Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-25 / 114. szám, hétfő

Népek fóruma Ä történelmi naptár fontos eseményt jelez április 25-éö: 15 évvel ezelőtt tartotta alakuló Ülését az Egyesült Nem­zetek Szervezete, az az Intézmény, amely a népek közötti békés együttműködést, a tartós világbékét, agressziók megaka­dályozását, a gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatokat van hivatva előmozdítani. Történelmi távlatból visszatekintve, tudnunk kell, hogy az örökös háborúk­ban kifáradt és nyugodt életre vágyó emberiség már régóta létre akart hozni egy olyan nemzetközi szervezetet, mely megakadályozná, hogy bármelyik tagja vagy kívülálló állam agressziót indítson ntés államok ellen. Az első világháború utáh a Népszövetség megalakulása ís ezt sz általános törekvést fejezte ki. A tör­ténelmi fejlődés során azonban csődöt mondott tz a szerv: a támadó szándé­kokat követő hatalmak nem vettek fi­gyelembe határozatait, konfliktusok ide­jén „be nem avatkozó álláspontjukkal" közvetve az agresszort támogatták (pél­dául Etiópia megrohanása, a spanyol pol­gárháború, stb.). A hitleri fasizmus ál­tal kirobbantott második világháborúban véres leckét kaptak a világ népei. Fel­ismerték annak fontosságát, hogy a jö­vőben hatékony nemzetközi szervet léte­sítsenek a háborúk megakadályozására. Ez volt a mozgató rugója a nagyhatal­mak vezetői számos értekezletének és találkozójának. A t ENSZ közvetlen elődjének a há­ború idején létrejött ún. Atlanti Charta tekintendő, amely elítéli az agressziót, célul túzi ki a népek szuverén jogai­nak elismerését, leszögezi a területi kö­vetelésekről való lemondást, a gazda­sági és kulturális együttműködés állan­dó ápolását és az emberiség összebarát­koztatását. Aaok a teltételek, amelyeket 1944-ben és 1945-ben a szovjet hadse­regnek a fasiszta Németországra mért csapásai teremtettek, meggyorsították az emberiség egységes nemzetközi szerve­zetének megalakítását. A 15 évvel ez­előtt San Franciscóban tartott alakuló kongresszus jóváhagyta az ENSZ Alap­okmányát, mely sokkal szilárdabb ala­pokra helyezi a szervezetet, mint ami­lyenekre a Népszövetség épült. Az ENSZ fontos S2erepet játszik a vitás problé­mák békés megoldásában. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a béke örök ellenségei, a nyugati álla­mok imperialista körei gyakran vissza­élnek az ENSZ-szel gálád terveik szen­tesítésére és más országok belügyeibe való beavatkozásra. Ez történt például a koreai háború idején és más alkal­makkor. Ugyancsak nem szolgálja a bé­két makacs szembehelyezkedésük több ázsiai népi demokratikus ország, a népi Mongólia és Korea felvételével szemben, nem szólván arról, hogy rendszeresen megtagadják a Kínai Népköztársaságtól, mint nagyhatalomtól a szervezetben öt jogosan megillető helyet, s a csangkai­sekista bábkormányt tekintik a kínai nép „képviselőjének". A szovjet és a többi szocialista kül­döttség ENSZ-beü tevékenységével min­dent megtesz, hogy e szervezet betölt­se igazi, hivatását. (L) Véget ért W. Nash látogatása a Szovjetunióban Űj-Zéland támogatja az általános leszerelésre irányuló javaslatokat MOSZKVA (ČTK) - W. NASH, ÜJ-ZÉLAND MINISZTERELNÖKE A SZOVJETUNIÓBAN TETT KÖRÚTJÁRÓL VISSZATÉRVE, ÁPRILIS 23-ÄN SAJTÓÉRTEKEZLETET RENDEZETT AZ ÚJSÁGÍRÓK