Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-12 / 162. szám, vasárnap

Bi Vfgádunkat vezető techni­kusok, gyári funkcionáriu­sok szinte kivétel nélkül | kötelességüknek érzik, ha néhány pillanatra valamely munkahely mellett megállunk, hogy a technológiai folyamat magyaráza­tával a segítségünkre siessenek, megvilágosítsák a termelés menetét, «z egymásba fonódó munkafolyama­tok természetét. Eleven és érdekes magyarázatuk lekötött, de ugyan­ekkor - és ezt is be kell vallani ­meddő fáradozásnak bizonyult. Per­cek, rövid félórák alatt a techniká­ban jártas elme is csak keveset foghat fel. a munka menetét meg­érti és ez talán elég is. Elég főleg ehhoz, hogy a szemlélő meglásson valamit a lényegéből és a bonyolult gépekkel végzett fizikai munka tisz­teletet ébresszen benne. Milyen végtelen türelemmel keres­te a fonóslány egy parányi rubin­szem felvillanására a pókhálósán fi­nom, elszakadt szilonfonalat, hogy összefűzhesse és egy észrevétlen mozdulatára az orsók újra megkezd­A kultúra brigádjai nyomában Cseh dolgozók közt kéit és mennyig foglalkozni, bizalmas barati beszélgetesekbe bocsátkozni velük, e S > gond. mennyi be- | ™9tudn. tőlük, miként vetettek meg labukat a v.lagban, m. gyúrta | a köz ö gyakorlott, hozzá- $ *ket szocialista emberré es miként fonodik össze sorsuk a közösség ^ ü tör h/ tik me g. értő mozdulat kell S gondjával. Mialatt írtam es jegyezgettem, nemegyszer eltogott az S _ . iulat kell í gonujavai. [viiaiau írtam es jegyezgettem, nemegyszer euuyuu aí ^ b g tökéli bőr holt s érzés, hogy én Is a mulasztás bűnébe estem, annyi itt az érdekes ^ előadásokat I elkészül § anyag", hogy nem egy színes beszámolóra, de regényre telne belőle. •! tana k i c- faViÄ_ i fc A ml'ícnr értő mozdulat kell, míg a anyagából a hónál is fehé rebb vagy meggy­piros és gyengéd rózsaszín cipőcs­ke, amely olyan formás, olyan ke­cses, hogy szinte megszólal. Eleinte — szokásból — jegyzed tökéletesebb nyúj­megvilágíthattunk néhány kérdést: rületröl A műsoruk — és ez az egész ke­elmondható — példásan hogyan éljen a szocialista ember, fá- színvonalas. Nyolcszázhúsz bemutató rasztó munkája jutalmául, szelleme volt a kerületben az elmúlt évben felfrissítéséül a megteremtett jobb és ennek a fele új darab. A cseh a neveket, aztán abbahagyod, mert életlehetősége mellett legyen bőveb- klasszikusok, J. K. Tyl, Klicpera, itt és mindenütt, a legterhesebb munkahelyen, az üveggyár fúvójában nem a név a fontos, hanem a munka maga, amelynek nagysága és vará­zsa lenyűgöz, Megérzed ismét, ami tudatodban régóta él, hogy a fizikai és szellemi munka között eltörlőd­ben része a művelődés javaiból, lás- Jirásek, Nemcová, Stroupežnický és son minél több jó színházat, jó fii- Preissová mellett a mai cseh drá­meket, hallgathasson jó zenét és maírók, Stehlík, Cach, Hrubín, Pav­szép éneket. Adtunk, de kaptunk is. Kaptuk azt a tudatot, milyen nagy jelemfor­máló ereje van a szocialista műnké­nek a határok. Aztán jönnek a ta- n ak, amelyet az ember örömmel vé­gez. A gépek, a szép cipők, a hab­könnyű női fehérnemű, rádióadók, laboratóriumok, kutató intézetek szá­mára készült törhetetlen, tűzálló üvegek, górcsövek mögött láthattuk az embert, a munkást, az alkotót. köszöntésünk: Tisztelet nak! lálkozások, jönnek a viták és egyre mélyebben áthat a felismerés. Ott ül veled szemben az