Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-04 / 154. szám, szombat

Ä Szovjetunió új leszerelési javaslatokat terjeszt elő (Fôlvtatás az 1 oldalról) ra fejlesztésében elért figyelemre méltó eredményei jobb sorsra érdemesek. Ma már reálissá és elérhetővé vált az a nagy cél, melyről emberi nemzedékek álmodoztak: a háborúk felszámolása, a háború teljes kizárása az emberi társadalom életéből. Ez a cél az összes fegyverfájták megsemmisítésével és a világ minden hadseregének feloszlatásával, azaz általános és teljes leszereléssel érhető el. Ez az egyedüli, tényleg biztos alap, amelyen a mai körülmények közepette az államok közötti tartós és megszeghetetlen béke felépülhet. Az általános és teljes leszerelés 'egyik félt sem juttathatja fölényhez, viszont lehetővé teszi a csupán részleges leszerelési intézkedések folyamán felmerült akadályok elhárítását, melyek akkor keletkeztek, amikor egyes államok attól tartottak, hogy az ilyen intézkedések végrehajtása megzavarhatja az erők viszonyát és árthat biztonságuknak. A teljes és általános leszerelési egyezmény megkötése a leszerelési intézkedések nemzetközi ellenőrzésének gyakorlását is lényegesen megkönnyíti, mert a teljes leszerelés megvalósulása után nem lesz mit titkolniuk egymás előtt az államoknak és megvalósítható lesz a teljes ellenőrzés. A szovjet általános és teljes leszerelési javaslatok lelkes helyeslésre találtak a világ minden országában, új erőt kölcsönöztek a népek ama törekvésének, hogy örökre megszabaduljanak a rakéta- és atomháború félelmetes rémétől. Egyetlen kormány sem ellenezte a javaslatot. Az Egyesült Nemzetek Szervezete egyöntetűen jóváhagyta az általános és teljes leszerelés eszméjét és megerősítette, hogy a teljes leszerelés jelenleg a világ legfontosabb kérdése. Az ENSZ közgyűlésnek a kormányokhoz intézett felhívása, hogy törekedjenek e probléma mielőbbi konstruktív megoldására, nagy erkölcsi kötelezettséget rótt minden államra. Annak érdekében, hogy érvényesüljön az ENSZ felhívása és beváljanak a leszerelést követelő népek reménységei, fontos, hogy azoknak az államoknak kormányai, amelyektől elsősorban függ a nemzetközi megegyezés elérése e kérdésben, haladéktalanul konkrét intézkedéseket tegyenek az egyezmény előkészítésire és megkötésére. A szovjet kormány mindent megtesz, hogy mielőbb gyakorlati eredményeket érjenek el a leszerelési tárgyalásban, azaz, hogy kidolgozzák és aláírják az általános és teljes leszerelésről szóló egyezményt. Mint tudjuk, a Szovjetunió 1959 szeptember 18-i javaslatai a négy éven belül három szakaszban megvalósuló általános és. teljes leszerelés konkrét programját tartalmazzák. Ugyanakkor arra számítottunk, hogy az első szakaszban megvalósul nemzetközi ellenőrzéssel az államok hagyományos fegyveres erőinek és fegyverzetének csökkenése, a második szakaszban pedig befejeződik e fegyveres erők maradványainak felszámolása, felosztanak az idegen területekén lévő katonai támaszpontok és végül a harmadik szakaszban megsemmisülitek az atom- és rakétafegyverzet ösSzes fajtái és további lépések történnek az általános és teljes leszerelés befejezésére. A Szovjetunió a leszerelési intézkedések programjának indítványozásakor tekintetbe vette a nyugati hatalmak álláspontját. Ugyanis az előző leszerelési tárgyalások során arra hivatkoztak, hogy a Szovjetunió a fegyveres erőkben és hagyományos fegyverzetben is előnyben van s amellett voltak, hogy az atomleszerelési intézkedéseket az utolsó stádiumig halasszák e!. Ami a szovjet kormányt illeti mindig a tömegpusztító fegyverek bevetésével járó háború megakadályozása mellett volt és úgy véli, minél gyorsabban valósul ez meg, annál jobb lesz. A vezető államférfiak találkozói és tárgyalásai, valamint a tízhatalmi leszerelési bizottság - melynek feladata volt az ENSZ-közgyűlés álta• lános és teljes leszerelésre vonatkozó határozatának végrehajtása - munkája folyamán a tárgyaló felek a leszerelés kérdéseiben részletesen kifejtették és rögzítették nézeteiket és javaslataikat. A