Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-02 / 152. szám, csütörtök

Vita a Csehszlovák Köztársaság alkotmánytervezetéről t

*******

*****

*

**

****

* O^Ot^i

m

mj

UKHH

Hi

mOO^tOt********** f/Őr© tlszta sz

|Wel, f 9 friss tetterővel • „Az állam minden polgárának joga van a művelődésre. Ezt a jogot az egész ifjúság alapfokú iskolai oktatása biztosítja, amely 15 éves korig kőtelező és ingyenes, valamint az ingyenes iskolák hálózata, amely mind nagyobb mértékben teljes középiskolai, általános-, vagy szakiskolai, illetve főiskolai képzettséget nyújt...." Az alkotmánytervezet 23. cikkelyéből idézem a fenti mondatokat. Valamennyi más polgári jogunk, az egészségvédelem, a pihenés, az aggkori ellátottság joga, az anyanyelven való művelődés tág lehetősége mellett talán a fenti cikkely töltheti el a legnagyobb örömmel az ifjúság gondját viselő ember szívét. Három pontjához egy betűt nem tudnék hozzáfűzni, olyan tökéletesen biztosítja ifjúságunknak a fejlődés legmesszebbmenő lehetőségét, és teszi alkalmassá arra, hogy érett fejjel elfoglalhassa a tudása é§ képzettsége alapján megillető helyét társadalmunk életében. Igazolhatom szavaimat statisztikával is. Míg 1937-ben Szlovákia területén 160 óvoda létezett, ma 2000 óvodával rendelkezünk. 57 gimnáziumunk volt akkor, ma háromszor annyi 11-éves iskolánk van és a 12-éves iskolákra való áttérés a tanítás színvonalának további emelkedését teszi lehetővé. Mezőgazdasági iskoláink száma húszról százra emelkedett. Míg nálunk 10 ezer lakosra 571 főiskolás jut, Lengyelországban 490, a népi demokratikus Magyarországon pedig 312, addig a gazdag európai kapitalista országokban, mint például Belgiumban 244, Svájcban csak 238. Ehhez csak azt fűzöm hozzá, hogy az ún. szlovák állam több papot nevelt, mint mérnököt. Oldalszámra folytathatnám a felsorolást, idézhetném művelődési házaink, népkönyvtáraink, üzemi klubjaink, múzeumaink és más kulturális létesítményeink százait, de mindennél beszédesebb az az erő, amely ezeket az eredményeket létrehozta és a számok mögött áll: pártunk és a dolgozó nép törhetetlen ereje, amely az elmúlt tizenöt esztendő alatt egész életünket úfjá teremtette és most az új alkotmánnyal a legmeszszebbmenően biztosítani kívánja. Mint a kultúra munkása a népnevelés és a műveltség fejlesztésének további lehetőségeit és mérhetetlen sikereit látom a tervezet cikkelyeibe foglalva. Látom az ifjúságról való mélységes gondoskodást, az anyaságnak, a házasságnak és a családnak védelmét, asszonyaink érvényesülését a munkában és a közéleti tevékenységben, a védelmet és gondoskodást mindenben és úgy érzem, hogy mindez csak a kötelesség érzését fokozhatja bennünk. Nem szabad lankadnunk, megállnunk a munkában és harcban, amely a gazdag jelenért és a békés holnapokért folyik. Előre, barátaim, tiszta szívvel és friss tetterővel! EGRI VIKTOR államdíjas Testvéri barátság A községünkkel szomszédos falvakat nagyobbrészt szlovákok lakják, és magában Želovcŕn is kevert nemzetiségű lakosság él. De mondhatom, példás megértésben élnek nálunk az emberek. Mi szlovákok megbecsüljük a magyar dolMegnövekedett a szakszervezet jogköre és felelőssége ALKOTMÁNYTERVEZETÜNK gozókat, és ők megbecsülnek minket. Az helyen megemlíti a szakszervezetet, egyetértés megmutatkozik a választáso- hangsúlyozza szerepét, biztosltja jókon is. A képviselőtestületekbe sok magyar elvtársat javasoltak. Igaz, senki ben olvassuk, hogy a dolgozók közös sem nézte, hogy a járási nemzeti bi- tevékenységük fejlesztése, a társadazottságba javasol. M,ha icska Mihály ma- ,

