Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-23 / 112. szám, szombat

A kommunista és munkáspártok folyóirata— a Béke és szocializmus szerkesztő bizottságának ülése A Béke és szocializmus folyóirat szerkesztőbizottsága 1960. április 13-16-án Prágában ülést tartott, a szerkesztőbizottság ülésén 36 kommunista és munkáspárt képvi

s

eiöj vettek részt. A szerkesztőbizottság meghallgatta a szerkesztőség beszámolóját a folyóirat munkájáról, megtárgyalta feladatait és a munkájának megjavítására teendő intézkedéseket. A szerkesztőbizottság egyöntetűen megállapította, hogy a lap munkájában a marxizmus-leninizmus eszméit, a kommunista és munkáspártok 1957. évi Nyilatkozatát és a Békekiáltványt tartja szem előtt. Ezzel hozzájárul ' a nemzetközi kommunista mozgalom ideológiai egységének és tömörségének megszilárdításához, s pozitív szerepet tölt be a marxi-lenini elmélet kérdéseinek további kidolgozásában és magyarázásában, a revizionizmus és dogmatizmus elleni harcban, a kommunista és munkáspártok eszme- és tapasztalatcseréjében. A szerkesztőbizottság feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a lap továbbra is állandó figyelmet szenteljen az emberiség előtt álló legnemesebb feladatok egyikének, a béke megőrzéséért és megszilárdításáért folytatott küzdelemnek, továbbá a néptömegek egyesítésének az agresszív imperialista körök által folytatott háborús politika elleni küzdelemben, végül a szocialista világrendszer országaiban folyó szocialista és kommunista építés sikerei széleskörű ismertetésének. A folyóirat a jövőben is kidolgozza és megvilágítja a marxi-lenini elmélet kérdéseit a jelenlegi nemzetközi fejlődés legfontosabb folyamatai, a kommunista és munkáspártok tevékenysége, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott küzdelemben szerzett tapasztalatoknak általánosítása alapján. A folyóirat egyik legfontosabb feladata lesz, hogy a tőkés országok dolgozói érdekeinek védelmében előmozdítsa a munkásosztály szervezeteinek aktív egységét, egyesítse őket a reakció ellen, a demokráciáért és a szociális haladásért folytatott küzdelemben, rendszeresen leleplezze az antikommunizmust, küzdjön a burzsoá- és reformista ideológia, a revizionizmus, mint főveszély, valamint a dogmatizmus és a szektásság ellen. A folyóirat rendszeresen magyarázni fogja a nemzeti felszabadító mozgalom problémáit. „A béke és szocializmus" című folyóirat tevékenységének megvitatása az összes felvetett kérdésekban tapasztalható egyöntetűség légkörében folyt le. ÜNNEPI ÜLÉS MOSZKVABAN V. I. LENIN születésnapjának 90. évfordulójára Moszkva (ČTK) Moszkvában a lužnikyi sportstadion palotájában pénteken Vlagyimir Iljics Lenin születésnapjának 90. évfordulója alkalmából Moszkva párt-, tanács és közszervezetei ünnepi gyűlést tartottak. A több mint tízezer személyt befogadó csarnokban a moszkvai üzemek, építkezések munkásai, a Moszkva-vidéki kolhozok tagjai, a tudományos és kulturális dolgozók, a szovjet hadsereg és haditengerészet tagjai s az ifjúság képviselői gyűltek egybe. Az elnöki emelvényen a Kommunista Párt és a szovjet kormány vezető dolgozói foglaltak helyet s azok a régi bolsevikok, akik Lenint személyesen ismerték és vele együttdolgoztak. Az ünnepi gyűlést M. Szuszlov, az SZKP elnökségi tagja és titkára nyitotta meg. Az ünnepi beszédet Ottó Kuuszinen, az SZKP KB elnökségi tagja és titkára mondotta. A TÍZHATALMI LESZERELÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE A Nyugat leszerelés nélküli ellenőrzésre törekszik Genf (ČTK) - A tízhatalmi leszerelési bizottság értekezletének 26 ülésén Cavaletti, az olasz küldöttség tagja elnökölt. Az ülés első szónoka, Jirí Nősek csehszlovák küldött, kijelentette, hogy