Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-13 / 103. szám, szerda

Mi rejlik az eredmények mögött A PÖTORI SZÉNBÁNYÁK környéke tavaszi színben pompázik, kivirultak a domboldalak, zöld szőnyeget terített a természet. Pirkadni kezdett, ft nap koronája még nem is látszott, csak a keleti égbolt vöröses színe jelezte a közeledő reggelt, s a bukoveci aknához vezető utakon már szállingóztak a bányászok, hogy pontosan, idejében leváltsák az éjjeli műszakban dolgozókat. Az akna még fiatal, de a munkában sokszor volt már első. Igaz. tavaly nem sokat hallatott magáról. A partszervezet sem végzett olyan jó munkát, hogy dicsekedhettek volna vele. Nem volt irigylésre méltó a gazdasági vezetők munkája, sok gonddal küzdöttek, olykor főtt is a fejük, mitévők legyenek. S mindez nagyrészt azért, mert valahogy igen gyengén érvényesült itt az egész népgazdaságunkra jellemző tervszerűség. Márpedig enélkül óhatatlanul a kapkodás, a bizonytalanság lép fel, ami halomra dönti a bányászok legszebb elképzeléseit. Ebben pedig nem volt hiány. Dulaj elvtárs kiváló bányász szavai például süket fülekre találtak, amikor a munkahelyek előkészítéséről, a munka jobb szervezéséről beszélt. Mások nagyobb teljesítményű szivattyúk alkalmazását javasolták, hogy ne kelljen bokáig, sőt sokhelyütt majdnem térdig érő vízben dolgozni, ami fékezte az előrehaladást, a szénfejtési terv teljesítését. Milan Slota mérnök tavaly, a harmadik negyedév derekán került az akna élére. Szorongó érzéssel fogadta a megbízatást, megtudja-e állani a helyét? Pedig már égy ideig sikeresen vezette a bukoveci bányát. De amíg a vállalat igazgatóságán tevékenykedett, az akna gazdasági vezetői megfeledkeztek a folyosók karbantartásáról, újabbak készítéséről, jó munkahelyek biztosításáról. S így több mint 10 000 tonna adóssággal, majdnem járhatatlan földalatti szállítási utakkal vette át az aknát. Slota elvtárs az üzemi pártszervezetre támaszkodva megállta a helyét. Az akna kommunista és pártonkívüli technikusait fáradhatatlanul jó, felelősségteljes munkára serkentette. Megmagyarázta nekik, hogy bár fontos, de nem elég a szerénység, a segítőkészség ahhoz, hogy valaki megállja a helyét. A gazdasági vezetőnek vállalnia kell a kevésbé népszerű feladatokat is, mert nem képviselheti igazán helyesen a bánya, a vájárok, ácsok és szállítók érdekeit, ha nem emel szót a fegyelmezetlenség, a nemtörődömség ellen, ha szemet húny afelett, hogy egyesek nem használják ki a technika vívmányait, idegenkednek a bányagépektől, elavult módszereket alkalmaznak, nem dolgoznak gazdaságosan. Előrelátásra és annak felmérésére nevelte a műszakok vezetőit mi a helyes, és mi nem. így vitték előre a szocialista munkaverseny jobb megszervezését, így teljesítették túl minden hónapban a szénfejtési feladatokat, így adtak az előirányzottnál 4147 tonna szénnel többet az első negyedévben, hajrá nélkül! A GAZDASÁGI VEZETŐKNEK és bányászoknak a múlt évi hibájukból való okulást nehéz munkával kellett megfizetniük, mire megint erőfeszítés nélküli dolgozhattak. De ennek talán az az előnye, hogy jövőben a kommunisták elővigyázatosabbak lesznek, jobban érvényesítik a párt ellenőrzési jogát. A hibák előfordulását elősegítette az is, hogy a pártbizottság megelégedett azzal, hogy jelentéseket küldött a hiányosságokról az üzemi pártbizottságra, ahelyett, hogy a kommunistákra, a becsületesen dolgozó pártonkívüliekre támaszkodva hozzálátott. volna a hibák kijavításához. A szakszervezet sem magyarázta meg a bányászoknak, mit miért tegyenek. A szakaszbizalmiak is csak papíron léteztek. alig vagy egyáltalán nem hallatták szavukat. Ig'az, nem könnyű a fiatalokkal foglalkozni. Az új munkás gyakorlatlan és eleinte bizony sok nehézséget is okoz. A vezető vájárnak vagy társainak sok időt kell eltölteniök a fogások, munkamódszerek átadásával, de érdemes ezt tenniök. Igazolják az eredmények. Az üzemi pártszervezet irányításával, a kommunisták példamutatásával fejlődnek az emberek. Megismerkednek a föld mélyén végzett munka, a szénfejtés, a gépek kezelése minden csinjával-binjával. Rudolf Sobotka elvtársról, a