Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)
1960-04-01 / 91. szám, péntek
I AMERRE A FEUMIADÍTif JIOKIET KATONA'KJÁRTAK r......... -'^S&W ^Mfeft-WMIP:* wwts:Szabaddá tették a jólét felé vezető utat /Q jószággondozó R JÄSS A felszabadítók iránti hála jelképe az 1959-ben épített emlékmű A Trnavai Helyi Nemzeti Bizottságon őrzik a város krónikáját. A sárguló oldalain régi eseményekről olvasunk. Megismerkedünk a város történetével... A fasiszta rendszer borzalmairól is olvashatunk a krónikában. A kezdetben a helyzet hasonlított a mostani nyugatnémetországihoz. Antiszemita provokációk voltak, később a zsidó házakon a tüntető fasiszták betörték az ablakokat és felgyújtották a zsinagógát. Fél évre rá már 200 embert vittek el Trnaváról a haláltáborokba és a gázkamrákba. Sok embert munkára vittek Németországba. A németeknek a szlovák katonákra is vásott a foguk. 1943. szeptember 1-én parancsot kaptak a katonák, hogy öltözzenek német egyenruhákba és utána Németországba mennek. A katonák fellázadtak a parancs ellen. Mikor reménytelenné vált az ellenállás, a katonák a ledöntött kaszárnyafalon át menekültek. A kivezényelt rendőregységek azonban útjukat állták. Egy évvel később senki sem tartóztathatta már fel a katonákat és a felfegyverzett lakosságot. Trnaváról több mint négyezer ember vett részt a Szlovák Nemzeti Felkelésben. A krónikás bőven ír arról az örömteljes vasárnapról - 1945, április 1-ről —, amikor Malinovszkij marsall egységei felszabadították Trnavát. A főtéren a lakosság emlékművet állított a felszabadító szovjet hadsereg tiszteletére. A járási pártbizottság a népművelési otthonnal agitációs anyagot készít arról, mennyivel gazdagodott 15 §v alatt Trnava. Az ipari termelés olyan rohamos növekedésére, mint 1945 óta bekövetkezett, még nem volt példa. A Zornica és ČSAD üzemekben az építkezésre fordított összeg csaknem ötmillió koronát tett ki, és az új gépállomás még ennél is többe került. A cukorgyár korszerűsítésére 23 millió koronát fordítottak, 1965-ig további 25 millió koronás befektetéssel elérik, hogy 268 vagon helyett 300 vagon cukorrépát fog feldolgozni naponta. Az egykori Coburg-gyár, a mostani Kovosmalt kibővítése 75 millió koronát igényelt. Gombamődra nőttek a lakóházak. A városban az utóbbi években 1228 család költözött szép modern lakásokba, és több mint 500 családi ház épült fel. A Botto utcán új 11-éves iskola épült 23 osztállyal. Az új ipari iskolában évente 200 fiatal nyer szakképzettséget. Egészségügyi téren is nagy előrehaladást értek el a trnavaiak. A felszabadulás előtt 38 orvos volt a járásban, jelenleg 150 van, Az emberről való példás gondoskodást bizonyítja az is, hogy 1945-tól negyedére csökkent a csecsemőhalandóság. Sokat mondanak ezek a számok. Az ember, ha végigmegy a városon, látja ezeket a változásokat és a lakosság örömteli életét. Drábek Viktor Üj lakónegyed épül a Szlovák Nemzeti Felkelés utcában (ČTK felvételei.) M ár megtelt a nagyterem, amikor csinos, harmincöt év körüli asszony foglalt helyet velem szemben. Egyszerűen, ízlésesen volt öltözve. Rövidre nyírt haját nemrég tehette fürtökbe a fodrász, ajkán lehelletnyi rúzs pironkodott. Mindezeknek felmérése nem tartott addig, mint most itt az elmondása. Talán egy röpke pillanatig