Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-02 / 152. szám, csütörtök

VMq prriéfárjal. eQveštäjetéfcl UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. június 2. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 152. szám Nagyobb segítséget a mezőgazdaságnak A prerovi járásból nemrég két értékes kötelezettségvállalás és felhívás indult el országos útjá­ra. Az első, melyet a mezőgazda­ság dolgozói szövegeztek meg, a termelés fokozására irányult. A második felhívást pedig, mely ez­előtt pár nappal látott napvilágot, a prerovi gépgyárak dolgozói a mezőgazdasági termelés gépesíté­se érdekében tették közzé. Ebben a felhívásban arról van szó, hogy az ipar dolgozói a prerovi felhí­vásért a parasztsággal együtt nagy felelősséget éreznek. A gépgyárak dolgozóinak felhí­vása többi üzemeink, a hivatalok s egyéb társadalmi szervezetek dolgozói számára is megmutatja a helyes utat, melyen a szövetke­zetek megsegítésében haladnick kell. A gépgyárak dolgozói újítá­si javaslatok beterjesztésével to­vábbi korszerű gépek megszer­kesztését javasolják, melyek ha­tékonyan elősegitik a paraszt munkáját és leveszik válláról a nehéz fizikai munka terhét. Erre hazánk valamennyi üzemében megvan a lehetőség. A vegyi ipar­ban úgy kell dolgozniok a munká­soknak, hogy minél több műtrá­gyát és vegyszert nyújtsanak a mezőgazdaságnak. Az építési anya­gokat gyártó üzemeknek ugyan­csak bő lehetőségeik vannak a szövetkezetek megsegítésére. Ol­csó építőanyagok előállításával je­lentős mértékben meggyorsíthat­nák a férőhelyek építését, cél­szerű tervek készítésével hozzá­járulhatnak az építkezési költsé­gek csökkentéséhez. Valóban kiapadhatatlan forrásai és eszközei vannak a védnökségi szervezeteknek. A mezőgazdaság dolgozói között ezekben a napok­ban hatalmas kezdeményezés van születőben — négy év alatt telje­síteni az ötéves terv feladatait. Ez a jelszó azért lépett ezekben a napokban előtérbe, mivel a gyor­san fejlődő ipar mellett a mező­gazdasági termelés jelentősen le­marad. A saját élelmiszer és nyersanyagok korlátolt forrásai még ma is legfőbb akadályozói a nép életszínvonala további gyors emelésének. A mi legfőbb törek­vésünk pedig több élelmiszert és közszükségleti cikket biztosítani a vásárló fokozott igényeinek kielé­gítésére. Nem is szükséges bi­zonygatni, ez nagymértékben a mezőgazdasági dolgozóktól függ. A közös mű alkotásából azon­ban az ország valamennyi dolgo­zójának egyaránt ki kell vennie részét. A múlt káros hatásainak befolyásától megszabadult, szocia­lista eszmékkel áthatott ember segítőkezet nyújt és oda összpon­tosítja erejét, ahol erre népgaz­daságunknak a legnagyobb szük­sége van. Több példát sorolhat­nánk fel, hogy az esztergályos, a bányász, a hivatalnok és a katona, ha a szükség úgy kívánta, villát, kaszát fogott a kezébe, hogy meg ­mentse a paraszt munkájának egész évi gyümölcsét, biztosítsa az ország közellátását. Az üzemek dolgozói, akiknek igen nagy poli­tikai és termelési tapasztalataik vannak, szívesen osztoznak szö­vetkezeteseinkkel és segítenek harcolni az elmaradott nézetek ellen, megtanítják mezőgazdasági dolgozóinkat a közös vagyonnal való helyes bánásmódra és a gaz­dálkodásra. Védnökségi tevékenységükkel nagyon jó nevet szereztek a byst­rei cementgyár dolgozói. A helyi szövetkezetnek az első lépéseitől kezdve mind politikai, mind gaz­dasági téren hatalmas segítséget nyújtanak. Az utóbbi évek alatt ennek következtében a szövetke­zet eredményei megjavultak és most segítségüket a gépek javí­tására, a beruházási építkezés meggyorsítására és a talajjaví­tásra fordítják. Az üzemi klub tagjai ezenkívül kulturális ren­dezvényekkel, filmek vetítésével sietnek a szövetkezetesek kultúr­szomját kielégíteni. A védnökségi üzem jó segítsége az üzemi párt­szervezet tevékenységétől sem vá­lasztható el, hiszen a kommunis­ták pontosan ismerik a szövet­kezet gazdasági helyzetét, tagjai