Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-27 / 116. szám, szerda

Ny. Sz. Hruscsov Nyellyooiie Kamnibon Baku (ČTK) - Nyikita Szergeje­vics Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának első titkára és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke április 26-án a Kaspi-tenger mellett, Ba­kutól 100 km-nyire fekvő Nyeftyanije Kamni városkába látogatott. Ny. Sz. Hruscsov megtekintette az építkezést, érdeklődött az új fúratok iránt. E helyen néhányezer méternyi mélységben fekvő rétegekből bá­nyásszák a kőolajat. Az azerbajdzsáni kőolaj és vegyi ipari alkalmazottak szakszervezeti szövetsége köztársasági bizottságá­nak határozatával Ny. Sz. Hruscsov­nak „Azerbajdzsán tiszteletbeli kő­olajdolgozója" címet adományozta. A díszoklevelet Ny. Sz. Hruscsovnak a kultúrház előtt adták át ünne­pélyes keretek között. Ny. Sz. Hrus­csovnak ezenkívül kőolajfúró mun­karuhát is adományoztak. W. Ulbricht kormánynyifatkozafa Berlin (CTK) Walter Ulbricht, Német­ország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára, a Német De­mokratikus Köztársaság miniszterelnöké­nek első helyettese az NDK Népi Kama­rájának április 25-i ülésén kormánynyi­latkozatot tett. Walter Ulbricht az NDK kormányának nevében a képviselők viharos tapsa kísé­retében jóklvánatalt fejezte ki a parasz­toknak, akik az NDK-ban befejezték a nagyüzemi termelésre való áttérést. Wal­ter Ulbricht arról biztosította a parasz­tokat, hogy a párt, a kormány és a De­mokratikus Németország Nemzeti Front­jában egyesült minden erö sokoldalú tá­mogatást nyújt majd nekik. A parasztok azért választották a szö­vetkezeti gazdálkodás út.ját, mert a szo­cializmus békét és a békés szocialista munka jólétet jelent minden parasztnak. A parasztok megértették, hogy a szocia­lista termelés útján bebizonyosodik a szocialista társadalmi rendszer fölénye az NDK-ban a nyugat-németországi Imperia­lista társadalmi rendszer felett, s ezáltal jelentős mértékben megerősödnek Német­ország békés erői. AZ NDK SIKEREI a mezőgazdaság szocialista átszervezésében A Német Demokratikus Köztár­saságban a földreformkor 2,2 millió hektár földet osztottak szét 544 ezer földnélküli, illetve kevés földdel rendelkező paraszt között. Amiért a parasztság évszázadokon keresztül harcolt — eredménnyel zá­rult: Németország egyharmadán a fqld azé lett, aki megműveli. Lé­nyegében ez a folyamat zajlik le napjainkban is, amikor a mezőgaz­daság szocialista átalakulása terén a keletnémet parasztság figyelemre méltó, átütő sikereket ért el, amikor a mezőgazdasági földterület 98 szá­zalékán nagyüzemi szocialista gaz­dálkodást folytat. A mezőgazdaság szocialista átalakulása nagy jelentő­ségű s kihatással van az egész német népre. Az esemény jelentősége külö­nösen akkor emelkedik ki, ha ezt a sikert összehasonlítjuk a Német Szö­vetségi Köztársaságban uralkodó vi­szonyokkal. Abban az időszakban, amikor az NDK parasztsága a párt vezetésével a szocialista mezőgazdaság megala­pozásán szorgoskodott, — Nyugat­Németországban a parasztság egyre mélyebbre süllyedt. A kisgazdaságok nem bírják a versenyt a kapitalista nagybirtokokkal. Adósságuk a múlt év végéig 13 milliárd DM összeget tett ki. Az utóbbi tíz év alatt 200 ezer parasztgazdaság szűnt meg s ez a likvidálás tovább folyik. Strauss had­ügyminisztériumának