szovjet kormány következetesen védelmezte általános és teljes leszerelési javaslatait, mint a nagy célnak, a tartós világbéke biztosításának, tehát kivétel nélkül minden nép érdekeinek megfelelő javaslatokat. Ugyanakkor kész tekintetbe venni más tárgyalófelek konstruktív megjegyzéseit és óhajait is, melyek előmozdítanák a megegyezést a leszerelés gyakorlati végrehajtásáról. A tárgyalások során egyes nagyhatalmak, elsősorban Franciaország, úgy vélekedtek, hogy a leszerelést az atom-, vegyi- és biológiai fegyvereket célbaszállító eszközök, úgymint katonai rakéták, katonai légierők, hadihajók, stb. betiltásával és megsemmisítésével kell kezdeni, emellett tekintetbe vették, hogy az államoknak egyidejűleg fel kell számolniuk az idegen területeken lévő katonai támaszpontjaikat. A szovjet kormány feltételezi továbbá, hogy az 1959. szeptpmber 18-i javaslatában ajánlott leszerelési intézkedéseinek folyamatossága teljes mértékben megfelel az általános és teljes leszerelés gyakorlati végrehajtási céljának. Ennek ellenére a szovjet kormány - hogy minél jobban megkönnyítse a mielőbbi megegyezést e kérdésben — • az államok közötti szilárd és tartós béke biztosítása érdekében kész újra közeledni a nyugati hatalmakhoz és megegyezni a leszerelési intézkedések más sorrendjéről, ha ez a nyugati hatalmak számára elfogadhatóbb lenne. A szovjet kormány mint buzgó védelmezője annak, hogy az emberiség mielőbb megszabaduljon a rakéta- és atomháború kirobbanásának veszélyétől, javasolja: egyezzenek meg abban, hogy az általános és teljes leszerelés folyamata az idegen területen elhelyezett katonai támaszpontoknak már az első szakaszban történő párhuzamos felszámolása mellett az atomfegyvereket célbaszállító összes eszközök nemzetközileg ellenőrzött betiltásával és megsemmisítésével kezdődjék. Ha majd megsemmisülnek az összes hatósugarú hadászati rakéták, katonai légierők, tengeralattjárók és hadiflották, atomlövedékekkel ellátott tüzérségek és a tömegpusztító fegyvereket célbaszállító más eszközök, s az államok határaikon túl nem fognak tartani fegyveres erőket és katonai • berendezéseket, akkor gyakorlatilag lehetetlenné válik, hogy az egyik fél a másikat atom- és hidrogénfegyverrel megtámadhassa. A Szovjetunió e feladat érdekében készségét fejezi ki, hogy az atomfegyvereket szállító összes eszközök megsemmisítésével kezdjék el a leszerelést, annak ellenére, hogy az efajta legkorszerűbb és leghatékonyabb eszközökben, elsősorban az interkontinentális, ballisztikus rakétákban általánosan elismert fölénnyel rendelkezik. Ebben az esetben a leszerelési program további, második szakaszában olyan intézkedéseket hajthatnánk végre, mint amilyen az atom-, biológiai és vegyi fegyverek betiltása, készleteik megsemmisítése és további gyártásuk beszüntetése. így az atomháború veszélye bármilyen formában továbbra megszűnnék. Ugyanakkor lényegesen csökkennék az államok fegyveres erőinek létszáma és hagyományos fegyverzete is. A harmadik szakasz az általános és teljes leszerelés betetőzését, a hadseregek, a hadügyminisztériumok, a vezérkarok feloszlatását, az ifjúság hadkötelezettségének és katonai szolgálatának eltörlését, a katonai célú kiadások teljes megszüntetését jelentené. Az egész leszerelési programnak nemzetközi egyezmény alapján négy éven, vagy más jóváhagyott időn belül hatékony nemzetközi ellenőrzéssel kellene megvalósulnia. Amikor a nemzetközi szervek az általános és teljes leszerelésről tárgyaltak, nagy figyelmet szenteltek azoknak az intézkedéseknek, melyeket a béke biztosítása érdekében, az államközi kapcsolatokban érvényes nemzetközi jogszabályok betartására kell tenni, mindaddig, amíg meg nem valósul az általános és teljes leszerelés. A szovjet kormány javasolja, hogy a szerződő államok részletesen vitassák meg e kérdést, úgy hogy a harmadik, zárószakaszban az alapokmánynak megfelelően tegyék meg az általános és teljes leszerelés esetében a béke biztosítására szükséges intézkedéseket, melyek az államoknak azt a