Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-09 / 99. szám, szombat

Ny. Sz. Hruscsov üzenete az akkrai értekezletnek Moszkva (ČTK) - Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az afrikai országokkormány- és közszervezetei akkrai rendkívüli értekezletének elnökéhez üdvözlő üzenetet intézett, amelyben sok sikert kíván azon feladatok megoldásához, amelyek az értekezlet előtt állanak. A Szovjetunió, mint az afrikai nemzetek őszinte barátja, mély rokonszenvvel, figyelemmel kíséri az afrikai nemzetek bátor harcát a gyarmatosítás ellen, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, Afrika békéjének és biztonságának megszilárdításáért — hangzik az üzenetben. — A szovjet nép megbecsüli az afrikai nemzetek azon törekvését, högy az afrikai világrészt atomfegyvermentes békés övezetté változtassák Minden ország és kontinens nemzetei nyugodt és boldog életet óhajtanak — írja Ny. Hruscsov — és ha erőfeszítésük egyre jobban egyesíti őket e nemes cél eléréséért folytatott harcban, akkor a világbéke győzedelmeskedni fog. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kifejezi azt a reményét, hogy a kormány- és közszervezetek akkrai értekezlete a Bandungban és az afrikai értekezleteken kihirdetett nagy elvekkel összhangban hozzájárul a világbéke megszilárdításához. Üzenetváltás a Szovjetunió és Finnország között Moszkva (ČTK) - Kiiment Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Szovjetunió és Finnország közötti baráti, együttműködési, kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 12. évfordulója alkalmából üdvözlő üzenetet küldöttek Urho Kekkonen finn elnöknek.^ Örömmel állapítjuk meg — hangzik az üzenetben —, hogy a s?ovjet-finn kapcsolatok- továbbra is sikeresen fejlődnek, és így megerősítik azon elvek életrevalóságát, amelyek az 1948. évi szerződés alapját képezik. Ezek a kapcsolatok a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok békés baráti egymás mellett élésének meggyőző példáját szolgáltatják. Kekkonen elnök válaszában kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szerződés elvei megmutatják azt az utat, amely a két ország közötti baráti kapcsolatokhoz vezetett, és hogy a közöttük fennálló baráti kapcsolatok a két ország népének érdekében továbbra is sikeresen fognak; fejlődni. Nyikita Szergejevics Hruscsov üdvözlő táviratot intézett V. Sukselainen finn miniszterelnökhöz is. Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere Toergren külügyminiszterrel váltott üdvözlő táviratot. Anasztasz Mikojan Bagdadban Moszkva (ČTK) - Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese pénteken reggel IL-18 repülőgépen Bagdadba utazott. A. Mikojan Irak fővárosában megnyitotta a szovjet ipari kiállítást. A. I. Mikojant a vnukovi repülőtérre N. Muhitgyinov, A. Koszigin és más vezető szovjet személyiségek kísérték. Bagdad. Az iraki lapok április 8-án beszámolnak A. I. Mikojannak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének érkezéséről. A lapok közlik a szovjet vendég fényképét is. Az Al-Istiklal „Örömmel üdvözöljük, Mikojan úr!" címen közöl cikket. A lap kiemeli, hogy A. I. Mikojan bagdadi látogatása az Iraki Köztársaság történelmének legjelentősebb eseményei közé tartozik. A KGST építészeti bizottságának ülése Berlin (ČIK) Az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjai stépvíseloinek a mezőgazdaság fejlesztéséről folytatott tapasztalatcserére vonatkozó februári tárgyalá* határozatának szellemében, valamint az építészet fokozott feladataira való tekintettel, a mezőgazdasági termelés gyors növekedése folytán ez év április 5-én és 6-án Berlinben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának építészeti bizottsága rendkívüli ülést tartott. Az ülésen megtárgyalták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak