Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-24 / 113. szám, vasárnap

Közlemény a kormány ülésér

ől Az idén befejezzük a községek villamosítását (ČTK) -i Á kormány 1960. április 20-án és 22-én tartott ülésein többek közt megtárgyalta a lakosság életszínvonalának emelésére irányuló további intézkedéseket, valamint az energetikai és vízgazdálkodási miniszter beszámolóját a falvak villanyosításának befejező szakaszáról, A kormány megelégedéssel állapította meg, hogy a CSKP 1956. évi országos konferenciáján kitűzött feladatot — a községek villanyosítása befejezését — az idén sikeresen teljesítjük. 1936-ig hazánkban a községeknek csak 61,5 százalékát villanyosították. A falvak villanyosítása üteméld. Josef Jonáš elvtárs meghalt íd. Josef Jonáš elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártjának egyik alapító tagja, aki évek hosszú során át a CSKP KB tagja volt, hosszabb betegség után csütörtökön, április 21-én 72 éves korában elhúnyt. Az első világháború éveiben az akkori szociáldemokrata ifjúság körében fejtett ki tevékenységet és aktívan részt vett a sztrájkok megszervezésében. 1921-től, Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapító tagjaként egész életét annak a harcnak szentelte, amelyet pártunk folytat népünk jólétéért. Az elhünyt^a párt prágai kerületi bizottságának tagja és 1929-től a Központi Bizottság tagja volt. Érdemdús tevékenységet fejtett kí a vörös szakszervezetekben is. A fasiszta megszállás idején a Szovjetunióban tartózkodott, ahol a kirgiz területen élő politikai emigránsok csehszlovákiai csoportjának elnöke és hazánkba visszatérve évek hosszú során át a CSKP Központi Bizottságának tagja volt. Josef Jonáš elvtársat érdemei elismeréseként a „Február 25. érdemrenddel" tüntették ki. nek meggyorsulására és tervszerű megvalósítására csupán 1945 után került sor, amikor népünk megkezdte az új, szocialista társadalom alapjainak építését. Különösen gyors ütemben fejlődött a villanyositás Szlovákiában, ahol 1946-ban a községeknek csupán 40,2 százalékában volt csak villany. A falvak villanyosítása nagy jelentőségű a termelőerők fejlődése, elsősorban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés szempontjából, mert lehetővé teszi, hogy elérjük a mezőgazdasági munkák magasfokú gépesítését. Valamennyi 14 233 község villanyosításának befejezése 1960-ban azt jelenti, hogy ebben az évben köztársaságunk lakosainak már 99 százaléka fogja élvezni a villanyenergia használatának előnyeit. * * * A kormány továbbá jóváhagyta speciális műszaki főiskolai tanszék létesítését a gépipari, valamint az építészeti és magasépitészeti szakokon. E tanulmányt úgy kombinálják, hogy résztvevői az alapvető elméleti tanulmányaikat foglalkozásuk félbeszakításával, mint intern tanulmányt két éven belül elvégzik, szaktanulmányaikat pedig foglalkozásuk mellett két éven belül befejezik. Emellett lehetőségük nyílik arra, hogy tanulmányaiknak ezt a részét egyéni tanulmányi terveik alapján lerövidítsék. A hallgatókról - esetleg családtagjaikról is - a hallgatók internátusos tanulmányának idején anyagi gondoskodás történik. Eme anyagi gondoskodás költségeit azok az üzemek viselik, amelyek dolgozóikat e tanulmányokra kiküldik. A kormány tárgyalásának további folyamán a Műszaki Fejlesztés Állami Bizottsága elnökének beszámolója alapján foglalkozott a kirakodó és berakodó munkák gépesítésének helyzetével és intézkedéseket foganatosított a berakodás és kirakodás további gyors gépesítése céljából. A kormány továbbá megtárgyalta a gyorsan növő fafajták 1961-től 1965-ig történő kiültetésére irányuló javaslatot. • • • A kormány jóváhagyta az Állami Építészeti Bizottság megszüntetéséről szóló rendeletet is. Emellett abból a tényből indult ki, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során lényegesen megnövekednek a beruházási