Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)
1960-04-21 / 110. szám, csütörtök
Három alkotmány Ä Csehszlovák Köztársaság most kidolgozott és nyilvánosságra hozott alkotmánytervezete immár a harmadik alkotmány az ország aránylag rövid történelmében. Már önmagában ez a tény is mutatja, milyen rendkívül gyors a cseh és a szlovák nép állama fejlődésének az üteme, amely történelmileg igen rövid idő, alig egy fél évszázad alatt jutott el az elmaradott, monarchiának nevezett félfeudális, félkapitalista „nemzetek börtönéből" élenjáró szocialista államig. Tényleg, vannak országok, amelyek ősei, évszázados, jóformán változatlan alkotmánnyal rendelkeznek. Mint az ilyenek példaképét, az angol alkotmányt szokás emlegetni, \ brit nemzeti büszkeségnek ez a bástyája — ahogyan a reakciós körök világszerte az angol alkotmányt nevezik — lényegében a meg nem változott osztályviszonyoknak, a kizsákmányoló rendnek a bástyája, büszke rája csak az ilyen rend haszonélvezői és kiszolgálói lehetnek. Csehszlovákia három alkotmányát — mint mondottuk — a gyors történelmi fejlődés, a termelőeszközök tulajdonában beállott alapvető változások tették szükségessé. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom .másnapján a népek szabadságvágya következtében széthulló monarchia területének egy részén megalakult a Csehszlovák Köztársaság, amelyben — jóllehet a régi rendszer megdöntéséb.en éppen a munkásosztálynak volt oroszlánrésze — az osztályharcos proletariátus forradalmi tapasztalatlansága, a szociáldemokrácia vezetőinek nyílt árulása következtében a burzsoázia lett az úr. Ennek az alapvető ténynek a kifejezője az első csehszlovákiai alkotmány. Tulajdonképpen két ilyen burzsoá alkotmányról beszélhetünk: az 1918 decemberében nagy sebbel-lobbal kidolgozott ideiglenes alkotmányról és 1920 februárjában jóváhagyott végleges alkotmánytörvényről. Az első, még a forradalmi Nemzeti Tanács által megtárgyalt és jóváhagyott alkotmánylevél gyors kiadásának fő okát abban kell keresni, hogy az új államban is hatalmon maradt burzsoázia minél előbb legmegbízhatóbb alkotmányos intézményeit: a nemzetgyűlést, a kormányt és az elnöki állást akarta latbavetni érdekeinek megvédésére! A senki által nem választott, hanem a burzsoázia által hatalmi útón kisajátított Nemzeti Tanácshoz hasonlóan a nemzetgyűlés tagjait is a burzsoáziára kedvező kuLcs szerint nevezték ki, amely azután a maga részéről Kramáŕnak, a cseh burzsoázia legreakciósabb képviselőjének vezetésével megalkotta a maga kormányát. Hogy az új köztársaság elnöke az akkor még Nyugaton tartózkodó Masaryk lesz, már előre elhatározott dolog volt, miután a nyugati imperialisták éppen ő benne látták az alkalmas személyt arra, hogy a háború utáni várható szociális nehézségek közepette megvédje a nyugati monopóliumok érdekeit. És tényleg, az egész 1919-es eszI. tendőt a csehszlovákiai dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály megmozdulásai, forradalmi követelései jellemzik, mert a dolgozó népnek egyre szélesebb rétegei jönnek rá arra, hogy a nemzeti szabadság visszaszerzése önmagában nem elég, ha a tőkés kizsákmányolás rendszere továbbra is fennmarad. Ezért a szociáldemokrácia balszárnyának vezetésével egyre határozottabban követelték a fő termelőeszközök, elsősorban a bányák és egyéb nehézipari vállalatok államosítását, a következetes földosztást. A megriadt burzsoázia Masaryk ideológiai vezetésével taktikát változtatott és hogy a szelet a forradalmi megmozdulásokból kifogja, Kramár helyett a jobboldali szocialista Tusárt ültette be a kormányelnöki székbe. A Tusár-kormány égisze