Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-26 / 145. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. május 26. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 145. szám Elegendő táperőt a földnek A föld művelője a hosszan tartó szárazság idején sokszor feltekint a tiszta, felhőtlen kék égre, mond­ván: Hej, de jó volna már egy kis eső, oly jót tenne a növény­nek még egy kis zápor is, mint súlyos betegnek az orvosság. Per­sze maga is tudja, hogy a derült égből aligha hull csapadék. Vár tehát, várja a felhőt, olykor meg is jön, de valahol a harmadik ha­tárban már kimerült, ide csak sze­let hozott, pedig mily szomjas a növény! Persze azt is tudja a pa­rasztember, hogy a természet ke­gyetlen, s hiába akár száz óhaj, ha vizet kér a föld, nem rendel­het esőt, annyit sem, hogy legalább 10 milliméter csapadék áztatná a földet. Ennek ellenére valamilyen úton-módon mégis csak gondos­kodnunk kell csapadékról. A tech­nika mai fokán nem nézhetjük tétlenül, hogy a szárazság kiölje, kiégesse a zsenge növényzetet. Megőrizni és gazdaságosan bán­ni a rendelkezésre álló csapadék­kal: ez az alapja a sikeres agro­technikai előírásoknak, hiszen a helyes vízgazdálkodás egyik fő ré­sze a ma már országos mozga­lommá szélesült talajjavító mun­káknak. Mert rövidlátó az az ember, aki úgy véli, hogy nagy víztárolókat, öntözőberendezéseket csupán azért létesítünk, hogy szá­razság idején „rendelésre" kapjon a növény csapadékot. E tekintet­ben mindig egy átfogó vízgazdál­kodási rendszerre kell gondolni, arra, hogy sohasem lesz fölösle­ges, illetve elegendő víztartalék, ha engedjük, hogy a sok csapa­dékot kihasználatlanul elhordja a folyó, meg a patak. Nagy feladat előtt áll hazánk mezőgazdasága. A termelést évről évre belterjessebbé akarjuk ten­ni. Ehhez azonban lényegbevágó dolgokat kell megvalósítanunk. Éspedig egyéb tennivalókon kívül rendszeresen s elegendő mennyi­ségű vízzel kell ellátnunk a ter­ményeket, más szóval helyes, ha úgy gazdálkodunk a csapadékkal, hogy ne a természettől függjön, kap-e elég vizet a szomjas föld vagy sem. Ezért nagyobb méretű öntö­zőberendezéseket létesítünk s e munkákban a múlt évhez viszo­nyítva fokozni kell az ütemet. Nem elégedhetünk meg a múlt esztendő e téren végzett mun­káival, hiszen a szóban forgó év­ben a mezőgazdasági földterület­nek csupán 0,6 százalékát ön­töztük. Pedig az öntözéses gazdálkodás jövedelmezőségéről minden ékes szónál szebben beszélnek a té­nyek és érvek. A Jaroméŕ-Hradec körzetben tervbe vett nagy ön­tözőberendezés megvalósításával hektáronként 2691 korona tiszta jövedelemre számítanak. Az e munkákba fektetett költségek 5— 6 év leforgása alatt megtérülnek. Eszerint a 2571 hektárnyi öntö­zött területen évente 6 380 361 koronát tesz ki a tiszta jöve­delem emelkedése. A vízgazdálkodás egyik igen fontos része ugyan a talajjavító munkáknak, de minden jó gazda tudja, hogy az évek óta trágyát nem látott humusz-szegény, kiölt földet öntözhetjük akár éjjel nap­pal, akkor sem takaríthatuk be róla nagy termést. Ezek szerint a talajjavító munkák másik lé­nyeges része a talaj táperejének a fokozása, az elhasznált humusz pótlása szerves trágyával és kom­posztozással. A humuszban sze­gény talaj táperejét csupán mű­trágyázással nem tudjuk pótolni. Ezt bizonyítja az alábbi példa: Az 1936—1937-es évekhez viszonyít­va 1958—1959-ben tízszer annyi műtrágyát kapott a föld, de ez a terméshozamok emelkedésében nem nagyon mutatkozott meg. E példa is bizonyítja, hogy nálunk a föld úgyszólván éhezik a szerves trágyára, s kéri, hogy ezzel pó­toljuk az elhasznált humusz-tar­talmat. A talaj csekély táperejé­nek a következménye az is, hogy Szlovákiában gyengébbek a hek­tárhozamok, mint a cseh ország­részekben. Ez a fő oka annak is, hogy