Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-28 / 147. szám, szombat

Vita a Csehszlovák Köztársaság alkotmánytervezetéről A jelen értékelésére tanít „A Csehszlovák Köztársasáp gazdasági •lapja a szocialista gazdasági rendszer, amely kizárja az embernek ember általi kizsákmányolása bármilyen formájá'" — olvasom az alkotmánytervezetben. Gondolataim néhány évtizeddel visszafelé ugortak. Gyermekkorom szomorú évei villantak meg előttem. Kitört a háború. Apám bevonult, anyám súlyosan megbetegedett, és én, mint a négy gyermek legidősebbje, 12 éves koromban beálltam cselédnek. Családfenntartó lettem Keserű kenyéren éltünk. Községünk lakosságából csupán elenyésző résznek Jutott annyi az ötezer hektárból, hogy tengődve egyik napról a másikra élhetett. A ttibbi velem egysorsú látástól vakulásig, a teljes megaláztatás közepette gürcölt * Pálf.v és Ullmann-féle birtokon a betevő falatért, így éltünk ml a múlt társadalmi rendszerben. Ilyen életet biztosított számunkra az oly gyakran hangoztatott „demokrácia". A ml alkotmányunk minden pontja a dolgozó népet védelmezi, annak jogairól és természetes kötelességeiről beszél, Figyelmemet leginkább a falut, • mezőgazdaságot, s szövetkezetet érintő részek kötötték le, Az állBm sokoldalúan támogatja szövetkezeteink fejlődését — olvasom l 11. cikkely 3. bekezdésében. Igen, ennek szemtanúi vagyunk EFSZUnk 10 éves fennállása óta; kezdeti Időszakában nehézségekkel kUzdött A földesurak által birtokolt terUlet állatállomány, felszerelés nélkül kerUlt a közös tulajdonába, ami nagy hátrányt Jelentett a trágyázás, müvelés szempontjából, mivel több ezer hektáron kezdtUk a közös gazdálkodást. De szövetkezetünk hála pártunk és kormányunk messzemenő támogatásának, évről-évre erősödött. Ma már a tervezett állatállománnyal rendelkezik. A baromfi közel húszezerre rúg. Állandóan bővülő gépparkja a tagság munkáját könynyltl s még sok mást lehetne felsorolni, ami jelenlegi gazdagságát, a szövetkezetesek előnyát Illeti. Egyszerű ember vagyok. Nem szoktam meg a levélírást, de most, amikor áttanulmányoztam hazánk alkotmánytervezetének Javaslatát, olyan végtelen hálát érzek pártunk és kormányunk iránt, hogy tollat kell rugadnom. BUszke érzés tölt el, hogy olyan köztársaságnak vagyok a polgára, melynek alkotmánya a nép gazdasági Jólétét, a legdemokratikusabb politikai jogokat, a legemberibb törvényeket, a szocializmus alapelvett foglalja magában. SZÁRAZ LAJOS, a vojnlcei HNB elnöke Az alkotmány az életet tükrözi s a holnap felé mutatja az utat Jfôzségunkben a választások előtt felv élénkült az agitációs munka. Mind a 21 választási körzetünkben női agitátorok is tevékenykednek. A képviselőjelöltek között négyen vagyunk asszonyok. A napokban mutatkozunk be választóinknak. Gyűléseinken szóba jönnek az alkotmánytervezettel kapcsolatos kérdések. Tényekkel bizonyltjuk, hogy az alkotmányban lefektetett jogok nemcsak ünnepi kinyilatkoztatás, hanem valóság. Például a nők egyenjogúságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, /logy a képviselőjelöltek között is aránylag nagyszámban vannak nők. Hiba volna azonban, ha az egyenjogúságot csak úgy képzelnénk el, hogy ez tőlünk független valami. Közéleti vagy más funkcióba bekerülnek nők, ez nálunk magától értetődő dolog. De hogy ezekber} a tisztségekben megálljuk a Helyünket, ez rajtunk, múlik. Tanulnunk kell. Legjobb mindiárt fiatal korban elkezdeni. A lehetősig megvan erri. Azonban milyen nehéz volt a fiatal lányokat meggyőzni arról, hogy legalább kétéves mezőgazdasági iskolába járjanak. Mostaniban, ha találkozom ezekkel a fiatalokkal, azt mondják: — Igaza volt, jó dolog az iskola. Azért, hogy tanulunk, még pénzt is kapunk. Községünkben 18 fiatal látogatja a kétéves mezőgazdasági tanonciskolát. A múltban főleg fiúk jártak szakiskolákba. Nálunk jelenleg fordítva van. A kétéves mezőgazdasági tanonciskolában csaknem négyszer annyi leány tanul, mint fiú. A munkáért való jutalmazásban is gyökeres változás állt be. Valamikor a Popper féle nagybirtokon a férfiak majdnem egyszer annyi napszámot kaptak, mint a nők. Nagyon lebecsülték