Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-10 / 160. szám, péntek

Öntözik a növényeket Bár Nitrától Brančig vonaton az ' út alig félórát tart, a tikkasztó < hőségben a kiszálló utas szívesen ' tér be a megállónál levő büfébe. Két fiatal asszony is odatart. Ők ; nem a vonatból szálltak ki, a ha- 1 tárból jönnek. Száraz ajkuk fris­sítőt kíván. Utána az ebéd is job- ] ban ízlik majd, meg miért túrnék < a szomjúságot hazáig, mikor út- [ közben csillapíthatják. Idősebb bácsi s még néhány szomjazó ha­sonló véleménnyel megy be egy kis itókára. Néhány üdítő korty után meg­ered a szó. Ki a herebetakarítás­ról, ki a kukoricakapálásról, ki az építkezésről mond valamit, mert hát a közösben minden té­ren akad munka. A két asszony közül az egyik, akit Irénnek szó­lítanak, a cukorrépára tereli a szót. — Sietni kell a kapálással, hisz annyira terebélyesedik, hogy le­vele eltakarja már a földet. Ha nem végezzük el idejében, a gyom szívja ki a tápértéket, s kevés lesz a prémium, meg a cukor. Csugali Jóska bácsi bólogat a i mondottakra. Helyesli, mert ta-j valy ő is 73 kiló cukrot vitt ha- , za. Nagyon jól jött ez a háznál. 1 Ez évben szintén ügyeskednek, \ nehogy a késés a termés rová- 1 sára menjen. S hiába tüz forrón | a nap, ebéd után ismét munkahe- < lyén találja mindegyiküket, hogy J a tavalyi 450 mázsás átlagtermés- , nél, még szebbet, gazdagabbat ér­jenek el. ! így vélekednek az emberek, s míg odaadó munkájukkal a ter­méshozamok növelésére töreked­nek, addig a vezetőség a növény­zet szomjúságának orvoslását tűz­te ki feladatul, mellyel — ha meg­oldják — a hektárátlagok ug­rásszerű növekedését valósítják meg. — Hogy a növények kivált a nyári hónapokban ne nélkülözzék a nedvességet, öntözőcsatornát építünk — mondja Cigány Imre, az EFSZ elnöke. Már ez évben 6 hektár cukorrépát öntözünk meg. Erre a területre 800 má­zsás átlaghozamot tervezünk. Re­kordtermésünket nemcsak az ön­tözés révén akarjuk elérni, ha­nem a kellő alapot is megterem­tettük hozzá. A bőséges istálló­trágyán kívül 12 mázsa műtrá­gyát használtunk fel egy hek­tárra s ezenkívül kétszer öntöz­zük meg trágyalével. A 12 hektár here sem nélkülözi a nedvességet — fűzi tovább a szót az elnök. Néhányszor elárasztjuk vízzel, mert már bebizonyosodott, hogy öntözve az átlagtermés kétszere­sét érjük el. A brančiak igyekezete arról győz meg, hogy a természettel erős harcot vívnak. Ügy tervezik, hogy jövőre a legelőjükre akkor engednek a füvet növesztő víz­sugárból, mikor arra szükség lesz, mert a közös számára eső­hiányban aranyértéket jelent az öntözés. A 150 köbméteres beton­tartályt arra használják, hogy időnként trágyáié és feloldott műtrágya is kerüljön a talajba, így a fű a nap perzselő sugarát már serkentőként fordítja hasz­nára, és zsenge terménye állan­dóan biztosítja a jó legelőt. A fe­jők meggyőződése, hogy mikor a marhaállomány a legelőre megy, a fejésátlag felszökken. Ezt véve figyelembe, igyekeznek a legel­tetés időszakát az öntözés által késő őszig kiterjeszteni, hogy te­henenként elérhessék a 2800 li­teres évi tejhozamot. A közös tagsága nemcsak a ter­mészet legyőzésével küzd a na­gyobb eredményekért, hanem az i új technológia bevezetésével is. » Saját készítésű szabad istállót lé- J tesít, 440 férőhelyes önetetővel ellátott hizlaldát épít, mert így jobb, könnyebb és olcsóbb a hús­termelés. Hogy a hizlaldában min­dig legyen elegendő utánpótlás az állandó kocák mellé átmeneti