Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-13 / 132. szám, péntek

AZ AMERIKAI IMPERIALISTÁK FELNEK A JOVOTOL, azéri bocsátkoznak megfontolatlan kalandokba Hruscsov elvtárs sajtóértekezlete Moszkva (TASZSZ) — Gromiko szovjet külügyminiszter szerdai sajtóértekezlete után a szovjet és külföldi újságírókat meghívták, hogy tekünsék meg a lelőtt amerikai repülőgép roncsainak kiállítását. A tudósítók a kiállításon találkoztak Hruscsov elvtárssal, aki — miután megtekintette a kiállítást és elbeszélgetett a szakértőkkel — a kijárat felé igyekezett. A tudósítók körülvették Nyikita Hruscsovot és beszélgetésbe elegyedtek vele. Az újságírók elégedettségüket fejezték ki, hogy megtekinthették a repülőgép roncsait, a repülőgép felszerelését és különleges műszereit. „Látom, hogy elégedettek a sajtóértekezlettel — mondotta Hruscsov elvtárs. — Bizonyára még nem kaptak választ minden kérdésre. Mint már mondottam, a Biztonsági Tanács elé akarjuk terjeszteni az amerikai repülőgép légiteríinkbe történt agresszív behatolásának ügyét. Ha a Biztonsági Tanács — melyre az Amerikai Egyesült Államok bizonyára nyomást fog gyakorolni — sem hoz helyes határozatot, a kérdést az ENSZ Közgyűlése elé visszük. Az Amerikai Egyesült Államok hasonló agresszív cselekedetei nagyon veszélyesek. A veszélyt az is növeli, hogy Herter külügyminiszter úr május 10-i nyilatkozatában, nemcsak igazolta az agressziót, hanem úgy nyilatkozott, hogy az USA kormánya a jövőben is szándékozik hasonló azt mondom, hogy ezt különösen Herter úrnak köszönheti az elnök. Herter sajtóértekezletén harcias hangú nyilatkozatot tett! Nemcsak nem érzi magát bűnösnek és nem szégyelli magát az agresszív cselekményekért, hanem igazolja e cselekményeket és azt állítja, hogy a jövőben sem történik változás. így csak hadiállapotban levő országok tárgyalhatnak, mi pedig nem állunk hadiállapotban Amerikával. Az agresszív cselekmények és Herter nyilatkozata arcátlan és pimasz! Herter nyilatkozata bennünk is kételyeket ébresztett: Kétségbevontuk előző következtetéseink helyességét, hogy az elnök és az amerikai kormány sem tudott a repülőutakról. Herter nyilatkozata éppen azt bizonyítja, hogy a kormány jóvái ^triflittd ik A MOSZKVAI GORKIJ PARKBAN kiállították a lelőtt amerikai felderítőgép maradványalt és Powers kémtől elkobzott okmányokat, fegyvereket és különféle felszereléseket. Képünkön a repülőgép vezető fülkéjének maradványai láthatók. (TASZSZ felvétele) repülőutakat lebonyolítani, ez pedig már a béke közvetlen veszélyeztetése. Le fogjuk lőni a repülőgépeket és visszavágunk oda, ahonnan a repülőgépeket országunkba küldözgetik. önök megértik, hogyha ezek az agresszív cselekmények tovább folytatódnak, háborúhoz vezethetnek." Feltehetek egy kérdést? - szólt Hruscsov elvtárshoz az egyik újságíró. NYIKITA HRUSCSOV: Akár kettőt is (derültség). KÉRDÉS: A repülőgép roncsai között bizonyára látott egy plakátot, mely a repülő megsegítésére szólított fel. Mi az ön véleménye, mit akartak ezzel mondani a plakát szerzői ? HRUSCSOV: Segítséget nyújtottunk a repülőnek, amikor berepült légiterünkbe és megfelelően fogadtuk. Ha további hívatlan vendégek tűnnek fel a láthatáron, hasonló „vendégszeretettel fogadjuk őket". Szigorúan elítéljük, mint ezt, kémekként bánunk el velük. KÉRDÉS: Milyen hatása lesz ennek