Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-15 / 134. szám, vasárnap

Ny. Jz. Hruscsov Párizsba érkezettl^f^ 1 1 «-»«««« olyan kérdésekről folytatott ta- f ^LVezeľôT^sf Ä" 15-é" qknzás amilvpn 97 általános és % evvel ezelőtt, ísoo. május 10-en ľíesiereľésľ második vilľqhá-Š !rtäk alá az osztrá k államszerződést es leszerelés, a második vliagM- bé f Belvedere p ai 0tában. A Szov­i maradványainak felszámolása, | ô éyv e, £ hads e_ a német békeszerződés megkötése, | J felszabaditotta Auszt r?/ t, nag y_ a Kelet es Nyugat kozott. kapcso- ü kezdeményezésével és az latok nrohlpmaia nnzitív prerlmpnvp- fc . - ........ . .. (Folytatás az 1. oldalról) Párizs (ČTK) - Az őrli repülő­téren Ny. Sz. Hruscsovot a francia kormány nevében Roger Frey állam­miniszter és a francia köztársaság külügyminisztériumának dolgozói fo­gadták. A repülőtéren megjelent a többi között Sz. A. Vinogradov, a Szovjet­unió párizsi nagykövete a szovjet nagykövetség vezető dolgozóival és számos ország Franciaországban akkreditált diplomáciai képviselői. A közönség számára fenntartott le­látókon sok párizsi gyülekezett, akik lelkesen üdvözölték a kedves ven­dégeket. A francia és szovjet állami lobo­gókkal díszített repülőtéren a szov­jet vendégek fogadására felsorako­zott a francia légierők díszegysége. Ny. Sz. Hruscsov szemlét tartott a felsorakozott díszegység felett és a Szovjetunió, valamint Franciaország államhimnuszainak elhangzása után rövid beszédet mondott. Beszédében a következőket mondotta: Tisztelt uraim! Rendkívül örülök, hogy ismét a vendégszerető Párizsba, Franciaor­szág fővárosába érkezem. A közel­múltban tett franciaországi látoga­tásom során sok jó és kellemes be­nyomást szereztem itt. Még egy­szer szeretnék köszönetet mondani Charles de Gaullenak, Franciaország köztársasági elnökének, a francia államférfiaknak, a közéleti ténye­zőknek és az egész francia népnek a rendkívül forró és barátságos fo­gadtatásért, amelyben minket fran­ciaországi látogatásunk során része­sítettek, a számos levélért és üd­vözlő táviratért, amelyek mélyen meghatottak bennünket. Azok a találkozások és megbeszé­lések, amelyeket a nagy francia nép képviselőivel folytattunk, meggyő­zően megmutatták, hogy a Szovjet­unió és a Francia Köztársaság nem­zetei a békét, az országaink közötti baráti kapcsolatok további fejlesz­tését és megszilárdítását óhajtják. De Gaulle elnökkel folytatott meg­beszéléseink sok hasznosat hoztak. Megerősítették azt a tényt, hogy a kormányfők találkozásai nagyon fon­tos szerepet töltenek be a béke megszilárdításában, a nemzetközi feszültség enyhítésében és az or­szágok közötti jó kapcsolatok fej­lesztésében. Ezen alkalommal a francia népnek tolmácsolni akarom a Szovjetunió nemzeteinek és a szovjet kormány­nak forró üdvözletét és jókívána­tait. A Szovjetunió, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy­Britannia kormányfőinek jelenlegi összejövetele nagy jelentőségű a nemzetközi életben. Eddigi összejö­veteleink révén valamennyien jól ismerjük egymást és remélem, hogy ez hozzájárul az értekezlet sikeré­hez. Meg kell tárgyalnunk a legidő­szerűbb nemzetközi problémákat és megkísérelni, hogy