Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-04 / 123. szám, szerda

Edgard Doneux a S/luvák Filharmóniával A prágai felkelés 15. évfordulója A prágai felkelők egyik barikádja TIZENÖT ESZTENDŐVEL EZELŐTT lángolt fel a prágai nép felkelése. A köztársaság fővárosában a haza­fiak nyílt fegyveres harcra keltek Prága megmentéséért a pusztulás elől, amely a fasiszta megszállók részéről a második világháború utol­só napjaiban és óráiban fenyegette. Az 1945 májusában lezajlott harc néhány napja a példák százain mu­tatta meg, mily korlátlan hősies­ség, mily mély hazaszeretet rejlik a népben, nemzeteink történetének tényleges alkotójában. A náci túlerő ellen vívott harcban, amikor csu­pán a prágai felkelés napjaiban há­romezer ember halt meg és több száz megsebesült, Prága népe be­bizonyította, hogy sohasem nyugo­dott bele az ország fasiszta meg­szállásába, hogy derekasan és ret­tenthetetlenül tud harcolni hazája szabadságáért és függetlenségéért. Az elmúlt tizenöt év folyamán fő­városunk és egész hazánk lakosai gondolatban szüntelenül visszatértek és visszatérnek az 1945-ös év em­lékezetes májusi napjaihoz. Sohasem feledkeznek meg a prágai felkelés egyszerű népi hőseinek ezreiről, szeretettel gondozzák azokat a he­lyeket, ahol a hazafiak a legdrágább bat — életüket áldozták a harcban. 1945 ÁPRILISÁBAN az európai had­müveletek zárószakaszukba léptek. A szovjet csapatok ebben az időben újabb döntő sikereket arattak a Nagy Honvédő Háború valamennyi frontján. A szovjet hadsereg győ­zelmes előnyomulása erős hatást gyakorolt a még megszállt terüle­teken hatalmasan erősödő nemzeti felszabadító harcokra. Május első napjaiban Prágában egyre világosabbá vált, hogy a gyű­lölt fasiszta megszállás napjai és órái meg vannak számlálva. Növeke­dett a fejetlenség a fasiszta meg­szállók és kiszolgálóik körében. Prága utcáin óráról órára fokozó­dott az izgalom. Az emberek eluta­sították a német pénz elfogadását, letépdesték a német feliratokat. Má­jus 4-én feltűntek az első cseh­szlovák zászlók, megtörténtek az el­ső kísérletek a nácik lefegyverzésé­re. Sok náci nyugatra menekült. Május 5-én a déli órákban a fővá­ros dolgozóinak harci hangulata fegyveres felkeléssé lángolt fel. Sem­mi sem tarthatta többé vissza a prá­gai népet, hogy fegyverrel kezében lépjen fel a megszállók elleti és ki­fejezésre juttassa igazi., gondolko­dását. a fasiszta megszállás hat éve alatt -elkövetett náci gaztettek meg­torlásának vágyát. A hazafias erők azzal a céllal indultak a felkelésbe, hogy megszüntessék az ország fa­siszta megszállását, felszámolják a fasizmus kiszolgálóinak uralmát és valóban szabad népi köztársaságot teremtsenek. E HARC ÉLÉRE - a nemzeti fel­szabadulásért folyó kemény harc ve­zető ereje — a kommunista párt állott, hogy meggátolja a reakciós erőket abban, hogy árthassanak né­pünknek és népünk felszabadító küzdelmének. A kommunisták az üzemekben és a harcok színterén hősies küzdelmet vívtak. Sokan éle­tüket áldozták a harcokban. A felkelés első napjának egész folyamán a kezdeményezés teljesen a harcoló hazafiak kezében volt. A barikádok harcosai nagyszámú fegy­vert és lőszert zsákmányoltak; ezek közül a legértékesebb a páncélököl volt, melyekkel a további napok fo­lyamán feltartoztatták a náci tan­kok támadásait. Csaknem valamennyi híd a harcok első órái után a prá­gaiak kezében volt. Hazafias erők szállták meg a távbeszélő központot, a holešovicei villanymúvet, a mi­cheli gázgyárt és számos más fon­tos épületet. A fasisztákat az események meg­döbbentették. Nem voltak pontos híreik sem saját helyzetükről, sem pedig a hős harcosok erejéről. A fel­kelés kezdetén ezért a náci pa­rancsnokság nem tudta érvényesí­teni