a munkánkat. Pedig tudunk dolgozni. Meg lehet nézni a szövetkezetben, hogyan végeztük a ripaegyelést! A társadalmi munkától sem idegenkedünk. Felszabadulásunk IS. évfordulójára a nőbizottság tagjai virágokat ültettek a helyi nemzeti bizottság épülete előtti téren. A dolgozó nők fokozott munkaigyekezete abból ered, hogy megbecsülik azokat a vívmányokat, melyeket felszabadulásunk óta elértünk. Az alkotmánytervezet pélvrf/wwfMirsfr '//////////.W//W, ////////////////////////////////////////^f ni dául említést tesz a terhességben és anyaságban nyújtott különleges egészségügyi gondoskodásról. Valamikor magánál a szülésnél sem volt megfelelő egészségügyi felügyelet. A csecsemők, ha betegek voltak, csak ritkán jutotta* orvoshoz. Most az egészséges gyermekek is rendszeres orvost felügyelet alatt állnak a csecsemő-tanácsadóban. Ha már a felszabadulás óta elért eredményekről írok, megemlítem a cigány származású lakosok életében bekövetkezett változásokat is. Vontszemü Gabriella egészségügyi iskolában tanult és kórházt ápolónő lett. foglalkozása mellett tovább akar tanulni, főiskolai végzettségre törekszik. Testvére a kétéves mezőgazdasági szakiskolába jár. Tme, ezek az alkotmányban lefektetett jogok. Nem görbe paragrafusok, melyeket mindenki másképp magyarázhat. Magát az életet tükrözik viszsza és a holnap felé mutatják az utat. Nekünk ez az élet és ilyen alkotmány nagyon ts megfelel! ORAVEC JÚLIA, a Trhové Hradská-í nőbizottság elnöke. ww.mii v

mikt

ch <a*unt. nnoi IS á luk és nálunk J Vila a S

lPMVDA hasábjain KÉT KÉP — KÉT VILÁG. Az egyiken az életbe induló emberkék Jó ruhát, falatot nélktllözö alamlzsnavárása, a máslkon a napfényes, gondtalan gyermekkor ténye. Az egyik a mai Görögország gyermeknyomorának „jótékonysággal" enyhített példája, megannyi felkiáltójele. A másik: a szocialista rend gondoskodásának beszédes bizonyítéka. A két kép alapján nemcsak jelenünket mérhetjük fel, de egyben emlékezhetünk arra is, milyen volt régen a dolgozók többségének gyermekkora. Gyermekeinket ezért arra neveljük, hogy szeressék és becsüljék szépséges jelenünket, ismerjék meg a múltát, és mindig hálával, megbecsüléssel gondoljanak azokra, akik a mai életet kiharcolták és még szebbé, gazdagabbá építik. Az alamlzsnaváró görög gyerekek. Sokan, persze, ezzel sem élhetnek, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem járhatnak iskolába. A szép, tiszta ebédlőben Izük a jó falat a prágai Žukova utcai óvodásoknak. ANDREJ SIRÄCKY akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke cikkében az alkotmánytervezet 14. cikkelyével foglalkozik, amely hangsúlyozza a tudomány társadalmi küldetését. „Á termelés automatizálása — írja, — nem csupán a matematika, fizika és a vegytan, ezen alapvető tudományos ágak dolgozóinak feladata. Ebben a folyamatban nagy szerep Jut az orvosi tudománynak, lélektannak, pedagógiának és más tudományos ágaknak ls, amelyek az embert a termelésben kialakult új környezet feltételeire készítik fel és védik annak esetleges káros következményeitől." RUDOLF F ILUS, a trnavai járási pártbizottság titkára a párt vezető szerepével foglalkozik, amelyet új alkotmánytesvezetünk negyedik cikkelye rögzít le. Cikkének első részében felsorolja a Járás mácfél évtized alatt elért nagy-nagy eredményeit, majd leszögezi: ,,Járásunk dolgozói tudják, hogy ezeket a forradalmi változásokat csak azért érhettük el, mert népünk, országunk élén Csehszlovákia Kommunista Pártja áll. Ezért egészen természetesnek és logikusnak tartják, hogy üj, szocialista alkotmánytervezetünk rögzíti a CSKP vezető szerepét társadalmunkban." FRANTIŠEK STRAKA, a Palma n. v. üzemi pártszervezetének elnöke és RUDOLF HAVERLlK, az üzem műszaki Igazgatóhelyettese cikkükben a

