Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-12 / 131. szám, csütörtök

Ä NEMZETISÉGI KÉRDÉS a szocializmus győzelmének időszakában Mindazok a változások, amelyekre nálunk a szocializmus építése folyamán sor kerlllt, lényegesen megváltoztatták a cseh és a szlovák nemzet arculatát is. A szocialista termelési viszonyok győzelme gazdasági életünkben és a belőlük fakadó új politikai és erkölcsi osztályviszonyok az emberek között, a szocialista társadalmi tudat kialakulása a csehek és a szovákok nemzeti közösségének lényegében más jelleget adnak, mint amilyen a múltban volt. A gazdasági és osztályszerkezet, valamint a társadalmi tudat jellegének valamennyi változása a nép munkájának, pártunk céltudatos marxista-leninista politikájának az eredménye. A tőkés rendszer létrehozta a nemzetiségi kérdést, de képtelen e problémát megoldani. A pártnak mindenütt foglalkoznia kell vele, főleg ott, ahol több nemzet él együtt egy államban. A mi, új alapokon megújhodott köztársaságunk is örökbe kapia a tőkés rendszertől a nemzetiségi kérdést. Megoldásánál a párt abból a feltételből indult ki, hogy a társadalmi fejlődés különböző korszakaiban a nemzetiségi kérdés jellege is különböző és ezért megoldása nem lehet általános, gépiesen merev, hanem meg kell hogy feleljen az adott történelmi időpont forradalmi változásai jellegének. A párt akárcsak az osztálypolitikájában, a nemzetiségi kérdésben is a társadalmi fejlődés felismert objektív törvényszerűségeiből, elsősorban a termelési mód fejlődésének törvényeiből indul ki, amelyektől függ az osztályok és a nemzetek viszonyának alakulása. A termelőeszközök magántulajdonából eredő kizsákmányolás és társadalmi elnyomás mindig a nemzeti elnyomás különféle formáival jár együtt. A nemzeti elnyomás csakis úgy szüntethető meg, hogy megszüntetjük a társadalmi elnyomást, vagyis a termelőeszközök magántulajdonát és uralomra juttatjuk a szocialista társadalmi rendet. A párt ezért megalakulásától kezdve hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása a fő kérdéstől - a proletárforradalomtői és a proletárdiktatúrától függ. Ebből ered annak fontossága és szüksége, hogy a nemzetiségi politika feladatait a társadalmi s nevezetesen a gazdasági fejlődés fokának megfelelően tűzzük ki. Lenin az imperializmus korszakában tanulmányozva a nemzetiségi kérdést, a tőkés rendszer gazdasági szerkezetében beállt változásokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetiségi kérdés is bizonyos új ismérvekkel bóvült. A fejlődő kapitalizmus korszakában a nemzeti mozgalmak elsősorban annak a harcnak a kifejezői voltak, amely a nemzeti piac kialakításáért folyt és az egyes nemzetek sajátosságának hangsúlyozása jellemezte őket, az imperializmus korszakában viszont a nemzetközi piacok létrejötte következtében az az irányzat uralkodik, amely objektívan a nemzetek közeledésére vezet. Igaz, az imperializmus kizsákmányoló, élősdi jellege következtében ez a közeledés a gyarmati kizsákmányolás, elnyomás és függőség formáiban valósult és valósul meg, ezért gyakorlatilag a nemzetek meghasonlására és nacionalizmusra vezetett és vezet. A szocialista forradalom győzelme után a nemzetiségi kérdésben tovább hatnak a Lenin jellemezte irányzatok. A szocialista országok együttműködése során szerzett tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a kizsákmányolás, elnyomás, nacionalizmus és sovinizmus tőkés formáitól megszabadult közeledési irányzatok tovább hatnak. Ez abból is következik, hogy a szocializmusban a termelés éppen az egyes országok és az egész szocialista rendszer keretében végbemenő szakosítás és együttműködés alapján sokkal gyorsabban fejlődik. A termelőeszközök társadalmi tulajdona minőségileg más jelleget ad a szocialista országok gazdasági és egyéb együttműködésének. mint a kapitalizmus. A társadalmi tnlajdon az a döntő ob- j jektív tényező, amely a nemzetek sokoldalú gazdasági és kulturális felvirágozására vezet és ugyanakkor lehetővé teszi kölcsönös szocialista együttműködésüket is. Míg a nemzeti piac fejlődése, s ezzel karöltve az egyes nemzetek politikai és kulturális fejlődése a kapitalizmusban kíméletlen konkurrencia-harc során megy végbe, miközben a szegényebbek a gazdagabbak zsákmányává, „befolyási szférájává", „tökeberuházási területévé", „életterévé" válnak, a szocializmusban a nemzetek fejlődése a nemzetek közötti együttműködés és kölcsönös segítség eredőjeként jön létre. A szocialista országok gazdasági és nemzetiségi politikája lehetővé teszi a nemzetek felvirágozását biztosító objektív