a falusi építkezések megjavítására irányuló intézkedéseit, jóváhagyták a mezőgazdasági építkezésnek az egyes országokban rendelkezésre álló alapjait és javasolják a KGST tagállami közötti tapasztalat- és dokumentációs cserét, a többi között a tíIsmét felrobbant egy amerikai rakéta Canaveral (ČTK) A Canaveral fokon épült támaszponton a péntekre virr éjjel felrobbant az „Atlas" amerikai rakéta. A kísérlet az egyetlen amerikai interkontinentális ballisztikus lövedék új irányító berendezésének kipróbálására irányult. Ez már a második eset, hogy a rakéta még a kilövés előtt felrobbant. pus-tervek kiválasztását, amelyeket a haladó technológia és építkezési technika alapján dolgoztak ki. Ezek hozzájárulnak az építkezési önköltségek és a munkaráfordítás csökkentéséhez. Nigéria erélyes fellépése az atomfegyverkísérletek elien Lagos (ČIK) A nigériai parlament e napokban elhatározta, hogy Nigériában minden francia vagyont zár alá helyez, tiltakozásul a franciák szaharai atomfegyverkísérletei ellen. Tafawa Balewa, Nigéria miniszterelnöke kijelentette, hogy kormánya minden intézkedést megtesz a határozat biztosítására és szükség esetén további szankciókat léptet életbe Franciaország ellen. BUKARESTBEN V. I.. Lenin születésnapjának 90. évfordulóján leleplezik a világproletariátus lángeszű vezérének emlékmüvét. (ČTK) BERLINBEN április 7-én találkoztak a ország fasisztaellenes harcosainak küldöttségei. (ČTK) De Gaulle befejezte nagy-britanniai látogatását London (ČTK) - De Gaulle tábornok, Franciaország Köztársasági elnöke londoni látogatásának utolsó napján beszédet mondott az angol parlament mindkét házának együttes ülésén. Beszédében elosorban a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel foglalkozott. A nagyhatalmak kormányfőinek májusi párizsi értekezletét a „hoszszú és nehéz utazás kezdetének" minősítette. Örömét fejezte ki afelett, hogy ismét találkozik Macmillan angol miniszterelnökkel, Eisenhowerrel, az USA elnökével és Ny. Sz. Hruscsovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. Hangsúlyozta, hogy egész Franciaország mélyen átérzi a csúcsértekezlet fontosságát és jelentőségét, amely „reális reményekkel" kecsegtet. A leszerelés kérdéseiben alapjában véve állást foglalt a Nyugat tézisei mellett. A franciák atompolitikájának és szaharai atomfegyver-kísérletének kérdésében kijelentette, Franciaország ma arra törekszik, hogy a többi nagyhatalmakhoz hasonló eszközökkel rendelkezzék, amelyekről hajlandó lemondani, mihelyt a nagyhatalmak is lemondanak róluk. Nagyon általánosan beszélt a folyamatos nemzetközi enyhülés és békés egymás mellett élés politikájáról. De Gaulle látogatása csütörtökön a Covent Garden királyi operaházban díszelőadással ért véget. De Gaulle tábornok pénteken visszatért Párizsba. Londoni körökben rámutatnak arra, hogy de Gaulle tábornok londoni látogatása során mindén tőle telhetőt megtett, hogy a Franciaország és Nagy-Britannia közötti „szívélyes viszonyt" felélénkítse, azonban nem titkolja, hogy Párizs és London, valamint Nagy-Britannia és az európai kontinens között tovább tartanak a politikai nehézségek és a feszültség. A Nyugat még miniig hajthatatlan Folytatja munkáját a tízhatalmi leszerelési bizottság Genf (ČTK) — A tízhatalmi leszerelési bizottság csütörtökön folytatta a nyugati és a szocialista országok terveinek megvitatását. Naszkowski lengyel küldött visszautasította a francia küldött előzó kategorikus kijelentését, hogy a nyugati hatalmak sem a szovjet, sem a hozzá hasonló más terveket nem fogadják el a vita alapjául. Hangoztatta, hogy a szocialista országok küldöttségei készek tovább vitázni a konstruktív javaslatokról és kiegészítésekről. Naszkowski rámutatott, hogy Jules Moch negatív állásfoglalása nemcsak a genfi külügyminiszteri