Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-09 / 159. szám, csütörtök

Gazdagabb és szebb népünk boldogságára jövőnkre, szavazunk KAROL BACÍLEK ELVTÁRS BESZÉDE A BRATISLAVAI VÁLASZTÓK GYŰLÉSÉN Engedjék meg, hogy a nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és Bratislava valamennyi nemzeti bizottsága itt jelenlevő képviselőjelöltjei nevében a mai választási gyűlésen a Iegszlvélyesebben üdvözöljem Önöket és őszintén megköszönjem bizalmukat. Már csak négy nap választ el bennünket a választásoktól, amikor hazánk polgárai a Nemzeti Front jelöltjeire leadott szavazataikkal egyetértésüket nyilvánítják a kommunista párt és az egész Nemzeti Front politikájával, a szocialista és kommunista társadalom építésének politikájával. Bacílek elvtárs beszéde további részében foglalkozott a választások előtti mozgalmas idővel és rámutatott új alkotmányunk tervezetének néhány alapvető cikkelyére. Különösen kiemelte és részletesebben taglalta pártunk marxi-lenini nemzetiségi politikáját. A következőket mondotta Az alkotmánytervezet szerint a Csehszlovák Köztársaság két egyenjogú nemzet, a csehek és szlovákok egységes állama. Az alkotmány a nemzetköziség elvének megfelelően biztosítja valamennyi magyar, ukrán és lengyel nemzetiségű lakos egyenjogúságát, akik néprajzi egységeket és csoportos településeket képeznek hazánk egyes részeiben. Az e nemzetiségekhez tartozó állampolgárok teljes mértékben részt vesznek a helyi államhatalomban és az államigazgatás szerveiben, megválaszthatók a helyi, a járási, a kerületi nemzeti bizottságokba, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzetgyűlésbe is. Köztársaságunk alkotmánya biztosítja, hogy anyanyelvükön művelődhessenek és gondoskodik alakjában nemzeti, tartalmában szocialista kultúrájuk sokoldalú fejlődéséről. Csehszlovákia Kommunista Pártja eszerint óriási sikereket ért el a lenini nemzetiségi politika megvalósításában is, amelyet kezdettől fogva alkotó mődop érvényesített- és fejlesztett. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig elismerte,, a szlovák nemzet önálló létét és önrendelkezési jogát. A nemzeteknek egészen az elszakadásig menő önrendelkezési joga egyúttal azt jelenti, hogy maguk dönthetnek egy állami alakulatban való együttélésükről is. A párt mindig így értelmezte a szlovák nemzet önrendelkezési jogát. Harcolt a nemzeti elnyomás ellen és az elnyomott nemzetiségek számára olyan életfeltételek megteremtéséért küzdött, hogy ez az elszakadás tárgytalanná váljék. Emellett a nemzetiségi politikát sohasem értelmezte tisztán deklaratív politikának, hanem meggyőződése az volt, hogy a köztársaságunkban élő nemzetek valóban szabad és egyenjogú életéhez elsősorban Szlovákia gazdaságát kell fejleszteni és kultúrájának fejlődését kell elősegíteni. Élő tanúi voltunk és vagyunk, mily szívósan valósította meg a kommunista párt helyes nemzetiségi politikáját köztársaságunkban. Szlovákia és a cseh országrészek fokozatos gazdasági kiegyenlítődésének kérdése pártunk programjának oszthatatlan részét képezi, a szocialista és kommunista társadalom építését szolgálja, amelyben egyszer s mindenkorra megszűnnek a köztársaság egyes területei között fennálló különbségek is. Egyedül a szocializmus és kommunizmus biztosítja nemzeteink teljes fejlődését és egyenjogúságát, mely reális valósággá válik. Az új alkotmány tervezete lerögzíti a szlovák nemzeti szervek új elrendezését, tevékenységük tartalmát és formáit. Ezek az intézkedések társadalmunk fejlődésének új feltételeiből és az előttünk álló célkitűzéseinkből indulnak ki. Elválaszthatatlanul összefüggnek az államhatalom és közigazgatás szervezetében eszközölt területi változtatásokkal, a kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok jogkörének bővülésével. A szlovák nép érdekeivel, az ipar további hatalmas kiépítésével, a mezőgazdaság és szocialista kultúra fejlődésével összhangban tovább szilárdul köztársaságunkban az egységes államhatalom és igazgatás. Szlovákia további sokoldalú fejlődését elsősorban