Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-13 / 132. szám, péntek

Hruscsov elvtárs sajtóértekezlete (Folytatás a 3 oldalról) KÉRDÉS: A csúcsértekezleten fel­vetik a repülőgép esetét? HRUSCSOV: Máris tárgyalnak róla az egész világon. Ezért nem hiszem, hogy az értekezlet napirendjére kel­lene tűzni. Tekintettel vagyunk rá, hogy a szocialista országokból egye­dül én leszek ott, a nyugati hatalma­kat pedig hárman fogják képviselni. De nem hiszem, hogy e három közül ketten helyeselnék az amerikai kato­nai körök mostani agresszív és ve­szélyes cselekményét. Bizonyára érdekli önöket, hogy mi­kor szándékozom Párizsba utazni. Szándékom május 14-én, egy vagy két nappal az értekezlet megkezdése előtt érkezni Párizsba, hogy kissé akklimatizálódjak. Nagyon megsze­rettem Párizst, gyönyörű város (élénkség). S ha a többiek nem is jönnek el, — mi elmegyünk Párizs­ba! Ezt azért mondom, mert egyesek azzal fenyegetőznek, hogy az érte­kezletre nem kerül feltétlenül sor. Mi lesz, ha az értekezlet nem ül össze? Mit tegyünk, sokáiig megvoltunk nél­küle, hát még vagy száz évig meg­leszünk nélküle (derültség, taps). Az értekezlet nemcsak hazánk, ha­nem az egész világ érdeke. A világ népei a nemzetközi feszültség eny­hülését várják tőle, az államok vi­szonyának rendezését óhajtják. Azt hiszem, tárgyalófeleinknek nem ki­sebb érdeke az értekezlet, mint a Szovjetuniónak. Éppen ezért az ér­tekezlet partnereinktől függ. Mi ké­szek vagyunk. Ismétlem, szombaton, május 14-én szándékozom Párizsba utazni. Egyes diplomaták haragszanak rám, azt mondják, hogy Hruscsov túl erős kifejezéseket használ. Szeretném hallani, hogyan reagálnának ők, ha valaki hasonló agresszív módon be­hatolna az ő országukba. Talán bó­koljak és üdvözöljem a berepülést?! Nem! A betörőt úgy fogjuk fogadni, ahogyan megérdemli, mert ami tör­tént, bűnös légikalózkodás volt! (Taps.) Látták itt a levegőminták vételére szolgáló „műszereket"? (derültség). Milyen szemmel nézhetnek erre a dajkamese kitalálói, miután lehullott róla a lepel? Tudjuk ugyan, milyen az imperialisták szeme. Mint a népi szállóige mondja, ha valaki szemen köpi őket, váltig azt hajtogatják, hogy isteni harmat hullott a sze­mükbe. (Derültség, taps.) Most hát látják, hogy a Legfelső Tanács ülésén mondott beszámolóm­ban tudatosan nem mondtam el min­dent, mert tudtuk, kivel van dolgunk. Előbb nem árultuk el, hogy a pilóta él és épek a műszerek, hogy a re­pülőgép nem robbant fel. Azt hitték, hogy a pilóta öngyilkosságot követett el. Most pedig, amikor kiderült, hogy életben maradt, az amerikai sajtó szigorúan elítéli, hogy megszegte az utasításokat, nem ölte meg, hanem megadta magát. Egyes amerikaiak azt hányják szemére, hogy nem lett öngyilkos. Micsoda állati nézetek. Ez az imperializmus ideológiája. Uraim, amerikai újságírók, olvassák lapjai­kat? Szörnyűség! KÉRDÉS: Nem kért-e az amerikai ügyvivő engedélyt öntől, hogy talál­kozhassék Powerssel ? HRUSCSOV: Az amerikaiak jegyzé­ket küldtek ebben az ügyben és azt kívánják, engedjük meg, hogy talál­kozhassanak vele. De nekik is lát­niok kell, hogy ez már túl sok. A pi­lóta vizsgálati fogságban van, mert kém. Hogy akarnak vele találkozni? A pilótának felelnie kell tettéért a szovjet bíróság előtt. KÉRDÉS: Ez