Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-26 / 145. szám, csütörtök

A nemzetgyűlés jóváhagyta a nemzeti bizottságokról szóló törvényt (Folytatás az 1. oldalról) AZ ÚJ TÖRVÉNY ELÖADÖI ISMERTETÉSE A nemzeti bizottságokról szóló ja­vaslat célja, hogy érvényes jogren­dünkben - pártunk Központi Bizott­sága áprilisi ülése határozatának megfelelően — törvényes alapot kap­jon a nemzeti bizottságok hatásköré­nek további hathatós fokozása és felelőssége, a szocialista demokrácia elmélyítése. Mindez a nemzeti bizott­ságok jobb munkáját kívánja meg. Az egész lakosságunk mindennapi életét érintő törvényjavaslat előadó­ja, Josef Zedník nemzetgyűlési kép­viselő beszédében hangsúlyozta, hogy a törvény célja közelebb hozni az állam ügyeinek intézését a dolgo­zókhoz azáltal ls, hogy a dolgozók számára lehetővé váljék az állam­ügyek intézésében való maximális részvétel. Ez a párt és a kormány legutóbbi határozatainak legfőbb ér­telme. A törvényjavaslat átveszi a nemzeti bizottságok eddig bevált in­tézkedéseit és olyan új vonásokkal gazdagítja, melyekhez a megvalósu­lás alatt álló területi rendezés te­remti meg a kedvező feltételeket. Az előadó hangsúlyozta, hogy a törvény pontosan megszabja a nemzeti bi­zottságok jogi helyzetét, a szocialis­ta társadalomban való szerepét. Mindez megfelel a nemzeti bizottsá­gok mai fejlődési fokának. A törvény rendelkezik a nemzeti bizottságok különböző fokairól, az egyes nemzeti bizottságok feladatköréről a gazdasá­gi és kulturális fejlődés irányításá­ban. Igen fontos a 14. §, mely szerint a képviselők számát a területi terje­delem és a lakosság számától füg­gően állapítják meg. Munkaképes testületek megteremtése a cél és a törvény bizonyos kereten belül le­hetővé teszi az egyes nemzeti bizott­ságoknak a képviselők számának megállapítását. így például a 600 la­kossal rendelkező helyi nemzeti bi­zottságok képviselőinek száma 9-15, az 5000-10 000 lakossal rendelkező helyi (illetve városi) nemzeti bizott­ságok képviselőinek száma 35 — 45 lehet. A törvény elmélyíti a demokrati­kus centralizmus érvényesítését a tervezés, a költségvetés sfaka­szán, illetve minden vonatkozásban, amennyiben az a nemzeti bizottságok irányítása alatt álló gazdaság, és kultúra fejlesztését érinti. A nemzeti bizottságok tevékenységét a kormány, az állami terv és az állami költség­vetés irányítja. Ugyanakkor a tör­vény kitűzi a központi szervek irá­nyító jogkörét is a nemzeti bizott­ságokkal szemben általában és a kü­lönböző fokú nemzeti bizottságok egymásközti viszonyában. A 19. § szerint a minisztériumok és a többi központi szervek kötelesek a leg­szorosabban együttműködni a kerü­leti nemzeti bizottságokkal már az állami terv és költségvetés kidolgo­zásakor s a kerület fejlődését érin­tő minden elvi jelentőségű komoly ügyben. Az új törvény kiterjeszti a nem­zeti bizottságok teljes ülésének a jogkörét, az eddiginél több kérdés feletti döntés jogát ruházza a válasz­tott képviseleti szervre, ami nem­csak a nemzeti bizottság, hanem az egyes képviselők tekintélyét is nö­veli. A tanács hatáskörébe utalták a feladatok teljesítésének biztosítá­sát. Tevékenységük súlypontja az élő tömegszervezési és nevelőmunka. Zednik elvtárs előadói beszédében kiemelte a nemzeti bizottságok al­bizottságainak fontosságát. Az albi­zottságokat határozati jogkörrel is felruházzák. Az albizottságban vég­zendő munka lehetővé teszi mind a képviselők, mind a dolgozók