Csehszlovákia Kommunista Pártja, a köztársaság kormánya és a szlovák nemzeti szervek biztosítják. Ugyanakkor növekszik a Szlovák Nemzeti Tanács részvétele valamenynyi országos probléma megoldásában. A nemzetiségi kérdés - mondotta továbbá Bacílek elvtárs — részét képezi a forradalom fejlődésének, a szocializmus építésének. Ezért a nemzetiségi problémák megoldását szocialista társadalmunk alapvető kérdésének megoldásában kell látni. A nemzetiségi problémák megoldásának feltétele az állami és társadalmi rendszer demokratizálása. Ezt népi demokratikus rendszerünk biztosítja. Bacílek elvtárs beszéde további részében a szlovák nemzet történetének szomorú fejezetével, a magyar elnyomás idejével foglalkozott, majd pedig a Csehszlovák Köztársaság megalakulása utáni viszonyokat taglalta. A dolgozók egyedüli megbízható támasza az akkori Csehszlovák Köztársaságban a kommunista párt volt. Egyedül ez a párt mondta meg a népnek az igazságot, azt, hogy csupán a munkások és parasztok egységes harcának zászlaja alatt javulhat meg a dolgozók helyzete, csupán a tőkés rendszer kiküszöbölésével és a szocializmus felépítésével lehet véget vetni Szlovákia évszázados nyomorának, csak így válhat a nemzet gazdaggá és boldoggá. A nép pártjának vezetésével harcolt. A szlovák nép harcának nagy erősítést jelentett a cseh munkásosztály. A kölcsönös harcban megszilárdult a munkások és parasztok testvéri szövetsége, amelyet támogatott a haladó értelmiség, megnövekedett a cseh és szlovák dolgozók kölcsönös segítsége, létrejött és fokozatosan elmélyült nemzeteinknek nem deklaratív, hanem tényleges testvéri egysége. A cseh és szlovák burzsoázia árulása nemcsak Münchenben kezdődött, hanem egész politikai koncepciójában rejlett. A nacionalizmus nemzeteinket kölcsönösen egymás ellen uszította, a nép harca viszont eqvbekapcsolta. Kladno és Trnava, Ostrava és Komárno, Prága és Bratislava munkásai között testvéri egyetértés uralkodott. A párt számos szlovák dolqozója a cseh országrészekben működött, és viszont a szlovák funkcionáriusok mellett számos cseh kommunista képviselő és pártfunkcionárius irányította a sztrájkokat és harcokat Szlovákiában. Amikor köztársaságunk veszélyben forgott, a cseh, szlovák, magyar, ukrán és más nemzetiségű dolgozók szilárdan a köztársaság védelmére keltek, míg a burzsoázia a köztársaság hazai és külföldi ellenségeivel, a fasizmussal paktált és egyezkedett, hogy mennyiért adja el a köztársaságot. A dolgozóknak eme egységét a fasizmus elleni harcban nem tudta megbontani a burzsoázia alattomos árulása sem a fasizmus idején, nem tudta megbontani a ludákok demagógiája és árulása sem. A nép a megszállás idején tovább harcolt a Csehszlovák Köztársaság új alapokon való felújításáért. Bacílek elvtárs beszéde további részében arról beszélt, hogy a szlovák nép helyzete az ún. szlovák állam megalakulásával még rosszabbodott - majd így folytatta: A kommunisták szervezeteik köré tömörítették a népet, megszervezték a forradalmi nemzeti bizottságokat, megszervezték a keleti fronton harcoló szlovák katonák átállását a szovjet hadsereg oldalára és megnyerték őket a Szovjetunióban megalakult csehszlovák hadseregbe vaíó belépésre. Vezették a szlovák népet a partizán harcokban is a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt. Arról, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés a szlovák nép széles rétegeinek ügye volt, tanúskodik ama tény is, hogy a fasizmus elleni fegyveres. harcokban hatvanezer katona és tizennégyezer partizán vett részt. Bacílek elvtárs hangsúlyozta továbbá gazdaságunk gyors helyreállítását és a mai napig elért sikereinket, majd így folytatta: Az elmúlt 15 év folyamán. Szlovákia elmaradott mezőgazdasági országból technikailag fejlett, korszerű iparral rendelkező országgá vált. Szlovákia ipari termelésének terjedelme 1959-ben a háború előtti 1937. évhez viszonyítva csaknem kilencszeresére növekedett. Csupán az ipari termelés 1959. ,évi gyarapodása nagyobb volt, mint az 1937. évi termelés egész