tényezők érvényesülését, közelebb hozza egymáshoz a népeket és megszünteti azokat az ellentmondásokat, amelyek e közeledést az imperializmus viszonyai közepette jellemzik. A CSKP nemzetiségi politikáía mindig a marxizmus-leninizmus tanításából indult ki, s vele összhangban a nemzetiségi kérdést alárendelte a munkásmozgalom fő kérdésének - az osztályharcnak és a proletárdiktatúrának. A nemzetiségi kérdés ilyetén értelmezése vörös fonálként húzódik végig a párt határozatain, főleg azóta, hogy a párt élére a gottwaldi vezetés került. E politika helyességéről ma már nem csupán a hozott határozatok alapján alkothatunk képet, hanem a szocialista Országépités gyakorlata alapján is. amely egyben a nemzetiségi kénés gyakorlati megoldását is jelentette. Szlovákia gazdasági és kulturéis elmaradottságának megszüntetése, az elért magas életszínvonal a párt politikájának helyességét bizonyltja. Ezek a sikerek természetesen semmi esetre sem jelentik azt, hogy most már nem maradt semmi teendő Szlovákia fejlesztésével kapcsolatban. A CSKP XI. kongresszusának határozatából is ismeretes, hogy a párt nem elégszik meg Szlovákia gazt asági és kulturális elmaradottságának megszüntetésével, hanem programjául tűzi ki, hogy Szlovákiát gazdaságilag és kulturális tekintetben a cseh országrészek színvonalára emelje. A párt tehát Szlovákia fejlődésében nem engedi érvényesülni az ösztönösséget. Jelen'eg nemzeteink kapcsolatainak alakulásában, a nemzetiségi politika végrehajtásában az a nézet uralkodik, hogy a nemzetiségi kérdés másodrendű és a fő kérdést azok a követelmények teszik, hogy felépítsük a fejlett szocialista társadalmat. Most, a szocialista építés befejezése során elkerülhetetlenül jelentős változások következtek be nemzeteink jellegében, összetételében. A csehek és szlovákok, valamint a Csehszlovákiában élő magyarok, ukránok és lengyelek életében megnyilvánult új adottságok és tények elkerülhetetlenül hatnak e nemzetekre és nemzetiségekre. Nemcsak feltételekről és adottságokról van szó, hanem nemzeteink és nemzetiségeink dolgozóinak eddig szerzett tapasztalatairól is. Meg kell ismernünk, szem előtt kell tartanunk őket s céltudatosan elő kell segítenünk hatásukat és érvényesülésüket. A tőkés társadalmi rend kora nemzeteinek burzsoá jelleget adott. Ez a rendszer megszűnt, s ezért a nemzetek burzsoá jellege is egyre inkább talaját veszti, visszavonul, eltűnik! Ma hazánk nemzeteinek új szocialista jellegét a győzelmes szocialista társadalmi rend határozza meg. A burzsoázia diktatúrájának helyére a munkásosztály diktatúrája, a tőkés termelési módszerek, a kizsákmányolás helyére a szocialista termelési mód, a termelőeszközök szocialista tulajdona lépett. Országunkban a termelőerők rohamos fejlődése kényszerűen meg kel! hogy nyilvánuljon a nemzetek új jelierének kialakulásában, s vele együtt hatnak a már említett osztályszerkezeti változások is. A kozmopolita burzsoázia helyett ma a nemzet élén a valóban hazafias munkásosztály áll. amely a javak termelője, az ország gazdája és a társadalom vezére. Pártja van, amelynek nincs párja a történelemben. Az ingadozó parasztság helyére a szövetkezeti parasztság lépett, amelyet megbonthatatlan szövetség fúz a munkásosztályhoz. Tudjuk, hogy Szlovákiában például a parasztkérdés a szlovák kérdés lényeges részét alkotta. A nemzetben új értelmiség iš van, amely lényegesen különbözik a burzsoá értelmiségtől. Az imperializmus korszakában a burzsoázia osztályérdekei éles ellentétben álltak a nemzet érdekeivel - a munkásosztály osztályérdekei a múltban és a jelenben egyaránt azonosak a nemzet érdekeivel. Az uj szocialista társadalmi rend ma már nem csupán írott malaszt, hanem eleven valóság. Nemzeteink dolgozó tömegei bőven rendelkeznek saját tapasztalatokkal, hisz elsősorban a munkások és parasztok, s velük együtt a dolgozó értelmiség naponta maga uralkodik, hazájának maga a gazdája, ura. Tanúi vagyunk annak, hogy a szociaGÉPEK SEGÍTSÉGÉVEL OLCSÓBB A TERMELÉS Este, mikor a hazatérő traktoros berregő gépének kormánykerekét a szövetkezet udvara felé irányítja, tekintetét önkéntelenül is a kapu mellett felfüggesztett hosszú táblára veti. Azon nyomban észreveszi a változást. Reggel óta más alakot öltöttek a számok. Míg a határban vetette a kuko- gel járt volna. Márpedig, reszkírozni" nem lehet, mivel szövetkezetük kötelezte magát, hogy 340 mázsás hozam helyett I lista, demokrácia — az állam igaz- ^ gatásában és a gazdasági élet irá- ^ nyitásában való részvétel — a ter- § melési, politikai és kulturális aktivi- | ric