határozatnak, hanem az ENSZ-közgyülés határozatának is ellentmond. Rámutatott arra is, milyen éles ellentét van a nyugati küldöttségek elvi leszerelési álláspontja s a között, amiről hajlandók tárgyalni. Burns kanadai küldött a szovjet általános és teljes leszerelési programmal kapcsolatos nyugati álláspontot hajtogatta, továbbá azt állította, hogy a szovjet terv nem reális, és ezért várják meg, míg a leszerelési világértekezlet megköti a leszerelési egyezményt. Ezért bizonyos „előzetes intézkedéseket javasolt". Valószínűleg a nyugati terv első és második szakaszában tartalmazott ellenőrző intézkedésekre gondolt. A kanadai küldött elismerte, hogy a szovjet terv az általános és teljes leszerelést eredményezhetné, de a nyugati terv „szerény", viszont szerinte reálisabb és gyakorlatibb a szocialista országok tervénél. Burns újra előhozta azt a régi érvet, hogy a nyugati államok nem úgy értelmezik az ENSZKözgyulés határozatát, hogy le kell mondaniuk összes fegyveres erőikről. Mit tegyünk akkor, ha a tízhatalmi értekezleten részt nem vevő más államok nem tartják majd kötelezőnek magukra az általános és teljes leszerelésről kötendő szerződést? Ezért javasolja, hogy kezdjenek tárgyalni a nyugati terv első és második szakaszának előkészítő intézkedéseiről. Felszólalása végén megismételte Moch negatív álláspontját, azt, hogy a szocialista országok javaslatával semmire sem mehetnek. ZORIN ELVTÁRS BESZÉDE Valerian Zorin szovjet küldött a leszerelési bizottság ülésén elhangzott felszólalásában a többek között kijelentette: A nyugati hatalmak képviselői lequtóbbi összejöveteleiken állandóan bizonygatták, az lenne a leghelyesebb út az ENSZ-közgyűlés általános és teljes leszerelésről hozott határozatának teljesítésére, ha a nyugati , tervalapján tárgyalnánk a leszerelésről Ez arra késztet minket, hogy ma a2 eddiginél részletesebben fejtsük ki véleményünket a nyugati tervről. Abból a szemszögből értékeljük a nyugati tervet, mennyiben felel meg a közgyűlés határozatában feltüntetett követelményeknek. Elsősorban vizsgáljuk meg, vajon általános leszerelési terv-e az öt nyugati hatalom terve. Ha figyelmesen áttanulmányozzuk, meggyőződünk róla, hogy csak a neve az, a valóságban azonban nem az általános leszerelés terve. A terv első része egyáltalán nem helyez kilátásba leszerelési intézkedéseket és csak a szovjet és amerikai fegyveres erők létszámának határáról beszél, melyet mindkét államra különkülön 2 és félmillió főben határoznának meg, továbbá a tervben név szerint nem említett államok fegyveres erői létszámának határozatlan nagyságát említi. Ha figyelmen kívül hagyjuk a meg nem nevezett államokat, megállapítjuk, hogy az első rész Elhalasztották az atomértekezlet ülését Genf (ČTK) - A nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaló háromhatalmi genfi értekezlet április 7-re kitűzött ülését elhalasztották. A szovjet, az angol és az amerikai küldöttség vezetői elhatározták, hogy az ülés helyett az amerikai küldöttség genfi székházában nem hivatalos összejövetelt rendeznek. Fulbright szenátor a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről William Fulbright, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy amennyiben a csúcsértekezlet megállapodásra lép a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről, az USA szenátusa nem fog akadályt gördíteni a megállapodás jóváhagyása elé. Fulbright ezen kijelentését az arról szóló híresztelésekkel kapcsolatban tette, hogy a szenátus elutasíthatná az USA kormánya által megkötött egyezményt a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről. A hétórás munkanap valósággá vált Moszkva (ČTK) A moszkvai városi népgazdasági tanács Üzemeinek csaknem kétharmadában már bevezették a lerövidített munkanapot. Hétórás munkanapot vezettek