egy pillanatig sem engedi megcáfolni lő és hatásosabb kényszerítő esz- g éretni a természetet? Hm. ntfgís a lefogou úszok sorsával eleve közhöz folyamodik s igénybe veszi % az apja? Voltál náluk családlá- fe tájban ^ a dorgálás eszközét, tehát büntet. H togatáson? ű ľľ^ítnff MJLJl A overmek akarati életét iobban P. b tarkított tortenet mindvégig ízgaA gyermek akarati eletet jobban h Tanítőn ő. A természetbarátok köre h lomban tartja az olvasót. Heym igen amelv a overmek érdeklődé- V ügyében még nem'. 5helyesen nem valamennyi túsznak, amely a gyermek eraekioae- g _ ^ ^ y ^ „ g hanem csak az egy cellába zárt öt erősítheti az a járás sét annak érzelmein és . tudatán gig azg ató: Kedves elvtársnö, fcény-ű embernek magatartását figyeli és ebkeresztül igyekszik teikeitem a ne— f! txh.j ~ * ^ r u_ 1 .^. 1. — x n 1 _ 1 lyes és a jó iránt. Látjuk tehát, hogy a családban az engedelmességre leginkább kény- iJ szerítik, míg az iskolában arra szok- g tatni kívánják a gyermeket. A szoktélen leszek Téged a tanítás után\ bennfogni. Te, te ... A. bői vonja le nem csupán érdekes, hanem többnyire életigaz, hiteles általános következtetéseit. Egymástól nagyon különböző jellemű és vérmérsékletű ember az öt túsz. tatás módszeres eljárásai ' bizonyos k Anya: Tessék, csak vegyen, tanító- £ köztük Wallerstein doktor analitikus fokozatok betartását teszik szüksé-Í3 ne m' ^kísérleteivel az író f.lozöfalgato es ** ű leiekelemzo hajlamanak legfőbb gesse. Az iskola ezt úgy valósítja meg, n hogy a gyermeket is bevonja a mun- 2 kába és a helyes szokások végzésében cselekedteti, tevékeny munkára ? bírja. Helyes, ha ezen a téren a jí család azonosítja magát az iskola G módszerével és a családban is gya- ^ koroltatja abban, amiben az iskola £ foglalkoztatja cselekvően azt. C Tanítónő: Rétest nekünk nem sza- j j tolmácsolója. Wallerstein megállapítod (vesz belőle). Ide figyelje- § tásainak nagy része találó, ám nem nek, anyuka, apuka. Azt az egy-Qegy esetben erőltetettnek, kiagyaltkét évet a körben kibírja. No éí^nak is hatnak. Prokoš, a nagy jelet tanév végén azt is figyelembe Clemszínész, Hamlet, Mefisztó és veszik »Oidipusz király alakítója kissé tah lányos figura, mind jellemében, mind 5 élete tényeiben érzünk némi törést. ... . 1 t ~ f u H Aligha hihető, hogy a színpad felajgiaiKoztatja cselekvően azt. 5Apa: (a fiához): Azonnal ielentke-S zott, felfokozott érzelmi életet élő . . , ' ' . '] , »< -tr/?/ ne « -fov-wióp'yflfrtr P»»offlí S viláaában eav valamennvire eaészgyermekben a tudatos cselekvés ^ gyakorlatát és önállósítja a szoká- 5 sok alkalmazásában. S Böszörményi János h r,el és a természetet szeretni fogod, megértetted? (jókora pofon hangzik el). Szily Imre fordítása világában egy valamennyire egészséges ösztönű színész tizenegy esztendei házasságában szűz maradna és ugyanúgy későbbi viszonya Marával is mesterkélt, túlidealizált. Az oivasó német színésznek képzeli a berlini Állami ^Színházban játszó, majd a prágai Nemzeti Színházba kerülő Prokošt. Az egyébként folyton elemző és magyarázgató Heym nem tartja fontosnak, hogy a színész kétnyelvűségét egyértelművé tegye és ezért óhatatlanul is az elírásnak, a tévedésnek gondolata támad az olvasóban. Lobkovitz-al, a fiatal újságíróval bánik Heym a legmostohábban; nincs jellegzetesebb arcéle, s még az sem & emeli ki különösebben a szürkeségit bol, hogy a cella fojtó légkörében kirí pattan a nagy titok: sikerült Prokostól, a színésztől elhódítani a q kedvesét, Marát. Kiderül az is, hogy ^ Mara gyermekének Lobkovitz az ap£$ja, ám ezek a szexuális ügyek, Mara hűtlensége és a két férfi közti szerelmi vetélkedés csak afféle színes A Kutná Hora-i J. K. Tyl Szípház. A lengyel Pen Club minden esztendőben díjjal jutalmazza a lengyel H irodalom legkiválóbb külföldi tolmá! csolóit. Az idén Mészáros István ma,gyar műfordítót tűntették ki e díjJ jal. Mészáros István hűen, stiliszE tikailag kifogástalanul tolmácsolt ;több lengyel klasszikus és mai iro1 dalmi* müvet. toldalék, mely inkább