Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-16 / 166. szám, csütörtök

A Nyugat egy lépést sem tett a közeledésre / ff Ili TARGYAiÁST AIES2EREIESI

IÁVÄSIÄTOKIENYEGERQL A TlZHATALMI LESZERELÉSI BIZOTTSÁG FOLYTATJA TÁRGYALÁSÁT GENF (CTK) - A GENFT TlZHATALMI LESZERELÉSI BIZOTTSÁG HÁROM ÔR.ÁT TARTÖ KEDDI, 37. ÜLÉSEN MEZ1NCESCU ROMÁN KÜLDÖTT ELNÖKÖLT. Elsőként Jules Moch, a francia küldöttség vezetője szólalt fel. Elsősorban a leszerelési intézkedések ellenőrzésével foglalkozott. Bevezetőül kijelentette, hogy a nyugati hatalmak sohasem fogadják el a leszerelési egyezményt olyan hatékony ellenőrzési rendszer nélkül, mely kellő garanciát adna. Kifejtette azokat az elveket, melyeket a nyugati küldöttségek a hatékony ellenőrzési rendszer érdekében fontosaknak tartottak. Három pontban foglalta öszsze ezeket az alapelveket; mindhárom az ellenőrzés különféle részleteire vonatkozott. Martino olasz küldött is elsősorban az ellenőrzés kérdésével foglalkozott Többek között javasolta, hogy alakítsanak a tárgyaláson résztvevő államok képviselőiből különbizottságot a tisztázatlan kérdések tanulmányozására. Mezincescu román küldött kidomborította a nyugati küldöttségek álláspontjához közeledő szovjet terv konstruktív jellegét és válaszolt az olasz küldött beszédének egyes részeire. Az angol küldöttség vezetője ezután kérdéssel fordult Zorinhoz, a szovjet terv első szakaszában kitűzött intézkedések végrehajtására vonatkozólag. Utolsóként Zorin, a szovjet küldöttség vezetője szőlalt fel. Hosszú beszédében elítélte a nyugati hatalmak küldötteinek azt a kísérletét, hogy elferdítsék az általános és teljes leszerelésre tett új szovjet javaslatok lényegét, lehetetlenné tegyék a bizottság eredményes vitáját, másodrendű kérdéseket vessenek fel, s olyan megjegyzésekkel álljanak elő, amelyek elterelik a bizottság figyelmét a szovjet leszerelési program konkrét és konstruktív megvitatásáról. Zorin hangoztatta, a nyugati hatalmak magatartása újra arra vall, hogy nem akarnak megegyezni az általános és teljes leszerelésről, s ez akadályozza a világ biztonsága és a világbéke megőrzése szempontjából időszerű égető probléma megoldását. Zorin többek között kijelentette: Mindenekelőtt néhány szót szeretnék fűzni Moch francia küldött beszédéhez. Moch arról beszélt, hogyan képzeljük el mi a szerződés megkötésévei kapcsolatban az ellenőrzés tervezetét, vagy ügyrendjét, s mi a véleményünk arról a tervezetről, melyet célszerűnek tart javasolni. Meg kell mondanom, hogy a szovjet álláspont magyarázatában nem volt egészen pontos, mert például azt állította, hogy a mi tervezetünk első pontja a leszerelési intézkedéseket nem tartalmazó szerződés aláírása. Ez nem felel meg a valóságnak. Mi a nyomban kidolgozható, fő leszerelési intézkedéseket magában foglaló szerződés megkötését javasoljuk. Több kifogásunk van Moch tervezete ellen. Moch azt javasolta, hogy előbb a leszerelési intézkedésekről, a nekik megfelelő ellenőrzési lépésekről tárgyaljunk. Egyetértünk vele. Más szóval: Azt mondjuk, a szerződésbe be kell iktatni * leszerelési intézkedéseket. Moch a továbbiakban azt mondta, hogy a leszerelési és ellenőrző intézkedéseket felölelő szerződés aláírása — szerződésének második pontja. Ezzel is egyeiértünk. A harmadik pont a szerződés érvénybeléptetése és ellenőrző szervek létesítése az első szakaszban. Ezzel is egyetértünk. Ám úgy véljük, hogy e tervezetben a harmadik pont inkább egy előkészítő- bizottság alakítása legyen. Az lenne a feladata, hogy előkészítse a nemzetközi ellenrőző gépezet