a lány, akinek fürge ujját és fiatal, ró­zsáló arca komoly vonásait meg­csodáltad; a szocialista kultúráról, az új élet stílusáról kérdez valamit az, akit egy órával ezelőtt munka­padja mellett láttál, ahogy boszor­kányos ügyességgel bonyolult górcsö­veket összeforraszt és magadban újból és újból regisztrálod a felis­merést, hogy az ember értékének nem az a fokmérője, vajon szellemi vagy fizikai munkán dolgozik-e, ha­nem az, hogy mennyit tesz az em­ber boldogulása, a közösség érdeké­ben. A fiatal üvegfúvó, aki munkahe­lyén a forró anyagból - talán ép- m e9 és a csaknem három órás vita pen a mi mulattatásunkra - üveg- folyamán a megjelenteknek legalább gömb helyett percek alatt néhány feIe kért szó t­liček, Dietl és Blažek színmüveit játsszák. A most Jaroméren lefolyt országos szemlén túlnyomón orosz és szovjet darabok, Gorkij, Csehov, a Tur testvérek, Rovoz és Vologyin művei, két Jirásek dráma kerül elő­adásra, játszották továbbá 0. Danék Szemtől szembe című játékát, Pe­ter Karvaš Éjféli miséjével pedig három együttes került be a verseny győztesei közé A plakáton Mesterhá­... .. . . . . . zi Lajos nevét is olvashattuk, aki­^Ji^Tmuľká- nek Pesti emberek dm Ü drámájával Kutná Hora Művelődési házában a sikeresen birkózott meg egy cseh kisvárosi együttes. A járási és kerületi versenyeket egyébként károsnak, a műkedvelői színjátszás kerékkötőjének tart­városka két műkedvelő színjátszó ják Sok együt tes csupán egy darab csoportjának tagjaival és bábosokkal betanulására fordít minden go n 4-rt 1 llsn-rrt 11 !.» f ii-Al"(> ffthíH-TlPPI I no . . találkoztunk. Gyors toborzással, né­hány óra alatt készült a találkozó annál kellemesebben lepett meg, dot; hónapokig, sőt évekig készül rá, hogy a versenyen kitűnhessen és elhanyagolja igazi hivatását, a fal­ják a szomszéd falvakat - és nem panaszkodnak a látogatottságra. Van a falvakban is már elég televíziós készülék és minden házban rádió, de itt még mindig megtelik a nagyte­rem, ha műkedvelők játszanak. A szövetkezetbe tömörült vlkane­6i parasztok élete nem éppen köny­nyü; sovány a föld és nem ontja úgy a búzát, mint a csallóközi róna. A- barázdált arcok, szikár testek vi­lágosan elárulják, hogy erősen meg kell dolgozni a mindennapi betevőért és íme, éppen itt virágzik oly szépen a kultúra nemes fája. A művelődési otthon nagytermében háromszáznál is több néző .kaphat kényelmes ülő­helyet, tágas a színpad, van elég fénye, az idén megnagyítják és készségesen mutatják, hogy tág öl­töző is készül, kamra a díszleteknek. Mialatt a színpadon körülnézünk, az öregek, az ötven évesek, akik már három évtizede műkedvelők, felte­szik a kérdést: vajon mivel vehet­nék rá a gyermekeiket, hogy keve­sebbet motorozzanak, de jöjjenek el közéjük játszani. Nehéz erre hamarjában helyes vá­laszt adni. Más lett az ifjúság élet­stílusa, kicsit hangosabb, gépi zaj­jal, dzsesszel telített és érdeklődési köre erősen a technika felé terelő­dött. Ezt ugyanúgy tudomásul kell venni, mint azt a tényt, hogy a mű­kedvelősködés ma tagadhatatlanul válságon megy át és nehéz volna jóslásokba bocsátkozni. Az öregek, az apák panaszkodnak, de mintha a panaszba egy kis büsz­keség is vegyülne. Vajon olyan komoly a baj? Zručon költői estét tartottak nagy sikerrel, zsúfolt volt a színházterem jobbára fiatalokkal. Íme, a nagy fi­gyelmet és fegyelmet