katonai túlsúlyát. A prágai felkelés további folyamán döntő jelentőségű volt az, hogy ba­rikádokat emeltek Prága utcáin. E barikádok védelme a felkelés törté­netének leghősibb lapjaira íródott. ,A dicső barikádok közül az elsők a prágai utcákon, főként a külvá­rosban már az első napokban fel­tűntek. Többnyire villamoskocsikból, motorosjármüvekből, agyaggal telt zsákokból építették őket. A készsé­ges kezek tízezrei tépték fel az ut­caköveket és építettek belőlük szi­lárd gátakat az ellenséggel szem­ben, százszámra vágták ki a fákat és tépték ki a kerítéseket. Különböző korú emberek, fiatalok és öregek, férfiak és nők mérhetet­len lelkesedéssel május 6-án regge­lig a város utcáin mintegy kétezer barikádot emeltek, elszántan arra, hogy a fasizmus elleni harcban éle­tüket is t áldozzák. Prága dolgozóit, akik nem is ismerték egymást, szi­lárd harci csoportokká kovácsolta a hazaszeretet; készen álltak, hogy a barikádokon utolsó csepp vérükig vé­delmezzék ősi városukat. A FELKELŐK HARCÁNAK szilárd gerincét a munkásosztály képezte. Bár a prágai üzemek mozgósítását megnehezítette az, hogy bennük a megszállók május kezdetétől be­szüntették a munkát, félve a mun­kásság erejének egybetömörülésé­től, a prágai munkásosztály ennek ellenére e történelmi pillanatban tel­jesítette küldetését a fasisztaelle­nes harcban. A kommunista párt és a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom sejtjei az üzemekben megszer­vezték a gyárak védelmét s bár ke­vés fegyver állt rendelkezésükre, visszaverték a náci támadásokat. A prágai üzemek többsége így a mun­kások kezében maradt a felkelés kezdetétől fogva mindvégig. A prágai üzemekből a munkások nemcsak a barikádokra mentek, hogy ott hősie­sen harcoljanak, hanem közvetle­nül az üzemekben is jelentős mér­tékben járultak hozzá a felkelés ka­tonai erejének gyarapításához. Hisz a harcoló prágai nép első két harc­kocsiját május 5-én kapta a smí­chovi Skoda gyárból. Ezeket a félig kész tankokat az áldozatkész mun­kások gyorsan befejezték és harc­képessé tették. A felkelő prágai hazafiak harcának szilárd támaszát a nemzeti felszaba­dító harcból kikerült népi hatalmi szervek — a forradalmi nemzeti bi­zottságok képezték. Gondoskodtak a barikád-harcosok ellátásáról, a leg­fontosabb egészségügyi szolgálatról a harcokban, valamint a lakosság biztonságáról. A forradalmi nemzeti bizottságok munkáját a felkelés nap­jaiban helyesen irányította Nagy Prá­ga Nemzeti Bizottsága dr. Václav Vacek elvtárs vezetésével, aki arra törekedett, hogy valamennyi fegyve­res alakulat a nemzeti bizottságok alá tartozzék és hogy Prága vala­mennyi nemzeti bizottsága becsüle­tes fasisztaellenes emberekből álljon. CSEHSZLOVÁKIA NÉPÉNEK egyet­len szövetségese és barátja volt, aki a háború nehéz utolsó napjaiban, a prágai felkelés súlyos helyzetében nem árulta el - s ez a Szovjetunió volt. Prága segítséget kért. Kérését meghallgatták. Május 6-án reggel a szovjet főparancsnokság parancsára a harcoló cseh. hazafiak segítségé­re indultak P. Sz. Ribalko tábornok és D, D. Leljusenko tábornok hatal­mas harckocsi kötelékei, amelyek az első ukrán front kötelékében har­coltak. Ütra keltek annak ellenére, hogy a szovjet harckocsizók mögött kétheti szüntelen kegyetlen harcok állottak, melyeket Berlinért vívtak és szájukra tulajdonképpen már vé­get ért a háború. A szovjet harckocsizók hatalmas támadással lehengerelték a nácik védelmét Drezda környékén és a május 7-ről 8-ra virradó éjszaka áttörték az Érchegységben a náci védelmi vonalat, mely számos erődít­ményre és aknamezőre támaszkodott s átlépték határainkat. Május 9-én reggel 4 órakor meg­érkezett Prágába a szovjet hadse­reg első harckocsija, amely