anyákat iktatnak be. S mint egyik láncszem a másikat vonja maga után, ugyanúgy követeli a bőví­tett hízóállomány a kukorica és más takarmányok hektárhozamá­nak növelését, melynek elérésé­re a közös minden lehető alkal­mat megragad. Mésziszapot hordanak a cukor­gyárból, a savanyú földek javí­tására, a talaj humusztartalmát az istállótrágya kiegészítéseként komposzttal növelik s több olyan intézkedést tettek, mely a harma­dik ötéves terv mutatószámainak túlteljesítését irányozza elő már 1964-ben. Benyus József Ä NEVELÉS ÚJ FORMÁI BERN0LÄK0VÓN A bernolákovói Mezőgazdasági Mű­szaki Iskolában már több év óta a mezőgazdasági gépekhez értő káde­reket nevelnek. Több szövetkezet if­júmunkásai távtanulást is folytat­nak itt. A tanulók nemcsak műszaki képesítést szereznek az iskolában, hanem az ötévi tanulmányi idő alatt kiváló, a talajjavításhoz is értő szakemberekké válnak. A mezőgaz­daság számára, az előttünk álló fel­adatok sikeres teljesítésére készítik elő itt a fiatalokat. Az öreg kastély szűk méretei azonban nem teszik le­hetővé, hogy még több fiatal nyer­jen képesítést s ezért igen helyes volt egy új iskola építésének gon­dolata. Az új iskola — tizenkétmil­lió korona beruházással, korszerű műhelyekkel, tantermekkel ellátva — hazánk egyik legfontosabb szakisko­lája lesz. Hogy őszinték legyünk, nem éppen az iskola látogatása vezetett Berno­lákovóra bennünket. Hallottak-e már a mezőgazdasági gépek szocialista gondozásáról? A bernolákovói mű­szaki iskolában e fogalom már szin­te magától értetődővé vált. A kastély bejárata mellett balról alacsonyabb épület húzódik. Ideig­lenesen ebben helyezték el a gya­korlati ismeretek elsajátításához szükséges műhelyt. Az épület előtt éppen Milan Hučko mérnökkel ta­lálkozunk, aki, mint később megtud­juk, a gépek szocialista gondozására alakult brigád vezetője. Szívesen adott felvilágosítást az új mozgalom jelentőségéről. — A múlt években — tájékozta­tott — nagyon sok gondot okozott nekünk a gépek karbantartása. A jövő szakemberei: Vojtech Andor és Vladimír Antolík a hegesztés módizereivel ismerkednek. (J. Sluka felv.) Ezért Jozef Bistelský mérnök-igaz­gató elvtárs javaslatára olyan intéz­kedést dolgoztunk ki, amely megol­dotta az összes gépek karbantartá­sát. Kísérletképpen húsz diákot vá­lasztottunk ki, akikből két brigádot alakítottunk. Az egyik brigád Jozef Brat vezetésével a traktorokat és gépkocsikat vette szocialista gondo­zásba. A másik brigád tagjai a ki­sebb-nagyobb javításokat eszközlik. Több brigádot is szervezhettünk vol­na, de mi csak olyan diákokat vá­lasztottunk ki, akiknél az előmene­telben biztosítékát látjuk annak, hogy feladataikat teljesíteni fogják. Mi tartozik a brigád hatáskörébe ? Elsősorban a mezőgazdasági gépek tisztántartásáról gondoskodnak. Ha­vonként minden gépet alaposan át­néznek, megolajoznak, az esetleges hibákat kijavítják, hogy a gépek ál­landóan üzemképesek legyenek. A gondoskodásnak ez a megszerve­zése sok nagyobb hibát előz meg. A nagyobb javításokat tanulóink már a műhelyekben végzik. Ennek a módszernek igen nagy je­lentősége van. A brigádokban ugyan­is a tanulókban kialakul a géphez való helyes viszony, akik nagy fe­lelősséggel végzik el a reájuk bízott feladatokat. Erről egyébként a hely­színen is meggyőződhettünk. Igen kellemes meglepetésben volt részünk. A jól kijavított gépek, szép sor­ban egymás . mellett, szinte ragyog­tak a tisztaságtól. Az egyik műhely­ben még javában folyt