szervezetét. Végül az utolsó kérdés, melyet Moch felvetett: egyetértünk-e ä felszámolandó és a megmaradó fegyverzet ellenőrzésével. Már tárgyalásunk első szakaszában megmondtuk Mochnak, hogy nem lehet elvontan megoldani az ellenőrzés kérdéseit. Ha az első szakaszban atomfegyverek célba juttatására alkalmas valamenynyi eszköz és támaszpont felszámolását javasoljuk, nem merülhet fel az a kérdés, mi marad vagy nem marad meg e fegyverzetből.' Mindent fel kell számolni és mindent ellenőrizni kell. Az ellenőrzésnek Moch felszólalásában kifejtett fő szempontjait illetőleg nem térnek el a nézeteink, de felmerül egy kérdés; tni a véleménye Franciaországnak » szovjet tervben javasolt leszerelési intézkedések lényegéről? Mi az álláspontja Franciaországnak a leszerelési intézkedésekhez, melyeket jelentós mértekben Franciaország kezdeményezése diktált? Érthetetlen, hogy a francia küldött hallgat e kérdésben.' Zorin ezután Martino olasz küldött beszédével foglalkozott. Martino ugyanis megjegyezte, hogy a szovjet javaslatok közelednek a nyugati hatalmakéhoz, viszont éreztette, hogy a nyugati hatalmak nem hajlandók közeledni a szocialista országok álláspontiához. A Nyugat egyetlen lépést sem tett és nem is akar tenni H közeledésre. Martino beszedéből egyáltalán nem tűnik ki az, hogy közeledni óhajtanának álláspontunkhoz. Zorin ezután válaszolt Ormsby-Gore angol küldött hétfői beszédében félvetett számos kérdésekre. Az angol küldött kérdéseinek felülvizsgálása után meg kel! állapítanom, — mondotta Zorin —, hogy egyik kérdése sem érinti az új szovjet javastat alapelvének lényegét. E kérdések nem az atomfegyver-célba juttatására alkalmas eszközök, a külföldön elhelyezett katonai támaszpontok felszámolására, az idegen területeken elhelyezett külföldi csapatok visszarendelésére, s nem az új szovjet javaslatok magvát képező fontos, alapelvekre vonatkoztak. Az angol küldött kérdéseivel kapcsolatban Zorin megkérdezte, miért jönnek eló ilyen kérdesekkel, ha egyáltalán nem vonatkoznak az új szovjet javaslatok lényegére. A nyugati küldöttségek, — köztúk az angol küldöttség is — még mindig nem mondtak véleményt e javaslatokról sem pedig — az ellenőrző lépesekkel kapcsolatban — a javaslatok konkrét leszerelési intézkedéseiről. Zorin hangsúlyozta; a nyugati küldöttek mielőbb vizsgálják meg «z üj szovjet javallatok lényegét és ne térjenek el a lényegtol. Zorin ezután F. Eaton amerikai küldött kijelentésével foglalkozott. N

T«m túlzunk, ha azt állítjuk, hogy a világ közvéleményének figyelme ma elsősorban új programunk első szakaszának intézkedéseinösszpontosul, mert ezekkel kell megkezdeni az áitalSnos és teljes leszerelés végrehajtását. Hogyan értelmezi az amerikai küldött az elsu szakaszban teltételezett intézkedéseket? Kijelenti: a szovjet javaslatok a leszerelés első szakaszában első lépésként mindjárt « szabad világ agresszió elleni védelme fo lehetőségeinek felszámolását követelik. Az első szakaszra vonatkozó javaslataink első pontja kimondja: az összes atomfegyver-hordozókat ki kell zárni az államok fegyverzetéből. A francia köztársasági elnök rádióbeszédében újra az önrendelkezés elvét hirdette Párizs (ČTK) - De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök kedd esti rádió- és televízióbeszédében belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Az időszerű és égető szociális kérdések helyett a messze jövő képét festette le hallgatói előtt, s fogadkozott, hogy Franciaország húsz év múlva kétszer olyan gazdag lesz, mint ma. A legnagyobb figyelmet beszédéÁrvíz