Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-04 / 123. szám, szerda

Megnyílt a moszkvai „Csehszlovákia 1960" kiállítás Novotný elvtárs beszéde . .- r (Folytatií az l. oldalról) Drága Hruscsov elvtárs, drága Vorosilov elvtárs! Drága elvtársak, barátaink, tisztelt vendégek! Engedjék meg, hogy a „Csehszlovákia 1960" kiállítás megnyitásakor Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Csehszlovák Köztársaság kormányának és Csehszlovákia dolgozó népének nevében forró testvéri üdvözletünket tolmácsoljam a Szovjetunió Kommunista Pártjának és Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak és az egész szovjet népnek. Annak az évfordulónak alkalmából nyílik meg moszkvai kiállításunk és a Szovjetunió prágai kiállítása, hogy a dicső szovjet hadsereg 15 évvel ezelőtt szabadította fel hazánkat. Nagyon örülünk, hogy éppen ezekben a napokban büszkélkedhetünk a szovjet népnek munkánk eredményeivel, hazánk fejlődésének eddigi eredményeivel, amikor nálunk már végleg győzött a szocialista rendszer. A kiállítás további célja, hogy ugyanakkor jelképezze országaink népeinek szilárd barátságát, mely a fasizmus ellen vívott harcokban kovácsolódott ki. A kiállítás célja, hogy jelképezze a Szovjetunió, a szovjet nép és a szovjet hadsereg iránt érzett hálánkat azért, hogy felszabadított bennünket a fasiszta iga alól és lehetővé tette, hogy a szocialista építés útjára lépjünk. Kiállításunkkal a marxizmus-leninizmusból, országaink építésének alapját képező közös tanításunkból kiinduló közös utunkat és közös céljainkat is meg akarjuk mutatni. Dokumentálni akarjuk a proletár nemzetköziség elvein épülő gyümölcsöző barátságunkat. Azzal a tudattal nyitjuk meg a kiállítást, hogy az elért sikereket Csehszlovákia munkásosztályának és egész dolgozó népének szorgalma és fáradhatatlan munkája, valamint az a nagy segítség eredményezte, melyet a 15 év folyamán a Szovjetuniótól kaptunk. A Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió szoros gazdasági és műszaki, együttműködése nagy lehetőségeket teremtett, szilárd távlatokat adott és biztonságérzetet kölcsönzött •iparágaink fejlesztésében, termelésünk műszaki tökéletesítésében. Csehszlovákia népe ezt nagyon jól tudja és szovjet barátságunk az az alapkő, melyre szocialista társadalmunkat, az ember nyugodt és gazdag életét építjük. Az idei jubileumi év azért is sokat jelent számunkra, mert az idén sikeresen befejezzük második ötéves tervünket és lezárjuk társadalmunk fejlődésének egyik fontos szakaszát. Az ipar forradalmi átépítésével és kiépítésével, a mezőgazdaság forradalmi átalakításával együtt hazánkban lényegében megvetettük a szocializmus anyagi-termelési bázisát. Csehszlovákia népgazdasága elérte a fokot, amely egész szocialista társadalmunk további általános és gyors fejlesztésének biztos alapját képezi. A második ötéves terv teljesítése után ipari termelésünk az 1937. évinek négyszerese lesz. A termelőeszközök termelése az év végén az 1937. évinek 4,7-szerese, a közszükségleti cikkek termelése pedig 3,2-szerese lesz. Lényegében megoldottuk az átmeneti időszak egyik legbonyolultabb feladatát — a falu szövetkezetesítését. EFSZ-eink és más szocialista mezőgazdasági üzemeink ma 6 millió 300 ezer hektáron gazdálkodnak, azaz az egész mezőgazdasági földterületnek 86,2 százalékán. Fontosnak tartjuk, hogy mezőgazdasági termelésünk a szövetkezetesítés folyamatában nem csökkent, sőt egyes szakaszokon még növekedett is. Ugyanakkor a munka termelékenysége a szövetkezetek és állami gazdaságok nagyüzemi termelési lehetőségeinek jobb kihasználása folytán a háború előtti idővel szemben megkétszereződött. Népünk munkaeredményei az életszínvonal állandó emelkedésében tükröződnek. A lakosság személyi fogyasztása * termelés, a karesetek állandó növekedése és a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árának csökkenése folytán a múlt év végén 1948-c»l szemben 83 százalékkal növekedett, a folyó év végén pedig eléri a kétszeresét. A kapitalista Csehszlovákiában 1937-ben 2,3 méter gyapjúszövet- és 2,4 pár cipó esett egy lakosra, tavaly viszont a fogyasztás a gyapjúszövetekben 3,9 méter, cipóben pedig 3,6 pár volt egy fóre számítva. 