terjedelme. Ennek következtében jelentősen növekedett a foglalkoztatottság is. 1959-ben Szlovákia iparában már több mint 370 e-zer dolgozó volt alkalmazva az 1937. évi 104 ezerrel szemben. Bizonyos fordulat állott be a mezőgazdasági termelésben is. 2727 egységes földművesszövétkezet alakításával a parasztoknak életükben először nyílik lehetőségük a nehéz és fáradságos kézi munka gépekkel való helyettesítésére. A mezőgazdasági földnek csaknem 80 százaléka a szocialista szektorba tartozik. Bacílek elvtárs a továbbiakban az életszínvonal emelkedésének kérdéseivel, főként az élelmiszerek, az ipari cikkek rohamosan növekvő fogyasztásával, az egészségügyi gondoskodással, valamint a szlovák nép műveltségének gyarapodásával foglalkozott, majd így folytatta: Az állami szervek, s ezáltal a szlovák nemzeti szervek egész rendszerének szervezetében, struktúrájában és tartalmában hozott új intézkedések szükségessége még inkább előtérbe lép, ha legalább röviden rámutatunk köztársaságunk gazdasági és kulturális fejlődésének további távlataira. A harmadik ötéves terv éveiben Szlovákiában továbbra is az ipar marad a gazdaság fejlődésének fő láncszeme. Az 1960. évi tervhez viszonyítva az ipari termelés 1965-ben 84 százalékkal növekszik. Különösen jelentős lesz a kohászati ipar fejlődése. A Keletszlovákiai Vasmű felépítése és a meglevő kapacitások újjáépítése jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a köztársaság a világ egyik első helyére kerül az acéltermelésben és annak egy főre eső termelésében túlszárnyalja valamennyi kapitalista államot, Amerikát is. A népgazdaság fejlődésében igen erőteljesen megnyilvánul a vegyi ipar termelésének növekedése. A bratislavai Slovnaft újonnan épült üzeme e téren Közép-Európa egyik legnagyobb vegyi kombinátja lesz. A harmadik ötéves terv feladatainak teljesítése után Szlovákia ipara az egész Csehszlovák Köztársaság jelentős gazdasági bázisát fogja képezni és jelentős mértékben befolyásolja majd Csehszlovákia egész gazdasági életét. Nem kisebb feladatok állanak előttünk mezőgazdaságunk terén. Szlovákiában azzal a feladattál kapcsolatban, hogy 1965-ben általában elérjük a cseh országrészek mezőgazdaságának intenzitását, a mezőgazdasági feladatok igen igényesek lesznek és a termelés a harmadik ötéves terv éveiben 28 százalékkal növekszik. E hatalmas fejlődésből konkrét feladatok származnak a szlovák nemzeti szervekre is. E feladatok elsősorban abbéi a kötelezettségből állanak, hogy elő kell segíténiök az egész állam gazdaságának fejlődését. Ezzel kapcsolatban a szlovák nemzeti szervek sajátos feladatokat fognak teljesíteni - együttműködnek a tervjavaslatok kidolgozásában, segítséget nyújtanak a tervfeladatok megvalósításában, főként a vállalatok és üzemek műszaki alapjának építésében, a termelési kapacitások kihasználása, azok irányzata és helyes széthelyezése kérdésének megoldásában, valamint a természeti források további és komplex kihasználása lehetőségeinek kidolgozásában. A szlovák nemzeti szervek teljes mértékben felelősek azért, hogy elegendő munkaerőt biztosítsanak e vállalatokban, valamint az újonnan épült üzemek számára. Csupán a harmadik ö.téves terv folyamán több mint 180 ezer dolgozóról van szó, akiket egyrészt a lakosság gyarapodásából, másrészt a nők további alkalmaztatásával, valamint a mezőgazdaság további kollektivizálásával és az innen nyert munkaerőkkel kell megoldani. Szlovákiában a szocializmus építésének befejezésével elválaszthatatlanul összefügg a politikailag és szakmabelileg képzett emberek előkészítése. Itt mérlegelni kell, hogy valamennyi üzemben bevezetik a tudomány és technika legújabb ismereteit és legtermelékenyebb új munkamódszereket, ami a technikai vívmányok elsajátítására és továbbfejlesztésére képes embereket követel meg. Még igényesebb feladatok merülnek fel a közép-műszaki és mérnöki káderek nevelésében. Igen fontos feladat lesz a földalap következetes kihasználása a mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlesztése érdekében. A