kötelezettségét tartalmazzák, hogy szükséges esetekben a Biztonsági Tanács rendelkezésére bocsátják a béke fenntartására szolgáló rendfenntartó alakulataikat, (milíciáikat). Természetesen az ilyen rendfenntartó alakulatok (milíciák) kimondottan a nemzetek közötti béke támogatására, s nem a függetlenségükért és a szociális haladásért küzdő népek elnyomására, sem pedig az államok belügyeibe való beavatkozásra használható fel. A leszerelési intézkedéseket elejétől végig szigorú nemzetközi ellenőrzéssel kell végrehajtani. A szerződő felek kötelesek olyan nemzetközi ellenőrző szervezetet alakítani, melynek hatásköre kiterjedne az összes végrehajtott leszerelési intézkedésekre és az intézkedések egyre szélesebb és kiterjedtebb jellegével párhuzamosan bővülni fog. A mondottaknak megfelelően a szovjet kormány javaslatot tesz az általános és teljes leszerelési szerződés alapvető rendelkezéseire: Az 1959-ben megalakult tízhatalmi leszerelési bizottság tagállamainak kormányai az ENSZ-közgyűlés XIV. ülésszakának 1959. novemben 20-án jóváhagyott az általános és teljes leszerelésről szóló határozatát tartva szem előtt, szükségesnek tartják azonnal megkezdeni az általános és teljes leszerelés gyakorlati megoldását annak érdekében, hogy megmentsék az emberiséget egy új háború veszélyétől és biztosítsák a tartós és megszeghetetlen világbékét, És ezért elhatározták, hogy kidolgozzák az általános és teljes leszerelési egyezményt, mely a következő alapvető rendelkezéseket fogja tartalmazni. I Az általános és teljes lesze•• relés feltételezi: az államok összes fegyveres erőinek feloszlatását és bárminő formában történő felújításuk betiltását; az összesfajta fegyverkészletek betiltását és megsemmisítését, gyártásuk beszüntetését, beleértve az atom-, hidrogén-, vegyi-, biológiaiés más tömegpusztító fegyverfajtákat is; a tömegpusztító fegyverek célbaszállítására szolgáló összes eszközök megsemmisítését; az összes katonai támaszpontok felszámolását, bármelyik állam területén levő külföldi csapatok valamennyi válfajának visszarendelését és feloszlatását; az állampolgárok különféle hadkötelezettségének megszüntetését; a lakosság katonai kiképzésének beszüntetését és a katonai iskolák bezárását; a hadügyminisztériumok, a vezérkarok és más helyi szervek, valamint más katonai intézmények és szervezetek, s katonai szükségleteknek alárendelt intézmények és szervezetek megszüntetését; annak beszüntetését, hogy az állami költségvetésből, vagy a társadalmi szervezetektői és magánszemélyektől eszközöket fordítsanak katonai célokra! Az általános és teljes leszerelés befejezése után csak pontosan megjelölt és minden országra nézve külön megszabott létszámú, könnyű lőfegyverrel felszerelt, a belső rend és a polgárok személyi biztonságának védelmére szolgáló rendfenntartó osztagok (milíciák) maradnak az államok rendelkezésére. II Az általános és teljes leszerelést minden államban ugyanabban a megállapított és pontosan megjelölt időben kell végrehajtani, ugyanakkor a leszerelés folyamata fokozatosan egymást követő három szakaszban valósul meg úgy, hogy a leszerelés egyetlen szakaszában sem kerüljön valamelyik állam olyan katonai fölénybe más államokkal szemben, amely a leszerelési folyamatból származnék. Annak megtárgyalására, hogy más államok is hozzájárulnak az általános és teljes leszerelési egyezményhez, valamennyi állam részvételével értekezletet hívnak össze. III Az összes leszerelési intézkem" déseket elejétől végig szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzéssel hajtják végre, azaz a) mindjárt a szerződés aláírása után előkészítő bizottság létesül, melynek az lesz a feladata, hogy gyakorlati lépéseket tegyen az általános és teljes leszerelést ellenőrző nemzetközi szervezet megalakítására; b) az ellenőrző szervezetnek az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a szerződés hatályba lépésének pillanatában kell megalakulnia. A szervezetben minden részvevő állam képviselve lesz, s képviselői rendszeresen értekezleteket