a munka. Jól láttuk, hogyan lesz szinte új traktor az elhasználódott, üzemképtelen gép­ből. A tanulók kezejárása hozzáértő, régi szakemberek ügyességét juttatta eszünkbe, oly szakértelemmel dol­goztak a gépeken. Elégedetten legeltettük tekintetün­ket az imént látottakon és azon gon­dolkoztunk, mennyivel más is lenne a helyzet, ha szövetkezeteinkben ugyanígy törődnének a gépekkel. Azzal a kívánsággal távoztunk az iskolából, hogy sok-sok derék szak­embert neveljenek az életnek, szö­vetkezeteinknek és az állami gaz­daságoknak. J. S. A RÖG SZERELMESE R imavská Sobota, 1960 májusa ... A város északnyugati szélén modern, új lakóházak állnak. Drótke­rítés mögött kutya ugat, arrább a zöld fűben bárányok legelnek. Az egyik új ház udvarán ólak és apró karámok között középtermetű ember járkál. — Trnavský elvtárs T — Az vagyok. Kezén vastag kéreg, arcán is hom­lokán az élet mély barázdái. Hatvan­négy esztendős. — Kerüljön beljebb - mondja. A bútor is új, az ablak nagy, a szoba szellős. Jobb öklét az asztalra helyezi. Nagy, pörölykemény munkás­ököl. A nagyujj bütykös és formátlan a szerszám nyelétől. Klenovec községben született, sze­gény kisparaszt első gyermekeként. Utána édesanyja még hat gyermeknek adott életet. Apja nyaranta a nagyparasztok földjét túrta, télen favágónak sze­gődött. Mikor Trnavský János ka­maszfiúvá cseperedett, a testvérkék úgy jártak körülötte, mint az orgo­nasípok. Az eszmélkedő suhanc látta, hogy apja nem tud ilyen népes csalá­dot eltartani. Szekercét fogott és bú­csút vett a szülői háztól. Bejárta Sá­rost, Zemplént. Fényes baltája alól hatalmas forgács fröccsent a haraszt­ra, dőltek a tölgyfák, cserfák, juhar­fák. Markán vastagodott a kéreg, szí­vében növekedett a gyűlölet a világ iránt, mely vándorlásra kényszerítet­te. — Akkor kezdtem kerülni a temp­lomot — meséli. - Ügy gondoltam, nem jó mindenható az, aki eltűri a tengernyi földi igazságtalanságot. Mikor 18 esztendős lett, bevonult •katonának. Az orosz, a román és az olasz harctéren küzdött. A Piavénái fogságba esett, tizennyolc hónapig et­te a hadifoglyok keserű kenyerét. Nem teperte le a nélkülözés, a be­tegség. Mikor hazajött, megházasodott s új hittel fogta meg a szerszám nye­lét. Helyesebben: csak fogta volna, ha kapott volna munkát. Hiába talpalt, rji r kilincselt, az ajtók becsukódtak előt­te. A baj sohasem jár egyedül: a fe­lesége közben megbetegedett. Nem tudott pénzt szerezni orvosra, pati­kára. Beteg felesége hazaköltözött a szüleihez, János bácsi pedig nekivá­gott a nagyvilágnak. Rakodómunkás lett egy kanadai kikötőben. Luxusha­jók füstjében, roppant bálahegyek tö­vében, rongyos ruhát viselő idegenek között dolgozott. Később, több tár­sával együtt, az Egyesült Államokba szökött. Embercsempészek szállították át az Ontarió-tó vízén. Vnavský János az Egyesült Ál­lamokban egy autóalkatrész­gyárban helyezkedett el. Négerek közt dolgozott, akik bizalmatlanul fogad­ták. Később azonban, — látván, hogy jószívű, becsületes emberrel van dol­guk, — megkedvelték, megosztották vele ételüket, italukat. János bácsi büszke volt erre a barátságra, igen megszerette néger társait, akik sokat szenvedtek bőrük színe miatt. — Akkor döbbentem rá. hogy Ame­rikában sem fenékig tejfel az élet. Ott sem volt különb a demokrácia, mint a mi első köztársaságunkban, ­mondja. Vissza kellett szöknie Kanadába, mivel fülébe jutott, hogy a rendőrség hajtóvadászatot indít az országba be­szivárgott