Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-04 / 123. szám, szerda

Edgard Doneux a S/luvák Filharmóniával A prágai felkelés 15. évfordulója A prágai felkelők egyik barikádja TIZENÖT ESZTENDŐVEL EZELŐTT lángolt fel a prágai nép felkelése. A köztársaság fővárosában a hazafiak nyílt fegyveres harcra keltek Prága megmentéséért a pusztulás elől, amely a fasiszta megszállók részéről a második világháború utolsó napjaiban és óráiban fenyegette. Az 1945 májusában lezajlott harc néhány napja a példák százain mutatta meg, mily korlátlan hősiesség, mily mély hazaszeretet rejlik a népben, nemzeteink történetének tényleges alkotójában. A náci túlerő ellen vívott harcban, amikor csupán a prágai felkelés napjaiban háromezer ember halt meg és több száz megsebesült, Prága népe bebizonyította, hogy sohasem nyugodott bele az ország fasiszta megszállásába, hogy derekasan és rettenthetetlenül tud harcolni hazája szabadságáért és függetlenségéért. Az elmúlt tizenöt év folyamán fővárosunk és egész hazánk lakosai gondolatban szüntelenül visszatértek és visszatérnek az 1945-ös év emlékezetes májusi napjaihoz. Sohasem feledkeznek meg a prágai felkelés egyszerű népi hőseinek ezreiről, szeretettel gondozzák azokat a helyeket, ahol a hazafiak a legdrágább bat — életüket áldozták a harcban. 1945 ÁPRILISÁBAN az európai hadmüveletek zárószakaszukba léptek. A szovjet csapatok ebben az időben újabb döntő sikereket arattak a Nagy Honvédő Háború valamennyi frontján. A szovjet hadsereg győzelmes előnyomulása erős hatást gyakorolt a még megszállt területeken hatalmasan erősödő nemzeti felszabadító harcokra. Május első napjaiban Prágában egyre világosabbá vált, hogy a gyűlölt fasiszta megszállás napjai és órái meg vannak számlálva. Növekedett a fejetlenség a fasiszta megszállók és kiszolgálóik körében. Prága utcáin óráról órára fokozódott az izgalom. Az emberek elutasították a német pénz elfogadását, letépdesték a német feliratokat. Május 4-én feltűntek az első csehszlovák zászlók, megtörténtek az első kísérletek a nácik lefegyverzésére. Sok náci nyugatra menekült. Május 5-én a déli órákban a főváros dolgozóinak harci hangulata fegyveres felkeléssé lángolt fel. Semmi sem tarthatta többé vissza a prágai népet, hogy fegyverrel kezében lépjen fel a megszállók elleti és kifejezésre juttassa igazi., gondolkodását. a fasiszta megszállás hat éve alatt -elkövetett náci gaztettek megtorlásának vágyát. A hazafias erők azzal a céllal indultak a felkelésbe, hogy megszüntessék az ország fasiszta megszállását, felszámolják a fasizmus kiszolgálóinak uralmát és valóban szabad népi köztársaságot teremtsenek. E HARC ÉLÉRE - a nemzeti felszabadulásért folyó kemény harc vezető ereje — a kommunista párt állott, hogy meggátolja a reakciós erőket abban, hogy árthassanak népünknek és népünk felszabadító küzdelmének. A kommunisták az üzemekben és a harcok színterén hősies küzdelmet vívtak. Sokan életüket áldozták a harcokban. A felkelés első napjának egész folyamán a kezdeményezés teljesen a harcoló hazafiak kezében volt. A barikádok harcosai nagyszámú fegyvert és lőszert zsákmányoltak; ezek közül a legértékesebb a páncélököl volt, melyekkel a további napok folyamán feltartoztatták a náci tankok támadásait. Csaknem valamennyi híd a harcok első órái után a prágaiak kezében volt. Hazafias erők szállták meg a távbeszélő központot, a holešovicei villanymúvet, a micheli gázgyárt és számos más fontos épületet. A fasisztákat az események megdöbbentették. Nem voltak pontos híreik sem saját helyzetükről, sem pedig a hős harcosok erejéről. A felkelés kezdetén ezért a náci parancsnokság nem tudta