Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-03 / 122. szám, kedd

A kötelezettségvállalást teljesíteni kell Megszűnik a seneci járás. Az üzemi és falusi pártszervezetek már a galántai és a Bratislava-vidék járási pártbizottságaihoz tartoznak. Hasonlóan szervezték át a járás CSISZ-szervezeteit is. Nemrég az ifjúsági szövetség seneci járási titkárságán jártunk. Aziránt érdeklödtünk. mi lett azzal a kötelezettségvállalással, amelyet két éve a CSISZ járási konferenciáján fogadtak el. Két évre szóltak a célkitűzések, itt az ideje, hogy teljesüljenek. A CSISZ járási bizottságának utolsó teljes ülésén, amelyen a bizottság értékelte és befejezte tevékenységét, csaknem mindenki tudott a kötelezettségvállalásról, de senkisem szólt róla. Kit bíráljunk ezért? A régi vezetőség már nem csinálhat semmit. Mégis megemlítjük hibáit, hogy tanulságul szolgáljanak más járási bizottságoknak. Blatnán voltunk, a járás egyik legjobb falusi CSISZ-szervezetének tagjaival beszélgettünk. Vass János, a szervezet alelnöke emlékszik arra a járási konferenciára, amelyen a kötelezettségvállalást elfogadták. Ennek alapján a faluban parkot kellett létesíteniük. Zenekart és énekkart is akartak szervezni. — A park meglesz, — szól közbe Ľudovít Karnas, a CSISZ-szervezet elnöke. - Tudom, hogy meglesz - mondja Vass elvtárs, — csak még ne beszéljünk róla. Látod milyen kellemetlen számunkra a járási konferencián elfogadott kötelezettségvállalás. Az újság írt róla, elterjedt a híre mindenfelé. Dicsértek bennünket, milyen nagy dologra vállalkozunk, és itt van ... A kötelezettségvállalások javarésze csak papíron maradt! MIÉRT NEM JUTOTTAK A SZAVAKTOL A TETTEKIG? Ennek több oka van. A legnagyobb hiba, hogy a járási titkárság keveset szorgalmazta a feladatok teljesítését. Az apparátus tagjai keveset jártak az alapszervezetekbe, többnyire csak akkor mentek ki, ha valamire szükséglik volt. A járási titkárság dolgozói nem voltak szoros kapcsolatban az alap szervezetekkel, mégis „nagyon jó jelentésekkel halmozták el a felsőbb szerveket. Azonban addig járt a korsó a kútra, míg el nem tört. A CSISZ kerületi bizottságán ezután kételkedve fogadták a hýfeket s nem egyszer leellenőrizték hitelességüket, így jöttek rá, hogy a járásban öszszesen nem készítettek annyi komposztot, mint amennyit állítólag a fiatalok állítottak elő. Vagy meglátogattak egy CSISZ-tagot, akiről hallották, hogy kiváló eredményeket ér el. Meg akartak ismerkedni munkatapasztalataival, de az illető elvtársnő azt sem tudta, milyen teljesítménnyel dolgozik. Az ilyen „tévedések" gyakoriak voltak. Michal Jedinák, a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője pl. azon csodálkozott, hogy a CSISZ járási konferenciáján és a nemrég tartott plenáris ülésen a beszámoló szerint a fiatalok 241 ezer órát dolgoztak le és 1.537 000 korona értékű munkát végeztek a meliorációs munkálatoknál, bár járási méretben távolról sem értek el ilyen eredményeket. A FELADATOK MÉG IDŐSZERŰEK Feleslegesek a túlzások, a fiatalok enélkül is szép eredményeket érnek el. Azonban, hogy még több jót mondhassanak róluk, azt csakis munkával érhetik el. A két évvel ezelőtt elfogadott kötelezettségvállalás utalt arra, hogy miben lehetnének a fiatalok tevékenyebbek, jobbak. Elhatározták például, hogy 400 fiatalt szereznek a mezőgazdaságnak. A feladatot nem teljesítették. A szövetkezeti tagok átlagos életkora a járásban még mindig több mint 48 év. Sok CSISZ-szervezet van a seneci járásban, ahol a kötelezettségvállalást részben teljesítették. Példának említhetjük a Královói Mezőgazdasági Kísérleti Állomás CSISZ-szervezetét. A