igényei alapján két éven belül 90 ezer parasztgazda­ságot likvidálnak és ebből már ez év­ben 50 ezret. A likvidált parasztgaz­daságokon gyakorló- és lőtereket lé­tesítenek. Az NDK parasztsága egységesen a szo­cialista mezőgazdasági termelés mellett döntött. Németország Szocialista Egység­pártja Központi Bizottsága VIII. plenáris ülésének irányelvei alapján a szövetkeze­tesek a lakosság valamennyi rétegének támogatásával arra törekszenek, hogy 1965-ig 36 százalékkal növeljék a me­zőgazdasági árutermelést. Ennek kereté­ben a szövetkezeti tagok eltökélték, hogy a lakosság ellátását hazai termé­kekből már 1963-ban biztosítják. Ezen célkitűzés teljesítése azt jelenti, hogy az NDK szocialista mezőgazdasága fölé­be kerül a nyugatnémet kapitalista me­zőgazdasággal szemben. A szövetkezete­sek őszinte elszántságát szemlélteti az Is, hogy az 1965-re tervezett tehénál­lományt két évvel hamarabb, vagyis már 1963-ban akarják elérni. A nagyüzemi termelésre való áttérés folyamatában ar­ra törekednek, hogy a jövöben egy mun­kaerő 3—5 száz sertést, illetve 40—50 tehenet gondozzon. Ez természetesen az állattenyésztés nagyarányú gépesítését, automatizálását jelenti. A szocialista mezőgazdaság gépesítése egyre magasabb fokra emelkedik: ebben az évben 5200 traktorral, 1300 kukorica­vetőgéppel, 300 krumpliültetőgéppel kap többet, mint a múlt évben. Az NDK parasztságának meggyőződé­se, hogy a helyes úton haladnak és a jövőbe vetett bizalmuk megrendlthetet­len. Elszánt harcuknak, munkájuknak eredményeivel bizonyítékát adják annak, hogy a parasztság jobb megélhetésének, felemelkedésének egyetlen helyes útja a mezőgazdaság szocialista átalakulásán keresztül vezet olyan iparilag fejlett országban is, mint a Német Demokra­tikus Köztársaság. (ks) Földjeikről elűzött nyugatnémet parasztok A NYUGATNÉMET Bundeswehr veze­tői az utóbbi időr ben egyre gyak­rabban panaszkod­nak, hogy kevés a katonai gyakor­lótér. A Bundes­wehr mint isme­retes, átvette a hitleri hadsereg összes gyakorlóte­reit, ezenkívül százezer hektár földet sajátított ki a parasztoktól, — és mindez még nem elég. A na­pokban közölték, hogy katonai cé­lokra további ki­lencvenezer hektár földet foglalnak le, s ebből 50 000 hektárt még ez év­ben. Kleiber az egyik legjobban megká­rosított freyungi család, elveszti nemcsak a hét hek­tár földjét, hanem a gazdasági épüle­teket is. Mint első képünkön látható, a Wermacht egy­ségei futóárkokat ástak Kleiber ta­nyáján. Második képün­kön a Kleiber-csa­lád szomorúan költözködik házá­ból. Véget értek a kínai-indiai tárgyalások Csou En-laj nyilatkozata a delhi sajtóértekezleten DELHI (CTK) - CSOU EN-LAJ, A KINAI NÉPKÖZTÁRSASÁG ÁLLAM­TANÁCSÁNAK ELNÖKE NEHRU IN­DIAI MINISZTERELNÖKKEL FOLY­TATOTT TÁRGYALÁSAINAK BEFE­JEZÉSE UTÁN ÁPRILIS 25-ÉN DEL­HIBEN SAJTÓÉRTEKEZLETET REN­DEZETT, AMELYEN A TÖBBI KÖ­ZÖTT A KÖVETKEZŐKET MONDOT­TA: A kínai és indiai nép egymáshoz nagyon közel áll. A két nemzetet régtől fogva kölcsönös barátság és rokonszenv fűzte össze. Indiai láto­gatásom folyamán hosszú tárgyalá­sokat folytattam Nehru miniszterei­Büntető per 50 görög demokrata ellen Athén (ČTK) Az athéni katonai bíróság előtt április 26-án büntető per kezdődött 50 görög demokrata ellen, akiket a görög hatóságok kémkedéssel vádolnak. 