1937-ben 102 lakosra jutott egy villan.vmosógép, és 560 lakosra egy hűtőszekrény. Az Idén 7 lakosra jut egy villanymosógép, és 23-re egy házi hőtűszekrény. Nálunk minden hetedik háztartásnak van televíziós készüléke. Sok Ilyen adatot említhetnék még az emelkedő életszínvonal bizonyítására. A dolgozók betegbiztosítása és aggkori ellátása, az anyáról és a gyermekről való gondoskodás, a művelődésről és a kultúráról való gondoskodás, valamint a szocialista rendszert jellemző további vívmányok terén jóval felülmúltuk a fejlett tőkés államokat. A ma megnyiló kiállítás célja, hogy népgazdaságunk fejlődésének, a nép életszilivonala emelkedésének a tudomány és a kultúra fejlődésének merész távlatait is szemléltesse. Júliusban a CSKP országos konferenciáján jóváhagyjuk a harmadik ötéves népgazdatágfejlesztési terv javaslatát, melyet a XI. pártkongresszus irányelveinek alapján dolgoztunk ki. A harmadik ötéves tervnek az a fő feladata és célja, hogy a szocialista termelési viszonyoknak az egész népgazdaságban elért győzelme alapján a legkorszerűbb technika alkalmazásával, a munkaszervezés javításával és a meglevő termelőberendezések tökéletes kihasználásával fejlesszük az Ipari termelést, a mezőgazdaságban pedig a komplex gépesítéssel és kemizálással, a modern technológia alkalmazásával fokozzuk a termelés belterjességét és teremtsünk meg minden feltételt arra, hogy a mezőgazdasági termelés 1970-ig utolérje a2 ipart. A harmadik ötéves tervvel megteremtjük a fejlett szocialista társadalom további gyors fejlesztésének gazdasági feltételeit. 1961—1965 közötti években a felével akarjuk növelni az ipari termelést, ebben a termelőeszközök termelését 60 százalékkal, a közszükségleti cikkek termelését pedig 30 százalékkal. KUlönösen gyorsan fejlődik majd a gépgyártás, mely 72 százalékkal lesz nagyobb, a vegyi Ipari termelés, melyet 186 százalékkal tervezünk növelni. A nyersvastermelés 65 százalékkal, az acélgyártás 54 százalékkal, a villamosenergiafejlesztés 56 százalékkal fog növekedni. A közszükségleti ipar általános termelése a harmadik ötéves terv folyamán 23 százalékkal, az élelmiszeripar termelése külön 26 százalékkal fog növekedni. A további nagyarányú beruházással él azzal a feladattal kapcsolatban, hr 1970-ig 200 ezer lakást kell felépítenünk, az 1961—1965 közötti években 36 százalékkal bővül az építészeti munkálatok terjedelme. A harmadik ötéves terv éveiben a mezőgazdasági termelésnek legalább 21 azázalékkal kell növekednie. Azt akarjuk, hogy a hektárhozamok búzából 27 mázsára, az árpából 26 és fél mázsára, cukorrépából 325 mázsára növekedjenek, hogy minden hektár mezőgazdasági földterület után átlagban 175 mázsa élősúlyú húst (baromfit Is), 730 liter tejét és 407 darab tojást termeljUnk. A nép életszínvonalának további emelkedését tekintve úgy tervezzük, hogy a lakosság személyi fogyasztása a harmadik ötéves tervben mintegy 30 százalékkal fokozódik. Céljaink elérésében nagy jelentősége van a szocialista tábor országaival, főként a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünknek A csehszlovák—szovjet kölcsönös árucsereforgalom