a szocialista országok küldöttségeinek véleménye szerint az ellenőrzést a leszerelési intézkedésekkel együtt kell végrehajtani. Ez annyit jelent, hogy az ellenőrzésnek időben egyeznie kell a megfelelő leszerelési intézkedések végrehajtásának kezdetével és az ellenőrzést gyakorolni kell az általános és teljes leszerelés egész folyamán. Ezenkívül az ellenőrzésnek érvényben kell maradnia a teljes leszerelés után is, hogy egyetlen állam se készíthessen elő titokban háborút. A csehszlovák küldött megállapította, hogy valamennyi javasolt intézkedés lényege nem a leszerelés ellenőrzése, hanem „a leszerelés nélküli ellenőrzés" vagy „a fegyverkezés ellenőrzése", amellyel nyilvánvalóan ki akarják egészíteni bizonyos nyugati országok katonai programját, ahogyan erről a bizottságban már s»ó esett. Nősek ismételten hangsúlyozta, hogy a küldöttségek álláspontjai bizonyos mértékben az ellenőrzés kérdésében is közelebb jutottak egymáshoz, főképpen azon elvek tekintetében. amelyekkel az ellenőrző intézkedéseket kívánják irányítani. Azok a konkrét javaslatok azonban, amelyeket a nyugati országok küldöttségei ez irányban előterjesztettek, nem felelnek meg azon elveknek, amelyekre nézve megegyezés jött létre. F. Eaton amerikai küldött kifejtette a leszerelési és ellenőrzési intézkedések elveit, majd a bizottság valamennyi tagjára nézve elfogadható több nézetet ismertetett. Amikor Teljesítjük a CSKP XI. kongresszusának irányelveit (Folytatás a 2. oldalról) idéz elő gazdaságunk fejlesztésében, és ezért már többször a párt Központi Bizottsága tárgyalásának tárgyát képezte. Ezért nem fogom újra elemezni ennek az állapotnak okait és az orvoslás módjait. Ám újra hangsúlyozni akarom, hogy ma, amikor valójában egész népgazdaságunkban kialakultak a szocialista termelési viszonyok, minden feltételünk megvan a mezőgazdasági termelés növelésére, hogy így döntő módon megszilárdítsuk a népgazdaság fejlesztésének aránylagosságát. Ám még mindig tény, hogy elsősorban az ipar eredményei fedezik a lakosság élelmezéséhez szükséges fokozott élelmiszerbehozatalt. Ezért csupán néhány kiszemelt élelmiszercikk árának leszállítását javasoltuk, olyanokét, amelyeket ' a folyasztók és a sokgyermekes családok széles körét jelentősen érintik, köztük a legközönségesebb élelmiszerfajta, a cukor árának leszállítását. A mezőgazdasági termelésben elérendő fordulattól függ, mikor és milyen terjedelemben javasolhatjuk majd az élelmiszerek árának további leszállítását, a hűs-, a zsiradékok-, a liszt árának leszállítását és a cukor árának további csökkentését. Az ipari termelés növekedése, munkatermelékenységének és gazdaságosságának fokozása nemcsak lehetővé teszi az élelmiszerek javasolt áriaszállításának végrehajtását, hanem forrásokat is képez, melyeknek egy részét az előző évekhez hasonlóan az ipari cikkek állami kiskereskedelmi árának további leszállítására használhatjuk fel. Ennek az árleszállításnak végrehajtását elsősorban a ruházati cikkek alapvető fajtáinál javasoljuk végrehajtani. A textilcikkek árának általában jelentős csökkentését megvalósítva gondoljunk arra, hogy textiliparunk túlnyomóan behozott gyapjú vagy gyapot, sőt műfonálbázison dolgozik. Ha továbbra is biztosítani akarjuk textiliparunk fejlődését, s a jövőre nézve is meg akarjuk teremteni az árleszállítások feltételeit, fontos, hogy ne csak a jövőben fejtsünk ki rendkívüli igyekezetet a kiviteli alapoknak kellő választékban és minőségben történő biztosítására, hanem hogy már a lehető legrövidebb időn belül alapvető fordulatot érjünk el a műfonalak gyártásában, hisz a világ textilipara egyre inkább erre épít, s gyártásukhoz minden feltételünk megvan. A gépipari termékek terén az árleszállítás egyes kulturális cikkekre, úgymint televíziós vevőkészülékekre, rádióvevőkészülékekre, lemezjátszókra, hanglemezekre és fényképészeti műszerekre vonatkozik. A televíziós készülékek árának leszállítása is szembetűnő. A lakosság tulajdonában levő televíziós készülékek terén európai viszonylatban az egyik első helyen állunk és sok fejlett országot megelőztünk. 