alatt készítették azután elő nagy titokban a végleges alkotmány szövegét és hajtották keresztül a nép minden állásfoglalásának, hozzászólásának kizárásával 1920 februárjában parlamenti elfogadását. Az alkotmánytervezet szövegét szigorúan titkos jelzéssel csak a különösen megbízható reakciós politikusokból és jogászokból álló parlamenti alkotmány-bizottságnak adták ki, úgyhogy a nemzetgyűlés többi képviselője is csak közvetlenül az alkotmány szövegének parlamenti megtárgyalása eKítt ismerte meg. így aztán nem csodálatos, hogy a burzsoázia érdekeit az alkotmány szövegében — ha a még mindig forradalmi helyzetre való tekintettel óvatos és kétszínű fogalmazásban is — szinte maradéktalanul érvényesítette. Csehszlovákia első burzsoá alkotmánya egyéb polgári alkotmányok keveréke. Bár leszögezi, hogy minden hatalom forrása a nép, mégis minden határozmányában, közvetve vagy közvetlenül, de a fennálló kizsákmányoló rendet védi, vagy lehetőséget ad a burzsoáziának, hogy később, miután az 1920 évi decemberi események után uralmát megszilárdította, az alkotmány minden határozmányát a korlátlan kizsákmányolás érdekében saját érdekeinek megfelelően magyarázza. Csehszlovákia burzsoá alkotmányának jellemzéseképpen röviden ismertetjük, milyen álláspontot foglalt el a termelőeszközök államosítása tekintetében. Az alkotmány 109. cikkelye kimondja, hogy a magántulajdont csak törvénnyel lehet korlátozni. Erre való hivatkozással tagadja meg a magát szocialistának nevező Tusár-kormány még a bányák államosítását is, jóllehet ez a szociáldemokrácia programjának egyik sarkalatos követelését képezte. A földreformnak a háború utáni forradalmi hangulatú években két arculata volt. Egyrészt feltétlenül meg kellett szüntetni a nagyrészt idegen főurak kezében levő feudális nagybirtokot, — ezzel a cseh burzsoáziának jő része is egyetértett — másrészt ki kellett elégíteni a földnélküliek százezreinek földéhségét, ami természetesen a vagyonos osztályok ellenkezésével találkozott. Ilyen körülmények között született meg a földreformtörvény, amelynek értelmében minden 250 hektárnál nagyobb földbirtokot le kell foglalni a földosztás céljaira. A törvény azonban megengedte, hogy „kivételes esetekben" a maradék nagybirtok 500 hektár legyen. Mondanunk sem kell, hogy az egyre jobban magát nyeregben érző burzsoázia ott is, ahol végrehajtotta a feudális nagybirtok lefoglalását, 500 hektárt hagyott meg a régi tulajdonosok kezén. Emellett - a külföldi körök követelésére hivatkozva — maguk a szociáldemokrata miniszterek vitték keresztül, hogy a lefoglalt földért feudális tulajdonosaiknak kártérítést fizessenek. De az a kevés föld, amely ily módon az e célra létesített földhivatal kezébe került, sem jutott el az arra rászorulókhoz. Egyrészüket mint kulákbirtokokat a burzsoázia megbízható támaszai, a légionisták kapták, más részükből pedig — ugyancsak 500 hektár maximális terjedelemmel — a hírhedt maradékbirtokokat létesítették, és ezeket az uralkodó burzsoázia egymás között osztotta szét. Ebből a két példából is látjuk, hogy a polgári alkotmány, még ha olyan szép szavak is vannak benne, mint hogy „minden hatalom forrása a nép", a burzsoázia osztálydiktatúrája idején kizárólag a kizsákmányoló osztályok érdekeit szolgálja, azt védi, azt állandósítja. Még az olyan alkotmányban biztosított jogot, mint a társulási jog, is a burzsoázia a maga érdekében interpretálta és abból a kartellek, trösztök és más kapitalista pénzügyi, a legnagyobb mérvű kizsákmányolást szolgáló intézmények jogosságát vezette le. A burzsoázia körömszakadtáig ragaszkodott az alkotmány népellenes