pártszervezet elnökéről sok jót hallottunk, s valóban beszédjéből érezhető, szereti az embereket. Érdekli sorsuk. Rendszeresen tanul, hogy taníthasson. Szóval olyan vezető, aki példamutató viselkedéssel és munkával serkenti társait a munkaidő minden percének kihasználására. További beszélgetésünk során megtudtuk, hogy Sobotka elvtárs munkacsoportjának négy tagja van, akik legfontosabb feladatuknak tekintik most az önköltség csökkentését, a bányafával valő takarékosságot. A szén fejtése és elszállítása után közvetlenül az omlasztás előtt, bányásznyelven „»z ácsolatok kirablásával" s a bányafa további felhasználásával 17 ezer koronát takarítanak meg havonta. AMIKOR A BÁNYAGÉPEK KIHASZNÁLÁSÁRA terelődött a sző, a legtöbben Páros András, Lad-islav Vladár, František Trtík és AToiz čhrmik karbantártőkat dicsérték, akik szorgalmukkal minden hosszabb gépállást megelőznek. A barátkozás kissé döcögve indult. Páros elvtárs önmagáról nem beszél szívesen. — Nem szeretek én „szerepelni", — mondotta megtegetőzve, de amikor a gépekről kezdtünk beszélni, egyszerre lendületbe jött s moodani sem kell, szavaiból az csendült ki, hogy az ő foglalkozása a legszebb a világon, s csak úgy ömlött belőle a szó. Észre sem vette, hogy közben Kiváló munkával készülnek a munkatermelékenység emelésére A príbrami Vasércbányában gondosan előkészítik a munkatermelékenység emelését. Mindez nagyszabású műszakiizervezési intézkedéseket igényel, •nelyek közül töb3et már végre is íajtottak. Jelentős időmegtakarítást iredményez példáíl, hogy villamos bányamozdonyok iegítségével szálítják a bányászodat a távolabb eső munkahelyekre, íépünkön: Josef Kaiser, a bányavolat mozdonyveze:ője. I. Saroch - ClK elvétele. önkéntelenül saját magáról is elárult egyet-mást. Például azt, hogy mint bányász hogyan lett a gépek szerelmese. Elmondotta, hogy a tisztességgel, lelkiismeretesen megjavított gép örömöt okoz a karbantartónak és a bányásznak egyaránt. Páros elvtárs mögött már több mint harminc éves bányászmúlt áll. Elég ez ahhoz, hogy kialakuljon benne egy átfogó szemlélet a szénfejtésről, a bánya- és gépek karbantartásáról és ahhoz, hogy tisztán lássa a célt, melynek érdekében naponta munkálkodik. Sok egyéb „szempontot" említett Páros András rövid tőmondatokban, így többek között a szaktudás fokozását, az anyagtakarékosságot és így tovább. A gép az ember barátja. De hamar felmondja a barátságot, ha nem kapja meg azt, ami kijár neki. S nemcsak a közösség károsodik, de a bányász is, mert a folyamatos munka híján a .boríték is soványabb. Ha alacsony a szaktudás, géphiba esetén bizony „zavarba jön" kezelője. Takarékoskodni pedig azért is kell, mert az önérzet sem engedheti meg a közömbösséget az iránt, hányadik az aknák közötti versenyben. ÚGY GONDOLJUK, most már minden feltétele megvan annak, hogy az év eleji fellendülést továbbfejlődés kövesse. A múlt évhez viszonyítva lényegesen megjavult a pártszervezet munkája. A márciusi taggyűlésen Sobotka elvtárs az elbizakodottság, az önteltség káros voltára hívta fel a kommunisták figyelmét. Tartalmas és harcos szellemű volt a taggyűlés. A második negyedév feladatai kerültek megvitatásra. A pártbizottság a gyűlés előkészítésébe sok kommunistát vont be, hogy alaposan tanulmányozzák a munkahelyek felszerelése s a folyosók állapotát, a szocialista munkaverseny eredményeit, valamint a termelés és a pártmunka más kérdéseit. Az előkészület határozott eredményekhez vezetett. A taggyűlésen a kommunisták tevékeny részt vettek a vitában és a javaslatok kidolgozásában. A felszólalások komolyak, határozottak volta-k. A gyűlés határozatába foglalták azokat az intézkedéseket, amelyek a politikai, tömegmunka széleskörű fejlesztésére irányulnak. A bukoveci akna példája bizonyítja, hogy ahol a pártszervezet segítségével a munkás tanul a mérnöktől, a mérnök a munkástól, ott van eredmény is. ERDÖSI EDE Hlohovee második legnagyobb üzeme a Slovakofarma n. v. Az Üzem termékeinek átlag egyDtödét külföldre, 15 országba szállítja. Képünkön O. Šebestová, a csomagoló osztályon a szocialista munkabrigád cím elnyerésére törekvő CSISZ munkacsoport vezetője. (V. Pribyl - ČTK felvétele) A gondos etető M