után la­vinaként gördültek a továbbiak. A hős szovjet katonák, akik közül so­kan Prága utcáin a háború utolsó napjaiban áldozták életüket, gyönyö­rű fővárosunkat megmentették a pusztulástól, a főváros népét pedig a véres öldökléstől. DICSŐ NAP VIRRADT HAZÁNKRA. A szovjet hadsereg érdeméből véget ért hazánk fasiszta leigázásának időszaka. Népünk mérhetetlen öröm­mel és szeretettel fogadta felszaba­dítóját, a szovjet katonát, a hatal­mas szocialista nagyhatalomnak, a nemzetek szabadsága, az emberiség boldog jövője bástyájának katoná­ját. Népünknek a prágai felkelésben tanúsított mérhetetlen hősiessége, a derék hazafiak harca — elsősorban fővárosunk munkásosztályának bari­kádharcai és a hazafias erők küz­delme Csehország egész területén, melyek meggátolták a nácik előnyo­mulását Prágába és a város elpusz­títását — mindörökre kitörölhetetle­nül beíródott nemzeti felszabadító harcunk történetébe. Nemzeteink büszkék e hősökre és sohasem fe­ledkeznek meg róluk. Örökké élni fognak emlékezetünkben a szovjet hősök, akik a legsúlyosabb pillana­tokban Prága segítségére siettek, szétzúzták a nácik utolsó ellenállá­sát és Prága megmentésével bete­tőzték egész hazánk felszabadítását. VÁCLAV VRÁBEC Edgard Doneux, a belga Rádióze­nekar első karmestere a bratislavai hangversenyközönség jól ismert, köz­szeretetnek örvendő vendége. A ro­konszenves belga karmester mindig újból ellátogat hozzánk és mi min­dig újból örömmel fogadjuk. Doneux nagy barátja a szlovák ze­neművészetnek, előszeretettel tűzi műsorra és kitűnően tolmácsolja szlovák zeneszerzőink műveit. Ezúttal Ján Cikker „Emlékek" című három­tételes zenekari kompozícióját hallot­tuk, Doneux a jó formában muzsi­káló Szlovák Filharmóniával nagyon szépen elevenítette meg a mű gazdag dallamvilágát és megteremtette azt a hangulatos, intim légkört, amit az önvallomás szerű kompozíció kíván. Ez a mű Cikker mester legszebb ze­nekari alkotásai közé tartozik. Ezután Beethoven Hegedűversenyét hallottuk Gasparek Tibor előadásában. Beethoven egyetlen hegedűversenye a legnemesebb, legklasszikusabb hege­dűhangot szólaltatja meg, a hege'dű­szólam mintha a hangszer lelkéből nőne ki, a gondolatbeli szépségek és tökéletes formai arányok találkozásá­ban. Ezzel el is értünk a művész interpretációjának egyik lényeges pontjához. Gasparek Tibor kifinomult zenei ízlése mellett igen jó stílus­és arányérzékkel rendelkezik, ami koncepcióját meghatározza és kiala­kítja. Művészetének nagy erénye, hogy előadásában soha nem találko­zunk túlzással vagy stílusbeli kisik­lással. Beethoven hegedűversenyének tolmácsolása magasrendű művészi fel­adat. Gasparek Tibor a leggondosabb felkészültséggel állt a közönség elé és előadását, mint mindig, elmélyült komolyság jellemezte. Végül Hector Berlioz Fantasztikus szimfóniája került előadásra. Epizó­dok egy művész életéből - így ne­vezte Berlioz ezt a romantikus-fan­tasztikus alkotást, amelyben hangok­A Csehszlovák Rádió magyar nyel­vű műsorában még mindig újdonság­számba megy a „rádiószínpad" — a hallgatók egyre gyarapodó sorai azonban máris igazolják a kezde­ményezés sikerét, s esetenként iga­zolják az adás színvonalát. Főleg az időszerű rádiójátékok köz­vetítése s hazai szerzőink szerepel­tetése dicsérik a műsorszerkesztőket. A közelmúltban például a „Tokbabújt ember" s a „Mindhalálig" jó hatást keltettek. A „Tokbabujt embert" Klimits La­jos ötletesen alkalmazta rádióra. Időszerűbb Csehov-novellát nehe­zen találnánk hasonló célokra. Cse­lekménye a múltban, a múlt század 8ü-as éveiben játsžódik, mégis a má­hoz szól minden szava. Bírálja, el­ítéli, nevetségessé teszi a múltat visszasíró korlátolt embertípust. Ha­tása meggyőző, nevelő jellegű — s