Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-12 / 102. szám, kedd

Világ pr niet arjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. április 12. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 102. szám A nép boldog életéért — a béke megszilárdításáért Köztársaságunk kormánya kitűz­te a nemzetgyűlés és a nemzeti bi­zottságok választásainak napját. Megkezdődik a választási kampány — hatvan mozgalmas nap — me­lyek alatt megünnepeljük hazánk felszabadításának 15. évfordulóját. Ez egyenesen jelképes jelentőségű választási kampányunkra. Már hagyományossá vált nálunk, hogy a választás előtti időszak a dolgozók fokozott aktivitásának je­gyében folyik. Növekszik kezdemé­nyezésük a szocialista munkaver­seny kibontakoztatásában, a dolgo­zók felajánlásaik teljesítését je­lentve járulnak az urnákhoz. Ér­tékelik a sikereket, amelyeket kommunista pártunk bölcs vezeté­sével elértünk. A nemzetgyűlés valamennyi funkcionáriusa, képvi­selője, a nemzeti bizottságok tag­jainak ezrei számot adnak a múlt időszakban végzett munkájukról. Olyan időszak volt ez, amelyben a szocializmus gigantikus építése ha­zánk egész területén — a nagy ipari körzetektől a határmenti he­gyekben meghúzódó legkisebb fal­vakig — a végső szakaszába lé­pett. Meggyőző sikereket értünk el a második ötéves tervben, amelyet április végéig teljesítünk. Véglege­sen győztek a szocialista termelési viszonyok, megszilárdult a nép po­litikai-erkölcsi egysége, megnöve­kedett a tömegek politikai öntu­data. S előttünk nyílnak a további fej­lődés nagyszerű távlatai, amelyek kifejezésre jutnak az új alkotmány tervezetében is — mindazzal együtt, amit népünk közös építő munkájának tizenöt éve alatt elért. Az új alkotmány tervezetét népünk elé terjesztik megtárgyalás céljá­ból, ami rendkívül növeli a vá­lasztási kampány politikai jelentő­ségét is. További utunkat a szocialista demokrácia szüntelen fejlődésének és mélyülésének jegyében folytat­juk. Pártunk Központi Bizottságá­nak határozatai növelik a dolgozók közvetlen részvételét a gazdaság irányításában és az állam igazgatá­sában. Ugyanakkor bővítik elsősor­ban ama nemzeti bizottságok jog­körét és felelősségét, amelyek a néphez a legközelebb állanak — a járási és helyi nemzeti bizottságo­két. A most következő mozgalmas hatvan nap folyamán elég lehető­ségünk nyílik arra, hogy ne csak a legutóbbi választási időszakra te­kintsünk vissza, hanem az elmúlt tizenöt esztendő alatt megtett egész utunkra. Tekintsünk vissza azokra a napokra, amikor azok a nagy forradalmi idők születtek, amelyekben most élünk. Álljunk meg egy pillanatra úgy, mint ami­kor a munkás megtekinti művét, tekintsünk vissza az elmúlt győ­zelmes évekre. E tizenöt esztendő műve büszkeséggel tölt el bennün­ket. Új erőt ad nekünk, tanulság­gal szolgál és segítségünkre lesz abban, hogy világosabban lássuk a jövő távlatait. Nagyszerű, maguk­kal ragadó távlatok ezek: befejez­zük a szocializmus építését és már a rákövetkező években fokozatosan áttérünk a kommunizmus anyagi­műszaki alapjainak építésére. Ez szemléletesen megnyilvánul harma­dik ötéves tervünk távlataiban. Az első két ötéves terv során ipari termelésünk négyszeresére emel­kedett az 1937-es évvel szemben. A harmadik ötéves terv végén, 1965-ben ipari termelésünk hatszo­rosára növekszik és csupán a vil­lanyenergia növekedése háromszor­ta nagyobb lesz a harmadik ötéves tervben, mint az egész háború előtti Csehszlovákia villanyáram­termelése. A harmadik ötéves terv­ben naponta 171 millió koronát fordítunk a beruházási építkezésre. Öt év alatt ez 312 milliárd koronát tesz ki. Az egyéni fogyasztás az 1948-as évhez viszonyítva két és félszeresére