Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-05 / 124. szám, csütörtök

A nemzeti felszabadító harc hagyománya nemzeti büszkeségünk élő forrása marad (Folytatás a 3. oldalról) 'Ä Nyugat-Németországban végbe­menő fejlődésben észrevehetően fel­ismerjük a harmincas éveknek, a fa­sizmus uralomra jutásának vonásait. Igaz, hogy a világ visszavonhatatla­nul megváltozott s így a revansra vágyóknak terveik megvalósításához rövid a kezük. Magában Németor­szágban az imperializmus erőivel szemben áll a Német Demokratikus Köztársaság, az első német mnkás­paraszt állam ereje. Európa egész területén él a nem­zeti felszabadító harc, a fasizmus elleni harc hagyománya. Ma is élőén hat Fučík intelme, hogy legyünk éberek. Él a nemzetek egysége, amely a frontokon és a koncentrá­ciós táborokban alakult ki. Erre az erőre, a nácizmus ellen vívott harc­ban kialakult eme egység szellemére támaszkodik a nemzetek jelenlegi harca a tartós békéért, a leszerelé­sért, a békés együttműködés kibon­takoztatásáért, amelynek oszthatat­lan részét kép^i a német imperializ­mus megújult veszélyének felszámo­lására irányuló törekvés is. Népünknek, amely a hitleri agresz­szió első áldozata volt s amelyet a náci gonosztevők a megszállás évei­ben céltudatosan pusztítottak és ir­tottak, joga és kötelessége vala­mennyi nemzethez fordulni, éberség­re hívni fel és figyelmeztetni őket, hogy Nyugat-Németországban újból a tegnapi háborús bűnösök vannak uralmon és újból támadásra készü­lődnek. Nem a saját biztonságunk miatti aggódás — amely biztosabb mint bármikor azelőtt —, hanem a német imperializmussal és revansiz­mussal szerzett történelmi tapasz­talataink, a békéért és Európa biz­tonságáért érzett felelősségünk jo­gosít fel bennünket arra, hogy kö­veteljük a szovjet javaslat szelle­mében a német békeszerződés meg­kötését, mely szilárd gátat emelne a német imperializmus támadásának megismétlődésével szemben. Elvtársak, az 1945 májusától eltelt 15 év alatt gyökeresen megváltoztak a nemzet­közi erőviszonyok. Közép- és Kelet­Európa országaiban, ahol a szovjet hadsereg általi felszabadítás meggá­tolta a kapitalizmus javára szolgáló külföldi intervenciót, a nép új népi demokratikus államokat alakított, amelyek a Szovjetunió állandó tá­mogatásával és segítségével sikere­sen építik a szocializmust. A szo­cializmus túllépte egy ország hatá­rát. Hatalmas szocialista táborrá nö­vekedett, amely főként a Szovjet­uniónak a békés építésben elért nagy sikerei érdeméből fölénybe ke­rült az imperializmus erőivel szem­ben és sikerrel indult harcba a ka­pitalizmussal folyó békés verseny győzelméért. A szocialista tábor ere­je nemcsak a „Drang nach Osten" újjáélesztésének valamennyi kísérle­tével szemben képez legyőzhetetlen akadályt, hanem meggátolja az im­perializmusnak az új agresszió, az újabb háború kirobbantására irá­nyuló valamennyi többi kísérletét is. A Szovjetunió és a szocialista tábor ereje az a döntő tényező, amely a nemzetközi helyzet fejlődése terén megszilárdítja a békés együttélést, kiharcolja a nemzetközi kérdések békés megoldását s vezeti a népeket a tartós és állandó békéért vívott harcban. Minden sikerünk csupán ama nem­zetek történelmi mozgalmának oszt­hatatlan részeként lehetséges, ame­lyek a munkásosztállyal élükön meg­valósítják a kapitalizmus megszűn­tének és a szocialista rendszer meg­teremtésének forradalmi művét. Eb­ből kiindulva legfőbb feladatunknak tartjuk, hogy minden erőnkkel, a