Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-24 / 143. szám, kedd

Javuló pártmunka - gyorsuló építkezés A BRATISLAVAI DOLGOZÖK örömmel sétálnak városukban, amely az utóbbi években szép új gyárépületekkel, szebbnél szebb lakóházakkal s nem utolsó sorban iskolákkal gyarapodott. A Miletič utcai káposztás* és a Februári Győzelem utcai szőlőskertek nyomát széttiporták a nehéz teherautók kerekei, a gondosan megmunkált földet feltúrták a bágerek s a szőlő és káposzta gyöngéd hajtásai helyett hatalmas épületek nőttek ki. S ami a legörvendetesebb, az építkezések ideje nem nyúlik már hosszabbra a tervezettnél, amint ez még egy-két évvel ezelőtt gyakran megtörtént. - Képzelje, milyen kellemetlen volna, ha azt kellene mondanunk, hogy hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére nem teljesítettük elhatározásunkat s nem készítettük el az ígért 700 lakást - mondja Anton Bartek elvtárs, a Magasépítkezési Vállalat üzemi pártbizottságának elnöke. A pártalapszervezetek munkája valóban sokat javult az elmúlt hétnyolc hónap során. A városi pártbizottság segítségével sikerült elérniök, hogy az épületeken dolgozó kommunisták a mennyiségi tervek teljesítése mellett törődjenek az építkezés önköltségének csökkentésével, az anyagtakarékossággal, az épületek minőségének javításával. A pártszerű gazdasági munkának bizony sok ága-boga van. A lényeg azonban az, hogy a kommunista vagy pártonkívüli gazdasági vezető megértse, hogy a munkások segíteni akarása, alkotó készsége, leleményessége kimeríthetetlen s támaszkodjék a pártszervezetre, hívja segítségül a szakszervezetet, a CSISZ-t. Nem véletlen, hogy a téli hónapokban sokkal gondosabban készültek fel, mint az elmúlt években. A hideg ellen a műszaki-gazdasági vezetők a pártszervezettel közösen dolgozták ki a haditervet. A terv a műszaki tennivalókra épült, de a pártszervezet ennek csaknem minden részletéhez segítséget tudott nyújtani a maga sajátos eszközeivel. Jobb szakértelem, a technológiai fegyelem betartása és a verseny nyilvánossága mind-mind közös ügye volt a gazdasági vezetésnek és a pártszervezetnek. Segítettek egymásnak, így születtek az eredmények. A Bratislava III. körzetében épülő kétemeletes iskolához közeledve a habarcs jól ismert szaga csapja meg az embert. Ľudovít Baláž elvtárs, a vállalat legjobb kőművese ingujjra vetkőzve olyan fürgén simítja a falat, hogy Német József alig győzi őt malterral. — Ez aztán a kőműveseknek való időjárás —> szólal meg (észrevéve csodálkozásunkat) Baláž elvtárs, a pártszervezet bizottságának elnöke, a szocialista munkabrigád címért versenyző munkaközösség vezetője. — Az eredeti határidő szeptember elseje volt, mi azonban vállaltuk, hogy július 15-ig befejezzük. A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI: František Drgoň, Szolgai László. Monat Károly és a többiek is helybenhagyták a kollektíva vezetőjének szavait. Még alig féléve, hogy a kollektíva együtt dolgozik, de már példás munkafegyelem alakult ki. Sikerült megvalősítanlok a munkafolyamatok egészséges felbontását, például a falazásnál a segédmunkás teríti a habarcsot, a kőműves csak a téglát rakja. A betonozó csoport a vasszerelés egy részét is elvégzi stb. A helyes munkamegosztás magas termelékenységet eredményezett s ennek megfelelően emelkedett a kollektíva keresete is. És hogy sikerült ilyen ésszerűen megszervezni a munkát? Erről már Milan Jankovie elvtárs, az új munkamódszerek alkalmazásának felelőse számolt be. - Vállalatunk a múlt évben legtöbbször hóvégi hajrával teljesítette feladatait, ami sokszor kapkodással s anyagpazarlással járt. Sokat