1958-ban már több mint 20 televíziós készülék esett nálunk ezer lakosra, viszont Franciaországban csak 15. Ausztriáben pedig csak 7. Kétségtelen, hogy a jelenlegi árleszállítás még jobban növeli fölényünket. Egyes háztartási gépipari termékek ára is csökken, ami feltételeket teremt arra, hogy egyre több család használja e termékeket. így például sző van varrógépekről, elektromos mosógépekről, habverőkről, stb. Első ízben javasoljuk az üzletekben vásárolt árukon kívül eső cikkek árának leszállítását. A népgazdaság villanyáramellátásában elért javulás lehetővé teszi, hogy a háztartási villanyáramfogyasztás legelterjedtebb formájában a lakásvilágításban megszüntessük a díjszabásban megjelölt, a két havonkénti 50 kW órát meghaladó fogyasztásra bevezetett progresszív árfokozatot, melyet 1953-ban, tehát akkor vezettünk be, amikor igen nagy arányban kikapcsoltuk a villanyáramot, s ugyanakkor e díjszabás alapárát az egy kW óráért járó 80 fillérről 70 fillérre csökkentjük. Mivel a villanyáram az egyik fő háztartási szükséglet, a több mint hárommillió háztartást érintő intézkedések kétségtelenül kedvezően hatnak a lakosság kisebb jövedelmű csoportjai létfenntartási kiadásainak csökkentésére. Ez alkalommal szeretném hangsúlyozni, hogy a háztartási áramfogyasztás árának javasolt leszállítása egyáltalán nem azt jelenti, hogy lebecsülhetjük az energetika helyzetét Most részletesebben akarok foglalkozni egy további intézkedéssel, az általános műveltséget nyújtó, szakés tanonciskolák tanulóinak tankönyvvel és tanszerrel való díjtalan ellátásával. Társadalmunk már ma nagy- és általános gondot fordít a gyerme* kekre és évente óriási anyagi eszközöket szánt e célra. Az állam például évente egy tanuló nevelésére az általános műveltséget nyújtó iskolákban 1200 koronát, a szakiskolákban több mint 5000 koronát, a főiskolákon pedig az ösztöndíjakkal együtt évente átlagban 12 000 koronát fordít. Gyermekintézmények és iskolai éttermek széles hálózata útján igen nagy gondot fordítunk az iskolaköteles kornál kisebb gyermekekre. A bölcsődékben körülbelül 4000 koronába, az óvodákban és pyermekbölcsödékben körülbelül 1900 koronába, a napközi otthonokban pedig körülbelül évi 500 koronába kerül egy férőhely az államnak. Az állami költségvetés hozzájárulása az iskolai étkeztetéshez meghaladja a 600 millió koronát. A gyermekeknek és az ifjúságnak nyújtott különféle viteldíjéngedmények mintegy 500 millió koronát képeznek évente. Ha tekintetbe vesszük a gyermekpótlékokra fordított évente több mint 4 milliárd koronát jelentő kiadást, látjuk, hogy az állam részéről ma a gyermekek és az ifjúság nevelésére fordított kiadások elérik az évi 9 milliárd koronát. A javasolt új intézkedés, azaz az általános műveltséget nyújtó szak- és tanonciskolák tanulóinak tankönyvvel és tanszerrel való díjtalan ellátása több szempontból jelentős. Jelentős mindenek előtt abban, hogy magán viseli a szükségletek szerinti elosztás csíráit, és jelentős nevelőeszköz. Ebben van az intézkedés első és minőségileg legfontosabb jellegzetessége. Végrehajtása jellemző társadalmunk építésének elért fokára, amikor a társadalom egyre jobban magára vállalja a gyermekek nevelésének gondját. Ezenkívül az intézkedés különösen a többgyermekes családok életszínvonala emelésének szempontjából igen