részaránya Csehszlovákia általános külkereskedelmi forgalmában a harmadik ötéves terv éveiben tovább növekszik és az 1959-évl 35 százalék szemben 40 százalékot fog képezni. E röviden említett tervek és eredmények szemléltetően igazolják a szocialista rendszer határtalan előnyeit. Megmutatják, milyen nagy tettekre képes a dolgozó ember, ha hazájának és életének ura lesz. Igazolják, milyen gyümölcsöt hoz a legszélesebbkörü szocialista demokrácia, amely felszabadltja a nép gazdag alkotó erőit. Csehszlovákia Kommunista Pártja a demokratikus centralizmus lenini alapelveiből és a szocialista demokrácia érvényesítéséből és elmélyítéséből kiindulva, az állam irányításában azon az úton halad, amelyen állandóan fokozódik a dolgozók részvétele az állam igazgatásában és irányításában, valamint a népgazdaság irányításában. így van ez most is, amikor a népgazdaság és a nép szocialista öntudatossága elért fejlődési fokának megfelelően nagyarányú átszervezést hajtunk végre államunk területi beosztását illetően. Lényege az államigazgatás és a népgazdaság egyes szervei közötti irányítási viszony megjavítása, e téren a nemzeti bizottságok szerepének növelése, valamint a dolgozók befolyásának fokozása az ország életében. Az , új alkotmány, melyet a napokban dolgozóink országos vita keretében megvitatnak, kifejezi a Csehszlovákiában végbement gyökeres forradalmi átalakulásokat, kifejezi a szocializmus győzelmét és népUnk örömteljes jövőjét. Ez mát szocialista alkotmány, mely szilárdan lerögzíti azt a történelmi jelentőségű győzelmet, melyet Csehszlovákia dolgozó népe a CSKP vezetésével, a leninizmus alkotó módon történt alkalmazásával éri el. Olyan alkotmány, mely egyszersmind a szocialista Csehszlovákia továbbfejlesztésének programja is. Népünk a műve láttán érzett jogos büszkeséggel és azzal az elszántsággal fogadja az új alkotmányt, hogy kész tovább haladni nagy példaképe — a Szovjetunió mutatta dicső úton. Engedjék meg, hogy moszkvai kiállításunk megnyitása alkalmából Csehszlovákia dolgozói nevében sok sikert kívánjak a szovjet népnek a kommunista társadalom építésének távlatait felvázoló XXI. kongresszus határozatainak megvalósításában. Tudjuk, hogy Csehszlovákia népe szempontjából is nagy jelentősége van a szovjet nép előrehaladásának, a kommunista társadalom kibontakozó építése programjának megvalósításában. Nagy jelentősége van Csehszlovákia népének abban a törekvésében, hogy befejezi a szocialista társadalom építését és felkészül a kommunizmushoz vezető útra. Természetesen a világbéke megőrzése az egyik fő feltétele annak, hogy ne csak Csehszlovákia népe, hanem a szocialista tábor minden országának népe is valóra válthassa merész alkotó terveit. Meggyőződésünk, hogy a háborút végleg kiküszöbölhetjük az emberi társadalom életéből. Ehhez elsősorban az emberiség szilárd akaratára és elszántságára van szükség, hogy örökre megakadályozza a háborús tűzvészek kitörését. Ügy vélem, hogy az akarat megvan, mert az egész világi'ejlődés azt mutatja, hogy az emberiség óriási többsége békében akar élni. Éppen ezért fontos, hogy a világ államainak vezetői felismerjék, lehetséges és szükséges a különböző társadalmi rendszerű népek békés megegyezése és együttműködése. Az emberiségnek a világbéke megőrzéséhez fűzött reményei a Szovjetunió béketörekvésére támaszkodnak. A Szovjetunió ma a nemzetközi feszültség enyhítésének döntő tényezője. Azok a békejavaslatok, melyeket a Szovjetunió a nyugati nagyhatalmak elé terjesztett, alapul szolgálnak a legégetőbb nemzetközi politikai kérdések megoldására. Ilyen kérdések: az általános és teljes leszerelés, a nukleáris fegyverkísérletek betiltása, a