Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-08 / 127. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljeteül UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. május 8. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 127. szám A Szovjetunió felé szállnak gondolataink Ezekben a napokban, amikor 15 éves építömunkánkról vetünk számot, természetesen azon is elgondolkozunk, mi tette lehetővé azokat a hatalmas átalakulásokat, amelyeken hazánk és népe az elmúlt időszak folyamán átment. Mi tette lehetővé, hogy hazánk, amely nem mondható sem területét, sem lakosságának számát tekintve nagy országnak, s amely aránylag szegény a nyersanyagforrásokban — ma a háború előttinek négyszeresét termeli. Mi tette lehetővé, hogy a tizenöt év előtti egyszerű munkások, béresek, napszámosok ma az ország urai, s tegyük hozzá tudásban, kulturáltságukban méltó urai, akik politikai és közéleti tisztségeket töltenek be, akikből gyárigazgatók, szövetkezeti elnökök, nemzeti bizottsági funkcionáriusok lettek. Egészen természetes, hogy a mai számvetés idején gondolataink a testvéri Szovjetunió felé szállnak, amely nélkül elképzelhetetlen felszabadulásunk, mai boldog életünk. Már maga a Szovjetunió létezése is vonzó példaként hatott népünkre, s arra késztetett, hogy kövessük példáját, hogy olyan célokat valósítsunk meg hazánkban is, mint amilyeneket a Szovjetunióban megvalósítottak. Később azután, amikor e célok megvalósításához láttunk olyan új, számunkra soha nem látott feladatok áltak előttünk, amelyeket csak a Szovjetunió gazdag tapasztalatai alapján, testvéri segítségével tudtunk megoldani. A szovjet tapasztalatok voltak azok, amelyek mérhetetlen segítséget nyújtottak államosított iparunk megszervezésében. Segítettek akkor is, amikor falvaink a szövetkezetesítés útjára léptek. A nemzeti bizottságok munkájában példaképpen a szovjetek áltak előttünk. Kérdezzük csak meg első élmunkásainkat, akik közül ma sokan magas állami kitüntetések és rendjelek viselői, hogyan ihlette őket a szovjet példa. Sztahanov, Csutkin, Korabelnyikova nevével válaszolnak. És szocialista munkabrigádjaink? S hazánk első szocialista munkahősei? Semmilyen statisztika nem képes arra, hogy számokban kifejezze azokat az értékeket, amelyeket azzal nyertünk, hogy nem kellett életünk számtalan szakaszán „újra felfedeznünk Amerikát", hogy a szocializmus előharcosaihoz fordulhattunk legjobb tapasztalatokért. Miért tettünk így? Talán kényszerítettek erre? — mint ahogy Nyugaton nagy előszeretettel hangoztatják. Vagy talán mi képtelenek voltunk saját tapasztalataink alapján új megoldásokat találni? Sem egyik, sem a másik nem az igazi ok. A józan ész vezetett bennünket arra, hogy átvegyük a szovjet elvtársak tapasztalatait. Ha Lenin arra tanított, hogy abból, ami jót a kapitalizmus teremtett ne féljünk átvenni a számunkra megfelelőt, akkor hogyne követtük volna a szocialista építésben élenjáró ország példáját? Idézzük csak Ny. Sz. Hruscsov nemrégen elhangzott szavait a moszkvai csehszlovák kiállítás megnyitásán: „A kommunizmus építése közös ügyünk. S ezért oly fontos, hogy a szocialista országok állandóan mélyítsék sokoldalú együttműködésüket, kicseréljék az állami, gazdasági, kulturális építés terén szerzett tapasztalataikat, tanulmányozzák e tapasztalatokat és alkalmazzák saját viszonyaik közepette is." Az egész elmúlt 15 év építőmunkáját jelentősen befolyásolta a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk. Sohasem felejtjük el a nehéz helyzetben nyújtott gyors és önzetlen segítséget. Nemcsak az 1947-es szárazságról van itt szó, hanem arról a segítségről is, amelyet a Szovjetunió nyújtott, amikor hiányt szenvedtünk nyersanyagokban és a Nyugat lezárta előttünk piacait. Ez a segítség bizony néha a szovjet nyersanyagmérleg kárára ment. Az a tény, hogy termelésünk ma a háború előttinek négyszerese, jelentős mértékben annak is az eredménye, hogy árucserénk 40 százalékát a Szovjetunióval folytatott árucsere képezi. A hazánk és a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország közötti együttműködéshez hasonló példát a történelemben nem is találunk. Kapcsolatainkban nem ismerünk vámkorlátozásokat, embargókat, sem más fékező jelenségeket. Politikai és gazdasági kapcsolataink teljesen más alapon épültek, mint a kapitalista világban. Egy új kapcsolatról van itt szó, amely