gondolkodtunk, hogyan lehetne meggyorsítani az építkezéseket, mit kell tennünk, hogy a megnövekedett évi tervet teljesítsük. Hasonló aggodalmaik voltak a szocialista munkabrigád címért versenyző munkaközösségeknek is, melyek érezték felelősségüket a fokozott terv teljesítéséért. Éppen ezért tettek meg minden tőlük telhetőt. Egész sor olyan kezdeményezés született, amely jelentősen elősegítette az építkezések leglényegesebb problémáinak megoldását. Egyszóval, a legfontosabb ' feltételek, a jó munkakedv és az alapos műszaki intézkedésekre épülő munkaszervezés már adva van. Hogy csak a legfontosabbat említsük, a szakmunkák meggyorsítása érdekében jóval a munkaidő előtt minden szükséges anyagot előkészítenek, hogy a szakmunkások drága idejéből egy perc se vesszen kárba, s hogy a dolgozók kereseti feltételei is javuljanak. A MUNKAVERSENYBEN ugyancsak egész sor jelentős új versenyforma és módszer született. A dolgozók alkotó kezdeményezésének legjelentősebb megnyilvánulása a munkaközösségek létesítése. Jelenleg 20 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. Ezek a munkacsoportok több mint 200 munkást és technikust tömörítenek magukban. — Ha igazán nagyszerű dolgot, jól szervezett munkát akarnak látni, menjenek ki a Februári Győzelem utcai építkezésre, — mondotta Jankovič elvtárs. Kimentünk. Az első pillanatra semmi különöset nem vettünk észre az égbenyúló, tucatnál több, síneken járó toronydarúkon és a 18—20 mázsás épületelemeken kívül. Jártuk a készülő házakat emeletről emeletre, lakásról lakásra, végül az egyik épület második emeletének ablaknyílásából kérdeztük meg Ján Polakovič darukezelőt, a 10-tagú kollektíva vezetőjét, hogy mi lenne az a nagyszerű dolog? — Semmi egyéb — feleli — mint az, hogy amióta megalakult a szocialista munkabrigád címért versenyző munkaközösség, nem sorakoznak a megrakott teherautók, nem várakoznak a kőművesek, ácsok, épületelem-szerelők, mert minden darus őrapontossággal végzi munkáját. Persze az első lépés az volt, hogy a darukezelő-kollektíva kétoldalú szerződést kötött a vállalattal. írásba fektették a bérezésre, szociális gondoskodásra, az anyag, szerszám és darukarbantartásra vonatkozó kikötéseket. A vállalat kötelezettséget vállalt mindarra, ami a megtisztelő címért versenyző kollektíva zavartalan munkáját biztosítja. Nem véletlen tehát az sem, hogy a vállalat május elsejéig 3 millió 100 ezer koronát takarított meg a jobb munkaszervezéssel, s az épületanyag gazdaságosabb felhasználásával. A JÖVÖ FELADATOKAT szem előtt tartva csupán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a jószándékot és alkotó kedvet okvetlenül további ésszerű szervezettséggel, jó nevelő munkával szükséges ébren tartani. Ez vonatkozik mindenekelőtt a cérnagyár mögötti építkezéseken dolgozó kommunistákra, akik a második negyedévben keves gondot fordítottak a munkához való szocialista viszony fejlesztésére. Márpedig, ha a lakásépítkezéssel kapcsolatos párthatározatot következetesen végrehajtják, a lakások jövendő tulajdonosai kevesebb várakozás után költözhetnek majd be a korszerűen épült új házakba. Ez pedig olyan cél, amelyért érdemes minden tudást és erőt latbavetni. ERDÖSI EDE Mihail Solohov 55 éves M