német békeszerződés megkötése és Nyugat-Berlin szabad várossá nyilvánítása. A Csehszlovák Köztársaság külpolitikájával teljés mértékben támogatja a Szovjetunió békejavaslataít. Csehszlovákia népe nagyon jól tudja, hogy a Szovjetunió békepolitikájával és fáradhatatlan erőfeszítésével a béke megsziiárdásáérl folytatott küzdelemben azért Is harcol, hogy békében tovább fejleszthessük hazánkat. Biztonságunk tudata a csehszlovák—szovjet barátságból és szövetségből, a szocialista táborhoz tartozásunkból ered. Ez hazánk biztonságának fő záloga, hogy ne ismétlődhessenek meg a népünk szempontjából tragikus müncheni események. E barátság jelentőségét különösen ma ismét érezzük, mivel úgy mint 1933 után, Nyugat-Németországban ma újra felütik a fejüket a revansisták, és a német imperialisták új életteret követelnek. Fontos, hogy az emberiség felismerje mire irányulnak e követelések, milyen következményekkel járhatnak és mik a végső céljaik. Fontos, hogy Nyugat-Németország népe is tudatára ébredjen a veszélynek. Ma az erők világvlszonva egészen más, mint a má' világháború előtt volt. A béke eszmél győznek és meggyőződésünk, hogy végleg győzedelmeskedni fognak. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának nevében megnyitom a „Csehszlovákia 1960" kiállítást és remélem, hogy ez további lépés lesz testvéri országaink népének összebarátkozására, további lépés lesz a kölcsönös, testvéri, barátság megszilárdítására és elmélyítésére! Hruscsov elvtárs beszéde Drága Novotný elvtárs, drága elvtársak, barátaim, uraim! Engedjék meg, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak, valamint az egész szovjet népnek nevében a kiállítás megnyitása alkalmából szívélyes jókívánatainkat tolmácsoljam a körünkben levő csehszlovák barátainknak és Csehszlovákia dolgozó népének. Nem első ízben ismerkedünk meg Csehszlovákia népei lelkes munkájának példáival. Drága barátaim, szívünk mélyéből köszönjük meghívásukat az új kiállítás megnyitására. A kiállítás gazdagon kifejezi hazájuk népének életét és munkáját. Engedjék meg, hogy szeretettel üdvözöljem drága barátunkat, Antonín Novotnýt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, a Csehszlovák Köztársaság elnökét, valamint Otakar Simúnek, František Krajčír, Pavol Majling elvtársakat és a kiállítás megnyitására Moszkvába érkezett csehszlovák küldöttség többi tagját. (Taps.) önökkel egyetemben büszkék vagyunk Csehszlovákia tehetséges népének, művészi hírnevű és igazán aranykezű népének munkasikereire. Öröm tölti el a szovjet emberek szivét annak láttán, milyen óriási sikereket arattak Csehszlovákia dolgozói az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, annak láttán, hogyan javul Csehszlovákia népeinek élete. A szovjet emberek valóban élénk érdeklődést tanúsítva ismerkednek meg a csehszlovák munkások és parasztok, mérnökök, műszaki dolgozók és tudósok kiváló alkotó sikereivel. Elvtársak, a cseh és a szlovák nép életében történelmi jelentőségű nap előestéjén nyílik meg a testvéri Csehszlovákia kiállítása. Néhány nap múlva ünnepli a fasiszta iga alól való felszabadulásának dicső 15. évfordulóját. Történelmi határkő volt Csehszlovákia számára éppúgy, mint a szocialista államok mai nagy testvéri családját képező sok más európai ország számára felszabadulása a hitleri megszállás alól. 1945 májusában vége szakadt a véres hitleri megszálló rendszernek. 