idegenek után. Hídon kel­lett átmennie, mely alatt hatalmas vízesés dörgött. A határőröknek azt mondta, aznap jött át Kanadából ro­koni látogatásra. A katonák bizonyí­tékot követeltek, megnézték a kalap­ját, melyik országban készült. A ka­lapban nem volt címke, de a börszalag alatt kanadai gázszámlát találtak. Át­engedték Kanadába, ahonnan rövid idő elteltével újra visszaszökött az USÁ-ba. Később Argentínába került, onnan jött haza, elcsigázva, szomo­rúan. A szerencse nem vette fel szeke­rére. Három nagy ország, két konti­nens nem tudott embernek való vac­kot nyújtani számára. Kár, hogy ke­vésbeszédű ember, jó lenne, ha sokak­nak elmondaná élményeit, hadd látná a fiatalja, milyen « világ a nagy ví­zen túl. A második világháború befejezése előtt a partizánok összekötője volt a klenoveci hegyekben. Fegyver nem volt a kezében, ám így is hasznosan szolgálta a felkelés ügyét. Szerszá mot vett a vállára, úgy vágott neki a mezei útnak, hogy hírt vigyen a harcosoknak. Olykor éjjel a felkelők jártak be hozzá hírekért, élelemért. — Mi hiányzott a legjobban a ván dorlás éveiben t a felszabadulás előtt? — A föld... — feleli. — Gyermek­koromban nagyon megszerettem a földet. Sajnos, a nyomor elűzött ró­la... A felszabadulás után Rimavská So botára költözött. Földet kapott. Be­lépett a kommunista pártba. 1949-ben alapító tagja lett az EFSZ­nek. Az öregedő férfi, akinek kamaszko­rában meg kellett válnia szerelmétől a földtől, aki távoli országokban és városokban tengődött, orrában a sze­retett hazai föld illatával, visszatért a röghöz. Lelkesen és fáradságot nem ismerve dolgozott a szövetkezet megerősíté séért. Egy ideig zootechnikus volt, majd alelnök lett, négy éven keresz­tül pedig mint a szövetkezet elnöke bizonyította be a föld iránti szívós szerelmét. Nagyszerű erőfeszítéséért, hazánk felszabadulásának 15. évfor­dulóján kitüntetést kapott. A szövetkezet tizenegy esztendeje alatt pótolni > igyekezett azt, amit régen elmulasztott. Igen sokat tett a szövetkezeti gondolatért, a közös rögért, a parasztok boldogabb életéért. A szövetkezetben és a HNB­ben a jövőben is nagy szükség lesz tapasztáltságára, becsületes embersé­gére. A nehéz múlt mély árkokat vésett homlokára. De a szíve ma is erős. Jobban mondva: most lett igazán jia­tal és erös. VERES JÁNOS l A kolárovói szövetkezetesek (komérnói járás) ez idén 220 hektáron termesztenek cukorrépát. A cukorrépaföldek felét öntözéssel teszik termékenyebbé, hogy hektáronként legalább 400 mázsás hozamot érjenek el. Az idén háromszor akkora területet öntöznek, mint tavaly. K. Cích felv. — ČTK • KEDDEN HELSINKIBEN megkez­dődött a Sibelius Hét nevű zenei fesz­tivál, amelyen csehszlovák operaéne­kesek is fellépnek. A finn operaház František Jílek vezényletével bemu­tatja Janácek egyik operáját, melynek főszerepeit cseh művészek fogják éne­kelni. • A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁJA ideggyógyintézetének laboratóriumában új kibernetikai gé­pet — „önálló tanulmányozást vég­ző" automatát szerkesztettek. Az új gép segítségével megfigyelhető a feltételes reflexek láncolatának kiala­kulása, s ellenőrizhetők a feltételes reflexek tevékenységét biztosító agy­sejtek felépítésének alapelveire vo­natkozó feltevések. • MAGYARORSZÁG nagy gyógyszer­gyár építésében nyújt segítséget az Egyesült Arab Köztársaságnak. Ma­gyar szakértők segítségével dolgoz­zák ki a terveket s a helyszínen fog­nak segíteni a munkálatok