MOSZKVAI KLUB­JÁBAN. W. Nash Szocsi közelében, Gagri­ban találkozott Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárssal, akivel — mint a sajtóértekezleten kijelentette, — igen értékes tapasztalatcserét foly­tatott. A két államférfi a kölcsönös megértés szellemében a jelenlegi nemzetközi problémákról, többek kö­zött a leszerelés kérdéséről tárgyalt azon javaslatok szellemében, amelye­ket Ny. Sz. Hruscsov a múlt évben terjesztett az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése elé. W. Nash kijelentette, hogy ez a beszél­getés megerősítette benne azt a meg­győződést, hogy az általános lesze­relés érdekében tett erőfeszítések eredményesek lesznek. Az újságírók számos kérdésére válaszolva többek között kijelentette, hogy meggyőző­dése szerint Hruscsov teljes őszin­teséggel törekszik az általános le­szerelés megvalósítására. A szovjet Szocialista Köztársaságok kormánya W. Nash, Üj-Zéland mi­niszterelnöke tiszteletére április 23-án fogadást rendezett a Kreml palotában. Szovjet—új-zélandi közös nyilatkozat A moszkvai lapok április 21-én kö­zölték a szovjet-új-zélandi nyilatkozat teljes szövegét, melyben többek között a következő áll: A kölcsönös nézetcsere, a nemzetközi problémák megvitatása hozzájárult a Szovjetunió és Uj-Zéland közötti kapcso­latok megjavításához. A két ország kormányának képviselői kijelentették, hogy szükségesnek tart­ják a különböző társadalmi rendszerű or­szágok álíamférfiainak személyes találko­zóit, baráti eszmecseréjét, mivel ez hoz­zájárul az országok közötti kapcsolatok normalizálásához és a nemzetek egymás iránti bizalmának megszilárdításához. Ny. Sz. Hruscsov és W. Nash többek között foglalkoztak a leszerelés problé­májával és megegyeztek abban, hogy ez a kérdés jelenleg a világ legégetőbb problémája, melynek megoldása minden nemzet óhaja. A két ország közös cél­jának tekinti a nukleáris fegyverek egy­szer s mindenkorra való betiltását és azt, hogy a világ minden országa széles­körűen együttműködjék az atomenergia békés (elhasználása érdekében. A Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke és Üj-Zéland miniszterelnöke tá­jékoztatták egymást arról, milyen állást foglalnak el az általuk képviselt kormá­nyok a német békeszerződés és a nyu­gat-berlini probléma megoldása kérdésé­ben és kijelentették, hogy e probléma mielőbbi békés megoldása nagy mértékben hozzájárulna Európa és az egész világ békéjének biztosításához. Szovjet emlékirat a japán kormányhoz Moszkva (ČTK) - Andrej Gromi­ko, a Szovjetunió külügyminisztere Sz. Kadovakinak, a moszkvai japán nagykövetnek e napokban emlékira­tot nyújtott át, melyben a szovjet kormány megerősíti előző emlékira­taiban közölt álláspontját és szüksé­gesnek tartja annak hangsúlyozását, A SÄRGA folyó fölött Cseng Csou vá­rosánál e napokban üzemekbe helyeztek egy három kilométer hosszú hidat, ame­lyet kínai mérnökök terveztek és kínai, munkások építettek. (ČTK) Újabb fordulat az olasz kormányválságban Tambroni a bizalom megszavazását kéri Róma (ČTK) - A már 60 napja tartó olasz kormányválságban újabb fordulatra került sor. Amikor A. Fan­fani miniszterelnök pénteken kije­lentette, hogy nem vállalja az űj olasz kormány megalakítását, Gio­vanni Gronchi elnök vasárnap fel­szólította Fernando Tambroni