Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)
1960-05-09 / 128. szám, hétfő
Az osztrákok és a szocialista Csehszlovák Köztársaság 771 gy nemrég közölt hivaJjj talos statisztikai kimutatás nagy érdeklődést keltett Ausztria lakossága körében: a gépkocsi-kereskedelemben a nyugatnémet népautók után a Skoda gépkocsik kerültek a második helyre, és a Skoda Művek képviseletei egyre több eladásról számolnak be. Ezt pedig a csehszlovák népgazdaság egyik ágazata nagy, de korántsem egyetlen sikereként könyvelheti el. Legyen bár a bécsi mintavásárról sző, melyen Csehszlovákia önálló kiállítással vett részt, avagy a Csehszlovákiát egyre nagyobb számban látogató osztrákokról, — mindenütt annak lehetünk tanúi, hogy Ausztria lakossága mindjobban érdeklődik a szomszédos ország fejlődése iránt. A reakciónak a legutóbbi 10 évben kifejtett erős uszító tevékenységével, rágalmazásaival s a tények elferdítésével sikerült elérnie, hogy a szocializmus táborához tartozó országokról, elsősorban Ausztria szocialista szomszédállamairól helytelen képet alkosson az osztrák lakosság. Ez a kép azonban mindinkább elhalványul, mivel a valóságnak megfelelő tények léDnek az érdeklődés előterébe. Ma már úgyszólván valamennyi osztrák lap tárgyilagosan számol be Csehszlovákia gazdasági és szociális fellendüléséről. Ugyanazok a lapok, amelyek még két-három óvvel ezelőtt a Csehszlovákiában küszöbönálló éhinségről, az országban uralkodó teljes zűrzavarról, a közszükségleti cikkek általános hiányáról írnak, ma már kénytelen-kelletlen beismerik, hogy Csehszlovákia népgazdasága minden téren gyorsabb ütemben fejlődik Ausztria gazdaságánál. Ä Presse című lap, az ipari vállalatok tulajdonosainak sajtószerve nemrég a következőt írta: „Fel kell hagynunk azokkal az elavult elképzelésekkel, hogy a prágaiak rosszabbul öltöznek és silányabban táplálkoznak, mint a bécsiek. Tovább azzal sem ámíthatjuk magunkat, hogy nincsenek életükkel megelégedve és helyzetük megváltozását óhajtják". Ezek a szavak meglepetésszerűen hatottak az olvasók ezreire, hiszen ugyanaz a lap, amely éveken át azt állította, hogy az emberek Prágában éheznek, toprongyosak es semmit sem kívánnak jobban, mint „szabadulásukat a kommunistáktól", máról holnapra arra figyelmezteti őket, ne vegyék komolyan régebbi híradásaikat. Magától értetődő, hogy különösen a munkások érdeklödnek napról-napra jobban Csehszlovákia fejlődése iránt. Az osztrák munkásfunkcionáriusok több küldöttsége — melyekben szép számmal voltak szocialisták is — a legutóbbi hónapokban Prágába, Brnóba, Bratislavába, Plzeftbe és további csehszlovákiai ipari központokba látogatott el. A szakszervezeti lapokban, üzemi újság >kban közölt és gyűléseken előadott beszámolóik nagy érdeklődést keltettek. Az osztrák lakosság állásfoglalásának megváltozása a kormány magatartására is befolyást gyakorol. Bír a két ország kapcsolataiban még sok a kívánni való, a legutóbbi hónapokban mindenesetr; figyelemre méltó haladás észlelhető e téren. Ausztria és Csehszlovákia képviselői egyeiményt kötöttek a March foly5 két partján levő köolaj-lelőhrlyek együttműködésen alapuK kiaknázásáról, egy határmenti iunaerőmű közös építéséről, Ausztria tagja lett a Duna-bizottságnak, stb. A két ország kereskedelmi kapcsolata is kedvezően fejlődik, bár mindeddig sok lehetőség kihasználatlan mind 8 z osztrák