érvényesíteni katonai túlsúlyát. A prágai felkelés további folyamán döntő jelentőségű volt az, hogy barikádokat emeltek Prága utcáin. E barikádok védelme a felkelés történetének leghősibb lapjaira íródott. ,A dicső barikádok közül az elsők a prágai utcákon, főként a külvárosban már az első napokban feltűntek. Többnyire villamoskocsikból, motorosjármüvekből, agyaggal telt zsákokból építették őket. A készséges kezek tízezrei tépték fel az utcaköveket és építettek belőlük szilárd gátakat az ellenséggel szemben, százszámra vágták ki a fákat és tépték ki a kerítéseket. Különböző korú emberek, fiatalok és öregek, férfiak és nők mérhetetlen lelkesedéssel május 6-án reggelig a város utcáin mintegy kétezer barikádot emeltek, elszántan arra, hogy a fasizmus elleni harcban életüket is t áldozzák. Prága dolgozóit, akik nem is ismerték egymást, szilárd harci csoportokká kovácsolta a hazaszeretet; készen álltak, hogy a barikádokon utolsó csepp vérükig védelmezzék ősi városukat. A FELKELŐK HARCÁNAK szilárd gerincét a munkásosztály képezte. Bár a prágai üzemek mozgósítását megnehezítette az, hogy bennük a megszállók május kezdetétől beszüntették a munkát, félve a munkásság erejének egybetömörülésétől, a prágai munkásosztály ennek ellenére e történelmi pillanatban teljesítette küldetését a fasisztaellenes harcban. A kommunista párt és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom sejtjei az üzemekben megszervezték a gyárak védelmét s bár kevés fegyver állt rendelkezésükre, visszaverték a náci támadásokat. A prágai üzemek többsége így a munkások kezében maradt a felkelés kezdetétől fogva mindvégig. A prágai üzemekből a munkások nemcsak a barikádokra mentek, hogy ott hősiesen harcoljanak, hanem közvetlenül az üzemekben is jelentős mértékben járultak hozzá a felkelés katonai erejének gyarapításához. Hisz a harcoló prágai nép első két harckocsiját május 5-én kapta a smíchovi Skoda gyárból. Ezeket a félig kész tankokat az áldozatkész munkások gyorsan befejezték és harcképessé tették. A felkelő prágai hazafiak harcának szilárd támaszát a nemzeti felszabadító harcból kikerült népi hatalmi szervek — a forradalmi nemzeti bizottságok képezték. Gondoskodtak a barikád-harcosok ellátásáról, a legfontosabb egészségügyi szolgálatról a harcokban, valamint a lakosság biztonságáról. A forradalmi nemzeti bizottságok munkáját a felkelés napjaiban helyesen irányította Nagy Prága Nemzeti Bizottsága dr. Václav Vacek elvtárs vezetésével, aki arra törekedett, hogy valamennyi fegyveres alakulat a nemzeti bizottságok alá tartozzék és hogy Prága valamennyi nemzeti bizottsága becsületes fasisztaellenes emberekből álljon. CSEHSZLOVÁKIA NÉPÉNEK egyetlen szövetségese és barátja volt, aki a háború nehéz utolsó napjaiban, a prágai felkelés súlyos helyzetében nem árulta el - s ez a Szovjetunió volt. Prága segítséget kért. Kérését meghallgatták. Május 6-án reggel a szovjet főparancsnokság parancsára a harcoló cseh. hazafiak segítségére indultak P. Sz. Ribalko tábornok és D, D. Leljusenko tábornok hatalmas harckocsi kötelékei, amelyek az első ukrán front kötelékében harcoltak. Ütra keltek annak ellenére, hogy a szovjet harckocsizók mögött kétheti szüntelen kegyetlen harcok állottak, melyeket Berlinért vívtak és szájukra tulajdonképpen már véget ért a háború. A szovjet harckocsizók hatalmas támadással lehengerelték a nácik védelmét Drezda környékén és a május 7-ről 8-ra virradó éjszaka áttörték az Érchegységben a náci védelmi vonalat, mely számos erődítményre és aknamezőre támaszkodott s átlépték határainkat. Május 9-én reggel 4 órakor megérkezett Prágába a szovjet hadsereg első