a csúcsértekezletre? HRUSCSOV: Törjék a fejüket azok, akik a felderítő repülőgépet útnak indították. Előbb kellett volna meggondolniuk a következményeket. Hisz agressziót követtek el hazánk ellen, akik kezet emelnek ránk, jövőben is felszámoljuk az agresszorokat. Önök látják, milyen óvatosan lőtték - le rakétaosztagaink katonái a repülőgépet. Lelőtték, de nem gyújtották fel. A pilóta él, a műszerek épek, röviden, tárgyi bizonyítékaink vannak. Ilyen ügyesen működnek rakétaosztagaink katonái. Amiért külön köszönetet érdemelnek (derültség, taps). KÉRDÉS: Hatással lesz-e az incidensnek a szovjet közvéleményre, ha majd Eisenhower úr Moszkvába látogat? HRUSCSOV: Nem szeretnék Eisenhower úr helyzetében lenni. Nem szeretném, hogy olyan kérdéseket intézzenek hozzám, mint amilyeneket hozzá intéznek majd, ha ellátogat a Szovjetunióba! Egyet határozottan állíthatok: A szovjet nép és közvéleményünk nagyon udvarias. Ezért nem ragadtatják el magukat, de bizonyára kérdéseket tesznek fel az elnöknek (derültség, nevetés). Én hagyta a kémkedés tervét. Az amerikaiak nyilvánvalóan kénytelenek voltak így nyilatkozni, mert máskülönben felelősségre kellene vonniuk Allan Dullest, Dulles viszont a kormányt leplezné le, ha elmondaná, hogy a kormány által jóváhagyott tervet teljesített, tehát olyan tervet, melyet a kormányfő is elfogadott. Én Herter nyilatkozatából indulok ki. Még ifjú koromból emlékszem rá, hogy a régi időkben sok bűnöző, okmány nélkül csavargó egyén és különféle más gyanús elem csavargott világszerte. Az volt a szokásuk, hogy amikor egy becsületes ember ment az úton, s egy hídon kellett átmennie, a híd alatt egy bandita húzódott meg, egy kisfiúval. A bandita a vándorhoz küldte a fiút: Uram, adja ide az órámat! A vándor erre: Na hallod, mit akar ez jelenteni! Eredj a magad útján! A fiú így válaszolt: Hogy, hogy bácsi, hisz ez az én órám? Miért nem akarja ideadni? Ekkor — mintha a zajra jött volna elő — előbújt a 1. A Szovjetunió államhatárát megsértő amerikai felderítő repülőgép tényleges útvonala. 2. A repülőgép állítólagos útvonala, amelyet az amerikai hatóságok a repülőgép lelövése után a közvélemény félrevezetésére közöltek. fegyveres bandita és így szólt a vándorhoz: Mit bántod a fiút, ad oda az óráját, és add ide a kabátodat! (Derültség.) Az Amerikai Egyesült Államok is e törvény szerint akar élni. De mi nem vagyunk védtelen vándorok. Hazánk erős, hatalmas állam, és birokra tud kelni vele. Ha az Egyesült Államok még nem érezte területén a háborút, nem volt része bombákban, s ha nagyon akarja kirobbantani a háborút, kénytelenek leszünk rakétákat küldeni oda: a rakéták pedig mindjárt az első percekben elérik az agresszorok földjét. Ezt azért mondom, mert olvastam Herter nyilatkozatát. Azt mondja: Kénytelenek vagyunk repülni. A Szovjetunió a bűnös, hogy berepülünk, mert nem enged hozzáférkőzni titkaihoz, nekünk pedig meg kell ismernünk a Szovjetunió titkait. Éppen ezért végzünk berepüléseket. Hisz az elnök mondta, hogy meg kell nyitni az eget: Tehát repülünk és fogunk is repülni, megnyitjuk az eget. Hogyan beszélhet így egy állam hivatalos képviselője más államról! Nem az Amerikai Egyesült Államok törvényei szerint élünk. Vannak saját törvényeink és ezért a mi területünkön mindenkit törvényeink tiszteletbentartására kényszerítünk és