Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-12 / 162. szám, vasárnap

Bi Vfgádunkat vezető technikusok, gyári funkcionáriusok szinte kivétel nélkül | kötelességüknek érzik, ha néhány pillanatra valamely munkahely mellett megállunk, hogy a technológiai folyamat magyarázatával a segítségünkre siessenek, megvilágosítsák a termelés menetét, «z egymásba fonódó munkafolyamatok természetét. Eleven és érdekes magyarázatuk lekötött, de ugyanekkor - és ezt is be kell vallani meddő fáradozásnak bizonyult. Percek, rövid félórák alatt a technikában jártas elme is csak keveset foghat fel. a munka menetét megérti és ez talán elég is. Elég főleg ehhoz, hogy a szemlélő meglásson valamit a lényegéből és a bonyolult gépekkel végzett fizikai munka tiszteletet ébresszen benne. Milyen végtelen türelemmel kereste a fonóslány egy parányi rubinszem felvillanására a pókhálósán finom, elszakadt szilonfonalat, hogy összefűzhesse és egy észrevétlen mozdulatára az orsók újra megkezdA kultúra brigádjai nyomában Cseh dolgozók közt kéit és mennyig foglalkozni, bizalmas barati beszélgetesekbe bocsátkozni velük, e

S > gond. mennyi be- | ™9tudn. tőlük, miként vetettek meg labukat a v.lagban, m. gyúrta | a köz

ö gyakorlott, hozzá- $ *ket szocialista emberré es miként fonodik össze sorsuk a közösség ^ ü tör

h/

tik me

g. értő mozdulat kell S gondjával. Mialatt írtam es jegyezgettem, nemegyszer eltogott az S _ . iulat kell í gonujavai. [viiaiau írtam es jegyezgettem, nemegyszer euuyuu aí ^ b

g tökéli bőr holt s érzés, hogy én Is a mulasztás bűnébe estem, annyi itt az érdekes ^ előadásokat I elkészül § anyag", hogy nem egy színes beszámolóra, de regényre telne belőle. •! tana

k i c- faViÄ_ i fc A ml'ícnr értő mozdulat kell, míg a anyagából a hónál is fehé rebb vagy meggypiros és gyengéd rózsaszín cipőcske, amely olyan formás, olyan kecses, hogy szinte megszólal. Eleinte — szokásból — jegyzed tökéletesebb nyújmegvilágíthattunk néhány kérdést: rületröl A műsoruk — és ez az egész keelmondható — példásan hogyan éljen a szocialista ember, fá- színvonalas. Nyolcszázhúsz bemutató rasztó munkája jutalmául, szelleme volt a kerületben az elmúlt évben felfrissítéséül a megteremtett jobb és ennek a fele új darab. A cseh a neveket, aztán abbahagyod, mert életlehetősége mellett legyen bőveb- klasszikusok, J. K. Tyl, Klicpera, itt és mindenütt, a legterhesebb munkahelyen, az üveggyár fúvójában nem a név a fontos, hanem a munka maga, amelynek nagysága és varázsa lenyűgöz, Megérzed ismét, ami tudatodban régóta él, hogy a fizikai és szellemi munka között eltörlődben része a művelődés javaiból, lás- Jirásek, Nemcová, Stroupežnický és son minél több jó színházat, jó fii- Preissová mellett a mai cseh drámeket, hallgathasson jó zenét és maírók, Stehlík, Cach, Hrubín, Pavszép éneket. Adtunk, de kaptunk is. Kaptuk azt a tudatot, milyen nagy jelemformáló ereje van a szocialista műnkének a határok. Aztán jönnek a ta- n

