Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-04 / 123. szám, szerda

Nagy felelősség hárul reájuk A BARACSKAI dombok hátáról na- a legfontosabb élelmiszerekből vásár­gyon jó kilátás nyílik Pozbára. Az VÄLASZ T A'STÓI { ,7JZÍŕ47.Y7Ti l ásra. A félkészárukat és a konzer­eme kpdésrňl nomr-cat- u fah.t ľ ^ * V «• Wíél^U I l« II I W , . . _ . „ _ emelkedésről nemcsak a falut, ha­nem az egész határt belátni. Sze­met, szívet gyönyörködtető a táj szépsége, a jól megművelt parcellák, és az arasznyi növésű gabonavetések, melyek a községet övezik, bizakodást gerjesztenek az emberben. Amint a dombról lefelé ereszke­dem elgondolkozom, mennyivel más­képpen festett ez a vidék néhány évvel ezelőtt. Keskeny, itt-ott par­lagon heverő vagy csak részben megművelt földek tarkították a me­zőt. A határ képe a falu arculatán is visszatükröződött. Kisablakú, az időtől megviselt családi házak szo­morúan bámultak a feneketlen sár­tengerben úszó utcákra. A nap nyug­tával pedig csak a petróleumlámpa halvány fénye árasztott némi vilá­gosságot a lakosok szerény hajléká­ban. Dióhéjban talán ennyit a falu múlt­járól, melyet a felszabadulástól el­telt másfél évtized hovatovább a feledés homályába sodort. — Hiába volt gazdag a határ ­emlékezik régi ismerősöm, Kovács Béla -, az emberek mégis szegények voltak. Ha sok gabona termett, baj volt az értékesítéssel. Ha meg szűk esztendő volt, vagy elemi csapás érte a parasztot, alig tudta az adót kifizet­ni. Most azonban másképpen van, s ezt a fordulatot hazánk felszabadu­lása óta értük el. A 15 ÉV, mely alatt a falu sokat fejlődött, jelentős korszak marad történelmében, az utódok emléke­zetében. Mészáros József elvtársnak, a HNB elnökének bizony nehezen jön szó a nyelvére, amikor az utóbbi másfél évtized eredményeiről érdek­lődöm: - Nem is tudom hol kezdjem ­mondja kissé elgondolkozva. - Az összehasonlítás kedvéért azonban legjobb, ha a nemzeti bizottság leg- | utóbbi választási, funkciós időszaká­nak legfőbb eredményeit említem. Három évvel ezelőtt kigyúlt a vil­lanyfény a községben ... Nem sokkal utána a kis- és középparasztok ösz­szefogásából egészközségi szövetke­zet jött létre ... Rendbehoztuk és bekerítettük a HNB épületét és az árkok megépítésével hozzáfogtunk az utcák csinosításához ... Nemrég pe­dig kiépítettük a helyi rádió hálóza­tát. Mit mondjak még? Hogy az em­berek életében milyen változások mentek végbe, arról talán az a tény tanúskodik a legszembeötlőbben, hogy a felszabadulás óta több taní­tó, mérnök és műszaki szakember került ki a falu gyerekeiből. A la­kosság pedig több mint 8 új csa­ládi lakás építését fejezte be az elmúlt három esztendő folyamán. Nem kell szegről-végre mindent felsorolnia az elnöknek, hiszen előző­leg a Jednota boltjában is megfor­dultam, ahol Batár Géza üzletvezető készségesen adott felvilágosítási a lakosság vásárlóképességéről. — Én azt hiszem — tájékoztatott —, hogy nemcsak az új lakások és egyebek, hanem az árufogyasztás is jellemzi a falubeliek megváltozott életét, életszínvonalának emelkedé­sét. Az emberek hovatovább érté­kesebb árukat vásárolnak. Tavaly ősszel 18 új szobabútor talált gaz­dára. Most meg a televíziós