növekszik. A harmadik ötéves terv végén utóiérjük és szá­mos ágazatban megelőzzük a leg­fejlettebb tőkés országokat. Ez a mi harmadik ötéves tervünk! Ezek a mi merész, ragyogó távlataink! S e távlatok szellemében folyik majd a választási kampány. Ennek során tehát számos mér­hetetlenül fontos kérdésről lesz szó. Nemcsak maguknak a válasz­tásoknak az előkészítéséről, hanem a dolgozók fokozott tevékenységé­nek, széles arcvonalának felsora­kozásáról. A tömegek kezdeménye­zése győzelmünk legszilárdabb biztosítéka. Az üzemekben és falvakban most még szélesebb körben kell kibon­takoztatni a dolgozók kezdeménye­zését, rendet kell teremtenünk azon problémák terén, amelyek fé­kezik gyorsabb előrehaladásunkat és jól fel kell készülnünk a har­madik ötéves tervre. Emlékezzünk csak vissza, hogy azokat a felada­tokat, amelyek évekkel ezelőtt túl­ságosan nehezeknek tűntek szá­munkra és aggódtunk érte, hogyan teljesítjük őket, mind megoldottuk és ma az idők távlatából csak mo­solygunk akkori aggodalmaink fe­lett. Ilyen a fejlődés! Komoly probléma, amelyre a vá­lasztási kampány során nagy gon­dot kell fordítanunk, az az orszá­gos feladat, hogy döntő fordulatot érjünk el a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésében. E probléma megoldásában előre jutunk, ha a Nemzeti Front minden erejét és eszközét mozgósítja, ha kibonta­koztatja a szövetkezeti tagok kez­deményezését és fáradhatatlanul segíti a nemzeti bizottságokat a szocialista munkaverseny elmélyí­tésében és kiszélesítésében. Nagy figyelmet kell szentelni a képviselőjelöltek kiválasztásának, mert nagyon felelősségteljes, nehéz munka vár rájuk. Ezt a munkát pedig nem szabad lebecsülni. Kü­lönösen a nemzeti bizottságok te­vékenységének új feltételei tá­masztanak nagy követelményeket a képviselőkkel szemben. A nemzeti bizottságok szocialista államunk továbbfejlődésének egyik legfonto­sabb tényezői népünk erkölcsi­politikai egységének és szocialista öntudatosságának megteremtése terén. Már ez önmagában is mu­tatja, mily nagy igényeket kell tá­masztanunk az új képviselőkkel szemben és ezért gondoskodnunk kell már ma a képviselők helyes kiválogatásáról. A nép képviselőivé a szocializmus legjobb építőit, a bevált, tehetséges, odaadó funk­cionáriusokat kell választani. Ha elgondolkozunk a küszöbön álló választások felett, a választási kampány tartalma és jellege fe­lett, önkéntelenül is összehasonlít­juk a München előtti köztársaság­ban lefolyt választásokkal. Az ismert korteskedés, a hagyományos rtép­bolondítás, amely a különféle zöld, lila, fekete, sárga és más polgári politikai pártokat jellemezte, a mostani választási kampányhoz ké­pest nevetséges komédiának tűnik. Akkoriban a választások a z uszítá­sok és a nemzet erőinek szétfor­gácsolása jegyében folytak. Ma a választások a nép megbonthatatlan egységét fejezik ki. (Folytatás a 2. oldalon) A köztársaság kormánya a nemzetgyűlés és a nemzeti bizottságok választásait 1960. június 12-re tűzte ki A kormány április 11-i ülésén elhatározta, hogy a nemzetgyűlés és valamennyi fokú nem­zeti bizottságok választásait 1960. június 12­ére, vasárnapra tűzi ki. Ugyanakkor a Nemzeti Front Központi Bizottságának javaslatára köz­ponti választási bizottságot létesített. A most következő választási kampányba dolgozó né­pünk a hazánk építésében már elért és to­vábbi új sikerek jegyében indul azon nagy táv­latok előtt, amelyekre főként pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülése mutatott rá. A vá­lasztási kampány során országos vita kereté­ben dolgozóink megtárgyalják az új szocialista alkotmány tervezetét is. Az egész választás előtti időszak tehát a kommunista párt vezette