árukivitelnek, mind 3 csehszlovákiai ipari és egyéb cikkek behozatalának növelése terén. Természetes, hogy ebber a világszerte vitathatatlanul legjobb hírnévnek örvendő csthszlovákiai gépipari gyártmányo-cnak különösen fontos szerep juthatna. Ausztriában azért is igen nagy jelentőséget tulajdonítanak e problémának, mert a íyugatnémet vezetés alatt megalakult agresszív európai közös piac aggasztóan veszélyezteti Ausztria gazdasági életét. A több szempontból rokonjellegű két szomszédos ország közötti kapcsolatok kibontakozásának megvan tehát miden feltétele. Miden bizonnyal a nemzetközi fejlemények légkörének enyhülése i 5 nagymértékben hozzájárul ahl oz, hogy Ausztria az igazi sem egesség szellemében továbbfejlessze a baráti kapcsolatokat. KURT STIMMER HATÁRAINKON TÚL - RÓLUNK Jó hírnévnek örvendünk Az a kislány, aki a berlini földalatti vasúton nyitott könyvébe elmélyülve ült, talán még arról is megfeledkezett, hogy figyelemmel kövesse az állomásokat, és lehet, hogy a végén elfelejtett kiszállni. Arcán híven tükröződött a könyv lapjain kibontakozó történet, hol örömet sugárzott, hol bánatot fejezett ki szeme, aszerint, ahogyan a regény hőseinek sorsa alakult. Otčenášek Romeo, Júlia és a sötétség című könyvét olvasta, melyet nemrégen nagy példányszámban adtak ki az NDK-ban s rövid idő alatt oly nagy érdeklődést és figyelmet váltott ki. A csehszlovák könyv különben nem ritkaság az olvasók kezében. Berlin egyik főútvonalán, a Friedrichstrassén levő Csehszlovák Kultúra Házának helyiségében naponta tolonganak a csehszlovák irodalom kedvelői. Nagy sikerrel kelnek el a régi és modern cseh és szlovák írók művei. Neruda elbeszélései aratták a legnagyobb sikert. A mai irodalmi művek közül Hečko Vörös bora iránt a legnagyobb az érdeklődés. Talán azért, mert a falu szocializálásának kérdését érinti, ami most nagyon időszerű az NDK-ban. Igen keresettek Marié Majerová müvei, híres Szirénája, melyet moziban is megtekinthettek az érdeklődők. Nagy népszerűségnek örvendenek Aškenazy gyermegtörténetei. Adolf Zábranský is megnyerte a legkisebbek tetszését nálunk is jól ismert képeskönyvével, Ondrej Sekora pedig regényhősének csodálatos kalandjaival. A csehszlovák írónak igen jő neve van egész Németországban. A tavalyi hamburgi gyermekirodalmi kiállításon éppen a csehszlovák rész keltette a legnagyobb érdeklődést, és sok nyugatnémet lap lelkes ismertetést írt róla. Zeneművészetünk is eléggé ismert az NDK-ban. Nem győzik dicsérni Supraphon-lemezeinket. A Csehszlovák Kultúra Háza az utóbbi évben 110 ezer hanglemezt adott el, köztük a régi kedvelt zeneszerzők: Smetana, Dvorák, Suk vagy Janáček művein kívül a fiatalabbak Suchoň, Hába vagy a Klement Gottwald-államdljjal most kitüntetett Sommer műveinek felvételei is nagy arányban szerepelnek. Kevés üzlet büszkélkedhet ily nagy forgalommal. A csehszlovák kultúra még sok más módon utat talál a szomszédos NDK-ba. Sok csehszlovák könyv jelenik meg az itteni könyvkiadók kiadásában, s a prágai Artia német nyelvű választéka is évről évre bővül. Nincs olyan hét, hogy Berlinben ne tűnjenek szemünkbe csehszlovák zenekarok fellépését hirdető plakátok. Most például a Prágai Filharmónia szerepel. Nincs olyan hét, hogy a berlini mozikban ne lássunk legalább egy új csehszlovák filmet. Külföldi kulturális kapcsolataink 40 százalékát éppen az NDK-val