készü­lékek iránt érdeklődnek a vásárlók. Hát az élelmiszerfogyasztás? — vetem közbe az üzletvezetőnek, — Ezzel már nem dicsekedhetem, mivel nálunk csaknem mindenki ön­ellátó. A szövetkezeteseknek bőven van lisztjük, zsírjuk, sok baromfit tenyésztenek — nem szorulnak tehát Kohóiparunk sikere Gépiparunk legnagyobb problémája az anyagellátás. A terv teljesítése sok esetben attól függ, hogy gépipa­runk üzemei kapnak-e idejében ele­gendő hengerelt anyagot, acélt, nyersvasat. Hazánk acélszívének, Ostravának dobbanásától függ tehát nagyon sokban népgazdaságunk to­vábbfejlesztése, az új sikerek el­érése. És ez az acélszív rendsze­resen, egészségesen dobog, ellátva iparunkat elegendő acéllal, vassal, szénnel. Ostravai tartózkodásom alatt, este, amikor kigyúltak a csillagok, velük egyidejűleg a vítkovicei Kle­ment Gottwald Vasmű hatalmas vö­rös csillaga fényében is elgyönyör­ködhettem, amely arról beszélt, hogy a kohóipar üzemei is becsülettel tel­jesítik tervüket. Csehszlovákia kohóipara az év első három hónapja alatt több mint tíz­ezer tonna kok/szot, másfélezer tonna nyersvasat, 4600 tonna acélt és több mint 30 ezer tonna hengerelt anya­got gyártott terven felül népgazda­ságunk állandóan növekvő szükség­letei kielégítésére. Amikor Csehszlo­vákia kihóiparát említjük, ez alatt eisősorban Ostravát értjük. Az itt működő kokszoló-kemencéknek, nagyolvasztóknak, acélolvasztó-ke­mencéknek, villanyműveknek és a karbantartó-üzemeknek az érdeme, hogy kohóiparunk az első negyedév­ben túlteljesítette tervét és hogy dolgozói a május l-e tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat az utolsó pontig teljesítették. Ez idén hazánkban a tavalyihoz viszonyítva a szürkevas gyártása 11 százalékkal, az acélé 12 százalék­lesztették adósságukat. Az ostravai kerületi pártbizottság nemrég nyílt levéllel fordult az észak-moravai ko­hóipari üzemek dolgozóihoz, amely­ben felhívja őket a választék, a mi­veket is csak most, a küszöbön álló idénymunkák alkalmából vásárolják, amikor az egész család kint a ha­tárban foglalatoskodik. Azt már az előbbiekből tudjuk, hogy fiatal még a szövetkezet a fa­luban. Ám kérdezzük meg Németh Gyulát, az elnököt, mondjon né­hány szót a közös gazdálkodás hely­zetéről, fejlődéséről. - RÖVID HÁROM ÉV alatt a kö­zös gazdálkodás vagyona több mint 4 millió koronára gyarapodott. Több mint 300 szarvasmarhát és 450 ser­tést tenyésztünk. A hústermelést ez idén 56 egyszer búgatott koca be­állításával, a borjak leválasztásával kívánjuk növelni. Növénytermelésünk sem alábecsülendő, de a legnagyobb súlyt most a takarmányok fokozot­tabb termesztésére fektetjük, mert ez kedvezően befolyásolja a bevéte­leket és a hústermelést... Németh Gyulából szinte árad a szó és hangján érezni lehet, hogy szí­vesen beszél a közös gazdálkodás eredményeiről. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy már nincsenek hi­bák, vagy nem lenne javítani való a szövetkezetben. A munkaszervezés még mindig gyenge oldala a gazdál­kodásnak. A gépesítés színvonala sem üti meg a kívánt mértéket és a rendelkezésükre álló gépállomány kihasználatlanul hever. Közben megérkezett Belan György, a HNB titkára és nem állhatta meg szó nélkül, hogy a szövetkezet gaz­dálkodásával kapcsolatosan meg ne tegye észrevételeit. — A gépeket nem használják ki a szövetkezetben, — mondja — s ez drágítja a termelést. Nem tudom miért ragaszkodnak annyira a foga­tos munkához. Igaz, hogy ezelőtt egy traktorosa sem volt a szövetkezet­nek, de most már hárman is meg­szerezték a vezetésre szóló ' jogo­sítványt és a növényápolásnál teljes mértékben lehetne alkalmazni a gé­pesítést. Akárhány emberrel beszélgettem nőségi terv és a nyerstermelési terv t a faluban, mindegyik tudja, hol szo­egyenletes teljesítésére a második j r;t a csizma, mely szakaszon szük­s^g e s javítani. Tudja ezt a falusi pártszervezet, a HNB is. Éppen ezért a választás előtti népgyűléseket, az agitációs központ működését arra használják fel, hogy az érdekeltek­kel együtt keressék a termelés új útjait és érvényesítsék a legbevál­tabb módszereket. A MUNKA a falu mind a 16 válasz­tókörzetében megindult. Szabó Dávid, Kovács József és Pócs Júlia agilis tanítónő, a nemzeti bizottság képvi­selőjelöltjei, a választókkal közösen beszélik meg a fejlődés további le­hetőségeit, a szövetkezeti gazdálko­dás megjavításának módját. A nem­zeti bizottság képviselőjelöltjei tu­datában vannak hivatásuknak és már most a választások előtt arra törek­szenek, hogy a nép óhaját meghall­gatca, tudják, mit kell elsősorban is tenniük a választások után. SZOMBATH AMBRUS negyedévben és a nyári hónapok­ban. Állandóan szem előtt kell tarta­ni a Központi Pártbizottságnak a munka szervezésére, a technológiai fegyelemre, a szakképzettség megja­vítására vonatkozó tavalyi fontos ha­tározatát. Ez a párthatározat határo­zott irányvonalat tűz ki a kihóipar fejlesztésére, az elavult berendezé­sek korszerűsítésére vonatkozólag. Ostraván e téren már fel tudunk mutatni részleges sikereket, de a munka oroszlánrésze még hátra van. Gépipari üzemeink mind nagyobb követelményeket támasztanak kohó­iparunkkal szemben. S Ostravának, hazánk acélszívének dolgozói min­dent megtesznek a rájuk háruló nagy feladatok minőségben és meny­nyiségben való teljesítéséért. Nem hiába ragyognak Ostrava felett a vö­rös csillagok, melyek azt hirdetik, hogy kohászaink, bányászaink, be­csülettel helytállnak fontos posztju­kon. H. S. A žílinai Dopravstav dolgozói 8 meter széles betonúttal egyenesítik ki azokat az útszakaszokat, amelyek veszélyeztetik a forgalmat Žilina és Strečno között a Nagy-Fátra szűk völgyeiben. A Strečno melletti első útszakasz átadása után megkezdték a Žilinától folytatódó második sza­kasz építését is. Az útszakasz különlegessége lesz, hogy vasoxiddal ke­vert betonnal fedik be, ami az út felületének acélkékségű fényt kölcsö­nöz. Ez a módszer az utat nemcsak tartósabbá, hanem szebbé is teszi. (F. Kocian - ČTK-felvétele). IfeAZÚJ SZÓ Készülnek a választásokra Az új területi átszervezéssel kapcsolat­ban a Radzovcei Helyi Nemzeti Bizott­ságra is komoly feladatok várnak. A községi EFSZ munkájának megjavítása érdekében új vezetőséget választottak, ami nagyot lendített a tagság munkaerkölcsén. Az évi terv alapján rendezték a normák betartásának problémáját is. Az ered­míry a következő: a