á^ pavíaViľs" Erzsébet" ügyes'ujjtás új, a kapitalizmusban elképzel- ^ mozdulatai révén a számológép pahetetlen tömeges jelenségeit váltja ^ pircsikján kirajzolódott úgy az 6, ki. A tömegek e tapasztalatai új tu- § mint 9 társa munkájának heti összelaidonságokat alakítanak ki, amelye- § gezése, amit Móczár István brigádket hiába keresnénk a burzsoá nem- $ ,

v®,

z®

tö a táblára fes

t!"' hogy százarőtekben * lékban mutassa a félévi munka há„ , S nyadát. A traktorvezetők fogadalma Nemzeteink jellegere és kölcsönös b szerint csak két hónap múlva kelleviszonyukra kényszerűen hatnak azok ^ ne jeleznie a százat, mivel hazánk a tapasztalatok, amelyeket a szocia- ^ felszabadulása 15. évfordulójának lista viszonyokban szereztek együtt- ^ tiszteletére ezt a kötelezettséget tetélésük, együttműködésük során." Már $ té

k. d

e Vojtech István és Jezsó nem csupán brosúrák és progra- ^ Gľ

ul

a rovatában már is mok szólnak a szocialista együttmű- | SZAZON FELÜU szAm DfszU

K. kodésrol es kölcsönös segítségről, í hanem a mindennapi gyakorlat a tó- | Igyekszik a többi munkatárs is, megek részvételével új. a kapitaliz- $ J

1

0^, neve al

á ® , f

é.

l

é,

v

l,. érté

_ mus idején elképzelhetetlen sajátos- | ^elés^or szá

z°

n J

ova! f?