tartott az egész, ám a gyűlést megszakító szünetig többször átvillant agyamon a gondolat, a kérdés. Ki lehet ez az asszony? Öltözködése, magatartása, viselkedése és általában külső megjelenése után tanítónőnek véltem. A keze azonban, amelyen a karikagyűrű felett még egy pici gyűrű is csillogott, másra engedett következtetni. A kétkezi munkának nyomai látszottak ezen a kézen. Még sem lehet tanítónő ... Vagy talán üzemben dolgozhat? ... A kíváncsiság rossz tulajdonság. Ogy hat az emberre, mint az éhség vagy szomjúság. Addig gyötri az embert, míg kielégülést nem nyer. No, ha már az evést is belekevertem a dolgok menetébe, mindjárt meg is mondom, hogy tízóraizás közben kíváncsiságom is meglelte „orvosságát". Kérdésemre kedvesen mosolyogva válaszolt a fiatalasszony: - Veľká Pákáról való vagyok. Már 7 éve tagja voltam a šamoríni járási pártplénumnak. Most mint vendég vagyok itt a Dunajská Streda-i alakuló járási pártkonferencián. - Es Vtká Pákán? Tanít, vagy könyvelő a szövetkezetben? A fiatalasszony csodálkozik. - Miből gondolja, hogy tanítok? - Csak úgy, az öltözködése, a megjelenése. - Nem elvtárs! Jószággondozó vagyok. - Nem Kókai Rozália? - Nem téved! - Hallottam már magáról. - Jót? - A szorgalmáról. - Szégyellném, ha panasz volna munkámra. Apámat üldözték a múltban, mert már akkor a mát akarta ... Magam is kommunista vagyok. A beszélgetést be kellett fejezni, mert az első vitafelszólaló máris az emelvényre lépett. Kuruc Andrásnak, a somorjai járási pártbizottság volt tagjának unszolására még annyit jegyeztem fél, hogy Kókai Rozália már nyolc éve dolgozik a szövetkezetben. Nyolc éve gondozza a szövetkezet növendékszarvasmarháit. Keze alatt nő a jószág, akár a kender. A pártba a munkája, szocialista építésünk iránt tanúsított magatartása, szorgalma eredményeként került be. A Veľká Paka-i kommunisták azt mondták rá: Ennek az aszszonynak köztünk a helye. A vacsora alatt mintha csak a déli beszéd fonalát akarná összetörni. Kókai Rozália így kezdi: - Azt hitte, hogy tanítónő vagy könyvelő vagyok... Ma mindenki szépen öltözhet, adhat magára, aki becsületesen dolgozik. Van hozzá tehetsége ... Évenként hathétszáz munkaegységet keresek. Férjem is szépen keres az állami gazdaságban. Hogy tanítónő vagyok ... A múltban a magamfajtának nem volt lehetősége a tanulásra. Nem, nem lehettem, de a lányom már az lesz. A gazda- ; sági főiskolán tanul... A beszélgetés során kiderült még az is, hogy Kokainé három gyermeknek az anyja. Odahaza háromszobás, fürdőszobás lakásban laknak. Vízért sem járnak a kútra, s televíziót néznek esténként ... Így emelkedik manapság a falu a város színvonalára, így tűnik el a szellemi és fizikai munkás, a tanítónő és a jószággondozó közötti különbség. A konferencia második napján, amikor megválasztották a Dunajská Streda-i járási pártbizottságot, a jelölő íven Kókai Rozália neve is szerepelt. Szarka István BRANCI KRÓNIKA G ulka Lajossal, a Branci Helyi Nemzeti Bizottság titkárával idézzük a múltat. A titkár Így beszél: — Még utolsó pillanataikban is pusztítottak.. A szovjet csapatok mát itt voltak a kert alatt, a németek menekültek'. Nyomukban azonban lángra lobbantak a kazlak és több ház is. Lőrincz Lajosék háza is a gyújtogatok kezétől pusztult el. A