azt jelenti, hogy sem a nagykövetet, sem az ügyvivőt nem engedik Powerhez? HRUSCSOV: Ezt nem mondtam. Er­ről döntünk. Lehet, hogy találkoz­nak, lehet, hogy nem találkoznak. Most nem válaszolhatok erre a kér­désre. mert a vizsgálat még folyik. KÉRDÉS: Agresszív cselekmények­nek fogja-e tartani a nyugati hatal­mak repülőgépeinek berepülését Ber­linbe, ha Kelet-Németországgal meg­kötik a békeszerződést? HRUSCSOV: Már nyilatkoztunk e kérdésről. Ismétlem: Ha aláírjuk a békeszerződést a Német Demokrati­kus Köztársasággal, megváltozik az országnak a katonai kapituláció fel­tételeiből eredő helyzete. Abban a pillanatban véget ér Nyugat-Berlin megszállása és nyomban megszűnik minden olyan behatolás Berlinbe, mely Németország kapitulációjára tá­maszkodik. A Német Demokratikus Köztársaság azután teljesen ellen­őrizni fogja területét és a területén fekvő Nyugat-Berlinbe való belépést. Ha az NDK megegyezik az érdekelt országokkal, és megengedi nekik a légitér, a vízíutak, a vasutak és az országutak használatát — ez nem ránk tartozik, ez a Német Demokra­tikus Köztársaság ügye és szuverén joga­Egyesek azt állítják, hogy a nyu­gati hatalmak erőszakkal törnek Nyugat-Berlinbe. Világosan mondom: Ha valaki erőszakkal próbál betörni, akkor az NDK-ban a béke őrzésére elhelyezett katonai alakulataink tel­jes erejükkel szembeszállnak a béke­bontókkal, ezért gondolják meg a nyugati okosak, hogy mit jelent ez számukra. KÉRDÉS: Tekintettel a repülőgép esetére, valamint az ön és Eisenho­wer elnök viszonyára, nem szeret­né-e inkább, ha elhalasztanák az el­nök látogatását? HRUSCSOV: E kérdésről majd Pá­rizsban folytatunk eszmecserét az elnökkel. Továbbra is keresni akar­juk az utat a szovjet-amerikai vi­szony megjavítására, rendes kapcso­latokat akarunk fenntartani az Egye­sült Államokkal. Hisszük, hogy a szovjet-amerikai viszony idővel né­peink baráti viszonyává fejlődik. Ez lenne az ésszerű, minden épeszű ember erre törekszik és fog is tö­rekedni. Több kérdésük nincs? HANGOK: Köszönjük, nincs (taps). HRUSCSOV: Végül még ezt sze­retném mondani önöknek: Keményen lépünk fel azokkal szemben, akik behatolnak hazánk határain, akik megsértik szuverenitásunkat, de bé­kében és barátságban akarunk élni minden néppel. Értsék meg, helyze­tünket, amikor felháborodottan el­ítéljük az agresszív cselekményeket. De nézzük józanul a dolgokat, s jól tudatosítsuk, hogy még a legpará­zsabb vita is jobb a háborúnál. Ezért mindent elkövetünk, hogy a helyzet mostani kiéleződése lecsilla­podjék, mindent megteszünk, hogy a nemzetközi helyzet rendes meder­be terelődjék és helyreálljon a jó viszony a Szovjetunió és az Ameri­kai Egyesült Államok között — per­sze, ha az USA is hozzá fog járulni. Kérem, ezt tartsák emlékezetük­ben és ne írjanak olyasmit, ami a helyzet még nagyobb kiéleződését fdézhetné elő. Mire való volna ez? Hisz önöknek sem használna, ha há­ború volna (taps), a háború senki­nek sem hoz szerencsét. Az utóbbi napokban sok amerikai szenátor, kongresszusi tag beszédéi olvastam és nagyon jó jelnek tar­tom, hogy sokan elítélik kormányuk eljárását. Jó jelnek tartom, hogv az emberek nem vesztik el fejüket, hogy nem mindenki magyarázza úgy a dolgot, mint Ilerter. KÉRDÉS: Mit kíván a francia nép­nek párizsi