sertéshízlalásnál, valamint az anyasertések gondozásánál az új normák bevezetése alapján 100 mun­kaegységet, a baromfitenyésztésnél pedig 30 munkaegységet takarítanak meg. El­mondhatjuk ezt a szövetkezet többi mun­kahelyéről is. A Radzovcei Helyi Nemzeti Bizottság tervbe vette ezenkívül a szomszédos csö­repusztai és a községi szövetkezet egyesí­tését Ugyanis ez a kis szövetkezet egy­magában nyolcvan hektárnyi szántófölddel nem sokra képes. • Az új területi átszervezéssel kapcso­latban várható a közeljövőben a čaka­A FELSZABADULÁS 15- ÉVFORDULÓJÁT KÖSZÖNTIK Tizenöt évvel' ezelőtt a želiezovcei járás lakosaira is ráköszöntött a szabadság napja. A járás dolgozói a felszabadulás 15. évfordulóját értékes munkafelajánlá­sokkal köszöntik. A mezőgazdasági szektor dolgozói 117 kollektív és 4126 egyéni kötelezettségvál­lalást tettek, ami csaknem 28 millió ko­rona megtakarítást jelent. Az üzemek dolgozói tizenöt üzemi, 214 kollektív és 931 egyéni kötelezettség­vállalást tettek több mint 5 millió ko­rona értékben. A járás lakossága bekapcsolódott a vá­ros- és faluszépítési akcióba is. Ezen s szakaszon 8145 egyéni és kollektív köte­lezetttségvállalás született, ami 92 612 brigádórát jelent, pénzértéke pedig meg­haladja az 548 000 koronát. Az iskolák tanulói sem maradtak le. Szorgalmasan gyűjtik az értékes nyers­anyagot, a vashulladékot. A želiezovcei járás dolgozói így kö­szöntik hazánk felszabadításának 15. év­fordulóját. Andriskin József, Želiezovce MIÉRT ÉPPEN 80000? M ár az elmúlt években is sok Újra csak felmerül a kérdés, szó esett arról a növényápo- miért? Mint ahogyan már szó volt kal, a Tiengerelt anyagoké 11 száza- &lási munkák, de legkivált a cukor- róla, a gyakorlat, a termelési ta­lékkal növekszik. A felsorolt számo- Krépa egyelése idején, hogy a ter- pasztalatok azt bizonyítják, hogy egy kat azért említjük, hogy ne csak Kmésátlagok növelése érdekében hek- hektár jó talaj elegendő táperőt tud kohóiparunk dolgozói, hanem bányá-Xtáronként 80 000 növényt hagyjunk adni 70 ezer növény számára. De mi szaink is tudatában legyenek az idei Smeg. Az idén is időszerű a dolog, az előbb 80 ezerről beszéltünk. Igen, feladatok nagyságának. Hisz a szén »ezért néhány sorban szólunk róla, az egyelésnél az a fontos, hogy a minőségétől függ a koksz minősége »miért 80 ezer növényszámmal ter- nyolcvanezer növényszámot hagyjuk s ettől pedig nagyban a nagyolvasz- »meljük a répa hektárját. Nem lehet- meg, mert számolnunk kell azzal is, tők tervteljesítése. Márciusban pél- Xne még több, hiszen ha több a nö- hogy a betakarításig elpusztul a nö­dául a koksz minőségének megjaví- Svény száma, a betakarításkor súlyra vények 8—10 százaléka. Persze az tására irányuló intézkedések a tri- Kis több lesz a cukorrépa. Ez nem agrotechnikai követelményeknek ez neci nagyolvasztók tervteljesítésé- <>igaz, mert a megfelelő sortávolság csak egyik része. Ne gondolja sen­ben pozitív eredményeket jelentet- »mellett, meg kell adnunk a növény- ki sem, hogy csupán azzal, hogy tek. $nek a fejlődéshez szükséges tőtávol- meghagytuk a 80 ezer növényt, anél­Ha a kohóipar idei megnövekedett >>ságot is. Ha túlságosan sűrűn hagy- kül, hogy