ápoljuk. Gazdasági téren is hasonló arány jellemzi együttműködésünket. A Szovjetunió után az NDK a legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Hagyományos ipari termékeink jó hírnévnek örvendenek, mint például nehézgépeink, mezőgazdasági gépeink, főként Zetor-traktoraink, világhírű Jawa-motorkerékpárjaink. Tavaly például Brodec nad Sázavou-ban ünnepélyesen átadták az NDK számára kivitelre készülő százezredik Jawát. Néhány nappal ezelőtt a Berlin melletti wildaui Heinrich Rau Nehézgépgyárban ünnepélyt tartottak. Az üzem átvette a hostivari TOS-üzemben gyártott BKD 30 típusú csehszlovák hengercsiszoló gépet, mely a maga nemében a legnagyobb, szocialista országban gyártott gép és az első, amelyet exportáltak. Országaink szoros gazdasági együ:tműködése és széleskörű guzdasági kapcsolatai érthetően megmutatkoztak az NDK és Csehszlovákia népének általános viszonyában. A történi lem folyamán első ízben nyert bizonyságot, hogy a cseh, szlovák és német nép jóbarátsác ban élhet, ha kormányaik a békés együttélés elveit követik politikájukban. IRENA PETŔINOVÄ A dolgozók tapasztalatcseréje erősíti a barátságot HA KINÄBAN, de különösen az ország fővárosában — Pekingben fordulunk azzal a kérdéssel valakihez, mit tud Csehszlovákiáról, az illető minden bizonnyal említést tesz a nagy piros-fehér Skoda autóbuszokról, amelyek nélkül a pekingi városi közlekedés szinte el sem képzelhető. Csehszlovákia gépkocsiiparának e kiváló gyártmányait — a pótkocsikkal és automatikusan záruló ajtókkal ellátott autóbuszokat — a szocialista országokkal való testvéri együttműködés keretében szállította, s ezzel megalapozta Peking korszerű, nagyvárosi színvonalú közlekedési rendszerét. Az annak idején a feudalizmus maradványait nyögő főváros valóban minden követelménynek megfelelő közlekedési hálózatát csak a szocialista Peking tanácsa építtethette ki. Ma már csehszlovákiai szaktársaik támogatásával és vezetésével a kínai műszaki dolgozók is megkezdték az ilyen autóbuszok gyártását. Hasonló a helyzet az ország többi ipari ágazatában is. A magas színvonalú csehszlovák gépipar kiváló gyártmányai lépten-nyomon segítséget nyújtanak a szocialista Kínának építőmunkájában. Csehszlovákia, mely azelőtt a kínaiak számára általában ismeretlen ország volt, — hiszen a legtöbben létezéséről sem tudtak — nemcsak kiváló ipari termékeivel alapozta meg hírnevét. Kínában ma már Csehszlovákia művészete és kultúrája is nagy népszerűségnek örvend. Az országban kiváló csehszlovákiai zenekarok, művészek lépnek fel, és a sinológusok (a kínai nyelvvel, irodalommal, történelemmel és műveltséggel foglalkozó tudósok) tevékenységükkel nagymértékben hozzájárulnak a két ország barátságának, kölcsönös megismerésének elmélyítéséhez. Ha Pekingben a külföldi hanglemezeket árusító üzletbe lépünk, azonnal meggyőződhetünk arról, mily előszeretettel vásárolják a kínaiak a kiváló Supraphonmikrolemezeket, legyen korunk zeneszerzőinek halhatatlan alkotásairól, avagy népdalokról szó. Talán kissé különlegesen hangzik, hogy ha az ember az iránt érdeklődik, hol tudnak a legtöbbet a Csehszlovák Köztársaságról, a választ egy Pekingtől némileg távolabb eső helyen kaphatja meg. Az utolsó városkaputól 15 kilométernyire délnyugati irányban a fehér márványból épült, gyönyörű és világszerte ismert Marco Polo hídhoz jutunk. Azért nevezik így, mert