8 vád­lott felett távollétükben fognak ítélkezni. A vádlottak között vannak: H. Florakísz, L, Dzsefronisz, C. Loliosz, D. Dalasz, Görögország Kommunista Pártjának és Görögország Baloldali Demokratikus Egy­ságpártjának képviselői. E szégyenteljes per vádjának fő tanú­jaként a politikai rendőrség tagjai sze­repelnek. Ugyanúgy, mint a Manolisz Glezosz nemzeti hős ellen és a 24 görög demokra­ta ellen folyamatba helyezett per, ez sem tartalmaz bizonyítékot a vádlottak vétké­ről. Ghana népe a köztársaság mellett döntött Nkrumahot választották köztársasági elnökké Akkra (ČTK) - Ghana lakosságá­nak népszavazása a köztársasági erők győzelmével és a monarchiát óhaj­tó konzervatív ellenzék vereségével végződött. Egyúttal nagy szavazat­többséggel dr. Kwame Nkrumah ed­digi miniszterelnököt választották meg köztársasági elnökké. A köztársaság kihirdetése a füg­getlenségi politika további megszi­lárdítását jelenti és kétségkívül jó példát szolgáltat Afrika többi nem­zeteinek. Ghana a Brit Nemzetkö­zösség keretében marad ugyan, azon­ban már nem az angol királynő lesz az állam feje. A megválasztott elnök a királynő által kinevezett kormány­zó kezéből veszi át a hatalmat. nőkkel a közös érdekű kérdésekről és főképp a kínai-indiai határkér­désről. Kifejtettük álláspontunkat, és előterjesztettük javaslatainkat e kérdés megoldására. Megállapodtunk abban, hogy a két fél képviselői összejöjjenek, tanul­mányozzák és ellenőrizzék a határ­kérdésre vonatkozó anyagot és kor­mányaiknak jelentést tegyenek. A megoldásra váró kérdéseket vé­leményünk szerint 6 pontban lehet összefoglalni: • 1. A két fél között ellentétek állnak fenn a határkérdésben. • 2. A két ország között fennáll az ellenőrzés vonala, amelyen mind­két fél gyakorolja az adminisztratív hatáskört. • 3. A két ország közötti határ megállapításánál minden határszaka­szon egyformán kellene alkalmazni bizonyos földrajzi elveket, amilyenek a vízválasztók, a folyók völgyei és a hegyszorosok. • 4. A két ország közötti határ­kérdés megoldásánál tekintetbe kel­lene venni a két nép nemzeti érzel­mét a Himalája és a Karakorum iránt. • 5. A két ország közötti határ­kérdés megoldásáig a két félnek be kellene tartania a tényleges ellen­őrzés vonalát és nem kelléne terüle­ti követelményekkel előállni vagy előzetes feltételeket támasztani. • 6. Azon célból, hogy biztosít­suk a határvidék nyugalmát és meg­könnyítsük a tárgyalásokat, mindkét félnek le kellene mondania a határ­szakaszok őrzéséről. A kínai kormány azt a nézetet vallja, hogy a kínai-indiai barátság rendkívüli jelentőségű a két ország egymilliárdnyi lakosságára, egész Ázsiára és a világbékére. Ennek a barátságnak nem szabad csorbát szenvednie azért, hogy a kínai-indiai határkérdést egyelőre nem lehet megoldani. CSOU EN-LAJ NEPÁLBAN Katmandu (ČTK) - Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának elnöke, Cshen I, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere és az őket kisérő személyek április 26-án háromnapi állami látogatásra Nepálba érkeztek. Csou En-laj Koiralával, Nepál mi­minszterelnökével a határkérdésről tárgyalt. Enyhíteni kell o nemzetközi feszültséget De Gaulle beszéde az amerikai kongresszus ülésén Washington (ČTK) - De Gaulle francia köztársasági elnök beszédet mondott az amerikai kongresszus képviselőházának és szenátusának április 25-i együttes