minden nemzet érdekében megtaláljuk ezen problé­mák megoldásának útját. Minden nemzet kétségkívül a bé­ke megszilárdítását és a nemzetközi feszültség enyhítését óhajtja, mégis egyes országokban, főként a legutób­bi időben olyan befolyásos körök fokozzák aktivitásukat, amelyek a hidegháború felújítására és a nem­zetközi helyzet javulásának meggát­lására törekszenek. Reméljük, hogy erőfeszítésük kudarcot vall és hogy Cyrus Eaton a szovjet-amerikai kapcsolatokról: A párizsi tanácskozásoknak a leszereléshez kell vezetniök New York (ČTK) - A Chicago Daily News interjút közölt, me­lyet a lap tudósítója folytatott Cyrus Eatonnal, ismert amerikai nagyiparossal, és közéleti ténye­zővel, „a nemzetek közötti béke megszilárdításáért" Lenin díj tu­lajdonosával. Cyrus Eaton Macmillannak, a lap tudósítójának kijelentette, hogy ­amint azt a kémtevékenységet foly­tató repülőgéppel történt incidens bizonyítja, — az amerikai kémrend­szer elavult és „teljesen helytelen". „Ez nagyon együgyű vállalkozás. Gondolja csak meg, hogy ilyen dol­gokra sok millió dollárt adunk ki! Mindez az esztelen felfuvalkodott­ság megnyilvánulása. Nehezen ért­hető, hogy ennyire együgyűek lehe­tünk." Egyidejűleg kifejezte azt a remé­nyét, hogy a repülőgéppel történt szerencsétlen incidens az ameri­kaiaknak tanulságul szolgál és arra készteti őket, hogy a csúcsértekez­leten az oroszokkal szemben komo­lyabb álláspontot foglaljanak el. Megállapította, az USÁ-ban rend­kívül elterjedt az a óhaj, hogy vé­get vessenek a pöffeszkedő állás­pontnak és hogy szüntessék be az Oroszországgal szemben folytatott hi­degháborút. „Ügy vélem, hogy repülőgépeink­nek nem szabad a Szovjetunió te­rülete felett repülni és az oroszo­kat ingerelni — mondotta Eaton. Az USA hadügyminisztériuma és kül­ügyminisztériuma sok sértő és pro­vokációs nyilatkozatot adott ki. A szovjet emberek mindezt komo­lyan veszik. Azt a nézetet vallják, hogy ilyen nyilatkozatok nem lát­nának napvilágot, ha ezt kormányunk vezető képviselői nem kívánnák." „Hruscsov bízik a csúcsértekezlet nagy sikerében és ez a siker való­ban szívén fekszik. Az USA kor­mánya képviselőinek nyilatkozata azonban arról tanúskodik, hogy mi ezt nem vesszük nagyon komo­lyan." Eaton ezután kijelentette, hogy „meglepi Hruscsov tartózkodása és türelme azzal szemben, ami Wa­shingtontól ered." Az USA és a Szovjetunió közötti gazdasági kapcsolatokról Eaton azt mondotta: „Ezen változtatni kell. Az az utasítás, hogy a Szovjetuniónak nem szabad hitelt nyújtani, eszte­len." Nagy elégedettségét fejezte ki azon tény felett, hogy megvalósul a csúcsértekezlet. „Bár megtörténhet, hogy a csúcs­értekezlet közvetlen eredményei nem lesznek túlságos nagyok — fe­jezte be interjúját Eaton — a tár­gyalásoknak végül is a leszereléshez kell vezetniök." Százhúsz angol békevédo utazik a csúcsértekezlet színhelyére latok problémája pozitív eredménye ket hoz a világbékére. ^osztrák nép létérdekeinek megérté­_ , ,, , , , isével jelentős mértékben hozzájárult Tudataban vagyunk annak, hogy az ^ ahhoz> h független, szuverén tag­egesz v.lag nemzetei nagy remeny-^ Iehes sen az európai államok nagy nyel tekintenek a