t űj területi átszervezést méltatják és konkrét példákkal illusztrálják a demokratikus centralizmus el* ve elmélyítésének helyességét az irányításban. „A megbízotti hivatal a múltban ugyan pozitív szerepet töltött be üzemünk Irányításában, — írják, — de ez a forma a megváltozott körülmények közepette nem felel meg. Üzemünkben a tervezéssel kapcsolatos problémákat már hosszabb idő óta úgyis a minisztérium segítségével oldották meg s ezt • megoldást' ' javasolts « megbízotti híva- &b tal Is." MÁRIA MUDROŇOVÄ, a Munkaérdemrend és a „Kiváló munkáért" kitüntetés viselője a dolgozóknak az új alkotmánytervezetben foglalt jogaival és kötelességeivel foglalkozik. „A felszabadult munka társadalmunkban alapvető tényezővé vilt s most már nemcsak puszta kötelesség, hanem minden állampoW gár becsületbeli ügye." MINDEN ALKOTMÁNYNAK - kapitalista állam és szocialista ország alkotmányának egyaránt — nemzetközi jelentősége is van. Utalhatunk például a nyugati polgári demokráciák egyik legjelentősebbikében, Franciaországban, az 1958-as esztendőben bekövetkezett alkotmányreformra. A francia burzsoázia — miután a maga teremtette formális parlamenti demokráciában már nem látta elég biztosnak hatalmi helyzetet, olyan alkotmányreformhoz folyamodott, amely a demokrácia legelemibb követelményeinek megcsúfolásával az összes szavazók több mint egynegyedét, a kommunista pártra szavazókat gyakorlatilag megfosztotta parlamenti képviseleti jogától. Ezt a francia polgári demokrácia romjain felépített alkotmányt nevezik az ötödik francia köztársaság alkotmányának. Az új francia alkotmány lehetővé tette a francia monopolista körök számára, hogy a nép többségének ellenállását leküzdve tovább folytassa a már akkor öt esztendeje tartó, óriási vér- és anyagi áldozatokat követelő algériai háborút. Az ötödik köztársaság alkotmánya lehetővé tette a francia nagytőke számára, hogy a német finánctőkével együttműködve megteremtse a nyugat-európai tőkés nagypiac szervezetét, amely semmibevéve a résztvevő államok szuverenitását, Nyugat-Európa lakosságának felét kiszolgáltatta a német monopóliumok maximális profitra törő érdekeinek. Az ötödik francia köztársaság minden demokráciát megcsúfoló alkotmánya végül lehetővé tette, hogy de Gaulle kormánya a népakarattal merő ellentétben új imperialista politikát folytasson. Csak a francia példát említettük, mert az egyike a legszembeszőkőbbeknek és a legújabbaknak. FelhozÚj alkotmányunk nemzetközi jelentősége hatnánk azonban számtalan más hasonló esetet is, hogyan rúgja fel a burzsoázia saját egykori alkotmányos vívmányait, amint azok a monopolkapitalizmusban akadállyá, idejét múlt vívmánnyá" válnak. Még fokozottabb nemzetközi jelentősége van a szocialista alkotmányoknak. Emlékezzünk csak vissza' az 1936. esztendőre, milyen jelentős, világraszóló esemény volt az új szovjet alkotmánynak, a világ első szocialista alkotmányának kidolgozása. Hiszen ez az első szocialista alkotmány azt a világtörténelmi tényt állapította meg, hogy a szocialista társadalmi rend a világ legnagyobb országában, a Szovjetunióban alig húsz esztendő alatt győzedelmeskedett. Először mondhatta ki alkotmánytörvény az emberiség történelmében, hogy a termelőeszközök szocialista tulajdont képeznek és a 180 millió lakosú országban megszűnt embernek ember által való kizsákmányolása. Ily módon az új szovjet alkotmány a világ legdemokratikusabb alkotmányává vált, törvénnyel rögzítve az igazi demokrácia alapját képező, kizsákmányolástól mentes, szocialista termelési viszonyokat. Az új szovjet alkotmánnyal, annak elfogadásával az ország fejlődésének új szakaszába, a szocialista társadalom építése befejezésének és a kommunizmusba való fokozatos átmenetnek a szakaszába lépett. EZEKNEK A TÖRTÉNELMI TÉNYEKNEK megfelelően óriási volt az első szocialista alkotmánynak a hatása is bel- és külföldön egyaránt. A fasizmus világméretű felvonulásának közepette megmutatta, hogy a forradalmi marxista párt vezetésével a dolgozó nép olyan társadalmi rendet tud felépíteni, amely példaképül szolgálhat a világ minden más, igazi szociális felszabadulásért küzdő munkáspártja számára. Az új szovjet alkotmány gyakorlatilag bebizonyította, hogy a szervezett, osztálytudatos és politikailag helyesen vezetett proletariátus nemcsak diktatúráját tudja megvalósítani a Szovjetunióhoz hasonló hatalmas országban, hanem fel tudja építeni a szocialista társadalmi rendet, megoldva annak minden bonyolult