Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-11 / 130. szám, szerda

Íz emberiség azt kívánja: ne legyen soha többé háború Hruscsov elvtárs beszéde a moszkvai csehszlovák nagykövetségen Richard Dvoŕák, Csehszlovákia rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete hazánk (elszabadulásának 15. évfordulója alkalmából hétfőn nagy fogadást rendezett a moszkvai csehszlovák nagykövetségen. A fogadáson részt vettek: Furceva, Hruscsov, Poljanszkij és Szuszlov elvtársak, Peive, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke, Kogyica és Organov, a Szovjetunió Legtelsd Tanácsa Elnöksége elnökének helyettesei, Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, Zsukov, a külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottságának elnöke, Firjubin és Zorin külügyminiszterhelyettesek; Berjuzov, Bugyonnij, Grecsko, Jeremenko. Rotmisztrov és Rugyenko marsallok, Georgadze, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, Bobrovnyikov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Osztrovityanov akadémikus, a Szovjet-Csehszlovák Baráti Társaság elnöke, az SZKP KB és a külügyminisztérium vezető munkatársai, a tábornoki kar, a népművészek és a Lenin-díjasok, a szovjet gazdasági, kulturális és tudományos élet képviselői, a termelési újítók és újságírók. Megjelent a moszkvai diplomáciai testület is. A fogadáson Richard Dvoŕák csehszlovák nagykövet és Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke baráti pohárköszöntőt mondott. A jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták Hruscsov elvtárs beszédét és sokszor viharos tapssal szakították félbe szavait. A fogadás rendkívül szívélyes légkörben folyt le. Drága Dvoŕák elvtárs, a testvéri baráti Csehszlovákia nagykövete! Drága barátaink, elvtársak, uraim! Nagyon örülünk, hogy részt vehetünk a Csehszlovák Köztársaság felszabadulása 15. évfordulójának tiszteletére, a minden nép számára igazi ünnepet jelentő Győzelem Napja ünnepségeinek tiszteletére rendezett fogadáson. A szovjet nép valamennyi néppel egyetemben őszintén óhajtja, hogy ne legyen többé háború, hogy a második világháború legyen az utolsó, hogy utolsó háborúként szerepeljen a népek emlékezetében és a történelemben. Mindnyájan ennek elérésére törekszünk Éppen ezért a Szovjetunió az ENSZ-ben javaslatokat tett az általános és teljes leszerelésre s nemcsak szorgalmazzuk a fegyveres erok létszámcsökkentésének fontosságát, hanem anélkül, hogy a nyugati hatalmak hasonló elhatározásaira várnánk, egyoldalúan egyharmaddal csökkentjük a Szovjetunió fegyveres erőinek létszámát. Ha majd 2 millió 400 ezer fore szállítjuk le a fegyveres erok létszámát, s bizonyos idó eltelik, megfontoljuk, s nyilvánvalóan tovább fogjuk csökkenteni hadseregünk létszámét. Lám, Zsadov elvtárs már vakarja a fülét, már megint létszámcsökkentés (élénk derültség). Nem, tábornok elvtárs, nem most, hnnem később következik ez be. (Élénk derültség, nevetés). A létszámcsökkentést azzal a feltétellel hajtjuk végre, hogy kedvező helyzet jön létre ilyen intézkedés végrehajtására. Persze nem szállítjuk le fegyveres erőink létszámát annyira, hogy ártson a szovjetország biztonsága érdekelnek. Ha partnereink egyetértenek vele, hajlandók leszünk végrehajtani a teljes leszerelést, s ezt becsületesen meg is valósítjuk. Nem félünk az ellenőrzéstől. Akkor repülhetnek hazánk területe fölött, tessék, ellenőrizzenek. fényképezzenek, csináljanak. amit akarnak (derültség, taps). Akkor ugyanis nem merülne fel olyan kérdés, mint most. Lám, hogyan magyarázza az amerikai külügyminisztérium a lelőtt felderítő repülőgép esetét: Azt nem tehetjük, hogy