Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-06 / 96. szám, szerda

| AMBRRBA FETOBÁDÍTÓS20VJETKATÖNÍKJARTAK S Mš&m* VÉDNÖKSÉG KÉT ÉVVEL EZELŐTT, amikor a rybárpolei Lenin Üzem textilgépgyártó-részlegére hat tanonclány egyéves gyakorlatra érkezett, a részlegvezető bosszúsan megjegyezte: - Meg vagyunk mi áldva ezekkel a lányokkal! Mit is érthetnek a gépgyártáshoz?! A vezető nem sokat gondolkozott, hanem valamennyiüket a mechanikai műhelybe osztotta be. Itt vannak a legjobb szakemberek, majd csak megtanulnak tőlük*valamit, — gondolta. Mitkó Ilonkának, az egyik szerény tizennyolc éves tanonclánynak bizony sok csipkelődést kellett lenyelnie, amikor gyakorlat hiányában itt is, ott is elrontott valamit. Azon a marógépen dolgozott, amely Jozef Ferenčíké volt, amíg be nem vonult. - Fog majd Jožo örülni, ha viszszajön, hogy milyen „jó" kezekbe került a gépe! - röpködtek körülötte a szavak. Ilonkát azonban a csípős megjegyzések sem tudták eltéríteni céljától. - Azért is megmutatom, hogy lesz belőlem olyan gépkezelő, mint az itteniek! — fogadta meg magában és még több gondot fordított a munkára. Közben Jozef Ferenčík is hazajött a katonaságtól, de őt már egy másik marógéphez osztották be. Eleinte ő is közömbösen viseltetett a fiatal munkáslányokkal szemben, de később már megtörtént az is, hogy munka után odament Ilonka gépéhez, megolajozta, beállította, átvizsgálta. A lányokhoz való viszonyban gyökeres változás csak azután történt, amikor a műhelyben Kvačalka csoportja a szocialista munkabrigád címért indult versenybe. - Bevegyük Mitkovát is a csoporba? — kérdezte a csoportvezető. - Miért ne vennénk?! — válaszolta rá Jozef Ferenčík. - Hisz ő is CSISZ-tag, köztünk dolgozik! - És ha kudarcot vallunk vele? — vetette közbe valaki. - Majd én védnökséget vállalok felette! — jelentette ki határozottan Ferenčík. ÍGY SZÜLETETT MEG az a védnökség, melyről ma már mindenki mosolyogva beszél a Lenin Üzemben. Jóska tényleg becsületesen végezte védnökségi teendőit. Naponta tízszer is odament Ilonkához megmagyarázni, mit hogyan csináljon. Ilonka értelmes, szerény munkáslánynak bizonyult, s lassan elsajátította a gépkezelés minden csínját-bínját. A szocialista munkabrigád cicimért küzdő ifjúSági csoport derekasan teljesítette kötelezettségvállalását. Valamenynyien, köztük Ilonka is, elvégezték a forrasztó-tanfolyamot, és a tíztagú csoport minden hónapban 116-120 százalékra teljesítette tervét. Jóska és Ilonka jó barátok lettek. A műhely munkásai csak mosolyogtak, ha Ferenčík többször ment oda Ilonka gépéhez, mint kellett volna. De az igazi meglepetésre csak akkor került sor, amikor a hónap végén Ilonka öt százalékkal jobb eredményt ért el, mint Jóska. — Szerelmes vagy te fiú! — mondotta Ferenčíknek egy alkalomkor a csoportvezető. Jóska elpirult. Ezután kevesebbet kezdett járni Ilonka gépéhez, amit a 19 éves lány hamar észrevett. — Gyere már, Jóska, segíts, — talált ürügyet mindennap, csakhogy Jóska mellette lehessen. Jóska pedig segített. Hisz mint CSISZ-tag kötelességének érezte, hogy segítsen, ha kérik. De mit szaporítsuk tovább a szót. A védnökség végül is házassággal végződött. Egy hónappal ezelőtt ünnepelte meg az egész műhely Jóska és Ilonka egybekelését. Hej, micsoda mulatságot rendeztek nem messze fekvő falujukban, Černován. Amikor Jóskáék megkezdték a régi szülői ház átépítését, önsegéllyel, minden vasárnap eljött az egész brigád segíteni. František Dobija volt a legkitartóbb. Még akkor is jött, amikor Ilonka és Jóska nem hívták. Hisz ő is így építette fel a családi fészkét és most úgy érezte, mintha