problémáját. Kétségtelen, hogy az első szocialista alkotmánynak a kihirdetése a Szovjetunióban az egész világ proletariátusának öntudatosltására óriási hatással volt éppen akkor, amikor arra, a fasizmus felvonulása idején, a legnagyobb szüksége volt. Természetesen van nemzetközi jelentősége a mi új szocialista alkotmányunknak is. Az előző, a még most Is érvényben levő május 9-i alkotmány köztársaságunk felszabadulása utáni történelmének legmozgalmasabb napjai, 1948 februárja után született meg. így egyrészt kifejezte a felszabadulás tényéből, a hazai reakció gazdasági és politikai pozíciójának felszámolásából, a szocialista termelési viszonyok megvalósításából eredő vívmányokat, de ugyanakkor szabaddá tette az utat a szocializmus teljes felépítéséhez is hazánkban. Ennek a május 9-i alkotmánynak nemzetközi jelentősége elsősorban abban rejlett, hogy - a Szovjetunióval ellentétben - hazánk mint fejlett iparral rendelkező ország kezdte meg a szocializmus építését és Így mintegy próbakőül szolgált a nyugati demokráciák munkássága, annak habozó, ingadozó elemel szármára abból a szempontból, megvalosítható-e a szocializmus fejlett Iparral rendelkező országban ls? KÖZTUDOMÁSÚ, hogy a szocializmusnak a nemzetközi érdeklődés reflektorfényében való építése hazánkban történelmileg meglepően rövid idő alatt, alig 12 eszendő lepergésével fényes és uáratlan eredményeket hozott. 1960 tavaszán pártunk vitára bocsáthatta új, immár teljesen szocialista jellegű alkotmányunk tervezetét, és ez a tény az ország határain túl, az egész világon méltó feltűnést keltett. Bebizonyította, hogy • a marxizmus-leninizmus tanainak megfelelően a fejlett Iparral rendelkező országban nincsen semmi akadálya a szocializmus építésének. Ellenkezőleg, a termelőerők aránylag magas színvonala a szocialista forradalom előestéjén nem akadálya, hanem elősegítője mind a szocialista ipar, mindpedig a szocialista mezőgazdaság fejlesztésének. SÖT, AZ ELMONDOTTAKON túlmenően megállapíthatjuk, hogy az a körülmény, miszerint Csehszlovákiában az ipar, elsősorban a nehézipar további fejlesztése aránylag magas színvonalról indult ki, lehetővé tette nemcsak azt, hogy gyorsabban és elsősorban saját forrásainkra támaszkodva fejlesszük saját iparunkat, hanem azt is, hogy a többi, lényegében mezőgazdasági jelleggel bíró népi demokratikus országban az ország szocialista iparosításához a Szovjetunió mellett mi is segédkezet nyújthassunk. Ez a közismert tény nagyban emeli hazánknak, mint időrendben második szocialista országnak nemzetközi tekintélyét, jelentős mértékben fokozza a marxi-lenini elmélet hitelét a világ dolgozói körében. De az a tény, hogy Csehszlovákia a szocializmus építésének előrehaladott stádiumába lépett, kihat a világ lakosságának igen jelentős részét képező nem szocialista rendszerű, az imperialista jármot nemrégen lerázó országok gazdasági építésére és politikájára ls. Tudjuk, hogy a Szovjetunió mellett elsősorban Csehszlovákia az a szocializmust építő ország, amely világszínvonalon álló termelőeszközök szállításával, egész termelőberendezések felépítésével, szakemberek kiküldésével, az Illető államok szakmunkaerőinek Csehszlovákiában való kiképzésével és ha kell, megfelelő hitelek rendelkezésre bocsátásával is támogatja az eddig, önhibájukon kívül gazdasági fejlőuisükben elmaradt országokat. HA A FENTIEKET MEGGONDOLJUK, megértjük azt a tartós figyelmet, amellyel a világsajtó új alkotmányunk megszületését kíséri. Természetesen ez a figyelem nem mindig és nem mindenben tárgyilagos, jóindulatú. A tények fényében azonban, különösen olyan személyek előtt, akiknek — bár a szocializmus építésével szemben elfogódottak — de alkalmuk van az alkotmány betűit összehasonlítani a szocialista valósággal, mint az éppen a napokban nálunk járó Cyrus Eaton amerikai nagyiparossal történt, teljes mértékben megvllágllk, milyen hatalmas nemzetközi hordereje van annak a különben egyszerűnek látszó ténynek, hogy az Európa szívében levő Csehszlovákia mint a világon a második állam szocialista alkotmánnyal rendelkezik. SZÖXE LŐRINC ÜJ SZÖ 5 * 1960 május 28. M « 4