irányítá­sában. A berendezések nagyrészét is Magyarország szállítja. Szakértői ezenkívül megismertetik az egyipto­miakat a gyártási eljárásokkal. A gyá­rat terv szerint a jövő év végén he­lyezik üzembe. Negyven fajta gyógy­szerkészítményt fog gyártani. m JAKUTY1 NJÁTÖL ezer kilométerre észak-nyugatra, az örök fagy honában épül a viljuji vízieromü. A gát fel­építése után a Léna legnagyobb bal­oldali mellékfolyójának, a Viljujnak szintje eléri egy 24 emeletes ház ma­gasságát. Az új erőmű Mirnijnek, a gyémántmezők romahosan fejlődő központjának fog villamosenergiát szolgáltatni. • A CSEH FILHARMÓNIA részt vesz a X. jubileumi nemzetközi bécsi fesztiválon, melyet ebben az évben Gustáv Mahler születésének 100. év­fordulója jegyében rendeznek meg. • PATUXENTBEN az amerikai ha­jóhad légitámaszpontján az egyik ka­tonai lökhajtásos repülőgép összeüt­között egy helikopterrel. A szeren­csétlenségnek öt halálos áldozata van, ketten megsebesültek. • A BRATISLAVAI Komenský Egye­tem orvosi fakultásának csaknem 100 hallgatója júliusban és augusztusban külföldi gyakorlatra megy Magyaror­szágra, Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Bulgá­riába és Romániába. A felsorolt or­szágokból csereképpen hazánkba jön­nek gyakorlatra a főiskolások. • NÜRNBERGBEN a vakok utcai átkelését külön jelzőoszlop biztosítja. Hangszóró segítségével adják tudtára a vak járókelőknek, hogy átmehetnek az úttesten. • MAGAS-TÁTRA ALJAI járásokban az utóbbi években sok gólya jelent meg. Ezek a tipikusan síkon élő ma­darak nagyon jól érzik itt magukat és minden év tavaszán március végén vagy április elején visszatérnek a Magas-Tátra még hóval borított hegy­vidékére. Néhány évvel ezelőtt ezen a vidéken még ismeretlenek voltak a gólyák. Itt-tartózkodásuk nagyszerű dialektikus példája az élőlények kör­nyezethez való alkalmazkodásának. • BULGÁRIÁBAN, a Kazanliki­völgyben, amelyet rózsák völgyének is neveznek, megkezdődött a rózsaszü­ret. A rózsaolaj iránt nagy az érdek­lődés külföldön, ezért évről évre bő­vül Bulgária rózsaterülete. Eddig 40 korszerűen berendezett lepárló üzem dolgozza fel a termést. • A MOSZKVA FOLYÖ partján, a szovjet fővárostól nyugatra rövidesen megkezdik a „csodák országának" építését, Ez lesz a neve a gyermekek hatalmas parkjának, amely 260 hek­tárnyi területen ezernyi csodával vár­ja majd a fiatalokat. Nyári hónapok­ban egyszerre negyedmillió gyermek szórakozhat itt, télen pedig naponta 150 ezer látogató tekintheti meg a „csodák országát". • BELGIUM fővárosában június 18 — 19-én hagyományosan megrendezik a „Virágok ünnepé"-t. Ezen a nép­művészeti fesztiválon a csehszlovákiai együttesek közül a prágai Josef Vyc­pálek Dal- és Táncegyüttes mutatja be gazdag műsorát, amelyben cseh, mor­va és szlovák dalok, valamint táncok szerepelnek. Az együttes ezután Ver­viers, La houviére és Gent városába is ellátogat. • KOŠICE új lakótelepén, a Malom­gáton e napokban adták át 72 család­nak a lakáshivatal döntését és a kul­csokat az új lakásokról. A három év előtti választások óta Košice északi részében ez említett lakótelepen kívül még három új telep épült. Az új lakótelepeken három választó ke­rület van és három agitációs központ működik. « A FRANCIA RÁDIÖ technikai személyzete kedden este sztrájkba lépett. Követelték a bérek felemelését. A rádió a kitűzött program helyett 20 óra után csupán reprodukált zenét közvetített. ÜJ SZÖ 4 * 1960. június 10. \

Next

/
Thumbnails
Contents