beismerjük, de azt sem tehetjük, hogy ne ismerjük be, - mondja. Es így aztán olyan helyzet adódik, mint az ismert anekdotában: A szűz ártatlan volt, ha nem is teljesen, ugyanis gyermeket szült (derültség, taps). Hivatalos házasságkötés nem történt, tehát szűznek tekintendő. De gyermeket szült. Hát hogy legyen: szűznek tekintsék, vagy sem? (Élénk derültség). Az életben azonban az ilyesmi szokatlan. Azt mondjuk az amerikaiaknak: Repülőgépetek felderítő céllal repült hazánk területe fölött. Figyelemmel kísértük, míg el nem érte Szverdlovszkot és ott lelőttük. Látjátok, kátyúba jutottatok és nyakig ültök... (Élénk derültség.) Akkor hát legyen bátorságtok és valljátok be, igen, szégyenteljes cselekmény volt. Ez pedig nagy szégyen Amerikára, mert most mindenki látja, milyen szégyenbe jutottak az egész világ előtt azok, akik a felháborító agresszív cselekményt elkövették. Az egész világ békére vágyik, a nemzetközi feszültség enyhülését óhajtja, de az Amerikai Egyesült Államok bizonyos körei ilyen provokációs cse' leleményeket követnek el. Mi volt a célja a repülőútnak? Provokáció (!). Tévedés, nagy tévedési!). Élénk derültség, taps.) Már mondottam elvtársak és most újra ismétlem, hogy ezt tudatosan követték el, tudatosan időzítették a párizsi kormányfői értekezlet előtt. Azt mondják, hogy katonák követték el. Valóban csak katonák? Miféle állam az, amelynek katonái a kormány akaratával ellenkező dolgokat cselekednek? Hogyan tűrheti ezt a kormány? Ha bármelyik katonánk ilyesmire vetemednék, fülön csípnénk és hűvösre ültetnénk. (Derült élénkség.) A kormány és az ország csak akkor erős, ha egész apparátusa harmonikusan működik, ha minden a kormánynak van alárendelve. Ebben van az erő. Értsenek meg helyesen: ha az államban nem tudja a balkéz, mit csinál a jobbkéz, milyen lehet ez az állam és hogyan bízhatnak az ilyen állam politikájában! Egyáltalán nem bízhatnak benne. Az USA külügyminisztériumának az a kijelentése, hogy a repülőgép agresszív berepülése a kormány tudta és utasítása nélkül történt, hogy a külügyminisztérium semmit sem tudott róla, egyáltalán nem öregbíti becsületét. Mit szól hozzá Allan Dulles? Hisz ő tudott mindenről és az amerikai kormánynak is tagja! Hisz Allan Dulles légierőiről van szó. Ebből tehát kitűnik, hogy a külügyminisztérium válaszát sebtiben állították össze. Lehetséges, nem tudom pontosan, de nem zárom ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya tudott a repülőgép útjáról. (Derült élénkség, taps.) De ezt magunk között, bizalmasan mondom! (Taps.) Diplomatikusan így fogalmazhatjuk meg jobban: Tudott róla. de befogta a fülét, szemet hunyt és most úgy festi a dolgot, mintha az ördög bújt volna valamelyik tisztviselőbe! (Derült élénkség, taps). De hát az isten ismeri ki magát az ilyen kormányban és abban, ahogyan a dolgokról beszél. saját ügye és mindenki úgy él, ahogy a legjobbnak tartja. Ha a nyugati hatalmak nem akarják aláírni a német békeszerződést, kénytelenek leszünk az NDK-val megkötni a békeszerződést. A lényeg az, ha megkötjük a békeszerződést az NDK-val, szeretnének élni a német kapitulációból eredő jogaikkal, hogy azokat az általunk aláírt békeszerződés megsértésére használják ki. Ha azonban aláírjuk az NDK-val a békeszerződést, vége a hadiállapotnak. és a kapituláció feltételei is elvesztik érvényüket. Ha valaki a békeszerződés aláírása után erőszakkal próbál behatolni Nyugat-Berlinbe, mely nézetünk szerint szabad város, akkor egész erőnkkel szembeszállunk az erőszakkal (viharos taps). Az Amerikai Egyesült Államok egyes tényezői tudnak erről és elhaEgy dolog azonban igen komoly a tározták