eleget tennénk a növény­tervét a tavalyival összehasonlítjuk, ftnánk meg az egyelésnél a cukorré- ápolási munkáknak is, nagy termést azt látjuk, hogy a termelés növelé- Xpát, kevés tápanyag, levegő, napfény érhetünk el. Persze az sem vélet­sét elsősorban új kapacitások üzem- Khiányában elsatnyulna. len, hogy a Výčap-Opatovce-i szö­behelyezésével érjük el. Az új hen- << Akkor hát miért nem lehetne meg- vetkezetesek nem csupán azért ér­gerdék ez idén több százezer ton- fthagyni egy-egy hektáron mondjuk tek el 540 mázsás hektárhozamot, na acélt szállítanak a gépiparnak. Azt |>50 ezer tövet — kérdezhetné vala- mert jól gondozták, többször kapál­is mondhatjuk tehát, hogy az új »ki -, hiszen úgy nagyobbra, súlyo- ták a' cukorrépát, hanem éppen kohóipari üzemek építői is részt xsabbra nőne a növény, a hektárho- azért, mert a kiváló ápolás mellett vesznek az idei acélgyártási terv «zam sem csökkenne. Hosszúra nyúlna az egyelést 74 ezer növényszám­teljesítésében. «az ilyen vitatkozás, ha a mezőgazda- mai végezték. Minden bizonnyal az Annak ellenére, hogy kohóiparunk «sági szakemberek és a termelési ta- említett szövetkezetesek az idén az márciusi tervét jóval túlteljesítette, gpasztalatok be nem bizonyították egyelésnél arra fognak igyekezni, egyes üzemek még máig sem hoz- »volna, hogy sem az 50 ezres, sem hogy 80 ezer répatőt hagyjanak meg ták be a januári és februári lema- >?pedig a százezres növényszám nem hektáronként. radásukat. Például a kunčicei Kle- >|ad nagy termést, mert legjobb, ha A múlt esztendőben országos át­ment Gottwald Üj Kohó, valamint a «80 000 cukorrépát hagyunk meg egy lagot számítva 59 300 növényszám trineci nagyolvasztók máig sem tör- ^hektáron. jutott egy-egy hektárra. Ez az átlag, persze örvendetes, hogy sok szövet-? kezetben és állami gazdaságban a; múlt évben minden hektár földről 705 ezer cukorrépát takarítottak be. Mert? ez a lényeg, s az a fontos, hogy a 2 betakarításkor megvan-e a hetven? ezres növényszám. Ha minden egyes < szövetkezet és állami gazdaság a) múlt esztendőben 80 ezres növény-5 számmal egyelte volna ki a cukor-5 répát, a betakarításnál meg lett vol-^ na a 70 ezer répatő hektáronként, másfél millió mázsa répával többet? kapott volna a népgazdaság. Ennyi < répából rengeteg cukrot lehet gyár-) tani. S ennyivel károsodott az or-j szág, de károsodtak a termelők is. J hiszen, ha többet tereni a föld hek-2 tárja,, ugyanannyi munkaráfordítás? mellett nemcsak nagyobb a jövede-< lem, a bevétel, hanem jóval csökken? a répa mázsájának az előállítási} költsége, a termelés önköltsége is. 5 S ez az egyik fő célja a mezőgaz-2 daságnak: minél többet kicsikarni a? föld hektárjából, kevesebb erőfeszí-} téssel, kisebb költséggel. "\7égezetül tehát megmondhat-i V juk, hogy a hektáronkénti 802 ezres növényszám a cukorrépa-ter-< mésátlagok emelését szolgálja, ezért < gondosan, hozzáértéssel végezzük el] az egyelést nemcsak a cukorrépánál, hanem a kukoricánál is. Ha meg-^ szívleljük e jó tanácsot, a jól vég-2 zett munka gazdag gyümölcsöt fog< érlelni. (m. f.)J novcei és radzovcei nemzeti bizottságok egyesítése is, mivel a két község már teljesen összeépült. Rsdzovcen