építkezés gazdaságossága, olcsóbbá tétele és minél nagyobb műszaki és gazdasági hatékonysága iránti igények. Ez az egyik döntő tényező a termelőerők fejlesztésében és elosztásában. Ezeket a követelményeket minél célszerűbben érvényesíteni kell közvetlenül azokban a szervekben, amelyek tervezik és megvalósítják a beruházási építkezést. A kormány által jóváhagyott rendelet a megszüntetett Állami Építészeti Bizottság feladatait ezekre a szervekre helyezi át. Főleg az Állami Tervbizottságról és az 'Építészeti Minisztériumról van szó. * * * Ezenkívül a kormány számos gazdasági. külkereskedelmi kérdésekre és a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó javaslatot hagyott jóvá. A bolgár nagykövei Kelet-Szlovákiában (ČTK) — Gero Bojeev Grozev, a Bolgár Népköztársaság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szombaton, április 23-án Kelet-Szlovákiába érkezett. Prešovon ellátogatott a Nálepka Kapitány ruhagyárba, ahol részletesen tájékozódott a termelésről, majd szívélyesen elbeszélgetett az üzem legkiválóbb dolgozóival. A becses vendég a délutáni órákban Košicéra utazott, ahol megtekintette a Keletszlovákia Kohómü építését. L

egutóbb a fenti cím alatt ismertettük Csehszlovákia első, 1920. évi polgári alkotmánya létrejöttének rövid történetét és az alkotmány lényeges vonásait. Mai cikkünkben hazánk második, immár népi demokratikus jellegű alkotmányával foglalkozunk, amely 1948 tavaszán drámai körülmények között, a dolgozó népnek emlékezetes februári győzelme után született meg, és amelyet parlamenti jóváhagyásának dátumáról „Május 9-i" alkotmánynak nevezünk. Mint mondottuk, az alkotmány kifejezője az osztályviszonyoknak. Ennek megfelelően a „Május 9-i" alkotmányunk is megfelel azoknak a termelési viszonyoknak, amelyek 1948 februárja után Csehszlovákiában kialakultak. Mégis ezen alkotmány születésének története nem egyszerűsíthető le a februártól májusig eltelt negyed évre, hiszen kidolgozását már két évvel korábban, a CSKP VIII. kongresszusa, majd az 1946 évi választások után, júliusban összeülő Alkotmányozó Nemzetgyűlés is kimondotta. Ettől az időponttal fogva egészeszen a februári eseményekig — az ország politikai erőinek akkori megoszlása következtében — ádáz küzdelem folyt a munkáspártok és a polgári pártok között az alkotmány jellegéért. A munkáspártok a CSKP vezetésével, a választások után hivatalba lépő harmadik Népfrontkormány programjához híven, ragaszkodtak a nemzeti, és demokratikus forradalom alapvető vívmányainak lerögzltéséhez az új alkotmányban. Ilyen volt mindenekelőtt a nemzeti bizottságok politikai rendszere, a cseh nép és szlovák nép egyenjogúsága, és a kulcsjelentőségű iparágaink államosítása. A reakció minden eszközzel ezen demokratikus vívmányok felszámolása vagy legalábbis meggyengítése érdekében dolgozott és ehhez kiváló alkalomnak tartotta az alkotmány kidolgozását is. Két éven Megnyílt a „Lenin a cseh irodalomban" kiállítás (ČTK) - A Csehszlovák Köztársaság Állami Könyvtárában szombaton, április 23-án megnyílt a V. I. Lenin születésének 90. évfordulója tiszteletére rendezett „Lenin a cseh irodalomban" című kiállítás, amely áttekintést nyújt V. I. Lenin valamennyi művéről s a Leninről cseh nyelven kiadott irodalomról. A kiállítást Jindŕich Veselý, a CSKP Párttörténeti Intézetének igazgatója nyitotta meg. Ugyanaznap megnyitották Prágában a marxizmus-leninizmus elméleti tanácsadóját, ahol a marxizmusleninizmus megalapítóinak művei állnak az érdeklődők rendelkezésére. E tanácsadóban központosítják a marxizmus-leninizmusra vonatkozó bibliográfiai-tájékoztató müveket is. Ratifikációs okmányok kicserélése Csehszlovákia és az EAK között (CTK) — Prágában szombaton, április 25-án Václav Dávid külügyminiszter, Mohamed Kamel al Rahmany, az EAK prágai nagykövete, a Külügyminisztérium, a Közlekedésügyi Minisztérium vezető