útja előtt? HRUSCSOV: A francia nép - nem akarom egyik ország népét szembe­állítani egy másik ország népével — épp olyan vendégszerető, mint az amerikaiak. Franciaországban azon­ban később jártam, frissebbek az él­ményeim. Nemcsak a francia nép fogadásával, hanem de Gaulle fran­cia köztársasági elnökkel folytatott megbeszéléseimmel is rendkívül elé­gedett vagyok. A népről nem is kell beszélnem. A nép mindenütt békét ! akar. A kormányok megüzenik a há­j borút, de a népnek kell ontania vé­' rét és ezért békét akar. A francia i nép is békét akar. Együtt harcoltunk ; Franciaországgal a militarista Né­j metország ellen. Ha kitör a háború — márpedig Nyugat-Németország kirobbanthatja -, a franciák tudják, hogy a Szovjetunió a múltban jó szövetségesük volt. Most is javukra lehet ez a szövetséges. Jobb volna, ha vállvetve elkerülnénk a háborút és szövetségesek lennénk a béke­harcban. Azt hiszem, ideje, hogy befejezzük váratlan sajtóértekezletünket. Drága elvtársak és uraim, engedjék meg, hogy sok sikert kívánjak önöknek. Védelmezzék az igazságot és a béke magasztos ügyét, vívják ki népeik tiszteletét! (Taps, hangok.) Köszön­jük! Eisenhower nem fog hazasietni Párizsból AZ AMERIKAI ELNÖK SAJTÓÉRTEKEZLETE Washington (ČTK) — Eisenhower elnök szerdai sajtóértekezletén rö­vid nyilatkozatot olvasott fel a Szovjetunió területére behatolt U-2 amerikai repülőgép provokációs út­járól. Lényegében a külügyminisz­térium legutóbbi hivatalos állítását ismételte meg, s úgy beszélt az ide­gen államok légiterében tett ameri­kai felderítő utakról, hogy azok szerves részét képezik a. „vissza­taszító, de szükséges katonai hír­szerzésnek", melyet az USA fegyve­res erői keretében különleges alaku­latok bonyolítanak le. „Már. hivatal­ba lépésemkor elrendeltem az ada­tok gyűjtését. Az adatgyűjtő hír­szerző alakulatok nem függnek ösz­sze a nyilvános kormányszervek­kel, s élükön a titkos műveletekért felelős tényezők állnak" — mon­dotta az elnök. Eisenhower egyáltalán nem éreztette hogy az ilyesmit provokatív, vagy megengedhetetlen cselekménynek tart. Beismerte, hogy a „nyílt ég­boltra" tett javaslatával, melyet 1955-ben a kormányfői értekezleten terjesztett elő, törvényesíteni akar­ta a hírszerző tevékenységet. Kije­lentette, hogy javaslatát újra elő­terjeszti a párizsi csúcsértekezle­ten, hogy a közös légügyi felügye­let ürügyével megnyíljék az ame­rikai hírszerzőszolgálat útja más or­szágokba. Az elnök egy tudósító kérdésére adott válaszában beismerte, hogy „amennyiben" tudja, szovjet repü­lőgépek még sohasem hatoltak be az USA légiterébe. A küszöbönálló csúcsértekezletről annyit jegyzett meg, hogy a tár­gyalás fő pontjait a leszerelés, Né­metország és Berlin kérdéseiben Kelet- és Nyugat viszonyában látja. „Reméli, hogy e pontokban hala­dást érnek el." Egy további kérdésre adott vá­laszában kijelentette, hogy „ha a pá­rizsi értekezlet tovább fog tartani egy hétnél május 23-ra kitűzött portugáliai látogatásáról kész vissza­térni Párizsba, ha ez hasznos lesz." A földalatti atomkísérletek újra­kezdéséről, amit a múlt héten sze­mélyesen közölt, kijelentette, az USA elvárja, hogy „a kísérleteket az USA, a Szovjetunió és Anglia ve­gyes bizottságának felügyeletével hajtják végre." Bár Hagerty, a Fehér