viszonyát a közös gazdálkodáshoz. Hasonló szép eredményekről be­szélhetünk a slavošovcei papír­gyár, a bratislavai Dimitrov Üzem és a hencovcei Fafeldolgozó Kom­binát védnökségi tevékenységével kapcsolatban is. Ám akadnak olyan üzemek is, amelyek védnökségi tevékenysé­güket nem végzik becsületesen. A kelet-szlovákiai kerületben még olyan üzemek is akadnak, melyek nem értik meg a szövetkezeti nagyüzemi termelés jelentőségét. Ezek közé tartozik a košicei Já­rási Építkezési Vállalat. Beniakov­ce községben például már több éven át épülőfélben áll a helyi áruház. A szövetkezeteseknek a szomszéd községekbe 5—6 kilo­méterre kell gyalog olniok, hogy a szükséges élelmiszereket, iparcik­keket megvásárolhassák. Mennyi­vel könnyebb lenne a falubeliek helyzete, ha a Járási Építkezési Vállalat mielőbb tető alá hozná az áruház épületét, sok felesleges gondtól szabadulna a vásárló kö­zönség. Egyes üzemek viszont — ez esetben élelmiszeripari és köz­szükségleti cikkeket gyártó üze­mek — csupán a saját érdekeiket tartják szem előtt. Nem jók azok a védnökök, akik csak egyoldalúlag értelmezik te­vékenységüket. Az idő és a kor által számunkra diktált gyors ütemben, ami tegnap még jó volt, ma már elavult. Az üzemekben ezer és ezer munkacsoport ver­senyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért, köztük nagyon sok csoport a falu megsegítését js feladatul tűzte ki. A bratislavai Slovnaft-üzemből Kristóf elvtárs géplakatos csoportja például szol­gálhat a többi védnökségi üzemek számára. Ez a lelkes munkacso­port a szövetkezetek cséplő és egyéb gépeinek megjavítását vál­lalta magára. Nagyon helyes ez az elhatározás. Igen ám, de még hatásosabb lehetne tevékenysé­gük, ha belekapcsolódnának a szo­cialista munkabrigádok szervezé­sébe az EFSZ-ekben. A munka­brigád cím elnyerése nem köny nyű feladat. A csoportok, melyek büszke tulajdonosai már e cím­nek, igényes feladatokat teljesí­tettek. A brigádban olyan embe rekké edződtek, akik gazdag ta­pasztalataikkal már új szemszög­ből vizsgálják a jelenségeket és a dolgok menetét, van mit monda­niok a falunak is. Hasonló építő­ket akarunk nevelni népgazdasá­gunk egyik legfontosabb ágazatá ban, ott, ahol éppen a nép köz ellátását biztosítják. A falusi pártszervezetekben most a CSKP KB levelét tárgyal­ják. A kommunisták közvetítésé­vel a mezőgazdaság valamennyi dolgozója tudomást szerez azok ról a célkitűzésekről, amelyeket a párt a következő ötéves terv feladatainak négy év alatti telje­sítésére foganatosított. A védnök­ségi üzemeknek a párt levele szel­lemében szintén csatasorba kell áilniok és • felelősségük tudatában oda kell hatniok, hogy az ötéves terv feladatait a mezőgazdaságban négy éven belül teljesíthessük. A szövetkezeti tagok válaszolnak a CSKP KB levelére A mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztéséért E napokban fokozódnak a vá­lasztási előkészületek. A falusi pártszervezetek a CSKP KB leve­léről tárgyalnak, mely egyúttal felhívás is mezőgazdasági dolgo­zóinkhoz a következő ötéves terv feladatainak négy éven belül tör­ténő teljesítésére. A levél tartal­mával már több pártaktíva is­merkedett meg, sőt egynéhány falusi pártszervezetben, az állami gazdaságok üzemi pártszerveze­teiben behatóan foglalkoztak a termelés fokozásának kérdéseivel és a tartalékok céltudatos fel­használásával. Az agitációs köz­pontokban a párt levele ugyan­csak széles teret nyújtott a vá­lasztások előtti beszélgetésekre. Érjünk el döntö fordulatot a termelésben A párt járási bizottságai a CSKP KB levelét május utolsó vasárnapján kapták kézhez, ahonnan még aznap eljuttatták az alapszervezetekhez. Az eddig lefolyt beszélgetésekből, tár­gyalásokból kitűnt, hogy a kommunisták helyesen értelme­zik a levél tartalmát, mely a me­zőgazdaság valamennyi dolgozóját a termelés fokozására ösztönzi. Jól sikerült az aktívák értekezlete a bratislavai kerületben is, ahol több