be minden kohászati és vegyi üzemben. Április l-e óta 7' órás munkanap mellett dolgoznak 5 textilüzem minden üzemrészlégében, közöttük a Trjohgornaja Manufaktura kombinátban is. Lerövidítették a munkaidőt a legnagyobb moszkvai üzemben, a Lihacsev Gépkocsigyárban. A második negyedévben bevezetik a hétórás munkanapot az élelmiszeripari üzemekben, a bútorgyárakban és a poligrafiai vállalatoknál. A MOSZKVAI repülőtéren április 7-én leszállt s Boeing-707, Intencontinental repülőgép. Ezzel megkezdődött Brüsszel és Moszkva között a közvetlen légiforgalom lökhajtásos repülőgépek alkalmazásával. (ČTK) csak a Szovjetunió és az USA-t érinti, de nem érinti Angliát, Franciaországot és a többi áHamokat. A nyugati terv második része az egyes államokra vonatkozó különféle ellenőrző intézkedéseken 'kívül ismét csak a két állam, a Szovjetunió és az USA fegyveres erőinek pontos számat határozza meg külön-külön 2 millió 100 ezer főben. Más államokra, még Angliára és Franciaországra vonatkozóan is csak annyi áll röviden a tervben, hogy meg kell határozni a „jelentős katonai eszközökkel rendelkező államok fegyveres erői létszámának maximális határát". Tehát a nyugati hatalmak tervének második része sem helyez kilátásba általános leszerelési intézkedéseket. Igaz ugyan, hogy a nyugati terv harmadik része intézkedéseket tartalmaz a nemzeti fegyveres erők létszámának és a fegyverzet mennyiségének csökkentésére úgy, hogy ez valamennyi államra vonatkoznék. A nyugati terv létrehozói azonban nem mondják meg, sőt egyáltalán nem hajlandók megmondani, mikor és hogyan valósíthatók meg a gyakorlatban ezek az intézkedések. Ezért határozatlan óhajok puszta megnyilvánulását kell látnunk a terv harmadik részében. A nyugati hatalmak terve nem általános leszerelési terv és a Közgyűlés határozatának sem felel meg, mert ennek követelménye kimondja, hogy teljes legyen a leszerelés. Mit javasol a nyugati terv a nukleáris leszereléssel kapcsolatban? A nukleáris leszerelés problémájának gyökeres megoldása helyett azt javasolja, hogy vezessék be az ellenőrzést a katonai célokat szolgáló hasadó anyagok gyártásának beszüntetése és ezeknek az anyagoknak békés célok szolgálatába való fokozatos átállítása fölött. De ki nincs tisztában vele, hogy ma, amikor az államok óriási mennyiségű hasadó anyagot halmoztak fel - s ezt a nyugati hatalmak egyes államférfiai is nyíltan beismerik —, a katonai célokat szolgáló hasadó anyagok gyártásának megszüntetésére mint leszerelési intézkedésre tett javaslat a gyakorlatban teljesen jelentéktelen? A nyugati tervben tehát nem szerepelnek a teljes nukleáris leszerelésre vonatkozó intézkedések. A terv a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet felszámolására vonatkozóan nem tartalmaz semmilyen rendelkezést. Beszéltünk már róla, hogy a terv első része egyáltalán nem javasol intézkedéseket a fegyveres erők létszámának csökkentésére, a második része csak két ország, a Szovjetunió és az USA fegyveres erőinek jelentéktelen csökkentését helyezi kilátásba, a harmadik része pedig a nemzeti fegyveres erőknek oly korlátozását feltételezi, a bizonytalan jövőben, hogy „megfeleljenek a belső biztonság garantálásának és az ENSZ alapokmányából eredő kötelezettségek teljesítésének, hogy „egyetlen állam, vagy államcsoport se gátolhassa meg a nemzetközi jog érvényesítését". E megfogalmazásból kitűnik, hogy elsősorban a fegyveres erők létszámának csökkentéséről és nem teljes felszámolásáról van szó, másodszor, hogy a létszámcsökkentés után is igen jelentős fegyveres erők maradnak meg, mert a nyugati tervből következtetve oly hatalmasaknak kell l'enniök, hogy „egyetlen állam, vagy államcsoport se gátolhassa meg a nemzetközi jog érvényesítését". Mi történjék a külföldi támaszpontokkal a nyugati terv értelmében? Semmi. A