követelő ne­héz munka után ezeknek a fiatalok­nak jól esett elmerülni a szép szó áradatában, élvezni egy Wolker vagy Bezruč ballada megrázó igazságait, egy Nezval vagy Hrubín vers töré­keny szépségét és megtanulni — ahogy a lányok mondták - a szép­tevést, az udvarlást és a zengzete­sebb, figyelmes beszédet a munkás hétköznapokban. EGRI VIKTOR hogy vagy negyven színjátszó jelent vak kisebb községe k i át 0g atását. ügyes mozdulattal egy ugró szarvast formált, most itt a vitában meg­Még egy további panaszról is hal­lunk. Évről-évre egyre kevesebb fiatal lép a műkedvelők közé. Itt ezeken a cseh színpadokon tehát jó­formán az ellenkező helyzet, mint Kutná Horának nincs állandó hi­vatásos színházi együttese, de egy ^ kérdi, mit tartson szépnek, hogyan közel hétszáz férőhelyes színház- nálunk ahol"'árróTTolvik* Ja panasz^ különböztesse meg az igazán művé- épülettel rendelkezik, amelynek tech- hoq y n e bé z a nő s embereket csa­szit a vásári holmitól és felszólítás, nikai felszerelését bármely kerületi láďanyákat rávenni a színjátszásra megállás nélkül jönnek, ömlenek az színházunk megirigyelhetné. A mű- A férfi azz aj hárítja el a hívást újabb kérdések, miért oly kevés az kedvelők tehát pompás színpadon bog y kinőtt a komédiázásből" az új dráma, a dolgozó arculatát tük- játszhatnak, nincs is erre panaszuk, asszonyt meq leköti a qverek ' röző jó könyv és látod feleletedre váró annál több a közönségre, amely leg följebb a bemutatón tölti meg a né tekintetükön, hogy ezt olyan embe­rek kérdezik, akik már igen közel zőteret. állnak a szocialista ember típusá­hoz, ahhoz a legemberibb emberhez, akinek értelme és keze egy új világ megteremtésén fárad. Amikor órák múltán búcsút vet­tünk egymástól, mindenkor hallhat­Vlkanečben, egy alig félezer lel­ket számláló és műkedvelői gárdá­járól járásszerte híres faluban A közöny, a megcsappant látoga- ugyanaz a panasz: a fiatalok szíve­tottság okát kutatva először is a te­levízió konkurenciájára terelődik a sen ülnek a nézőtéren, nézik a szü­leiket, lelkesen tapsolnak nekik, J. Hučko: Mirko Nešpor (R. Kedro reprodukciói) szó. A prágai adó tökéletes színházi szabad idejükben azonban inkább előadásai igényessé tették a nézőket, felülnek a motorjukra, elrobognak a (A kolíni színház együttese egy lányokkal, nem kérnek a komédiá­tuk a kívánságot, hogy látogassunk gyöngébb darabbal jött és gyönge zásból. Ezek a vlkaneči színjátszók el újra közéjük és ez mindennél be­szédesebben jelezte, hogy a vitákban előadást produkált, legközelebb úgy- évente hat darabot tanulnak be ­szólván üres maradt a nézőtér.) jelenleg a Zuzana Vojíŕovával jár­J. Hučko: Partizán anya J árjuk a falvakat és a városokat. Vizs­gáljuk a kulturális életet. Itt a nép­művészeti csoportok, amott az előadói testü­letek működnek eredményesen. Jelentős mun­kát végeznek az iskolák, a filmszínházak, a helyi tömegszervezetek, a művelődési ott­honok. Néhol hibák, fogyatékosságok is van­nak. Ha mélyre ásunk s megvizsgáljuk az ered­mények és fogyatékosságok okát, azonos képet kapunk. Mind az eredmények, mind a fogyatékosságok a helyi nemzeti bizottsá­gok jó vagy rossz munkájának tulajdonít­hatók. Ahol a helyi nemzeti bizottság tevékenyen részt vesz a szervezésben, növeli a képvi­seleti testületek üléseinek számát, az albi­zottságok szerepét - hatékonnyá válik