adósságát róná le. AMIKOR A MŰHELYBEN felkerestem a fiatal házaspárt, akkor iš együtt találtam őket. Jóska megint segített Ilonkának. Ilonka 115 százalékra teljesíti normáját, Jóska pedig 120-ra. Amint mondják, ez idén mindketten beiratkoznak az esti iparkolatérség és a Micsurin-kert elkerítésére. Egy másik csoport — többnyire lányok —, 35 hektárnyi területen felszedte a kukoricagyökeret. A többlek ócskavasat gyűjtöttek. Nem szlineteitek a vetési munkálatok sem. A helybeli szövetkezeti tagok 23 hektárnyi területet vetettek be vasárnapi műszakban. Az elvégzett társadalmi munka meghaladja az ezer órát. Értéke pedig jóval felülmúlja ezt a számot, ha tekintetbe vesszük, hogy a köz érdekében történt. Meg kell említenünk a jó munka megszervezőit Is, a helyi nemzeti bizottság funkcionáriusait, akik fáradságot nem Ismerve, megmagyarázták a falu lakosságának a társadalmi munka fontosságát, jelentőségét. Bors István, Malinovo Okosan teszik Lassan két éve lesz már, hogý s lelesi EFSZ-t szovjet kolhoztagok látogatták meg, akiktől sokat tanultak a szövetkezeti tagok. A növénytermesztésben például az ő tanácsukat követve kezdtek gabonaféléket vetni a herefélék és a pillangósok után. Eleinte csak öt, majd tíz hektáron próbálkoztak ezzel a módszerrel. Az eredmény nem maradt el. Ezeken a földeken 20 százalékkal volt nagyobb a hektárhozam. Ez a kísérlet adta meg a lendületet ahhoz, hogy a lelesiek feltörték és gabonafélékkel vetették be a régebbi lucernásokat és kaszálókat. Emellett gondolnak a jövőre is. Már március 21-ig 50 hektár lóherét vetettek el alávetéssel. Ezenkívül bevetettek 22 hektár tavaszi búzát, 55 hektár tavaszi árpát, 10 hektár mákot, 10 hektár zabot, 4 hektár napraforgót, 30 hektáron pedig elő-, készítették a földet a vetés alá. Kertész Pál, Leles Ez nem segítség • A fil'akovói földművesszövetkezetben dolgozott Cerovský István traktoros. Az apja kilenc hektárral lépett be a szövetkezetbe, ma azonban már betegállományban van s a szövetkezet gondoskodik róla. Cerovský Istvánnak a szövetkezet lehetővé tette, hogy sofőrtanfolyamra járjon s képesítést nyerjen a harmadik kategóriára. A tanfolyam elvégzése után azonban nem szólt senkinek s a fil'akovói bazaltkőbányához ment dolgozni. A bányában minden kérdezés nélkül felvették, a szövetkezet pedig traktoros nélkül maradt s ennek következtében elmaradnak a tavaszi mezőgazdasági munkákkal. Nem mondhatjuk, hogy a bazaltkőbánya ezzel segített a szövetkezetnek. Szeretnénk, ha eszükbe jutna pártunk Központi Bizottságának a mezőgazdaság megszilárdítására folyó év februárjában hozott határozata. Uhrin Ján, Fiľakovo M t M • H • M H • • • • • • « H M • • M • • • ••• M • • M • H • •• » •••• • • M H H H > M M > M t M •• M • •• « A Ferenčík házaspár iskolába. A brigád többi . tagja is hasonló elhatározásra jutott. Az üzemvezető nagyon megvan elégedve Ferenčík munkájával, mondja is: még jobban dolgozik, mint házassága előtt. De ami még fontosabb, a mechanikai műhelyben azóta már nyolc brigád alakult, amelyek a szocialista munkabrigád címért küzdenek. És Ferenčík példája szerint valamennyi jó szakember védnökséget vállalt a gyengébbek, a tanoncok felett. JÓSKA ÉS ILONKA kísért ki az udvarra, hogy megmutassák, merre van az új házuk. — Látja, azt a szürke, manzárdos házat? Az a miénk! — mondja büszkén Jóska, majd megjegyzi: — Sokat dolgoztunk rajta, ugye, Ilonka? De megérte! Még garázsunk is van! — S autó? — Még nincs, de lesz! Van egy motorkerékpárunk, de rövidesen autónk is lesz... így él ma a Ružomberok melletti faluban -egy ifjú házaspár boldogah, megelégedetten.

