Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-25 / 144. szám, szerda

A dolgozó nép részvétele az állam igazgatásában LENIN ESZMÉJE, hogy a dolgozó nép részt vegyen az állam Igazgatásában és a népgazdaság irányításában. Ez az eszme különbözö szervezési formákban jut kifejezésre államigazgatásunkban. Hazánkban a szocializmus építésének minden egyes szakasza egyre Inkább elmélyítette e szervezési formákat, mégpedig azzal a céllal, hogy népi demokratikus köztársaságunk dolgozói a szocialista országépltés egyes szakaszain felmerülő feladatoknak megfelelőn részt vehessenek e feladatok megoldásában. Mindez abból a felismerésből fakad, hogy a szocializmus építése csakis azáltal gyorsítható meg, hogy a nép tevékenyen részt vesz á népgazdaság irányításában és az állam igazgatásában. E szervezési formák egyike, amely a nemzeti bizottságok rendszerében biztosítja a dolgozó nép részvételét az állam igazgatásában és a népgazdaság irányításában, a nemzeti bizottságok állandó bizottságainak rendszere. Az állandó bizottságok a nemzeti bizottságok plénumainak munkaszerveiként jöttek létre. Tevékenységük megalakulásuktól fogva 1954ig elsősorban a következő feladatokra irányult: a) mindennapi tapasztalatok alapján figyelemmel kisérték a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik működését; b) segítséget nyújtottak a nemzeti bizottságok ülései napirendjének előkészítésében; c) feldolgozták azokat a kérdéseket, amelyek a nemzeti bizottság ülésein megvitatás tárgyát alkották, s végül d) állást foglaltak a nemzeti bizottság tanácsa részéről előterjesztett javaslatokkal és jelentésekkel kapcsolatban s teljesítették a nemzeti bizottság ülésein rájuk bízott feladatokat. Magától értetődő, hogy a nemzeti bizottságok állandó bizottságai nem maradhattak meg e kezdeti formában, hisz rendkívül alkalmas szervezeti formának bizonyultak, amelynek segítségével száz- és százezer állampolgár vonható be a nemzeti bizottságok munkájába és képezhető ki az állam ügyeinek intézésére. A nemzeti bizottságokról 19o4ben hozott új törvények jogilag rendezik az állandó bizottságok helyzetét, mégpedig szakbizottságok formájában, amelyeket a nemzeti bizottságok tagjaiból alakítanak, munkájuk során azonban a népgazdaság, a tudomány és a kultúra minden szakaszának legkiválóbb dolgozóiból létrehozott széleskörű aktívára támaszkodnak. Az aktivisták az állandó bizottságok ülésein tanácskozó joggal vesznek részt. AZ ÁLLANDÖ BIZOTTSÁGOK jogi helyzetének ilyetén elrendezése hangsúlyozta a nemzeti bizottságok népképviseleti jellegét. Ezért az állandó bizottságok segítő és tanácsadó szerv szerepét töltötték be a nemzeti bizottság mellett a számukra kijelölt munkaszakaszon Ebben az időszakban azonban a nemzeti bizottságok feladataira való tekintettel megnőtt a számuk, valamint a rájuk bízott feladatok köre is. 1954-től máig az állandó bizottságok feladatai ezek voltak: a) támogatták a nemzeti bizottságot feladatainak teljesítésében, b) együttműködtek a nemzeti bizottság és tanácsa határozatainak előkészítésében, c) ellenőrizték a nemzeti bizottság és a tanács határozatainak teljesítését, d) együttműködtek a nemzeti bizottság és végrehajtó szervei határozatainak végrehajtásában, e) megvitatták a dolgozók javaslatait, indítványait és panaszait, f) figyelemmel kísérték a nemzeti bizottság "ügyosztályainak és egyéb szerveinek, valamint a nemzeti bizottság körzetében működő vállalatoknak a munkáját, g) saját tevékenységük vagy a lakosok panaszai