szántóföldek kiterjesztése előtt nagy távlatokat nyitnak a talajjavitási munkálatok. Elsősorban a keletszlovákiai síkság rendezéséről van szó, ahol vízgazdasági szabályozásokkal — amelyek 653 millió korona költséget követelnek meg — mintegy 96 000 hektár földet mentesítünk az árvizektől és 21000 hektár új szántóföldet nyerünk. Kelet-Szlovákián kívül talajjavítás útján Szlovákia további területének kb. egynegyedét kell rendbehozni. Ezt azáltal érhetjük el, hogy az eddigi eszközökön kívül nagyobb kezdeményezéssel és lendülettel a talajjavítási munkákat országos akcióvá fejlesztjük és ezáltal a föld termővétételére fordított eszközöket megsokszorozzuk. Szlovákia mezőgazdasági fejlesztésének a cseh országrészektől eltérő feltételei vannak főként a hegyvidéki és hegyaljai területeken. Ezek a területek Szlovákiában az egész mezőgazdasági földnek csaknem 39 százalékát teszik, ami egymillió hektár földet jelent. E földnek 60 százaléka vagyis, kb. 600 000 hektár, hegyvidéken terül el. E hegyvidéken számos község van, melyekben a mezőgazdasági termelés problémáját külön módszerrel kell megoldani. Olyan községekről van szó, amelyek kis szántóföldterülettel, nagyrészt teraszos fekvésű földekkel rendelkeznek. A feudalizmus és kapitalizmus időszakában, amikor a lakosság borzalmas nyomorban élt, ezeket a kis földdarabkákat hihetetlenül fáradságos munka árán kézzel művelték meg. Ma e vidékek dolgozói az iparba mennek, elhagyják a földeket sőt a legelőkön sem folyik intenzív gazdálkodás. E földek rendes és célszerű megművelésének biztosítása megköveteli a speciális állattenyésztési termeléssel foglalkozó EFSZ-ek alakítását, málnaültetvények, nagy kiterjedésű gyümölcsösök telepítését mindazon helyeken, ahol a gyümölcstermesztésre kedvező feltételek vannak. E kérdéssel függ össze e termékek rugalmasabb felvásárlásának kérdése és mérlegelik a hűtő és sajtoló berendezéssel ellátott mozgó konzerválók létesítését is. E napokban a mezőgazdasági termelés fokozásával kapcsolatban EFSZ-eink arról a reális lehetőségről tárgyalnak, hogy az ötéves tervet a mezőgazdaságban négy év alatt teljesítik. Valamennyi párt- és- közéleti dolgozó kötelessége gondoskodni arról, hogy a vállalt kötelezettségek ne legyenek formálisak, hanem azok minden egyes EFSZ reálisan kidolgozott fejI lesztési terveire támaszkodjanak és e terveket feldolgozzák évi termelési tervekre, továbbá, hogy alátámasszák az egyes munkacsoportok kötelezettségvállalásai, amelyek a szövetkezet minden egyes tagja előtt ismeretesek. Csak ha sikerül a harmadik ötéves terv feladatainak a mezőgazdaságban négy év alatti teljesítését mint EFSZ-eink saját vállalkozását elérni, és ha e feladat teljesítésére sikerül lelkesedést keltenünk a szövetkezet minden egyes tagjában, e feladatainkat csak akkor teljesíthetjük sikerrel. Bacílek elvtárs ezután a lakásépítés kérdéseivel foglalkozott. Rámutatott, hogy rendet kell teremteni a községek egyéni lakásépítése terén, gyorsabb ütemben kell lakótelepeket építeni az új üzemek mellett és a községek egész kiépítését úgy kell irányítani —, hogy az megfeleljen a szocialista társadalom alapelvének, — a kulturált életnek, valamint megfeleljen a mezőgazdasági nagyüzemi termelés szervezésének is. Rámutatott továbbá a kulturális téren reánk váró nagy feladatokra, főként pedig az iskolaépítés nagy feladataira. Engedjék meg, hogy végezetül a párt és a pártszervezetek feladatairól beszéljek — mondotta Bacílek elvtárs — és ezzel kapcsolatban Szlovákia Kommunista Pártjának feladatairól. Mindazért, mi életünkben jó volt, valamennyi elért sikerünket elsősorban annak köszönhetjük, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja a marxizmus-leninizmus elveihez igazodott és igazodik s a marxizmus-leninizmus elméletét helyesen érvényesíti a gyakorlatban is. A párt és a pártszervezetek feladata a nemzeti bizottságok jogkörének bővítése, valamint a vállalatok és üzemek jogkörének növekedése folytán jelentős mértékben emelkedik. A párt harcolni fog az ellen, hogy a