Ház képvi­selője a múlt héten kijelentette, hogy az USA szerdán hivatalosan az atomkísérletek beszüntetéséről tár­gyaló háromhatalmi értekezlet elé terjeszti ezt a javaslatot, az eddigi hírekből még nem tűnt ki, hogy ez meg is történt. Eisenhower sem em­lítette sajtóértekezletén, hogy a kö­zös kísérletek javaslatát a Szov­jetunió és Anglia elé terjesztették volna. Eisenhower végül hangoztatta; még mindig reméli, hogy júniusban ellá­togat a Szovjetunióba. „Semmilyen változás nem történt terveimben" — mondotta. Tisztogatás a CIA-bon New York (ČTK) - A New York Herald Tribúne szerdai számában Warren Rogers, a lap washingtoni tudósítója értesülései alapján az Ál­lán Dulles vezette Központi Hírszer­ző Szolgálat (CIA) ügynökségben fo­lyó eljárásról számol be. „Francis G. Powers kémpilóta Oroszország légiterében történt má­jusi felsülése miatt nagyságok buk­nak le a CIA-ban. Kik ezek? A New York Herald Tribúne mind­járt az elfogott Powerssel kezdi. Azt állítja, hogy a kritikus pillanatban nem tartotta be az előírást. „Mr. Powers utasítást kapott, hogy min­den bizonyítékot semmisítsen meg és szükség esetén legyen öngyilkos. Egyiket sem tette meg, mert való­színűleg elkábította őt a nagy ma­gasságból történt ejtőernyős ugrás. De még az a véletlen eset sem lehetne mentségére legmagasabbran­gú felettesei szemében. Bármi ok késztette, a parancs nem teljesítése, majd a beismerés szörnyen kompro­mittálta a CIA-t és az országot. Rosz­szabb volt a kudarcnál. A potenciális eredményt — a szovjet ma r"T~'" (?!) hatalom képeit, melyeknek szer­zésére repült be —, a propaganda terén hiányára írnák". A New York Herald Tribúne nem az egyedüli lap, amely sajnálja, hogy Powers nem követett el öngyilkos­ságot. A New Times május 9-i szá­ma ugyanazt mondja és azt írja a pilótáról: „bizonyára úgy döntött, in­kább az élet, mint a halál". A New York Herald Tribúne azt írja, hogy többek között a CIA 50 alkalmazottjának elbocsátása várha­tó. Ennek csendben kell megtörtén­nie. Keményebbé teszik a kémek ki­képzését, mert a legutóbbi kudarc egyik okát abban látják, hogy Powers állítólag nem készült fel eléggé kül­detésére. EGY AMERIKAI katonai támaszpont kö­zelében fekvő japán város, Jamatov la­kói tömeggyűlésen követelték az ame­rikai repülőgépek kivonását és hangoz­tatták: nem akarják, hogy az amerikai szoldateszka garázdálkodása miatt visz­szavágásnak essenek áldozatul. (ČTK) REEVES, dél-afrikai püspök, neves köz­életi tényező egy londoni népgyűlésen kijelentette, hogy a Délafrikai Unió rendőrállam. Kijelentette, hogy állandóan növekszik a lakosság felháborodása és elégedetlensége, és az ország lőporos­hordóhoz hasonlít. (ČTK ) július 13-án összeül az SZKP KB plénuma Moszkva (TASZSZ) - Hivatalosan közölték, hogy 1960. július 13-ra összehívják az SZKP Központi Bizottságának plenáris ülését, mely tár­gyalni fogja, hogyan teljesítik az SZKP XXI. kongresszusának az ipar, a közlekedés fejlesztéséről, a legújabb tudományos és műszaki ismere­tek termelési érvényesítéséről hozott határozatát. E kérdésről több beszámoló hangzik majd el a plenáris ülésen. Az NDK a két német állam részvételét javasolja Párizsban Berlin (ČTK) - Az NDK népi ka­marája összeült, hogy meghallgassa az NDK kormánynyilatkozatát, mely