alapján javaslatokat terjesztettek a nemzeti bizottság, illetve annak tanácsa elé. Az állandó bizottságok így szabályozott jogi helyzetét 1957-ben novellizálni kellett abban az értelemben, hogy a szakbizottságok tagjai olyan állampolgárok is lehetnek, akik nem tagjai a nemzeti bizottságnak. Ezt az a tény tette szükségessé. hogy a CSKP 1956. évi országos konferenciájának határozata alapján végrehajtott decentralizáló folyamat következtében megnőttek a nemzeti bizottságok feladatai a gazdasági és kulturális építőmunka területén. JELENLEG AZ ÚJ TERÜLETI ÁTSZERVEZÉS alapján tovább növekszik a nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége a gazdasági és kulturális építőmunka szakaszán, s a nemzeti bizottságok a szocialista demokrácia elmélyítésének fő láncszemét alkotják. Pártunk az adott körülmények között a nemzeti bizottságokban látja a szocialista demokrácia elmélyítésének fő láncszemét és Intézkedéseket tesz a szocialista demokrácia további elmélyítésére; ezzel megvalósul a XI. pártkongresszus rendkívül fontos és jelentős irányelve. A nemzeti bizottságok állandó bizottságai jelentik továbbra is azt az alapot, amely biztosltja a szocialista demokrácia további elmélyülését és kiszélesedését, s ezzel az eddiginél is nagyobb mértékben biztosítják a dolgozók részvételét az állam igazgatásában és a népgazdaság irányításában. Ez elsősorban abban jut kifejezésre, hogy az állandó bizottságok a nemzeti bizottságok rendszerében döntő fontosságú láncszemmé válnak, ahol közvetlenül érvényesül a dolgozók döntése. Az állandó bizottságok munkáját tehát az jellemzi, hogy a dolgozóknak döntő szerep jut a gazdasági és kulturális építőmunka irányításában. Ennek következtében oly értelemben változik meg a nemzeti bizottságok -állandó bizottságainak helyzete, hogy segítő és tanácsadó szervből döntő jogkörrel rendelkező szervvé alakulnak át. Megváltozik az állandó bizottságok szervezeti felépítése és munkájuk tartalma is. A nemzeti bizottságok állandó bizottságainak szervezeti felépítése olyan lesz, hogy tagságuk kétharmad részében a nemzeti bizottságok tagjaiból, egyharmad részében pedig olyan állampolgárokból áll, akik nem tagjai a nemzeti bizottságoknak. Az állandó bizottság elnöke a nemzeti bizottság tanácsának a tagja lesz, titkára pedig rendszerint az illetékes ügyosztály vezetője (pl. az egészségügyi bizottság titkára az egészségügyi osztály vezetője lesz). A nemzeti bizottságok állandó bizottságainak szervezeti felépítését úgy választották meg, hogy megteremtse az egységes határozathozatal és 1 atározatvégrehajtás szervezeti előfeltételeit s hozzájSťÚljon ahhoz, hogy a nemzeti bizottság plénumának, tanácsának^ valamint magának az állandó bizottságnak a határozatait Idejében életbe léptethessék. A határozathozatal és a határozatvégrehajtás egysége abból következik, hogy a szervezeti felépítés közvetlen kapcsolatot biztosít a nemzeti bizottság, a tanács, az állandó bizottság és az ügyosztály között. Ez az egység egyben kifejezésre juttatja a nemzeti bizottságok hatalmi és közigazgatási funkciójának egybeolvadását. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK állandó bizottságai munkájának tartalma különböző aszerint, hogy milyen fokú nemzeti bizottságokról van szó. A kerületi nemzeti bizottság állandó bizottságai a terv és a költségvetés keretében a maguk munkaszakaszán a nemzeti bizottság plénumának és tanácsának határozatai alapján a hatáskörükbe tartozó kérdések megoldásával foglalkoznak. Mindenekelőtt elősegítik az egyes gazdasági ágazatok fejlődését kerületi méretben, résztvesznek a KNB hatáskörébe tartozó vállalatok irányításában. Az állandó bizottságok javaslatokat terjesztenek a kerületi nemzeti bizottság tanácsa és plénuma elé valamennyi elvi, gazdasági, szervezési, valamint a járási nemzeti bizottságok irányító munkájával kapcsolatos kérdésről. A járási nemzeti bizottságok állandó bizottságainak legfontosabb feladata, hogy megoldják a JNB hatáskörébe tartozó vállalatok, kulturális és szociális intézmények fejlődésével kapcsolatos problémákat. A helyi és városi nemzeti bizottságok állandó bizottságainak munkája felöleli a nemzeti bizottság hatáskörébe eső valamennyi munkaszakaszt, valamint a lakosok személyes ügyeinek elintézését. A nemzeti bizottságok állandó bizottságai tehát a nemzeti bizottságok kezdeményező, ellenőrző és végrehajtó szerveivé válnak, ' amelyek bizonyos határozati jogkörrel rendelkeznek a rájuk bízott- munkaszakaszon. Működésükben elsősorban a nemzett bizottság munkatervét és költségvetését, a plénum és a tanács határozatait, valamint a felettes szervek irányelveit tartják szem előtt. Munkájukért a nemzeti bizottság plénumának és tanácsának felelősek, e felettes szervek hatálytalaníthatják az állandó bizottság helytelen döntéseit vagy határozatait. A nemzeti bizottságok állandó bizottságai hatáskörük következetes érvényesítésével és kihasználásával jelentős mértékben hozzájárulhatnak a nemzeti bizottság és tanácsa előtt álló feladatok teljesítéséhez. Szervezeti tekintetben megvan minden feltétele annak, hogy teljes mértékben megnyilvánulhasson nemcsak az állandó bizottságok tagjainak, hanem valamennyi lakosnak aktív alkotó kezdeményezése, hisz elsősorban az állampolgárok érdeke, hogy a nemzeti bizottság jól dolgozzék. Az állandó bizottságok tagjainak aktivitása és alkotó kezdeményezése az eddiginél teljesebb mértékben érvényesülhet, mégpedig azért, mivel az állandó bizottságok új helyzete a nemzeti bizottságok rendszerében nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a dolgozók közvetlenül részt vegyenek a gazdasági és kulturális építőmunka egyes kérdéseinek megoldásában, hanem azt is, hogy döntsenek e kérdésekről. Ezért az új állandó bizottságoktól joggal elvárják, hogy valóban hathatós módon szervezik meg a dolgozókat a gazdasági és kulturális építőmunka feladatainak megoldására, meghatározására és teljesítésére. E cél eléréséhez persze szükséges, hogy az állandó bizottságok valamennyi tagja világosan lássa feladatának fontosságát és igyekezzék kötelességeit százszázalékosan teljesíteni a bizottságon belül. AZ EGYES ÁLLANDÖ BIZOTTSÁGOK feladatainak teljesítése érdekében szükséges, hogy munkájukban felhasználják az eddigi bizottságok munkája során bevált tapasztalatokat, ugyanakkor tovább kell tökéletesíteniük e bizottságok munkamódszereit. Szükséges lesz arra is, hogy elmélyítsék az egyes állandó bizottságok együttműködésének formáit, elsősorban ott, ahol egy probléma megoldása több bizottság hatáskörébe tartozik. A közös problémák megoldása legyen kölcsönös. A munka egybehangolását nemcsak azáltal kell elérni, hogy az állandó bizottságok elnökei együttes értekezletet tartanak, hanem alkalmazni kell a kérdések együttes megoldásának formáját is (pl. kivizsgálásokon, értekezleteken stb.). Az állandó bizottságok eredményes munkásságának egyik fő feltétele a nemzeti bizottság hatásos pártirányítása. Elsősorban arról lesz szó, hogy még jobban elmélyítsük a párt vezető