dolgozói és az EAK prágai nagykövetségének tagjai jelenlétében kicserélték a Csehszlovák Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság képviselői által 1959 február 7-én Kairóban aláirt kereskedelmi és hajózási szerződés ratifikációs okmányalt. •fr Á II. Országos Spartakiád alkalmából rendezett takarékoskodás) akcióbán résztvevő csoportok, amelyek teljesítették a szükséges feltéteteket ahhoz, hogy igényt tarthatnak az akció keretében kisorsolásra kerülő tárgyi nyereményekre, igényüket legkésőbb április 25-ig jelentsék be a közös betétkönyvükről számlát vezető állami takarékpénztárnál. A köztársasági elnök fogadta a mexikói parlamenti küldöttséget (ČTK) - Antonín Novotný köztársasági elnök szombaton, április 23-6n fogadta a Mexikói Egyesült Államok parlamenti küldöttségét. A dr. Manuel Moreno Sanchez szenátor vezetésével megjelent küldöttséget dr. Francisco de! Rio y Canedo, a Mexikói Egyesült Államok csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kisérte. A fogadáson jelen volt Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Václav Dávid külügyminiszter, Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője és Helena Leflerová nemzetgyűlési képviselő is. A köztársasági elnök barátságosan elbeszélgetett a mexikói parlamenti küldöttség tagjaival és az iránt érdeklődött, milyenek a nézeteik azon intézkedésekre vonatkozólag, amelyeket most foganatosítunk hazánkban a nép életszínvonalának emelése s a szocialista demokrácia elmélyítéss érdekében. Ismét a tettek beszélnek (Folytatás az L oldalról) bevétele további 120 millió koronával emelkedik. Emellett nem szabad megfeledkeznünk arről, hogy ma a lakosság lényegesen kisebb száma mellett több mint kétmillió járadékélvezőnk van. A háború előtt kb. egymillió nyugdíjas volt és az, amit a München előtti köztársaság a nyugdijasoknak kifizetett, valóban alamizsna volt, ahhoz a 9,6 milliárd koronához viszonyítva, amelyet aggsági, rokkantsági és egyéb járadékokon kívül már 1958ban kifizetett államunk. A lakosság életszínvonalára erőteljesen kihat a mai nagyméretű lakásépítés is. Az első ötéves tervben évente nem egészen 40 ezer lakást építettünk, 1959-ben már 62 ezret, az idén pedig minden valószínűség szerint 80 ezer lakást építünk fel. Ezen mutatkozik meg a legjobban, hogy az életszínvonal növekedésének alapját a nagyobb termelés, a magas fokú munkatermelékenység képezi. A harmadik ötéves tervben feladatul tűzzük magunk elé, hogy a termelést az 1960-as évhez viszonyítva 50 százalékkal, az egyéni fogyasztást legalább 30 százalékkal növeljük. E célkitűzéseket akkor teljesíthetjük, ha az eddiginél sokkal nagyobb mértékben használjuk fel a technikát, ha gépekkel helyettesítünk mindama munkát, amelyeket ma még kézzel, nem gazdaságosan és fáradságosan végzünk. A szocialista rendszer lehetővé teszi, de ugyanakkor meg is követeli a magas fokú alkalmaztatottságot, mert minden egyes polgárnak joga van a munkára. De az is fontos, hogy a munkával ne pazaroljunk és hogy a munkaidő lerövidüljön. Az a fontos, hogy rövidebb idő alatt a jobb technika segítségével mindenütt kétszer, vagy háromszor és ahol lehet, tízszer sőt, százszor annyi terméket termeljünk, mint eddig. így aztán az életszínvonal még gyorsabban fog emelkedni. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékeznünk a mezőgazdasági termelésről. A jelenlegi árleszállítás érthetően kisebb részben vonatkozik az élelmiszerekre, mint az iparcikkekre. Ennek oka az, hogy a mezőgazdaság a múlt évben (részben a szárazság miatt) nem teremtett jobb feltételeket a nagyobbarányú árleszállításra, ugyanakkor fékezi gazdaságunk fejlődését Ezért pártunk az idén s a következő ötéves terv egész ideje alatt valamennyi többi ágazat figyelmét a mezőgazdasági termelés növelésére összpontosítja. A mezőgazdaságba milliárdos beruházásokat eszközlünk, folyamatban