fenyegeti Valdiviát Santiago de Chile (ČTK) — A chilei hivatalok kedden folytatták « földrengés sújtotta Valdiviában maradt 25 ezer személy elszállítását. A Város 80 ezer lakosának nagyobb része már elköltözött. A földrengés okozta talajcsuszamlások következtében felduzzadt a közeli Rinihue-tó vize s most levezető utat keresve Valdivia felé hömpölyög. A mentőosztagok éjjel-nappal mélyítik az árkokat, hogy a víznek legalább egy részét levezessék és lehetővé tegyék a város kiürítését. nek az algériai kérdéssel foglalkozó része keltette. Kijelentette, ma már senki sem tagadja, hogy Algéria önrendelkezési jogának megadása az egyedüli kiút a bonyolult és fájdalmas drámából. De Gaulle megismételte az algériai felkelés vezetőihez intézett felhívását, hogy jöjjenek Párizsba. De Gaulle szerint a tárgyalás célja „a még elhúzódó harcok becsületes befejezésének megtalálása, a fegyverek rendeltetésének megoldása és a harcosok sorsának biztosítása" lenne. Nézete szerint minden kész, hogy Algéria népe szót emeljen „a megbékülés mellett és kimondottan ő döntsön". De Gaulle persze azt reméli, hogy — mint mondotta, — az algériai nép döntése „a józan ész elhatározása" lesz, azaz Algéria Franciaország kötelékében virágzó testvéri országgá válik. De Gaulle újra ígérte, hogy „az algériaiak teljesen szabadon dönthetnek" és erről a világ valamennyi újságírója meggyőződhet majd. Azt is kijelentette, hogy a népszavazás, a választási kampány és a választási ellenőrzés feltételeit meghatározó vitában minden politikai irányzat részt vehet. Ki nincs tisztában azzal, hogy a váratlan támadás veszélyének elhárítása szempontjából ez az intézkedés valóban óriási pozitív jelentőségű, s ki nem tudja felfogni, hogy az említett esetben egyáltalán nem szűnnék meg az agresszió veszélye?! Zorin a továbbiakban a külföldi katonai támaszpontok felszámolásának kérdésével foglalkozott, tudjuk, hogy egyes amerikai körök rendkívül buzgón létesítenek katonai támaszpontokat a szocialista államok határai közelében, ismerjük e katonai támaszpontok szerepel az USA stratégiai terveiben — mondotta. Az új szovjet leszerelési program elsu szakaszában feltételezzük, hogy az idegen területeken elhelyezett valamenny külföldi csapatot visszarendelik. l.átn kell, hogy ez komoly intézkedem melynek végrehajtása a nemzetközi feszültség jelentós enyhülését, az államok biztonságának megszilárdulását eredményezne, s nagy lépés lenne, egy bizionságo*, s/abad és békés világ niegterei'itésere, amit a nyugati hatalmak küldöttei is hangoztatnak. De mi erre Eaton válasza. Elsősorban úgy beszél, mintha arról lenne szú. hogv esak az amerikai fegyveres erőket vonják ki idegen területekről. K z perszŕ a szovjet terv kimondott elferdítése. Másodszor kijelentette, hogy a külföldi csapatok kivonása idegen területekről ellent mond annak az elvnek, hogy i leszerelés egyetlen szakaszában sem lebei katonai fölénye az egyes államokn i'<. Eaton kifejtett álláspontját nem értelmezhetjük másként, mint úgy, hoj

1 sz USA szándéka örök időkre szentesi te li egyes államok megszállását. Talán nem ez az Amerikai Egyesült Államok álláspontjának igazi lényege? A Szovjetunió javasolja, hogy t leszerelés első szakaszától kezdve egészen nefejezéséiy tiltsanak be minden atomfegyver-hordozót. Zorin beszéde végén előzetesen összegezte a bizottság munkájának legutóbbi eredményeit. Kijelentette, hogy még mindig nem tárgyalnak érdemlegesen a szovjet leszerelési terv fő kérdéseiről. Érezhető, hogy a nyugati hatalmak szemmel láthatóan kerülik e kérdést és a