állást foglal a csúcsértekezlet fő kérdéseiben. A két német állam fennálló hely­zetének elemzése után Grohtewohl miniszterelnök az alábbi követelé­sekben foglalta össze az NDK kor­mányának álláspontját: „A csúcsér­tekezlet lefolyása és eredményei já­ruljanak hozzá Németország és az egész világ békéjének a biztosításá­hoz. A csúcsértekezlet mozdítsa elő az általános és teljes leszerelést. Fontos, hogy Nyugat-Németország azonnal szüntesse be az atomfegy­verkezést és atomtámaszpontok lé­tesítését. A csúcsértekezlet bízza meg a két német államot, hogy egyezzenek meg Németország általá­nos és teljes leszereléséről. A csúcsértekezlet egyezzen meg a német békeszerződés előkészítéséről és a békeszerződésről tárgyaló érte­kezlet mielőbbi megtartásáról. A bé­keszerződés és a békeértekezlet elő­készítésében mindkét német állam képviselőinek egyenjogú tárgyaló félként kell részt venniük. Mi legyen a csúcsértekezlet fő célkitűzése London (ČTK) — Az angol alsóház 50 munkáspárti képviselője határo­zati javaslatot terjesztett elő, mely megszabja, milyen fő célok elérésé­re törekedjék Macmillan miniszter­elnök a párizsi kormányfői találko­zón. A határozat 6 célkitűzést tartal­maz. Ezek: egyezmény az atomfegy­ver-kísérletek betiltásáról, a négy nagyhatalom közös nyilatkozata, hogy nem alkalmaznak elsőként atomfegyvert, meg nem támadási szerződés, mely „kiküszöbölné a NATO és a Varsói Szerződés tagál­lamainak versenoését", az európai atomfegyvermentes övezet, újabb utasítások a tízhatalmi leszerelési bizottságnak, hogy „a szakaszonként meghatározott időszakban" a teljes leszerelésre törekedjék, újabb tár­gyalás Németországról és Közép­Keletről, s végül az együttműködés megígérése, hogy az ENSZ kereté­ben hozzájáruljanak „a gazdaságilag elmaradott országok nagyarányú megsegítéséhez". A csúcsértekezletnek hozzá kell járulnia a Nyugat-Berlinből kiinduló veszély elhárításához, — folytatta Grotewohl elvtárs. Nyugat-Berlin de­militarizált szabad várossá nyilvání­tása a békeszerződés rendelkezései alapján a legjobb megoldása lenne a nyugat-berlini kérdésnek. Az NDK kormánya emlékiratban foglalja össze álláspontját és a csúcsértekezlet elé terjeszti. A pá­rizsi csúcsértekezleten a leszerelés kérdésén kívül elsősorban a két né­met állam békeszerződésének prob­lémáiról és a nyugat-berlini kérdés­ről fognak tárgyalni, ezért kívánatos, hogy a nemzetközi szokások szelle­mében mindkét német állam képvi­selői jelen legyenek Párizsban. Adenauer és Brandt egy követ fújnak Delhi (ČTK) — Adenauer bonni kancel­lár szerdán a Figaro című francia lapnak adott nyilatkozatában kijelentette: ,,Nem szabad, hogy a Nyugat a küszöbön álló csúcsértekezleten Nyugat-Berlin kérdésé­ben egy lépéssel is meghátráljon". A csúcsértekezlet küszöbén Brandt nyugat-berlini polgármester is támogatta Adenauer esztelen állítását. A londoni Daily Skethben lelkére kötötte a nyugati hatalmaknak, semmit se változtassanak Nyugat-Berlin megszállási rendszerén. Kommunista párttagságért halálbüntetés Athén (ČTK) — A görög demokra­ták perében szerdán beszédet mon­dott a királyi ügyész. Nem hozott föl bizonyítékokat a vádlottak „kén-.