15 év telt el azóta. Az ember életében elég nagy idő, de egy ország történelmében rövid időszak. A kapitalizmus igáját lerázó népek azonban ez alatt az idő alatt az egész világot elképesztő sikereket arattak. A népi demokratikus rendszer életre keltette a dolgozók kimeríthetetlen alkotóerőit, lehetővé tette a termelőerőknek a történelem folyamán sohasem tapasztalt gyors fejlődését. A tőkés világban egyes ellenségeink előszeretettel hallgatnák el és tartanák titokban népeik előtt a szocialista országokban végbement grandiózus átalakulásokat. Persze napról napra nehezebb a helyzetük. Éppen ezért különféle hamis érveket találnak ki, hogy legalább egy kissé gyengítsék sikereinknek az egyszerű emberek gondolkodására és érzésére gyakorolt hatását. A burzsoá propaganda a Csehszlovák Köztársasággal kapcsolatban azt próbálja bizonygatni, hogy tulajdonképpen semmi sem történt, mert Csehszlovákia szerinte már azelőtt, a kapitalizmus idején is fejlett ipari ország volt és a szocialista Csehszlovákia állítólag semmilyen különösebb sikert nem ért el. El kell ismerni, hogy a kapitalizmus aránylag fejlett ipart és mezőgazdaságot hagyott örökségül a néphatalomnak. Ez azt jelenti, hogy az ország kiindulási helyzete a szocialista építés megkezdésekor sokkal kedvezőbb volt, mint a népi demokratikus államok többségében. Ez tetta lehetővé, hogy Csehszlovákia gyorsabban teremtse meg új életét. Ám annak, aki tüzetesebben foglalkozott a kérdéssel, nem kerülhette el a figyelmét az, hogy a régi Csehszlovákia gazdasági bázisa korántsem volt olyan eszményi, mint ahogyan azt a burzsoá propaganda beállítja. Milyen volt a tőkés Csehszlovákia gazdasága? Ipara szervesen függött Franciaország, Németország és más imperialista államok monopóliumaitól. Érthető, hogy a külföldi tőke mindenképpen e függőség fokozására s arra törekedett, hogy Csehszlovákiát szilárdan az imperialista nagyhatalmak katonai és politikai szövetségeihez láncolja. A cseh burzsoázia pedig jelentős mértékben hozzájárult ehhez. A válságok súlyosan kihatottak az ország gazdaságára és elmondhatjuk, hogy lényegében évekig egy helyben topogott. Ehhez hozzájárultak a kapitalizmus elkerülhetetlen kísérő jelenségei: a munkanélküliek százezrei és a népi tömegek jogfosz- I tottsága. Csehszlovákia népének sikereivel megismerkedve jól látjuk, mily valóban nagyszerű eredményeket szült az új társadalmi rendszer. Ez csak azért volt lehetséges, mert Csehszlovákia dolgozói felszabadultak a tőkés elnyomás alól, a szocialista építés útjára léptek, hétmérföldes léptekkel tudtak előrehaladni gazdaságuk fejlesztésében, örökre véget vetettek a válságoknak és a munkanélküliségnek. A dolgozó nép új szocialista alapon rövid, történelmileg nagyon rövid idő alatt terebélyesen szétágazó és gyors ütemben fejlődő népgazdaságot teremtett. E téren egyetlen tőkés ország sem érhet fel Csehszlovákiával. A néphatalom éveiben az ipari termelés terjedelme négyszeresére, a növekedés lendülete pedig ötszörösére fokozódott. Csehszlovákia, valamint a többi szocialista ország példái és sikerei igazolják, hogy a kapitalizmus nyavalyáitól mentesült új társadalmi rendszer nemcsak a gyors ütemet, hanem kimondottan a népet szolgáló gazdaság általános és összhangban levő fejlődését is biztosítja. A szocialista építés gyakorlata azt bizonyltja, hogy a legnagyobb gazdasági eredmény akkor érhető el, ha nagyon szigorúan betarjuk a népgazdaság tervszerű irányításának elveit, a gazdaság fejlesztésének tervszerűségét és arányosságát. Hogyan képzelhetjük el a szocialista állam gazdaságának sikeres fejlesztését állami tervezés, az erők helyes felosztása és az eszközök nyilvántartása nélkül? A tervszerűség elvétől való legkisebb eltérés és a gazdasági törvények követelményeinek mellőzése elkerülhetetlenül megbontja az állam rendes gazdasági életét, aránytalanságok és komoly nehézségek keletkeznek. A Szovjetunió szocialista építésének