ak, amelyet az ember örömmel végez. A gépek, a szép cipők, a habkönnyű női fehérnemű, rádióadók, laboratóriumok, kutató intézetek számára készült törhetetlen, tűzálló üvegek, górcsövek mögött láthattuk az embert, a munkást, az alkotót. köszöntésünk: Tisztelet nak! lálkozások, jönnek a viták és egyre mélyebben áthat a felismerés. Ott ül veled szemben az a lány, akinek fürge ujját és fiatal, rózsáló arca komoly vonásait megcsodáltad; a szocialista kultúráról, az új élet stílusáról kérdez valamit az, akit egy órával ezelőtt munkapadja mellett láttál, ahogy boszorkányos ügyességgel bonyolult górcsöveket összeforraszt és magadban újból és újból regisztrálod a felismerést, hogy az ember értékének nem az a fokmérője, vajon szellemi vagy fizikai munkán dolgozik-e, hanem az, hogy mennyit tesz az ember boldogulása, a közösség érdekében. A fiatal üvegfúvó, aki munkahelyén a forró anyagból - talán ép- m

e9 és a csaknem három órás vita pen a mi mulattatásunkra - üveg- folyamán a megjelenteknek legalább gömb helyett percek alatt néhány feIe kért szó

tliček, Dietl és Blažek színmüveit játsszák. A most Jaroméren lefolyt országos szemlén túlnyomón orosz és szovjet darabok, Gorkij, Csehov, a Tur testvérek, Rovoz és Vologyin művei, két Jirásek dráma kerül előadásra, játszották továbbá 0. Danék Szemtől szembe című játékát, Peter Karvaš Éjféli miséjével pedig három együttes került be a verseny győztesei közé A plakáton Mesterhá... .. . . . . . zi Lajos nevét is olvashattuk, aki^Ji^Tmuľká- nek Pesti emberek dm

Ü drámájával Kutná Hora Művelődési házában a sikeresen birkózott meg egy cseh kisvárosi együttes. A járási és kerületi versenyeket egyébként károsnak, a műkedvelői színjátszás kerékkötőjének tartvároska két műkedvelő színjátszó ják Sok együt

tes csupán egy darab csoportjának tagjaival és bábosokkal betanulására fordít minden go

n 4-rt 1 llsn-rrt 11 !.» f ii-Al"(> ffthíH-TlPPI I no . . találkoztunk. Gyors toborzással, néhány óra alatt készült a találkozó annál kellemesebben lepett meg, dot; hónapokig, sőt évekig készül rá, hogy a versenyen kitűnhessen és elhanyagolja igazi hivatását, a falják a szomszéd falvakat - és nem panaszkodnak a látogatottságra. Van a falvakban is már elég televíziós készülék és minden házban rádió, de itt még mindig megtelik a nagyterem, ha műkedvelők játszanak. A szövetkezetbe tömörült vlkane6i parasztok élete nem éppen könynyü; sovány a föld és nem ontja úgy a búzát, mint a csallóközi róna. A- barázdált arcok, szikár testek világosan elárulják, hogy erősen meg kell dolgozni a mindennapi betevőért és íme, éppen itt virágzik oly szépen a kultúra nemes fája. A művelődési otthon nagytermében háromszáznál is több néző .kaphat kényelmes ülőhelyet, tágas a színpad, van elég fénye, az idén megnagyítják és készségesen mutatják, hogy tág öltöző is készül, kamra a díszleteknek. Mialatt a színpadon körülnézünk, az öregek, az ötven évesek, akik már három évtizede műkedvelők, felteszik a kérdést: vajon mivel vehetnék rá a gyermekeiket, hogy kevesebbet motorozzanak, de jöjjenek el közéjük játszani. Nehéz erre hamarjában helyes választ adni. Más lett az ifjúság életstílusa, kicsit hangosabb, gépi zajjal, dzsesszel telített és érdeklődési köre erősen a technika felé terelődött. Ezt ugyanúgy tudomásul kell venni, mint azt a tényt, hogy a műkedvelősködés ma tagadhatatlanul válságon megy át és nehéz volna jóslásokba bocsátkozni. Az öregek, az apák panaszkodnak, de mintha a panaszba egy kis büszkeség is vegyülne. Vajon olyan komoly a baj? Zručon költői estét tartottak nagy sikerrel, zsúfolt volt a színházterem jobbára fiatalokkal. Íme, a nagy figyelmet és fegyelmet követelő nehéz munka után ezeknek a fiataloknak jól esett elmerülni a szép szó áradatában, élvezni egy Wolker vagy Bezruč ballada megrázó igazságait, egy Nezval vagy Hrubín vers törékeny szépségét és megtanulni — ahogy a lányok mondták - a széptevést, az udvarlást és a zengzetesebb, figyelmes beszédet a munkás hétköznapokban. EGRI VIKTOR hogy vagy negyven színjátszó jelent vak kisebb községe