felszabadulás után rövidesen behegedtek a sebek. A falu lakói szövetkezetet alakítottak. Lőrinczék is kilenc éve dolgoznak a közösben. Sőt, mi több, a szövetkezet legjobb, legszorgalmasabb tagjai közé tartoznak. Azóta felépítették leégett házukat, szép zöld vaskerítést, vaskaput is kalapáltattak eléje. Felépült a többi elpusztított ház is. Átalakult az egész falu. Az 500 ház közül 205 vadonatúj és több mint százat átépítettek. És ami a legérdekesebb, s az idegennek az első pillanatban szemébe ötlik az a soksok zöldre festett vaskerítés. A titkár ezzel kapcsolatban a következőket mondja: — Nálunk már ez szokás. — Régen? — Csak öt-hat éve... Az, hogy a brančiak jómódban élnek, nem kétséges, hisz a vaskerítést nem adják ingyen, 8—10 ezer koronába kerül, s ha vesszük nem is nélkülözhetetlen, nem olyan szükséges, mint mondjuk, az egészséges szép lakás. A brančiak azonban a jó mellett a szépre is adnak. Tehetősek, megengedhetik maguknak. És tovább ápolják a „szokást", amely nem rendelkezik százéves múlttal, csak a 15 szabad esztendő szüleménye. Néhány esztendőé, amelyben szárnyát bontotta a jólét, a szabadság. f—aj Jelentős találmány Világszerte, így hazánkban is rohamosan terjed a szintétikus müfonalak alkalmazása. Köztársaságunk területén poliamidfonalak gyártására Planá n Lužnicouban felépítették a szilonüzemet, Humennén pedig hasonló üzem létesült, ahol chemlon-fonalat gyártanak. Textiliparunkban egyre nagyobb az a törekvés, hogy a gyapjú és a többi klasszikus anyagot poliamid fonállal helyettesítsék. Az e fonálból készült szövetek sokkal szilárdabbak, tartósabbak éi esztétikai szempontból minden kívánságnak megfelelnek. A poliamid-fonal minősége tökéletesítésének egyik módja a selyem bolyhosítása. Az eddigi hagyományos módszer azonban igen hosszadalmas volt és különösen a fonalak fel és letekerésében okozott nehézségeket. Az átalakító berendezések alkalmazásán alapuló új módszer sem tette lehetővé a fonalak gyorsabb és sokkal nagyobbmértékü bolyhosítását. Meg kell említenünk, hogy a fejlesztés nem nyújtott elég rugalmasan termelésünknek megfelelő módot a folyamatos technológia alkalmazására. A kísérleti intézeteken kívül különböző eredményekkel egyes nemzeti vállalatokban ls foglalkoztak a bolyhosítás kérdésének megoldásával. A humennéi Chemko fonalkészítő részlegének dolgozói nem csekély örömére a közelmúltban bemutatták egy újszerű gép prototípusát, melynek teljesítőképessége az eddigiekkel szemben mintegy tizenegyszer nagyobb. Érdekes, hogy a gép feltalálói, Ján Michalko és Rudolf Tománek nem dolgoznak a textiliparban, sem pedig olyan Üzemben, ahol fonalak fejlesztésével foglalkoznak. Az új gép a percenkénti 8—10 méteres teljesítőképesség helyett 120 méter fonalat készít, ezenkívül azért is igen értékes, mert gyakorlatilag zajtalanná teszi a munkahelyet. Akinek alkalma volt rá, hogy a textiliparban orsósgépekkel dolgozzék, kellőképp értékelni tudja az új gép előnyét. Az orsók okozta nagy zaj bizonyos idő elteltével hallási és idegzavarokat idézett elő a dolgozóknál, úgyhogy fülükön hangtompítókat kellett viselniök. A két bratislavai feltaláló új gépe ezenkívül a férőhely korlátozását is lehetővé teizi. Az új gép igen kis helyen elfér, s az eddig alkalmazott hasonló gép