egyben szórakoztató is. A főhős Belikov professzor, ma­radi, begyepesedett, előítéletekkel terhelt kispolgár. Retteg minden új­tól. minden emberitől. Látszatra ő a megtestesült komolyság, pontos­ság, a rend mintaképe — a való­ságban azonban kicsinyes és go­nosz. Sőt: gúnyra, mosolyra ingerlő természetével, magatartásával árta­ni is tud! — Végül eltemetik, s ve­le együtt száműzik a városka társa­dalmából az általa vallott helytelen világszemléletet is. Turner Zsigmond Belikovja kitűnő karikatúra volt, csak sajnos ott is Jól szerepeltek Moldava nad Bodvou-ban a minap tar­tották meg az alkotóversenyek járási for­dulóját, melyen az iskolák 82 versenyzője vett részt. E nagy jelentőségű verseny ke­retében szavalók és elbeszélők adták elő irodalmunk legkiválóbbjainak alkotósait, míg az ének- és táncegyüttesek népi kul­túránk értékeivel léptek a bíráló bizott­ság elé. Azok a tanulók, akik a kultúrviadal színhelyét győzelmi babérral hagyták el, a járást a kerületi ifjúsági alkotóversenyen is képviselni fogják s reméljük, nem ki­sebb sikerrel, mint a honi versenyen. A járási ifjúsági alkotóversenyen a legszebb eredményt a helyi magyar tan­nyelvű tizenegyéves középiskola tanulói ér­ték el. Az iskola pedagógusai fáradtságot nem ismerve minden szabadidejüket arra fordították, hogy a CSISZ iskolai szer­vezetével karöltve a versenyek résztve­vőit minél jobban előkészítsék erre a fontos eseményre. Különös elismerés ille­ti Ötvösné, Pruszákné, Retkovszkyné, Ba­lázs G. Derján és Tamás Gellért peda­gógusokat. (d- i.) ba önti viharos szerelmét és tragikus csalódását. Mint forradalmi romanti­kus a legvégletesebb eszközökkel fe­jezi ki érzelmeit. A szimfónia közép­pontjában egyetlen motívum áll, amely imádottját jelképezi. A szere­tett nő melódiává alakul át a lelké­ben és egyben sorsirányító rögeszmé­vé válik. A zenei dráma elénk tárja a költői ideál, az „idée fixe" mennyei és pokoli alakváltozásait. Edgard Doneux impozáns bizton­sággal uralta a hatalmas zenei anya­got. Szépen formálta meg az „Álmo­dozások-szenvedélyek" című első részt, amelyben a „melódiává alakult kedves" tisztán, tartózkodón jelenik meg előttünk. Ellenállhatatlan volt a „Bál" csillogó, táncos forgataga. A „Falusi jelenet" idillikus csöndje után kezdetét veszi a zeneköltő fan­táziájának féktelen játéka, indul a „Menet a vesztőhelyre". Azt álmodja, hogy megölte kedvesét és most a hó­hér bárdja vár rá. És végül az utolsó rész: a „Boszorkányszombat". Ezen az éjszakán a művészt boszorkányok, félemeletes szörnyetegek veszik körül, kísérteties hangok, sóhajok, kacajok, nyögés, rikácsolás. A zenekar szinte lázas színekben tobzódik. A pokoli hangzavarban még egyszer felcsendül a kedves melódiája, de a finom, ne­mesen tartózkodó jelleg lehámlott ró­la, útszéli, groteszk táncdallammá alacsonyodott. Az imádott nő is el­jött, hogy részt vegyen áldozata ha­lotti menetében. Vendégkarmesterünk nem maradt adósunk a partitúra lobogó színeivel es érvényre juttatta a szélsőséges han­gulati ellentéteket. Kitűnőek voltak a nagy kibontakozások, a játékosok elő­adásmódján meglátszott, hogy teljes megértés uralkodik a karmester és a zenekar között. A hangversenyt lezáró meleg taps­ban a hallgatóság őszinte tetszése ju­tott kifejezésre. HAVAS MÁRTA wmi 1 az, ahol valószerűen félelmetessé kellett volna válnia. Fazekas Imre Afanaszija hamisí­tatlan orosz típus: kora jellegét, le­vegőjét közvetítette a hallgatóknak. A város szűk látóköréből, fülledt­segéből kitörő Kovalenkót, a szatíra pozitív hősét sikerrel elevenítette meg Hatvani László. Kár, hogy be­szédtechnikája nem tökéletesebb. Kerenczy Anna tehetsége hibátla­nul érvényesült Varenyka alakításé­ban. De elismerést