a kép­viselők munkája, javul a kulturális munka. Ahol a helyi nemzeti bizottság képviselői nem tartják kötelességüknek az élet ütő­erén tartani a kezüket — fogyatékosságok mutatkoznak mindenben, a kulturális élet­ben Is. Szinte vég nélkül sorolhatnánk a példákat, hogy a helyi nemzeti bizottságok jó vagy rossz munkája mennyire befolyásolja a vá­rosok és falvak kulturális életét. Előfordul, hogy egy-egy faluban a helyi nemzeti bizottság tervezése és irányítása nélkül is kibontakozik a kulturális élet. Dol­goznak az iskolák, a helyi tömegszervezetek, a művelődési otthonok. Mennyivel jobban dol­goznának azonban, ha a helyi nemzeti bizott­ságoktól több segítséget és útmutatást kap­nának! Néhol a helyi nemzeti bizottságok azért tartják feleslegesnek a kulturális munka szervezését és hatékony irányítását, mert úgy látják, náluk anélkül is jól dolgoznak. Lehet. A helyi nemzeti bizottság irányító és szer­vező munkája azonban ebben az esetben sem hiányozhat. A kulturális forradalom nemcsak azt je­lenti, hogy lehetőleg minél több kultúrát, minél nagyobb műveltséget kapjunk és adjunk. Természetesen ezt is jelenti, elsőrendűen fontos azonban, milyen kulturáról és milyen műveltségről van szó. A helyi nemzeti bizottságok és o kulturális élet Akármennyire furcsa, különbséget kell tenni ikulturális műsor és „kulturális" műsor, műveltség és „műveltség" között. Nem mind arany, ami fénylik, nem minden jó, amit akármilyen jó szándékkal megtanul és előad egy-egy műkedvelő csoport. Ezért nélkülözhetetlenül szükséges a helyi nemzeti bizottság segítsége, aminek tiemcsak abból kell állnia, hogy kimondja: „játszatok, csináljatok valamit." Számos helyen még ma is az a gyakorlat, hogy a különféle csoportok képviselői beje­lentik, mit akarnak bemutatni és ehhez enge­délyt kérnek. Az illetékesek néha megnézik, miről van szó, néha anélkül engedélyezik a műsor bemutatását, hogy meggyőződnének annak politikai helyességéről, művészi érté­kéről. Csoda, ha tucatjával termelődik a selejt, a „könnyű műfaj" néven szereplő semmit­mondó, lélekromboló, a ma emberének igényét és kulturális színvonalát meg sem közelítő „kulturális műsor"? A helyi nemzeti bizottságoknak a szer­vezésen és irányításon kívül elsőrendű feladatuk megvizsgálni milyen a bemutatásra szánt műsor, mond-e az a ma emberének valamit, helyes-e eszmei szempontból, van-e nevelő értéke. Téves az a felfogás, hogy az emberek a kulturális műsorokon kizárólag szórakozni akarnak. Munka után a különféle műsorokon valóban mindannyian szórakozni akarunk. Nem mondunk azonban le arról sem, hogy a szórakoztatás egyben tanulás, új isme­retek szerzése legyen. A napi eseményektől, a távolabbi céloktól elszigetelten tehát kulturális műsor sem szervezhető. Hogy ez mennyiben érvényesül, mennyire rendeznek az adott időnek meg­felelő műsorokat — a helyi nemzeti bizott­ságok munkájától függ. A helyi nemzeti bizottságok szerepe és jogköre a választások után a kulturális élet szervezése és irányítása terén is tovább bővül. Az új vezetőkre megnövekedett feladatok várnak, s e feladatok következetes teljesítése az eddiginél is nagyobb igyekezetet és mun­kabuzgalmat kíván. A nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítéséről, va­lamint a gazdasági és kulturális életben be­töltött szerepük növeléséről egyébként vilá­gosan