mi­niszterelnököt, vonja vissza április 11-én benyújtott lemondását és mu­tassa be kormányát a szenátusnak. Tambori ezért szerdán a bizalom megszavazását kéri a szenátustól. Gronchi elnök nézete szerint Tamb­roni kormánya, amely április 8-án a fasiszták szavazataival a parlament­ben elnyerte a szavazatok csekély többségét, nem szenvedett vereséget és ezért az alkotmány értelmében be kell mutatkoznia a szenátusban, ahol a kereszténydemokrata párt van csekély többségben. Gronchi nyilván­valóan mindent elkövet, mielőtt az utolsó eszközhöz, — az új parla­menti választások kiírásához nyúlna. hogy a japán-amerikai katonai szer­ződés megkötésének következmé­nyeiért teljes mértékben a japán kormányt terheli a felelősség. A ja­pán kormány, mely ismét indokolat­lan igényeket támaszt a Szovjetunió­hoz tartozó területekre, azt állítja, - áll az emlékiratban, - hogy állí­tólag mindkét fél közös nyilatkoza­tában megegyezett abban, hogy a te­rületi kérdés megoldása további tár­gyalásokon kerül sorra. A szovjet kormány ezt az indokolatlan állítást elutasítja. A Szovjetunió és a Japán közötti területi kérdések már meg­oldást nyertek, amit erre vonatkozó nemzetközi egyezményekkel megerő­sítettek. Ezeket az egyezményeket feltétlenül tiszteletben kell tartani. Csőn En-laj folytatja tanácskozásait Nehrával Nehru, India miniszterelnöke április 23­án ebédet adott Csou En-lajnak. a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének tiszteletére. Az ebéden részt vettek a Kí­nai Népköztársaság Államtanácsa elnöke kíséretének egyes tagjai, indiai részről B. V. Keszkar tájékoztatási és rádióügyi miniszter, Lal Bahadur Sasztri keres­kedelmi és iparügyi miniszter. Szubbarojan közlekedésügyi és távösszeköttetésügyi mi­niszter, K. Cs. Reddy közmunkaügyi mi­niszter, Krisna Meňon honvédelmi mi­niszter és további személyiségek. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke és Nehru, India miniszterelnöke április 23-án a délutáni órákban ötödször ültek össze megbeszé­lésre. Anežka Hodinová-Spurná a dán parlament elnökénél Koppenhága (ČTK) — G. Pedersen, a dán parlament elnöke április 23-án be­mutatkozó látogatáson fogadta Anežka Hodinová-Spumát, a Csehszlovák Nemzet­gyűlés alelnökét, akivel hosszab ideig barátságosan elbeszélgetett. Hodlnová-Spurná elvtársnő vezeti Koppenhágában a nők nemzetközi nagy­gyűlésén résztvevő csehszlovák küldött­séget. De Gaulle a csúcsértekezletről WASHINGTON (ČTK) - DE GAUL­LE TÁBORNOK. FRANCIAORSZÁG EL­NÖKE SZOMBATON WASHINGTON­BAN SAJTÓÉRTEKEZLETET TARTOTT. Bevezetőül kijelentette, hogy a négy nagyhatalom értekezletének ok­vetlenül egy igen fontos kérdéssel - a Kelet és a Nyugat közötti kap­csolatok kérdésével kell foglalkoznia. De Gaulle a Kelet és Nyugat kap­csolataiban megnyilvánuló feszültsé­get tekinti a jelen egyik legfonto­sabb problémájának, amellyel minden többi kérdés összefügg. Azután többek között kijelentette, támogatja azt a gondolatot, hogy ab­ban az esetben, ha a Párizsban má­jusban sorra kerülő értekezlet síke­res lesz, további csúcsértekezleteket hívjanak egybe. De Gaulle hangsúlyozta, hogy az Ny. Sz. Hruscsovval nemrég folyta­tott beszélgetései során meggyőző­dött róla, hogy Ny. Sz. Hruscsov nagy államférfi, aki sikraszáll esz­méi megvalósításáért. Hruscsov