ielőtt ebédre menne, benéz a kovácsműhelybe, készek-e a szögek, mert délután szükség lesz rájuk. Milčevič Alexander ezermester a saját portáján. Nem vár ácsra, maga javítja meg az anyasertéstöl megrongált jelszerelését. Alighogy kanalát letette, kalapácsütések csattogása jelzi, hogy munkába kezdett. Az ajtót javítja, mert nem jó, ha a hízók sokat mozognak, kisebb helyre szorítja őket. Majd lecsapolja a jeleslegesen sárt idéző esővizet s mindig iesz-vesz valamit a telepen. Olyan ember S, aki szereti, ha minden rendben van. Mária, a felesége is gondos aszszony. Hogy a férjétől tanult a-e, vagy a férje töle, azt nehéz lenne megmondani. Elég az hozzá, hogy a mladeckói' szövetkezetben munkájukkal meg vannak elégedve. Még inkább a rájuk bízott jószág — ha beszélm tudna - fejezné ki elismerését. Milčevič bácsi mint kocsis kezdte, de nagyobb kedvet érzett magában a sertések gondozása iránt. Ezt egyszer ki is nyilvánította s megkapta az tíj beosztást. Nemcsak gondos, rendszerető etető, aki az állatokat ritkán látott tisztaságban tartja, hanem úgy látszik, nagyon szereti a jószágot. A nap legnagyobb részét állatai körül tölti. Minden mozdulatukról tud.y Gyakran a dédelgető, a becéző módszerekhez folyamodik, hogy magához szoktassa őket. Ha idegen betolakodó jelenik meg a telepen, a kocák hangos röfögéssel, sivítással fogadják. Neki csak néhány szavába kerül, máris lecsitítja a hangoskodókat. Semmi esetre setn engedi, hogy a látogató az ajtónyitással huzatot idézzen elö, mert a „lakók" ezt nem kedvelik. Mindig kitalálja, mit szeret az állománya, s minden esetben kedvez neki. Ez a nagy gondoskodás nem marad eredmény nélkül. Milčevič bácsi jól vizsgázott a sertésgondozásból. Az eltelt három év alatt egyre szttob eredményeket mutat ki. Az utolsó évben átlagosan húsz malacot választott el egy-egy kocától, ami eddig hazánkban ritkaságszámba megy. Sikerei miatt ez idén a hízósertések gondozását is neki szánták. Etetőnk szép teljesítményéhez hozzájárul a szövetkezet példás gazdálkodási rendje, mely lehetőséget nyújt, hogy munkahelyén teljes mértékben kibontakoztathassa tudását. — 11a kínálnák, sem fogadnám el a háztájit — jegyzi meg beszéd közben. A közös mindennel ellát. A fél hektár csak visszatartana a munkámban. — Nálunk — mivel nincs háztáji gazdálkodás — a tagok terményt kapnak. Minden ledolgozott munkaegység után 70 dkg búzát, ugyanannyi rozsot, egy kg burgonyát, 20 dkg sertéshúst, 1,5 liter tejet, 1 dkg baromfihúst, egy tojást, egy dkg borsót és 1 dkg mákot. Olyan esetben, hu u tag nem veszi ki az egész mennyiséget, a bennmaradt résznek az árát kapja meg, akárcsak .Milčevič bácsi, aki feleségével együtt 1515 munkaegységet szerzett és az erre járó 2272 liter tejből csak 582 litert, az 1515 tojásból 1100-at stb. vett ki. Ettől eltekintve munkaegységenként 18 korona készpénzt kaptak. Hogy Milčevičéknél pénz dolgában nincsenek szűken, azt lányuk férjhezmenetelekor tapasztalhattuk. A fiatal házaspárt gazdagon bocsátották az élet útjára. Hatvanezer koronáért szoba-konyha berendezést, valamint szőnyegeket éš egy huszonkétezer koronás autót kaptak. Igy van ez, ha a szövetkezetben ' jól szerveznek, s a tagnak más gondja nincs, mint a közös vagyon gyarapítása. Benyus József A járási szakszervezeti tanácsok felelős küldetése A IV. általános szakszervezeti kongresszus, amely tavaly májusban ült össze, a CSKP XI. kongresszusának határozatai alapján kidolgozta és konkrétan lerögzítette a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladatait a szocialista építés befejezésének időszakában. A CSKP XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a szocialista építés befejezésének nagy távlatait csupán ügy Hazánk új területi felosztása következtében megváltozott a nemzeti bizottságok helyzete is. Fontos tényezőt jelentenek a termelőerők fejlesztésében és a szocialista termelési viszonyok kibontakoztatásában. A nftnzeti bizottságok, mint népképviseleti szervek, egyre nagyobb mértékben kiveszik részüket a lakosság növekvő anyagi és kulturális