szocialista országépítés, a gazdasági és kulturális építés gyakorlati sike­reivel, a béke és a haladás ügyéért vívott nemzetközi harcban való aktív részvételünkkel elősegítjük e mozga­lom győzelmét. Ennek sikereiben, győzelmes előrehaladásában rejlik a mi erőnk fő forrása és jövő sike­reink záloga is. A prágai felkelésnek és hazánk felszabadításának 15. évfordulóját ünnepelve s visszatekintve az el­SEMíSŽl nagyobb terméshozam (ČTK) — A talajvíz lecsapolása és az öntözőberendezések építése terén a prešovi kerület 111,6 százalékra teljesítette negyedévi feladatát. A talajjavítás jelentős részét a kerü­leti talajjavítási vállalat végezte, mely az első negyedévben 415 hek­tár földet tett termékenyebbé. A 16 talajjavítási szövetkezet, melynek 138 mezőgazdasági üzem a tagja, ebből 120 EFSZ, a általuk művelt 110114 hektár mezőgazda­lió korona értékben önsegéllyel já­rult hozzá a munkálatokhoz, minek eredménye 150 hektár termékennyé tétele. 254 hektár munkálatait a gép- és traktorállomások mellett működő talajjavítási szövetkezetek, valamint brigádosok végezték. A fel­adatok teljesítését jelentősen nö­velték a kerületi méretben rendezett brigádnapok, melyek alatt a brigá­dosok egy- és negyedmillió korona sági földterületen háromnegyedmii- értékű talajjavítási munkát végeztek. múlt tizenöt esztendő sikereire, szi­lárd bizonyossággal tudatosítjuk, hogy a marxizmus-leninizmus győ­zelmes zászlaja alatt, a Szovjetunió­val és a szocialista táborral egység­ben népünk a Csehszlovákia Kommu­nista Pártja vezette munkásosztállyal az élén biztos léptekkel halad a vég­ső győzelem — a kommunizmus felé! Örök dicsőség a nemzeti felszaba­dító harc és a prágai felkelés elesett hősei emlékezetének! Éljen a forradalmi nép — a har­cos, az építő nép hősiessége! * Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, a nép győzelmeinek szerve­zője és vezére! Éljen örök barátságunk a Szov­jetunióval! Előre elvtársak újabb győzelmek­re, amelyek új dicsőséggel koronáz­zák népünk forradalmi hagyományait! A Szovjetunió eredményei kiállításának megnyitása előtt Huszonöt nagyobb kiállítást rendez az idén külföldön a Szovjetunió; közülük a legnagyobb a prágai Euöík-Parkban „A Szovjetunió eredményei a tudomány, a technika és a kultúra terén" áruméi a napokban nyílik meg. Az előkészítő munkálatok lázas izgal­mában megtudtuk, hogy a legnagyobb figyelmet a tudomány és a világegye­tem mindenkit érdeklő problémáinak szentelik. Látható lesz a Szovjetuniónak tavaly szeptember 12-én a Lunyík ré­vén a Holdra szállított állami címerének a másolata, a kozmikus rakéta utolsó lépcsője, a 2—100 mikron átmérőjű haj­szátvékony rézhuzal készítése egyetlen cseppfolyós állapotú fémből, stb. Ugyan­csak bemutatják a dubnai Egyesült Atom­kutató Intézetnek, az atommeghajtású Le­nin Jégtörőnek hat méter hosszú, ez idő szerint a Szovjetunióban építés alatt álló négy típusú atomvillanyerőmű modelljét. Mindez az atomenergia békés felhaszná­lásának roppant tehetőségeit bizonyítja. Kíváncsian várjuk a Moszkva újjáépítését hét méter átmérőjű nagyságban bemu­tató térképet. Módot ad arra, hogy meg­tudjuk, milyen lesz az új Moszkva. Be­fejezték az MJ-4 helikopter fel- és le­szállására szükséges térség építését. A kiállítás megismertet a Szovjetunió rohamos fejlődésével a mezőgazdasági Új típusú Diesel-motoros vonat (h. s.) Az elmúlt napokban a Prága és Pečka közötti vasútvonalon kipróbálták azt az EM 475-ös négyrészes új típusú