beszél Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ez év januárjában hozott határozata, amely egyértelműen ki­mondja: a nemzeti bizottságokra rendkívül fontos feladatok hárulnak a kulturális for­radalom győzelemre juttatásában. K ulturális és nevelő tevékenységükkel a helyi nenízeti bizottságok a párt irány­vonalának teljesítését, a munkás-paraszt szö­vetség megszilárdítását, a nép politikai, er­kölcsi egysége megerősítését szolgálják. Ugyanakkor következetesen teljesítik a CSKP KB-nak az iskola és az élet szoros kapcso­latáról, valamint az oktatás és nevelés to­vábbfejlesztéséről szóló határozatát. A helyi nemzeti bizottságok feladata gon­doskodni a község és a város sokrétű kul­turális fejlődéséről, a lakosság műveltségének és kultúrájának növeléséről, valamint az if­júságnak a marxi-lenini világszemléletben való neveléséről A széles aktíva segítségével és a lakosság társadalmi munkájával bizto­sítják az ifjúság iskolai és iskolán kívüli ne­velésének anyagi szükségleteit és feltételeit, megszervezik a község kulturális és társa­dalmi életének kibontakoztatását. A társa­dalmi szervekkel együttműködve úgy irányít­ják a kulturális nevelőmunkát, hogy az segít­sen megnyerni a lakosságot a szocializmus építéséből adódó feladatok teljesítésére, a társadalmi és kulturális élet fejlesztésére. a sürgős gazdasági feladatok megoldására. A helyi és városi nemzeti bizottságoknak az iskolaügy és a kultúra szakaszán többek között az a feladatuk, hogy irányítsák az általános iskolákat, az alapfokú zeneiskolá­kat, a bölcsődéket, óvodákat, napközi ottho­nokat, az iskolai étkeztetést, a pionír- és ifjúsági otthonokat, a kulturális és népnevelő intézményeket, mozikat, népművelési ottho­nokat, a helyi népkönyvtárakat, valamint a helyi jelentőségű műemlékekről való gondos­kodást. A városi nemzeti bizottságoknak ezenkívül feladatai közé tartozik a színházak, szim fonikus zenekarok, múzeumok, képtárak, népi csillagvizsgálók, a kultúra és pihenés park­jai, valamint a különös gondoskodást igénylő ifjúság számára létesült iskolák irányítása is. A többi között a nemzeti bizottságok fel­adata egybehangolni a község vagy a város területén lévő valamennyi kulturális intéz­mény tevékenységét, beleértve az üzemekben és a szövetkezetekben működő kulturális cso­portok tevékenységét is. Elérhető mindez, ha a helyi nemzeti bi­zottság képviselői felületesen ismerik és irányítják a község, a város kulturális életét? Ha a helyi nemzeti bizottságok a kultu­rális együttesek vezetőivel nem tartanak ál­landó kapcsolatot, lehetetlen a kulturális munka áttekintése, irányítása és egybehan­golása. Körültekintő szervezés, politikai irá­nyítás nélkül, csupán „játszatok — csinál­jatok valamit"-tel nem lehet egyetlen faluban és városban sem jó, sok-irányú, minden szempontból megfelelő kulturális életet te­remteni. c ^-"sak akkor lehet sokirányú a kulturális munka, a kulturális forradalmat csak akkor teljesíthetjük mindenben, ha a helyi nem­zeti bizottságok a kulturális élet terén is következetesen és hozzáértőén végzik fel­adatukat. A körültekintő szervezés, a politikai irányí­tás és ellenőrzés a legfontosabb, amit a helyi nemzeti bizottságok a kulturális élet kibon­takoztatása érdekében tehetnek és kell is, hogy tegyenek! BALÁZS BÉLA ÜJ SZÖ 5 * 1960. június 12.

Next

/
Thumbnails
Contents