Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-13 / 103. szám, szerda

Mi rejlik az eredmények mögött A PÖTORI SZÉNBÁNYÁK környéke tavaszi színben pompázik, kivirultak a domboldalak, zöld szőnyeget terí­tett a természet. Pirkadni kezdett, ft nap koronája még nem is látszott, csak a keleti égbolt vöröses színe jelezte a közeledő reggelt, s a bukoveci aknához vezető utakon már szállingóztak a bányászok, hogy pon­tosan, idejében leváltsák az éjjeli műszakban dolgozókat. Az akna még fiatal, de a mun­kában sokszor volt már első. Igaz. tavaly nem sokat hallatott magáról. A partszervezet sem végzett olyan jó munkát, hogy dicsekedhettek vol­na vele. Nem volt irigylésre méltó a gazdasági vezetők munkája, sok gonddal küzdöttek, olykor főtt is a fejük, mitévők legyenek. S mindez nagyrészt azért, mert valahogy igen gyengén érvényesült itt az egész népgazdaságunkra jellemző tervsze­rűség. Márpedig enélkül óhatatlanul a kapkodás, a bizonytalanság lép fel, ami halomra dönti a bányászok legszebb elképzeléseit. Ebben pe­dig nem volt hiány. Dulaj elvtárs kiváló bányász szavai például süket fülekre találtak, amikor a munka­helyek előkészítéséről, a munka jobb szervezéséről beszélt. Mások nagyobb teljesítményű szivattyúk alkalmazá­sát javasolták, hogy ne kelljen bo­káig, sőt sokhelyütt majdnem tér­dig érő vízben dolgozni, ami fékez­te az előrehaladást, a szénfejtési terv teljesítését. Milan Slota mérnök tavaly, a har­madik negyedév derekán került az akna élére. Szorongó érzéssel fo­gadta a megbízatást, megtudja-e ál­lani a helyét? Pedig már égy ideig sikeresen vezette a bukoveci bá­nyát. De amíg a vállalat igazgató­ságán tevékenykedett, az akna gazdasági vezetői megfeledkeztek a folyosók karbantartásáról, újabbak készítéséről, jó munkahelyek bizto­sításáról. S így több mint 10 000 tonna adóssággal, majdnem járha­tatlan földalatti szállítási utakkal vette át az aknát. Slota elvtárs az üzemi pártszerve­zetre támaszkodva megállta a he­lyét. Az akna kommunista és pár­tonkívüli technikusait fáradhatatla­nul jó, felelősségteljes munkára ser­kentette. Megmagyarázta nekik, hogy bár fontos, de nem elég a szerény­ség, a segítőkészség ahhoz, hogy va­laki megállja a helyét. A gazdasági vezetőnek vállalnia kell a kevésbé népszerű feladatokat is, mert nem képviselheti igazán helyesen a bá­nya, a vájárok, ácsok és szállítók érdekeit, ha nem emel szót a fe­gyelmezetlenség, a nemtörődömség ellen, ha szemet húny afelett, hogy egyesek nem használják ki a tech­nika vívmányait, idegenkednek a bá­nyagépektől, elavult módszereket al­kalmaznak, nem dolgoznak gazdasá­gosan. Előrelátásra és annak fel­mérésére nevelte a műszakok veze­tőit mi a helyes, és mi nem. így vitték előre a szocialista munkaver­seny jobb megszervezését, így tel­jesítették túl minden hónapban a szénfejtési feladatokat, így adtak az előirányzottnál 4147 tonna szénnel többet az első negyedévben, hajrá nélkül! A GAZDASÁGI VEZETŐKNEK és bányászoknak a múlt évi hibájukból való okulást nehéz munkával kel­lett megfizetniük, mire megint erő­feszítés nélküli dolgozhattak. De en­nek talán az az előnye, hogy jövő­ben a kommunisták elővigyázato­sabbak lesznek, jobban érvényesítik a párt ellenőrzési jogát. A hibák elő­fordulását elősegítette az is, hogy a pártbizottság megelégedett azzal, hogy jelentéseket küldött a