Diesel-motoros vonatot, amelyet a stu­denkai Tatra Vagongyár dolgozói készí­tettek. Ez a motorosvonat a 34 kilomé­ter hosszú szakaszon 90 km-es óránkénti átlagsebességet ért el. A prototípus ki­próbálása után a jelenlevő szakemberek dicsérőleg nyilatkoztak teljesítményéről. Dr. Vlasák közlekedésügyi miniszter, aki szintén részt vett a próbaúton, kijelen­tette, hogy az új típusú Diesel-motoros vonatok már a spartakiád idején is köz­lekedni fognak, hogy lebonyolíthassák a a hazánk fővárosa és kerületei között megnövekedett személyforgalmat. termelés szakaszán és bemutat néhánfj kiváló búza-, kukorica-, és műszaki nö« vényfajtát. Látható lesz egy tízezer ser* tés befogadására tervezett gépesített is» tálló modellje, és a leghaladóbb munka­módszereket szemléltető magyarázat set gítségére lesz azoknak a szövetkezete• seknek, akik a kiállítást megtekintik. A szovjet egészségüggyel foglalkozi rész keretén belül betekintést nyerünk, hogyan küzdenek a szovjet orvosok a rosszindulatú daganatok, szív- és fer­tőző betegségek ellen a transzplantáció lehetőségeinek felhasználásával. Tízezer négyzetméter területen, a kongn resszusi palotában összesen 1500 kiállí• tási tárggyal ismerkedhetünk meg. Küi lön pavilonban kerül elhelyezésre a szov­jet polgári repülés. A kiállított model­lek és gépek túlnyomó része, mozgás­ban, működésben lesz látható, ami csak fokozza a tömegek kíváncsiságát. A kiállítás az élettelen tárgyakon ke­resztül még közelebb hozza a szovjet embert, aki elsőnek valósította meg a szocializmust, utat nyitott a világűrbe és tizenöt évvel ezelőtt örökre elhozta számunkra a szabadságot. Változatos és igényes kulturális mű­sorok során számíthatunk a legjobb szovjet művészek fellépésére és a leg­újabb szovjet filmek bemutatására. _ (szily) •k A Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság az ez idei második nemzetközi mintavásár alkalmából néhány beszélge­tést rendez. A beszélgetések, melyek Prá­gában kezdődnek és Brnóban érnek vé­get, a következő kérdések megvitatására irányulnak: a kohóipari berendezések au-. tomatizálása, a nagy keresztmetszetű gép., alkatrészek kopása, a forgácsmentes meg^ munkálás új irányzatai stb. ............^r-'*'^: - ­ie^íäwfeíäK A Prága-Libeňi Cseh Hajógyár dolgozói a napokban próbálták ki hazánk eddig legnagyobb szivattyús kot­rógépének prototípusát, mely óránként 725 köbméter föld kiemelésére alkalmas. Ezzel nemcsak nagyon igényes műszaki feladatot, hanem egyben a hazánk felszabadításának 15. évfordulójára tett vállalati fel­ajánlásukat is teljesítették. V. Lomoz felv. - CTK A közelgő választások időszerűvé teszik, hogy közelebbről megvizs­gáljuk, miben rejlik a hazánkban sorra kerülő választások ténylegesen demokratikus jellege és hogy a va­lóságban mit jelentenek a burzsoá államok fennen hirdetett demokra­tikus választásai. A mi választási rendszerünk de­mokratikus lényege — éppúgy, mint a többi népi demokratikus állam vá­lasztási rendszerei is — a nép ural­mán alapul és ebből következnek a választások demokratikus alapelvei is — az általános, egyenlő és köz­vetlen választójog, valamint a tit­kos szavazás. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ezek az alapelvek nem olyan tényezők, amelyek meghatá­rozzák a választási rendszer jelle­gét, mert ez közvetlenül attól függ, vajon a dolgozók még kizsákmányo­ló társadalomban, vagy már a tőke uralma alól felszabadult szocialista társadalomban élnek-e. Számos burzsoá választási rend­szer meg sem hirdeti az általános és egyenlő választójogot, vagy ha mégis, akkor csak általános nyilat­kozatban teszi, a választási törvény­ben pedig mindenféle módon korlá­tozza. A polgári demokráciákban az ural­kodó osztályok ugyanis hamarosan felismerték azt a veszélyt, amelyet a valóban általános, titkos, közvet­len és egyenlő választójog osztály­uralmuk számára jelent. Ezért min­den eszközzel küzdöttek az ilyen választójog megvalósítása ellen. Érthető azonban, hogy a dolgozó nép i— élén az osztályöntudatos proleta­riátussal — mindent elkövetett, hogy a tőkés termelési viszonyok között is kiharcolja a lehető legdemokrati­kusabb választójogot. E téren a tö­megek szervezett harca jelentős eredményeket hozott. A választások demokratikus jellege Ugyanakkor azonban, főleg a re­formista szociáldemokrácia át­esett a lő másik oldalára és a de­mokratikus választójog kiharcolásá­ban látta az osztályellentétek meg­oldásának ún. „evolúciós" útját. Ez a magatartás egyenesen az osztály­béke gondolatához és az imperialista érdekek támogatásához vezetett. E fejlődés 1914-ben a hadihitelek megszavazását és ezáltal az impe­rialista háborúk támogatását ered­ményezte. Az elmondottakból következik, hogy a valóban demokratikus vá­lasztójogért folyó küzdelem a tő­kés termelési viszonyok között ugyan haladó követelés, de önmagá­ban nem alkalmas a fő osztályellen­tétek, vagyis a kizsákmányolás meg­szüntetésére. A burzsoázia szociológusai sze­rint a magántulajdonon alapuló tő­kés rendszer a dolgok természetes rendjét képviseli és ennek megfe­lelően a burzsoá választási rendszer s annak valamennyi formája és esz­köze ennek az eszménynek a meg­valósítását szolgálja. így tehát — szerintük — a választásoknak, a vá­lasztójognak semmi köze sincs az osztályérdekekhez és az osztály­harchoz. Ez természetesen tudatos áltatás, a burzsoázia osztálydiktatú­rájának következetes leplezése, amely kizárólag azt a célt szolgál­ja, hogy a kizsákmányolást, mint va­lami változtathatatlan rendszert tüntesse fel a dolgozó nép kevéssé öntudatos részének szemében. A demokratikus választójog első jellemzője, hogy általános. Ezen azt értjük, hogy mindenki, aki a dol­gok megítéléséhez okvetlenül szük­séges korhatárt eléri, választójoggal rendelkezzék. Ilyen választójog ér­vényesül a szocialista tábor orszá­gaiban, ahol a törvény ezen belül csupán azt a megszorítást ismeri, hogy elmebajosokat és olyanokat le­het a választójog gyakorlásából ki­zárni, akiket a bíróság jogérvénye­sen polgári jogaik elvesztésére ítélt. Ezzel szemben a kapitalista álla­mokban a választójog általánosságá­nak számtalan korlátozását ismerik. Sok tőkés államban a választójog gyakorlására érvényes korhatár lé­nyegesen magasabb. Még égbekiál­tóbb az a megszorítás, hogy a nők­nek egyáltalán nem adnak, vagy a férfiakhoz képest csak lényegesen korlátoltabb mértékben adnak válasz­tójogot. A legismertebb példa a „leg­régibb európai demokráciának", Svájcnak az esete, ahol a kantonok túlnyomó ^többségében a nőknek még mindig nincsen választójoguk. Az alig egy évvel ezelőtt tartott nép­szavazás ismét elvetette — ki tudja hányadszor — a szavazati jognak a nőkre való. kiterjesztését. De korlátozzák a választójog ál­talános jellegét más, körmönfontabb módszerekkel is. A régi Magyaror­szágról ismeretes a cenzusos vá­lasztójog, ami annyit jelent, hogy a választójog gyakorlása — egyéb fel­tételeken kívül — bizonyos összegű