Iu

h "

á.

m . , , , , r. . ,. „, s kerüljön, mert nemcsak a koságokkai gazdagítja a nemzetek kol- i telez

e

J

ttsé

g teljesítéséről van szó. csonös viszonyát. ^ hanem a

z agrotechnikai határA Csehszlovák Köztársaságért, né- $ idő betartásával a terméshozam pi szocialista jellegéért vívott közös § biztosításáról is. Hogy feladatát miharcok, a közös kormány, a közös $ ként végzi, azt figyelemmel tudja gazdasági rendszer, az együttes cél- $ kisérni, mivel a tábláról minden hét kitűzések, a gazdaság, a politika és § elején leolvashatja az eredményt, a kultúra területén közösen létre- S.ŕ^^^irarara^

6'hozott alkotasok, a történelem és a ^ Tudják a t

a

raktorosok( hogv a g

é. gyakorlat tanulságai megmutatták, ^ pe

k állandó alkalmazásával, jó klhogy népünk, nemzeteink előtt csak ^ használásával egyetlen helyes, hasznos út áll. s e § tapasztalatok ma elválaszthatatlanok § OLCSÓBBÁ TESZIK A TERMELÉST, a csehek, a szlovákok, a magyarok | Ezért váH

alaták, hogy a 300 hekés a többiek nemzeti tulajdonságai- ^ tár kukorica egyharmadát négyzetéi. ^ tes-fészekesen vetik, mivel Igy VojA nemzetek a gyakorlatban gyö- ^ tech és Jezso vezetők keresztülzödtek meg arról, hogv az egysé- fc kasu

l járhatnak gépeikkel és ha ges szocialista gazdaság hatalmas § k

e»

ö minósé

t?

ü é

s menyiségű gyom„„„,„ , , ,..., . , s irtó szert kap a szövetkezet, a előnyt jelent amely lehetove tesz. í keresztsoros száz hektáron minden az egesz Csehszlovák Koztarsasag, 5 kézierö

t mellőzhetnek. A betakarítást s ennek alapján Szlovákia gyors üte- ä szintén gépekkel, kombájnok segítmü iparosítását. A gyakorlatban ^ ségével tervezik, győződtek és győződnek meg róla, $ — A cukorrépa megmunkálásában hogy Szlovákia szocialista iparosi- ^ is a legszélesebb méretben alkalmaztása a gazdaságilag leghathatósabb § zuk a gépeket. Az egyelés, egyszeri útja annak, hogv gyarapítsák köz- | kapálás és betakarításkor a * S tiszt táson kivul mindent korszerű tarsasagunk gazdagsagfit. A k°zos s t

e

chnikai felszereléssel végzünk allami szervek, a kozos kulturális, ^ mondja M6czár elvtár

s tudományos és tömegszervezetek ^ Mindjárt a vetésnél ehhez tartótnemzeteink szocialista viszonyának ^ ták magukat. Még a lófogatokra tergyakorlati iskolái és még inkább azok ^ vezett területet is a traktorosok veIesznek a jövőben. Az egész hon dol- § tették be. Szükség volt az aggregá- . gozóinak kölcsönös részvétele a szo- ^ tokra, mivel a késedelem veszteség- tárainak számét. BENYUS JÓZSEF cialista országépítés nagy alkotásai- | ——«mmm Ml —Mc—

» 11 nak létrehozásában mindennapi je- ^ * _ lenség és már magában véve meg- ^ / gy kÓSZÜl O pQ