mint 128 kommunista konkrét pél­dákkal mutatott rá a termelés fokozása lehetőségeinek kihaszná­lására. A csehországi járások közül Libere­cen, Ceská Lipán és Chomutovban az alapszervezetek elnökei, valamint a HNB-k titkárai jelenlétében ele­mezték a párt levelének életbevágó intézkedéseit. AZ ÖTÉVES TERVET NÉGY ÉV ALATT © A PÁRT* SZERVEZETEK A CSKP KB LEVELÉRŐL TÁRGYAL­NAK @ NAGY MÉRETEKET ÖLT A DOLGOZÓK KEZ­DEMÉNYEZÉSE Szót kérnek az üzemek is A mezőgazdasági termelés lénye­ges növelése hovatovább, országos üggyé változott, a mezőgazdaságra háruló feladatok teljesítéséből szót kérnek az üzemek dolgozói is. Uherské Hradištén a védnökségi üze­mek háromtagú küldöttsége ment a falvakra, akik most a szövetkeze­tekben a termelés fokozására irá­nyuló javaslatok elkészítésében se­gédkeznek. A trnavai járási pártbizottság ál­tal összehívott mezőgazdasági szakemberek értekezlete is meg­mutatta az irányt az EFSZ-eknek a példás kötelezettségvállalások kidolgozásához. A galántai járásban ezekben a na­pokban a mezőgazdasági termelés szervezésében jártas 150 dolgozó, kommunista, a senicai járásban 70 képzett szakember látogat el a fal­vakba, hogy segítségük nyomán már a folyó évben döntő fordulatot ér­hessünk el a mezőgazdasági terme­lésben. ígéretteljes a kezdés Igen biztató hírek érkeznek a nit­rai, a komárnói járásból, ahol a párt­szervezetek már a párt levelének tárgyalásánál tartanak. A közép­szlovákiai kerületben, Predajná köz­ségben pedig a szövetkezet a falusi pártszervezet segítségével egész sor intézkedést foganatosított, melyek már 1963-ban lehetőséget nyújtanak a harmadik ötéves terv néhány fel­adatának teljesítésére. Az intézkedések az eljárások mód­ját is tartalmazzák. A szövetke­zet betartja az agrotechnika alap­elveit és rátér a kiváló minőségű takarmányok termesztésére, bővíti a silókukorica termesztését. Ezen­kívül gondoskodnak a szervestrá­gya és a komposzt mennyiség biz­tosításáról, 10 hektáron talajjaví­tást eszközölnek. Azt is kiszámították, mit hoz mind­ez a szövetkezetnek. Kitűnt, hogy az 1965. évre tervezett takarmányalapot már 1963-ban biztosítani tudják, mely a következő, 1964-es esztendő­ben a fejéshozamot legalább 5 ezer literrel segíti fokozni. A párt levele nyomán Rumince, a Rimavská Sobota-i já­rás egyik községe a napokban nagyarányú kezdemé­nyezésével hívta fel magára a fi­gyelmet. A párt levelének meg­tárgyalása után a szövetkezetben új munkacsoportok létesültek, melyek a mezőgazdasági termelés fokozásán kívül a szocialista munka­brigád cím elnyeréséért is verse­nyeznek. FJFI mmm FLHJK ; J \ . . Č PWJL'L W • ŠÉ f / Éšk f / Éšk * A Magas-Tátra alján a Tatrasvit-üzemben 29 munkacsoport versenyez a szocialista munkabrigád címért. A Manolisz Glezosz elnevezésű hét­tagú munkacsoport vezetője Anna Krausová jó példával jár elöl a mun­kában és a magánéletben. Most újabban nagy vállalkozásba fogott és elhatározta, hogy munkahelyén érvényesíti Gaganova munkamódszerét. Munkatársaival együtt beiratkozott az ipariskola esti tanfolyamára, hogy a termelést még tovább korszerűsíthessék és jelentős megtakarításokat érhessenek el. Felvételünkön: Anna Krausová (balról első) a munkacso­port tagjai körében. (J. Kočiš — ČTK — felv.) A bratislavai városi képtárban Az első emelet tükrös-csilláros, brokáttapétás, nemes vonalú díszter­mei kitárultak mindenki számára. Kulturális forradalmunk újabb ered­ményeként néhány héttel ezelőtt Bratislavában megnyílt a Városi Kép­tár a Prímás Palota épületében. Természetesen mindenkit érdekel, hogy kinek az ösztönzésére létesült az új Városi Képtár. Ez röviden így foglalható össze: 1958 végén a Köz­ponti Nemzeti Bizottság megalapítot­ta a Honismereti Intézetet, melynek egyik osztálya: a Városi Képtár. En­nek az osztálynak feladata a város birtokában lévő képzőművészeti al­kotások rendszeres feldolgozása, res­taurálása és a jelenkori művészeti termés egy