e téren lemaradunk egyes fejlett mezőgazdasági kapitalista országok — mint Hollandia, Bel­gium és Dánia — mögött. Jó példáért azonban nem is kell ily messze mennünk, hiszen min­den járásban találunk oly szövet­kezeteket, amelyek helyesen lát­ják a trágyagazdálkodás fontos­ságát. Hogyan is lehetne máskép­pen arra magyarázatot keresni, hogy a kyselicei szövetkezetesek (šamorini járás) miért értek el búzából 50 mázsán felüli hektár­hozamot, míg a szomszédos szö­vetkezetesek 10 mázsával keve­sebb búzát takarítottak be a föld hektárjáról? Az igazság kedvéért eláruljuk, hogy a szóban forgó szövetkezetben a 100 hektár föld­re eső szarvasmarha-állomány a múlt esztendőben elérte a kilenc­venet, míg a szomszédos szövet­kezetekben ugyanekkora földterü­leten 50 szarvasmarhát tartanak. Azt meg már minden jó gazda tudja, ha elég jószág áll az istál­lóban, van istállótrágya bőven. S e tény igazsága megmutatkozott a múlt évben a kyselicei határ nagy terméshozamaiban. Jónéhány szövetkezetben azon­ban hiány mutatkozik az istálló­trágyában, hogyan adják meg hát a földnek annyira szükséges táp­erőt, a humuszt? Kurta erre a válasz: Készítsünk komposztot. Legyen elegendő komposzt min­den hektár földre, ne úgy, mint a galántai járásban, ahol vállalták, hogy hektáronként tíz tonna kom­posztot készítenek, hanem ennél jóval többet kell adni minden hek­tár földnek. Ha a szövetkezetek, követik a rusovcei EFSZ példá­ját, akkor minden bizonnyal tel­jesítjük pártunk Központi Bizott­ságának ama célkitűzését, hogy az idén 10 millió tonna komposz­tot készítünk és juttatunk a ta­lajba. Megéri a fáradságot, mert a komposztozással járó munka gazdag gyümölcsöt hoz. Ezt iga­zolja a rusovceiek példája is, hi­szen a múlt esztendőben kom­posztozással hektáronként 170 mázsával több répa termett ha­tárukban és 53 mázsával több kukoricát takarítottak be minden hektár földről. E napokban teljes ütemben ha­ladnak a tavaszi munkák. Sürgős­sé vált a cukorrépa egyelése, ka­pálása, a kukorica-vetőmag még sok helyütt nem a földben, hanem a zsákokban van. E téren is sür­gősen be kell hozni a lemaradást. Ennek ellenére — a tavaszi ten­nivalók forgatagában is — törőd­jünk továbbra is az öntözőberen­dezések létesítésével, okosan gaz­dálkodjunk az istállótrágyával, s hogy a talaj ne legyen vérsze­gény, legyen bőséges humusztar­talma, készítsünk minél több komposztot. A nemzetgyűlés jóváhagyta a nemzeti bizottságokról szóló törvényt A VÁLASZTOTT SZERVEK FOKOZOTT HATÁSKÖRE • AZ ALBIZOTTSÁGOK HATÁROZATHOZATALI JOGA • A KÉPVISELŐK TEVÉKENY RÉSZT VESZNEK A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁBAN (Tudósítónktól) A nemzetgyűlés a prágai Üj-városháza nagytermében megtartott rendes ülésén letárgyalta és jóváhagyta a nemzeti bizottsá­gokról szóló törvényt. A nemzetgyűlés ülésén részt vet­tek: Rudolf Barák, Pavol Dávid, Ja­romír Dolanský, Zdenék Fierlinger, Václav Kopecký, Otakar Siműnek, Vi­liam Široký, Ľudmila Jankovcová elvtársak, a kormány több tagja, a nemzeti bizottságok képviselői, az üzemek, hivatalok, intézmények és iskolák küldöttségei. A jelentős ülést Zdenék Fierlin­ger elvtárs, a nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg, aki bevezető beszédé­ben kegyeletes szavakkal megemlé­kezett az ostravai Hlubina-bányában a napokban történt tragikus szeren­csétlenségről. A nemzetgyűlés tagjai és a megjelent vendégek helyükről felállva hódoltak az elhunyt bányá­szok feledhetetlen emlékének, akik életüket a népünk boldog jövőjéért folytatott harcnak szentelték. Emlé­küket megőrizzük. (Folytatás a 2. oldalon) Fogadás a köztársasági elnöknél (ČTK) — Antonín Novotný köz­társasági elnök szerdán, május 25­én fogadta a prágai Várban a nem­zetközi Lenin békedíjjal kitüntetett Cyrus Eatont, az