f ff 00500 ľ Q vetkezet irodájában munkájuk iránt érdeklődöm, mosolyogva mondják: - Legjobb lesz, ha velük beszél. Mi nem panaszkodhatunk rájuk... Az órámra pillantok. Fél hármat mutat. Nem lesz könnyű megtalálni őket - gondoltam. Dolné Saliby nagy falu, ilyenkor még az istállóban sem igen lesznek. A szövetkezet pénztárosa azonban - aki már régi jó ismerősöm - elmosolyodik. - Ne töri a fejed, nem kell messzire menned. Az ablakhoz int s az irodával szemben levő közre mutat, ahol az alapokból kivehetően egy nagyobb épület alapjait, részben már a falát építik. Bütykös ujjával az üvegen keresztül az építkezés felé mutat. - Látod azt a kékzubbonyos magas fiatalembert? Az a Marci, a brigádvezető. Tóth Márton téglaporosan, malterosan áll az épülő fal mellett. Kérdésemre, hogy mit építenek, mosolyogva s hangjában egy kis büszkeséggel mondja: - Kultúrházat. Egyre szükségesebbé vált... Szétszedtük az Elvira ma~ jori régi kastélyt, amit lehet, felhasználunk belőle. A többi anyagot is maid csak előteremtjük. A felépí* lésével sem szorulunk másokra... - Es a brigád? - A brigád?... Az istállóban it megtettük mindazt, ami tőlünk telifc, Tatán már tud róla, hogy heten kezd» tük Ma már csak hatan vagyunk, így is győzzük a munkát... Csak egy a baj. A takarmány... Abból bizony kevés van. 400 MÄZSÄT TERMEL HEKTÁRONKÉNT. Leško András agronómus szavai szerint a talajelőkészítésre kimondottan nagy súlyt fektettek. - Egy hektárra 400 mázsa istéllőtrágyát hordtunk, majd 6 mázsa műtrágya - (szuperfoszfát, kálisó, kénsavas ammónium) keverékkel egészítettük ki - jegyzi meg beszéd közben. Az egyelés és az első kapálás után még 50-50 kilogramm mészsalétromot szórunk hektáronként a sorokra, hogy elérjük a kívánt terméshozamot. Kötelezettségvállalásuk népgazdasági szempontból nagy jelentőségű. Ha figyelembe vesszük, hogy 80 hektáron termelnek cukorrépát és HEKTÁRONKÉNT 60 MÄZSÄVAL NAGYOBB TERMÉSHOZAMOT ÉRNEK EL, könnyen kiszámíthatjuk, hány kilogramm cukrot jelent társadalmunk számára a gbelceiek példaadó tevékenysége. A szövetkezet életeben is nagy jelentőségű a terméshozam növelése. Ez az álapja a közős erősödésének. Habár többet fektetnek a földbe — nagyobb mennyiségű műtrágyát alkatmáznak —.ezt jól kamatozva kapják vissza, méginkább akkor, ha — ahol csak lehet — gépet alkalmaznak. A GÉPI MUNKA ELŐNYÉRŐL a betakarítás után minden olyan közösben meggyőződhetnek, amelyben részt vesznek a százasok mozgalmában és összehasonlítják a kézi erővel megmunkált száz hektár kukorica kiadásaival. Ezenkívül fontos tényező, hogy a gép segítsége által felszabadult dolgozók különböző szakaszokon vehetik ki részüket a munkából, s Igy biztosíthatják más termények művelését és betakarítását, aminek igen nagy szerep® van a Stúrovói járásban, ahol jó néhány szövetkezet ezrekkel fejezi ki hekszilárdítja nemzeteink kölcsönös ^ erös és új kapcsolatait. § Nemzeteink szocialista társadalmi | TT. ,.

L . ,. , .. , , . . . . . S -*-*1- ci. Huszonöt eves, három léte szocialista ársadalm. tudatot | k • A Do/né Saliby-i szöis vált ki. Ez a folyamat valósul meg ^ vetkezetbe

n dolgozik mint jószággona kulturális forradalom formájában ^ do2

Ó_ Szorgalmát, lelkiismeretes munis. Ha megnézzük, hogyan változnak ^ teáját már több ízben dicsérték a meg a társadalmi élet e területén is ^ szövetkezet vezetői. Azt mondták: nemzeteink, kényszerűen arra a kö- ^ _ So

k u

ye

n f

ia

tai kéne szövet vetkeztetésre jutunk, hogy nemze- ^ kezetünkbe! teink, a csehek és a szlovákok, a | a szövetkezetben dolgozó komhazánkban élő magyar, ukrán és len- ^ munisták is felfigyeltek a szorgalmas gyei dolgozók valóban változnak, szo- ^ fiatalemberre. Nemegyszer elbeszélcialista nemzetekké ill. nemzetisé- ^ gettek vele a szövetkezet problémáigekké alakulnak, olyanokká, amelye- ^ ról, nem egy esetben meggyőződtek ket bévülről már nem sorvasztanak ^ arról, hogy nemcsak jó munkás, de kapitalista nyavalvák, amelyeknek $ szívvel-lélekkel híve a közös gazdál. . . . " . • & kodásnak, lelkes építője a szocialista semmi okuk sincs a Kölcsönös b.zal- | mez