: Tizenöt évvel ezelőtt, = amikor városukat felszabadította -a :szovjet hadsereg, Jóska nyolcéves, Ilonka pedig négyéves volt. Akikor, még nem tudták, mit jelent majd' számukra a vérrel megpecsételt szabadság. Ma már ők is tudják és ezért szívük mélyéből hálásak felszabadítóinknak, a szovjet hadsereg katonáinak. Horváth Sándor ZtiJ szó Faluszépítés Malinovón A faluszépités keretében Malinovo lakossága is két napot dolgozott a község szépítésén. Két nap alatt körülbelül 130 ipari dolgozó 200 méteres távolságban drótkerítést húzott a nyolcéves középiskolához vezető út mentén. 100 méteres távolságon kitisztították az útmenti árkokat is. A villanyszerelők helybeli csoportja az orvosi tanácsadó helyiségébe bevezette a villanyt, a kőművesek pedig elvégezték a belső vakolást. A társadalmi munkából a tanuló Ifjúság is kivette részét. Az iskola igazgatójának vezetésével oszlopgödröket ástak az isSZORGOS KEZŰ ASSZONYOK A radzovcei szövetkezetben a múltban nem nagy gondot fordítottak a kertészetre. A szövetkezet vezetősége ezért az idén a kertészet fellendítését a legfontosabb teendők közé sorolta. Elsősorban kellő szakképzettséggel rendelkező kertészt szerződtettek, akinek vezetésével dolgozik a több mint 20 tagból álló kertészcsoport. A szorgos kezű asszonyok hat hektáron kertészkednek. Eddig 30 melegágyat készítettek, ahol már szépen fejlődik a korai saláta, karalábé, uborka és a tök. Rövidesen már piacra is viszik termékeiket. A melegágyak másik csoportjában eladásra szánt palántákat nevel a kertészet. Üvegfedél alá került már a dinnyemag is. Most fejezték be a korai borsó, spenót, retek és cékla vetését. Csaba Zoltán, Radzovce Szövetkezeti lakásépítés Lnčenecen Lučenecen is megalakult az első lakásépitkezésí szövetkezet. Komenda elvtárs, a szövetkezet elnöke és Szolkov* elvtárs, a szövetkezet titkára jó munkát végeztek. 39. tagot szereztek. Az első háztömb építése már folyik. A tagok március 31-ig befizették a tervezett összeget és az építkezéshez szükséges anyagot már meg is vásárolták. Az építkezés üteme oly gyors, hogy egy háromemeletes lakástömböt novemberre átadnak rendeltetésének. A szövetkezet tagjai jobbára munkások, de találunk értelmiségieket és iparosokat is közöttük. A fentiekből láthatjuk, hogy a luceneciek bátor kezdeményezését siker koronázza és még ez évben beköltöznek az új lakásokba. Szanyi József, Lučenec A hősök tiszteletére Nové Zámky lakossága Is megünnepelte a város' felszabadulásának 15. évfordulóját. Március 28-án szép kultúrműsor keretében emlékeztek meg a 15 év előtti nagy napról. Másnap, 29-én emléktáblát lepleztek le a vasútállomáson az itt elesett hősök tiszteletére. Majd a hősök terén koszorúkat helyeztek el. UeliSek Erzsébet, Nové Zámky vakomf A z országépítés feladatai ^ lamennyiünktől, de a k A munistáktól még fokozottabb mérT tékben megkövetelik, hogy politi[ kai tudásuk elmélyítése mellett f szakmai téren is tovább képezzék 4 magukat, hogy politikai felkészültÁ ségük alapján fel tudják mérni az i eseményeket, helyesen tudják maI gyarázni azokat és szakismeret teik alapján a hozzájuk legköze4 lebb álló termelési ágazatokban 4 hatékony erejű tanácsokkal szolÁ gálhassanak. A Dunajská Streda-i [ alakuló járási pártkonferencián e • problémákról igen sok szó esett. A járás kommunistái ismerik az előttük álló feladatokat. Tudják, hogy náluk — már a járás gazdasági jellegénél fogva — a mezőgazdasági termelés lényeges növelése az a kulcsfontosságú probléma, amelynek sikeres és rövid időn belül történő megoldására kell helyezni a fő súlyt. Az idén, ha sikeresen teljesíteni akarják a második ötéves terv feladatait és a prerovi járás versenyfelhívására tett kötelezettségvállalásaikat, A M ÜLT ÉVIHEZ VISZONYÍTVA 23 