határozmányaihoz, illetve a határozmányok népellenes magyarázatához. Ha azonban érdeke az ellenkezőjét követelte, az egész alkotmányt minden rendelkezésével és szellemével együtt felrúgta, amint azt a csehszlovákiai burzsoáziának a müncheni napokban való áruló magatartása bizonyítja. Olyan rendkívüli eseményt ugyanis, mint amilyen az ország területének megcsonkítása, vagy egy félesztendő múlva, 1939. március 15-én az ország függetlenségének feladása, a burzsoázia képviselői minden alkotmányos szerv megkérdezése nélkül a legalkotmányellenesebb módon határozták el. (Folytatjuk) A Veľké Rovné-i termelőszövetkezet nemrég fontos megrendelést kapott. A II. Országos Spartakiád számára 2500 méter széles, és ötezer méter keskeny zászlóanyagot kell készíteniük. Képünkön Ľudmila Molová, a szocialista brigád tagja a zászlóanyag készítésénél látható. (Štefan Petraš - ČTK - felvétele.) A hüvelyesek termesztése fontos feladat A hüvelyes vetemények, a bab, borsó és lencse nagy mennyiségben tartalmaznak fehérjéket és igen fontos szerepet töltenek be a lakosság táplálkozásában. Éppen ezért egyre fokozottabb a hüvelyes vetemények fogyasztása, de termesztésük egyelőre nem elegendő arra, hogy kielégíthessük a lakosság ezzel kapcsolatos igényeit. A hüvelyes vetemények felvásárlásának tervét már néhány éve nem teljesítjük és az állami alapokat nem javadalmazzuk oly mértékben, hogy e terményekből elegendő mennyiség jusson a piacra. Bár e téren a helyzet a múlt évben némileg megjavult, a táplálkozásra alkalmas hüvelyes vetemények felvásárlásának évi tervét csak 68,9 százalékra teljesítették. vényt takarítottak be. Az olajos növények felvásárlási ára ez idén sokkal előnyesebb, mint az előző években. A termesztők pl. 100 kg borsóért 400-690 koronát kaphatnak. A lencse felvásárlási ára 600-1000 korona között mozog. A bab felvásárlási ára 220-300 korona. Ha a borsó átlagos hektárhozamaként csak 15 mázsát számítunk, ez azt jelenti, hogy az ebből folyó bevétel hektáronként a 10 000 koronát is meghaladhatja. A termesztők bevételeit nemcsak a piaci árak növelik, mert rendelkezésükre áll az olajos növények szalmája is, amely igen gazdag fehérjékben és ezért takarmánynak felhasználva felveszi a versenyt a kiváló minőségű réti szénával is. Az olajos veteményeket ezenkívül előnyös előveteménynek kell tekintenünk, mivel a levegőből nagy mennyiségű nitrogént kötnek le. A földek a borsó és a bab betakarítása után hektáronként mintegy 100 kg nitrogénnel gazdagodnak, amely mennyiség megközelíti 200 mázsa istállótrágya nitrogén-értékét. Ha csak hozzávetőlegesen számítjuk ki, hogy az olajos vetemények átlagos termése hektáronként milyen bevételt eredményez, úgy megállapíthatjuk, hogy ez pénzben kifejezve, a már említett takarmány- és trágyamennyiséget beszámítva 12 000 koronát tesz A kilátások ez idén sem sokkal jobbak, ami különösen a babra vonatkozik, mivel a termesztők a vetéstervet csak 60 százalékban tartották be. Igen kedvezőtlen a helyzet a žilinai, prešovi és Banská Bystrica-i kerületben. Ennek talán az az oka, hogy az említett veteményeket aránylag kis területeken termesztik és ezért nem tulajdonítanak nekik nagy jelentőséget. A hüvelyesek termesztésének fontosságát helyesen értelmező szövetkezetek azonban már a múlt év folyamán is igen szép eredményeket értek el. így pl. a michalovcei járásban a bánovcei EFSZ négy hektárról 88 mázsa borsót takarított be, úgyhogy az ebből folyó bevételek 69 000 koronát, vagyis egy hektárra átszámítva több mint 17 000 koronát tettek ki. A Spišská-Sobota-i EFSZ kilenc hektárt vetett be borsóval és hektáronként 75 