számá­ra, hogy hathatósan részt vegyenek a szocialista építés feladatainak meg­valósításában. Ez idő szerint az al­bizottságok képezik a legjobb esz­közt és a legalkalmasabb formát, hogy a polgárok bekapcsolódhassanak a nemzeti bizottságok felelősségtel­jes munkájába. A törvény felsorolja a nemzeti bi­zottságok képviselőinek jogait és kö­telezettségeit. Kötelesek tevékeny részt venni a nemzeti bizottságok minden munkájában. A választott kollektív szervek mellett a nemzeti bizottságok ügyosztályai továbbra is fontos segítőtársai maradnak a vá­lasztott szerveknek. Hivatottak mind­azon feladatok teljesítésére, ame­lyekkel egyrészt a plenáris ülés, a tanács, az illetékes albizottság, más­részt a minisztériumok, a központi szervek, illetve a felsőbb fokú nem­zeti bizottságok ügyosztályvezetői megbízzák. Zednik elvtárs beszédének befe­jező részében hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságok képviselőit, funkcionáriusait és dolgozóit hassa át az a tudat, hogy a nemzeti bi­3ÜJ SZÖ 3 * 1960. május 31. zottság a dolgozók szemeláttára, a dolgozók mindennapos ellenőrzése mellett végzi feladatait. Se a plená­ris ülés, se a tanács, se az albizott­ság ne hozzon döntést fontos kérdés­ben, amíg előzőleg nem tanácsko­zott a néppel. MINDEN ERŐNKKEL TÁMOGATJUK A SZOVJETUNIÓT Zdenek Vavra képviselő a leg­utóbbi nemzetközi eseményekről szólva a többi között ezt mondta: „Mélységes és jogos felháborodás­sal fogadta dolgozó népünk a legfel­ső szinten összehívott találkozó meg­hiúsításáról szóló hírt. A bűnös az egész világ előtt Ismeretes: az ame­rikai imperialisták és az amerikai kormány, melynek ösztönzésére ke­rült sor az érvényes nemzetközi jog megsértésére, a Szovjetunió szuve­renitásának durva megsértésére. Ők azok, akik megszervezték a Szovjet­unió felett a provokatív kémberepü­léseket, hogy meghiúsítsák a legfelső szinten összehívott értekezletet. Az amerikai Imperialisták vegyék tudomásul, hogy az ilyen politika eleve kudarcra van ítélve. Mégpedig azért, mert a béke erői ma sokkal erősebbek, mint a háborút szándé­kozó erők. A szocialista államok bé­keszerető politikája teljes megértés­re és támogatásra talál az emberiség többségénél. Dolgozó népünk egyér­telműen felsorakozik kormányunk nyilatkozata mögé, amely kimondja, hogy minden erőnkkel támogatjuk a Szovjetunió igyekezetét a nemzetkö­zi feszültség csökkentése, a népek közötti megértés és a tartós béke biztosítása érdekében." Az ülés résztvevői spontán tapssal fejezték ki teljes egyetértésüket a mondottakkal. A VITA Vavra képviselő felszólalása to­vábbi részében az eddigi olomouci kerület tapasztalatairól, a pferovi felhívás eredményeiről, az albizott­ságok, utcabizottságok, valamint a JNB-tanácsok ügyosztályainak mun­kájáról szólott. A nőbizottságok is hozzájárultak a nemzeti bizottságok eddigi jó mun­kájához — állapította meg felszóla­lásában Marié Fišerová képviselő. — A nemzeti bizottságok képviselőinek, ha eredményesén akarják betölteni tisztségüket, a nép között van a he­lyük. Aki meg akar felelni a ma kö­vetelményeinek, annak állandóan ta­nulnia kell. Korunk igényes felada­tokat támaszt minden képviselővel szemben. Elismerőleg szólt a choceni HNB példás munkájáról. Chocenben a HNB ülésein több mint 350 polgár vesz részt és észrevételeket tesz a várost érintő kérdésekhez. Megem­lékezett a kvetinai nőbizottság ered­ményes tevékenységéről. A kvetinai nők elvállalták, hogy tíz hektár te­rületen