tagok politikai fejlettségét a munkájukhoz való jó viszony bizonyítja. Nyáron, amikor a termésbetakarításnál minden perc drága volt, a fiatalok minden vasárnap dolgoztak. Igyekezetüknek megvolt az eredménye. A szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyző Ifjúsági munkacsoport kukoricából öt hektáron 80 mázsás átlaghozamot ért el. Cukorrépából is jóval nagyobb hozamokat értek el, mint amennyit a terv megszabott. Az ifjúsági csoport azelőtt is jó eredményekkel dolgozott. De hogy megértsük, milyen változáson mentek át, amióta a szocialista munkabrigád címért versenyeznek, a fiatalok elmondtak egy esetet. A cukorrépa művelését külön-külön végzik. A brigádból egy lány elhanyagolta a kapálást, sok gyom volt a répájában. A brigád tagjai figyelmeztették s ő munkaidő után ott maradt, hogy ne legyen rosszabb, mint a többi. Kulturális téren is jó példával járnak elől az ifjúsági csoport tagjai. A minap Bratislavában voltak színielőadáson. Szavalókörük van, a járási versenyen ők nyerték meg az első két díjat. Jelenleg az állami gazdaság üzemi fesztiváljára készülnek. Szép eredményeket ér el az ifjúsági kollektíva, pedig nem is egy faluból vannak a lányok. Egy részük Jelkáról jár munkába. Ezek magyar lányok. A többi szlovák. De jól megértik egymást, összetartanak — a munkában és a munka után egyaránt. De nemcsak Královón, másutt is tettrekész fiatalok vannak, akik a munkában is, a politikai- és kulturális életben is igyekvők, tevékenyek. Kár, hogy a seneci járásban a CSISZ járási bizottsága nem eléggé fejlesztette tovább ezt az erényt. Vojtech Dolinský, a Královói Mezőgazdasági Kísérleti Állomás CSISZszervezetének elnöke tagja volt a járási bizottságnak. Szerinte a kötelezettségvállalás nagyon sok feladattal foglalkozott. A CSISZ-tagok így nem tudták, mihez kezdjenek előbb. Azonban a kötelezettségvállalásban sok jó célkitűzés volt, ezért az új feltételek között arra kell törekedni, hogy a régi elgondolások, amenynyiben segítik a párt által kitűzött feladatok teljesítését, megvalósuljanak. Drábek Viktor HOGYAN KÉSZÜLTEK FEL az új munkásbérrendszer bevezetésére A Banská Bystrica-i kerület öt gép- és traktorállomásán április elsejétől áttértek az új munkabérrendszer bevezetésére. Ezzel egyidejűleg a többi traktorállomáson is megkezdődtek az előkészítő munkák, hogy az új bér^ rendszert legalább az első Célév A végével érvényesíthessék. Az edI digi tapasztalatok alapján az öt • traktorállomáson kívül további hat T teljesítette a politikai-szervezési ^ intézkedések tervének feltételeit, ^ mely kezesség arra, hogy ezeken a a helyeken is áttérhessenek az J új munkás-bérrendszer bevezeté318 EZER KORONA MEGTAKARÍTÁS Az új bérrendszer bevezetését megelőzőleg a traktorállomás dolgozói, traktorosai alaposan megvizsgálták a lehetőségeket és a tartalékok kihasználásával arra a meggyőződésre jutottak, hogy az új feltételeknek megfelelően évente legalább 318 ezer koronát takaríthatnak meg. A megtakarítás többek között lehetővé tette, hogy a traktorállomás dolgozóinak átlagos bérét havonta 90 — 100 koronával emeljék, ami 7,8 százalékkal többet jelent az 1957—59-ben kifizetett béA Hubicei Állami Gazdaság trnávkai részlegén 10 hektár kései burgonya elvetését tervezték. Michal Feješ, Zdenek Miklovič és Imrich Ugrodský a napokban fogtak munkához. Az SK-4 jelzésű csehszlovák gyártmányú gép segítségével két nap alatt végzik el a burgonya ültetését. (Koloman Cich - ČTK felv.) reknél. Örvendetes jelenség, hogy a GTÁ-kon a munka termelékenysége sokkal gyorsabban' növekszik átlagos kereseteknél, mely a legtöbb esetben 5-16 százalékos