i hogy megleckéztetik Hrus nyilatkozatban. A sorok mögött bújik • csovot Miv

ei az

t mondják, hogy erömeg. A nyilatkozat bűnünkül rója fel. j ve] sze

mben erőt, leckét adunk hát hogy nem engedjük meg a berepü- a szovjetuniónak, fölöttetek fogunk lést, az utazgatást, a belépést ha- rep

ü]

ni) r

Gpültünk már nemegyszer zánkba azoknak, akik tanulmányozni ^ hazatér

tünk. Így történt többek akarják a védelmet és titkokat akar- ; között áprüjs 9_

én is Errö] már b

e_ nak felderíteni. És ezért ők, - azaz szélte!T1- A

z Egvesült Államok azonaz amerikai kormány - kénytelenek ban moS

t tagadja ezt a berepülést, voltak felderítő célú repülőgépeket Az adott esetben n

yji

ván ez az erkiküldeni. Nagyon veszélyes ez a ma- kölcs érvényes: aki

t nem fognak el, gyarázat. Veszélyes azért, mert nem nem tolv

aj Mi az

0nban elfogtuk a ítéli el, hanem ellenkezőleg, igazolja ! to]v

aj

t és most az e

gész világ tud az ilyen repülőgépeket s a jövőt te- I rflU> {

V(haros taps.) kintve mintha azt mondaná, hogy le- j ^

p

rjii

s 9-én is le kellett volna lőni a hetségesek az ilyen berepülések, mert a Szovjetuniónak esze ágában sincs feltárni titkait a velünk szemben ellenséges politikát folytató országok előtt. Ojra ismétlem, ez nagyon .veszélyes, néni is szólván arról, hogy alapjában helytelen dolog és nem felel meg a nemzetközi békés kapcsolatok szellemének. Ha valaki területünk fölött akar repülni. kutatgatni akatja az építményeket és államtitkokat, lelöjjük repülőgépeit, s felderítő repülőgépét. Katonáink — enyhén szólva — elaludtak és ezért megkapták a magukét. Május elsején lelőtték a felderítő repülőgépet. Amikor az ellenfél túl arcátlan lett, a katonák kiválóan teljesítették feladatukat óráig ügyeletes szolgálatot tartanak a levegőben a bombázógépek . .. Ezeknek annyit szeretnék mondani: Hallják uraim, nekünk is vannak bombázóink. ezek tiem tartanak ügvletes szolgálatot, de készenlétben állnak rakétáink! (Taps). Tudvalevő, hogy a bombázógépek 12— 17 ezer méter magasságban repülnek. Magasabbra nem emelkedhetnek, mert a meglevő technika nem engedi meg azoknak a nehézségeknek a leküzdését, melyekbe a repülógépszerkesztok ütköznek Az a repülőgép, amely május elsején felforgató céllal hatolt légiterünkbe, 20 ezer méter magasságban repült. Azt állítják, hogy fegyvertelen repülőgép volt és ezért repülhetett Ilyen nagy magasságban. Azt hitték, hogy az ilyen repülőgép még sokáig elérhetetlen marad. Csoda, hog.v nem gondolták, hogy örökké védett les/ a találatoktól. Sőt többet mondok. Amikor nálunk járt Twlning, aki akkor az Amerikai Egyesült Államok katonai légierőinek vezérkari főnöke volt, vendégként fogadtuk, étellel, itallal megkínáltuk. Alighogy eltávozott tőlünk, már másnap nagy magasságban repülőgépet küldött hazánk területe fölé. A repülőgép egészen Kijevig hatolt be. Felmerült a kérdés, tiltakozzunk-e, vagy sem. Azt javasoltam, hogy ne tiltakozzunk. Ügy, ahogyan Twlning viselkedett, csak állat viselkedhet, amely a szükségletét is ott végzi el, ahol eszik. Viselkedéséből azt a következtetést vontuk le: Több figyelmet kell fordítani a rakétákra, a vadászgépekre. Vadászgépeink 28 ezer méter magasba is feljutnak. A vadászrepülő nehézségei azonban abban rejlenek, hogy feljutni ugyan feljut, de a levegőben nem olyan könnyű megtalálni a célt. A repülőgép olyan a légitérben, mint tu az óceánban. Ezzel szemben a rakéta maga keresi meg célját. (Iaps). Ebben van a rakéta előnye és mi ezt is használtuk. Vannak vadászgépeink és rakétáink Is és ezért azt mondom, ha akadnak még politikusok, akik a bombázó légierőkre akarnak támaszkodni, kudarc várja őket. A mai katonai technikát tekintve a bombázógépek még céljuk elérése előtt megsemmisülnek. Mi is jó légierőkkel rendelkezünk. A TU-114-es géppel repültem Amerikába. Ez tizenhétezer kilométer hatósugarú bombázógépből átalakított repülőgép, az amerikai elnöknek Is megmondtam. A bombázógépek magassága azonban a vadászgépek hatóövezetében van. Ma nem olyan nehéz egy bombázógépet lelőni. Ezt az amerikaiak is meg tudják tenni, de mi ezt még jobban tudjuk. (Taps). Ezért be kell szüntetni a kölcsönös fenyegetést, jobb a békéről és barátságról, arról beszélni, hogyan lehetne kölcsönösen előnyös kereskedelmet folytatni, hogyan lehetne jó Az amerikai katonai vezetők bizonyára kapcsolatoka