ülésén. Beszé­dének bevezető részében hangsú­lyozta, hogy amerikai útja jelentős nemzetközi találkozás előestéjén megy végbe, amely találkozás az emberiség sorsáról: — pusztulásá­ról vagy a békéhez vezető útjáról — dönt. A jelenlegi helyzetet — mondotta de Gaulle — az jellemzi, hogy egy­re halmozzák és tökéletesítik a tö­megpusztító fegyvereket. A francia elnök nézete szerint most nemcsak lehetséges, hanem múlhatatlanul szükséges enyhíteni. a nemzetközi feszültséget. De Gaulle elnök állást foglalt az összes fegyverek megsemmisítése és gyártásuk betiltása mellett. Egyút­tal javasolta, hogy mielőbb számol­ják fel az atomfegyvereket hordozó eszközöket — a rakétákat, repülő­gépeket és a tengerjáró hajókat. Beszédének befejező részében a francia elnök felszólította az ameri­kaiakat, hogy a csúcsértekezlet elő­estéjén „komolyan mérlegeljék a helyzetet és helyezkedjenek határo­zott álláspontra." De Gaullé és Eisenhower tárgyalá­sairól április 25-én este Washing­tonban záróközleményt adtak ki amely így szól: Az USA elnöke és a Francia Köz­társaság elnöke de Gaulle tábornok látogatása alkalmából április 22. és 25-én több megbeszélést folytattak. Az eszmecsere lehetővé tette a két államférfinak, hogy a csúcsérte­kezleten napirendre kerülő kérdé­sekben álláspontot foglaljanak el. A két elnök nézete szerint az érte­kezlet fő célja a nemzetközi téren uralkodó feszültség enyhítése. * ******* * 0 ********** 0 ** * Újra gyarapodott a szabad afrikai népek családja MA HIRDETIK KI TOGO FÜGGETLENSÉGÉT LOMÉBAN, az új független afrikai állam, Togo fővárosában megkezdőd­tek a háromnapos országos ünnepsé­gek, melyek betetőzéseként Szilvá­nusz Olimpio miniszterelnök ma a kormánypalota erkélyéről az ujjongó tömegeknek ünnepélyesen bejelenti az új független afrikai állam meg­születését. * * * ELÉRKEZETT a várva várt pilla­nat: az örömmámorban úszó togoi néptömegek megérték, hogy saját ál­lamuk, saját köztársaságuk lehet, mely majd szebb életet, jobb jövőt teremt az élő nemzedék és az utó­dok számára. Újabb fehér folt tűnt el Afrika térképén, jelezvén, hogy megint összébb zsugorodott az impe­rializmus gyarmati rendszere. Megértjük a togoi tömegek öröm­mámorát, leírhatatlan lelkesedését. Hisz az ország sorsa semmiben sem különbözött a többi gyarmatok sor­sától. 1884-ben elvesztette önállósá­gát és német gyarmat lett. Amikor a német imperializmus vereséget szenvedett az első világháborúban és a győztes nagyhatalmak elvették gyarmatait, Togo is gazdát cserélt. Egy keskeny sávot Anglia szakított le belőle; ez a rész 1957-ben népsza­vazás eredményeképpen csatlakozott a Ghanai Köztársasághoz. Túlnyomó részét 1920-ban mandátumterület­ként francia igazgatás alá helyezték, majd 1946-tól mint gyámsági terület szerepelt Afrika térképén, melynek igazgatásával az ENSZ Franciaorszá­got bízta meg. 1956 augusztusa óta Togo autonóm köztársaságként volt tagja a Francia Nemzetközösségnek. De hát milyen is volt. Togo gyarmati múltja? Az 57 ezer négyzetkilométer te­rületén fekvő, ásványkincsekben rendkí­vül gazdag ország a francia gyarmatbi­rodalom elmaradt agrárfüggvénye, olcsó nyersanyag- és munkaerőbázisa lett. Fő terményei a kakaó, gyapotcserje, pálma­olaj, kávé, földi mogyoró, kukorica, kö­les, manióka-gyökér, dohány. A termelők azonban sohasem élvezték a