már megkezdték az új vá­lasztások előkészítését, a választók név­sorínak összeállítását. A felsoroltakból láthajuk, hogy a Ra­dzovcei Helyi Nemzeti Bizottságra nagy feladatok várnak, de kitartó, felelősség­teljes munkával meg tudja valósítani. Csaba Zoltán, Radzovce Munkaversennyel a jobb eredményekért A galántai Járási Építóvállalat CSISZ­szervezetének tagjai már hónapok óta szép eredményeket érnek el a szocialista munkaversenyben. Nemrég 27 kőműves­tanonc, akik már hosszabb ideje foko­zott figyelemmel kísérik a bádogosok, asztalosok, villanyszerelők és lakatosok eredményes munkaversenyŠt, elhatároz­ták, hogy ök is munkaversenybe lép­nek. A munkaverseny segítségével már februárban 150. százalékra teljesítették t tervüket és márciusban, valamint április-i ban is hasonló szép gazdasági eredmé­nyeket mutattak fel. A fiatal munkásoknak nagy segítséget nyújt Varga László csoportvezető, aki kommunistához méltón szaktanácso segíti elő a munkaverseny kibontakozá­sát s minden oldalról támogatja a fiata­lok kezdeményezését. Nem így Kovács Ferenc-mester, aki bizony nem nag^v megér­téssel viseltetik a fiatalok iránt. Pedig ő is sokat tehetne annak érdekében, hogy a fiatalok még jobb munkasikerekkel dicsékedhessenek. Reméljük, hogy a jó­akaratú bírálatot megérti s a jövőben szívvel-lélekkel a jobb munkaeredmé­nyekért fog küzdeni. SÁNDOR LÁSZLÓ, Trstice A jó munka dicséri a jablonecieket A fil'akovoi járásban a Gemerský Jab­lonec-i EFSZ fejezte be elsők között a tavaszi kalászosok vetését. A járás sok szövetkezetében még csak a talajt ké­szítették elő a cukorrépa alá, amikor a jabloneciek répamagja már javában csí­rázott a szakszerűen előkészített föld­ben. Ilyen eredmények csak úgy szület­hettek, hogy a szövetkezet vezetősége és tagsága a legteljesebb egyetértésben dol­gozik. — Ebben nálunk nincsen hiba — mon­dotta Agócs K. Gyula elvtárs, a szö­vetkezet elnöke. — A jó együttműködés azonban nemcsak az idénymunkánál nyil­vánul meg. Hároméves szövetkezetünkben az építkezés is szépen halad. Az elnök igazságáról a szövetkezet te­lepén győződtünk meg. Az EFSZ építke­zési csoportja a múlt év novemberéber, vállalta, hogy 220 ezer korona értékű juhakol felépítését önsegéllyel valósítjr, meg. Kötelezettségüket teljesítették, az akol falai készek, már csak a tetózés befejezése van hátra. A szövetkezet tagsága ennél a munká­nál mintegy 100 ezer koronás megtakarí­tást ért el — mondotta a szakmunkákat irányító Pál elvtárs, a járási építési vállalat dolgozója —, a munka zömét a szövetkezet építő csoportja végezte. A szövetkezet vezetősége a barcrnfifarrr építésére 70 ezer koronát irányzott elő. A jabloneciek a helyi források felhaszná­lásával, jó munkabeosztással 37 ezer ko­ronáért megcsinálták az 500 feröhelyes tyúkfarmot. — Ebben az évben még egy farmot építünk — mondja a szövetkezet elnöke. — De erre már csak 40 ezer koronát irányoztunk elő. Reméljük azonban, nem is lesz az egészre szükség. Még az idén — a nálunk már hagyományossá vált önsegélyezési módszerrel — felépítünk egy korszerű önetetős mélyálmozású ser­tésólat is. Agócs Vilmos, Hajnáčka ÜJ SZÓ A * 1960. május í, I

Next

/
Thumbnails
Contents