vannak a talajjavítási munkálatok, a mezőgazdaság a gépek ezreit kapja Egyre több műtrágyát kap, egyre nagyobb tapasztalattal rendelkezik és nagyobb segítséget nyújt neki az egész ország. Azáltal, hogy a mezőgazdaság fejlesztése országos feladattá válik, minden lehető-, ség megvan ahhoz, hogy rövidesen több gabonát, burgonyát, cukorrépát, húst, tejet és tojást termeljünk. Hogy a mezőgazdasági termelést erőteljesen növelni lehet, erről számos EFSZ példája tanúskodik, amelyek 30, 50 sőt több százalékkal jobb eredményeket érnek el, mint az átlagon aluli szövetkezetek. Hazánk nagy ünnepre - a szovjet hadsereg által történt felszabadításunk 15. évfordulójára készül. Ezek az ünnepségek szocialista építésünk nagy seregszemléjét jelentik. Az életszínvonal emelésére irányuló intézkedések nem csekély mértékben hozzájárunak ahhoz, hogy a következő napokban örömteljes ünnepi hangulat uralkodjék. Ugyanakkor azonban újabb és újabb embereket győznek meg arról, hogy a termelés és az életszínvonal emelése a szocialista társadalomban törvényszerű folyamat. Ez a tény hazánkban nagy visszhangot és alkotó tevékenységet vált ki. Ez kedvezően megnyilvánul a választás előtti időszakban, valamint az új alkotmány megtárgyalása során is, amelynek tartalma kifejezi a szocializmus győzelmét és a kommunizmus felé vezető további utunkat. gggtStsllšMSStšít^ Három alkotmány keresztül számtalan ülésen, hol jogászi körmönfont okoskodással, hol meg nyílt fenyegetőzéssel igyekeztek aláásni népünk oly drágán megvásárolt vívmányait. Mint annyi minden az országban, úgy az alkotmány vajúdó kérdését is a februári események, a nép akaratának februárban oly döntő módon megnyilvánuló szava oldotta meg. A februári győzelem után lehetővé vált a burzsoázia megmaradt, még mindig igen tekintélyes pozícióinak felszámolása, a magánszektor megszüntetése az ipar, a közlekedés, a kül- és belkereskedelem, a pénzügy döntő részében, sőt kinyílt az út a magántulajdon fokozatos felszámolására és szövetkezeti, csoportos tulajdonnal való helyettesítésére a mezőgazdaságban is. Mindezt „Május 9-i" alkotmányunk már lerögzíti, mert kimondja, mindjárt első cikkelyében, hogy „Csehszlovákia népi demokratikus köztársaság" és hogy „az államban minden hatalom egyetlen forrása a nép." Igaz, már az 1920. évi burzsoá alkotmány is hangoztatott hasonló elveket, de az alkotmány további rendelkezéseiben és azon tény révén, hogy az államban a hatalom a burzsoázia kezén maradt, minden eszközzel, az alkotmány szép szavaival merő ellentétben, a tőkés kizsákmányolás rendszerét tartotta fenn. Mindkét alkotmány, az 1920. évi és az 1948. évi egyaránt kimondja a polgárok egyenlőségét. Ugyanakkor azonban a burzsoá alkotmány állandósítja, söt szentesíti a termelőeszközök magántulajdonát, és így az állam alapvető pillérévé teszi a kizsákmányolást. Hogyan beszélhetünk m tehát egyenlőségről, a milliomos gyáros és a munkanélküliséggel küszködő munkás között, a dúsgazdag földbirtokos és a nincstelen zsellér között ? A polgári alkotmány nem teremtette meg az emberek egyenlőségének legfontosabb, gazdasági feltételét: nem sajátította ki a kizsákmányolás alapjául szolgáló termelőeszközöket. Ez az egyszerű összehasonlítás, amelyre az idősebb nemzedék még világosan visszaemlékezik, éles fényt vet arra a tényre, hogy nem a szavak, hanem a szavak mögött meghúzódó tények, az országban valóságosan fennálló osztályviszonyok azok, amelyek meghatározzák az alkotmányok tartalmát. Természetesen az 1920. évi burzsoá alkotmány is kimondja a nők egyenjogúsítását. De milyen egyenjogúságnak lehet nevezni azt az állapotot, amikor az egész München előtti köztársaság fennállása idején a nők ugyanazon a munkáért a férfiak bérének átlagosan 62 százalékát kapták! Nem beszélve arról, hogy, főleg a válság idején, még ilyen alacsonyabb bérekért sem