t teremteni a népek kö v Gondolkodtak: Ha az április 9-i re- , , ígv gondolkodtak: Ha az április pŰIögép büntetlenül repülhetett be, ez arra vall, hogv nincs fegyverünk, amivel ily magasságban elérhetnénk. Az agreszszív katonai vezetők még egyszer be akarták mutatni erejüket éspedig 15 mást nem is fogunk tenni, hanem egész csúcstalálkozó előtt. Látod, egyszerűen lelojjuk <V>haros taps.) Sot, PP m)t dicsekszel

? Repülünk föha ezek a herepulesek megismétlődnek, , t, tehetetlenek vagytok vemegfelelo visszavágó intézkedéseket teszünk. Ezt így szeretném kifejezni: Azok az országok, amelyeknek területén támaszpontok vannak, jól jegyezzék meg: ha megengedik, hogy támaszpontjaikról felszálljanak és behatoljanak légiterünkbe, akkor rácsapunk támaszpontjaikra. (Hoszszan tartó taps.) mert ezeket a cselekményeket országunk ellen irányuló provokációnak tartjuk Az erintett országok kormányaihoz így szólunk: Ha bérbeadtátok területeiteket és nem vagytok urai saját területeteknek, országotoknak, kénytelenek vagyunk ezt a magunk módján értelmezni. Az, aki bérbe vette területeteket, ellenünk áskálódik területetekről. Az ő országa messze fekszik tőlünk, de a tl országotok közel ven. Ezért a közeli célokat szemeljük kl, hogy figyelmeztessük a távoli célokat. Hadd vonják le ebből * megfelelő következtetést. (Hosszan tartó taps.) De nem szeretném felkorbácsolni a szenvedélyeket, mert az emberek a háborúban is békére vágynak, várják a háború végét és békére vágynak. Most pedig nincs I? háború. Csak éppen érőinket próbálják kiszimatolni. Ezért ne vonjunk le olyan következtetéseket, melyek országaink kölcsönös viszonyát is kiéleznék, és amelyek a jövőben megnehezítenék az Amerikai Egyesült Államokkal is a jó viszonyunkat. Ma újra hangoztatom, hogy nemcsak békében, hanem barátságban akarunk élni az amerikai néppel. Az amerikai nép nem akar háborút — ez szilárd meggyőződésem. (Taps.) Az agresszív körök szeretnének mindent úgy elrendezni, hogy erős nyomást érezzünk: Mi azonban azt mondjuk: gyertek, kössük meg a békeszerződést Németországgal. Volt háborús szövetségeseink közül egyesek ezt ellenzik. Miért? Hogy egyszerűen beszéljünk: mire kell Nyugat-Berlin az Amerikai Egyesült Államoknak, Franciaországnak, és Angliának? Hisz úgy van rá szükségük, mint kocsiba az ötödik kerék (élénkség). NyugatBerlin semmit sem ad nekik, s mellesleg szólva senki sem állít kelepcét Nyugat-Berlinnek. Mondogatják, hogy a szabadságáról van szó. De ki sző cselt a szabadsága ellen? Éljenek a nyugat-berliniek úgy, ahogy élnek, legyen olyan rendszerük, amilyen tetszik nekik. A szovjet kormány már régen megmondta, hogy a rendszer megválasztása minden nemzet lünk szemben. Arra számítottak, hogy most is átrepülnek a szovjet terület felett, Szverdlovszk fölé érnek és bebizonyítják, hogy tehetetlenek vagyunk velük szemben. Igazán kellemetlen helyzet. S most, amikor rakétánk eltalálta a légikalózt. kiestek a nyeregből. Sz. M. Bugyonnij megemlíti a kozákok harci szabályát; a lovast a fejétől a nyeregig kell átszelni és vége van. Hruscsov: Azt hiszem, találó szabály. Bennünket még mindig azzal próbálnak megfélemlíteni, hogy náluk Nyugaton 24 teljes zött, hogyan lehetne fejleszteni a kulturális kapcsolatokat és a turistaforgalmat. Ez sokkal hasznosabb és nemesebb