ihail Solohov, a XX. század világirodalmának legkiválóbb prózaírói közé tartozik. A doni kozákok közül került ki és azóta is csaknem állandóan közöttük él. Leginkább az ő életükből meríti műveinek tartalmát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csupán kozák író, mert akkor munkái valószínűleg csak az egzotikus különlegességek szintjén mozognának. Solohov azonban bebizonyította, hogy az emberi sorsok megrajzolásával behatolt a XX. század egyszerű emberének sorsáig, a néptömegek tragédiájához és hősiességéhez, amelyek évezredek után jutottak először hatalomhoz és történelmet formáltak. Mint fiatal fiú élte át a forradalmat és a polgárháborút, tagja volt a szovjet élelmezési osztagoknak és harcolt az ellenforradalmi bandák ellen. Rövidebb moszkvai tartózkodása után, mely idő alatt több foglalkozása volt, újból visszatért a Don vidékre, ahol átélte a kollektivizálást és a harmincas évek mozgalmas életét. A Nagy Honvédő Háború alatt is, amikor a nácista megszállás egy időre az ő szülőhelyét nyomorította, férfias és lángoló szavai lelkesítették az elnyomottakat. A háború után újból a Don vidékére költözött és sok évig a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője volt, s nagy áldozatkészséggel gondoskodott választóinak szükségleteiről. Solohovot gyakran szokták Lev Tolsztojjal összehasonlítani, s nem éppen jogtalanul, ő éppen olyan hatalmas, hosszúlélegzetű epikus. Csendes Don-ja joggal érdemli meg a szovjet „Háború és béke" elnevezést. Ezzel szemben a „Háború és békét" már egy kiforrott művész írta meg, aki mögött sikerek és sok kiváló mű állt, míg a Csendes Dont 1926-ban kezdte írni a 21 éves fiatalember. A napóleoni háborúktól és a XIX. század eleji orosz élettől Tolsztojt egy fél évszázad választotta el, míg 1926-tól 1929-ig -i amikor Solohov művének első két kötete született — az első világháború és a forradalom zajlott le, melyet a szerző és kortársai éltek át. A történés csaknem a jelenben játszódik le. Ebben a különbségben korszakunk különleges vonásai kerültek felszínre: az imperializmus és a szocializmus 'közötti összecsapás utolsó csatája. Ebben mindjobban feltűnik Solohov hatalmas tehetsége. A Csendes Don elődei voltak Furmanov Csapajeve, Szerafimovics Vasáradata és Faqyejev Veresége. E könyvekben a szerzők mindenütt bemutatták a munkás és szegényparaszt forradalmi megérését. Solohov azonban a közép-néprétegek sorsát kíséri figyelemmel, amelyek a forradalomban gyakran meginogtak és amelyeknek út.ia a történelmi igazsághoz elég gyötrődő és szövevényes volt. A kozákok maradiságukkal, kiváltságaikkal és cárhoz hü magatartásukkal gyakran ellenforradalmiaknak bizonyultak. De itt sem állt meg Solohov. Regényének főhőséül a középréteg képviselőjét választotta, aki nemcsak hogy nem tudott a forradalommal összeforrni, hanem a banditizmusban végzett, s környezete és saját osztálya Is elhagyta. Mindamellett Grlgorlj Melehovot kiváló eqyéni tulajdonságokkal: becsületességgel, munkaszeretettel, igazságérzettel ruházta fel. Ezért annál inkább hat tragédiája, emberi tragédiája, amely azonban egyéni értékeit nem tudta átváltoztatni olyanokká, hogv végleg gyökéret eresszen a forradalomban. ""További müvét, az Oj barázdát szánt az eke című könyvét, mely tulajdonképpen a Csendes Don folytatása, 1932-ben írja meg. Ezen 8 évig dolgozott, de a háború kitörése miatt csupán 1950ben tudta befejezni. A háborús élményeit alapján megírta új regényét, a Hazáért harcoltak és 1957-ben az Emberi sors című elbeszélését. Ebben Solohov Igazi, tiDlkus solohovi módon festi le ezt a trav glkus életet, ugyanakkor azonban lírikusán fejezi ki az élet szépségeit. Képei telve vannak színekkel, illattal és harmonikus zenével. Humora helyenként erős. mint a népi élet visszatarthatatlan áramlata. Solohov minden szava fényt gyújt. g-k. A Csemadok országos dal- és tánciinnepélye Immár harmadszor rendez! meg a Csemadok Központi Bizottsága a népművészeti csoportok országos dalés tánciinnepélyét. A bemutatóra