szerepe érvényesítésének módszereit. A kommunisták ügyeljenek arra, hogy az állandó bizottságok munkája helyes irányban fejlődjék. Az állandó bizottságok sikeres működésének további feltétele, hogy a nemzeti bizottságok az egyes munkaszakaszok bevált dolgozóit válaszszák be a bizottságodba. Elsősorban olyan dolgozók legyenek ezek, akik tevékenyen harcolnak a párt politikájának helyes alkalmazásáért, tehetséges agitátorok, akiket ismer és akikben bízik a lakosság. Az állandó bizottságok tagjainak elsőrendű kötelessége lesz, hogy a bizottságban végzett munkájuk során felhasználják a munkahelyükön szerzett bevált tapasztalatokat. Az ilyen bizottsági tagok biztosítékul szolgálnak arra, hogy "a dolgozó nép akarata és hatalma mindig érvényesüljön a nemzeti bizottságok állandó bizottságaiban. Ezenfelül e bizottságokban felnőnek a jövendő új típusú dolgozói, akiknek életét áthatja a munkás kötelességteljesítés, a társadalmilag meghatározott személyes érdeklődés és a közéleti feladatok teljesítése. A FELSOROLTAKBÓL LÁTHATÖ, az állandó bizottságok tevékenysége arra irányul, hogy maguk a dolgozók érvényesítsék akaratukat a gazdasági és kulturális építőmunka kér•déseinek közvetlen megoldásánál. A nemzeti bizottságok állandó bizottságai azonban, mint a dolgozóknak az irányításban és a feladatvégrehajtásban való közvetlen részvételének formája tovább fejlődik és a jövőben egyike lesz azoknak a formáknak, amelyek révén a képviselők s fokozatosan közvetlenül a dolgozók irányítják a társadalmi tevékenység bizonyos szakaszait, egyikévé lesznek azoknak a formáknak, amelyeken belül megvalósul a kommunista önkormányzathoz vezető fokozatos átmenet. MICHAL GAŠPAR, a Komenský Egyetem jogtudományi karának adjunktusa ÚJRA OTTHON Élete úgy indult, ^ J3ÍO0

lG.

étjtň(l4

4 - Nem akartuk a? mint sok mis pa- trőket szétforgácsol» rasztemberi. Tele ••••"i Hfl«rr ' •

f

l ni, Aztán meg trak', tervekkel, elképze- torosbrigádunk is lésekkel. Gyermekkorában fűtötte a ta- I egy volt. Kár lett volna felapróznunk, nulási láz, fiatal erejét azonban a lehe- Meg a három falu egyesülése úgyis csak, tőségek munkára szorították. Családjukban tizenhármán nőttek fel, s neki, mint legidősebbnek gyermekfövel is felnőttsors jutott. Szolgált, nagygazdáknál kertészkedett, egyszóval: úgy kereste a mindennapit, ahogy lehetett. Először akkor állította az élet a társadalmi célok szive, tehetsége szerinti szolgálatába, amikor 1949-ben mozgásba jött a falu, s a nagyüzemi gazdálkodás gondolata egyenesítette ki a nadrág szíjföldeken és a másoknak végzett munkákban görnyedő derekakat. Bankó István ekkor faluja, EliaSovce igényein keresztül mérte az országos problémákat. Egyike volt azoknak, akik megértették a szocialista nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét, s a szövetkezeti gondolatra készítették elö a lelkeket. Az éjszakákba nyúló beszélgetéseknek, vitáknak mai summáját az „alapító tag" büszke jelzője méri. S mivel a vezetéshez tudás is kell, a szövetkezet tagsága előbb könyvelőiskolára küldte, hogy aztán mint könyvelő a számok, tervek beavatottja lehessen falujában. Amikor pedig a közérdek úgy kívánta, a Samor'mi JNB mezőgazdasági osztálya instruktoraként, illetve agronómusaként teljesítette feladatát. De faluiától sohasem szakadt el. Mindig megtalálta a módját, hogy a nagyobb, járási méretben látott tapasztalatok odahaza is jó talajra találjanak. Lassan egy éve lesz, hogy faluja hazahívta. Örömmel ment, s szívesen várták. Tíz év alatt