csúcsértekezlet ^ családjának elé. A szovjet kormány minden tőle $ A z államszerződés aláírása és az telhetőt megtesz, hogy elősegítse az s ünn epélyes nyilatkozat, hogy Auszt­ertekezlet sikeret es hogy az a nem- s ri a betartja az állandó semlegessé­zetközi feszültség további enyhíté-5 get> arnit mind a nég y nagyhatalom sére, a nemzetek békéjének és biz- $ gar antál, nemcsak Ausztria, hanem tekint déli szomszédjára és reméli, tonságának megszilárdítására vezes- ^ a z európai és általában a világhely- hogy el tud bánni a veszélyes ele­^zet szempontjából is nagy jelentőségű ^esemény volt. Az első tavaszi fecs­^ke jelent meg vele Európa komor mének. Ez elsősorban a nyugat-né­metországi militarista és revansista körök műve, mert még mindig ér­dekkörükbe tartozónak tartják Ausztriát. A legnagyobb veszélyt Ausztriának a nyugatnémet gazdaságtól való egy­re nagyobb függősége jelenti. Auszt­ria behozatalának 40 százalékát ma Nyugat-Németország szállítja. Vi­szont 1937-ben egész Németország része csak 16 százalékot tett ki az ország behozatalában. Még veszé­lyesebb a nyugatnémet monopóliu­mok ausztriai beruházásainak gyors növekedése. Ennek ellenére népünk bizalommal tózkodni fog ^tátott tárgyalásokat feltétlenül siker fci — HERTER DE MURVILLE-LEL TÁRGYALT A repülőtérről a városba vezető ^koronázza. Először szenvedett nagy úton Ny Sz. Hruscsovot és kíséretét |vereséget Európában az erőpolitika a párisíak tömege lelkesen üdvözölte. |es a hidegháború politikája. ť a 5 Ausztria fejlődésének ot éve íga­m ^ zolta, hogy az ország helyes utat ^választott akkor. Emelte nemzet­-közi tekintélyét az a tény, hogy nem ^ lett az agresszív Északatlanti Tömb ^„alpesi erődje", legkeletibb állása a ^szocialista tábor országai ellen. Párizs ťŤTK) - Herter az USA Š Ausztria ne m részesült abban a „sze­Párizs CTK Herter az UbA fc rencséb n» mint pé]dául Törö k_ é s kulugy. államtitkára Párizsban má- hogy az Egyesült Al­ľ S ^-én délelőtt / eI k" est e 9 . e | lamok szuronyai rakétái és repülő­de Murville francia kulugymimsz- | , védel m/ zik s határozottan na­tert A nyugati hírügynökségek | £ bb biztonságban érzi magá t, mint megjegyzik hogy Herternek a de § az emlItett két álIa m. Murville-lel, továbbá Lloyddal es i Persze az Qrszá f eji öd ésének po­von Brentanoval folytatandó targya- fc zitív oldaIain k£vül mást i s i atn unk lásai során nehéz helyzete lesz, ^ kell Az utőbbj idöben meg erősödtek mert meg kell magyaráznia a szo- nagynéme t irányzatok, terjednek vetségeseknek azt az álláspontot, fc az üj näci é s militarista irodalmi amelyet az USA külűgyminisztériu- i müv ek és sajtótermékek, aktivizálód­Szovjetunió felett repulo, kem- s nak a militarista és revansista szö­tevékenységet folytató amerikai re- ^vetségek, egyre több olyan beszéd tűntek, de mégis elhárultak, mert pülőgépek útjaival kapcsolatban el- ^ hangzik el, mely ellentmond az ál- mindegyik fél kész volt sikerrel be­mekkel. Továbbra is érvényben van­nak politikusaink szavai, melyekkel öt évvel ezelőtt örömmel üdvözölték az államszerződés megkötését és re­ményüket fejezték ki, hogy 1955. május 15-e Arusztria és Csehszlovákia jobb, egyre