ezúttal Nové Zámkyban kerül sor, május 28 és 29-én. A Csemadok kétnapos népművészeti seregszemléjén a Csemadok legjobb népművészeti együttesein és szólistáin kívül fellép egy szlovák népi együttes és a Český Tešín-i lengye! együttes. Á kétnapos ünnepély első napján a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága mellett működő Magyar Népművészeti Együttes ad egész estét betöltő műsort. A hagyományos népművészeti bemutatót a Csemadok Központi Bizottsága az ország felszabadításának 15. évfordulója, valamint a választások jegyében rendezi meg. (b) jr _l_ állami szerv, egyetlen más állami kapcsolatos cselekedetekért; ennek követA NEMZETGYULES — az államhatalom legfőbb szerve Csehszlovákiában szerv sem cselekedhet a nemzet- kezménye elsősorban az, hogy a köztárgyűlés akaratával ellentétben, amely "'ľLÄÍf^ľiJ A SZOCIALIZMUS GYŐZELME hazánkban tárgyilagosan megkívánja, hogy ez a tény az állam legfontosabb törvényében — az alkotmányban is kifejezésre jusson. Oj szocialista alkotmányunk tervezete következetes betetőzése egész társadalmi fejlődésünknek, jogilag rögzíti e fejlődés eredményeit, s ugyanakkor az előző alkotmányoktól eltérően rámutat a további fejlődés fő irányzataira is. Csehszlovákia dolgozó népe szabad életének tizenöt esztendeje alatt nem csekély sikereket ért el; ezek a sikerek pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja bölcs politikájának eredményei és bizonyítékai. Csehszlovákia Kommunista Pártja következetesen ragaszkodva a marxizmus-leninizmus tanításához, a szocialista országépítés kitűzött feladatainak teljesítéséért folytatott harc élén áll. A csehszlovákiai munkásosztály legfontosabb eszköze a szocializmus építésében a szocialista állam volt és marad. Általa hajtja végre az uralkodó munkásosztály valamennyi legfontosabb feladatát, hogy ezzel teljesítse történelmi küldetését, megteremtse a társadalmi osztályok megszüntetésének előfeltételeit és felépítse a kommunizmust. E feladatokat a munkásosztály a szocialista állam révén képes és köteles teljesíteni, hisz az ő államáról, a szó igazi értelmében vett népi államról van szó, amely egy a néppel és a népet szolgálja. A szocialista állam valamennyi szervét a nép választja, a nép ellenőrzi és e szervek a népnek tartoznak felelősséggel. Ez azt jelenti, hogy mindezek az állami szervek olyan politikát kötelesek folytatni, amely összhangban áll a dolgozó népnek, vagyis a társadalom túlnyomó többségének érdekeivel. Ebből következik továbbá, hogy e szervek tevékenysége, illetve e tevékenység gyakorlati végrehajtása nem korlátoződhatik a képviselők és az állami apparátusban dolgozók szűk körére, hanem ellenkezőleg, e tevékenységben minél több lakosnak kell részt vennie, akik ezáltal közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az állam igazgatásában és vezetésében. Á nép egyrészt azzal vesz részt az állam vezetésében,hogy megválasztja képviselőit, akik helyet foglalnak az állami szervekben, s e szervek mellett, nevezetesen a nemzeti bizottságok mellett különféle kisegítő szerveket, albizottságokat, aktívákat stb. alakít, amelyek a legkülönbözőbb politikai, gazdasági, kulturális és egyéb ügyek igazgatásának és irányításának feladatát végzik a lakosság tevékeny részvétele mellett, másrészt pedig azzal, hogy a társadalmi viszonyok egyes területeit, amelyeket azelőtt az állami szervek irányítottak, közvetlenül a dolgozók és szervezeteik gondjaira bízták. Csak a szocialista demokrácia teszi lehetővé, hogy a lakosság ily módon tevékeny részt vegyen az állam igazgatásában, s ez a szocialista demokrácia állandóan bővül és