kukoricát termesztenek és a szövetkezeti asszonyok szorgalma­san látogatják a szövetkezeti munka­iskolát, törődnek a cigányszármazású polgártársak nevelésével. Példát ho­zott fel, hogy egyes üzemekben mi­lyen eredményeket érnek el a nő­bizottságok aktívái. Viktor Šurka mérnök képviselő arról beszélt, hogy a nemzeti bi­zottság naponként hatással van az egyén életére, a népgazdaság szín­vonalára, a nevelésre, a szolgálta­tásokra, a társadalmi ellenőrzésre, vagyis arra a mai környezetre, amelyben az ember dolgozik és él. Az új területi rendezés különösen a JNB és a HNB hatáskörét terjeszti ki. A polgárok ügyeinek intézésében ezeké a fő feladat. Ezért szükség­szerűen javítaniok kell politikai­szervezési munkájukat. Az új tör­vény egész pontosan meghatározza, kinek mivel kell törődnie, mit kell elintéznie. Ez arra készteti a nemzeti bizottságokat, hogy az eddiginél sok­kal határozottabban irányítsák a népgazdaság szakaszát. A nemzeti bizottságoknak ez a hatalmas jog­köre, amely a szocialista demokrácia elveiből indul ki, csak akkor érvé­nyesülhet helyes irányban, ha kö­vetkezetesen érvényesíti Csehszlová­kia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormánya politikáját, mert en­nek a politikának a célja egyben minden dolgozó ember legfőbb cél­kitűzése. Pavol Tonhauser képviselő arról beszélt, hogy az új területi rende­zés és a most tárgyalás alatt álló törvény életbeléptetése mély válto­zásokat követel a különböző fokú nemzeti bizottságok munkamódsze­reiben. El kell érnünk, hogy az újon­nan megválasztott nemzeti bizottsá­gok mindjárt a választásoktól a Ieg­tömegszerűbb szervezetek módsze­reivel dolgozzanak. Emelnünk kell a nemzeti bizottságok plénumainak színvonalát. Ezt azáltal érjük el, ha a képviselők tevékenyen dolgoz­nak az egyes albizottságokban. Ton­hauser képviselő ezután a közép­slovákiai kerület ipari termelésének növekedéséről számolt be. Hangsú­lyozta, hogy a mezőgazdasági ter­melés belterjessége a kerületben még alacsony. Egy hektár mezőgaz­dasági területen egyharmaddal ke­vesebb mezőgazdasági terméket ter­melnek, mint országos viszonylatban. Ezzel nem lehetünk megelégedve, feltétlenül szükséges, hogy a nem­zeti bizottságok új stílussal, új mód­szerekkel dolgozzanak. Ezt az új feltételek, új objektív okok teszik szükségessé. Államunk fejlődésének jellegzetes vonása az a tény, hogy a nép nemcsak maga hozza a hatá­rozatokat, hanem maga is hajtja őket végre — a nemzeti bizottságok út­ján. A nemzeti bizottságok által irá­nyított ágazatok egyik legfontosabb­ja a mezőgazdaság — mondotta Vin­cenc Červinka képviselő. A nemzeti bizottságok felelősek a mezőgazda­sági termelés fejlesztéséért és a mezőgazdasági termékek beszolgálta­tásának zavartalan teljesítéséért. Te­vékenységüknek ez a területe sok áldozatos munkával jár, igényes szervezési munkát követel. Ám a nemzeti bizottságok tevékenysége ezen a téren is állandóan javul. A nemzeti bizottságok előmozdítják a szövetkezetesek és a falusi fiatal­ság szakképzését és szakemberek be­vonásával az új technológia beveze­tését a növénytermesztésben és állattenyésztésben. A nemzeti bizott­ságok munkájának legnagyobb fo­gyatékossága, hogy kevés fiatalt to­boroznak az EFSZ-ekbe. Ezt a hiá­nyosságot a jövőben feltétlenül ki kell küszöbölni. Irányt kell venni a nemzeti bizottságok minden fokán a mezőgazdasági albizottságok hatáskö­rének és felelősségének növelésére. Az űj törvény minden