­tevékenységére", és tisztán annak a ténynek alapján, hogy tagjai Görög­ország Kommunista Pártjának, ha­lálbüntetést, életfogytiglani, vagy hosszan tartó börtönbüntetést java­solt. A görög kormány eljárásával kí­méletlenül szembeszegül a hazai és a világ közvéleménnyel és még job­ban kiélezi az ország helyzetét. NAGY ÉRDEKLŐDÉST keltett Svédor­szágban Erwin Leiser újságíró Véres idők című egész estet betöltő dokumentum­filmje, mely a német fasizmus gaztet­teinek krónikája. (ČTK) PEKINGBEN több mint 55 ezren tekin­tették meg a Lenin születésének 90. év­fordulója alkalmából rendezett kiállítást. (ČTK) Az USA manőverezik Szakértők tanácskoznak az atomkísérletek beszüntetéséről GENF (ČTK) - AZ ATOMFEGY­VER-KÍSÉRLETEK BESZÜNTETÉSÉ­RŐL TÁRGYALÓ ÉRTEKEZLET KE­RETÉBEN SZERDÁN GENFBEN, A NEMZETEK PALOTÁJÁBAN ÖSSZE­ÜLTEK A SZOVJETUNIÓ, AZ USA ÉS ANGLA SZAKÉRTŐI, HOGY KI­DOLGOZZÁK A FÖLDALATTI, KIS ATOMROBBANTÁSOK ÉSZLELÉSI MÓDSZEREINEK KÖZÖS KUTATÁSI PROGRAMJÁT. fit szakértők ülése előtt az ameri­kai kormány nyilatkozatot adott ki, hogy az év végén, esetleg 1961 ele­jén földalatti robbantássorozatot akar végrehajtani. Tudjuk, a szov­jet kormány, hogy meggyorsítsa az atomkísérletek beszüntetéséről szóló egyezmény megkötését, beleegyezett egy olyan közös kutatási program kidolgozásába, melynek szerves ré­szét a három szerződő fél kí­sérleti atomrobbantásainak végre­hatása képezné. Az Egyesült Államok nyilván nem akar bele­egyezni a közös program feltételei­be. A nyugati sajtóirodák jelentést adtak ki a szakértők szerdai ülésé­ről és Eisenhower elnök sajtóérte­kezletéről, amiből kitűnik, hogy az Egyesült Államok önálló kísérleteket szeretne végrehajtani és előkészí­tésükbe nem lenne beleszólásuk a Szovjetunió és Anglia szakértőinek. Az amerikaiak úgy képzelik el, hogy e két nagyhatalom szakértői csak a robbanások szeizmikus mérésében vennének részt. Az amerikai kor­mánynak valószínűen az a fő célja, hogy a közös kutatás leple aUít hajtsa végre tervezett sorozaNs földalatti atomrobbantásait és kipró­bálja az új típusú atomfegyvereket, főként az atomtöltésű irányított lö­vedékeket. A genfi értekezlet további problé­mája a 4,75 erősségű földalatti atomkísérletek halasztási időtarta­ma. Az amerikaiak legfeljebb évi halasztást akarnak. Anglia két évi halasztást javasol, a Szovjetuniónak pedig az az elve, hogy a halasztás addig tartson, amíg teljesíthetik a kutatás programját, amit Mccone, az amerikai atomerőügyi bizottság el­nöke 4—5 évre becsül. Nyugat még nem nyíilatkozott konkrétan és nem fejtette ki álláspontját, meghosszab­bítanák-e a kísérletek halasztását abban az esetben, ha a tudósok nem fejeznék be határidőre a földalatti robbantások mérésén végzett mun­kájukat. A genfi értekezletre ezenkívül még sok olyan probléma megoldása vár, melyek késieltetik az egyezmény megkötését. Az egyik ilyen kérdés a helyszíni felügyelet száma a gya­nús területeken. További probléma az ellenőrző bizottság összetétele. Nyugat három helyet követel magá­nak a szocialista államoknak pedig csak kettőt hagy, amibe a Szovjet­unió nem egyezhet bele. A Szovjet­unió viszont igazságos képviseletet követel és azt javasolja, hogy a szo­cialista és tőkés államoknak 3-3. képviselőjük legyen, egy helyet pe­dig valamilyen semleges állam tölt­W be. ÜJ SZÓ 4 * 1960. május 12.

Next

/
Thumbnails
Contents