érdemel Konrád József is Burkin szerepében, vala­mint Szoldin Ilona az igazgatóné s Lengyel Ferenc az igazgató alakítá­sában. Dénes György „Mindhalálig" című dokumentumjátéka a rožňavai bányá­szok harcát, tőkések elleni küzdel­mét idézte fel. A visszaemlékezés meséje fonalán fűződtek kerek cse­lekménnyé a képek. A szerző költői eszközökkel ábrázolta a valóságot, hitelesen. Alakjai egytől-egyig léte­ző, vagy létezett emberek, a cselek­mény pedig megrázó dráma. Konrád József itt is megállta he­lyét, kifogástalanul átélte a határo­zott jellemű, öntudatos Molnár sor­sát. Ferenczy Anna előbbi feladatával ellentétben itt drámait kapott. Jól állta meg a helyét itt is, Palotás Gabival együtt. Lengyel Ferenc de­tektlvje és Turner Zsigmond rendőr­kapitánya is kiváljak voltak a mun­kások vallatásáról szóló jelenetben. Mindkét rádiójáték sikere bizonylt­ja, hogy Klimits Lajos rendező isme­ri a rádió sajátos nyelvét. Ügyesen domborította ki a mondanivaló lénye­gét. Semmiben se túlzott, rendezői munkája kapcsán csorbítatlanul ér­vényesült a bemutatott darab műfaji jellege is és a stílus egysége sértet­len maradt. K. G. MEGJELENT A KORUNK ÜJ SZÁMA g A romániai Korunk legújabb m száma Lenin emlékét idézi. M A bő anyagból kiemelkedik Ko­m vács András helyszíni beszá­W mólója Poronin községről, Le­% nin tátrai tartózkodóhelyéről. 0 Horváth István „A békesség » emberei" című novellája a fel­0 szabadulásról szól, Auréllá Bu­• nea Mocsáry Lajosról, a ro­IT mán-magyar barátság előfutá­g ráról értekezik. A számban ff bő anyagot találunk az ame­M rlkai néger-kérdésről, egy K nemzetközi gyermekgyógyá­ff szati kongresszusról, a szocia­m lista sajtó Wagner-vitájáról és M az új romániai „testvéries m történetírás" közös román­0 magyar eredményeiről. A citn­V lapon Jules Perahim bukaresti » művész Lenin-metszete látható. A PRAGAI FELKELES a Klemen! Gottwald Múieum kiállítása tükrében A Klement Gottwald Múzeu- részével a kiállítás keretében meg­mot, Prága belvárosának ismerkedhetünk, díszes épületét mindenki úgy is- Püchler SS-tábornok 1945. május meri, mint munkásosztályunk és 5-én este parancsot adott ki, mely Csehszlovákia Kommunista Pártja így végződött: „Több gyújtóbombát, forradalmi történetének eleven tan- az egész fészeknek lángokban kell könyvét, amelyből naponta van mit állnia!" Ez a fészek - Prága, ha­merítenünk. zánk fővárosa, szemünk fénye, ezt Felszabadulásunk 15. évfordulójá- akarja megsemmisítő lángokba bo­nak tiszteletére a napokban meg- rítani a görcseiben fetrengő fasisz­nyitották a prágai felkelés esemé- ta bestia. A nép, Prága népe közbe­nyeit bemutató és a legújabb törté- lépett. Védekezett és támadott... nelmi adatokra támaszkodó kiáilí- Harcát, lelkesedését eredmény ko­tást. ronázta. A testvéri szovjet hadsereg A német fasiszta betolakodók el- segített, - Prága ép maradt, fel­leni gyűlölet tetőfokára hág. Már szabadult! A vér nem hullt hiába, eltávolítják a német feliratokat, A legjobbkor jöttek felszabadítóink, megkezdik a németek lefegyverzé- A kortárs emlékszik, a megmaradt stt, megkezdődik a harc, építik a fényképek bizonyítják, hogyan uj­barikádokat... ' jongott, lelkesedett a nép, hogyan Forró napokat élt át Prága népe árasztotta el szeretetével a gyózel­1945 május első napjaiban. Külön- mes szabadságot hozó szovjet har­legességnek számít, hogy ezekből cosokat. az izgalmas napokból nemcsak írás- Aki ezekben a napokban Prágában beli, kortörténeti dokumentumok, jár, nézze meg a legújabbkori tör­hanem számos eredeti fényképfelvé- ténetünk dicső fejezetét felölelő tel is megmaradt. Ezeknek jelentős kiállítást. (szily) KÉT RÁDIÓ-BEMUTATÓ ÜJ SZÖ 5 * 1960. május 4.

Next

/
Thumbnails
Contents