mázsa hozamot, ennek ellenértékeként pedig 100 000 koronát, vagyis hektáronként több mint 11000 koronát ért el. A helyes agrotechnika alkalmazása azonban nemcsak a borsó, hanem a bab hektárhozamát is növeli. Például a galántai járásban levő hodyi EFSZ hektáronként csaknem 15 mázsa babot takarított be. A zavari, Veľký Báb-i, hrnčiarovcei, mostovai és további EFSZ-ek is igen nagy mennyiségű olajos nöki. Ez kétségkívül amellett szól hogy § azok a szovetkezetesek, akik mindAgitációs központjaink élénk tevékenysége Äz Äzemek se9ítsé k ^ ^^rs^sn^r? PARDUBICEI ÉS ČESKÁ TŔEBOVÄ-I TAPASZTALATOK — A kelet-csehországi kerület megnagyobbodott pardubicei járásában köztársaságunk területi átszervezésének törvénybeiktatása után egyre többen gondolnak a küszöbön álló választásokra. Ebből következik, hogy előtérbe lép a tömegpolitikai munka, a dolgozókkal való közvetlen, eleven kapcsolat szükségessége. Az eredményeket a helyesen irányított agitációs központok biztosítják. Járásunkban egyelőre 94 agitációs központot szerveztünk. Mindezt Trávníček elvtárstól, a pardubicei járási pártbizottság munkatársától tudtam meg, akit megkértem, tájékoztasson az agitációs központok szervezésével és irányításával kapcsolatos tapasztalatairól. Tapasztalt elvtársak irányításával •— A tömegpolitikai munka irányításári a járási pártbizottság mellett külön bizottságot szerveztünk. Az agitációs központok hálózatát a párt járási irodája a célszerűség tekintetbevételével gondosan mérlegelte. Rendkívül jelentős feladat hárul azokra a pártszervezetekre, melyek területén az agitációs központok működnek. Természetesen e feladatok és a felelősség a nemzeti bizottságokat, a Nemzeti Front bizottságait és külön a népművelődési szerveket is érinti. A pártszervezetek vezetésével együttesen gondoskodtak arról, hogy az agitációs központok legkésőbb április 15-én megkezdhették tevékenységüket. Pardubicén jártamban meggyőződtem arról, hogy több központ már megkezdte tevékenységét. Helyesen jártak el azok az utcai pártszervezetek, amelyek az agitációs központok vezetésével az elmúlt évek bő tapasztalataival rendelkező elvtársakat bízták meg. Pártunk rengeteg tapasztalt elvtárssal rendelkezik a pardubicei járásban is. Cinkán és Kubát elvtársak közülük valók. A helyi feltételeket mindig ajánlatos figyelembe venni. Az üzemnek ízlésesen berendezett agitációs központjain kívül Pardubice városában a vője, a városi közlekedés tökéletesítése, az állami kereskedelem távlata és az eladás új formái, a járadékbiztosítás, az egészségügy, a mezőgazdasági termelés fokozásának hatása az életszínvonal emelkedésére, az árak és bérek fejlődése, az új erkölcs, a szocialista verseny, a szocialista kultúra, az iskola átszervezése. Az első vélemények azt bizonyítják, hogy a témákat és az előadókat ügyesen választották ki, mert az érdeklődés jelentős és a kérdések sokrétűek. Tárgyilagos és pártszerű megválaszolásuk kielégíti a kérdések felvetőit, megszilárdítják pártunk szoros kapcsolatát a pártonkívüliek falvainlrat š téshez. A fogyasztók laiVdlUftdl ^ zonnyal hálásak lesznek, ha pl. az Barkl elvtárs röviden így foglalja $ üzletekben a szükségleteiknek megössze mondanivalóját: $ felelő mennyiségben vehetnek fehér - Minden agitációs központunké avagy tarka babot. 