dolgozó népünk alkotó erőinek további kibon­takozását jelenti majd nagy feladataink telje­sítése érdekében. A kormány határozata a nemzetgyűlés és a nemzeti bizottságok választási napjának kitűzéséről A nemzetgyűlési választásokról és a nemzeti bizottságok megválasztásáról szóló törvények alapján a kormány a nemzetgyűlésbe, a helyi, városi, járási, körzeti és kerületi nemzeti bi­zottságokba, valamint Prága főváros nemzeti bi­zottságába való választások napját 1960. június 12-re, vasárnapra tűzi ki. V. ŠIROKÝ, s. k. miniszterelnök A kormány határozata központi választási bizottság létesítésiről A Csehszlovák Köztársaság Kor­mánya a Nemzeti Front Központi Bizottságának javaslatára a nem­zetgyűlési választásokról szóló tör­vény 13. §-a, valamint a nemzeti bizottságok választásáról szóló tör­vény 21. és 55. §-ai alapján köz­ponti választási bizottságot létesít a nemzetgyűlésbe és a nemzeti bi­zottságokba való választások alkal­mából a következő összetételben: Elnök: RUDOLF BARÄK, a CSKP KB politikai irodájának tagja, mi­niszterelnökhelyettes, belügyminisz­ter, Alelnök: OLDfiICH ČERNlK, a CSKP KB titkára, Titkár: JIŔI S ALGA, a CSKP KB osztályvezetője, a CSKP KB tagja, Tagjai: JOSEF ADAM, a Tatra ­Smíchov szakszervezeti üzemi bizott­ságának elnöke, LADISLAVA BESSEROVÄ, a Nemze­ti Front KB titkára, a CSKP KB tag­ja, VASIL BILAK, iskola- és kulturá­lisügyi megbízott, a CSKP KB tagja, JOSEF BUREŠ, a turskoi, Praha­Západ EFSZ elnöke, KAREL ČERVINKA, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Központi Bi­zottságának titkára, JOZEF GAJDOŠlK, a Szlovák Meg­újhodás Pártjának vezető titkára, élelmiszeripari megbízott, JOSEF GEMROT, a Csehszlovák Néppárt központi titkára, OLEG HOMOLA, a CSSZBSZ KB köz­ponti titkára, a CSKP KB póttagja, VLADIMÍR KOUCKÝ, a CSKP KB titkára, VÁCLAV KOUKOL, a KSZT titkára, VÁCLAV KfilVOHLAVt, darus, Kladnói Egyesült Acélmüvek, Dr. BOHUSLAV KUČERA, a Cseh­szlovák Szocialista Párt KB titkára, FRANTIŠEK KUČERA, a Slaný-1 Ál­lami Gazdaság igazgatója, JOZEF LENÁRT, az SZLKP KB tit­kára, a CSKP KB tagja, EMlLIA MURINOVÁ-JANECKOVÁ, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bi­zottságának titkára, MIROSLAV PASTYŔIK, a CSKP KB osztályvezetője, a CSKP KB tagja, JOSEF PODLIPNÝ, a Szövetkezetek Központi Tanácsának alelnöke, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Központi Szövetsége Elnökségének elnöke, PETER PORUBEŇ, az SZLKP KB osztályvezetője, VÁCLAV SLÁVIK, a CSKP KB osz­tályvezetője, a CSKP KB tagja, ANTONÍN ŠELEŠOVSKÝ, a Nemzet­védelmi Minisztérium politikai főosz­tálya vezetőjének helyettese, FRANTIŠEK ŠTEFÁNIK, a Szabad­ságpárt Központi Bizottságának veze­tő titkára, JOSEF VÁVRA, a borenovicei EFSZ, Praha-Východ elnöke, MIROSLAV VECKER, a CSISZ KB elnöke, a CSKP KB tagja. V. ŠIROKÝ s. k. miniszterelnök Jóváhagyták a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokról szóló új törvényt = Hétfőn, április 11-én tartotta a Szlovák Nemzeti Tanács Bratislavá­= ban 34. ülését, amelyen megtárgyalta a Megbízottak Testületének a = Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokról szóló törvénymódosító = törvény kiadására tett javaslatát. Az ülésen részt vettek Rudolf Stre­chaj, a CSKP KB politikai irodájának póttagja, a Megbízottak Testületének elnöke, Oskar Jeleň, Michal Chudík, Jozef Kríž és Pavol Majling, az SZLKP KB irodájának tagjai, továb­bá a Szlovák Nemzeti Front elnök­ségének tagjai, a megbízottak és po­litikai életünk más tényezői. Az ülést Ľudovít Benada, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg és vezette. A napirenden szereplő törvényja­vaslat előadója, Vincent Ľahký kép­viselő beszámolójában