om és gz á

],

am életében vaI6 sok gyár és egy más k jelölt Zuzanna Kojto- .. .. , . . ... , . . . vá szlovák, vagy hogy a helyi nemzeti oldalú es akttv részvétéi valamint jobizottságba javasolt képviselők többsége 9

al

k gyakorlása érdekében önkentes több szakaszon, sőt a személyes érdekeltség elvét is érvényesítjük a rend és a higiénia szabályainak betartásánál. gait és leszögezi céljait. Az 5. cikkely- A szakszervezet üzemi bizottságé versenyt hirdetett. Annak a munkacsoportnak, mely győztesként kerül ki a versenyből, két nyereménye lesz. pénzbeli jutalmon kívül jobb egészségügyi feltételek lesznek a munkamagyar nemzetiségű. Mi egy szempontból ítéltük meg a képviselőknek javasolt dolgozókat: Jől fogják-e képviselni a lakosság ^érdekeit. Alkotmánytervezetünk leszögezi, hogy az állam magvar, ukrán és lengyel nemzetiségű polgárai számára biztosltja az anyanyelvükön valő művelődést és a kulturális fejlődés minden lehetőségét és eszközét, valamint teljesmérvö részvételüket a dolgozók társadalmi életében. A mi falunkban a magyar nemzetiségű doltársaďalmi szervezetekben, főleg a helyén. Ez összefüggésben van ma Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban tömörülnek és hogy az állami szervek egyes feladataikat fokozatosan átruházzák a társadalmi szervezetekre. A szakszervezetben már eddig is több olyan feladatot végzünk, melynek azelőtt az állam viselte gondját. Üzemünkben a nemzeti biztosítás bizottságának vagyok az elnöke. Ezen jutalmat kapott. gával a terv teljesítésével, ahol ugyancsak verseny folyik. Nemrég a Slatinka 2 és Bukovec 2 bánya közötti folyosó áttörésénél szocialista munkaversennyel szép eredményeket értünk el. Vámos János munkacsoportja és az én munkacsoportom került ki győztesen és 2000 korona a szakaszon a szakszervezetnek jelengozők ezt a jogukat teljes mértékben tősen növekedett a jogköre. Például a betegsegélyző járadékok meghatáérvénvesltik Magyar tannyelvű nyolcéves iskolájuk van. az EFSZ-ben rendezett szövetkezeti munkaiskola és általában az előadások és gyűlések magyar nyelven folynak. Igen kedvező jelenség, hogy községünkben a magyar dolgozók barátságuknak további elmélyítését a szlovák nyelv elsajátításában löt 14k Kevés olyan lakosunk van, aki szlovák lakta vidéken nem tudná megértetni magát. A gyermekeket az iskola készíti elő a szlovák nyelv elsajátítására, hogv a meglévő jogok alapján érvény«sülhessenek népgazdaságunk, valamint politikai és kulturális életünk bármelyik szakaszán. A magyar és szlovák dolgozók együttműködése szépen gyümölcsözik. Földművesszövetkezetünk járási méretben a legjobbak közé tartozik. Községünkben az elmúlt öt év alatt több mint 30 új ház épült fel. Igy sorolhatnám fel többi eredményeinket és sikereinket, melyek közül legjelentősebb az a tény, hogy a múltban tőkések által szított nemzetiségi civakodások helyett, békés nyugodt .élet folyik a falunkban. ŠTEFAN MONCOL, a želovcei HNB titkára AZ ALKOTMÁNYTERVEZETTEL kapcsolatban még egy dologra szeretnék kitérni. A szakszervezeti üzemi birozásában, a gyógyfürdőkbe szóló zottságok mellett - amint alkotutalványok szétosztásában döntő szavunk van. Az idén bizottságunk egyik tagja üzemi orvosunkkal rendszeresen járja a munkahelyeket és együtt ellenőrzik az egészségügyi és higiéniai viszonyokat. A szakszervezet által szervezett beteglátogatásokra Is az üzemi orvossal járunk, hogy beteg munkatársainknak necsak bíztatást, de tanácsot is adhassunk. AZ ÜZEMI BIZOTTSÁG nagy