szövetkezetük megerősödött, de az új helyzet új problémákat teremtett. - Három község: EliaSovce, Tonkovce, Vojtechovce egyesítése volt a feladat mondja Bankó elvtárs. idő kérdése volt. Pillanatnyi szünetet tart. Szeme elréi vedez, s megnyugszik a természet színpompáján. - Ha nem tudná, - folytatja — ma „Oj élet" a nevünk. A keresztelőt pedig április 26-án tartottuk. A háromból eggyé lett szövetkezet, a „Csehszlovák-mongol barátság" nevet viseli. S hogy az új mindjárt tartalommal it telítődjék, hozzáteszi: - Elsők között dolgoztuk ki a pr»? rovi felhívásra a választ. - 1652 hektáron gazdálkodunk. Pénzügyi tervünk 9 és fél millió. Ebből egymillió jut az oszthatatlan alapra. 1965-ig nemcsak a munkaegység értékét emeljük 20-ról 24 koronára, hanem megerősítjük a kulturális és szociális alapot is. - A prémiumrendszer is nagyon jól bevált. Hadd keressen, aki megérdemli. A tervekből az is kiderül, hogy ebben az évben egymillió kétszázezer korona értékben építkeznek. Szabadistállóval, kor* szerüsített sertéshizlaldával meg baromi fifarmmal gyarapodik a szövetkezet. Kulturális téren is gyarapodnak. Három népművelődé si otthonuk van, s most bővítik a zenekart, aktivizálják a kultúrcsoportot. Csupán a faluszépítés menetével nincs megelégedve. De, mint mondja, erre is sor kerül. Hisz választói erre is kérték, amikor a járási nemzeti bizottságba jelölték. Bíznak benne, s 6 méltó akar lenni erre a bizalomra. Sokat várnak tőle, mint a szövetkezet szakképzett agronómusá• tói. De mint jelölttől sem kevesebbet. S 3 erre az útra együtt indul választóival. Egy céllal, közös elhatározással. Falujuk nevébe ezt igy sűrítették bele: Nový život - Oj élet. -zsolt-, Von miről számot odniok A DUNAJSKÁ STREDA-I JÁRÁS KÉPVISELŐJELÖLTJEINEK IS VAN MIRŐL SZÁMOT ADNIOK: AZ ELMÜLT VÁLASZTÁSI IDŐSZAK S A 15 ÉVE FELSZABADULT ORSZÁG MUNKÁJÁRÓL, A JÁRÁSBAN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL. Járásunk dolgozói az elmúlt években tanúi és részesei voltak annak a hatalmas fejlődésnek, amelyet a gazdasági és kulturális élet minden területén elértünk. A mezőgazdasági termelés növelése terén annak ellenére, hogy még korántsem oldottuk meg ezt a kérdést,, figyelemreméltó eredményeket értünk el. Az elmúlt választási időszak alatt több mint 5000 darabbal szaporodott a szarvasmarha-állomány s több mint 6000 darabbal a sertések száma. Lényegesen megszilárdult szövetkezeteink gazdasági helyzete is. 1959-ben például 24 millió koronával több bevételük volt a szövetkezeteknek, mint 1957-ben. A szövetkezeti vagyon értéke is lényegesen megnövekedett. Az elmúlt három év alatt több mint 65 millió korona értékkel gazdagodtak a járás szövetkezetei. Lényeges előrehaladást figyelhetünk meg az életszínvonal, a szociális és kulturális gondoskodás terén is. Járásunk lakosságának életszínvonala és vásárlóképessége állandó növekedéséről tanúskodik a kiskereskedelmi forgalom is. A tények azt mutatják, hogy 1959-ben a járás Üzleteiben több mint 25 millió koronával több közszükségleti cikk fogyott el mint 1957-ben. Érdekes képet mutat az autó, motorkerékpár, televíziós-készülék, valamint a rádiótulajdonosok számának rohamos növekedése. Kísérjük figyelemmel az alábbi táblázatot: 1957 1960 április 44 112 584 1772 3209 6189 személyautó motorkerékpár rádió televízióskészülék 52 445 Az elmúlt választási időszakban a nemzeti bizottságok fokozott figyelmet szenteltek a szociális gondoskodásnak is. Az elmúlt három év alatt több mint 700 személlyel szaporodott a