két, egy cél felé igyekvő, egyenjogú ország kölcsönös testvéri támogatásán alapul. Nem változtat ezen a tényen az sem, hogy e felek egyike, a Szovjetunió 172-szer nagyobb területtel rendelkezik, mint hazánk. Naponta meggyőződhetünk arról, hogy hazánkból, abból az országból, amelyet Chamberlain annak idején mint „ismeretlen kis országot" jellemzett, a világban ismert és elismert, a két világrendszer versenyében nevét gyakran hallató ország lett. A nemzetközi kiállításokon, az ENSZ-ben, vagy más nemzetközi intézményben végzett munkánk állandóan termékenyebb, hazánk nemzetközi tekintélye állandóan növekszik. Ki tagadhatná, hogy ez éppen úgy, mint gazdasági sikereink, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal kötött szoros szövetségünk eredménye. A dicső 15. évforduló alkalmából azonban nemcsak visszanézünk, hanem előre is. Tekintetünk előtt kirajzolódik hazánk jövőbeni képe, a gazdag, kommunizmus felé igyekvő ország képe. Bátran és teljes biztonságérzettel haladunk a jövő eme képének megvalósítása felé. Biztonságérzettel azért, mert a Szovjetunióval együtt haladunk. A diplomáciai testület jókívánságai köztársaságunk elnökének Dicsőség és köszönet a szovjet népnek és hadseregének felszabadításunkért! Örök hála a hősöknek, akik életüket áldozták, hogy szabadon dolgozhassunk és élhessünk! (AZ 1960. MÁJUS l-l JELSZAVAKBÓL) Prágában ünnepélyesen átadták a Klement Gottwald-államdíjakat A prágai Valdštejn-palotában május 7-én ünnepélyes keretek között átadták tizennégy egyénnek és két kollektívának — tudományunk, technikánk és kultúránk élenjáró képviselőinek a köztársasági elnök határozata alapján az 1960. évi Klement Gottwald-államdíjat, e magas állami kitüntetést. Az ünnepélyen jelen voltak Zdenék Fierlinger, Jirí Hendrych és Václav Kopecký, a CSKP KB politikai irodájának tagjai, Ľudmila Jankovcová, a CSKP KB politikai iro1 í „-< •:> jfi NY. V. PODGORNIJ ELVTÁRS, A SZOVJET KÜLDÖTTSÉG VEZETŐJE J. HENDRYCH ELVTÁRSNAK, A CSKP KB POLITIKAI IRODÁJA TAGJÁNAK KÍSÉRETÉBEN SZÍVÉLYESEN ÜDVÖZLI A PRÁGAIAKAT, AKIK MEGÉRKEZÉSEKOR A RUZYNI REP ÜLÖTÉREíN FOGADTÁK. lisztelet a szovjet hősök emlékének (ČTK) — Antonín Novotný, köztársasági elnök, szombaton, május 7-én a prágai Várban Václav Dávid külügyminiszter, Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője és dr. Josef Urban diplomáciai protokollfőnök jelenlétében fogadta a prágai diplomáciai testület tagjait, akik eljöttek, hogy jókívánságaikat fejezzék ki a Csehszlovák Köztársaság államünnepe alkalmából. (ČTK) - Bratislavában május 7-én, hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 15. évfordulója alkalmából a Slavín-hegyen megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. A szovjet hadsereg bátor hőseinek nyughelyére, akiknek hazánk hálás népe méltó emlékművet emelt Csehszlovákia és a Szovjetunió népei vérrel pecsételt megbonthatatlan testvéri barátságát hirdetve, eljöttek a bratislavai üzemek, hivatalok és a tanuló ifjúság, hogy kegyelettel adózzanak emlékezetüknek. A Slavínon 10 órakor felhangzott az orosz forradalmárok indulója. Az emlékművet, amely előtt a bratislavai helyőrség, valamint a CSISZ-tagok és pionírok díszőrsége állott, megkoszorúzták Szlovákia politikai és közéleti tényezői. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának koszorűvivői mögött Pavol Dávid, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB titkára, Rudolf Strechaj, a CSKP KB politikai irodájának póttagja, Ľudovít Benada, Vojtech Daubner, Oskar Jeleň, Michal Chudík, Jozef Kríž, Jozef Lenárt, Pavol Majling és Jozef Valo, az SZLKP KB irodájának tagjai, valamint Alexander Dubček, František Dvorský és Emil Chlebec, az SZLKP KB irodájának póttagjai haladtak. A Szlovák Nemzeti Tanács koszorúját Dénes Ferenc, Jozef Mjartan és Michal Zákovič, a SZNT alelnökei, a Megbízottak Testületének koszorúját Ján Štencl, a Megbízottak Testületének alelnöke és a megbízottak, a Szlovák Nemzeti Front KB koszorúját Emília Muríňová vezető titkár és a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága elnökségének tagjai helyezték el. A szovjet partizánok küldöttsége is koszorúval tisztelgett a szovjet hősök emlékének. A küldöttség tagjai a következők: Vsevolod Ivanovics Klokov, Mihail Pavlovics Cserkun, Vlagyimir Vasziljevics Xenofontov, Alekszandra Davidovna Lunyeva, Ivan Mihajlovics