kakaót és a kávét, de busás hasznot biztosítottak vele a fehér uraknak, az imperialista mono­póliumoknak és részvénytársaságoknak. Jellemző példa, hogy 1958-ban a kivitel 74,8 százaléka és a behozatal 48,3 száza­léka francia kézben volt. A francia ,,gyám"-nak esze ágában sem volt fejleszteni a rá bízott terület iparát, ami az ENSZ-gyámságból kifolyólag kö­telessége lett volna. Egyedüli ipari beruhá­zásuk a loméi Diesel-villanyáramfejlesztő­telep volt, mely az ország egyetlen erő­müve. Pedig ?ok kincs szunnyad a föld mélyén, s most igazi tulajdonosaira, az ország szabad uraira vár feltárásuk, a bauxit-, króm-, vasérc-, titán-, arany­és foszfátlelöhelyek kiaknázása, mely elő­mozdítja az 1 millió 100 ezer lakosú or­szág jólétének megalapozásét. Az ország sorsának történelmi alakulá­sa mögött látnunk kell az osztályerők, a politikai pártok küzdelmét. Alapjában két csoportra oszthatók: az egyik csoport a többé-kevésbé reakciós pártok: a Togói Kongresszus Párt, Észak Vezéreinek és gyarmatosítók érdekeit szolgálta. A hala­dó pártok, elsősorban a Togói Egység Bi­zottsága, a Togoi Ifjúsági Mozgalom, To­goi Népi Mozgalom a teljes nemzeti füg­getlenségért harcoltak, s győzelmüket az 1957. április 27-1 választások betetőzték. A haladó pártok elvetették a franciák által felkínált statútumot, s úgy határoz­tak, hogy az ország kiválik a Francia Nemzetközösségből. Hogy ez miért nem történt meg midjárt, azt Szilvánusz Olim­pio miniszterelnök, a Togoi Egység Bizott­ságának alelnöke tavaly így fejtette ki: a gazdaságilag elmaradott Togo élete minden téren a francia intézményektől függött. Minél több anyagi segítséget kért vagy fogadott el Togo, annál nagyobb volt a franciák befolyása az ország gazdasági és politikai életére. A hazafias kormány ezért évente fokozatosan csökkentette a franciáktól elfogadott anyagiak terjedel­mét, hogy majd teljesen lemondva róla, kihirdethesse az ország függetlenségét. Lakosságának Szövetsége mindenáron Ez ma tervszerűen meg is történt. Olim meg akarta hagyni Togót a Francia Nem­zetközösség keretében, s így egyenesen a r @ o Tas? pio miniszterelnök tavaly a jövő távlatait illetően úgy nyilatkozott, hogy a függet­lenséget követő években „összébb kell majd húzni a nadrágszíjat", hogy gazdasági téren talpra áll­hassanak. A katonaságot feloszlat­ják, hogy jelentős összeget taka­rítsanak meg, a francia csapatok­nak is távozniok kell, s az orszá­got az ENSZ védelme alá helyezik esetleges agresszió kivédésére. A miniszterelnök az aktív semleges­ség elve mellett szállt síkra és el­ismerően nyilatkozott a szocialista országok, különösen a Szovjetunió ENSZ-beli erkölcsi támogatásáról és kifejezte reményét, hogv jóba­ráti kapcsolat jön létre köztük. Lomében piros-fehér-zöld-sárga zászlók, Togo nemzeti színei lenge­nek a házakon, felhangzik az or­szág új nemzeti himnusza, ujjong, táncol a tömeg, ünnepi beszédek hangzanak el. Togo megtette az első lépést: kivívta politikai függetlensé­gét. A dolog nehezebb része még hátra van. Gazdasági téren is füg­getlenítenie kell magát a francia imperialistáktól, akik most csábító ajánlatokat tesznek az új államnak a gazdasági együttműködésre. Az uralkodó burzsoázia rokonszenvez vele, s ezért helyénvaló az óva­tosság. * L. ÜJ SZŐ 3 * 196 0' áP rilis 2 7«

Next

/
Thumbnails
Contents