fognak tartani a leszerelés hatékony ellenőrzésével összefüggű kérdések megvitatására. Az értekezlet állandó és változó tagokból álló ellenőrző tanácsot választ, melynek szervei lesznek az ellenőrzési pontokon. Az ellenőrző tanács a szocialista országok képviselőiből, a nyugati katonai politikai szövetségek tagállamainak képviselőiből és a semleges államok képviselőiből alakul. Külön kitűzött esetek kivételével az ellenőrző tanács az érdemleges kérdésekben a szavazatok kétharmadával, az ügyrendi kér! désekben pedig a szavazatok egyI szerű többségével dönt. c) Az ellenőrző tanács gyakorlatilag irányltja az ellenőrzési rendszert, utasításokat dolgoz ki s idejében elemezi és feldolgozza a beérkezett adatokat. Az államok fegyveres erőikre és fegyverzeteikre vonatkozó adatokkal szolgálnak az ellenőrző tanácsnak; d) az ellenőrző szervezetnek minden tagállamban nemzetközi összetételű és az igazságos földrajzi képviselet elvének tekintetbevételével • és a szerződés rendelkezéseivel összhangban kiválasztott személyzet ál! majd a rendelkezésére. Az ellenőrző szervezet felügyelőket helyez el az államok területén, úgy hogy abban a pillanatban, amikor az államok megkezdik a leszerelési intézkedések végrehajtását, rögtön megkezdhessék tisztségük teljesítését. Minden szerződő fél kötelezi magát, hogy területén belül idejében és akadálymentesen biztosítja, hogy az ellenőrök és a felügyelő csoportok számára bárminő pont hozzáférhető legyen, ahol a felügyelete alá tartozó leszerelési intézkedések megvalósulnak, vagy eljuthassanak minden olyan körzetbe, ahol helyszínen fogják gyakorolni az előbbi intézkedések felügyeletét. A szerződő felek e célból területükön minden szükséges eszközt megadnak az ellenőrző szervezet személyzetének szállítására, természetesen az ellenőrző szervezet számlájára; e) az ellenőrző szervezet személyzete minden szerződő fél területén olyan kiváltságokat és immunitást fog élvezni, amelyek a leszerelési egyezmény fölötti ellenőrzés független és zavartalan gyakorlásához szükségesek. f) A nemzetközi ellenőrző szervezet összes kiadásait a szerződő államok részéről rendelkezésére bocsátott eszközökből pénzelik. Az állami hozzájárulások terjedelmét az általános és teljes leszerelési egyezmény szövege jelöli meg. Az ellenőrző szervezetnek a leszerelés mir.den szakaszán a leszerelési intézkedések terjedelmének és jellegének megfelelő teljhatalommal kell rendelkeznie. Az alapvető leszerelési intézkedéseket az általános és teljes leszerelés programja három szakaszba sorolja: I. szakasz: 1. tíyártásuk beszüntetésével és megsemmisítésükkel megvalósul az atomfegyvert szállító eszközök, köztük stratégiai — hadműveleti, taktikai rakéták, összes típusú repülőlövedékek, atorrtfegyverszállításra alkalmas katonai repülőgépek, atomfegyverhordózóként használható hadihajók, különféle osztályú és típusú tengeralattjárók, különféle fajtájú tüzérségi és egyéb atom- és hidrogénfegyver szállítására alkalmas eszközök kivonása az államok fegyveres erőinek használatából. 2. Az idegen területekről kivonják az összes külföldi csapatokat a saját nemzeti határokon belüli területre. Felszámolják a külföldi katonai támaszpontokat és különféle raktárakat éspedig mind a csapatok kivonása következtében megüresedett, mind a póttámaszpontokat és raktárakat. 3. Az első szakasz megkezdése után egészen az összes atomfegyverszállító eszközök végleges megsemmisítéséig be kell tiltani különleges berendezés felbocsátását vagy elhelyezését a világűrbe, be kell tiltani, hogy a hadihajók elhagyják a hazai felségvizeket és azt, hogy tömegpusztító fegyverhordó hatalmas katonai repülőgépek az ország határain túl röpködjenek. 4. A kizárólag békés céllal az előbb megszabott és kölcsönösen elfogadott kritériumoknak megfelelően bocsátanak fel rakétákat és felbocsátásukat jóváhagyott ellenőrző intézkedések kísérik, beleértve a rakétakilövő berendezések területén gyakorolt felügyeletet. 