USA jelentős köz­életi dolgozóját és nejét. A köz­Örök hála a hősöknek (ČTK) — Ostrava dolgozói ked­den vettek búcsút a Hlubina-bányá­ban vasárnap, május 22-én történt bányaszerencsétlenség következtében életüket vesztett bányászoktól. Az ostravai krematóriumban fekete gyászlepellel bevont ravatalra he­lyezték a 31 áldozatul esett bányász koporsóját. További 23 áldozat holt­testét hozzátartozóik kívánságára volt lakóhelyükre szállították. Az Ostrava Karvina-i bányák fej­tőtornyain félárbocra eresztették a zászlókat. A Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának, a köztársaság kormányának és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak koszorúival díszített ravatal előtt 13 órától kezdve elhaladtak az ostravai Karvina bányászváros és a széles környék dolgozóinak sorai. További koszorúkat és virágcsok­rokat — utolsó üdvözletként a mun­ka arcvonalán elesett hősöknek — az üzemek, iskolák, s hivatalok dol­gozóinak küldöttségei helyeztek a ravatalra. Valamennyi csehországi és szlovákiai bányakörzet dolgozóinak küldöttségei is eljöttek a gyász­szertartásra. A piros virágokkal bo­rított koporsók mellett egyenruhás bányászok álltak díszőrséget. A gyászszertartásra — amely A. Dvoŕák Üjvllági szimfóniájának lar­gójával kezdődött — eljött pártunk és kormányunk küldöttsége: Oldrich Černík, a CSKP KB titkára, Josef Jonáš tüzelőanyagügyi miniszter, Drahomír Kolder, a CSKP ostravai kerületi bizottságának vezető titká­ra, Václav Pašek, a KSZT titkára, Václav Pokorný, a Bányaalkalmazot­tak Szakszervezeti Szövetsége Köz­ponti Bizottságának elnöke és Josef Tŕesohlavý, a CSKP KB osztályveze­tője, továbbá a KSZT-nek, a Bá­ny ászalkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottságának, a CSKP ostravai kerületi bizottsá­gának küldöttsége stb. Jelen volt a lengyel bányászok küldöttsége és Kozilierz Wieczorek mérnök, a Len­gyel Népköztársaság ostravai kon­zula. Pártunk és kormányunk s Ostra­va valamennyi dolgozója nevében Oldŕich Černík, a CSKP KB titkára búcsúzott a munka arcvonalán el­esett bányászoktól. A gyászbeszéd elhangzása után a Hlubina-bánya dolgozói nevében Mi­lan Davídek, a „Kiváló munkáért" kitüntetés tulajdonosa, a bánya fej­tőkollektívájának elömunkása vett búcsút a bányaszerencsétlenség ál­dozataitól. Az ostravai krematórium csarno­kában felhangzottak a forradalmá­rok indulójának magasztos akkord­jai. A koporsókat egyenruhás bá­nyászok a szertartási helyiségbe vit­ték. A gyászszertartás résztvevői még utoljára tiszteletüket fejezték ki az elesett hősöknek. E napokban számos részvéttávirat érkezett külföldről Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának címére. A Német Demokra­tikus Köztársaság dolgozói nevében Walter Ulbricht, Németország Szo­cialista Egységpártja Központi Bi­zottságának első titkára mély rész­vétét fejezte ki. Részvéttáviratok ér­keztek a Központi Szakszervezeti Tanács címére számos külföldi szak­szervezettől. Hazánk valamennyi bá­nyakörzetének és üzemeinek dol­gozói számos táviratban közölték az Ostrava Karvina-i szénkörzet bányá­szaival, hogy mélységesen együtt­éreznek velük a bajtársaik elvesz­tése okozta fájdalmukban. társasági elnök dr. František Ka­hudának, az iskola- és kulturális ügyek miniszterének, Jaroslav Pro­cházka tanárnak, a Károly Egyetem rektorának és Ladislav Nováknak, a köztársasági elnöki iroda vezetőjé­nek jelenlétében hosszabb ideig szí­vélyesen elbeszélgetett vendégeivel, akik a Károly Egyetem meghívására látogattak hazánkba. Cyrus Eaton úr amerikai vállalkozó és pénzember, az USA ismert közéleti tényezője ötnapos csehszlovákiai tar­tózkodás után május 25-én feleségével Prágából Budapestre utazott. Új automatikus gépsor (ČTK) — A bratislavai Húsfeldolgozó­üzemben május 