bizonnyal hoz­zájárul ahhoz, hogy a nemzeti bi­zottságok irányító és ellenőrrő tevé­kenysége a mezőgazdaság szakaszán is lényegesen megjavuljon. A részletes vita elhangzása után a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. A GÁZSZOLGÁLTATÁS KITERJESZTÉSE Ezután sor került a fűtési célokat szolgáló gáz termeléséről, szolgálta­tásáról és alkalmazásáról szóló tör­vény megtárgyalására. František Bubnik nemzetgyűlési képviselő, a javaslat előadója hangsúlyozta, hogy a gázszolgáltatás a népgazdaság ha­tékonyságának fokozásában jelentős tényező. A természetes vagy mester­ségesen gázgyárakban előállított, fű­tési célokat szolgáló gáz a vegyi ipar értékes nyersanyaga és nagy a jelen­tősége a lakás és kommunális gaz­dálkodásban is. A harmadik ötéves tervben a gázszolgáltatási hálózatot 3800 km-rel növeljük. Ez lehetővé teszi államunk további területeinek bekapcsolását a gázszolgáltatásba, különösen az iparilag kevéssé fej­lett járásokban. A harmadik ötéves tervben a fogyasztók száma meg­kétszereződik, mert öt év alatt to­vábbi háromszázezer háztartást kap­csolnak be a gázszolgáltatásba. 1965­ben a gázszolgáltatás előnyeiben már a lakosság egynegyede részesül. Mindez a kevésbé értékes szenet fel­dolgozó új üzemek létesítését teszi szükségessé. A nemzetgyűlés ezt a törvényt is egyhangúlag hagyta jóvá. NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK A továbbiakban Anna Karlovská, Jiri Fleyberk és Karol Savel képvi­selők javaslatára a nemzetgyűlés hozzájárult a Csehszlovák Köztársa­ság és a Szovjetunió között a szocia­lista biztosításról kötött megállapo­dáshoz, a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a kereskedelemről s hajó­zásról kötött szerződéshez, valamint a Csehszlovák Köztársaság és Japán között kötött kereskedelmi szerző­déshez. A nemzetgyűlés szerdai ülésének befejeztével Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke köszönetet mondott a képviselőknek a szocia­lista köztársaság javára végzett ed­digi áldozatos munkájukért. Szlovákiai értekezlet a talajjavítási szövetkezetek munkájáról (ČTK) - Pezinokban május 25-én kétnapos szlovákiai érte­kezlet kezdődött a talajjavítási szövetkezetek munkájáról. Michal Chudlk földművelésügyi megbízott a talajjavítási szövetkeze­tek több mint 200 elnöke, tech­nikusa és funkcionáriusa előtt is­mertette a szlovákiai talajjavítási munkálatok eddigi lefolyását és a harmadik ötéves terv feladatait. Köztársaságunk valamennyi dolgozó­ja életszínvonalának szüntelen emel­kedése egyre nagyobb igényeket tá­maszt a mezőgazdasági termeléssel szemben. Ez viszont megköveteli a föld termőképességének állandó nö­velését. Szlovákiában még több mint félmillió hektár olyan föld van, ame­lyet nem művelnek meg intenzíven. Nagyrészt talajvizes, mocsaras, kö­ves, terméketlen terület. Kisebb­nagyobb vízgazdasági beavatkozások­kal a legközelebbi években e föld nagy részét termővé tehetjük s így növelhetjük a takarmányfélék és az ipari növények termesztését. Szlovákiában az állami gazdasá­gok túlnyomó része és 11Í4 EFSZ már 120 talajjavítási szövetkezetet alapított, amelyek csaknem egy­millió hektár földön gazdálkodnak. Ezek a szövetkezetek az idén 97 millió korona értékű talajjavltási munkát végeznek el. Például 4100 hektár földet lecsapolnak, 600 hek­táron építenek ki öntözőberende­zést, 512 km vízlecsapoló és öntöző­csatornát tisztítanak ki, mélyítenek el, illetve építenek újra. Jól dolgozik a