lényegtelen kérdésekre próbálják terelni a bizottság figyelmét. Másodszor, látszik, hogy az Egyesült Államok küldötte negatívan viseltetik a szovjet javaslatok egyes alaptételeivel szemben. Látszik, hogy az amerikai politika magva az általános és teljes leszerelés megakadályozása, a lázas fegyverkezés folytatása, a nemzetközi feszültség növelése. Az utóbbi időben a tények ilyen helyzet értékelésre adnak alapot. Harmadszor, a nyugati küldöttségek még mindi g nem tettek lépéseket, hogy közeledjenek a Szovjetunió javaslataihoz. Har a Szovjetunió számtalan nyu.j'iti javaslathoz közeledett. Ez azzal max.'Jrázn.'ió. nem óhajtanak a komoly tárgyaiás úijira • épr.i, hogy végül is elérjék a célt: az akalános és teljes leszerelési szerződés ÜIÍI írását. 1-la tévedek, mondják meg 3 nyugati küldöttek iga/i szándékaikat, -lyilackozzanak világosan a Szovjetunió javaslatairól, amelyeket a szocialista államok támogattak, s kezdjenek konkrétan tárgyalni a leszerelési intézkedésekre, valamint a hatékony nemzetközi ellenőrzésre tett javaslatokról. Felkészültünk a tárgyalásra

1 Sajnáljuk, hogy a nyugati hatalmak még mindig nem hajlandók így tárgyalni, s újra felszólítjuk okét, kezdjenek végre konkrétan tárgyalni az általános és teljes leszerelés programjáról, a leszerelési szerződés előkészítéséről. A genfi leszerelési értekezlet szerdai ülése Genf (ČTK) - Szerdán röviddel fél 11 után a genfi Nemzetek Palotájában összeült a tízhatalmi leszerelési bizottság értekezletének 39. ülése, melyen Zorin, a szovjet küldöttség vezetője elnökölt. Az ülés megnyitása után Jules Moch, a francia küldöttség vezetője szólalt fel, s terjedelmesebb beszédet mondott, mint az értekezlet előző két ülésén. A tőkés országok csoportjából még Eaton amerikai küldött fog felszólalni. BUMERÁNG-POLITIKA U A BARCELONAI katonai bíróság megkezdte » Franco-ellenes röpiratok terjesztésével vádolt Jorge Pujol Saley ügyének tárgyalását. Az ügyész 7 évi börtönt követelt, s ugyanannyit javasolt a röpiratokat készítő nyomda tulajdonosának ís. (ČTK) A LISSZABONI katonai bíróság felújította a Salazar-diktatúrával szemben álló ellenzéki vezetők perét. 25 tisztet és polgári személyt helyeztek vád alá. A védelem 200 tanút, köztük sok kiváló ízemélyiséget nevezett meg. (ČTK) A SZOVJETUNIÓ Legfelső Tanácsának küldöttsége a dán parlament meghívására szerdán Koppenhágába utazott. ' (ČTK) ALLAN DULLES, az amerikai hírszerzöszolgálat főnöke Londonban bizalmas megbeszéléseket folytat az angol kémszolgálat vezetőivel. (ČTK) A CIPRUSI közvélemény erélyesen tiltakozott amerikai és angol rakétatámaszpontok tervbe vett létesítése ellen. (ČTK) HOLLANDIÁBAN 1952-to! 1960-ig 20 százalékkal drágultak a létfenntartási költségek. (ČTK) HARMINCNÉGY francia megyében írtak .r.ár alá egyezménát a demokratikus erők a szakszervezetek közös mozgalmáról, melyek célja az algériai háború befejezése. (ČTK) M

íg a nyugati sajtó behatóan foglalkozott hasábjain llagerty sajtótitkár akrobatamutatványaival, az erőpolitika szóvivői megfeszített erővel buzgólkodtak céljaik elérésén. Az amerikai szenátus bizottsága megszavazta az Egyesült Államok költségvetése katonai kiadásainak egymilliárd dolláros növelését, majd több napig készültségbe hozták az amerikai fegyveres erőket és elhatározták, hogy a polgári repülőtereken a jövőben is meghagyják a bombázógépeket. Strauss bonni hadügyminiszternek Poláris rakétaszállítmányokat ígértek s betetőzésül két további döntést hozlak: Először is újra megkezdik az atombombát hordozó repülőgépek állandó őrjáratait, melyeket