k i

át

0g

atását. ügyes mozdulattal egy ugró szarvast formált, most itt a vitában megMég egy további panaszról is hallunk. Évről-évre egyre kevesebb fiatal lép a műkedvelők közé. Itt ezeken a cseh színpadokon tehát jóformán az ellenkező helyzet, mint Kutná Horának nincs állandó hivatásos színházi együttese, de egy ^ kérdi, mit tartson szépnek, hogyan közel hétszáz férőhelyes színház- nálunk ahol"'árróTTolvik*

Ja panasz^ különböztesse meg az igazán művé- épülettel rendelkezik, amelynek tech- hoq

y n

e

bé

z a nő

s embereket csaszit a vásári holmitól és felszólítás, nikai felszerelését bármely kerületi láďanyákat rávenni a színjátszásra megállás nélkül jönnek, ömlenek az színházunk megirigyelhetné. A mű- A férfi azz

aj hárítja el a hívást újabb kérdések, miért oly kevés az kedvelők tehát pompás színpadon bog

y kinőtt a komédiázásből" az új dráma, a dolgozó arculatát tük- játszhatnak, nincs is erre panaszuk, asszonyt meq leköti a qverek ' röző jó könyv és látod feleletedre váró annál több a közönségre, amely leg följebb a bemutatón tölti meg a né tekintetükön, hogy ezt olyan emberek kérdezik, akik már igen közel zőteret. állnak a szocialista ember típusához, ahhoz a legemberibb emberhez, akinek értelme és keze egy új világ megteremtésén fárad. Amikor órák múltán búcsút vettünk egymástól, mindenkor hallhatVlkanečben, egy alig félezer lelket számláló és műkedvelői gárdájáról járásszerte híres faluban A közöny, a megcsappant látoga- ugyanaz a panasz: a fiatalok szívetottság okát kutatva először is a televízió konkurenciájára terelődik a sen ülnek a nézőtéren, nézik a szüleiket, lelkesen tapsolnak nekik, J. Hučko: Mirko Nešpor (R. Kedro reprodukciói) szó. A prágai adó tökéletes színházi szabad idejükben azonban inkább előadásai igényessé tették a nézőket, felülnek a motorjukra, elrobognak a (A kolíni színház együttese egy lányokkal, nem kérnek a komédiátuk a kívánságot, hogy látogassunk gyöngébb darabbal jött és gyönge zásból. Ezek a vlkaneči színjátszók el újra közéjük és ez mindennél beszédesebben jelezte, hogy a vitákban előadást produkált, legközelebb úgy- évente hat darabot tanulnak be szólván üres maradt a nézőtér.) jelenleg a Zuzana Vojíŕovával járJ. Hučko: Partizán anya J