igen jól van tájékoztatva a világról, tö­kéletesen ismeri hazája népét és kí­vánságait. Ügy vélem, - mondotta de Gaulle — hogy a párizsi értekez­leten senki sem képviselheti jobban a Szovjetuniót, mint Ny. Sz. Hrus­csov. Ny. Sz. Hrnscsov Bakuba átázott Tbiliszi (TASZSZ) - Nyikita Szer­gejevics Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertaná­csénak elnöke Gagriból — ahol sza­badságát töltötte — április 23-án Bakuba utazott, hogy részt vegyen Azerbajdzsán Szovjetunióhoz csatla­kozásának 40. évfordulóján lezajló ünnepségeken. A Szovjetunió kormányfője Tbili­sziben félbeszakította útját, ahol Grúzia vezetőivel találkozott. A magyarországi szlovákok országos értekezlete Budapest (ČTK) - Budapesten április 23-án ért véget a Magyaror­szági Demokratikus Szlovákok Szö­vetségének kétnapos országos érte­kezlete, melyen a Magyar Szocialista Munkáspárt s a Hazafias Népfront Központi Bizottságának képviselői is részt vettek. A szövetség tevékenységére vonat­kozó beszámolót Juraj Bielík főtit­kár adta elő, hangsúlyozva, hogy Ma­gyarország valamennyi dolgozójának, tekintet nélkül anyanyelvükre, min­den erejüket és tehetségüket a szo­cialista rendszer szolgálatába kell állítaniok. • Sikeres veseátültetés Párizs (ČTK) - A párizsi Foch­Kórházból pénteken hazaengedtek egy beteget, akinek testébe átültették a nővére testéből kioperált vesét. Ez az első sikeres veseátültetés olyan személyeknél, akik nem ikrek. — j Bizonyítékok Oberländer ellen Az NDK legfelső bírósága előtt Berlin­ben e napokban további tanúk tettek val­lomást arról, hogy Oberlfinder többször részt vett tömeggyilkosságokban. így pél­dául Fritz Hübner NDK-beli lakos, a náci Luftwalffe volt tagja 1941-ben szemta­núja volt annak, amikor Oberländer Lwowban ukránul beszélő német egyenru­hát viselő katonáknak parancsot adott, hogy több egyént vigyenek a kaszárnya közelében levő tűzoltóizertár tornyára, ahonnan az áldozatokat ledobálták. A lip­csei Wolfgang Steln, aki 1944-ben Lwow­ban élt, látta, amikor a lwowi fegyház udvarán tömegesen gyilkoltak zsidó szár­mazású egyéneket. Az Oberländer elleni pörben számos további tanú tett vallomást, akik mind­nyájan megerősítették, hogy Oberländer személyesen vett részt több tömeggyilkos­ságokban. (ČTK) Az Unitá vasárnapi számában közli Palmiro Togliatti, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkára beszédét, mely­ben leszögezi, hogy a Keresztényde­mokrata Párt jelenleg minden esz­közzel megakadályozza, hogy Olasz­országban olyán kormány alakuljon, amely megbirkózhat a nehézségek­kel, és minden téren megfelel a nép túlnyomó többsége óhajainak, akara­tának. HENRY WINSTON ESETE Francia provokáció Tnnisz határán Tunisz (ČTK) — Tunisz e napokban tiltakozott a francia kormánynál, hogy az Algériában állomásozó francia katonai egysegek állandóan átlépik Tunisz hatá­rát. E katonai alakulatok minduntalan tá­madásokat intéznek tuniszi katonai be­rendezések ellen és aknákat helyeznek el tuniszi területen. AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG a mezőgazdasági termelésben is óriási léptekkel" halad előre. A földművesszövetkezetekben nagy gondot fordí­tanak az állattenyésztésre. Képünk a Burrel járásbeli juhtenyésztő szö­vetkezetben készült, * ATA felv. Lehet, hogy