foglalkozás és a világ népei is szívesen fogadnák. (Viharos taps). Ez a mi álláspontunk, elvtársak. A népek békés viszonyokat követelnek, ellenzik a háborúkat és a háborús viszályokat. Támogassuk tehát az emberiség igazságos érdekeit. (Taps). Amikor a Legfelső Tanács mostani ülésszakára készültünk, egyáltalán nem gondoltunk katonai kérdések tárgyalására. Előkészítettük a munkások és alkalmazottak adójának eltörléséről szóló, valamint a hét és hat órás munkaidőre való áttérés törvényét. Tárgyalásra készítettük elő a termelőeszközöket termelő ipar fejlesztésére foi'dított kiadások 25—• 30 milliárd rubeles növelésének kérdését, hogy a hétéves tervben európai viszonylatban az első helyre kerüljünk, további öt éven belül pedig e téren az Amerikai Egyesült Államokat is felülmuljuk és túlszárnyaljuk. Nemes célkitűzések, teljesítésük folytán a világ egyetlen népe, egyetlen embere sem szenved kárt! S lám egyszerre — mint mondják — „hangulatkeltésre!" ilyen agresszív cselekményt időzítettek be a nagy proletárünnepre, május elsejére. De az agresszorok maguk sem várták, hogy valóban jó hangulatot keltenek nálunk. (Taps). Amikor Malinovszkij marsall május elsején fellépett a mauzóleum erkélyére, hogy elmondja beszédét, már a repülőgép lelövéséhez gratulálhattam neki. Azt válaszolta, hogy röviddel azelőtt, hogy a Vörös térre hajtatott, kapta a jelentést. Jó hír volt a honvédelmi miniszter május elsejei beszéde előtt. (Hosszan tartó taps). Elvtársak! Ma a győzelem napját ünnepeljük, abban a háborúban aratott győzelem napját, melyben több embert és anyagi kincset vesztettünk, mint bármely más ország. Gyászoljuk az elesetteket, de ugyanakkor ünnepelünk és örvendezünk, mert győztünk. örülünk azért is, mert népünk nemcsak helyreállította gazdaságát, hanem jóval túlszárnyalta a háború előtti színvonalat. Más olyan országok is ünneplik ezt a győzelmet, melyek, a múlt háborúban szövetségeseink voltak. Itt látjuk nagyköveteiket. Kocintottunk Thompson amerikai nagykövet úrral. De miután a levegőben „összekoccantunk", poharaink itt már nem csengenek úgy, mint azelőtt. Becsülöm az Egyesült Államok nagykövetét és meggyőződésem, hogy semmi köze sem volt a repülőgép behatolásához, és még akkor sem lehetett volna köze, ha akarta volna. Meggyőződtem e férfiú erkölcsi tulajdonságairól. Ismerem őt és azt hiszem, nem lenne képes ilyesmire. Az eset nyilvánvalóan kellemetlen országa számára és az ő számára is, aki a Szovjetunióban képviseli az USiÁ-t. Erre pedig tekintettel kell lenni. (Derültség a teremben). Elvtársak! Javasolom, hogy a győzelemre ürítsük poharainkat. Ürítsük poharunkat azokra az országokra és népekre, amelyek a hitleri Németország ellen küzdöttek és velünk együtt nagy győzelmet arattak. (Viharos taps). Javasolom, ürítsük poharainkat a baráti Csehszlovákiára, Csehszlovákia nagyszerű népe és a házigazda, Dvoŕák csehszlovák nagykövet és felesége, továbbá azok egészségére, akik a testvéri Csehszlovák Köztársaságot képviselik a Szovjetunióban. (Viharos taps). Ürítsük poharunkat arra, hogy ne legyen több háború, provokáció, ürítsük poharunkat a békére és a népek barátságára. (Viharos, hosszan tartó taps.) le o kémrepülögépel, így fogták el Powers kapitány! A szovjet sajtó részletesen ismerteti, hogyan követték a szovjet hadsereg