helyén csaknem hat új prototípusú gép állítható fel. A Lipt. Mikuláš-i Május 1. Üzem a feltalálókkal már szerződést kötött az új gép gyakorlati üzemeltetéséről, mely iránt a humennéi Chemko-Üzem is nagy érdeklődést tanúsít. A szakemberek általában úgy vélekednek, hogy nincs messze az idő, amikor hazánkban az említett jelentős találmány segítségével többszörösére növelhetjük a bolyhosítás=al módosított szintetikus fonalak termelését. Az erre irányuló törekvést minden bizonnyal örömmel veszik tudomásul a dolgozónok, akik már régen óhajtják, hogy kereskedéseinkben vastagabb bolyhosltott fonalat ls árusítsanak. Hiszen az ilyen fonalból kötött szvetter vagy ruha valóban kiváló szolgálatokat tesz. A hasonló fonalakat termelő vállalatok ezért megtesznek mindent az új gyártási módszer meghonosításának érdekében, ami azért ls sürgős, mert az így előállított fonál minden tonnája csaknem százezer korona megtakarítását teszi lehetővé. Mikuláš Lednecký, Humenné Z ÚJ sz6 POSTÁflÁBi Az összefogás meghozza gyümölcsét A Túrna nad Bodvou-i mészégető | dolgozói odaadó munkájukkal túlteljesítették februári tervüket is. Az első i két hónap eredménye a következő: 1 mészkőből 109,9 százalékra, őrölt ka\ vicsból 111,6 százalékra, égetett mészl bői pedig 104,5 százalékra teljesítették 1 a tervet. Az üzem dolgozói felszabadulásunk [ évfordulója tiszteletére vállalt kötelei zettségüket 3 hónap helyett már feb1 ruár végéig túlteljesítették, mivel az | őrölt kavics első negyedévre vállalt mennyiségét jelenleg 130,2 százalékra, az égetett mész terven felül vállalt mennyiségét pedig 150 százalékra tel! jesítik. Az üzem dolgozói ezen kívül i a cukorgyárak részére kitermeltek 172 1 tonna mésziszapot. Nagy Olivér, Turňa n/Bodvou A včelárei szövetkezetesek örömünnepe A plešiveci fennsík aljában, a moldavai síkságon terül el Včeláre kisközség A helyi EFSZ tagjai kiváló gazdasági eredményeik elismeréseként már többször győztesként kerültek ki a košicei kerület EFSZ-ei közötti szocialista munkaversenyből. Március 25-e a včelárei szövetkezetesek örömünnepe volt. A Košicei Kerületi Nemzeti Bizottság képviselői a kerület EFSZ-ei közötti szocialista munkaversenyben 1959 IV. negyedévében elért győzelmük jeléül átadták nekik a kerületi nemzeti bizottság vándorzászlaját és a 3 ezer koronás jutalmat. Arról, hogy miért éppen a včelárei szövetkezetesek vitték el a pálmát, a következő adatok tanúskodnak: hektáronként 572 liter tejet, 74 kg marhahúst, 109 kg sertéshúst és 284 tojást termeltek. Az állattenyésztési tervet 104 %-ra, ebből a tehéntenyésztési tervet 97 %-ra, a sertés tenyésztését 115 %-ra és a tyúkok tenyésztésének tervét 112 %-ra teljesítették. Száz hektár után 64,5 szarvasmarhát, ebből 39 tehenet nevelnek. A múlt év folyamán egy kocától átlag 13,9 malacot és száz tehéntől 94 borjút választottak el. Bohuš Nemček, Košice A költség kamatostul megtérül Á kalondai EFSZ tagjai 1958. májusában hozzáfogtak 16 ár területen egy üvegház felépítéséhez. 