lapunk olvasói közül ýtôbben nem ismerik Henry Winston Xnevét és esetét. E fiatal amerikai ^kommunista vezér esete értékes ta­nulságul szolgálhat mindazok számá­rra, akik szavahihetően akarnak tájé­kozódni arról a kegyetlen, sőt bor­•••zalmas magatartásról, amelyet az XUSA kormánya tanúsít Amerika 18 xmillió néger lakosával szemben. V Henry Winston délamerikai néger ýés természetesen nem tehet róla, <£hogy négernek született. Magától ér­vtetődön nem választhatta meg, ki le­jgyen anyja és apja. Henry Winston ^kommunista, de nem véletlenségből, vhanem sok tapasztalat árán és meg­-l-győződésből jutott arra a következ­tetésre, hogy e párt programja, filo­zófiája mutatja meg az utat az em­•i'beri méltósághoz, az emberi, társa­Xdalom minden tagjának egyenjogúsá­gához és a világbékéhez. 4 Henry Winston erre a következte­vtésre jutva bátran lépett fel nem egy Xesetben az amerikai nép, az amerikai ^bíróságok előtt, lelkesen terjesztette •ľ-nézeteit és magyarázta gondolatait. XErre az alkotmány értelmében joga vvoLt, ezért becsületbeli kötelességé­-,'-nek tekintette, s ezt a kötelességét /'lelkiismeretesen teljesítette. r Henry Winstont ezért a Smith-tör­<i>vény értelmében börtönbe vetették. ^Erről a törvényről olyan személyi­ségek, mint Eleanor Roosewelt, to­•'ŕvábbá az USA legfelső bíróságának •;>két tagja, sőt Harry Truman, az USA /'volt elnöke is kijelentette, hogy al­kotmányellenes. Henry Winstont, két ^kisgyermek apját 1949-ben öt évi /"börtönbüntetésre ítélték. Ez ugyan a Xmásodik világháború után történt, de j>az USA-ban a kommunista- és szov­Ajetellenes hisztéria dühöngött, ame­'pyet mesterségesen szítottak az or­vszágban a hidegháború politikája és iía háborús gazdálkodás érdekében. ;!; Amikor Henry Winstont felszólították Äa hivatalok, hogy kezdje meg büntetése ^kitöltését, - eltűnt. Ezzel tiltakozott az /> alkotmányban lerögzített jogok, az emberi ""•jogok el nem ismerése és az ellen, hogy emberi méltóságát sárba tiporták. Henry Winston különböző helyeken bujdosott, miközben Amerikában, a maccarthlzmus borzalma és hisztérikus szenvedélye dü­höngött. Azután, amikor Amerika népe elutasította Joseph Maccarthi szenátor terror-programját és ismét megtisztult a politikai élet légköre. Henry Winston je­lentkezett az illetékes hivataloknál. Azóta öt év telt el, az amerikai bíróságok szá­mos elítéltet szabadlábra helyeztek, de Henry Wlnstort fogva tartják, aki a né­gerek szabadságáért síkra szálló emberek egyik vezére volt. A bíróságok e „vét­ségéért" büntetését további három évvel hosszabbították meg. Henry Winston ezért 1956-ban megkezdte 8 évi börtönbünte­tésének kitöltését. Erre azért kényszerült, mert olyan politikai párt tagja lett, amelybe önként lépett be, és olyan poli­tikai nézeteket vallott, amelyek nem nyerték meg a kormány tetszését. Amikor már három évet töltött az In­diana állambeli Terra Haute-i börtönben, halálos betegen alapos orvosi vizsgálatot kért. Kérvényét egy teljes éven át sem­mibe vették és egészségi állapotát mind jobban elhanyagolták. 