terv egy szóval sem tesz említést róluk. Ez irányban tehát a nyugati terv még részleges intézkedést sem tartalmaz. A nyugati terv nyilvánvalóan azt az elvet követi, hogy maradjanak érintetlenül. A nyugati tervből és a nyugati küldöttségek hozzáfűzött magyarázataiból kitűnik, hogy a 'nemzeti fegyveres erők meghagyásán kívül a nemzetközi biztonság garantálásának ürügyével még újabb nemzetközi fegyveres erőket kell létesíteni. Ha jól értjük, kellőképpen felszerelt nemzetközi erők létesítéséről van szó, mert a nyugati hatalmak elképzelése szerint hatalmasabbaknak kell lenniük az egyes államok, vagy államcsoportok fegyveres erőinél. Viszont nagyon is nyilvánvaló, hogy a nyugati terv egyáltalán nem tartható az általános és teljes leszerelés tervének, sőt egyáltalán nem tekinthető leszerelési tervnek, mivel a nemzeti haseregeken felül nemzetközi fegyveres erők létrehozását helyezi kilátásba. Mi ellentétes szempontból indulunk ki. Ügy véljük, hogy ki kell dolgozni az államok fegyveres erői és fegyverzete felszámolásának tervét. Ebben látjuk a Közgyűlés határozatának az általános és teljes leszerelésre vonatkozó követelését is. Ha a nyugati hatalmak Moch úr szerint valóban nem szándékoznak együttműködni velünk, egy ilyen leszerelési program összeállításán, hogyan értelmezzük azt a nyilatkozatukat, hogy támogatják az ENSZ-Közgyűlés határozatát? Összhangban van-e a nyugati terv a Közgyűlés határozatával? Persze hogy nincs. A Közgyűlés határozatának, s e határozat minden pontjának a szovjet terv felel meg, mert valóban kilátásba helyezi az általános és teljes leszerelést. A nyugati terv viszont egészen más jellegű. A nyugati tervben túl kirivóak azok a cikkelyek is, amelyeknek célja egyes államok egyoldalú katonai előnyeinek biztosítása. Mint már említettük, az idegen területeken elhelyelyezett külföldi katonai támaszpontok és nukleáris fegyverkészletek meghagyása esetén a rakéta- és más korszerű atomfegyverszállító eszközök fölötti ellenőrzés bevezetése sem tekinthető másnak, mint egyoldalú katonai előnyök biztosításának egyes államok számára. Azt a benyomást kelti, hogy egyes államok a nyugati leszerelési terv megvalósításával azt akarják elérni, amit nemzeti katonai programúkkal nem sikerült megvalósítaniuk. Ez azt is jelenti, hogy a nyugati leszerelési terv csupán kiegészíti a szóbanforgó államok nemzeti katonai programját, amiről már április 4-i ülésünkön is beszéltünk. Ugyanezt mondhatjuk a nyugati tervben a leszerelés ellenőrzésére javasolt számos intézkedésről is. A nyugati terv bővelkedik az ilyen intézkedésekben. Másként festene a helyzet, ha a nyugati tervben megjelölt ellenőrzési intézkedések megfelelő leszerelési intézkedésekkel társulnának. Mi is szükségesnek tartjuk a szigorú és hatékony ellenőrzés gyakorlását a leszerelés fölött úgy, hogy ellenőrzése ne lehessen leszerelés nélkül és leszerelése se lehessen ellenőrzés nélkül. A nyugati terv azonban leszerelés nélkül javasol ellenőrző intézkedéseket, másszóval a fegyverkezés ellenőrzését javasolja. Mindezek fényében érthető, hoav a szovjet küldöttség a többi szocialista országok küldöttségeivel egyetemben nem tekintheti a nyugati tervet a további tárgyalás alapjának. Tehát mi a teendő? A jelenlegi körülmények közepette úgy véljük, az adott helyzetben az ENSZ-közgyűlés határozata alapján kell dolgoznunk, hisz mindnyájan egyetértünk vele, s meg kell próbálnunk e határozat kibontakoztatását, meg kell találnunk az ebből a közös alapból közvetlenül eredő elfogadható lényeges cikkelyeket, hogy előre haladjunk. A genfi tízhatalmi értekezlet Zorin szovjet küldött elnökéletével pénteken délelőtt tartotta huszadik ülését. Az ülésen Zorinon kívül Frederic Eaton, az amerikai küldöttség vezetője is felszólalt. jfil SZÖ 3 * 1960. április 8.