Dunajská Streda-I talajjavítási szövetkezet, amely az évi tervet 42 százalékra teljesiti 4s tagjai részére 464 ezer korona ér­tékű nem tervezett talajjavítási munkát végzett el. A komárnói ta­lajjavítási szövetkezet viszont nagy figyelmet fordít a meglévő talajja­vítási berendezések karbantartására. A járásban minden egyes lakos kö­telezettséget vállalt egy műszak le­dolgozására talajjavítási munkálato­kon. A komárnói szövetkezetesek az idén 1360 hektár területen fogják öntözni a takarmányféléket, a cu­korrépát és a kukoricát. Az idén Szlovákiában hathónapos internátu­sos tanfolyamokon 90 talajjavítási technikust és mestert képeznek ki. A vitában az értekezlet résztve­vői főképp a gépi eszközök felhasz­nálásáról, valamint a brigádosok­nak a talajjavítási munkákban nyúj­tott segítségéről beszéltek. Rámu­tattak továbbá a hulladékok felhasz­nálására komposztkészítés céljából. Ma, csütörtökön az értekezlet á pezinoki járásban folyó talajjavítási munkálatok megtekintésével és vi­tával folytatódik. Kulturális dolgozóink választási brigádjainak sikeres munkája (ČTK) — Kulturális dolgozóink választási brigádjai május 16-tól ha­zánk valamennyi járását bejárták és még e hét végéig beszélgetéseket folytatnak a dolgozókkal. Ezek a be­szélgetések a szocialista kultúra bi­zottságához érkező jelentések sze­rint igen sikeresek. így például a múlt héten csak az ústíi kerületben több mint 4600 dolgozó részvételével 95 beszélgetést és az ostravai ke­rületben 7000 dolgozó jelenlétében 74 beszélgetést rendeztek. Dolgozóink élénk vitája kultúránk legidőszerűbb kérdéseivel s az új szocialista alkotmány tervezetével kapcsolatosan egész társadalmunk életének problémáival foglalkozik. Az érdeklődést elsősorban az ifjúság helyes nevelésének problémái, s az olyan javaslatok kötik le, miként teremthetünk az eddiginél jobb kul­turális feltételeket falvainkon, ho­gyan használhatók fel célszerűbben kulturális intézményeink, hogyan kell jobban irányítani « kulturális életet hazánk kerületeiben és járásaiban. A vitában felszólalók a lakáskul­túra, a tudomány és a technika fej­lesztésének kérdéseit elemzik, to­vábbá közeli s távolabbi jövőnk táv­latai iránt érdeklődnek. Mindenütt, ahol dolgozó ifjúságunk nagy mér­tékben vesz részt a beszélgetések­ben, a kérdések gyakran érintik a világűrhajózással kapcsolatosan a szovjet tudomány legújabb felfede­A munkaverseny — serkenlő erő mezőgazdaságunkban is A mezőgazdaságunk terén legkiválóbb eredménnyel dolgozó szlovákiai nők Bra­tislavában kedden, május 24-én értekez­letre jöttek össze, melyet a Csehszlovák Nőbizottság szlovákiai bizottsága a Föld­művelésügyi Megbízotti Hivatallal együtt­működve rendezett. Szlovákiában jelenleg több mint 400 kollektíva törekszik a mezőgazdaság sza­kaszán a szocialista rriunkabrigád meg­tisztelő cím elnyerésére. E kollektívák számos tagja nő, akik mindnyájan pél­dásan teljesítik kötelezettségvállalásaikat. Szlovákiában csupán ez idén 29 nőt tün­tettek ki a „Legkiválóbb mezőgazdasági dolgozó" díszjelvénnyel, melyeket a föld­müvelésügyi miniszter adományozott. Pél­dás munkájuk elismeréseként sok száz nőnek kitüntetéseket, díszokleveleket ado­mányoztak és dicsérő elismerésben ré­szesítettek munkájukat. zéseit, sikereit, a lerövidített mun­kaidő következtében több szabad idő kihasználását, az új filmalkotásokat s a rádió és a televízió ifjúsági adá­sait. A beszélgetések ugyanúgy, mint tavaly a szocialista kűltúra kongre­szusa előtti Időben, ez idén is szá­mos értékes, konkrét javaslatot eredményeznek, melyeket dolgozóink tesznek annak érdekében, hogy az új területi rendezés adta feltételek között egyre tökéletesebb legyen kulturális életünk irányítása. A be­szélgetések egyben arról is tanús­kodnak, mennyire elmélyül kulturá­lis dolgozóink kapcsolata népünk életével és mily rendkívül nagy mér­tékben bontako?