25-én helyezték üzembe hazánk legkorszerűbb zsírolvasztó beren­dezését. Az automatikus szeletelőből, zsírkiválasztóból, szűrőből, préselöből, vízhűtőből, fagyasztóból stb. álló új gép­sorral óránként 1,5 tonna szalonnát dol­goznak fel, azaz 1,2 tonna kiváló minőségű zsírt készítenek. A szalonnát a szeletelő tar­tályába helyezésétől kezdve emberi kéz nem érinti. A gépsort automatikus cso­magoló berendezéssel egészítik ki, mely a zsírt Vi és Vi kg-os adagolásban cso­magolja majd. Az új zsírolvasztó-beren­dezés Szlovákia valamennyi önkiszolgáló boltját látja el higiénikus csomagolású zsírral. A bratislavai Húsfeldolgozó Vállalat az új gépsor üzemeltetésével félmillió ko­ronával csökkenti a termelési költsége­ket, 75 százalékkal a munkaerők számát és emellett csaknem kétszeresére emeli a munkatermelékenységet. ÚJÍTÁSOKKAL 2 MILLIÓ KORONA MEGTAKARÍTÁS (ČTK) — A košicei Hron-üzem dolgozói döntő mértékben vesznek részt a Kelet-Szlovákiai Kohómű építésében. Az építési költségek csökkentésében jelentős sikereket érnek el a vállalat újítói, akik az év elejétől már 62 újítási javasla­tot adtak be, 15 újítást pedig más vállalatoktól vettek át. Előzetes szá­mítások szerint a jóváhagyott újí­tási javaslatok mintegy kétmillió korona megtakarítását eredménye­zik. Versenyben az idővel a növényápolósi munkák és o tokwiráy&elö'üritís sikeréért A minap beállt esők kedvezően befolyásolták a kapásnövények fejlő­dését. Am, ha csak egy napra is, megállították a munkákat és a cu­korrépa egyelésében ezelőtt is meg­nyilvánuló lemaradás a magas ter­méshozamok elérését veszélyezteti. A vetésterület 80,7 százalékán vé­gezték el mezőgazdasági üzemeink eddig a répa egyelését, s a szlo­vákiai kerületek közül Nitra bizto­san vezet a versenyben. A košicei kerületben ezzel szemben a répa egyelését még 65 százalékra sem teljesítik és nagyon sok pótolni va­ló akad a prešovi és a Banská Bystrica-i kerületben is. TELJES ÜTEMBEN FOLYIK A TAKARMÁNYOK KASZÄLÄSA Szlovákia déli járásaiban szóhoz jutottak a kaszálógépek és nagy lendülettel folytatódik az évelő ta­karmányok betakarítása. Ezen a té­ren eddig a legjobb eredményt a nitrai és a bratislavai kerületben ér­ték el, ahol gépekkel, fogatok be­vetésével lényegesen meggyorsí­tották a lucerna és a vöröshere be­takarítását. A Banská Bystrica-i ke­rületben elsőként a šahyi járásban fogtak hozzá a kaszáláshoz. Bárhol ; árunk, mindenütt gazdag termés mutatkozik. A tešrnaki EFSZ-ben például az első 10 hektáros táblá­ról átlag 30 mázsás termést taka­rítottak be. A súdovcei szövetkeze­tesek a rétek kaszálását is meg­kezdték. Az idei takarmánybetaka­rításra jellemző a lendület és a jó munkaszervezés, mely a szövetke­zetek, állami gazdaságok döntb több­ségében tapasztalható. MEGKEZDTÉK A SÍLÖZAST A sládkovičovoi szövetkezetben már most gondolnak a télre, a szük­séges takarmánymennyiség biztosí­tására, s megkezdték a lucerna és az őszi keverékek sílózását. A ta­karmányokat olyképpen juttatják a sílógödrökbe, hogy lehetőleg ne ve­szítsenek fehérjetartalmukból. A le­szecskázott takarmányt felhígított melaszlével locsolják és minden mázsa zöldanyagra 2 kilogrammot adagolnak. Lucernából és az őszi­keverékekből több mint 26 vagon sílótakarmányt készítenek. (th) A cukorrépa-ápo­lás gépesítésében figyelemre méltó eredményeket mutathatnak fel a Morvaországban levő Jarohnévice-i EFSZ tagjai. Ez idén több, mint 116 hektáron ve­tettek cukorrépát. A szövetkezetesek nagyon jól tudják, hogy ez igen munkaigényes nö­vény s ezért az egyelést átvágó gépek beállításá­val jelentős mér­tékben megköny­nyítették. Felvé­telünkön: Josef Kraťoch, a szövet­kezet traktorosa naponta 10 hektár területen végzi el a csokrosítást. (F. Nesvadba felv. - ČTK) I

Next

/
Thumbnails
Contents