1959 szeptemberében készült el az új üvegház 740 ezer korona költséggel, amelyben azonnal meg is kezdték a korai zöldségfélék termesztéséSZÉP FELAJÁNLÁS Milhosť község életében az elmúlt 15 év nagy változást jelentett. Megalakult az EFSZ. A tagság a múlt évben munkaegységenként 22,60 korona részesedést kapott.. De a község lakossága nemcsak anyagiak terén ért el magas színvonalat, hanem a kulturális fejlődés szakaszán is. Ebben nagy érdeme van a Csemadok helyi szervezetének, amely 1949-ben alakult meg és ma 58 tagja van. Az elmúlt tíz év folyamán szép munkát végeztek Csutorás Sándor kultúrfelelős vezetésével. Mivel a régi kultúrház már szűknek bizonyult, ez idén megkezdik egy új kultúrotthon építését. De a Csemadok-tagok szem előtt tartják egész társadalmunk érdekeit is, ezért a felszabadulás 15. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a faluszépítési-akció keretében 1300 órát, a szövetkezet támogatására pedig 580 órát dolgoznak le. Kása Mihály, Viničky Buzita vezet A kedvező tavaszias időjárást jól kihasználták a fil'akovói járás szövetkezetesei is. A szövetkezetekben a tavaszi munkák korán és szakszerűen történő elvégzésére szocialista munkaversenyt szerveztek. A járásban március 16-ra a tavaszi búza vetését 100 százalékra elvégezték. Jól halad a tavaszi árpa vetése is, a mák túlnyomó része már a földbe került, a tervezett 414 hektárnyi zab vetését is rövidesen befejezik. A tavaszi munkák végzésében különösen jó eredményt értek el a buzitai EFSZ tagjai. Március 12-én már a tavaszi munkák befejezését jelentették a járásnál. Ebben a szövetkezetben a legéleterősebb a szocialista munkaverseny s ez mutatkozott meg a tavaszi munkák eredményében is. A Fiľ. Kováče-i EFSZben is jól végezték a tavasziak vetését. Ebben a szövetkezetben is két műszakot szerveztek és a gazdasági gépek alapos kihasználásával a tavaszi munkákat már be is fejezték. Agócs Vilmos, Hajnáčka. nek előkészületeit. Az üvegház vezetésével Jeftimol Dánielt bizták meg, kinek szakszerű irányításával szorgalmas munkába fogott az ifjúsági brigád. Ez év január végén a lučeneci piacon már új fejes salátát árultak s február végéig 22 ezer fejes salátát adtak el első termésükből. E napokban kerül piacra a második 22 ezer salátafej, amelyet friss retek, karalábé, karfiol, uborka és később zöldpaprika és paradicsom fog követni. A kalondaiak az üvegházban megkezdték a virágok termesztését is; húsvétra már kapható lesz a kalondai üvegházi hortenzia, őszre pedig 5000 krizantém eladását tervezik. Az üvegház dolgozói arra törekednek, hogy szakaszos termelési módszerrel évente négy termést érjenek el. Az EFSZ tagjai már most láthatják, hogy az üvegház felépítésére költött 740 ezer korona rövidesen kamatostól megtérül. Sólyom László, Lučenec Katonaélet a határmentén A šumavai katonai alakulat a nagy szlovák író, Hviezdoslav Országh Pál nevét viseli. Nemrégiben elhatározták, hogy a IV. szövetkezeti kongresszus határozata alapján bekapcsolódnak a határmenti falvak talajjavltási munkálataiba. Az altiszti iskola hallgatói több ezer brigádórát vállaltak. A kötelezettség nagy részét már ledolgozták az egyik közeli szövetkezetben. Az alakulatnál a katonáknak módjukban áll a mezőgazdasági ismeretek elsajátítása. Szövetkezeti munkaiskola működik az alakulat mellett. Minden fiatal tanulhat, a tanítás díjmentes. Az iskola és a katonaévek letelte után aztán ismereteiket érvényesíthetik határvidékünkön, a mezőgazdaságban, szövetkezetekben. Lénárt Boldizsár, , jfil SZÖ 5 * 1960. április 8.