helyi érdekeket az állami érdekek fölé helyezzék. A szlovák nemzeti szervek új átszervezése következtében lényegesen fokozódik Szlovákia Kommunista Pártjának szerepe is. Csehszlovákia Kommunista Pártjának területi szervezete vagyunk, ahogy a múltban a CSKP Bratislavában székelő területi bizottsága volt. A CSKP területi bizottsága Klement Gottwald elvtárs kezdeményezésére 1930 januárjában létesült és fő feladata az volt, hogy a CSKP KB határozatait érvényesítse Szlovákia specifikus viszonyai között s a határozatok szellemében helyesen folytassa a párt nemzetiségi politikáját Szlovákiában egyrészt a nemzeti nihilizmus, másrészt a burzsoá nacionalizmus, a sovinizmus, valamint a különféle nemzetiségek reakciós elemei szeparatista irányzatai ellen vívott harcban. Szlovákia Kommunista Pártja ebben az időben is a CSKP területi szervezete maradt és az illegalitás idején csupán taktikai okokból vette fel az SZLKP elnevezést. Tevékenységét továbbra i> a CSKP prágai illegális Központi Bizottságának rendelte alá, amennyiben fenn tudta vele tartani az összeköttetést és amikor az összeköttetés megszűnt, a CSKPnak Klement Gottwald elvtárs vezette moszkvai külföldi vezetősége utasításaihoz igazodott. A CSKP KB irányítása személyes kapcsolatok útján is folyt, főként egyes elvtársaknak Moszkvából a megszállt területre való kiküldésével és a rádió útján is. Az illegális pártszervezetek hallgatták a moszkvai rádiót, s gyakorlati munkájukban annak utasításaihoz igazodtak. A CSKP KB 1943. évi moszkvai irányelvei szerint, amelyet a CSKP illegális szervezeteihez intéztek, Szlovákiában megszervezték a partizánmozgalmat, amely országos felkeléssé növekedett. Az SZLKP Központi Bizottságának ma is az a kötelessége, hogy mindenekelőtt a CSKP valamennyi határozatának teljesítését biztosítsa valamennyi üzemben és iskolában a politikai, gazdasági és kulturális kérdések terén, tekintet nélkül arra, hogy e vállalatokat, iskolákat és más intézményeket központilag a kormány, vagy pedig a Szlovák Nemzeti Tanács szervei irányítják-e. Az SZLKP KB kötelessége ellenőrizni a CSKP határozatainak teljesítését és tevékenységéről, valamint a pártszervezetekben megállapított hiányosságok megoldására tett intézkedésekről jelentést tenni a CSKP Központi Bizottságának. Ezért a terv teljesítésének kérdése az egyes üzemekben, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdése, a munkaiskolák és a népnevelési intézmények munkájának kérdése Szlovákia Kommunista Pártjának ügyét is képezi, amely ezirányú tevékenységéért a CSKP Központi Bizottságának felelős. A CSKP KB saját mérlegelése alapján közvetlenül irányítja az alsóbbfokú pártszervek tevékenységét, tehát a szlovákiai szervekét is és szükség szerint az alacsonyabb pártszervekbe kiküldi munkatársait. A párt feladatainak biztosítása során a pártmunkában a legfontosabb a tömegpolitikai munka. Ennek elsősorban a párthatározatok helyes értelmezésén, a marxizmus-leninizmus .elméleti ismeretein s azok helyes gyakorlati érvényesítésén kell alapulnia Szlovákia, a kerület, a járás vagy az üzem konkrét feltételei között. A pártpolitika helyes érvényesítése és biztosítása szempontjából azonban nem elegendő az általános agitáció és propaganda, ennek a viszonyok konkrét ismereteiből kell kiindulnia. A pártdolgozók számára — és ilyen dolgozó mindenki, aki a párttagot megillető feladatot teljesít — nem elegendő a tömegpolitikai munkához csupán a propaganda, hanem a párt feladatainak teljesítését szervezésileg biztosítaniok kell a helyszínen is, a helyi problémák ismereteiből kiindulva, i Ez elsősorban a mezőgazdasági feladatok, nevezetesen az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért folyó mozgalom megszervezésének biztosítására érvényes. Bacílek elvtárs beszéde végén hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Front jelöltjeire adva szavazatunkat ugyanakkor állást foglalunk az új alkotmány mellett — új, gazdagabb és szebb jövőnkre, népünk boldogságára fogunk szavazni. ÜJ SZÖ 2 * 1960. június 11.