szük! ségleteinek kielégítésében. Ez a feladatuk megköveteli, hogy szorosan együttműködjenek a szakszervezetekkel. Ezért a IV. általános szakszervezeti kongresszus elhatározta, hogy a járásokban járási szakszervezeti tanácsok létesüljenek. Feladatuk az lesz, hogy egybehangolják a szövetségi szervek tevékenységét a járásokban. Ugyanakkor segítséget kell nyújtaniok a szakszervezeti szervezeteknek a járás gazdasági és kulturális fejlődésével összefüggő konkrét feladatok megoldásában. A IV. általános szakszervezeti kongresszus eme határozatának helyességét teljes mértékben megerősítette a további fejlődés. A CSKP KB januári határozata alapján megvalósul államunk területi átszervezése, tovább mélyül a szocialista demokrácia. növekszik a nemzeti bizottságok szerepe és felelőssége. Elsősorban a járási nemzeti bizottságok jogköre bővül, rájuk hárul a mezőgazdaság, a helyi gazdálkodás, až építészet, a felvásárlás és kereskedelem fontos szakaszainak rugalmas irányítása. Ezek a feladatok is valósíthatjuk meg, ha a dolgozók minél szélesebb mértékben tevékeny részt vesznek a termelés és az egész gazdaság irányításában, ellenőrzésében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szocializmus építése kell, hogy a munkásosztály szívügyévé, legsajátabb feladatává váljék. Ez kidomborítja az FSZM nagy szerepét és felelősségét az előttünk álló időszakban. azt mutatják, mily felelősségteljes küldetés vár a járási szakszervezeti tanácsokra. A járási szakszervezeti tanácsok helyzetét és szerepét elsősorban az határozza meg, hogy a szakszervezeti szövetségek járási bizottságaival együtt a legközelebb állanak az alapszervezetekhez. Ebből következik, hogy fő feladatuk abban áll majd, hogy az alapszervezeteknek segítséget nyújtsanak a dolgozók kezdeményezésének és alkotó tevékenységének fejlesztésében, megszervezzék a szakszervezeti munkában szerzett tapasztalatok kölcsönös kicserélését, segítséget nyújtsanak az alapszervezeteknek a dolgozók mozgósításában. Ez annyit jelent, hogy a járási szakszervezeti tanácsok tevékenységének tartalmát — az állami tervfeladatok biztosítása mellett — elsősorban az üzemek és munkahelyek szükségletei határozzák meg. Minden egyes üzemnek, termelési gazdasági egységnek konkrét segítséget, tényleges szükségleteinek megfelelő támogatást kell nyújtaniok. Ehhez azonban szükséges, hogy a járási szakszervezeti tanácsok és a szakszervezeti szövetségek járási bizottságai alaposan ismerjék a járás és az üzemek problémáit. Ezt csak úgy érhetik el, ha a legszorosabb kapcsolatot tartják fenn az üzemekkel és a munkahelyekkel, valamint az állami gazdasági szervekkel. Ezért szükséges, hogy a járási szakszervezeti tanácsok az FSZM tagjainak és funkcionáriusainak széles aktívájával dolgozzanak együtt. A járási szakszervezeti tanácsoknak valóban korlátlan lehetősége nyílik e tevékenység kifejtésére. A járási szakszervezeti tanácsok előtt álló felelősségteljes feladatok teljesítése szempontjából igen fontos e tanácsok összetétele is. A tanácsok a járás különböző termelési ágazataiból és gazdaságunk szakaszairól kikerült üzemi funkcionáriusok mellett a járási szakszervezeti szövetségek' bizottságainak funkcionáriusaiból tevődnek össze. Ez lehetővé teszi, hogy szoros kapcsolatokat tartsanak fenn az üzemekkel, jól ismerjék azok problémáit, de ugyanakkor igen fontos, hogy a járási szakszervezeti tanács munkájában következetesen érvényesüljön a kollektív döntés, irányítás és ellenőrzés. A hazánk felszabadulása 15. évfordulójának és a CSKP országos konferenciájának tiszteletére, indított szocialista munkaverseny nagyméretű kibontakozása kifejezi dolgozóink örömét az elért eredmények felett. Ugyanakkor bíztató ígéret arra, hogy az idei év feladatait teljesítjük .és túl is szárnyaljuk s ezáltal megteremtjük a harmadik ötéves terv kedvező feltételeit. Hogy az egyes járások milyen mértékben járulnak hozzá e feladatok teljesítéséhez s ezzel a CSKP XI. kongresszusa által kitűzött merész távlatok valóra váltásához, ez bizonyítja majd a legjobban a járási szakszervezeti tanácsok jó munkáját. (csÜJ SZÖ 4 * 1960 április 13.