emelkedést mutat. HOGYAN JÁRTAK EL A ŠAFÁRIKOVÔI GTÁ-N A šafárikovói gépállomáson nagy súlyt fektettek a traktorosok új díjazásának előkészítésére. Az üzemi munkaiskola keretén belül nagyon sokan rövid idő alatt megszerezték a szükséges szakismereteket, tökéletesebben elsajátították a traktorok vezetésének és a gépek javításának művészetét. Az új munkásbérrendszer bevezetésének eredményeként az átlagos keresetek havonta 80 koronával, a munka termelékenysége viszont 14,2 százalékkal emelkedik. Az új munkásbérrendszer érvényesítésével egyidejűleg tehát a traktorosok, javítók szaktudásanak színvonala is jelentős mértékben megnövekedett. FOKOZÓDIK A GÉPJAVÍTÁSOK SZÍNVONALA Csak természetes, hogy a szakképzett mesterek a javításokat is sokkal célszerűbben, könnyebb munkával és gyorsabban elvégezhetik. A lučeneci GTÁ-n például abban az időben valósították meg az új bérrendszer bevezetését, amikor a gépek és felszerelések zömét már eladták a szövetkezeteknek. A gépekkel együtt több szakember, traktoros lépett át a szövetkezetekbe, akik ezelőtt a traktorállomáson is jól megállták helyüket. Ez idószerint a GTÁ-n leginkább a gépjavítók. mesterek dolgoznak, akik időközben szaktudásukat is növelték s ezáltal jogosultságot nyertek az átlagos keresetük emelésére. A traktorállomás dolgozói között sok az olyan mester, akik több éves tapasztalatokkal rendelkeznek. Noha őket nem nagy mértékben érinti az új díjazási rendszer, átlag keresetük a gépek javítása minőségének növekedésével arányosan a prémium kifizetésével emelkedhetik. A kerületi nemzeti bizottság tanácsa jóváhagyta a GTÁ-k javaslatait az új munkásbérrendszer bevezetésére és figyelmükbe ajánlotta, hogy a munkatermelékenység további növelésével teremtsék meg átlagkeresetük fokozásának feltételeit. (th) A NEMZETI BIZOTTSÁGOK a szocialista demokrácia fejlesztésének fő láncszemei A társadalom politikai, gazdasági és kulturális fejlődése terén elért sikereink tüzetes elemzése után pártunk arra a következtetésre jutott, hogy a szocialista építés befejezése és a fejlett szocialista társadalom fokozatos építése feladatainak további sikeres teljesítése érdekében helyes és fontos, hogy bővüljön az összes fokú nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége, és létrejöjjenek annak feltételei, hogy a néptömegek a nemzeti bizottságok útján egyre aktívabban és kezdeményezőbben, közvetlenül bekapcsolódjanak a városok és a falvak, a járások és a kerületek, az egész ország gazdasági és kulturális életének irányításába. A mi viszonyaink közepette is érvényes az az elméleti tétel, melyet Hruscsov elvtárs az SZKP XXI. kongresszusán így fejtett ki: „A szocialista államiság fejlődésének fő irányzata: a demokrácia általános kibontakozása, a lakosság legszélesebb rétegeinek bevonása az ország minden ügyének intézésébe, valamennyi állampolgár bekapcsolása a gazdasági és kulturális építés irányításába." Kétségtelenül a nemzeti bizottságok képezik azt a legszélesebb alapot, szervezetet, mely lehetővé teszi, hogy a dolgozók nagyon konkrétan és közvetlenül részt vegyenek a gazdaság irányításában és az államigazgatásban. A nemzeti bizottságok eddigi fejlődése és elért munkaeredményei igazolják, hogy a nemzeti bizottságok ma és a jövőben is nagyon jelentős pozíciót töltenek be társadalmunkban s jelenleg a szocialista demokrácia tökéletesítésének és szilárdításának fő láncszemét képezik. „Sokoldalú tevékenységük aktívan hozzájárul szocialista államunk, a nép erkölcsi-politikai egysége és szocialista öntudata megszilárdításához. A néptömegek a nemzeti bizottságok Irta: RUDOLF STRECHAJ, a