SZÁZALÉKKAL KELL NÖVELNIÜK A TERMELÉST. E feladat megvalósítása - különösen a területi átszervezés következtében megnagyobbodott járásban — vagonszámra menő növényi és állati eredetű termékek előállítását jelenti. Az érzékeltetés kedvéért csak néhány adatot említünk. Gabonafélékből 2565 vagont, 72 368 mázsa sertéshúst, 44 071 mázsa marhahúst, közel 46 és félmillió liter tejet, több mint 20 millió tojást kell termelniök. Ezek a számok föltételezik, hogy a Dunajská Streda-í járás szövetkezetei és állami gazdaságai egy hektárra a következő átlagtermést érik el: búzából 26,9, árpából 27,3, kukoricából 31, cukorrépából 340, évelő takarmányokból 60 mázsát, az állattenyésztés szakaszán tejből 684 litert, 346 tojást, 124 kg sertés-, 66 kg marha- és 12 kg baromfihúst k kommunisták legyenek jó gazdák is A FELADATOK NEM KÖNNYŰEK, sőt, még nagyobb körültekintést, alaposabb felkészültséget követelnek a harmadik ötéves terv végére előirányzott termelési mutatók. A követelmények szerint a múlt év termelési színvonalával szemben 1965ig a termelésnek 47 százalékkal kell növekednie, ami konkrét számokban 66 és fél millió liter tej, 44 millió tojás, 69 384 mázsa marha-, 76 000 mázsa sertéshús. E nagyarányú tervek mindenekelőtt szükségessé teszik a jószágállomány sűrűségének növelését. Szarvasmarhából legalább 82-nek, sertésből 172-nek kell jutni 100 hektárra. A számbeli növekedés mellett — ahogyan az az előbbi számokból is kiderül, magának az egy hektárra eső átlagos termelésnek is lényegesen növekednie kell. Lehet, hogy a számok egy kicsu úntatólag hatnak, mégis szükséges volt érzékeltetni azokat a feladatokat, amelyek — ez esetben — a Dunajská Streda-i járás előtt állnak. A feladatok ismerete mellett azonban tudni kell azt is, mi tette szükségessé a termelés ilyen nagyarányú növelésére való törekvést. Erre talán a legegyszerűbb válasz, hogy AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELKEDÉSE KlVÄNJA MEG,, hogy a dolgozók egyre több és jobb minőségű élelmiszert, egyre bővebb választékot akarnak. Márpedig az élelmiszerek a mezőgazdaságból származnak. Hivatalos kimutatás igazolja, hogy 1938 és 1959 között a húsfogyasztás 59 százalékkal, a cukorfogyasztás 60 százalékkal, a kenyér, péksütemények, s általában a lisztből készült élelmiszerek fogyasztása 12 százalékkal növekedett. Ezzel szemben a mezőgazdasági termelés egyes ágazatainak termelési szintje még nem haladta meg a háború előttit. Azt is meg kell mondani, hogy pártunknak és kormányunknak legfőbb programterve a dolgozók életszínvonalának állandó emelése, elsősorban a kiskereskedelmi árak fokozatos leszállítása útján. Pártunk programjában áll az élelmiszerek árának leszállítása. Am, hogy erre mikor kerülhet sor, az MINDENEKELŐTT A MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÖKTÖL FÜGG, de senki előtt sem lehet közömbös a mezőgazdaság előtt álló feladatok hiánytalan teljesítése. A két fő probléma a termelés színvonalának emelése és a termelési költségek csökkentése szoros összefüggésben áll. Ha például egy hektár föld nem húsz, hanem harminc mázsa búzát terem, vagy ha egy tehéntől nem' három és fél liter tejet fejünk — mint ahogy hosszú ideig volt a gabčikovói szövetkezetben — hanem ötöt vagy tizet, mint a Svätý Michal na Ostrove-i szövetkezetben, már LÉNYEGESEN CSÖKKEN AZ EGY MÁZSA BÚZA, VAGY 1 LITER TEJ TERMELÉSI KÖLTSÉGE. Szakemberek bizonyítják, hogy az olyan szövetkezetben, ahol a tehenek napi fejés: átlaga 3,5 liter, egy liter tej termelési költsége 2,19 korona. A napi 7,5 literes fejési átlagnál már csak 1,5 korona körül mozog. S ahogyan tovább emelkedik a tejhozam, úgy csökken a termelési költség. A mezőgazdaságban dolgozó kommunistáknak tehát nem elég, hogy a földművelés