elverjük a port azon, aki megszegi törvényeinket! (Taps.) Tetszett az angol Daily Worker cikke. Körülbelül ez volt az értelme: Ha azt a filozófiát követnénk, amelyet egyesek Amerikában a közvéleményre rá akarnak erőszakolni, így festene a helyzet: Betörőt fogtak, aki feltörte egy lakás zárját, de kiderül, hogy nem ő a bűnös, hanem a háztulajdonos, aki bezárta a lakását s ezzel kényszerítette őt, hogy erőszakkal feltörje a zárat és betörjön idegen lakásba. Ez bizony betörők, tolvajok filozófiája! Azt hiszem, ha a világ közvéleménye helyesen fogja fel a helyzet komolyságát és felelősségteljesen fogja elbírálni az Egyesült Államok politikájában elkövetett agresszív cselekményt, ha minden ember egyöntetűen elítéli ezt, s az USA kormánya a jövőben nem alkalmaz hasonló módszereket a többi államokkal szemben, jó frissítő eszközként fog hatni, mely - hogy úgy mondjam - ózondús levegőt teremt az államok viszonyában. Napjaink amerikai sajtóját olvasva látom, hogy az agresszív cselekményt helyeslő nyílt újságbanditákon kívül az amerikai sajtóba író egyének többsége, köztük olyanok is, akiket a múltban úgy ismertünk, hogy objektívak, felháborodtak a tényeken és az esetet a Szovjetunióval szemben elkövetett hitszegésnek tartják. Ez jó jel. Ha önök, újságírók helyesen fogják tájékoztatni a közvéleményt, végül ez az incidens is „megemésztődik", éppúgy, mint minden más incidens. Ennek ellenére uraim, békében kell élnünk, és nemcsak békében, hanem barátságban is (Taps.) KÉRDÉS: Az amerikai politikát illetően derűlátók lehetünk-e a jövőben is? HRUSCSOV: A javíthatatlan derűlátókhoz tartozom. Az amerikai felderítőgép provokációs berepülését nem háborús előkészületnek, hanem puhatolódzásnak tartom. „Puhatolóznak", de mi rácsaptunk a „puhatolódzók" kezére. Egyes amerikai vezetők most nagy zenebonát csaptak. Hát csak hadd hetvenkedjenek kedvükre. A Szovjetunió nem Guatemala. Ide nem küldhetnek hadsereget. Vannak jő eszközeink a banditák lecsillapítására, ha kedvük támadna arcátlan módszereiket alkalmazni ellenünk. Ha így fognak viselkedni, lecsillapítjuk őket. KÉRDÉS: Hruscsov úr! Nem változtatta-e meg azt a véleményét Eisenhower elnökről, melyet az Egyesült Államokból hazatérve hangoztatott? HRUSCSOV: Nem. Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata a felderítő repülőgépről természetesen megváltoztatja elképzelésemet arról, hogy az elnöknek nincs köze az ügyhöz. Nem tudtam, hogy az Egyesült Államokban ilyen kémkedési tervet dolgoztak ki, tehát a Szovjetunió légiterében végzett felderítő repülőutakra is tervet dolgoztak ki. Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatából — melyet az elnök is jóváhagyott — kitűnik, hogy amerikai felderítő repülőgépeknek hazánk légiterében végzett útjai nem egyes felelőtlen tisztek szeszélyéből adódnak, hanem így valósul meg az a terv, melyet Allan Dulles, a központi hírszerzőszolgálat, tehát az Egyesült Államok elnökének alárendelt hivatal igazgatója dolgozott ki. Herter úr beismerte, hogy az USA elnöke irányelveket adott ki, hogy különféle eszközökkel bizonyos adatokat szerezzenek. Az irányelvek alapján dolgozták ki és valósítják meg azt a programot is, amely Herter szerint a nagyszabású légimegfigyelést és berepülést magában foglalja. Kérem, jól figyeljenek: Berepülés - tehát a repülőgépek