hónapokkal ezelőtt leállítottak és amelyekről Eisenhower elnök azt állította, hogy „nem szükségesek, s gyakorlati hasznuk sincs." Másodszor, az angol kormány is csatlakozott e provokációhoz, s így a jövőben az amerikai és angol légi erők közösen végeznek majd „őrjáratokat" — hivatalos beismerés szerint is — a szocialista tábor határainak közvetlen közelében. Az események összefüggése jól észrevehető a „szabad világ" tőzsdéin. A fegyvergyártó konszernek újra emelték részvényeik árfolyamát. Genfben is megmutatkozott az események hatása: 1. Az atomkísérletek beszüntetéséről tárgyaló háromhatalmi értekezlet munkája már hetek óta stagnál, miután kiderült, hogy az USA az észlelőberendezések hatékonyságának felülvizsgálásáról kötött egyezményt új atomfegyvereinek kipróbálására akarja felhasználni. A tízhatalmi leszerelési bizottság június 7-én a módosított szovjet általános és teljes leszerelési terv hatása alatt kezdte meg újra munkáját. Mint tudjuk, a Szovjetunió nagyon közeledett új javaslatában a nyugati állásponthoz. Az új körülmények között az általános leszerelés kérdésében a nyugati hatalmak álláspontja csak igen vagy nem lehet. A nyugati hatalmak bizonyára figyelmen kívül hagyták ezt a körülményt és ezért az üres szalmacséplés régi taktikáját választották. A szocialista országok küldöttségeinek nyílt felszólítására, hogy nyilatkozzanak a dolog lényegéről, a nvugatí küldöttségek vezetői kitérő válas/r adnak. Előbb az orosz szöveg fordításában található nem világos részekkel operáltak, majd arra hivatkoztak, hogy meg nem kaptak utasításokat kormányaiktól. A végén ismét a részletkérdésekre szorítkoztak s foként az ellenőrzésen nyargalna!. Zorin, a szovjet küldöttség vezetője ezért joggal állapította meg, hogy a nyugati hatalmak nyilvánvalóan nem akarnak a komoly tárgyalások útjára lépni. A leszerelési bizottság ülésen kialakult helyzetet az. alábbi néhány példa is szemlélteti: Eaton amerikai küldött két szempontból kommentálta az új szovjet terv első szakaszának tartalmát. Előbb ..hiányolla" a hadseregek létszámcsökkentését és a hagyományos fegyverzet korlátozását: majd kijelentette, hogy az atomfegyverhordozók felszámolása állítólag megfosztaná a Nyugatot fo „védelmi lehetőségétől" Ehhez csak annyit fűzhetünk: Eaton ugyan „hiányolta" a hadsereg létszámcsökkentését a szovjet terv első szakaszában, viszont a március 16-i nyugati tervnek csak harmadik szakasza tartalmazta ezt. (A Szovjetunió persze e k'érdéshen is kész kompromisszumot kötni). Ami az atomfegyverhordozók felszámolását illeti, ez a Nyugat szempontjából katonailag előnyös, mert a Nyugat nagyon elmarad a • legkorszerűbb atomfegyverhordozók szerkesztésében. Eaton úr persze nem használt pontos kifejezéseket. Az atomfegyverho-Jozők felszámolása nem a Nyugatot fosztaná meg védelmétől, hanem a fegyvergyárosokat a megrendelésektol, ez pedig nagy különbség. Moch francia küldött álláspontja is nagyon érdekes. Amíg a Szovjetunió el nem fogadta az atomfegyverhordozók felszámolásának eredeti francia tervét, Moch úr gyakran kardoskodott mellette. Mihelyt azonban a Szovjetunió álláspontja azonnal lehetővé tette a megegyezést, I.nllgat mint a sült hal. Nincs mit, mondania a dolog lényegéről. Inkább kérdéseket tes? fel és az ellenőrzés részleteibe kapaszkodik.. Persze a nyugati küldöttek számára nehéz dolog, hogy komolyan beszéljenek a leszerelésről, amikor a bizottság háta mögött szervezetten fokozzák a fegyverkezési hajszát és olvan „távlati terveket" hoznak nyilvánosságra, amelyek sem a leszerelési