először Marco Polo, a hírneves velencei világjáró adott róla hírt. A középkor e legjelentősebb világutazója lelkesen kijelentette, hogy ez a híd a legszebb mindazok közül, amelyeket életében láthatott. Ez a híd különös jelentőségű az új Kína életében, mert 1937. július 7-én innét indult a japán imperialisták hatalmas támadása Kína ellen, és ezzel egyben a kínai nép páratlan ellenállási harca is, amely 12 év után végleges győzelemmel s a Kínai Népköztársaság megalakulásával ért véget. E híd közelében egy csaknem 34 ezer tagot számláló népi kommuna gazdálkodik 5000 hektárnyi területen. Szinte bámulatos a Csehszlovákiából szállított tehergépkocsik, traktorok és más mezőgazdasági gépek mennyisége e kommunában, melynek tagjai igen jól tájékozottak a Csehszlovák Köztársaságról. A pekingi csehszlovák követség dolgozói gyakran nyújtanak nekik segítséget a termés betakarításában. Antonín Novotný köztársasági elnök tavaly szintén ellátogatott a kommunába, amin nemis csodálkozhatunk, hiszen a Kínai-Csehszlovák Barátság Kommunája ez. A barátság már rtgi keletű. A népi kommuna és a Vinaricei Egységes Földműves Szövetkezet már 1953-ban baráti szövetséget kötött, amely az évek folyamán egyre szívélyesebb, szorosabb lett. Kuo Yung elvtárs, a kommuna igazgatóhelyettese 1958 nyarán Csehszlovákiába látogatott és 10 napot töltött Vinaficeban, ahol nemcsak valóban legbensőségesebb vendégszeretetben volt része, hanem ismereteit értékes tapasztalatokkal is gyarapította, amelyek azután a kommuna építőmunkája előnyére váltak. Láthatjuk tehát, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Kínai Népköztársaság barátsága nem korlátozódik csak a szerződésekre. A két ország egyszerű munkásai, s földművesei szoros kapcsolatain és állandó tapasztalatcseréjén alapszik, ami pedig a szocializmus egyre eredményesebb, mind gyorsabb ütemű felépítését szolgálja. HARRY SICHROVSKY MAGYARORSZAG Egy Zetor és egy Skoda f r t f t f t Hogyan találkozik az ember Magyarországon Csehszlovákiával ? A mindennapi életben Skoda-kocsin vagy Zetortraktoron; a prágai gyárak gyors Jawa motorral, a Tátra fenyői kecses bútorral üzennek odaátról s ceruzám, amely e sorokat szántva puhán szalad a papíron, Versatil. Ezekkel a márkákkal mindennap találkozik itt az ember s Csehszlovákia jó hírét bizony azon is méri, hogyan dolgozik, hogyan szolgál keze alatt a testvéri szomszédból jött gép és motor. V égeláthatatlan táblák között visz az út Mezőhegyesre. Balról zöldell a búza, már akkora, hogy a fácán ii elbújhat benne, jobbkéz fe lől pedig a csatókamarási dűlőn fürge traktor dolgozik, a motor dübörgése olyan, mintha a táj szíve dobogna, sietősen, kifulladó tavaszi szerelemben. A traktoron a zetoros: Papp János. Híres embere ő a Mezőhegyesi Állami Gazdaságnak: most is, amikor kukoricát vet az aranyat érő május záporoktól öntözött földbe őt lesi a határ. Magyarországon először Papp János vállalta, hogy az idén Zetorával egymaga 150 holdor, termel kukoricát. — ló kis masina ez — mondja a zetoros, amikor leszáll a nyeregből és nyújtózik egyet. — Ezzel a szuperzetorral bátran nekivágtam. Gyors, erős, sokoldalú traktor, igen megszerettem. Ezzel szántottam, jó magágyat készítettem, boronáltam, fogasolt am, s most vetek vele: a traktor után kapcsolom a vetögépet. Papp János komótosan magyaráz, megvan már az egész évi