CSKP KB politikai irodájának póttagja * útján egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be a szocialista építés folyamatába és egyre hatékonyabban szervezik meg a helyi és országos ügyek tényleges demokratikus intézését" — mondja a CSKP KB határozata. Ez irányban tovább fokozódik a nemzeti bizottságok társadalmunkban betöltött szerepe. Pártunk feladata, hogy biztosítsa: a néptömegek a nemzeti bizottságok útján az új viszonyok közepette, társadalmunk elért színvonalán és további fejlődése alapján még hatékonyabban és sokoldalúbban kapcsolódjanak be a gazdaság és kultúra közvetlen irányításába, hogy a nemzeti bizottságok a pártszervek vezetésével még inkább a néptömegek tényleges szervezői legyenek a szocialista építésben. Ez az útja annak, hogyan használjuk ki még céltudatosabban az ország természeti és termelési erőforrásait társadalmunk gazdagítására, hogyan valósítsuk meg még sikeresebben nagy, gyönyörű építő terveinket és távlatainkat. A CSKP KB határozata világos irányt mutat ennek elérésére: Elsősorban az összes fokú nemzeti bizottságok választott szervei, plénumai, tanácsai és albizottságai tekintélyének rendszeres növelésével, a képviselők kezdeményező munkájával, lenini munkastílussal, a választott szervek és az apparátus munkájában még megnyilvánuló bürokratizmus, formalizmus egyidejű kiküszöbölésével kell ezt elérnünk. Ez nem következik be önmagától. Főként pártunktól függ, hogyan fogja tudni vezető szerepének a nemzeti bizottságokban történő érvényesítésével a fő szakaszokra ;s problémákra irányítani munkájukat. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy kitartóan tovább kell törekednünk különösen a járási és helyi nemzeti bizottságok plénumai és tanácsai munkaszínvonalának emelésére, hogy tárgyalásuk tartalmas, konkrét legyen, hogy következeted pártszempont érvényesüljön a problémák megoldásában és a feladatok teljesítésében. A nemzeti bizottságok plénuma és tanácsa üléseinek nem formaias, hanem valóban munkajellegében, az állandó albizottságok munkájában és döntési jogkörében kell látnunk szocialista demokráciánk elmélyülésének jellegzetes vonását, a jövőbeni kommunista önkormányzat alapelemét. Különösen azért fontos, hogy megértsék, hogy a nemzeti bizottságok munkája

t ebben az irányban bontakozódjék ki, hogy a párt Központi Bizottságának újabb jelentős intézkedései hatékonyan érvényesüljenek. Erre különös gondot kell fordítanunk. mert éppen ez a tény kényszeríti ki főként a járási és helyi nemzeti bizottságok terén az egészen új szocialista munkarendszer megteremtését és a munkastílus mentesítését a bürokratizmustól. Sok függ attól is, milyen további szükséges feltételeket, elsősorban káderfeltételeket teremtünk erre. Hisz mindig érvényes az az elv, hogy törekvésünk sikeres eredményeiről a káderek döntenek. Az állam területiközigazgatási átszervezése következtében gazdag káder-tartalékok képződnek, melyekből ki kell szemelnünk a politikailag fejlett, tehetséges, rátermett szervezőket, hogy erősítsük az összes fokú nemzeti bizottságokat és apparátusukat. Sok függ attól, milyen célszerűen tudjuk kiválasztani és elhelyezni a kádereket a vezető funkciókban és éppen úgy az államapparátus szes munkaszakaszain. A nemzel bizottsí és szerveik, funkcionáriusaik, tágjaik és dolgozóik munkájában szerzett eddigi tapasztalatok ezt teljes mértékben igazolják. Mindenekelőtt fontos, hogy a nemzeti bizottságok az összes gazdasági tartalékok mozgósítására, a feladatok sikeres teljesítésére és főként a mezőgazdasági termelésben, a beruházási és lakásépítésben, a felvásárlási feladatok