1960 januárjában megengedték, hogy megvizsgáltassa sze­mét, az engedély azonban későn érkezett. Alapos, gondos orvosi vizsgálatban csak január 21-én részesült. Az orvosok meg­állapították. hogy Henry Winston agyában daganat keletkezett, ennek következtében megvakult és mindkét lába megbénult. A súlyosan beteg Henry Winston egész­ségi állapotára hivatkozva feltételes sza­badonbocsátását kérelmezte. Kérvényét elutasították, jóllehet Amerikában az ilyen eseteket kedvezően intézik el, ínég az el­ítélt gangszterek kéréseit is. Henry Winstont azután New Yorkban megoperálták, és bár élete forgott kockán, rendőrség asszisztált a műtétnél. A daga­natot eltávolították agyából. Winston él, de vak és béna. így kellett bűnhődnie, mert népe érdekeit, az amerikai demok­rácia s a világbéke érdekeit szem előtt tartva mer gondolkodni és cselekedni. Henry Winston neve örökéletű lesz, hogy a szabadságszerető emberek nevében vádolhassa az amerikai kapitalizmus em­bertelen, igazságtalan politikai terrorját, hogy vádolhassa mindazokat, akik az USA kormányát és gazdaságát ellenőrzik, akik ezt a bátor négert megvakították, nyo­morékká tették, mert sfkraszállt az em­beri jogokért, a szólésszabadságért, a po­litikai meggyőződés szabadságáért. Henry Winston neve kitőrülhetetlenül íródott a történelem lakjaira. Henry Winston nevét világszerte Sacčo és Vanzetti szegény olasz munkások ne­vével emlegetik, akiket kiagyalt vád alap­ján Massachusetts államban halálra ítél­tek és kivégeztek, amikor az USA-ban mesterségesen kommunistaellenes demok­ráciát és szovjetellenes terrort robban­tottak ki s kényszerítettek Amerika né­pére. Nevét mindig együtt fogják emle­getni Ethel és Julius Rosenberg nevével, akiket akkor végeztek ki, amikor az ame­rikai burzsoázia a hidegháború útjára lé-< pett. Rosenbergék Is hősök voltak, akiket Amerika becsületes polgárai nem ment­hettek meg. Most azonban Henry Winstont megmenthetik, kiszakíthatják az őt böN tönben tartó kannibálok kezéből. A jóaka^ ratú emberek becsülete megköveteli, hogj? ezt megtegyék, bátor honfitársuk érde­kében. Az Amerikában hatalmon levő egyének Henry Winston esetével akarják megfé­lemlíteni a négerek vezetőit és meghiúsí­tani e bátor nép harcát, amelyet egyen­jogúságáért vív. De elszámították magu­kat. Az USA-ban egyre nagyobb arányo­kat ölt az emberi jogokért vívott küz­delem. E küzdelem azonban nemcsak a négerek, hanem egész Amerika harca. Az emberi jogokért vívott here a világ minden becsületes emberének ügye. Henry Winston a jelenlegi körülmények között nem nyerheti vissza egészségét; Lehetőségei amúgyis igen korlátozottak. Látását sohasem nyerheti vissza. Azokat a lehetőségeket pedig, amelyek egészségi állapotának megjavulását eredményezhet­nék, a rendőrség állandóan meghiúsítja. Henry Winstonnak joga van a szabad életre. Teljes joga van arra, hogy egész­ségi okokból feltételesen szabadlábra he­lyezzék. Henry Winston azonban nem érvénye­sítheti törvényes jogait. Védői állandóan hangsúlyozzék, hogy kegyetlen, emberte­len büntetés áldozata, olyan büntetésé, amely rácáfolt az alkotmányban rögzített jogokra. Az emberi jogokról szóló általános nyi­latkozat ötödik fejezete szerint: senkit sem szabad kínozni, és senki sem lehet ke­gyetlen, embertelen vagy megalázó bün­tetések áldozata". Követeljük mindnyájan Henry Winston szabadon bocsátását! William L. Patterson, az USA Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja ÜJ SZÖ 3 * 1960. ifitiÜA iá.

Next

/
Thumbnails
Contents