elmélyül, ami egyben erősíti a szocialista államot is. Hisz minél több lakos kapcsolódik be az állam igazdelkezésekben jut kifejezésre, hanem egészben véve is jellemzi az alkotmánytervezetet, essék szó akár a legfelső államhatalmi szervek, a közigazgatási szervek, akár a helyi államhatalmi és közigazgatási szervek, a Szlovák Nemzeti Tanács stb. helyzetéről és jogköréről. Szocialista alkotmányunk tervezete társadalmunk elért fejlettségi fokából kiindulva ezt a helyzetet egyfelől törvényileg rögzíti, másfelől vázolja a további fejlődés fő irányvonalait is, s ugyanakkor jogalapul szolgál a szocialista demokrácia jövőbeli kiszélesítéséhez és elmélyítéséhez, hisz Novotný elvtárs szavai nemzetgyűlést, a köztársasági elnöknek nincs viszonylagos vétójoga a nemzetgyűlés hozta törvényekkel és abszolút a nemzetgyűlés vétójoga a nemzetgyűlés elnöksége által a köztársaság foganatosított törvényes intézkedésekkel kapcsolatban. Éppúgy, mint a köztársasági elnök, a kormány, az államhatalom legfőbb végrehajtó szerve is felelős a nemzetgyűlésnek. A kormányt ugyan a köztársasági elnök a dolgozók akaratát képviseli és az általa hozott törvényekben jut ki fejezésre. Csakis illetékes arra, hogy egész területére érvényes törvényeket hozzon és az összes többi állami szerv törvényes jellegű intézkedései csak akkor jogerősek, ha összhangban állnak, nem ellenkeznek a nevezi ki, "mint" államfő, a kormány azonnemzetgyűlés hozta törvényekkel. Az a követelmény, hogy" az alsóbb fokú jogszabályok nem ellenkezhetnek a nemzetgyűlés hozta törvényekkel, a demokratikus centralizmus elveiből következik és kifejezésre juttatja, hogy a nemzetgyűlés az államhatalom legfőbb szerve, ban kizárólag a nemzetgyűlésnek tartozik felelősséggel. Ez abban is kifejezésre jut, hogy a nemzetgyűlésnek jóvá kell hagynia a kormány programnyilatkozatát, hogy a nemzetgyűlés ellenőrzi az egész kormány és az egyes miniszterek működését, hogy a köztársasági elnök a nemzetgyűlés javaslatára köteles visszarendelni hivatalából a kormányt vagy a koramelynek törvényei az alkotmány mány egyes tagjait, hogy a nemzetgyű után a legnagyobb jogerővel bírnak. Természetesen a nemzetgyűlés fogadja el és hagyja jóvá az alkotmányt is, amely az állam legfonlésnek interpellációs joga van a kormánynyal és egyes tagjaival szemben, s ennek megfelelőn a miniszterelnöknek és az egyes minisztereknek köteleségük válaszolni a képviselők és a nemzetgyűlés szerint, aki a CSKP KB 1960. április tosabb alaptörvénye. Az alkotmány kérdéseire, esetleg személyesen megje7 —8-i ülésén számolt be új alkot- ezzel juttatja kifejezésre és rögmányunk alapelveiről, az új alkot- zíti törvényesen a nemzetgyűlés mánynak minden tekintetben tük- jellegét és helyzetét, amely a Csehröznie kell a szocialista demokrácia fejlesztését és elmélyítését s tevékenyen támogatnia kell e folyamatot. Az alkotmányos rendezés egyik legfontosabb tárgya köztársaságunk gatásáha és vezetésébe, annál szilárdabb állami szerveinek helyzete, illetékesaz állam egysége, annál nagyobb az ereje. Ezért a szocialista demokrácia kiszélesítésének és a szocialista állam megszilárdításának folyamata elválaszthatatlan egységet alkot és kölcsönösen feltételezi egymást. A szocialista demokrácia bővítésének és elmélyítésének folyamata törvényszerű, objektív folyamat. Meghatározzák azok a gazdasági és társadalmi változások, amelyek a szocializmus építése során következnek be a társadalomban. Ezért a szocializmus építésével karöltve törvényszerűen elmélyül és kibövUl a szocialista demokrácia Is. Köztársaságunkban a szocialista demokrácia kiszélesítéséhez