teljesítésében, s az általuk igazgatott gazdaság és a lakosság nevelése más szakaszain mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölésére használják fel bővült jogkörüket. A nemzeti bizottságok funkcionáriusai és elsősorban a kommunisták nagy szerepet töltenek be abban, hogy az állam új területi beosztásának feltételei közepette a nemzeti bizottságok, az újonnan választott képviselők elszántan felsorakozva biztosítsák a párthatározatok teljesítését, a második ötéves terv utolsó éve feladatainak teljesítését és az 1961—65. évi ötéves népgazdaságfejlesztési terv teljesítésének előkészítését. Ennek érdekében rendszeres mUnkájtlkkal és a feladatok következetes biztosításával már most kedvező feltételeket kell teremteniük. Pártvonalon az új járások és kerületek megalakításával már áttértünk az új területi szervezésre. A pártszervek, szervezetek és a pártapparátus átszervezésekor az öntudatos funkcionáriusok, dolgozók és párttagok tízezrei az új körülmények ellenére is nem mindennapi áldozatkészséggel és -lendülettel teljesítették politikai és munkafeladataikat. Ezt legjobban az évzáró taggyűlések, a járási és kerületi pártkonferenciák sikeres lefolyása igazolja, melyek pártunk politikai fejlettségének szervezeti és eszmei tömörségének és egységének igazi szemléjét képezték. A pártszerveknek, különösen a járásokban és kerületekben most nemcsak a kommunistákra kell hatniok, hanem általuk a nemzeti bizottságok összes funkcionáriusaira és dolgozóira is, hogy a rájuk bízott unkciókat és feladatokat továbbra s lelkiismeretesen és következetesen teljesítsék valamennyi szakaszon, a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésében, a felvásárlás terén, a beruházási építés terén, stb. Azzal a példás hazafias, önfeláldozó munkaszorgalommal szemben, mely például Senec, Šamorín, Sabinov és sok más járásban megnyilvánult, néhol az elernyedés, a feladatok teljesítésével szemben közömbösség hangulata üti fel a fejét. Egyes járásokban az is megnehezíti a helyzetet, hogy az új területi felosztás előkészítése keretében sok száz dolgozó már végleg a helyi nemzeti bizottságokban, az EFSZ-ekben, esetleg máshol lépett munkába. Szlovákiai viszonylatban 1960. április 5-ig a kerületi és járási pártbizottságok, a kerületi és járási nemzeti bizottságok 936 dolgozója HNB-titkár, 868 dolgozója EFSZ elnök lett, 1607 szakember pedig más munkaszakaszokon lépett munkába. Ám mindenütt, ahol az elvtársak felelősségük tudatában, a felsőbb társadalmi érdekek szempontjából kezelik a kérdéseket, megtalálták a módját annak, hogyan biztosítsák a jövőben is a feladatok folyamatos teljesítését, örvendetes tény, hogy a megszűnő kerületek és járások funkcionáriusainak többsége fokozott figyelmet szentel a szervező munkának és ügyel arra, hogy az egyes szakosztályok idejében és jól végezzék feladataikat. A Prešovi Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsának tagjai például rendszeresen részt vesznek a járási nemzeti bizottságok funkcionáriusainak körzeti tanácskozásain, biztosítják és kiértékelik az egyes feladatok teljesítését. Ezenkívül a KNB tanácsa megbeszéléseket tart a funkcionáriusokkal, főként az elnökökkel és titkárokkal s megtárgyalja velük a terv biztosításának módját. A Žilinai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa fokozott figyelmet szentel annak, hogy a járási nemzeti bizottságok hatékonyabb segítséget nyújtsanak a helyi nemzeti bizottságoknak. Több járási nemzeti bizottság tanácsa és szakosztályai — még azok is. amelyek megszűnnek — r eresen kiküldik munkatársaikat a helyi JJJ SZÓ 4 + 1960. május 1.