barátibb kapcsolatainak, kezdete lesz. Ezért Csehszlovákia elsőként csatlakozott az osztrák ál­lamszerződéshez. Államaink időközben több politikai, gazdasági és kulturális tárgyalást folytattak. Egyes tárgyalások jól, mások rosszabbul végződtek. Ott, ahol nem történt megegyezés, keres­tük az utat az ellentétek áthidalá­sára. Csehszlovákia jóakarata azon­ban nem elég, fontos, hogy Ausztria is keresse az utat, amely kapcsola­taink javulásához, s általában Auszt­ria és az egész szocialista tábor vi­szonyának javulásához vezet. Hisz­szük, hogy egyes osztrák politikusok erre törekednek. Kívánatos, hogy a négy nagyhata­lom Párizsban összeülő kormányfői emlékezzenek meg az osztrák állam­szerződés aláírásának 5. évfordulójá­ról. Jusson eszükbe, hogy az aka­dályok akkor is leküzdhetetleneknek tűntek, de mégis elhárultak, mert foglalt. | lamszerződés szövegének és szelle­fejezni a tárgyalásokat. B. Sch. Lloyd és Adenauer Párizsban Párizs (ČTK) - Lloyd angol kül­ügyminiszter, aki az USA, Francia­ország és Nyugat-Németország kül­ügyminisztereivel együtt részt vesz az előkészítő tanácskozásokon és ké­sőbb a négy nagyhatalom kormány­fői és külügyminiszterei tanácskozá­sán, május 14-én délután Párizsba érkezett. • Adenauer nyugatnémet kancellár von Brentano bonni külügyminiszter kíséretében május 14-én Párizsba érkezett, ahol részt vesz a nyugati kormányfők előzetes megbeszélésén. Uganda függetlenséget követel Kairó (ČTK) — John Kale, Ugan­da nemzeti kongresszusa kairói iro­dájának vezetője a pénteki sajtó­értekezleten kijelentette, pártja kö­veteli, hogy az országnak legkésőbb 1961-ben adják meg függetlenségét. A NÉMET Demokratikus Köztársaság kormánya a három nyugati hatalomhoz azonos szövegű jegyzéket intézett, amely­ben tiltakozik a nyugat-berlini rend­őrségnek az NDK közlekedési rendőrsé­ge ellen intézett támadásai ellen. (ČTK) Június 26-án kihirdetik Brit-Szomáli-föld függetlenségét London (ČTK) Macleod angol gyarmat­ügyi miniszter és a szomáliföldi küldött-, ség tárgyalása után Londonban közle­ményt adtak ki, amely szerint Iúnius 26-án kihirdetik Brit-Szomáli-föld függet­lenségét. , A közleményből kitűnik, hogy Nagy­Britannia — bár kénytelen védnökség! területe függetlenségének kihirdetésével egyetérteni — sokoldalú ellenőrzést akar gyakorolni az ország fölött. London (ČTK) - Két jelentős angol békeszervezet külön üzenetben Amerikai hadihajók Kuba felségvizein Havanna (ČTK) — Fidél Castro, a ku­bai kormány miniszterelnöke május 13-án kijelentette, hogy az USA tengeralattjá­rói, hadihajói és repülőgépei május ele­jétől több ízben megsértették Kuba fel­ségvizeit és légiterét. Sikerült megállapí­tani több amerikai hadihajó nevét. Ezek közé tartozik a Norfolk csatahajó, a Barracuda tengeralattjáró, a Sullyvan tor­pedóromboló. Ezek a hajók Kuba vizein világítás nélkül úsznak, mint háború idején — mondotta Fidél Castro. A NYUGAT-NÉMETORSZÁGI vasutak július 1-től felemelik a személy- és te­herszállítás viteldíját. Ekképpen akarják helyrehozni a ráfizetéses gazdálkodás okozta hiányt. PERN AMBUCO brazillal állam ipari szö­vetségének jelentése szerint ebben az ál­lamban 23 új ipari vállalatot