figyelmet fordít a betegségek és balesetek megelőzésére. Különösen a munkabiztonság bizottsága ellenőrzi a munkahelyeken, hogyan tartják be a dolgozók az erre vonatkozó előírásokat. Meggyőző munkát végzünk ezen a mánytervezetünk is megemlíti — elvtársi bíróságok létesülnek. Nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek az intézkedésnek. Nagyobb nevelő hatása lesz, ha a munkahelyeken a kollektíva ítéli el egyes dolgozók kihágásait, mintha azok zárt ajtók mögötti tárgyaláson felelnének a törvények megszegéséért és tisztán anyagilag volítának büntetve. Igyekezni fogunk, hogy az elvtársi bíróságok a mi viszonyainkban minél jobban dolgozzanak, de a többi feladatokat és jogokat is, melyeket az új alkotmányunk tartalmaz, átvisszük a gyakorlatba. JURAJ MALACHOVSKÝ, a pótôri szénbányák vájárja. Prelndň TÍích Tml, a! Vila a wRUDÉPRlWO hasábjain 0»GAn OíTlEONÍMOVttcmU KOHUNIfTICrt l-ntAMYÍISIOJLOVtNSIU «J Iskolánk már * mint tíz éve több faipari szakembereket képez egész köztársaságunk számára, örülünk, hogy ebben Szlovákia segítséget nyújthat az általáén .ftilettebh. £.seh országrészeknek. rfiofc, e ri üzemeltfcwi aránylag kevesebb dolg^Vő rendelkezik faipari főiskolai végzettséggel. Részben ezzel viszonozhatjuk a cseh munkásosztálynak és a többi cseh dolgozók nak azt az önzetlen segítségét, melyet Szlovákia fejlesztésében nyújtanak. Szlovákia gazdasági és politikai elmaradottságát Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével felszámoljuk és Kölcsönös segítség és együttműködés ják. Tudjuk, hogy az Iraki Köztársaságnak segítségre van szüksége, mert ki akar Az új szocialista alkotmányunk tervezetéről folyó országos vita újra arról tesz tanúbizonyságot, hogy hazánkban mély gyökere van a szociadolgozók igazgatásban valő részvételének egyik formája. A jövőben több beszélgetést rendezünk a lakosokkal, hogy a HNB nyilvános üléseivel egyetemben több van SZUKSegtí, meri Kl ai\at i ^aunuaii uiwj y.y.mcc , a„ a jíuviu- J......, cy.rciruiuri, jutni a gazdasági és tudo- f lista demokráciának. Pártunk mindig alkalmuk legyen hangjukat hallatni, hogy utána o-t szakemberek nevelésében és a tudomáhyos munkában az együttműködést még szélesebb alapokra helyezhetjük. A mi iskolánkban, nemcsak a tanuláshoz vannak meg a kiváló feltételek, de ahhoz is, hogy elmélyítsük a különböző nemzetiségű tanulók között a barátságot és az elvtársias viszonyt. Egyes évfolyamokban a tanulóknak több .miňt 30, százaléka cseh nemzetiségű, és tanulnak nálunk magyar, lengyel, és uk-' rán fiatalok, valamint külföldi — szovjet, koreai és albán — diákok is. A tanulók kezdeményezésére akciót kezdtünk, hogy anyagi feltételeket biztosítsunk egy Iraki diáknak a tanulásra. Az új internátus építésén keresett pénzt a tanulók erre a célra forditmányos elmaradottságból, ameiybe a gyarmatosítók igája miatt került, Az alkotmánytervezetről folyó vitában olyan fogalmakról beszélünk, mint a kölcsönös segítség és együttműködés és a békés egymás mellett élés. Mindezekre mindennapi munkánkban és a tanulásban törekszünk. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy nem hiába való az igyekezetünk. FRANTIŠEK NEDE LKA, a zvoleni erdészeti és faipari főiskola tanára Á tanácskozik a néppel társadalmi fejlöT désünk legfontosabb kérdéseirőt. S ez • a mostani tanácskozás is úgy, mint ^ az eddigiek, építő feladataink még sia keresebb teljesítésére ösztönöz ben• nünket. Erről tanúskodnak a Rudé y právo, pártunk központi napilapja hat