ódik ki dolgozóink érdeklődése -a tudomány, a technika, a művészet és a nevelés kérdései iránt. Kivonják a forgalomból az egykoronás bankjegyeket (ČTK) — Hazánkban 1957-ben egykoro­nás pénzérmeket hoztak forgalomba. Megmutatkozott, hogy megfelelőbbek az 1953. évben kiadott 1 koronás bankje­gyeknél, mivel tartósabbak és automa­tákban is használhatók. A Pénzügymi­nisztérium ezért elhatározta, hogy az egykoronás bankjegyeket kivonja a for­galomból. Az egykoronás bankjegyek a Pénzügyminisztérium 48/1960. Gyűjt. sz. hirdetménye értelmében hazánk terüle­tén 1960. július 1-tól már nem hasz­nálhatók törvényes fizetőeszközként. A lakosság e bankjegyeket az 1960. július l-e és szeptember 30-a közötti Időben a postahivatalok, az Állami Takarékpénz­tárak és a Csehszlovák Állami Bank fiók­intézetei pénztáraiban más, érvényes pénzre válthatja be. Az 1960. október l-e és december 31. közötti időben kizárólag a Csehszlovák Állami Bank fiókintézetei váltják be az egykoronás bankjegyeket. •k Brnóban május 24-én megkezdődött a termelőüzemek s a kísérleti intézetek műszaki dolgozóinak és újítóinak két­napos szemináriuma, melyen arról tár­gyalnak, miként használhatók fel a tu­domány és a technika legújabb ismere­tei s dolgozóink értékes tapasztalatai a harmadik ötéves terv feladatainak tel­jesítésében. Milyen idö várható? A múlt hét végén s e hét elején nyu­gat és északnyugat felől előrenyomulva nedves, némileg hidegebb tengeri leve­gő hullámai érték el Szlovákia területét. E hullámok előrenyomulását nagy fel­hőzet, számos zivatar vagy zivataros eső kisérte. A csapadékmennyiség Szlovákia túlnyomó részében elegendő volt. Szom­battól szerdáig Bratislavában 6 mm, Ma­lackyban 39 mm, Piešťanyban 30 mm, Trenčínben 27 mm, Žilinán 35 mm, Pop­radon 34 mm, Bardejovban 56 mm, Pre­šovon 33 mm, Kamenica nad Cirochou­ban 17 mm, Trebišovban 6 mm, Košicén 24 mm, Zvolenban 28 mm, Nitrán 15 mm és Hurbanovoban 2 mm volt a csapadék­mennyiség. A nappali hőmérséklet az igen felhős napokon 17-20 C fok, a kevésbé felhős napokon 22-25 C fok között moz­gott. Az időjárásra jelenleg a Franciaország fölött uralkodó magas légnyomás jellem­ző, mely később keleti irányban nyomul tovább és Szlovákiában is az időjárás megjavulását eredményezi. A legköze­lebbi napokban 20—25 C fok nappali hő­mérséklet, csekély felhőzet, de a jövő hét elején ismét zivatarok várhatók. A hosszú Időtartamra szóló, kisérleti időjárásprognózis szerint júniusban álta­lában a szokásos meleg idő és csapa­dékmennyiség várható. Az időjárás a jú­nius 1-7 közötti napokban változó, he­lyenként zivatarszerü 'futóesőkkel félbe­szakított, a nappali hőmérséklet mintegy 25 C fok s az éjjeli hőmérséklet kb. 15 C fok lesz. A június 8-16 közötti napok­ban felhős, időnként esős időjárás, mint­egy 18 C fokos nappali és 8 C fokos éj­jeli hőmérséklet várható. Az idő a jú­nius 17-30 közötti napokban kevésbé felhős, helyenként zivataros s a hőmér­séklet nappal kb. 26 C fok, éjjel pedig mintegy 14 C fok lesz. p. F, t

Next

/
Thumbnails
Contents