építenek. (ČTK) MAGYARORSZÁGON megkezdték a me­zőgazdasági, tudományos kutatómunka távlati tervének kidolgozását. (ČTK) fordul a párizsi csúcsértekezlet résztvevőihez, arra kérve őket, hogy oldják meg a legfontosabb nemzet­közi problémákat. A Békevédők Angol Bizottsága kö­zölte, hogy Párizsba 120. tagú kül­döttség utazik, amely a csúcsérte­kezlet résztvevőinek feliratot nyújt át. A küldöttség a csúcsértekezlet résztvevőit figyelmezteti a legfon­tosabb feladatokra, főképpen a hi­degháború befejezésének és a reális leszereléshez vezető út megnyitásá­nak szükségességére. Az amerikai mesterséges hold nem érte el röppályáját Canaveral-fok (ČTK) — A Canaveral­fokról pénteken délelőtt fellőtték a Föld 59 kg súlyú mesterséges holdját, amely­nek „a világűrutazási nemzeti hivatal" jelentése szerint a rádiótelekomunikáció­ban használt sugarak visszavető felüle­teként kellett volna szolgálnia. Néhány órával a mesterséges hold fel­lövése után Washingtonból jelentették, hogy a mesterséges hold a hordozó ra­kéta második lépcsőjében bekövetkezett hiba miatt nem jutott fel földkörüli út­jára. A kormányfői értekezlet előtt „Furcsa, aggasztó, rendellenes." delmi berendezéseiről csak olyan or­lönbség elsősorban abban van, hogy Walter Lipman neves amerikai hír- az erőviszonyok szembetűnően és Jé- szágnak van szüksége, mely táma­magyarázó jellemezte így Nyugat­Berlin jelenlegi helyzetét. A kor­mányfői találkozó küszöbén elmond­nyegesen a szocializmus javára tolód- dásra gondol, de fél a visszavágás­tak el. Másodszor abban van, hogy a tói. A német kérdésben ugyanaz a A cél továbbra is a militarizmus nyu­gat-németországi támaszpontjának ség Németország egyesítése ellen mert ezt Bonn egyik NATO-beli szö­vetségese sem kívánja —, ugyanak­Ma a Nyugatnak épp olyan érdeke kor Bonn elutasítja a békeszerződést, a tárgyalás, mint a szocialista orszá- mely teljesen felszámolhatná a né­íet militarizmust. A további részletek fényt vetnek ,. világ közvéleményének háborúellenes hatjuk, hogy e jellemzés nemcsak hangulata egyre erősebben befolyá- helyzet. A „szabad választások" he lyét „a népszavazás" foglalta el, de ez mit sem változtat a lényegen. lására is jellemző. A Nyugat álíás^ vei ezelőtt az imperialisták szemé foglalása pedig jellegzetes alapvető ben abszurdumnak tünő egyes meg ellentétet tükröz: úgy bocsátkozik oldások lehetősége lassan „elkerülhe- megőrzése. A „népszavazás" tervének tárgyalásokba a nagy vitás problé- tetlenné" válik. Ezenkívül számos irreális volta pedig egyrészt kezes­mákról, hogy az egyes kérdésekben kérdésben sokkal élesebbek az ellen- ' "' elfoglalt álláspontja egyáltalán nem tétek a nyugati hatalmak között, azt bizonyítja, mintha valóban haj- mint régebben, landó volna megoldani e problémá­kat. Említsünk itt csak két, egészen goknak. Az utóbbi időben a tőkés met militarizmust. friss „epizódot": Először az U-2 fel- világ belső problémái nagyon kiéle­derítő repülőgép incidensét, másod- ződtek. Ezt látjuk Dél-Koreától egé- az egész ügyre. A kísérletek beszün­szor pedig azt a körülményt, hogy szen a Brit Nemzetközösség tagálla- tetéséről kötendő esetleges egyez­... ményből a Nyugat