harckocsija, amely után lavinaként gördültek a továbbiak. A hős szovjet katonák, akik közül sokan Prága utcáin a háború utolsó napjaiban áldozták életüket, gyönyörű fővárosunkat megmentették a pusztulástól, a főváros népét pedig a véres öldökléstől. DICSŐ NAP VIRRADT HAZÁNKRA. A szovjet hadsereg érdeméből véget ért hazánk fasiszta leigázásának időszaka. Népünk mérhetetlen örömmel és szeretettel fogadta felszabadítóját, a szovjet katonát, a hatalmas szocialista nagyhatalomnak, a nemzetek szabadsága, az emberiség boldog jövője bástyájának katonáját. Népünknek a prágai felkelésben tanúsított mérhetetlen hősiessége, a derék hazafiak harca — elsősorban fővárosunk munkásosztályának barikádharcai és a hazafias erők küzdelme Csehország egész területén, melyek meggátolták a nácik előnyomulását Prágába és a város elpusztítását — mindörökre kitörölhetetlenül beíródott nemzeti felszabadító harcunk történetébe. Nemzeteink büszkék e hősökre és sohasem feledkeznek meg róluk. Örökké élni fognak emlékezetünkben a szovjet hősök, akik a legsúlyosabb pillanatokban Prága segítségére siettek, szétzúzták a nácik utolsó ellenállását és Prága megmentésével betetőzték egész hazánk felszabadítását. VÁCLAV VRÁBEC Edgard Doneux, a belga Rádiózenekar első karmestere a bratislavai hangversenyközönség jól ismert, közszeretetnek örvendő vendége. A rokonszenves belga karmester mindig újból ellátogat hozzánk és mi mindig újból örömmel fogadjuk. Doneux nagy barátja a szlovák zeneművészetnek, előszeretettel tűzi műsorra és kitűnően tolmácsolja szlovák zeneszerzőink műveit. Ezúttal Ján Cikker „Emlékek" című háromtételes zenekari kompozícióját hallottuk, Doneux a jó formában muzsikáló Szlovák Filharmóniával nagyon szépen elevenítette meg a mű gazdag dallamvilágát és megteremtette azt a hangulatos, intim légkört, amit az önvallomás szerű kompozíció kíván. Ez a mű Cikker mester legszebb zenekari alkotásai közé tartozik. Ezután Beethoven Hegedűversenyét hallottuk Gasparek Tibor előadásában. Beethoven egyetlen hegedűversenye a legnemesebb, legklasszikusabb hegedűhangot szólaltatja meg, a hege'dűszólam mintha a hangszer lelkéből nőne ki, a gondolatbeli szépségek és tökéletes formai arányok találkozásában. Ezzel el is értünk a művész interpretációjának egyik lényeges pontjához. Gasparek Tibor kifinomult zenei ízlése mellett igen jó stílusés arányérzékkel rendelkezik, ami koncepcióját meghatározza és kialakítja. Művészetének nagy erénye, hogy előadásában soha nem találkozunk túlzással vagy stílusbeli kisiklással. Beethoven hegedűversenyének tolmácsolása magasrendű művészi feladat. Gasparek Tibor a leggondosabb felkészültséggel állt a közönség elé és előadását, mint mindig, elmélyült komolyság jellemezte. Végül Hector Berlioz Fantasztikus szimfóniája került előadásra. Epizódok egy művész életéből - így nevezte Berlioz ezt a romantikus-fantasztikus alkotást, amelyben hangokA Csehszlovák Rádió magyar nyelvű műsorában még mindig újdonságszámba megy a „rádiószínpad" — a hallgatók egyre gyarapodó sorai azonban máris igazolják a kezdeményezés sikerét, s esetenként igazolják az adás színvonalát. Főleg az időszerű rádiójátékok közvetítése s hazai szerzőink szerepeltetése dicsérik a műsorszerkesztőket. A közelmúltban például a „Tokbabújt ember" s a „Mindhalálig" jó hatást keltettek. A „Tokbabujt embert" Klimits Lajos ötletesen alkalmazta rádióra. Időszerűbb Csehov-novellát nehezen találnánk hasonló célokra. Cselekménye a múltban, a múlt század 8ü-as éveiben játsžódik, mégis a mához szól minden szava. Bírálja, elítéli, nevetségessé teszi a múltat visszasíró korlátolt embertípust. Hatása meggyőző, nevelő