bizottság működését, sem a leszerelés sürgősségét nem veszik tekintetbe. Az angol-amerikai provokációs repüloutakat például 1970-ig tervezik. Kennedy, a demokrata párt esélyes elnökjelöltje programbeszédében a kormány fő feladataként említette az atomfegyverkezést. A gyakorlat egyre inkább azt bizonyítja, hogy a nyugati hatalmak a leszerelési tárgyaláson való részvételükkel fegyverkezésük zavartalan folytatását akarják álcázni. Konok politikájuk azonban mit sem változtat a világhelyzeten, az erok viszonyán. Nem a világot, hanem önmagukat csapjak be. A háborús hisztéria megint le fog csillapodni, és újra meg kell érteniök, hogy az osztalék nem jelent mindent. Ma csak az irányíthatja a világpolitikát a tőke szerint, aki csak az orra hepvéig lát. A nyugati eropolitikát, mely teljesen lejáratta magát, semmi sem képes többé életre kelteni. J. II. Rakétakilövő berendezés robbant fel Floridán Washington (ČTK) — Az amerikai katonai légierők parancsnoksága közölte, hogy a floridai Canaveral-foki kísérleti támaszponton felrobbant egy Titan rakétakilővő-berendezés. Egy gépész életét vesztette, további 9 megsebesült. A légierők parancsnoksága jelentésében közli, hogy a gépészek és te'chnikusok a hét végére készítették elő a Titan rakéta kilövését. A Titan rakéta az atomtöltésü interkontinentális ballisztikus lövedékekhez tartozik. A vele végzett eddigi kísérletek többnyire sikertelenül végződtek. Adenauer lehetetlenné akarja tenni a szociáldemokratákat Bonn (ČTK) — Adenauer kancellár, aki Cadenabbtöban tölti szabadságát, levelet írt a Kereszténydemokrata Unió parlamenti csoportjának s javasolta, hogy június 30-án kezdjék meg a külpolitikai vitát. Adenauer teljes kapitulációra akarja bírni a szociáldemokrata párt vezetőségét. El akarja érni. hogy a párt jobboldali vezetősége nyilvánosan helyeselje az atomfegyverkezést. A jobboldali vezetők ugyanis — a tagok ellenállása miatt — titokban akarták tartani az Adenauer pártjával kötött piszkos üzletüket. A párt vezetősége kétnapos ülésen most elhatározta, hogy támogatni fogja a CDU külpolitikai irányvonalát. Újabb kommunistaellenes perek az NSZK-ban Hameln (ČTK) - Az alsó-szászországi Hamelnben megkezdődött a Németország Kommunista Pártjának négy volt tagja ellen indított terrorista per tárgyalása. Karlo Hölschner, Friedrich Kostier, Werher Zecher és Springe város volt városi képviselője ellen az a vád, hogy illegális pártmunkát végeztek, terjesztették a párt lapját, a Freies Volkot és a párt más propagandaanyayát. Karlo Hölschner védekezésében kijelentette, hogy Németország Kommunista Pártjának betiltása jogellenes, s büszkén bevallotta párttevékenységét. A MOSZKVAI „Csehszlovákia 1960" kiállítás rendezői kedden a déli órákban üdvözölték Viktor Hausztov szakaszvezetőt, a kétmilliomodik látogatót. Amerikai ügynököt tartóztattak le Kubában Havanna (ČTK) — Kedden közölték, liogy Havannában letartóztatták Chester Lacayo amerikai ügynököt. Fidél Castro miniszterelnök néhány nappal ezelőtt kijelentette, hogy Lacayo agent provokateur szerepében egy „kubai légió" alakításának gondolatával állt elő, hogy a nicaraguayi diktatúťa ellen küzdjön. Ezzel ürügyet akart szolgáltatni a kubai kormány megvádolására, hogy viszályt szít a szomszéd államok között, ami lehetővé tenné az amerikai kormány beavatkozását. Castru bebizonyította, hogy Lacayo amerikai látogatásakor Herter államtitkárral és helyettesével tárgyalt. A Lacayo esettel kapcsolatban több személyt letartóztattak, köztük Bradley amerikai pilótát is. ÜJ SZÖ 3 * 1960. június 16.