csökkenti, mint emeli a regény eszmei mondanivalóját. Heym vitatható lélektana szerint a polgárias, hedonista újságíró a sortűz eldördüiése előtt így elmélkedik: „Az élet olyan, mint egy bőséges lakoma, amely után illendőség szerint azt mondja az ember: Nagyon, nagyon köszönöm, jóllaktam, nagyon ízlett..." Pressinger úr, a Cseh és Morva Szénszindikátus vezérigazgatójának portréja már jóval teljesebb és sikerültebb. Ez a fasisztákkal paktáló cseh nagytőkés — aki az ismert elvet vállja, hogy jobb a nácikkal kollaborálni, mint szovjet segítséget igénybe venni, — valójában megérdemli a golyót, hiszen még a börtönben sem tagadja meg patkányjellemét, Itt is kész a legaljasabb áru-i lásra. A börtönből azonban fca árulás és millióinak, egész vagyonának felkínálása sem szabadítja ki. Heym itt találóan jellemzi a nácik szemforgató szocializmusát. A kollaboráló későn eszmél rá, hogy hiába volt talpnyalója, kiszolgálója a náciknak: az egész játék, a túszok lefogatása voltaképpen csak arra kell, hogy őt az útjukból félre állítsák és minden tulajdonát elkobozzák. Heym ezekben a vagyonjogi dolgokban mintha elvetné a sulykot: a nácik első számú kollaboránsa, az egykori miniszter, a bábelnök Hácha barátja talán mégsem pusztulhatott el úgy, ahogy Heym lefesti: teljesen védtelenül és mindenéből kifosztva. De ha Heym okoskodása nem is hat meggyőzően, s kissé felbillenti a regény egyensúlyát, a nagykapi-* talista és Reinhardt közti párbeszédet a regény egyik legsikerültebb részének tartjuk és Pressinger pusztulását elégtétellel vesszük tudomásul. És végül itt az ötödik túsz: Jánošík, a Parnasszus bár mosdójának őre. A lefogottak közt ő az egyedüli munkás és az egyetlen ember, aki a börtöncellában is megőrzi aktivitását. A kivégzés előtti napon öt gyötrik meg a legbrutálisabban, kiverik a félszemét és a fogait, összetörik az ujjait, szinte holtra kínozzák, de egyetlen szót nem tudnak kicsikarni belőle. Míg a többi túsz csak a fasiszta téboly tehetetlen áldozata, addig ez a magát együgyűnek tettető, lassú észjárású Jánošík mártírrá nő. Ő tudja, ha reggel agyonlövik őket, valaki hallani fogja a lövéseket. „Mert hosszan és mSssze visszhangzik a golyó, ha bátor szívet ér." Kár, hogy Heym apró históriákat, együgyűnek tűnő történetkéket meséltet ezzel a nagyon rokonszenves munkáshősével. Bizonyára Hašek ösztönözte, togy afféle tudatos, kommunista Svejket faragjon hőséből, s ez a szándék sajnálatosan eltorzul, félre sikerült, mert a mesék legtöbbjéből hiányzik a svejki észjárás, a sajátos, másolhatatlan hašeki humor, s az utánzás teljesen feleslegesen törést okoz Jánošík máskülönben jól jellemzett alakjában. A túszok kilátástalan, tragikus sorsa mellett párhuzamosan fut az öngyilkosságba menekült Glasenapp szerelmének, Miladának története. A cseh lány találkozását Bredával, a regény másik munkáshősével Heym. igen szép, helyenként költői sorokban ecseteli. Milada a nyomozás folyamán börtönbe kerül, Reinhardt prédájává válik, de a kivégzés órájában sikerül elmenekülnie. Sikerül a cseh hazafiak akciója is, a rádió közvetíti Breda leleplező felhívását és a teherpályaudvaron pokoli dörgéssel felrobbannak a keleti frontra indított lőszerszállító vonatok. Jánošík azért hagyja magát holttá verni, hogy az akció sikerüljön; a gyilkos sortűz után ott hever a Peček-palota udvarának vériszapos földjén kissé félrehajtott fejjel, mintha „holtan is a mennydörgést próbálná meghallani, amely életében már nem érhetett el füléhez." Esztétikai tekintetben nem egy kifogást emelhetünk Heym müve ellen, hibáztathatjuk a realitás kárára menő elemzéseit és erőszakolt gondolatfűzéseit, de nem vitathatjuk el, hogy már 1942-ben a mások vérén élősködő Übermenschek gaztetteire figyelmeztetett és messzehangzőan, máig érő hitellel tudta a vész harangját megkondítani. Könyve csaknem két évtizeddel első megjelenése után nem vesztette el értékét, leleplező célzatosságával továbbra is jó szolgálatot tehet a békéért folytatott küzdelmünkben. EGRI VIKTOR'