előtt álló feladatokkal egyetértsenek és népszerűsítsék őket, hanem aktívan segíteniök kell teljesítésükben. Ehhez azonban már nem elég a józan ész, csupán az elvhűség, hanem némi szaktudásra is szükség van. Nincs arról szó, hogy most már valamennyi kommunista mérnöki végzettségű mezőgazdászszá váljék, de a mezőgazdaság előtt álló feladatok megkövetelik, hogy legalább a legalapvetőbb kérdésekkel tisztában legyenek, ISMERJÉK AZ ÜJAT, A HALADÓT, hogy gyakorlati megvalósításuknak harcos kezdeményezői lehessenek. Ismerjék azt, hogyan lehet a földből a legtöbbet kihozni, hogyan lehet a jószágállomány hasznosságát növelni, melyik az a takarmányfajta, amelyet a legérdemesebb termelni. S ha mindezt tudják, s a jónak, a haladónak egyengetik az útját, a kitűzött feladatokat könnyebben teljesíthetik. Nem véletlen, hogy a konferencián számos felszólaló foglalkozott a kukorica termesztésének problémájával. Mint ahogyan tudjuk, A KUKORICA A LEGÉRTÉKESEBB TAKARMÁNY. Mondjuk, hogy egy hektáron 26 mázsa szemes kukoricát termelünk. Ez a 26 mázsa 4577 gr. zabegységnek felel meg és 213 gr. emészthető fehérjeegységet tartalmaz, ellenben ha azon a bizonyos hektáron 20 mázsa árpát termelünk, zabegységben és fehérjetartalomban is csak a kukorica felének felel meg. Tehát a kukorica termelése előnyösebb, s a jó gazda az adott lehetőségek keretén belül mindig a legkifizetőbbhöz, a hasznothajtóhoz nyúl. A gyakorlati élet igazolja, hogy ott, ahol a kommunisták elvhűsége a párt határozatainak megvalósításáért folytatott fáradhatatlan küzdelme szaktudással párosul, az eredmények nagyszerűek. Az állami gazdaságok čalovói igazgatóságához tartozó trávníki gazdaságban például a kommunisták voltak kezdeményezői a sertéstenyésztés terén az új módszerek meghonosításának. Nagy Sándor, a Nový Dvor-i Állami Gazdaság vezetője sem végzett mezőgazdasági főiskolát. Mint munkás kezdett dolgozni a gazdaságban. Munkás és kommunista. Mai tudásénak egy részét a gyakorlati életből merítette, másik részét könyvekből tanulta. S ma mint példás vezetőt, jó szakembert emlegetik. Minden újnak, ami jó, ő a leghívebb szorgalmazója. Már a múlt évben NAGY SIKERREL ALKALMAZTA A KUKORICA VEGYSZERES GYOMTALANÍTÁSÁT. Áz ő kezdeményezésére épült fel 300 növendékállat számára az új istálló mindöszsze 60.000 Kfs-ért. A múlt év gazdasági eredményei szintén azt igazolják, hogy Nagy Sándor és a gazdaság többi kom-, munistája is ért a gazdálkodáshoz. Előirányzott termelési tervüket a termelés minden ágazatában túlteljesítették. Kukoricából a vegyszeres gyomirtás segítségével például a tervezett 23 helyett 42 mázsás hektárhozamot értek el morzsolt állapotban. Az állattenyésztés terén szintén nagyszerűek az eredmények. A malacelválasztási átlaguk 15 körül mozog. Sertéseknél a tervezett 93 dekás súlygyarapodás helyett, 1.08 kilós súlygyarapodást érnek el naponta. Az átlagos napi tejhozam tehenenként 3 deci híján 10 liter. Ilyen nagyszerű eredményekről adott számot Wiedermann Károly is, a- Sváty Michal na Ostrove-i falusi pártszervezet küldötte. A falusi pártszervezet és a szövetkezetben dolgozó kommunisták kezdeményezésére honosult meg náluk is az öntözéses gazdálkodás. Az Idén mér, hogy olcsóbbá, gazdaságosabbá tegyék szövetkezeti termelésüket, vegyszeres gyomirtással kísérleteznek. A példák azt igazolják, hogy ott, ahol a kommunisták jó gazdák Is, még a legnehezebb feladatok is megvalósíthatók. A termelés színvonala vagy máris elérte, vagy lényegesen megközelítette a kitűzött szintet. Szükséges, hogy a kommunisták politikai tudásukon kívül szakképzettségüket is gyarapítsák, hogy a mezögaz-i daság sikeresen teljesítse azt, amit tőle elvár a párt és az ország. SZARKA ISTVÁN jfil SZÖ 5 * 1960. április 8.