hatásos. A javasolt intézkedés megvalósításából sok olyan előny származik, amelyeket eddig elsősorban az iskolaköteles kornál kisebb gyermekeknek adtunk meg, jelentősen bővül az iskolás gyermekekről való gondoskodás. A javasolt intézkedés hatása már ezért is teljes összhangban áll a XI. pártkongresszus irányvonalával, és éppen ezért a többgyermekes családok költségvetésében szembetűnően érezteti hatását. Ez legjobban talán abból tűnik ki, hogy az élelmiszerek árát a ráfordított eszközök ötszörös terjedelmének megfelelően kellene leszállítani, hogy elérjük a többgyermekes családok létfenntartási költségeinek egyenlő csökkenését. Ha tehát a javaslat szerint 400 millió koronát fordítunk évente a tankönyvek és tanszerek díjtalan juttatására, ez épp olyan hatásos intézkedés, e családok számára, mintha évente 2 milliárd koronával szállítanánk le az élelmiszerek árát. A javasolt intézkedések elfogadásával megtesszük az utolsó lépést a második ötéves tervre kiadott pártirányelv teljesítésére, hogy biztosítsuk a személyi fogyasztás egyharmados növekedését és a reálbérek 20 szazaiékos növekedését, s a már elértekkel együtt a javasolt intézkedések végrehajtása után a személyi fogyasztás a második ötéves terv keretében 33,2 százalékkal, a reálbérek pedig 22,2 százalékkal növekednek. Ha tekintetbe vesszük a nemzeti biztosítás és a járadékbiztosítás terén eszközölt összes módosításokat, a lakosság nagyfokú foglalkoztatottságát, valamint azt a tényt, hogy a második ötéves tervről szóló törvényben kitűzött lakásépítési tervet teljesítjük, sőt túlteljesítjük, látjuk milyen hatékonyan oldja meg társadalmunk az életszínvonal emelésének sokoldalú feladatát, hogyan alkalmaz , különféle formákat arra, hogy ezek globálisan a megtéremtett források keretében a dolgozók életszínvonalának minél szembetűnőbb emelkedését eredményezzék, ugyanakkor az egész népgazdaság feladatainak teljesítését is elősegítsék. Természetes, hogy az egyik fő út hosszú időn át még a névleges jövedelem növekedése lesz, amely az árleszállítással együtt a reálbérek növekedésének döntő tényezője. Persze fontos kiemelnünk, hogy a javasolt intézkedésekkel nemcsak az életszínvonal emelésének a második ötéves tervben kitűzött általános feladatait teljesítjük, hanem éppen olyan globális intézkedéseket választunk, melyek a népgazdaság fejlődésének jelenlegi feltételei közepette lehetővé teszik, hogy teljesítsük a XI. kongresszusnak a többgyermekes családok személyi fogyasztásának gyorsabb növelésére vonatkozó irányelveit. A munkáscsaládok családi költségvetése alapján felfektetett számadatok igazolják, hogy egy három ellátatlan gyermekről gondoskodó család számára javasolt globális intézkedések az 1959-évi árleszállítással és a családi pótlékok tavalyi emelésével együtt azt jelentik, hogy egy ilyen család az említett intézkedések eredményeképpen, tehát a foglalkoztatott családtagok névleges bérének növekedése nélkül a XI. kongresszus óta évente 2642 koronát nyert. Ez azt jelenti, hogy életszínvonala több mint 11 százalékkal emelkedik. A második ötéves terv keretében a lakosság életszínvonalának emelését szolgáló intézkedések végrehajtását az tette lehetővé, hogy elsősorban az iparban eddig sikeresen teljesítettük a második ötéves terv fő feladatait. Persze az elért eredményeket értékelve gondoljunk mindig arra, nem önmaguktól születtek meg, hogy pártunk helyes és céltudatos gazdaságpolitikája, fáradhatatlan szervező munkája, előrelátása nélkül nem születtek volna meg ezek az eredmények. Mindez egyszersmind igazolja azt az elvi felismerést, hogy a munka nagyfokú társadalmi termelékenysége, a megtestesült munka nagyfokú termelékenységét felölelő teljes értelmében