hiányos­ságokról az üzemi pártbizottságra, ahelyett, hogy a kommunistákra, a becsületesen dolgozó pártonkívüliek­re támaszkodva hozzálátott. volna a hibák kijavításához. A szakszerve­zet sem magyarázta meg a bányá­szoknak, mit miért tegyenek. A sza­kaszbizalmiak is csak papíron lé­teztek. alig vagy egyáltalán nem hal­latták szavukat. Ig'az, nem könnyű a fiatalokkal foglalkozni. Az új mun­kás gyakorlatlan és eleinte bizony sok nehézséget is okoz. A vezető vá­járnak vagy társainak sok időt kell eltölteniök a fogások, munkamódsze­rek átadásával, de érdemes ezt ten­niök. Igazolják az eredmények. Az üzemi pártszervezet irányításával, a kommunisták példamutatásával fej­lődnek az emberek. Megismerkednek a föld mélyén végzett munka, a szénfejtés, a gépek kezelése min­den csinjával-binjával. Rudolf Sobotka elvtársról, a párt­szervezet elnökéről sok jót hallot­tunk, s valóban beszédjéből érez­hető, szereti az embereket. Érdekli sorsuk. Rendszeresen tanul, hogy taníthasson. Szóval olyan vezető, aki példamutató viselkedéssel és mun­kával serkenti társait a munkaidő minden percének kihasználására. To­vábbi beszélgetésünk során megtud­tuk, hogy Sobotka elvtárs munka­csoportjának négy tagja van, akik legfontosabb feladatuknak tekintik most az önköltség csökkentését, a bányafával valő takarékosságot. A szén fejtése és elszállítása után köz­vetlenül az omlasztás előtt, bányász­nyelven „»z ácsolatok kirablásával" s a bányafa további felhasználásá­val 17 ezer koronát takarítanak meg havonta. AMIKOR A BÁNYAGÉPEK KIHASZ­NÁLÁSÁRA terelődött a sző, a leg­többen Páros András, Lad-islav Vla­dár, František Trtík és AToiz čhrmik karbantártőkat dicsérték, akik szor­galmukkal minden hosszabb gépál­lást megelőznek. A barátkozás kissé döcögve indult. Páros elvtárs önma­gáról nem beszél szívesen. — Nem szeretek én „szerepelni", — mondotta megtegetőzve, de ami­kor a gépekről kezdtünk beszélni, egyszerre lendületbe jött s moodani sem kell, szavaiból az csendült ki, hogy az ő foglalkozása a legszebb a világon, s csak úgy ömlött belőle a szó. Észre sem vette, hogy közben Kiváló munkával készülnek a munkatermelékenység emelésére A príbrami Vas­ércbányában gon­dosan előkészítik a munkatermelé­kenység emelését. Mindez nagy­szabású műszaki­izervezési intézke­déseket igényel, •nelyek közül töb­3et már végre is íajtottak. Jelentős időmegtakarítást iredményez példá­íl, hogy villamos bányamozdonyok iegítségével szál­ítják a bányászo­dat a távolabb eső munkahelyekre, íépünkön: Josef Kaiser, a bányavo­lat mozdonyveze­:ője. I. Saroch - ClK elvétele. önkéntelenül saját magáról is el­árult egyet-mást. Például azt, hogy mint bányász hogyan lett a gépek szerelmese. Elmondotta, hogy a tisz­tességgel, lelkiismeretesen megja­vított gép örömöt okoz a karbantar­tónak és a bányásznak egyaránt. Páros elvtárs mögött már több mint harminc éves bányászmúlt áll. Elég ez ahhoz, hogy kialakuljon benne egy átfogó szemlélet a szénfejtésről, a bánya- és gépek karbantartásáról és ahhoz, hogy tisztán lássa a célt, melynek érdekében naponta munkál­kodik. Sok egyéb „szempontot" említett Páros András rövid tőmondatok­ban, így többek között a szaktu­dás fokozását, az anyagtakarékossá­got és így tovább. A gép az ember barátja. De hamar felmondja a ba­rátságot, ha nem kapja meg azt, ami kijár neki. S nemcsak a kö­zösség