bizonyos részének felvá­sárlása. A Központi Nemzeti Bizottság ne­mes gesztussal az új Városi Képtár rendelkezésére bocsátotta a Prímás Palota egy részét. Az épület fokoza­tos átvételével az új intézmény vég­leges alakot fog nyerni, mely majd magában foglalja a múlt és városunk mai művészetének értékeit. A felszabadulás 15. évfordulója nagyszabású ünnepi programjának egyik kiemelkedő pontja volt a vá­rosi képtár megnyitása. Ez alkalom­ból két tárlatot rendeztek, hogy legalább részben bemutathassák kö­zönségünknek az új képtár alap­anyagát- msly az utóbbi években a szocialista művészi alkotásokkal tel jesedett ki. A városi képtár fiatal dolgozókból álló együttese lelkes buzgalommal igyekezett a rendelke­zésre álló anyagot előkészíteni, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhe­tővé tegye. Igy van most módunk gyönyörköd­ni a németalföldi, olasz és spanyol festők nemes művészetében, Kupecky és Mányoky életteljes portréiban és a régi pozsonyiak: Heusinger, Oeser és a Palkó-testvérek képeiben. Elbúcsúztunk tőlük s egy emelet­tel lejjebb, két századdal későbbi, mai vásznakban kerestük napjaink tükröződését. A nem túlságosan sze­rencsés válogatású újabb művek ka­leidoszkópszerü tarka változatosság­ban követték egymást. Felidézték az ellenállás és a felszabadulás mozza­natait, a várost, a Dunát s ezen be­lül az életet. Jól ismert és elismert szobrászaink: Kôstka, Pribiš, Trizul­jak, Čutek, Baník szép plasztikái ha­tásosan tűntek ki közülük. A második tárlat a Művelődés Há­zában nyert elhelyezést. Itt találkozv hatunk Hložník, Szabó Gyula, Matej­ka, Klimo, Dubay, Pavličková, Ger­gelyová, Chmel és a többiek gyakran látott, de mindig meggondolkoztató és mély érzést keltő grafikáival, va­lamint Uher, Pataky Klára, Hučko és Kulich mai tartalmú szobraival. Bárkány Jenöné fi JZOGiaúsniut GJOBB EP/TO/T JIWLJÚK Nagy feladatok várják NAGY ELV­TÁRS, a Dunaj­ská Streda-i JNB jelöltje, a jelszabadulás előtt különböző nagybirtokon dolgozott, ahol a saját bőrén tapasztalta a birtok gazdái­nak, a felfuval­kodott ispánok­nak „ember sze­retetét", s nem egy megálázta­tást kellett eltűrnie. Ügy emlék- i szik vissza erre, mint egy rossz' álomra, melyet nem lehet és nem \ szabad elfelejteni. A felszabadulás az ő életében is nagy változást jelentett. 1950-ig mint munkás, 1950- 52-ben már mint csoportvezető dolgozik az ál­lami gazdaság újmajori részlegén. Állandóan képezi magát, gyarapítja tudását. 1952-ben eredményei és képességei alapján a részleg veze­tőjévé nevezik ki. Azóta már Új­major az üzem legjobbjai közé tar­tozik. Nagy Sándor elvtársat a környé­ken, de ae egész járásban is na­gyon jól ismerik. Ügy ismerik, mint jó gazdát, jó funkcionáriust, aki felelősségteljes munkája mellett mindig talál időt arra, hogy elbe­szélgessen a dolgozókkal, hogy se­gítsen elintézni ügyes-bajos dol­gaikat. Hiszen nem is tudná más­ként, mert ő is közéjük tartozik, ismeri gondjaikat, bajaikat, oszto­zik örömükben. Nagy elvtárs nem zárkózik el az újtól, a haladó munkamódszerektől, hanem azokat sikeresen bevezeti a termelésbe. Már több éve kísérlete­zik a kukorica vegyszeres gyomir­tásával — s elmondhatjuk, nem eredménytelenül. Célja, hogy meg­szabadítsa az osztály dolgozóit a fárasztó két kézi munkától, s ol­csóbbá tegye a termelést. Ebben az évben például az új-majoriak nem nyúlnak kézzel a kukoricához, ha­nem mind a 290 hektáron vegy­szeres gyomirtást alkalmaznak. Nagy elvtársat, a Dunajská Stre­da-i JNB-be javasolták. A megna­gyobbodott járás hatalmas felada­tok előtt áll. Olyan feladatok előtt, \amelyek megkövetelik a járási i nemzeti bizottság aktív szervező és ' irányító munkáját, a helyes és cél­] rávezető döntéseket. Bizonyosak 1 vagyunk benne, hogy Nagy elv­| társ, felhasználva hosszúéves ta­i pasztalatait, aktív tagja lesz a \jNB-nek és méltóan fogja képvi­i selni választóit. — nb

Next

/
Thumbnails
Contents