ö ^

asá k, \ J

szövetkezet u

e. matlanságra, ellenségeskedésre, gyu- ^ ;efö( azt mondták> hogy sok ilyen lólkodésre. § fiatal kéne nekik, a kommunisták véEllenkezőleg, a nemzeten belül er- ^ leménye pedig az volt: „Marcinak kölcsi-politikái egység uralkodik, a ^ közöttünk a helye." nemzetek között pedig kölcsönös se- ^ Amikor a tagsági gyűlés egyhangúgítség, bizalom és megbecsülés, osz- ^ la g arra szavazott, hogy tagjelöltje tály jellegű, megacélosodott. testvéri- ^ legyen a pártnak, úgy érezte, mint hu ség és együttműködés. A közeledés § nagyot nőtt volna. Emeltebb fővel folyamata' szabad, természetes jelle- I ment az utcá

n> l

éP

ése tán kem

é" t öj

t 5; nyebben csikordult az út homokján. \ A gondolatok egymást kergették Meg kell látnunk, hogy e vál- $ agyában, s egyszerre csak eszébe tozásokkal karöltve és az átalaku- § ötlött: náluk még nincs olyan csolást tevékenyen formálva kibővül a ^ V

or

t- amelyik a szocialista munkamarxista-leninista ideológia hatása | b/JSád cím elnyeréséért versenyez. a cseh és a szlovák nép tömegeiben. ^ Ml len

m- ... De hirtelen derékba istállóban. unió nemzetei felvirágzásának, ba- § brigád lenne az ' rátságának és egységének nagy pél- | Heten dolgoztak egy damutatása. ^ Közülük egy kommunista és most már Tovább folytathatnánk még számos ^ két tagjelölt. Amikor elmondta terűi adottságnak, tényezőnek, a törne- ^ vét, amazok elgondolkoztak, de nem gek szerzette tapasztalatoknak fel- | válaszoltak mindjárt. sorolását - ám akkor is ugyanarra ^ Egy alkalommal, ahogy éppen haa következtetésre jutnánk, hogy ha- § zafelé ballagtok, Marci újból szóba zánkban a szocialista építés befeje- ^ hozta a brigádot. zése során egyéb tényezők mellett § - Legyen - bólintottak rá a töbúj. szocialista típusú nemzetekkel és § biek. nemzetiségekkel találkozunk. Ez ar- ^ Másnap a szövetkezet irodájában is ra kötelez, hogy az új tények elem- ^ elmondták, mit határoztak. Mindjárt zése alapján határozzuk meg szer- § helyben vezetőt is választottak. Havező, nevelő és tudományos mun- § a hetedikre, Marcira szavaztak. kánk iránvát * ° volt a kezdeményező, legyen hát i a vezető is... (Az SZLKP KB április 11-13- | Közel félév telt el azóta, hogy Marán megtartott szemináriuma- jt ciék versenyre keltek a megtisztelő nak anyagából.) cím elnyeréséért. Most, hogy a szöA

hogyan Tóth Marci további szavaiból kiderül, a brigád elhatározta, hogy az idén a gondjaira bízott tehenektől átlag 2200 liter tejet fej. Csak hát baj van a takarmány körül. A meglevő takarmányféléket a legnagyobb gazdaságossággal, beosztással használják fel. Marci azonban még igy is bízik benne, hogy a rendes párttaggá minősítésekor már nem olyan brigádnak lesz a vezetője, amely a megtisztelő cím elnyeréséért versenyez, hanem olyané, amelyik már a cím tulajdonosa. Szarka István ÜJ SZÖ 5 * 1960. május 12.