legalább minimá­lis katonai előnyöket élvezne: most fontosnak tartották, hogy Párizsban kedvezőtlenül alakulnak. így az adott helyzetben a Szovjetunióval való tár­gyalás az a minimum, amit már nem vonatkozó betűnő bizonyítéka annak, hogy az utasíthatnak el. Ma még azok a nyu- rendelkezéseket. A nyugat-berlini erőpolitika dogmái tovább hatnak, gati politikusok is üdvözlik a csúcs- kérdésben való esetleges megegye­megtestesítőjük pedig egyenesen találkozót és bizonyos mértékben zést teljesen különválasztanák az Adenauer. Az erőpolitika azonban „fellélegzést" látnak benne, akik ré- NSZK militarizmusa ellen irányuló szöges ellentétben van a tárgyalások gebben hallani sem akartak a tár- akciótól, sőt maximálisan megőriz­gondolatával. Ezért felmerül a kér- gyalások gondolatáról. nék azt, ami Nyugat-Berlint „egy új dés: mennyiben helyes az a benyo- A békés verseny természetesen a táború tűzfészkévé" teszi, főként azt, más, hogy a Nyugat nem gondol ico- nemzetközi osztályharc új formája, hogy kémek bázisául szolgál. A nyu­molyan a megegyezésre, ha le is ül mely kizárja az erőszakos módszere- gati leszerelési javaslatok teljesen tárgyalni. ket. Az imperializmusra nézve ez azt megkerülik a külföldi katonai tá­Helyes azért, mert jelentéktelen jelenti, hogy alaposan meg kell vál- maszpontok sarkalatos kérdését, haladást értek csak • el az úgyneve- toztatni a szokásait. Az értekezlet is Egyesek szerint a leszerelési folya­zett erőpolitika feladásában, mely ta- a békés együttélés elkövetkező korá- mat nagy részében zavartalanul to­valy megmásíthatatlan objektív té- nak jelensége. Ám a Nyugat genfi vábbműködnének és jelentős kato­nyezők hatására kezdődött el a Nyu- álláspontja még abból az időből szár- nai előnyt nyújtanának az imperia­gaton, főként az USA-ban. A nyugati mazik, mikor a tőkés világ „normá- lizmusnak. lis" valaminek tartotta a nemzetközi viszályok erőszakos megoldását. Mi a lényege például a leszerelés a nyugati államférfiak közvetlenül mai viszonyának válságáig. A Nyu a csúcsértekezlet megnyitása előtt gat politikai és lélektani „akciói fontosnak tartották, hogy találkozzanak Adenauerrel. Az amerikai repülőgép esete szem­konkrétan az új fegyverek kipróbá­lásának lehetőségét és ellenőrzésre megfelelően módosított politika főbb vonásait továbbra is a régi elképzelések jellemzik. Pedig vi­lágos, hogy az igazi megoldás felté­A Nyugat álláspontja nagyon mesz­sze van attól, ami ma kiindulópont lehet a reális megegyezésre. De az tele csak az lehet, ha végleg búcsút kérdésében elfoglalt nyugati állás- erőpolitika ideje már lejárt és ép­mondanak az egyoldalúan megoldások rögeszméjének. Ma egészen más a helyzet, mint diktált pontnak? Bizonyos formájú adatgyűj­tés, ellenőrzés és felügyelet. A „nyilt pen ezért a Nyugat kénytelen volt elfogadni a csúcsértekezlet összehívá­ég" terve igen jellemző. A leszerelés sára tett szovjet javaslatot. Az erő­1955-ben, amikor az első kormányfői már kevésbé érdekli a Nyugatot, politika maradványai azonban tovább értekezlet ülésezett Genfben, A kü- Adatok gyűjtésére más ország vé- kísértenek. J. H. ÜJ SZŐ 3 * 1960. május 15.

Next

/
Thumbnails
Contents