sábjain megjelent vitahozzászólások is. B. KROUŽEC, a Brandýs nad Labem-i HNB elnöke az alkotmánytervezet 28. cikkelyére hivatkozva a dolgozók javaslataival, kezdeményezéseivel és panaszaival kapcsolatban ezt írja: „Községünk" en a lakosok észrevételei elősegítik a problémák megoldását. Mindegyik javaslatnak nagy figyelmet szentelünk, mert ez a Hazánk lakosságának egészségvédelme az állam elsőrendű ügye A

z egészségügynek a múltban határozottan osztályjellege volt, a hatalmon levő osztály érdekeit szolgálta. Ennek az osztálynak pedig természetesen az állt érdekében, hogy az ő tagjai részesüljenek a lehető legjobb egészségvédelemben. A dolgozók egészségével csak oly mértékben törődött, amenynyire az anyagi érdekei megvédéséhez feltétlenül szükségesnek mutatkozott. Mivel az egészségügy terén is a tőkés gazdaság fő elve — mindenáron a lehető legnagyobb nyereség kicsikarása — érvényesült, az egészségügyi dolgozók elsősorban olyan gyógykezeléssel foglalkoztak, amellyel a legtöbb pénzt kereshették. Az egészségvédelem, — azaz a betegség-megelőzés — közvetlen nem „hoz a konyhára" és éppen ezért a tőkés rendszer idején el is hanyagolták. A nyerészkedés törvényének érvényesülése oda vezetett, hogy túlnyomórészt a gazdaságilag fejlettebb kerületekben építették ki a gyógyintézetek hálózatát. Mivel a tőkés rendszer egészségügye nem volt tervszerű, az egészségügyi intézményeket sem helyezték szét arányosan, ami különösen a gazdaságilag viszszamaradt és főként a mezőgazdasági területeket sújtotta. A Csallóköz, tehát a mostani šamoríni járás is ilyen egészségügyileg elhanyagolt terület volt. E járásban a gyakorló vagy szakorvosok magánrendelője számított alapvető egészségügyi egységnek. A betegsegélyzőben biztosított betegeket is ilyen rendelőkben kezelték. A betegbiztosítás terén szintén a nyerészkedés törvénye érvényesült, és így a gyógykezelésre fordított költségek is csak minimálisak lehettek. Az állam a körzeti orvosok rendelői útján csak csekély mértékben gondoskodott a dolgozók egészségéről, a körzeti orvosok száma nem volt kellő arányban a lakosság számával, nem állt elegendő orvos a dolgozók rendelkezésére. Erről tanúskodik az is, hogy a nyolc egészségügyi körzetre oszló šamoríni járás területén összesen három orvos volt. Az egészségügyi intézetekben nyújtott gondoskodás terén szintén hasonló állapotok uralkodtak. A gazdag betegek a kórházak vagy gyógyintézetek első osztályain gyógykezeltették magukat, viszont a szegényeknek és azoknak, akiket a betegsegélyző számlájára kezeltek, meg kellett elégedniök a legalacsonyabb osztállyal is. A betegsegélyzőben biztosított egyének gyógyintézeti kezelését maximálisan 28 napra korlátozták és túlnyomó részük családtagjai nem is részesülhettek ilyen gyógykezelésben. A z 1948 februárjában lezajlott események után döntő fordulatra került sor az egészségügy terén is. A szocialista társadalom egészen másként értelmezi az egészségvédelem kérdését, mint a tőkés társadalom. A szocializmus már önmagában biztosítja a komplex betegségmegelőzést. A szocialista államban azonosak az egyén és a társadalom érdekei. Az egészségvédelem az alapvető polgárjogok egyike, alkotmányunk közvetlenül biztosítja érvényesítését. Az egészségvédelemről ezenkívül néhány további intézkedés is kezeskedik, közülük a legfontosabb a nemzeti biztosításról szóló törvény, amelyet a februári események után hagytak jóvá. Hazánk minden lakosának egészségvédelmét az egységes gyógykezelésről és betegség-megelőzésről szóló 103/51 sz. törvény s a higiéniai és járványellenes gondoskodásról szóló 4/52 sz. törvény is biztosltja. E törvényes intézkedések arról tanúskodnak, hogy hazánk egész lakosságának egészségvédelme az állam elsőrendű ügye és éppen ezért anyagi lehetőségeinek megfelelően mindent megtesz e nagy feladat teljesítése érdekében. Az egységes betegségmegelőzésről és gyógykezelésről szóló törvény értelmében alapvető szervezési egységekként egészségügyi körzetek létesültek hazánk egész területén. A körzeti rendszer alapján működő körzeti orvos már nincs magára hagyatva, mint a múltban, hanem néhány munkatárs, elsősorban a körzeti ápolónő, szülésznő, esetleg fogász együttműködésével fejti ki tevékenységét. , A körzeti munkarendszer a kezdeti nehézségek leküzdése után járásunkban is meghonosodott és gyakorlati megvalósításával jelentős sikereket értünk el. A.