árjuk a falvakat és a városokat. Vizsgáljuk a kulturális életet. Itt a népművészeti csoportok, amott az előadói testületek működnek eredményesen. Jelentős munkát végeznek az iskolák, a filmszínházak, a helyi tömegszervezetek, a művelődési otthonok. Néhol hibák, fogyatékosságok is vannak. Ha mélyre ásunk s megvizsgáljuk az eredmények és fogyatékosságok okát, azonos képet kapunk. Mind az eredmények, mind a fogyatékosságok a helyi nemzeti bizottságok jó vagy rossz munkájának tulajdoníthatók. Ahol a helyi nemzeti bizottság tevékenyen részt vesz a szervezésben, növeli a képviseleti testületek üléseinek számát, az albizottságok szerepét - hatékonnyá válik a képviselők munkája, javul a kulturális munka. Ahol a helyi nemzeti bizottság képviselői nem tartják kötelességüknek az élet ütőerén tartani a kezüket — fogyatékosságok mutatkoznak mindenben, a kulturális életben Is. Szinte vég nélkül sorolhatnánk a példákat, hogy a helyi nemzeti bizottságok jó vagy rossz munkája mennyire befolyásolja a városok és falvak kulturális életét. Előfordul, hogy egy-egy faluban a helyi nemzeti bizottság tervezése és irányítása nélkül is kibontakozik a kulturális élet. Dolgoznak az iskolák, a helyi tömegszervezetek, a művelődési otthonok. Mennyivel jobban dolgoznának azonban, ha a helyi nemzeti bizottságoktól több segítséget és útmutatást kapnának! Néhol a helyi nemzeti bizottságok azért tartják feleslegesnek a kulturális munka szervezését és hatékony irányítását, mert úgy látják, náluk anélkül is jól dolgoznak. Lehet. A helyi nemzeti bizottság irányító és szervező munkája azonban ebben az esetben sem hiányozhat. A kulturális forradalom nemcsak azt jelenti, hogy lehetőleg minél több kultúrát, minél nagyobb műveltséget kapjunk és adjunk. Természetesen ezt is jelenti, elsőrendűen fontos azonban, milyen kulturáról és milyen műveltségről van szó. A helyi nemzeti bizottságok és o kulturális élet Akármennyire furcsa, különbséget kell tenni ikulturális műsor és „kulturális" műsor, műveltség és „műveltség" között. Nem mind arany, ami fénylik, nem minden jó, amit akármilyen jó szándékkal megtanul és előad egy-egy műkedvelő csoport. Ezért nélkülözhetetlenül szükséges a helyi nemzeti bizottság segítsége, aminek tiemcsak abból kell állnia, hogy kimondja: „játszatok, csináljatok valamit." Számos helyen még ma is az a gyakorlat, hogy a különféle csoportok képviselői bejelentik, mit akarnak bemutatni és ehhez engedélyt kérnek. Az illetékesek néha megnézik, miről van szó, néha anélkül engedélyezik a műsor bemutatását, hogy meggyőződnének annak politikai helyességéről, művészi értékéről. Csoda, ha tucatjával termelődik a selejt, a „könnyű műfaj" néven szereplő semmitmondó, lélekromboló, a ma emberének igényét és kulturális színvonalát meg sem közelítő „kulturális műsor"? A

helyi nemzeti bizottságoknak a szervezésen és irányításon kívül elsőrendű feladatuk megvizsgálni milyen a bemutatásra szánt műsor, mond-e az a ma emberének valamit, helyes-e eszmei szempontból, van-e nevelő értéke. Téves az a felfogás, hogy az emberek a kulturális műsorokon kizárólag szórakozni akarnak. Munka után a különféle műsorokon valóban mindannyian szórakozni akarunk. Nem mondunk azonban le arról sem, hogy a szórakoztatás egyben tanulás, új ismeretek szerzése legyen. A napi eseményektől, a távolabbi céloktól elszigetelten tehát kulturális műsor sem szervezhető. Hogy ez mennyiben érvényesül, mennyire rendeznek az adott időnek megfelelő műsorokat — a helyi nemzeti bizottságok munkájától függ. A helyi nemzeti bizottságok szerepe és jogköre a választások után a kulturális élet szervezése és irányítása terén is tovább bővül. Az új vezetőkre megnövekedett feladatok várnak, s e feladatok következetes teljesítése az eddiginél is nagyobb igyekezetet és munkabuzgalmat kíván. A nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítéséről, valamint a gazdasági és kulturális életben betöltött szerepük növeléséről egyébként világosan beszél Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ez év januárjában hozott határozata, amely egyértelműen kimondja: a nemzeti bizottságokra rendkívül fontos feladatok hárulnak a kulturális forradalom győzelemre juttatásában. K