5. Az atomfegyverrel rendelkező államok kötelezettséget vállalnak, hogy nem adnak át ilyen fegyvereket, vagy gyártásukhoz szükséges adatokat az atomfegyverrel nem rendelkező államoknak. Az atomfegyverrel nem rendelkező államok ugyanakkor kötelezettséget vállalnak, hogy nem fognak atomfegyvert gyártani. 6. Ennek arányában az államok csökkentik katonai kiadásaikat. 7. Az első szakaszban a következő ellenőrző intézkedések valósulnak meg: Helyszíni nemzetközi ellenőrzés létesül a rakétafegyverek, katonai repülőgépek, hadihajók, tengeralattjárók, valamint atom- és hidrogénfegyver szállítására alkalmas más eszközök felszámolására. Nemzetközi felügyelő csoportókat küldenek oda, ahol katonai támaszpontok és idegen területen tartózkodó külföldi csapátok vannak, hogy felügyeljenek a támaszpontok felszámolására, és a katonai személyzetnek saját határai mögé való viszszavonására. A repülőtereken és kikötőkben is bevezetik az ellenőrzést, mely biztosítja, hogy nem használhatják fel katonai célokra a repülőtereket és kikötőket. A nemzetközi ellenőrző szervezet felügyeletével egyidéjüleg megszüntetik a rakétakilövő berendezéseket, kivételt csak a békés célokra szolgáló rakétakilövő berendezések képeznek. Az ellenőrző szervezetnek joga lesz zavartalan felügyeletet gyakorolni azokban a vállalatokban, üzemekben, gyárakban és hajógyárakban, amelyek azelőtt egészen vagy részben rakétákat, repülőgépeket, hadihajókat, tengeralattjárókat és atomfegyverszállításra alkálmas más eszközöket gyártottak, hogy lehetetlen legyen az atom- és hidrogénfegyverszállító fegyverzet titkos gyártásának megszervezése. Az egyezmény alapján állandó ellenőrző csoportok létesíthetők egyes üzemekbén és intézményekben. Az ellenőrző szervezet kiküldőt? nemzétközi felügyelő csoportjainak joguk lesz aprólékosan megvizsgál| ni a békés célokra szolgáló rakétakilövő berendezéseket és jelen lenni a rakéták kilövésének idejében. Az ellenőrök és az ellenőrző tanács kapcsolatát, a meglevő távöszszekötő eszközök bonyolítják le olyan kiváltságok biztosításával, melyek garántálják az adatok és utasítások gyors továbbítását. 8. Az első szakaszban közösen felülvizsgálják az atom-, vegyi-, és biológiai fegyverek gyártásának beszüntetésére és e fegyverfajták készleteinek felszámolására teendő, a második szakaszban megvalósuló intézkedéseket. 9. Az első szakasznak körülbelül I-IV2 éven belül kell befejeződnie. A nemzetközi ellenőrző szervezet értékelni fogja az első szakasz intézkedéseinek végrehajtását és erről jelentést tesz a szerződő államoknak, valamint a Biztonsági Tanácsnak és az EiNSZ közgyűlésének. II. szakasz: 1. Az atom-, vegyi-, biológiai- és más tömegpusztító fegyverek teljes betiltása e fegyverfajták gyártásának beszüntetésével és készleteinek felszámolásával. 2. Az államok fegyveres erői a megszabott színvonalra csökkennek; az USA és a Szovjetunió fegyveres erőinek száma nem haladhatja meg az 1700 000 főt. A felszabaduló hagyományos fegyvereket és fegyverkészleteket megsemmisítik, a haditechnikát megsemmisítik vagy békés célokra használják fel és arányosan csökkentik az államok katonai kiadásait is. 3. A második szakaszban a következő leszerelési intézkedések történnek: Az ellenőrző szervezet képviselői helyszínen felülvizsgálják az atom-, vegyi- és biológiai fegyverek meglevő összes készleteinek megsemmisítését. Az ellenőrző szervezetnek joga lesz ellenőrizni az atomnyersanyag fejtésével, vagy atomanyagok gyártásával és felhasználásával, vagy atomerövel foglalkozó vállalatokat. Az egyezmény alapján állandó ellenőrző csoportok létesíthetők egyes vállalatokban és intézményekben. Közvetlenül a helyszínen létesül nemzetközi ellenőrzés, mely a csapatok feloszlatását és a fegyverzet megsemmisítését fogja figyelemmel követni. Az ellenőrök kötelességeihez tartozik: Felügyelet a katonai alakulatok és csapategységek feloszlatására, a hagyományos fegyverek, haditechnika és hadikészletek kivonására és megsemmisítésére vonatkozó egyezmé- . nyek pontos és idején való teljesítésére. (Folytatás a 3. oldalon) ŰJ SZÖ 2 * 1960. június 4.