rámutatott, hogy a nemzetgyűlési választásokról és a Szlovák Nemzeti Tanács válasz­tásairól szóló alkotmány törvény mó­dosítása, valamint a többi választási I törvény módosítása megköveteli, hogy velük összhangban megváltoz­tassák a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokról szóló törvény megfelelő rendelkezéseit is. Elsősor­ban az államunk és társadalmi fej­lődésünk következtében beállott vál­tozások kifejezésre juttatásáról, a választó körzetek számának új mó­don való meghatározásáról és a Szlovák Nemzeti Tanács választásai megszervezésének olyan módosításá­ról van szó, hogy az államunk új 1 területi felosztásán alapuljon és le­j (Folytatás a 2. oldalon) fi Megbízottak Testületének határozata a Szlovák Nemzeti Tanács választási napjának kitűzéséről A Megbízottak Testülete a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Szlovák Nemzeti Tanács válasz­tásairól szóló törvénye alapján a Szlovák Nem­zeti Tanács választásának napját 1960, június 12-re, vasárnapra tűzte ki. Rudolf Strechaj s. k a Megbízottak Testületének elnöke A Megbízottak Testületének határozata szlovákiai választási bizoftság létesítéséről A Megbízottak Testülete a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának javaslatára a nemzetgyűlési választá­sokról szóló 27/54 zb. számú törvény 14. §-a első' bekezdése alapján a 37/1960 zb. számú törvény hangzásá­ban, amellyel módosul a nemzetgyűlési választásokról szóló törvény, szlová­kiai választási bizottságot létesített a nemzetgyűlési választások alkalmá­ból. Tekintettel arra, hogy az 1960. ápri­lis 11-i kormányhatározat, valamint a Megbízottak Testületének 1960. ápri­lis 11-i határozata alapján a nemzet­gyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok választásait ugyanazon napon — 1960. június 12­én, vasárnap tartják, a nemzetgyűlési választások alkalmából létesített szlovákiai választási bizottság a Szlo­vák Nemzeti Tanácsnak, a Szlovák Nemzeti Tanács választásairól szóló törvénye, valamint a nemzetgyűlési választásokról szőlő 39/1960 zb. számú törvény 55 §-ának értelmében ellátja a Szlovák Nemzeti Tanács központi választási bizottságának, valamint a nemzeti bizottságok választásai szlo­vákiai választási bizottságának felada­tait is. A Megbízottak Testülete a nemzet­gyűlési választások alkalmából kine­vezte a szlovákiai választási bizottság tagjait: Elnök: PETER PORUBEŇ, az SZLKP KB II: osztályának vAetője, Alelnök: LADISLAV GESO, igazság­ügyi megbízott. Titkár: JAROSLAV BXCHER, a bel­ügyi megbízott helyettese. Tagjai: JÁN ŠKODA, a CSISZ szlo­vákiai Központi Bizottságának tit­kára, JÁN DUŽI, a Szlovák Szakszerveze­ti Tanács titkára, ALOJZ JANOUŠEK, a Szlovák Nem­zeti Front Központi Bizottságának dolgozója, JOZEF MJARTAN, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, JURAJ MQRAVEC, a Szabadságpárt Központi Bizottságának titkára, TIBOR DONOVAL, a Csehszlovák Testnevelési Bizottság szlovákiai Központi Bizottságának titkára, JOZEF TOKÁR, a CSSZBSZ szlovákiai bizottságának vezető titkára, JOZEF LIETAVEC, a Csehszlovák Vöröskereszt szlovákiai bizottságá­nak alelnöke, PATHÔ KÁROLY, a Csemadok Köz­ponti Bizottságának vezető titkára, IVAN HUMENÍK, az Ukrán Dolgozók­Kulturális Egyesülete Központi bi­zottságának vezető titkára, EMÍLIA SEDLÄKOVÄ, a Csehszlovák Nőbizottság szlovákiai bizottságának titkára, . SÁMUEL KODAJ, a csehszlovák nép­hadsereg tisztje, JÁN BORODÄČ nemzeti művész, a Zeneművészeti Főiskola tanára, FRANTIŠEK HERDA, a bratislavai Kablo n. v. dróthúzó részlegének fő­mestere, MICHAL GABRIŠKA, a récai EFSZ elnöke. Rudolf Strechaj s. k., a Megbízottak Testületének el­nöke.

Next

/
Thumbnails
Contents