egyenesadó fizetésétől, vagyis a vá­lasztó vagyonosságától függött. Me­gint más módszer a választójog gya­korlását bizonyos általános művelt­ségtől teszi függővé. Ugyancsak a régi Magyarországon a választójog gyakorlásának hat elemi elvégzése volt a kritériuma. Viszont a feudá­lis kapitalista rendszer a dolgozó nép jelentékeny része számára egye­nesen lehetetlenné tette a hat ele­mi elvégzését. Ez a rendszer még ma is fennáll a „haladónak" hirdetett Egyesült Államokban, ahol az angol nyelv bírásától teszik függővé a vá­lasztójog elismerését. Még ravaszabb módszer, amellyel a választójog ál­talános jellegét megkerülik, az ún. választási geometria. Ezen azt ért­jük, hogy az uralkodó osztályok a választókerületeket úgy szervezik meg, hogy azok nagysága, a válasz­tópolgárok száma eleve az ő osztály­érdekeiket szolgálja. Például a bur­zsoá Csehszlovák Köztársaságban Kárpát Ukrajna területén lényege­sen több szavazatra volt szükség egy mandátum elnyeréséhez, mint Szlovákiában, de itt is több kellett, mint Csehország jellegzetesen ku­lákvidékein. Ez a választási geo­metria érvényesül olyan közel két­évszázados polgári demokratikus ha­gyományokkal rendelkező országban is, mint Franciaország és természe­tesen az Amerikai Egyesült Államok­ban, ahol főképpen a déli négerlakta választókerületekben alkalmazzák. A demokratikus választójog másik követelménye, hogy egyenlő le­gyen. Ez röviden annyit jelent, hogy minden fizikai személy csak egy sza­vazat leadására jogosult. A mi kö­rülményeink között ez oly természe­tes, hogy szinte elképzelhetetlen, miszerint vannak országok, ahol ezt az elemi követelményt sem tartják be. Pedig az évszázados polgári de­mokratikus hagyományokkal rendel­kező Angliában csak 1948-ban tö­rölték el a parlamenti választások­nál is érvényesülő ún. plurális (több­ségi) választójogot. Ez annyit je­lentett, hogy az ingatlantulajdono­sok, tehát a földbirtokosok és gyá­rosok nemcsak a lakóhelyükön, ha­nem ingatlanaik telephelyén is sza­vazhattak. Ez a plurális választójog a községi választásoknál még ma is érvényes Angliában. Fontos ismérve a demokratikus választójognak, hogy közvetlen, ami annyit jelent, hogy a választó tudja, kire adja szavazatát. Ennek ellentéte a közvetett választás, ami­kor a választók előbb úgynevezett elektorokat választanak meg, akik azután maguk választják a képvise­lőt vagy a köztársasági elnököt, ahogyan ez az Amerikai Egyesült Államokban és az ún. ötödik köztár­saság kikiáltása óta Franciaország­ban is történik. Végül a demokratikus választások­nak titkosaknak kell lenniök. A titkos választás ellentéte a nyílt választás. Ez a rendszer a Horthy Magyarországon, Budapest kivételé­vel egészen 1945-ig volt érvényben. De a formálisan titkos választási módszert is ki lehet játszani, amint azt számos burzsoá választásról ér­kezett hírek bizonyítják. A demokratikus választójog osz­tályjellegének bizonyítására legjobb példa a napokban lejátszódott dél­koreai események, ahol az egy hó­nappal ezelőtt fantasztikus csalások és terror közepette lezajlott válasz­tásokat a polgári demokratikus saj­tó - a kapitalista államokban előbb - az égig dicsérte, majd pedig ­amikor milliós tömegek tüntettek a választási csalások és az azután kö­vetkező sortüzek ellen - kényte­len-kelletlen beismerte, hogy Li Szin Man elnökké választása „nem fe­lelt meg a demokratikus választójog eszményének", P 4 JJJ SZÖ ¥ * íaeü. Máius

Next

/
Thumbnails
Contents