jutottak a nők munkaalkalmakhoz, sőt a foglalkoztatottakat is azon a címen, hogy a családban csak a családfenntartó, vagvis a férfi dolgozhat, elbocsátották állásából. Még égbekiáltóbb az a szemfényvesztés, amelyet a burzsoá alkotmány a csehszlovák állam alapvető kérdése, a csehek és a szlovákok viszonya tekintetében folytatott. Mindenekelőtt a nemlétező „csehszlovák" nemzet fikciójával operált, tagadva a szlovák nemzet önálló létét. Ugyanakkor nem tett meg semmit, hogy a monarchia idejéből örökségképpen megmaradt igen jelentős gazdasági, szociális és kulturális különbséget a cseh országrészek és Szlovákia között felszámolja. Egészen más helyzetet teremtettek az 1948. évi, immár népi demokratikus alkotmány határozmányai. Tudjuk, hogy ugyanazon a munkáért — a díjazás szocialista elve szerint — a népi demokratikus állam mindenkinek, tehát a nőknek is, egyenlő bért fizet. A nőket nem hogy kizárnánk a kenyérkereső foglalkozások köréből, hanem ellenkezőleg, a népi demokratikus állam 1948 óta rendszeresen mindent megtesz, hogy a férjes asszonyoknak, sőt a családanyáknak is, lehetővé tegye mindazon foglalkozási ágak betöltését a férfiakkal egyenlő feltételek mellett, amelyekre a nöt szervezeti adottságai alkalmassá teszik. Hasonlóképpen megoldotta az 1948. évi népi demokratikus alkotmány a csehek és a szlovákok viszonyának alapvető kérdését is. A felszabadulás óta a cseh munkásosztály hathatós segítségével — sokszor érezhető áldozatok árán is — folyik az ország átlagos gazdasági fejlesztését jóval meghaladó mértékben Szlovákia gazdasági életének a fejlesztése. A számok világosan beszélnek. Amíg az 1937. évi állapottal szemben a cseh kerületek ipara 1959 végéig kb. 3 és félszeresére, addig Szlovákia ipara kétszer olyan mértékben, vagyis hétszeresére gyarapodott. Ezen szlovákiai fokozott iparfejlesztés következtében sikerült mér jórészben behozni azt a lemaradást, amely a két országrész között az ipar színvonala tekintetében fennállott. Még nagyobb volt a népi demokratikus állam erő- I feszítése Szlovákia kulturális színvonalának emelése terén. Az 1920. évi alkotmány szintén kimondotta a sajtószabadság elvét. A gyakorlatban azonban mindenről inkább lehetett beszélni a München előtti köztársaságban, csak éppen a sajtószabadságról nem. A dolgozó nép érdekeit következetesen védő Rudé právonak az 1931. és 1936. évek között alig volt olyan száma, amelyet a cenzúra el nem kobzott volna; egyben a lapot ismételten és hónapokra teljesen betiltották. De . még irodalmi müveket is elkoboztak, például T. Svätopluk írónak „Botostroj" című könyvét, csak azért, mert az ország egyik hírhedt nagyiparosának, Baťának a kizsákmányolási rendszerét merte ismertetni. További jellegzetes vonása az 1948. évi népi demokratikus alkotmányunknak, hogy az 1920. évi burzsoá alkotmánnyal ellentétben az alkotmányos törvényhozás terén is nyitva hagyták a kapukat a további fejlődés előtt, így 1948 és 1960 között törvényhozó szerveink ismételten kiegészítették az eredeti álkotmánytörvényt, a szocializmus építése által szükségessé tett lényeges időközi változásoknak megfelelően. Elég, ha az 1956. évi alkotmánytörvényt idézzük a szlovákiai nemzeti szervekről, vagy az 1954. évi alkotmánytörvényt a nemzeti bizottságokról és a nemzetgyűlésbe való választásokról. De ilyen az 1957. évi alkotmánytörvény a népbíróságok létesítéséről, és még több más, hasonló, a nép részvételét az állam ügyeinek intézésében fokozó alkotmánytőrvény kiadása. Ezt a fejlődést: a gazdasági alapban a szocialista termelési viszonyok döntő túlsúlyának kialakulását és a felülépítményben az ennek megfelelő alkotmányos intézkedések meghozását tetőzi be a most kidolgozott és vitára bocsátott új alkotmánytervezet, amely már teljesen szocialista jellegű és mint ilyen második a világon, (Folytatjuk.). JJJ SZÖ 2 * 1960. április 21. »