jellegű — s egyben szórakoztató is. A főhős Belikov professzor, maradi, begyepesedett, előítéletekkel terhelt kispolgár. Retteg minden újtól. minden emberitől. Látszatra ő a megtestesült komolyság, pontosság, a rend mintaképe — a valóságban azonban kicsinyes és gonosz. Sőt: gúnyra, mosolyra ingerlő természetével, magatartásával ártani is tud! — Végül eltemetik, s vele együtt száműzik a városka társadalmából az általa vallott helytelen világszemléletet is. Turner Zsigmond Belikovja kitűnő karikatúra volt, csak sajnos ott is Jól szerepeltek Moldava nad Bodvou-ban a minap tartották meg az alkotóversenyek járási fordulóját, melyen az iskolák 82 versenyzője vett részt. E nagy jelentőségű verseny keretében szavalók és elbeszélők adták elő irodalmunk legkiválóbbjainak alkotósait, míg az ének- és táncegyüttesek népi kultúránk értékeivel léptek a bíráló bizottság elé. Azok a tanulók, akik a kultúrviadal színhelyét győzelmi babérral hagyták el, a járást a kerületi ifjúsági alkotóversenyen is képviselni fogják s reméljük, nem kisebb sikerrel, mint a honi versenyen. A járási ifjúsági alkotóversenyen a legszebb eredményt a helyi magyar tannyelvű tizenegyéves középiskola tanulói érték el. Az iskola pedagógusai fáradtságot nem ismerve minden szabadidejüket arra fordították, hogy a CSISZ iskolai szervezetével karöltve a versenyek résztvevőit minél jobban előkészítsék erre a fontos eseményre. Különös elismerés illeti Ötvösné, Pruszákné, Retkovszkyné, Balázs G. Derján és Tamás Gellért pedagógusokat. (d- i.) ba önti viharos szerelmét és tragikus csalódását. Mint forradalmi romantikus a legvégletesebb eszközökkel fejezi ki érzelmeit. A szimfónia középpontjában egyetlen motívum áll, amely imádottját jelképezi. A szeretett nő melódiává alakul át a lelkében és egyben sorsirányító rögeszmévé válik. A zenei dráma elénk tárja a költői ideál, az „idée fixe" mennyei és pokoli alakváltozásait. Edgard Doneux impozáns biztonsággal uralta a hatalmas zenei anyagot. Szépen formálta meg az „Álmodozások-szenvedélyek" című első részt, amelyben a „melódiává alakult kedves" tisztán, tartózkodón jelenik meg előttünk. Ellenállhatatlan volt a „Bál" csillogó, táncos forgataga. A „Falusi jelenet" idillikus csöndje után kezdetét veszi a zeneköltő fantáziájának féktelen játéka, indul a „Menet a vesztőhelyre". Azt álmodja, hogy megölte kedvesét és most a hóhér bárdja vár rá. És végül az utolsó rész: a „Boszorkányszombat". Ezen az éjszakán a művészt boszorkányok, félemeletes szörnyetegek veszik körül, kísérteties hangok, sóhajok, kacajok, nyögés, rikácsolás. A zenekar szinte lázas színekben tobzódik. A pokoli hangzavarban még egyszer felcsendül a kedves melódiája, de a finom, nemesen tartózkodó jelleg lehámlott róla, útszéli, groteszk táncdallammá alacsonyodott. Az imádott nő is eljött, hogy részt vegyen áldozata halotti menetében. Vendégkarmesterünk nem maradt adósunk a partitúra lobogó színeivel es érvényre juttatta a szélsőséges hangulati ellentéteket. Kitűnőek voltak a nagy kibontakozások, a játékosok előadásmódján meglátszott, hogy teljes megértés uralkodik a karmester és a zenekar között. A hangversenyt lezáró meleg tapsban a hallgatóság őszinte tetszése jutott kifejezésre. HAVAS MÁRTA wmi 1 az, ahol valószerűen félelmetessé kellett volna válnia. Fazekas Imre Afanaszija hamisítatlan orosz típus: kora jellegét, levegőjét közvetítette a hallgatóknak. A város szűk látóköréből, fülledtsegéből kitörő Kovalenkót, a szatíra pozitív hősét sikerrel elevenítette meg Hatvani László. Kár, hogy beszédtechnikája nem tökéletesebb. Kerenczy Anna tehetsége hibátlanul érvényesült Varenyka