jelentősen hozzájárulnak azok az intézkedések, amelvek a nemzeti bizottságok hatáskörének bővítésére Irányulnak az ország új területi beosztásával kapcsolatban, ami már új szocialista alkotmányunk tervezetében is benne foglaltatik. A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA kisége és tevékenysége; rendszerükben a legfontosabb helyet az államhatalom szervei foglalják el, s .közöttük elsősorban a nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés népképviseleti szerv, a nép választotta legfelső államhatalmi szerv, tőle nyeri törvényes szlovák Köztársaság legfőbb államhatalmi szerve. A nemzetgyűlést háromszáz képviselő alkotja, akiket négy évi időtartamra választanak: feladata dönteni az állam belés külpolitikájának alapvető kérdéseiről. E kérdések közé tartozik például a népgazdaság hosszú Időtartamú fejlesztési terveinek, az állami költségvetésnek a jóváhagyása és végrehajtásuk ellenőrzése, a nemzetközi szerződések jóváhagyása, stb. Az a tény, hogy a nemzetgyűlés az államhatalom legfőbb szerve, nemcsak törvényeinek jogereiében és abban jut hatalmát az állam többi szerve. Az kifejezésre, hogy illetékes dönteni az állam bel- es külpolitikájának alapvető új alkotmány fokozza a nemzetgyűlés törvényes hatalmát és egyben kibővíti, elmélyíti munkás jellegét, ezzel hangsúlyozva a nemzetgyűlés szervéhez. kérdéseiről, hanem abban is, hogyan viszonyul törvényes hatalma az államhatalom és az állami közigazgatás többi szocialista államhatalmi szerv jellegét, amiben benne foglaltatik az A nemzetgyűlés választja a köztársasáo elnökét, aki tisztségének gyakorlásáért itt teljes mértékben érvényesülő felelősséggel tartozik a nemzetavíílésnek szocialista demokrácia kifejlesztésének követelménye is. A Május fi-l alkotmánytól eltérőn az új alkotmány törvénybe Iktatja a köztársasági elnök felelősségét, amivel eavben hangA NEMZETGYŰLÉS a Csehszlovák súlyozza a nemzetgyűlés elsődleges h»lvKöztársaságban az államhatalom legfőbb szerve s egyben az egyetlen szélesítésének objektív folyamata az országos jogkörű törvényhozó tesúj alkotmány tervezetében nemcsak a nemzeti bizottságokról szóló rentület. Ez azt jelenti, hogy a nemzetét az állami szervek rendszerében. Az alkotmánytervezet értelmében a köztársasági elnök felelősséqael tartozik a nemzetgyűlésnek — a Május 9-i alkotmány szerint viszont a kormány volt zetgyűlésen kívül nincs magasabb felelői a köztársasági elnök tisztségével lenni a nemzetgyűlés, az elnökség vagy az egyes bizottságok ülésein, amennyiben erre felszólítják őket. Az alkotmányban határozottan kifejezésre jut az is, hogy a nemzetgyűlés a többi álla-ni szervhez való viszonyában is az államhatalom legfelső szerve. A nemzetgyűlés választja a Legfelső Bíróságot és visszarendelheti hivatalukból e bíróság egyes tagjait, a nemzetgyűlésnek felelős a főállamügyész, akit a nemzetgyűlés javaslatára a köztársasági elnök köteles visszarendelni hivatalából. A nemzetgyűlés hagyja jóvá az egyes minisztériumok és más központi állami szervek megalakítását és ellenőrzi tevékenységüket. E szervek közvetve szintén a nemzetgyűlésnek felelősek. AMI A NEMZETI BIZOTTSÁGOKAT illeti, amelyeknek törvényes hatalma nem a nemzetgyűléstől, hanem közvetlenül a választóktól származik és amelyek ugyancsak az államhatalom szervei, a nemzetgyűlés főhatalmi jellege velük szemben egyrészt abban nyilvánul meg, hogy bármely fokú nemzeti bizottság jogszabályai nem állhatnak ellentétben a nemzetgyűlés hozta törvényekkel, másfelől pedig abban, hogy az alkotmánytervezet értelmében a nemzetgyűlés ügyel a nemzeti bizottsá(JJ SZÖ 4 +1060. május 2i