terve. — Május végén ugyanezzel a Zetorral végzem el a növényápolást függesztett hidraulikus kapákkal, sőt műtrágyaszórót is vontatok majd a Zetorral. A betakarítást is ezzel végzem, egy szovjet kukoricatörő kombájnt vontatok majd. A szállítást is én vállalom, egyszerre három teherkocsi tengerit vontatok majd a góré elé. Ezzel a kis szuperzetorral magam vetem, ápolom és takarítom be mind a 150 hold kukoricát. A gazdaság átlagtermése 30 mázsa, Papp János ezzel a módszerrel legalább 5 százalékkal akar többet termelni ennél. — Mert nemzetközi versenyben is vagyunk — folytatja a mezőhegyesi zetoros - a szovjet Proletár Akarat kolhozzal és a német Engels termelőszövetkezettel. A szovjet és a német paraszttal csehszlovák traktoron azért versengő magyar Papp János, hogy minél több kenyeret tehessen az ország asztalára — nemcsak a szocialista vetélkedésnek, hanem a nemzetközi proletárszolidaritásnak is szinte jelképe. — Jó kis masina ez — mondja csendesen Papp János és mielőtt újra nyergébe szállna, megveregeti a remegő Zetort, szeretettel, ugyanazzal az ősi mozdulattal, amellyel minden őse s talán nemrég még őmaga is megpaskolta a hű barát, a derék kis lovacska nyakát. Megveregeti Papp János Zetora nyakát, s szinte fülébe súgja, gyengéden, a vallomást: — Tüzes, munkabíró traktorocska ez, igen-igen megszerettem. F élúton Budapest és Siófok között, a balatoni országúton van egy híres „Stop-csárda", a székesfehérvári Béke Expresso, ahol minden hagyománytisztelő autós megáll egy kis műszaki pihenőre és egy dupla feketére. Jó itt a kávé, közel a benzinkút és tágas a parkoló hely. Ügy látszik, a Balatonra siető vasárnapi kirándulók Moszkvicsai és Wartburgjai most véletlenül éppen úton vannak, mert a P-betűs tábla mellett csupa Skoda parkol — megint egy Skoda fut be, csillogó piros Octavia, két vidám kisfiú lép ki belőle, előkászálódik a fiatal szőke mama és a volán mellől a villogószemű feketehajú férfi is. — Szabad egy villáminterjút, mégpedig a Skodáról? — Kérem, tessék — válaszol Földes István, egy budapesti tervezőintézet mérnöke. — Mi a véleménye a kocsijáról? — Nagyon megbízható. Legutóbb Pesttől a Keleti-tengerig gurultam vele és a szervízen kívül hozzá se kellett nyúlni. Olyan szerencsés voltam, hogy a nagy túrán — végig Csehszlovákián és a Német Demokratikus Köztársaságon - még defektet sem kaptam... — Milyen a rúgózása? — A Spartak még merev volt, az Octaviának már jó a rugózása is. De a fő előnye: keveset fogyaszt. Hét és fél litert iszik meg, amint ígérték. — Nem talál hibát a kocsiban? — Ha talán csak azt nem, hogy egyajtós. De ez se hiba, legalább a gyerekek a hátsó ülésen még véletlenül se tudják menet közben kinyitni az ajtót... — Ki szereti a családban legjobban a kocsit? A gyerekek, vagy a sofőr? — Melyik gyerek nem szeret autózni? De ők csak élvezik, én pedig becsülöm is a Skodát. Babusgatom is, igaz-e, kedves? Ezt már feleségétől kérdezi Földes mérnök, mosolyogva, s a válasz is kedves mosoly: az asszonyka bólint, tréfás féltékenykedéssel felel férjének: — Talán nagyon is szereted ... De nincs vita arról, milyen forró is a szeretet a Skoda iránt: az egész Földes család egyetért abban, hogy az Octavia jóbarát és hogy a csehszlovák ipar büszke lehet rá . .. RUDNYÄNSKY ISTVÁN Hozónk barólsogro törekszik a világ es valamennyi országával ýj SZÓ 4 * 1960. május 11.