felderítő, kémkedő útja egy olyan állam területe fölött, mellyel rendes kapcsolatokat tartanak fenn. S az elnök jóváhagyta ezt a tervet. Hallatlan! S akkor mondjam azt, hogy milyen kedvesek önök! Aki így cselekszik, önmagát sem becsüli. Sőt azt mondom, hogy Herter úr minden lepelt lerántott, minden festéket levakart az Egyesült Államok imperialistáinak leplezett és szépített, kozmetikailag ápolt politikájáról. Most pedig beszédében kimutatta a militarizmus félelmet keltő állati agyarait. S mi történt? Mint látjuk, agyarai most már senkiben sem keltenek félelmet. Az amerikai imperialisták akcióit nem szervezőik hősiessége, hanem gyávasága sugallja. Nem az a veszélyes, aki uralkodik idegein, erőin és lehetőségeire támaszkodik, hanem a gyáva, aki mindentől fél. Nagyon gyakran olvasom: Hruscsov azt állítja, hogy a kapitalizmus elpusztul. Tán csak nem ezért végeznek felderítő repülőutakat a Szovjetunió légiterében? Különben is ez nem az én mondásom. Ezt már száz évvel ezelőtt kifejtette Marx. (Derültség, taps.) Ha a tőkés urak azt hiszik, hogy Marxnak nincs igaza, ez megnyugtathatja őket. Miért veszítik el idegeiket és miért gyávák? KÉRDÉS: Tudtak-e a törökországi, pakisztáni és norvégiai hivatalok az amerikai repülőgép provokációs útjáról? HRUSCSOV: Nem beszélhetek e kormányok nevében, de mondjuk, hogy nem tudtak. Az amerikaiak nem tesznek nekik jelentést. Lehet, hogy még azoknak az országoknak miniszterelnökei sem tehetik be a lábukat I az amerikai katonai támaszpontokra, amelyeknek területén fekszenek. (Derültség.) Törökország, Pakisztán és más államok azért bűnösek, hogy agresszív tömbök tagjai lettek. Áz ilyen esetekben népiesen azt mondjuk: Lekötötte az ember a lelkét az ördögnek: Egyelőre még nem adta el, még rendelkezhet önmagával, de később az ördög fog rendelkezni lelkével. Ilyen helyzetben van most Törökország, Pakisztán és Norvégia. (Derültség.) Figyelmeztetem önöket, külföldi újságíró urak, ne kössék le lelküket az ördögnek, (derültség a jelenlevők körében), hanem hagyják meg maguknak. A legjobban teszik, ha tevékenységüket a társadalom haladó fejlődésének szentelik. A kommunista eszmék határozzák meg a ' társadalom fejlődésének leghaladóbb irányát. A legjobb amerikaiak, mint például John Reed, a Tíz nap, mely megrengette a világot című könyv szerzője, megértették e nagy eszmék jelentőségét. John Reed nagyon okos ember volt. Nem született kommunistának, de az Októberi Forradalom idején eljutott a kommunizmushoz és kommunistaként halt meg. Önök közül egyesek meg nem értésből, vagy tájékozatlanságból írnak a kommunizmus ellen. Vegyék el jutalmukat az Istentől (derültség a jelenlevők körében, taps). A burzsoá újságíróknak a szovjet valóságról, a kommunizmusról terjesztett rágalmait olvasva néha felingerülök, de aztán meggondolom és azt mondom magamban: Nem lehet minden újságíró John Reed. Hisz ezek egyszerű emberek, akiket olyan kiadóvállalatok bérelnek fel, mint amilyen Hearsté, amely, mint a pók, megragadja és behálózza az embert. S ha egy ilyen újságíró nem írna rágalmakat a kommunizmusról, hasznavehetetlen volna Hearstnek, vagy más kiadóvállalati konszernnek! Haerst egy napig sem alkalmaz ilyen újságírót. Kétszer beszéltem Hearsttal. Második beszélgetésünk alkalmával megmondtam neki: Hogy lehet az, hogy ön egészen mást mondott