Borcsuk, Andrej Petrovics Fokin, Vjacseszlav Antonovics Kvetyinszkij, Ivan Alekszandrovics Artjuhov, Leonid Kallisztrovics Fjodorov. Ezután az emlékművet megkoszorúzták Ivan Alekszandrovics Sulgin, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja valamint a Bratislavában akkreditált többi képviseleti konzuli hivatal vezetői. Koszorút helyeztek el a csehszlovák hadsereg képviselői, a kerület és város párt és állami szerveinek képviselői. Koszorúkat és virágcsokrokat — a szabad tavasz jelképeit — helyezték az egyes sírokra, a bratislavai üzemek, vállalatok, hivatalok, szövetkezetek dolgozói az ifjúság és a tömegszervezetek képviselői. A kegyeleti, aktus a csehszlovák és a szovjet államhimnusszal ért véget. dájának póttagja, Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára, dr. František Kahuda, az iskola- és kulturális ügyek minisztere, dr. Zdenek Nejedlý miniszter, a kormány további tagjai, a Nemzeti Front szervezeteinek képviselői, a nemzeti és érdemes művészek, valamint közéletünk és kulturális életünk kiváló tényezői. Ladislav Stoll professzor, a Klement Gottwald-államdíjak bizottságának elnöke bevezető beszédében hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az idén a Klement Gottwaldállamdíjakkal együtt, amelyeket a (Folytatás a 2. oldalon) ÚJABB VILÁGREKORD A SZÉNFEJTÉSBEN Az ostrava-karvinái szénkörzet Dukla-bányájában dolgozik Karel Kantorek kombájnos csoportja. E csoport szombaton, május 7-én, délelőtt 11 órakor Donbasz-kombájnjával el* érte a Pionír-bánya V. Mazurek vezette csoportjának világrekordját. A Mazurek-csoport egy hónap alatt 36 613 tonna szenet fejtett. K. Kantorek csoportja azonban csak ma reggel fejezi be a hónapot, úgyhogy új világrekordja már biztos. Hazánk felszabadításána

k ^ tiszteletér

e * Milliós értékek születnek a dolgozók felajánlásaiból A LEGSZEBB AJÁNDÉK A košicei üzemek és vállalatok dolgozói — jelenti tudósítónk — a termelés fokozásával és gazdaságosabbá tételével már most megteremtik a harmadik ötéves terv teljesítésének feltételeit. A kerületben 29 ezer kollektív és 12 ezer egyéni felajánlás született a munkatermelékenység növelésére és az önköltség csökkentésére. A felajánlások értéke 250 millió koronánál is magasabb összegre rúg, amiből az első negyedévi felajánlások teljesítése 50 millió 500 ezer korona jövedelemtöbbletet eredményezett. Főképpen a kelet-szlovákiai gépgyár és a sninai Vihorlát-üzem dolgozói értek el szép eredményeket. A nyerstermelés tervét 5 millió koronával lépték túl. az önköltséget pedig 2 millió 978 ezer koronával csökkentették. Valóban szép ajándéka ez Kelet-Szlovákia dolgozóinak. ÜJABB FELAJÁNLÁSOKAT TETTEK A nyugat-csehországi gázmüvek dolgozóinak kollektívái, melyek versenyben állnak a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért, felülvizsgálták első negyedévi felajánlásuk teljesítésének eredményeit. Örömmel állapították meg, hogy minden mutatóban túlszárnyalták a 100 százalékot. A gáz termelésének fokozásával, nagymennyiségű koksz előállításával és az áram csökkentésével terven felül 60 ezer korona értéket hoztak létre. Felszabadulásunk évfordulója alkalmából további felajánlásokat tettek. Terven felül több mint 80 ezer köbméter gázt, 400 tonnával több kokszot állítanak elő, hogy méltóképpen megünnepeljék a jubileumi évfordulót. A BÁNYÁSZBECSÜLETHEZ MÉLTÓAN A Julius Fučík Nagybánya dolgozói még nem is olyan régen az ostrava-karvinai szénmedence egyik leggyengébb termelő részlegei közé tartoztak. A jó munkaszervezés és a bányászok felajánlásai eredményeképpen a helyzet nagyot változott. A vájárok, technikusok a felszabadulási versenyben 43 ezer tonna szén kitermelésére vállaltak kötelezettséget. Alojz Sendlk, J. Volný, L. Komúrka váiárok kombájnos csoportja érdemeként a bányászok kötelezettségvállalásukat 49 ezer tonna szén fejtésével jól teljesítik. A SZÉP VÁROSOKÉRT — CSINOS FALVAKÉRT Hatalmas arányú mozgalom bontakozott ki nemrég a plzeňi kerületben a városok és községek szépítésére. A lakosság társadalmi munkára 67 852 egyéni és kollektív kötelezettségvállalást tett. Eddig már 971 ezer órai társadalmi munka elvégzésével 17 millió korona értékű közhasznú létesítményt építettek. A hradeci kerületben a kultúrházak építésénél s a talajiavltási munkáknál több mint ötmillió órát dolgoztak le és közel 17 milliós értékű művet hoztak létre. * I