15-20 felkészült agitátorból álló ^ A nemzeti bizottságok a felvásárkollektívával rendelkezik. A kollek- & lási üzemek és a szövetkezeti funktlva tagjai a pártoktatás legjobb $ cionáriusok előtt jelenleg az a ftelegyéni tanulói, munkások, vasutasok, § adat áll, hogy idejében gondoskodértelmiségiék. Agitátoraink nemcsak S janak az olajos vetemények tavaszi gyűléseken vesznek részt, hanem § vetéséről nemcsak a tervben előminden alkalmat megragadnak, hogy 5 irányzott területeken, hanem lehetőpártunk politikáját élőszóval eljut- § leg nagyobb területeken. Az olajos tassák a dolgozók széles tömegei kö-§ vetemények termesztese igen jovezé. Tudjuk, hogy a pártonkívüliek| delmező, s lehetőséget nyújt a szosokszor látszólag kényes kérdéseket | vetkezeteseknek bevételuk_ novelétesznek fel, de az érvekkel felsze-^ sére. relt agitátor számára nem létezik^ — — kényes kérdés. Az őszinte, nyílt vá-$ nagyobb vendéglátóipari vállalatok millióival, akik a kommunistákkal különtermeit is felhasználják agitációs központok céljaira. Az „Arany csuka" szálló egyik földszintes termét a közeli malomipari üzem díszítette fel és olyan szemléltető agitációs anyaggal, fali táblákkal látta el a város, a járás életéből, amire kivétel nélkül mindenki kíváncsi. Milyen volt a város lakosságának a múltja, milyenek voltak a megélhetési (vagy inkább meg nem élhetési) viszonyok, mit vásárolhattak azelőtt és mi mindent vásárolhatnak most stb. fi jó kezdet — fél siker Az iránt is érdeklődtem, miről szólnak az első előadások, mert a jó kezdet aranyat ér: Pardubice jöegyütt dolgoznak a XI. kongresszus határozatainak és a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítéséért, a fejlett szocialista társadalomért. Átmentem a szomszédos Osti nad Orlici járásbeli Česká Tŕebová városkába is. Pardubicével szemben itt kissé elmaradtak. Adolf Barkl elvtárs, az egyik nyolcosztályos iskola igazA TERVEK NEM MARADNAK PAPÍRON laszt a pártonklvüliek szívesen tudo-^ másul veszik. A lényeg, hogy az^ emberekkel beszélni kell. Ahová nem^ jut el a mi szavunk, a mi értelmünk, ^ tovább fennmarad a közöny, vagy - | A p. ncjn a. He] y. Nemzeti BizottsSg Csák tájékozatlanság. s , stvár sze mél yében új titkárt kapott. Két önfeláldozó derék kommunista § Csák István azok közé tartozik, akik seagitátor tapasztalatait közvetítettem.^ gítő kezet nyújtanak falvainkon a szoVégül hozzáírom, amit rajtuk kívül| minden elvtárs, akivel beszeltem ku-^ lendítéséb en is nagy feladat vár. Első iön-külön és együttesen hangsúlyo-^ lépés: a kultúrház felépítése. A lakosság zott. A munkás-paraszt szövetség to-S szívesen segít. Jól tudja, hogy csak köS züs munkával válthatja valóra a kitűzött o . gatója, a HNB épületében szervezett vábbi megszilárdítása fejlődésüpk mai ^ t* ervet aaitációs közDont vezetőie és a vas- fnWán amikor az üzemi munkásoki a ts agitációs központ vezetője és a vas utasok, valamint a Perla üzemi klubjaiban létesített további két agitációs központ patrónusa azonban fogadkozik, hogy még a napokban behozzák a lemaradást. És amilyen lelkesen magyaráz ez a nyugodt pedagógus — el is hiszem neki. Végtére is a párttól kapta megbízatását és azt becsülettel teljesíteni akarja. fokán, amikor az üzemi munkások^ A község lakosságának kezdeményezését segítsége a mezőgazdasági termelési bizonyítja, hogy pl. április 9-én mintegy rohamosabb fejlődése érdekében i , 14 0 > a K kos v e" ľ*? társadalmi munka J ~ í keretében a kulturház alapjainak lerakárendkívüli jelentőséggel bír, - egye-^ sänä ) sikerrel folynak a 100 hektárnyi nesen megkívánja, hogy kivétel nél-^ területen végzett talajjavítási munkálakül minden üzem védnökséget vállal-& tok i sinn a falusi anitáriós közDontok fe-S A z eredmények azt mutatják, hogy a jon a falusi agitációs KozpontoK le ^ Pincjnai Helyi Nem í,eti Bizottság tervei lett. ^ nem maradnak paoíron. hanem valósáqgé Szily Imrei. válnak. Szanyi József, Lučenec JJJ SZÖ 4 * 1960. április 21.