károsodik, de a bányász is, mert a folyamatos munka híján a .boríték is soványabb. Ha alacsony a szaktudás, géphiba esetén bizony „zavarba jön" kezelője. Takarékos­kodni pedig azért is kell, mert az önérzet sem engedheti meg a kö­zömbösséget az iránt, hányadik az aknák közötti versenyben. ÚGY GONDOLJUK, most már minden feltétele megvan annak, hogy az év eleji fellendülést továbbfejlődés kö­vesse. A múlt évhez viszonyítva lé­nyegesen megjavult a pártszervezet munkája. A márciusi taggyűlésen Sobotka elvtárs az elbizakodottság, az önteltség káros voltára hívta fel a kommunisták figyelmét. Tar­talmas és harcos szellemű volt a taggyűlés. A második negyedév fel­adatai kerültek megvitatásra. A párt­bizottság a gyűlés előkészítésébe sok kommunistát vont be, hogy ala­posan tanulmányozzák a munkahe­lyek felszerelése s a folyosók állapo­tát, a szocialista munkaverseny ered­ményeit, valamint a termelés és a pártmunka más kérdéseit. Az elő­készület határozott eredményekhez vezetett. A taggyűlésen a kommunis­ták tevékeny részt vettek a vitában és a javaslatok kidolgozásában. A felszólalások komolyak, határozottak volta-k. A gyűlés határozatába fog­lalták azokat az intézkedéseket, amelyek a politikai, tömegmunka széleskörű fejlesztésére irányulnak. A bukoveci akna példája bizonyít­ja, hogy ahol a pártszervezet segít­ségével a munkás tanul a mérnök­től, a mérnök a munkástól, ott van eredmény is. ERDÖSI EDE Hlohovee második legnagyobb üzeme a Slovakofarma n. v. Az Üzem termé­keinek átlag egy­Dtödét külföldre, 15 országba szál­lítja. Képünkön O. Šebestová, a cso­magoló osztályon a szocialista munka­brigád cím elnye­résére törekvő CSISZ munkacso­port vezetője. (V. Pribyl - ČTK felvétele) A gondos etető M ielőtt ebédre menne, benéz a kovácsműhelybe, készek-e a szögek, mert délután szükség lesz rájuk. Milčevič Alexander ezermester a saját portáján. Nem vár ácsra, ma­ga javítja meg az anyasertéstöl meg­rongált jelszerelését. Alighogy kanalát letette, kala­pácsütések csattogása jelzi, hogy munkába kezdett. Az ajtót javítja, mert nem jó, ha a hízók sokat mo­zognak, kisebb helyre szorítja őket. Majd lecsapolja a jeleslegesen sárt idéző esővizet s mindig iesz-vesz valamit a telepen. Olyan ember S, aki szereti, ha minden rendben van. Mária, a felesége is gondos asz­szony. Hogy a férjétől tanult a-e, vagy a férje töle, azt nehéz lenne meg­mondani. Elég az hozzá, hogy a mla­deckói' szövetkezetben munkájukkal meg vannak elégedve. Még inkább a rájuk bízott jószág — ha beszélm tudna - fejezné ki elismerését. Milčevič bácsi mint kocsis kezdte, de nagyobb kedvet érzett magában a sertések gondozása iránt. Ezt egyszer ki is nyilvánította s megkapta az tíj beosztást. Nemcsak gondos, rendsze­rető etető, aki az állatokat ritkán lá­tott tisztaságban tartja, hanem úgy látszik, nagyon szereti a jószágot. A nap legnagyobb részét állatai kö­rül tölti. Minden mozdulatukról tud.y Gyakran a dédelgető, a becéző mód­szerekhez folyamodik, hogy magához szoktassa őket. Ha idegen betolakodó jelenik meg a telepen, a kocák han­gos röfögéssel, sivítással fogadják. Neki csak néhány szavába kerül, már­is lecsitítja a hangoskodókat. Semmi esetre setn engedi, hogy a látogató az ajtónyitással huzatot idézzen elö, mert a „lakók" ezt nem kedvelik. Mindig kitalálja, mit szeret az állo­mánya, s minden esetben