šamoríni járásban, ahol — mint már mondottuk — előbb csak három orvos volt, ma már nyolc egészségügyi körzetben körzeti orvosok, ápolónők, szülésznők, fogászok tevékenykednek és mentőautók állnak rendelkezésre. A körzeti orvos most már nem kénytelen egymaga dönteni a szakkezelés kérdéseiben. A járási szakorvosok, elsősorban a belgyógyász, a gyermekorvos, a véleményező orvos és a nőgyógyász rendszeresen felkeresik, tanácsukkal látják el, segítik munkájában s egyben gondoskodnak szakképzettsége növeléséről is. A körzeti orvos ma már nem elégszik meg csak a betegek kezelésével, hanem a körzetébe tartozó munka- és lakóhelyeken minden óvintézkedést megtesz a betegségek megelőzésére. Egészségügyünk nagy sikere*~

J ként könyvelhetjük el, hogy bárki minden nehézség nélkül egészségügyi gondoskodásban részesülhet. Tekintettel fejlett népgazdaságunkra, járásunk csaknem egész lakosságának fokozott mértékű foglalkoztatottságára, úgyszólván mindenki — mint dolgozó, járadékélvező avagy családtag — részesül a betegbiztosítás nyújtotta előnyökben. A szocialista egészségügy további nagy sikere a csecsemőhalandóság állandó csökkenése. Járásunkban az 1945. évi 136 ezrelpk országos arányhoz viszonyítva 1959-ben a csecsemők 28,8 ezreléke halt meg. A šamoríni járásban mindeddig jelentős fogyatékosságnak kell tekintenünk az egészségügyi szolgáltatások terén, hogy a járási egészségügyi központ nem rendelkezik elegendő s megfelelő helyiséggel. E téren kedvező változást ez év júliusában remélünk, amikor is az átszervezés következtében rendelkezésünkre bocsátják a šamoríni JNB eddigi épületét, melyben egyrészt poliklinika, másrészt 20 ágyas szülészeti osztály létesül. Ez pedig jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a lakosokat az eddiginél jobb egészségügyi gondoskodásban részesíthessük. MUDr. MILAN HUDEK, a šamoríni Járási Népegészségügyi Intézet igazgatója. minden határozatunkat ellenőrizhessék s mind többen vehessenek részt azok teljesítésében." ANTONÍN KOP, a plzeňi V. L Lenin Üzemek elektrotechnikai gyár CSISZ-szervezetének elnöke arról ad számot, hogy az alkotmánytervezet üzemük fiataljai körében nagy érdeklődést keltett s hangsúlyozza, hogy az ifjúsági szervezet jelentős helyet tölt be társadalmunk életében. Az ő részlegük, melyben túlnyomórészt CSISZ-tagok dolgoznak, s valamenynyien a szocialista munkabrigád cím elnyerésére