nekem és egészen mást írt? ő pedig így válaszolt: - Talán helytelenül adtam vissza beszélgetésünket? Be kell ismernem, hogy beszélgetésünk lényegét többé-kevésbé helyesen adta vissza, de olyan kommentárokat fűzött hozzá, hogy beszélgetésünk értelmét egészen elferdítették. Ezt meg is mondtam neki, ő azt felelte rá: Elvégre kapitalista vagyok és eladom a kommentárjaimat. (Derültség a jelenlevők körében.) Ö kapitalista, de önök többnyire nem tőkések és so- NO, KI KÍVÁNCSI MÉG A SZOVJETUNIÓ KATONAI TITKAIRA? (A moszkvai Pravda karikatúrája) hasem lesznek azok. Miért szolgálják akkor a kapitalizmust? Miért lennének a kapitalizmus lakájai? Meggyőződésem, hogy minden út a kommunizmushoz vezet. Hová is vezetne?! Éppen ettől félnek az amerikai iiriperialisták. Ezért idegesek és bocsátkoznak meggondolatlan kalandokba, ami azt bizonyítja, hogy nem biztosak a rendszerükben. Az USA külügyminisztériuma kijelenti, hogy minden ország kémkedik. De a Szovjetunió soha nem küldte és nem is küldi repülőgépeit kémfeladatokkal az USA-ba és más országokba. Ha egyes esetekben előfordult, hogy repülőgépeink nem szándékosan megsértették más országok légiterét — ez a török és iráni határon történt -, bocsánatot kértünk az illető országoktól és felelősségre vontuk a határsértés okozóit. Figyelmeztetni akarunk mindenkit, aki hazánkba igyekszik csempészni kémjeit, hogy alaposan fontolja meg a következményeket. KÉRDÉS: Akarja-e ön most is. hogy Eisenhower elnök a Szovjetunióba látogasson? HRUSCSOV: Mit válaszoljak erre? Álljon a helyemre és válaszoljon helyettem (derültség). Most látják önök, milyen nehézségek merülnek fel. Őszintén beszélek önökkel. Tudják, milyen viszonyban vagyok az amerikai elnökkel, nemegyszer beszéltem róla, de reményeim bizonyos mértékben nem váltak be. Ember vagyok, emberien érzek, felelős vagyok a szovjet kormány irányításáért. Láthatják, hogy mi oroszok, szovjet emberek, a tenyerünkön hordjuk a szívünket: ha vigadozunk, hát vigadozunk, ha csatázunk, hát csatázunk. Hogyan mondhatom hazánk népének: - Menjetek ki az utcákra és ujjongjatok, kedves vendéget kapunk. Az emberek azt mondanák: - Te megbolondultál! Milyen kedves vendég az, aki helyesli, hogy kémkedő repülőgépeket küldjenek hozzánk? Tekintettel arra, hogy felelős vagyok az amerikai elnök szovjetunióbeli látogatásának előkészítéséért, az amerikai militaristák, akik felderítő repülőgépet küldtek légiterünkbe, nagyon nehéz helyzetbe hoztak. Nyíltan szólva azt hiszem, az amerikai elnök is tudja ezt. Képzeljük el, hogyha amerikai látogatásom előtt egy ilyen repülőgépet küldtünk volna önökhöz és a repülőgépet lelőtték volna. El tudják képzelni, hogyan fogadtak volna az amerikaiak? Ahogy mondani szokás, érdem szerint fogadtak volna. Azt hiszem, hogy ezt mindenki megérti. Azt azonban garantálhatjuk, hogy az elnök látogatása alkalmával nem kerül sor semmilyen rendbontásra. Népünk udvarias, szavakban könnyít magán, de a cselekvést a kormányra bízza és nem tűri a sértő viselkedést. Azt hiszem, hogy az amerikai újságírók és turisták is érzik. most a szovjet emberek önfegyelmét. Nem hallottam, hogy bárki is valami sértő szót mondott volna egy amerikainak. Ez dicséretes dolog és népünk szellemi erejét bizonyítja. (Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZŐ 3 * 1960. május IS,