kedvez ne­ki. Ez a nagy gondoskodás nem ma­rad eredmény nélkül. Milčevič bácsi jól vizsgázott a sertésgondozásból. Az eltelt három év alatt egyre szttob eredményeket mutat ki. Az utolsó év­ben átlagosan húsz malacot választott el egy-egy kocától, ami eddig ha­zánkban ritkaságszámba megy. Sike­rei miatt ez idén a hízósertések gon­dozását is neki szánták. Etetőnk szép teljesítményéhez hoz­zájárul a szövetkezet példás gazdál­kodási rendje, mely lehetőséget nyújt, hogy munkahelyén teljes mértékben kibontakoztathassa tudását. — 11a kínálnák, sem fogadnám el a háztájit — jegyzi meg beszéd köz­ben. A közös mindennel ellát. A fél hektár csak visszatartana a munkám­ban. — Nálunk — mivel nincs háztáji gazdálkodás — a tagok terményt kapnak. Minden ledolgozott munka­egység után 70 dkg búzát, ugyan­annyi rozsot, egy kg burgonyát, 20 dkg sertéshúst, 1,5 liter tejet, 1 dkg baromfihúst, egy tojást, egy dkg bor­sót és 1 dkg mákot. Olyan esetben, hu u tag nem veszi ki az egész mennyiséget, a bennmaradt résznek az árát kapja meg, akárcsak .Milčevič bácsi, aki feleségével együtt 1515 munkaegységet szerzett és az erre járó 2272 liter tejből csak 582 litert, az 1515 tojásból 1100-at stb. vett ki. Ettől eltekintve munkaegységen­ként 18 korona készpénzt kaptak. Hogy Milčevičéknél pénz dolgában nincsenek szűken, azt lányuk férjhez­menetelekor tapasztalhattuk. A fia­tal házaspárt gazdagon bocsátották az élet útjára. Hatvanezer koronáért szoba-konyha berendezést, valamint szőnyegeket éš egy huszonkétezer ko­ronás autót kaptak. Igy van ez, ha a szövetkezetben ' jól szerveznek, s a tagnak más gondja nincs, mint a közös va­gyon gyarapítása. Benyus József A járási szakszervezeti tanácsok felelős küldetése A IV. általános szakszervezeti kongresszus, amely tavaly májusban ült össze, a CSKP XI. kongresszusá­nak határozatai alapján kidolgozta és konkrétan le­rögzítette a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom fel­adatait a szocialista építés befejezésének időszakában. A CSKP XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a szo­cialista építés befejezésének nagy távlatait csupán ügy Hazánk új területi felosztása kö­vetkeztében megváltozott a nemzeti bizottságok helyzete is. Fontos ténye­zőt jelentenek a termelőerők fej­lesztésében és a szocialista termelési viszonyok kibontakoztatásában. A nftnzeti bizottságok, mint népképvi­seleti szervek, egyre nagyobb mér­tékben kiveszik részüket a lakosság növekvő anyagi és kulturális szük­! ségleteinek kielégítésében. Ez a fel­adatuk megköveteli, hogy szorosan együttműködjenek a szakszerveze­tekkel. Ezért a IV. általános szak­szervezeti kongresszus elhatározta, hogy a járásokban járási szakszerve­zeti tanácsok létesüljenek. Felada­tuk az lesz, hogy egybehangolják a szövetségi szervek tevékenységét a járásokban. Ugyanakkor segítséget kell nyújtaniok a szakszervezeti szervezeteknek a járás gazdasági és kulturális fejlődésével összefüggő konkrét feladatok megoldásában. A IV. általános szakszervezeti kongresszus eme határozatának he­lyességét teljes mértékben megerő­sítette a további fejlődés. A CSKP KB januári határozata alapján meg­valósul államunk területi átszerve­zése, tovább mélyül a szocialista de­mokrácia. növekszik a nemzeti bi­zottságok szerepe és felelőssége. El­sősorban a járási nemzeti bizott­ságok jogköre