ulturális és nevelő tevékenységükkel a helyi nenízeti bizottságok a párt irányvonalának teljesítését, a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását, a nép politikai, erkölcsi egysége megerősítését szolgálják. Ugyanakkor következetesen teljesítik a CSKP KB-nak az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, valamint az oktatás és nevelés továbbfejlesztéséről szóló határozatát. A helyi nemzeti bizottságok feladata gondoskodni a község és a város sokrétű kulturális fejlődéséről, a lakosság műveltségének és kultúrájának növeléséről, valamint az ifjúságnak a marxi-lenini világszemléletben való neveléséről A széles aktíva segítségével és a lakosság társadalmi munkájával biztosítják az ifjúság iskolai és iskolán kívüli nevelésének anyagi szükségleteit és feltételeit, megszervezik a község kulturális és társadalmi életének kibontakoztatását. A társadalmi szervekkel együttműködve úgy irányítják a kulturális nevelőmunkát, hogy az segítsen megnyerni a lakosságot a szocializmus építéséből adódó feladatok teljesítésére, a társadalmi és kulturális élet fejlesztésére. a sürgős gazdasági feladatok megoldására. A helyi és városi nemzeti bizottságoknak az iskolaügy és a kultúra szakaszán többek között az a feladatuk, hogy irányítsák az általános iskolákat, az alapfokú zeneiskolákat, a bölcsődéket, óvodákat, napközi otthonokat, az iskolai étkeztetést, a pionír- és ifjúsági otthonokat, a kulturális és népnevelő intézményeket, mozikat, népművelési otthonokat, a helyi népkönyvtárakat, valamint a helyi jelentőségű műemlékekről való gondoskodást. A városi nemzeti bizottságoknak ezenkívül feladatai közé tartozik a színházak, szim fonikus zenekarok, múzeumok, képtárak, népi csillagvizsgálók, a kultúra és pihenés parkjai, valamint a különös gondoskodást igénylő ifjúság számára létesült iskolák irányítása is. A többi között a nemzeti bizottságok feladata egybehangolni a község vagy a város területén lévő valamennyi kulturális intézmény tevékenységét, beleértve az üzemekben és a szövetkezetekben működő kulturális csoportok tevékenységét is. Elérhető mindez, ha a helyi nemzeti bizottság képviselői felületesen ismerik és irányítják a község, a város kulturális életét? Ha a helyi nemzeti bizottságok a kulturális együttesek vezetőivel nem tartanak állandó kapcsolatot, lehetetlen a kulturális munka áttekintése, irányítása és egybehangolása. Körültekintő szervezés, politikai irányítás nélkül, csupán „játszatok — csináljatok valamit"-tel nem lehet egyetlen faluban és városban sem jó, sok-irányú, minden szempontból megfelelő kulturális életet teremteni. c ^-"sak akkor lehet sokirányú a kulturális munka, a kulturális forradalmat csak akkor teljesíthetjük mindenben, ha a helyi nemzeti bizottságok a kulturális élet terén is következetesen és hozzáértőén végzik feladatukat. A körültekintő szervezés, a politikai irányítás és ellenőrzés a legfontosabb, amit a helyi nemzeti bizottságok a kulturális élet kibontakoztatása érdekében tehetnek és kell is, hogy tegyenek! BALÁZS BÉLA ÜJ SZÖ 5 * 1960. június 12.