törekszenek, üzemük légi. részlege. „Nézetem szerint" — írja — az ifjúsági szervezet még nagyobb feladatok vállalására is képes. Ezt természetesen nem lehet az alkotmányban külön lerögzíteni, de erre következtethetünk a2 5. cikkelyből". S példákra hivatkozik. Üzemükben több kérdésben a CSISZszervezettöl csupán „formális" véleményt, hozzájárulást kérnek. Ezt kevésnek tartják. „Az ifjúság eddig is konkrét eredményekkel igazolja, hogy felelősségteljesebb feladatokra is képes." Érdekes problémát vet fel J. MENČÍK a Benátky nad Jizerou-i HNB elnöke. Abból indul ki, hogy az üzemi szakszervezeti szervezetek nem nagyon törődnek azzal, ami az üzemen kívül történik. Városuk egyik üzemi szakszervezetének jelölésére az elmúlt választásokkor többen a nemzeti bizottság tagjai lettek. De aztán mintha megfeledkeztek volna arról, hogy a nemzeti bizottság egyes tagjai üzemükben dolgoznak, nem törődtek azzal, hogy jelöltjeik hogyan látják el teendőiket a HNB-ben. Ennek elkerülése végett tanácsolja, hogy az üzemükből kikerülő új képviselők a munkahelyeken rendezzenek, beszélgetéseket a dolgozókkal. Ezáltal még szélesebb körben vonhatják be a dolgozókat a közügyek Intézésébe. Dr. KAREL DANÉK Červený Kostelec-i orvos az alkotmánytervezetnek az egészségvédelemről szóló 22. cikkelyére hivatkozva hangsúlyozza, hogy az egészségvédelem nemcsak jog, hanem a dolgozók kötelessége is. Szavaival azokra hat, akik nemtörődöm módra elhanyagolják egészségük védelmét, helytelen életmódot folytatnak, mondván: a orvosok úgyis ingyen adják vissza az egészségemet. LADISLAV KLIMŠA, az ostravai Duklabánya igazgatója a munkaidő lerövidítésével kapcsolatban már most figyelmezteti a közlekedés dolgozóit, készüljenek fel erre idejében, nehogy a rövidebb munkaidőben dolgozó, vidékről bejáró embereknek órák hosszat kelljen majd várni a vonatindulásra. VÄCLAV KASAI ICKÝ, prágai építészeti mérnök a műszaki fejlődés problémáival foglalkozva rámutat arra. hogy társadalmi rendszerünk a műszaki dolgozóknak tég lehetőséget biztosit alkotó munkájuk kifejlesztésére. A műszaki haladás gyorsabbátétele érdekében Igy szól a technikusokhoz, mérnökökhöz: „Nem elégedhetünk meg azzal, hogy magunkévá tegyük mindazt az újat. amit életünk nyújt s amellyel teljesen egyetértünk, hanem az élharcosok soraiban kell tömörülni, hogv minél előbb elérhessük kitűzött céljainkat". ÜJ SZŐ 5 * 1960. június 2. * 4