bővül, rájuk hárul a mezőgazdaság, a helyi gazdálkodás, až építészet, a felvásárlás és keres­kedelem fontos szakaszainak rugal­mas irányítása. Ezek a feladatok is valósíthatjuk meg, ha a dolgozók minél szélesebb mér­tékben tevékeny részt vesznek a termelés és az egész gazdaság irányításában, ellenőrzésében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szocializmus építése kell, hogy a munkásosztály szívügyévé, legsajátabb feladatává vál­jék. Ez kidomborítja az FSZM nagy szerepét és felelős­ségét az előttünk álló időszakban. azt mutatják, mily felelősségteljes küldetés vár a járási szakszervezeti tanácsokra. A járási szakszervezeti tanácsok helyzetét és szerepét elsősorban az határozza meg, hogy a szakszervezeti szövetségek járási bizottságaival együtt a legközelebb állanak az alap­szervezetekhez. Ebből következik, hogy fő feladatuk abban áll majd, hogy az alapszervezeteknek segítsé­get nyújtsanak a dolgozók kezdemé­nyezésének és alkotó tevékenységé­nek fejlesztésében, megszervezzék a szakszervezeti munkában szerzett tapasztalatok kölcsönös kicserélését, segítséget nyújtsanak az alapszerve­zeteknek a dolgozók mozgósításában. Ez annyit jelent, hogy a járási szak­szervezeti tanácsok tevékenységének tartalmát — az állami tervfeladatok biztosítása mellett — elsősorban az üzemek és munkahelyek szükségletei határozzák meg. Minden egyes üzem­nek, termelési gazdasági egységnek konkrét segítséget, tényleges szük­ségleteinek megfelelő támogatást kell nyújtaniok. Ehhez azonban szük­séges, hogy a járási szakszervezeti tanácsok és a szakszervezeti szövet­ségek járási bizottságai alaposan is­merjék a járás és az üzemek problé­máit. Ezt csak úgy érhetik el, ha a legszorosabb kapcsolatot tartják fenn az üzemekkel és a munkahe­lyekkel, valamint az állami gazdasági szervekkel. Ezért szükséges, hogy a járási szakszervezeti tanácsok az FSZM tagjainak és funkcionáriusai­nak széles aktívájával dolgozzanak együtt. A járási szakszervezeti ta­nácsoknak valóban korlátlan lehető­sége nyílik e tevékenység kifejtésé­re. A járási szakszervezeti tanácsok előtt álló felelősségteljes feladatok teljesítése szempontjából igen fon­tos e tanácsok összetétele is. A ta­nácsok a járás különböző termelési ágazataiból és gazdaságunk szaka­szairól kikerült üzemi funkcionáriu­sok mellett a járási szakszervezeti szövetségek' bizottságainak funkcio­náriusaiból tevődnek össze. Ez lehe­tővé teszi, hogy szoros kapcsolatokat tartsanak fenn az üzemekkel, jól is­merjék azok problémáit, de ugyanak­kor igen fontos, hogy a járási szak­szervezeti tanács munkájában követ­kezetesen érvényesüljön a kollektív döntés, irányítás és ellenőrzés. A hazánk felszabadulása 15. év­fordulójának és a CSKP országos konferenciájának tiszteletére, indított szocialista munkaverseny nagymére­tű kibontakozása kifejezi dolgozóink örömét az elért eredmények felett. Ugyanakkor bíztató ígéret arra, hogy az idei év feladatait teljesítjük .és túl is szárnyaljuk s ezáltal meg­teremtjük a harmadik ötéves terv kedvező feltételeit. Hogy az egyes járások milyen mértékben járulnak hozzá e feladatok teljesítéséhez s ez­zel a CSKP XI. kongresszusa által kitűzött merész távlatok valóra vál­tásához, ez bizonyítja majd a legjob­ban a járási szakszervezeti tanácsok jó munkáját. (cs­ÜJ SZÖ 4 * 1960 április 13.

Next

/
Thumbnails
Contents