gazdag tapasztalatai meggyőzően igazolják, hogy a Szovjetunió éppen a lenini gazdálkodási elvek betartásával tudta megteremteni hatalmas és korszerű iparát - annak ellenére, hogy évekig kapitalista körülzártságban éltünk, és a tőkés országok mindenképpen meggátolni igyekeztek gazdasági fejlődésünket és bojkottáltak minket. Egyes országok reakciós körei még ma sem tudják kiverni fejükből előrehaladásunk megakadályozásának csábító gondolatát, bár a szocializmus világrendszerré vált. Ám ezeket az urakat biztosíthatjuk: fölösleges a törekvésük. Ha bojkottjaikkal és blokádjaikkal nem értek célt akkor, amikor a Szovjetunió a világ egyetlen szocialista országa volt, akkor ezek a törekvéseik ma napról napra nevetségesebbé és esztelenebbé válnak. A szocialista országok ma oly erősek és gazdaságilag oly fejlettek, hogy nem lehet őket megfélemlíteni blokádokkal, nem lehet őket lépre csalni bizonyos politikai feltételekhez kötött hitelek ígérgetésével. Jól tudjuk, hogy az imperialista hatalmak soha senkit sem segítenek önzetlenül. Éppen ezért a szocialista országok fejlődésükben saját erőforrásaikra támaszkodnak. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán elutasítunk bárminő gazdasági együttműködést a tőkés országokkal. Sőt a Szovjetunió, Csehszlovákia és a többi szocialista országok határozottan szorgalmazzák a kölcsönösen előnyös alapra épülő gazdasági kapcsolatok ' fejlesztését. Ha azonban egyes tőkés országok kormányai e kérdésben nem akarnak szót érteni velünk, ezt minden különösebb sajnálkozás nélkül tudomásul vesszük. A kommunizmus építése közös nagy ügyünk. Ezért oly fontos, hogy a szocialista országok elmélyítsék általános együttműködésüket és kölcsönös segélynyújtásukat, kicseréljék az állam-, kulturális és gazdasági építésben szerzett tapasztalataikat, tanulmányozzák és saját feltételeikhez alkalmazzák tapasztalataikat. Ez minden szocialista ország számára óriási erőmegtakarítást jelent, meggyorsítja közös előrehaladásukat, gyorsabban emelkedik gazdasági színvonaluk. E téren nem utolsósorban azok a különféle kiállítások is nagy szerepet játszanak, melyek általánosítják valamelyik ország népgazdaságának, vagy népgazdasága egyes ágainak fejlesztésében szerzett tapasztalatait. Ilyen kiállítások rendezése még közelebb hozza egymáshoz a szocialista államokat, hozzájárul gazdasági kapcsolataik szilárdulásához. E két kiállítás testvérországaink békés alkotómunkájának pompás képét adja a moszkvaiak és fővárosunk vendégei előtt. Kellemes tudat, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia gazdasági és tudományos együttműködése évről évre szilárdul és bővül. Együttműködésünk egyik jelentős része a tudományos, műszaki és termelési tapasztalatok kölcsönös kicserélése, ami lényegesen meggyorsítja a két állam műszaki fejlődését. Örömmel tölti el a szovjet dolgozókat az a tudat, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia néhány nappal ezelőtt újabb hosszú lejáratú egyezményt Irt alá az 1961-1965. évi kölcsönös áruszállításokról. Ez újabb jelentős hozzájárulás országaink gazdasági kapcsolatainak továbbfejlesztéséhez. Kétségtelen, a moszkvai csehszlovák kiállítás lehetővé teszi, hogy a szovjet emberek ne csak a lehető legpontosabban megismerkedjenek Csehszlovákia népeinek a szocializmus építésében elért sikereivel, hanem minél többet tanuljanak is Csehszlovák barátaiktól. Drága barátaim, engedjék meg, hogy nagy sikert kívánjak pompás kiállításuknak. Éljen Csehszlovákia munkaszerető népe! Éljen a szocialista országok népeinek, a világ népeinek barátsága! Előre a világbékéért! (Viharos, szűnni nem akaró taps.) ÜJ SZÖ 3 * 1960. május & í