alakításéban. De elismerést érdemel Konrád József is Burkin szerepében, valamint Szoldin Ilona az igazgatóné s Lengyel Ferenc az igazgató alakításában. Dénes György „Mindhalálig" című dokumentumjátéka a rožňavai bányászok harcát, tőkések elleni küzdelmét idézte fel. A visszaemlékezés meséje fonalán fűződtek kerek cselekménnyé a képek. A szerző költői eszközökkel ábrázolta a valóságot, hitelesen. Alakjai egytől-egyig létező, vagy létezett emberek, a cselekmény pedig megrázó dráma. Konrád József itt is megállta helyét, kifogástalanul átélte a határozott jellemű, öntudatos Molnár sorsát. Ferenczy Anna előbbi feladatával ellentétben itt drámait kapott. Jól állta meg a helyét itt is, Palotás Gabival együtt. Lengyel Ferenc detektlvje és Turner Zsigmond rendőrkapitánya is kiváljak voltak a munkások vallatásáról szóló jelenetben. Mindkét rádiójáték sikere bizonyltja, hogy Klimits Lajos rendező ismeri a rádió sajátos nyelvét. Ügyesen domborította ki a mondanivaló lényegét. Semmiben se túlzott, rendezői munkája kapcsán csorbítatlanul érvényesült a bemutatott darab műfaji jellege is és a stílus egysége sértetlen maradt. K. G. MEGJELENT A KORUNK ÜJ SZÁMA g A romániai Korunk legújabb m száma Lenin emlékét idézi. M A bő anyagból kiemelkedik Kom vács András helyszíni beszáW mólója Poronin községről, Le% nin tátrai tartózkodóhelyéről. 0 Horváth István „A békesség » emberei" című novellája a fel0 szabadulásról szól, Auréllá Bu• nea Mocsáry Lajosról, a roIT mán-magyar barátság előfutág ráról értekezik. A számban ff bő anyagot találunk az ameM rlkai néger-kérdésről, egy K nemzetközi gyermekgyógyáff szati kongresszusról, a szociam lista sajtó Wagner-vitájáról és M az új romániai „testvéries m történetírás" közös román0 magyar eredményeiről. A citnV lapon Jules Perahim bukaresti » művész Lenin-metszete látható. A PRAGAI FELKELES a Klemen! Gottwald Múieum kiállítása tükrében A

Klement Gottwald Múzeu- részével a kiállítás keretében megmot, Prága belvárosának ismerkedhetünk, díszes épületét mindenki úgy is- Püchler SS-tábornok 1945. május meri, mint munkásosztályunk és 5-én este parancsot adott ki, mely Csehszlovákia Kommunista Pártja így végződött: „Több gyújtóbombát, forradalmi történetének eleven tan- az egész fészeknek lángokban kell könyvét, amelyből naponta van mit állnia!" Ez a fészek - Prága, hamerítenünk. zánk fővárosa, szemünk fénye, ezt Felszabadulásunk 15. évfordulójá- akarja megsemmisítő lángokba bonak tiszteletére a napokban meg- rítani a görcseiben fetrengő fasisznyitották a prágai felkelés esemé- ta bestia. A nép, Prága népe közbenyeit bemutató és a legújabb törté- lépett. Védekezett és támadott... nelmi adatokra támaszkodó kiáilí- Harcát, lelkesedését eredmény kotást. ronázta. A testvéri szovjet hadsereg A német fasiszta betolakodók el- segített, - Prága ép maradt, felleni gyűlölet tetőfokára hág. Már szabadult! A vér nem hullt hiába, eltávolítják a német feliratokat, A legjobbkor jöttek felszabadítóink, megkezdik a németek lefegyverzé- A kortárs emlékszik, a megmaradt stt, megkezdődik a harc, építik a fényképek bizonyítják, hogyan ujbarikádokat... ' jongott, lelkesedett a nép, hogyan Forró napokat élt át Prága népe árasztotta el szeretetével a gyózel1945 május első napjaiban. Külön- mes szabadságot hozó szovjet harlegességnek számít, hogy ezekből cosokat. az izgalmas napokból nemcsak írás- Aki ezekben a napokban Prágában beli, kortörténeti dokumentumok, jár, nézze meg a legújabbkori törhanem számos eredeti fényképfelvé- ténetünk dicső fejezetét felölelő tel is megmaradt. Ezeknek jelentős kiállítást. (szily) KÉT RÁDIÓ-BEMUTATÓ ÜJ SZÖ 5 * 1960. május 4.