különböző szociális járadékot élvezők száma. Így 1959-ben 7 millió koronával többet fizettek ki járásunkban nyugdíjra és szociális segélyre, mint 1957-ben. Még számos adatot és számot említhetnénk járásunk életéből, mint például a minden faluban megtalálható új utcasorokat, a régi „jó világra" emlékeztető egészségtelen zsellérlakások helyébe felsorakozó pirostetejű, modern lakóházak százait, s az újonnan felépített korszerű kórházat. De a felsoroltak is meggyőzően bizonyítják a nemzeti bizottságok eredményes és gyümölcsöző tevékenységét. Éppen ezért képviselőjelöltjeink magabiztosan és bátran állhatnak választóik elé. A jelöltek a népgyűléseken ismertetik választóikkal azokat a feladatokat és célkitűzéseket, amelyek a következő választási idôszakbän —

j természetesen már az új, megnagyobbodott járásban - előttünk állanak. Lényegében a harmadik ötéves tervben kitűzött feladatokról van szó, melyek megvalósítása lehetővé teszi járásunk további jelentős fejlődését. Tekintettel a járás jellegére mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés lényeges növeléséről van szó. A növénytermesztésben például kenyérgabonából 1965-ben el kell éjrnünk a 31,8 mázsás hektárhozamot, ami az 1960-as évvel szemben 17,7 százalékos emelkedést jelent. Kukoricából 52 mázsa a tervezett hektárhozam, 13 százalékos az emelkedés. Cukorrépából 395 mázsa, ami 23,4 százalékos emelkedésnek felel meg. Nem kisebb feladatok várnak ránk az állattenyésztésben is. 1965-ig 23,6 százalékkal emeljük a hústermelést, 27,8 százalékkal a tojást és 35 százalékkal a tejtermelést. Hogy

; ezt elérhessük, természetesen növelni kell az állatok számát is. Így például a tehenek száma 33,5 százalékkal, a sertéseké 17,9 százalékkal növekszik. Természetesen a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlődésével összhangban szélesedik a mezőgazdasági beruházások nagysága is. A beruházási építkezések súlypontját járásunkban az épületekről a gépekre, a gépi berendezésekre, de főleg a meliorációs munkálatokra helyezzük. Terveink közt szerepel egyes növények megmunkálásának komplex gépesítése is. A harmadik ötéves terv irányelvei járásunk gazdasági és kulturális élete más szakaszainak fejlődésére is számítanak. Nagy eseményt jelent egyes új üzemek építése. 180 millió korona költséggel Dunajská Stredán új cukorgyár épül. šamorín közelében műanyagot termelő üzem épül, melynek felépítéséhez több mint 600 millió koronára lesz szükség. Čalovon ugyanakkor 18 millió korona költséggel új, modern tejfeldolgozót építenek. Az iskolaügy szakaszán elsőrangú feladat lesz a tantermek kérdésének megoldása. A harmadik ötéves tervben 61 új osztállyal gyarapodnak iskoláink, több középiskola is felépül, például Čalovon, Gabčíkovon, Hroboňovon és Trhová Hradskán. fit lakásépítés szakaszán is nagy célokat tűztünk ki. A tervek szerint 1965-ig 3657 lakás épül fel, melyből 523 az állami lakásépítés, 528 a szövetkezeti és az üzemi, 2606 lakás pedig az egyéni lakásépítés keretében. Ugyanakkor tovább szélesítjük és minőségileg javítjuk a lakosságnak nyújtott szolgáltatások hálózatát is. Nagy, de megvalósítható feladatok várnak járásunk dolgozóira. A feladatok teljesítésére minden előfeltétel adva van. A nemzeti bizottságok képviselői olyan emberek lesznek, akiknek szívügyük a közösség, a társadalom érdeke, s akik aktív részt vesznek a község vagy a járás problémáinak megoldásában. Németh Béla, a Dunajská Streda-i járási pártbizottság dolgozója ŰJ SZÖ 5 * ífleo. május as. 4