felfogott nagyfokú társadalmi termelékenysége nélkül, az egész népgazdaság gazdaságosságának állandó szilárdítása nélkül, a termelőeszközök termelésének elsődleges növekedése, az egész gazdaság aránylagos fejlődése nélkül az egész társadalmi termelés gyors növekedése, az életszínvonal hatékony emelkedése sem lehetséges. (A CSKP KB 1960. április 7-8. ülésén elhangzott vitafelszólalásból). azonban arra törekedett, hogy ezeket az elveket konkrét intézkedésekre alkalmazza, - és erre a nyugati tervből ismét a Szovjetunió és az USA fegyveres erői létszámának 2,5 illetve 2,1 millió főre való korlátozására vonatkozó javaslatot választotta — a fennálló haderők és fegyverzet meszszemenő ellenőrző intézkedéseinek terére lépett. Eaton beszédére V. A. Zorin, a szovjet küldöttség vezetője válaszolt. A szovjet küldöttnek a hadseregek létszámcsökkentésének és az ellenőrzésnek elvét illetőleg nem volt ellenvetése. Elfogadható például az az elv, hogy az ellenőrző intézkedések megfeleljenek a leszerelési intézkedéseknek és hogy az ellenőrző intézkedéseket nem lehet végrehajtani a leszerelési intézkedések megvalósítása előtt. Eaton a továbbiakban ellentétbe kerül saját nézeteivel. Azt javasolta, hogy a nemzetközi ellenőrök minden három hónapban rendszeresen felülvizsgáljanak olyan ügyeket is, mint amilyen a fegyveres erők és fegyverzet felosztása az egyezményben résztvevő államokban. A felosztás azonban nem leszerelési intézkedés. Eaton nem indokolta meg azt sem, miért elfogadhatatlan az 1,7 millió főre való létszámcsökkentésre vonatkozó szovjet javaslat, amely csökkentést már az első időszakban végrehajtanák. Zorin összefoglalva az amerikai küldött beszédének tartalmát, hangsúlyozta, ez arra irányuló törekvés, hogy a leszerelés nélküli ellenőrzésről vitázzanak. (Mintahogy ezt a nyugati küldöttségek a tízhatalmi bizottság értekezletének kezdetétől teszik.) Zorin beszédének további részében ismertette küldöttsége álláspontját az atomfegyverekkel rendelkező államok kormányainak azon kijelentéséhez, hogy az atomfegyvereket elsőként nem alkalmazzák. Ezenkívül ismertette a szovjet küldöttség álláspontját az atomfegyverek használata betiltásának, valamint a világűrnek katonai célokra való felhasználása betiltásának kérdésében. Megkezdődött a leszerelési értekezlet 27. ülése Genf (ČTK) — Genfben a Nemzeten' Palotájában pénteken délelőtt Naszkowski lengyel küldött elnökletével megkezdődött a tízhatalmi leszerelési bizottság értekezletének 27. ülése. Frederik Eaton, a^ amerikai küldöttség vezetője valószínűleg válaszol V. A. Zorin kérdéseire egyes ellenőrző intézkedésekre vonatkozólag a fegyveres erők színvonalával kapcsolatban. A CSKP KB koszorúja a Lenin-mauzóleumnál Moszkva (ČTK) - A Csehszlovák Köztársaság moszkvai nagykövetsége dolgozóinak küldöttsége Richard Dvoŕák nagykövet vezetésével április 22-én — V. I. Lenin születésnapjának 90. évfordulóján — a moszkvai Vörös téren épült mauzóleumnál elhelyezte a CSKP Központi Bizottságának koszorúját. Adélkoreai helyzet továbbra is feszült Szöul (ČTK) - Az AP hírügynökség szöuli tudósítójának jelentése szerint a város lakosai sírva vitték el a kórházakból és hullaházakból a dél-koreai rendőrség által brutálisan meggyilkolt hozzátartozóik holttestét. A kórházak mellett (harckocsik és teherautók álltak fegyveres katonákkal. A városban az autóbuszés villamosközlekedés csaknem teljesen megbénult. Szöulban hangszóróval felszerelt autók járják az utcákat, felszólítva a lakosságot, hogy ne hagyják el otthonukat. A halottak pontos száma eddig még nem ismeretes. A súlyos sebesültek százai reménytelen állapotban házikezelésben vagy a kórházakban fekszenek. JJJ SZÖ 3 * 1960. április 21.