egyik rakétaatakulatának harcosai műszereikkel az amerikai kémrepülögépet, hogyan lőtték le azt, s hogyan esett fogságba a gép pilótája. Ennél a szovjet katonai alakulatnál csakúgy, mint a Szovjetunióban mindenütt május elseje megünneplésére készültek. Feldíszítették a hálótermeket,, ünneplőruhájukba öltöztek a harcosok. Még az idő is ünnepi volt: a halvány kora tavaszi égen egyetlen felhő sem látszott, ragyogóan sütött a nap. És egyszerre felhangzott a jelzés, amit jól ismer minden katona: harci riadó. Pillanatok alatt valamennyi harcos és tiszt elfoglalta helyét. Bekapcsolták a rádiólokátort, és az antenna, máris észlelte az idegen gépet. A cél követését Feldblum főhadnagy vezette: gyakorlott mozdulatokkal végezték feladatukat Jaguskin tiszthelyettes, Vitalij Nyekraszov, a fiatal kommunista őrvezető és a többiek. Nem volt könnyű dolguk készülékeik mellett. Látásukat és hallásukat egyaránt igénybe vette a cél követése. A cél, az ellenséges gép manőverezett. Megállapítható volt, hogy a gép .igen nagy magasságban, a hang sebességénél nem sokkal lassabban, óránként mintegy 900 kilométeres sebességgel haladt ... A harcosok műszereik mellett pontosan követték az idegen repülőgépet, s meghatározták pályájának adatait. .. . Elérkezett a perc. A parancsnokságon Mihail Romanovics Voronov őrnagyhoz továbbították a gép pályáját meghatározó jelzőszámokat. A behatoló ellenséges gép sorsa megpecsételődött. Elhangzott a parancsszó: — A célt megsemmisíteni! Tűz! A rakétalöveg döreje megremegtette a levegőt. Valahol fent, a magas égbolton cél wtPŠl ISSr ^ .ilásL1' nm. Ilyesmikkel volt felszerelve a Szovjetunió fölött lelőtt araerikai légikalóz. feltűnt a robbanás okozta felhő: a az első lövésre megsemmisült. Az idegen repülőgép egy szántóföld közepébe fúrodott, alig 150 méterre a közeli kolhoz sertéshizlaldájától. Elsőnek, persze a gyermekek érkeztek oda. Aztán a falu többi lakosa is. A gép épségben maradt részein ki lehetett betűzni a felírást, amely semmi kétséget nem hagyott az idegen gép nemzetisége felől. De a pilóta holttestét nem látták a roncsok között... Vlagyimir Szurin szovhozsofőr barátjával, Leonyid Csuzsakinnal épp a moszkvai rádiót hallgatta, amikor meghallot-r ták a robbanás dörejét. Látták odafönt a magasban a fehér felhőcskét és szemükkel követték a zuhanó gép vonalát. Aztán megpillantották a lassan leereszkedő ejtőernyőst: feltűnt nekik, hogy a pilóta úgy mozgatja testét, hogy ejtőernyőjével a falutól minél távolabb érjen földet. Beugrottak Csuzsakin Moszkvicskocsijába és teljes sebességgel haladtak a közeli erdő felé. Számításuk helyes volt: az ejtőernyős az égből egyenesen karjaik közé pottyant. A magasrepülésre felszerelt pilótáról hamar lekerült az idegen mintájú terepszínű overáll, az oxigénálarc és a plexi-védőpajzs. Elvették tőle hangfogós pisztolyát, töltényeit, lecsatolták tőrét. Előkerült a rubeles köteg és az értékes aranytárgyak is. Szurin és Csuzsakin előtt nem volt kétséges, kivel állnak szemben. Az amerikai pilótát beültették a Moszkvicsba, és a kolhozirodába szállították. Ott pedig — amíg csak érte nem jöttek — az egész falu vigyázott rá. így történt: így lőtték le a szovjet harcosok az amerikai kémrepülögépet, így fogták el a szovjet emberek a gép pilótáját. ÚJ SZÖ 3 * 1060. május 11.